nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (V.23.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2011-06-01 - 2014-10-29
Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (V.23.) önkormányzati rendelete
Jászapáti Városi Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alkotmány 44/A. § (l) bekezdés e) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§ (6) bekezdés a.) pontjában, valamint a 18.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.


I. BEVEZETŐ RÉSZ


1.§


(1) Jászapáti Város Önkormányzatának jelképei: a város címere, zászlaja és pecsétje.

a.) A városi címer leírása:

„Jászapáti város címere ovális alakú, arany (sárga) színű címerpajzsban helyezkedik el. A címer átmérője 80 cm. A címerpajzsot virágmintás inda övezi, amely összefonódik a pajzsot tartó két aranyszínű (sárga) oroszlánnal. Tetején a Jász- Kun Hármas Kerület címeréből átvett királyi korona.

A pajzs ívetlen hármas mezőre osztott. Vezérmotívumaként a középső arany (sárga) mezőben jobbjában kardot tartó vitéz látható, amely a jászok küzdelmes, harcias életmódját jelképezi. A huszár ruházatának színe megegyezik a jász-huszárok hagyományos öltözetével (piros, kék). A jobboldali kék mezőben arany (sárga) szőlőfürt a település gazdagodását, a baloldali kék mezőben a Jászság egységét és összetartozását jelképező Lehel kürt található arany (sárga) színben.”

b.) A városi zászló leírása

„Jászapáti város zászlója téglalap alakú, búzavirágkék színű, ezüst rojtokkal. Középen a város címere eredeti színezésű hímzéssel készült. Alatta a Jászapáti felirat szerepel arany betűkkel.

A zászló méretaránya 2:1, alapmérete 1,8 x 0,9 méter.

A zászló közepén a város címerének átmérője 80 cm.”


(2) A város címerének és zászlajának használata rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Városi Önkormányzat Képviselő-testület Jászapáti " feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.


(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint

b) a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.


(5) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétje: "Városi Képviselő-testület Jászapáti" feliratú körbélyegző, középen Jászapáti város címerével.


(6) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolataira vonatkozó dokumentumokon.


(7) Jászapáti város Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi kitüntetéseket, elismeréseket alapít:

a.) Jászapáti Városért kitüntető díj,

b.) Pedagógiai Díj,

c.) Közszolgálati Díj.

A kitüntetések, elismerések adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(8) Az Önkormányzat külföldi önkormányzattal együttműködést köt. Az Önkormányzat testvérvárosai:

- GRAFENTSTEIN / Ausztria /

- LANCUT járás /Lengyelország/

- Kéménd község / Szlovákia/

- Temerin /Szerbia/


(9) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszapati.hu.


(10) Az önkormányzat hivatalos lapja: Jászapáti Hírmondó, mely havonta jelenik meg. Az önkormányzati lap felelős kiadója Jászapáti város jegyzője.


II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


2.§


Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászapáti Város Önkormányzata.

Székhelye: Jászapáti, Velemi Endre út 2.


3.§


(1) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását a rendeket 1 számú függeléke tartalmazza.


(2) A képviselők névsorát a rendelet 2 számú függeléke tartalmazza.


(3) Az önkormányzat által választott bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 3 számú függeléke tartalmazza.


4.§

Az önkormányzat szervei:

a.) Polgármester.

b.) Képviselő-testület bizottságai.

c.) Képviselő-testület hivatala.



5.§


(1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8.§ (4) bekezdésében felsorolt feladatok ellátásáról.


(2) A Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Ötv. 10.§ (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása.


(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira és törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházza át.


(4) Az átruházott hatásköröket külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(5) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatáskör címzettjének a döntés meghozatalát következő testületi ülésen ismertetnie kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseit.


6.§


(1) Az Önkormányzat önként vállalhatja közfeladat ellátást abban az esetben, ha:

a.) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátást,

c.) ellátáshoz a szükséges feltételek fennállnak.


(2) A feladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottság(ok) és a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság véleményét ki kell kérni.


(3) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság hozható létre, és külső szakértő(k) közreműködése is igénybe vehető.


(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.


(5) Az Önkormányzat az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében meghatározott - önként vállalt feladatokat- a helyi közszolgáltatások körében a Polgármesteri Hivatallal, Egyesített Szociális Intézménnyel, a Városi Könyvtár és Művelődési Központtal, a Városüzemeltető Kft.-vel vállalkozási szerződések megkötésével, vásárolt szolgáltatással, civil szervezetek támogatásával látja el.


