nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Sonkád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (IV.24.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-04-25 -tól
Sonkád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (IV.24.) önkormányzati rendelete
Sonkád Község Tisza-Túr Tározó területére és környezetére vonatkozó helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Sonkád Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Miniszterelnökség, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Tiszabecs Nagyközség Önkormányzata, Milota Község Önkormányzata, Botpalád Község Önkormányzata, Csaholc Község Önkormányzata, Kölcse Község Önkormányzata, Tiszakóród Község Önkormányzata, Tisztaberek Község Önkormányzata valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (VIII. 2.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.      A rendelet hatálya és alkalmazása


1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: rendelet) hatálya Sonkád Község közigazgatási területének, jelen rendelet 1. mellékletében „szabályozási terv határa” jelöléssel határolt területére terjed ki.

(2) Jelen rendelet 1. melléklete a szabályozási terv és jelmagyarázata (továbbiakban együtt: SZT).


2.      A szabályozási terv elemei és előírásainak alkalmazása


2. § (1) A kötelező, javasolt, a más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket és a tájékoztató elemeket az SZT tartalmazza.

(2) A kötelező szabályozási elemek csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

(3) A javasolt szabályozási elemek irányadó jellegűek, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett változtathatók.

(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően kell betartani.


3.      Telekalakításra vonatkozó előírások


3. § (1) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények, vízgazdálkodási építmények elhelyezése (például: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház), magánút, árok, csatorna kialakítása érdekében.

(2) Telekalakítás során az övezeti minimumnál kisebb telek az (1) bekezdés esetében, továbbá csak akkor alakítható ki, ha az eltérést előzetes geodéziai felméréssel bizonyíthatóan a földhivatali mérési hibahatár okozza.

(3) A beépítésre nem szánt területeken 3000 m2-nél kisebb telket – közlekedési és közműterület, vízgazdálkodási terület, különleges vízgazdálkodási terület, valamint védelmi célú erdőterület, és az előbbi területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem lehet.


4.      Építés általános szabályai


4. § (1) Az árvízi tározó területén (felszíni víz védvonala által körülhatárolt területen) elhelyezhetők a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak. Egyéb, az adott területhasználathoz kapcsolódó műtárgy csak az árvízvédelmet nem akadályozó módon helyezhető el.

(2) Az árvízi tározó területén – a vízgazdálkodással összefüggő építmények védelme, valamint az állattenyésztéshez kapcsolódó karámok kivételével – kerítés nem létesíthető.

(3) Az árvízi tározó területén a természetes terepfelszín – az árvízvédelemmel, vízgazdálkodással összefüggő beavatkozások, a bányászatról szóló törvény szerinti anyagnyerő hely létesítés kivételével – nem változtatható meg.

(4) A rendelet amennyiben másképp nem szabályozza, beépítésre nem szánt területen terepszint alatti építmény (pince) nem létesíthető.


5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


5. § (1) Az árvízi tározó területén lévő termőföld művelési ága a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a tájgazdálkodáshoz illeszkedően változtatható meg.

(2) Az anyagnyerőhellyel érintett területeket a hasznosítás befejezését követően a jogszabályok szerint természeti környezetbe kell illeszteni.

(3) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, és védőerdősávok megőrzendők. Külterületi fásítás, erdősítés, erdőfelújítás a termőhelyi adottságoknak megfelelő tájhonos fafajokkal történhet.

(4) Mezőgazdasági és erdőterületen a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek, a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazandók.


6.      Környezetvédelmi előírások


6. § (1) A rendelet hatályával érintett területen új tevékenység csak úgy folytatható, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) az elérhető legjobb technikákkal megelőzze a környezetszennyezést.

(2) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell kezelni.

(3) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelő vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezőgazdasági területen, vagy erdőterületen történő szikkasztásához hozzájárulnak, és a szennyvíztisztító kisberendezés előírt védőtávolsága a telken belül biztosított.

(4) A kialakult állapot kivételével beépítésre nem szánt különleges vízgazdálkodási terület övezet határától, valamint az SZT-n vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül beépítésre nem szánt területen új épület nem létesíthető.