1. Az önkormányzat jogai


7.§


(1) Az önkormányzat jogait az Ötv. 1.§-ában meghatározott rendelkezések szerint gyakorolja.


(2) Az Önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a.) a Képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,

b.) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.


(3) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni.


IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


8.§


(1) A Képviselő-testület létszáma: 9 fő.


(2) Határozathozatalhoz szükséges létszám:

a.) egyszerű többséghez: a jelen lévő képviselők több, mint a felének igen szavazata,

b.) a minősített többséghez 5 képviselő igen szavazata.


2. A képviselők jogállása, kérdezési jog és

Interpelláció


9.§


(1) A Képviselők jogaira és kötelezettségeire az Ötv. 19.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő kötelezettsége:

a.) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b.) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

c.) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület, bizottság ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d.) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.


(3) A képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét, kifizetésének rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


10. §


(1) A képviselőt megilleti az interpelláció és kérdezés joga.


(2) Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merült fel.


(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és erről külön dönt a testület is.


(4) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem kell döntést hozni.


(5) A képviselők kérdéseiket, interpellációkat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását megelőzően tehetik fel.


(6) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.


(7) Amennyiben az interpelláció tárgya vizsgálatot igényel, a vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat elvégzésével a polgármester, alpolgármester vagy bizottság bízható meg.


(8) Az (7) bekezdésben szabályozott esetben az interpellációra 15 napon belül írásban kell választ adni, melynek másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő soros Képviselő-testületi ülésen kell dönteni.


(9) Az interpellációra, a kérdésre a választ a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző adhat.


11.§


(1) A képviselőt, a bizottság nem képviselő tagját állami és szolgálati titoktartás kötelezi. E kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.


12.§


A polgármester települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevonhat a döntések előkészítésébe, végrehajtásába, a különböző szervekkel történő tárgyalásba. A Képviselő-testületnek javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg.


3. Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és

zárt ülések köre


13.§


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart. A Képviselő-testület az üléseit a minden hónap harmadik csütörtöki napján a Városházán tartja. A testület egyedi döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat.


(2) A Képviselő-testület ülései: alakuló, munkaterv szerinti, rendkívüli ülés.


(3) A képviselő-testület július és augusztus hónapban ülésszünetet tart.


14.§


(1) A nyilvános Képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot:

a.) a napirendhez a vita lezárása és a döntéshozatal között,

b.) egyéb esetekben a “kérdések, bejelentések” napirendnél a polgármester engedélyezheti.

A hozzászólás időtartama kettő perc.


(2) Zárt ülés tartására az Ötv. 12.§ (4)-ában foglaltakat kell alkalmazni.


(3) Az állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalásakor az érintett a Képviselő-testületi ülésen személyesen, vagy előzetesen írásban tehet nyilatkozatot arra vonatozóan, hogy hozzájárul ügyének nyilvános ülésen történő tárgyaláshoz.


(4) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b.) pontjában meghatározott zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a.) a polgármester,

b.) az alpolgármester,

c.) bármelyik képviselő,

d.) a jegyző.


(5) Zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület egyedileg határoz.


(6) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekintésre jogosultak a polgármester, a képviselők, a jegyző és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak meghatalmazottja.


(7) Zárt ülésen hozott döntésekről tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester adhat.


4. Az ülések tervezése, előkészítése


15.§


(1) A tervszerű munka érdekében a Képviselő-testület féléves munkatervet készít. A munkaterv-tervezetet a jegyző készíti elő. A Képviselő-testület a munkatervet határozattal fogadja el.


(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.


(3) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a.) a települési képviselőktől,

b.) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c.) a jegyzőtől,

d.) a kisebbségi önkormányzattól.


(4) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat hivatalos lapjában, valamint a város honlapján közzé kell tenni.


(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a.) az ülések időpontját, helyét,

b.) az ülések napirendjét,

c.) a napirendek előkészítésért felelős szerveket, személyeket, a napirendek előadóit,

d.) azt, hogy az adott napirendet, melyik bizottságnak kell előzetesen tárgyalnia,

e.) a munkatervről értesülők körét,

f.) egyéb szervezési feladatokat.


(6) A Képviselő-testület munkaterve a rendelet 4 számú függeléke.


16.§


A Képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) Jászapáti Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnökét,

b.) Rendőrőrs Parancsnokát,

c.) jegyzőt, aljegyzőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,

d.) a napirend tárgya szerinti Önkormányzati intézmények vezetőit, valamint társadalmi szervezetek vezetőit,

e.) a könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó napirendi pontok tárgyalásához,

f.) a Kormányhivatal vezetőjét, illetve képviselőjét,

g.) az egyház képviselőjét,

h.) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges.


17.§


(1) A meghívó tartalmazza:

a.) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b.) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.


(2) A meghívó mellékletei:

a.) előterjesztések,

b.) rendelet és határozat-tervezetek.


(3) A meghívót a polgármester írja alá.


5. Előterjesztések


18.§


(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

a.) tájékoztató jellegűek, amelyek tudomásulvételt igényelnek,

b.) döntést igénylő javaslatok, amelyek rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulnak.


(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a.) polgármester,

b.) alpolgármester,

c.) a Képviselő-testület témakör szerint illetékes bizottságának elnöke,

d.) képviselő-testület tagjai,

e.) jegyző,

f.) aljegyző,

g.) osztályvezető,

f.) intézmény vezető,

g.) a napirend előterjesztésére felkért külső szervezet vezetője, megbízottja.


(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a.) A tárgy és helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletből.

b.) Döntési - rendelet-tervezet vagy határozati – javaslatból

c.) Rendelet-tervezet esetében indokolásból, hatásvizsgálatból.


(4) Az előterjesztés első részének tartalma:

a.) a tárgy pontos megjelölése,

b.) annak ismertetése, hogy a téma korábban szerepelt-e napirenden, született-e döntés, ha igen mikor, milyen döntést hozott a testület, annak végrehajtása megtörtént-e, amennyiben nem, annak oka,

c.) utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra,

d.) helyzetelemzés, a döntés meghozatalához szükséges adatok, információk, indokok,

e.) ki kell térni az előkészítés során végzett összehangoló munkára, közreműködő szervek és személyek álláspontjára, az esetlegesen eltérő vélemények ismertetésére,

f.) értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos döntés szempontjából jelentős tényeket, követelményeket, összefüggéseket,

g.) a döntési javaslat indokolása.


(5) Az előterjesztés második részének tartalma:

a.) a döntési javaslatok, melyek logikusan épülnek az előterjesztés első részének megállapításaira,

b.) szabatosan, pontosan és tömören fogalmazzák meg az elérendő célt,

c.) eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat,

d.) amennyiben indokolt, javasolni kell a korábbi testületi döntések módosítását, kiegészítését, vagy hatályon kívül helyezését,

e.) több változatú (alternatív) javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni,

f.) tartalmazza a végrehajtási határidőket és a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését,

g.) a határidőt évre, hónapra és napra kell meghatározni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos a végrehajtás határidejére a „folyamatos” megjelölést kell alkalmazni.


(6) Az előterjesztés alaki követelményei:

a.) az előterjesztés fejrésze tartalmazza az előterjesztő megnevezését,

b.) az előterjesztés címe: „jelentés”, „beszámoló”, „tájékoztató”, „határozati-javaslat”, vagy „rendelet-tervezet” címszó alatt szerepeltetni kell az előterjesztés tárgyát,

c.) az előterjesztést az előterjesztő írja alá, és bélyegző lenyomattal látja el,

d.) az előterjesztéseket A/4-es nagyságban, egysoros sortávolságú, 12 betűméretű gépeléssel kell elkészíteni.


(7) Az előterjesztések elkészítésének szabályai:

a.) az előterjesztés elkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért a napirend előadója a felelős,

b.) az előterjesztéseket az ülés előtt 15 nappal kell a jegyző részére leadni, aki törvényességi szempontból véleményezi,

c.) az előterjesztő köteles az előterjesztéseket egy eredeti példányban és e-mail-ban a Szervezési Osztályra 10 nappal a Képviselő-testületi ülés előtt leadni és megküldeni.


(8) A döntések végrehajtásának rendje:

a.) A testületi döntéseket a felelősként megjelölt szerv vagy személy(ek) köteles végrehajtani.

b.) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali osztályvezető közreműködik a testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

c.) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő soros testületi ülésen a polgármester tesz jelentést.

d.) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítania. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell az okokat, továbbá javaslatot kell tenni a határozat határidejének módosítására. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Képviselő-testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.


6. A képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése


19.§


(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.


(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester hívja össze és vezeti.


(4) A polgármester, illetve a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testületi ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a társadalmi megbízatású alpolgármester látja el.