(5) Az árvízi tározó területén és az árvízvédelmi földmű mentett oldali 110 m-es környezetében a vízgazdálkodásról és a vizek hasznosításáról, védelméről és kártételeinek elhárításáról szóló jogszabályok szerint lehet a telkeket hasznosítani.


II. FEJEZET

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK



7.      Beépítésre nem szánt övezetek előírásai


7. §  (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a beépítésre nem szánt terület övezetei a következők:

a) Közlekedési és közműterület (Kö),

aa) közúti (KÖu),

b) Erdőterület,

ba) védelmi (Ev),

bb) gazdasági (Eg),

c) Mezőgazdasági terület,

ca) általános (Má),

cb) korlátozott használatú (Mko)

d) Vízgazdálkodási terület (V),

e) Különleges beépítésre nem szánt terület

ea) Vízgazdálkodási terület (Kb-V)


8.      Közlekedési és közműterület (Kö)


8. § (1)A közlekedési és közműterület övezetbe tartoznak az országos településrendezési követelmények szerinti meglévő és tervezett területek.

(2) KÖü övezetben az országos településrendezési követelmények szerinti építményeken túl elhelyezhetők a vízgazdálkodással, Tisza-Túr tározó üzemeltetésével összefüggő műtárgyak is.


9.      Erdőterület (E)


9. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terven “E” jellel szabályozott az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdőkés a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2) Ev jelű védelmi és Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetben épület nem helyezhető el.



10.      Mezőgazdasági terület (M)


10. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz, valamint az időszakos árvízi tározó funkcióhoz illeszkedő mezőgazdasági használat, valamint a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

a)  általános mezőgazdasági terület (Má),

b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko).

(2) Má-1 övezetben épület a következő feltételekkel helyezhető el:

a)   a beépíthető telek területe legalább 5,0 ha;

b)   a beépítettség mértéke legfeljebb 5%, de ezen belül a lakás, lakóépület alapterülete nem lehet több a beépíthetőség felénél, és 150 m2-nél;

c)    az épületmagasság legfeljebb 6 m.

(3) Má-2 övezetben épület a következő feltételekkel helyezhető el:

a) a beépíthető telek legkisebb mérete: 6000 m2;

b) a beépítettség mértéke legfeljebb 5%;

c) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m.

(4) Má-2 övezetben a gazdasági rendeltetésű épületen belül helyezhető el lakás, de alapterülete nem lehet több a beépíthetőség felénél, és 150 m2-nél.

(5) Birtokközpont területén építmény a következő feltételekkel létesíthető:

a) a beépíthető telek területe legalább 1,0 ha;

b) a beépítettség mértéke a birtokközpont területének 30%-a, de a birtokközponthoz tartozó telkek (birtoktest) összterületének legfeljebb 5%-a lehet;

c) a technológiai építmények esetében a max. épületmagasságnál magasabb építmények is létesíthetők

(6) Birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.

(7) Má övezetben terepszint alatti építmény a telek területének legfeljebb 5%-án létesíthető.

(8) Korlátozott mezőgazdasági területen (Mko) épület nem helyezhető el.


11.      Vízgazdálkodási terület (V)


11. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási Terven jelölt a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.

(2) Az övezetben építményt elhelyezni csak a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően lehet.



12.      Különleges beépítésre nem szánt terület – Vízgazdálkodási terület (Kb - V)


12. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – Vízgazdálkodási terület (Kb-V) övezetében az árvízi tározáshoz kapcsolódó építmények és töltés elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetben – a vízgazdálkodással összefüggő jogszabályokkal összhangban – elhelyezhetők a vízgazdálkodáshoz, árvízi tározáshoz kapcsolódó műtárgyak, vagyonvédelmi és lakókonténerek.


III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



               Iszák Tibor s.k.                                                                 Szabó István s.k.

               polgármester                                                                           jegyző




Záradék:


A rendelet kihirdetésének napja: 2018.április 24.


Szabó István s.k.

jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
1.78 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!