20.§


(1) Rendkívüli Képviselő-testületi ülést kell össze hívni, amennyiben azt:

a.) a polgármester,

b.) a képviselők egynegyede - 3 fő - ,

c.) az önkormányzat bármelyik bizottsága,

d.) a megyei kormányhivatal vezetője írásban indítványozza.


(2) A (1) bekezdésben foglalt esetekben a Képviselő-testületi ülést a kezdeményezéstől számított 15 napon belül a polgármester hívja össze.


21.§


(1) A testületi ülés nyilvános anyagát, a meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés időpontját megelőző 5 nappal korábban:

a.) a polgármesternek, a Képviselő-testület tagjainak, a jogi képviselőnek, az osztályvezetőknek e-mail-ben,

b.) az a.) pontban nem szereplő állandó meghívottaknak és valamely napirend tárgya szerint érintett személyeknek - igényük szerint - e-mail-ben vagy írásban

kell megküldeni.


(2) Rendkívüli esetben a napirendhez tartozó előterjesztés az ülés kezdetét megelőzően kiosztásra kerülhet, mely tényt az ülés vezetője köteles megindokolni.


(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az érintettek technikai probléma esetén, amennyiben azt az ülést megelőző 2. napig jelzik, a testületi ülés teljes anyagát írásban, papír alapon megkapják.


(4) A Képviselő-testület tagjai a zárt ülés anyagát írásos formában, papír alapon kapják meg.


(5) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont a rendkívüli ülésre nem vonatkozik. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés a legalkalmasabb formában, telefonon vagy futár útján  is összehívható. Ebben az esetben az ülés anyaga a testületi ülésen kiosztásra, vagy a futárral megküldésre kerül.


(6) A meghívó, az ülés anyagának elkészítése és megküldése a jegyző feladata.


(7) A meghívó és az ülés teljes anyagának egy példányát a Városi Könyvtár és Művelődési Központban betekintés, tanulmányozás céljából el kell helyezni.


(8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a város lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint Jászapáti város honlapján történő közzététellel kell értesíteni.


22.§


(1) A Képviselő-testületi ülés napirendi tervezetét a polgármester terjeszti elő.


(2) A meghívóban meghatározott napirendeken túl valamely kérdés napirendre tűzését indítványozhatják a polgármester, az önkormányzati bizottságok, valamint a képviselők, mely írásban és szóban is előterjeszthető.


(3) Közvetlenül az ülés megkezdése előtt beterjesztett indítványokat - javaslattal együtt - a polgármester bejelenti a Képviselő-testületnek, melynek napirendre tűzéséről vagy elutasításáról vita nélkül határoz.


23.§


(1) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt a napirend elfogadásáról.


(2) Az elfogadott napirendnek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát kell nyitni. A polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet egyes napirendi pontok összevont tárgyalására, melytől a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


(3) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. A tárgyban érintett bizottság(ok) elnökei a polgármester felkérésére ismertetik a bizottság(ok) véleményét.


(4) A szóbeli kiegészítést követően az előterjesztőhöz, szakértőhöz, a vita megnyitása előtt kérdéseket lehet intézni.


(5) A kérdésekre adott válaszok megadását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett vitát nyit.


(6) A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan a vita lezárásáig módosító, illetve kiegészítő javaslatot tehetnek.


(7) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével napirendenként egy alkalommal lehet élni.


(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


(9) A vita lezárása után a napirend előadójának lehetőséget kell biztosítani a hozzászólások megválaszolására.


(10) Az egyes napirendek tárgyalása során bármely képviselő javaslatára a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el, a szünet időtartamának meghatározásával.


(11) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.


(12) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolására.


(13) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavaztatja meg akként, hogy először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.


7. A tanácskozás rendjének fenntartása


24.§


(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

E feladatkörében:

a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

b.) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c.) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja.


(2) Amennyiben testületi ülésen, annak folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történik, a polgármester javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. A Képviselő-testületi ülés ebben az esetben csak újabb polgármesteri összehívásra folytatható.


8. Döntéshozatali eljárás


25.§


(1) Határozatképes a Képviselő-testület, ha az ülésen 5 képviselő jelen van.


(2) A határozatképességet a polgármester az ülés megkezdése előtt megállapítja, majd az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.


(3) Határozatképtelenség miatt elmaradt Képviselő-testületi ülést 8 napon belül kell összehívni az eredeti napirendi tervezet változatlan hagyása mellett.


26.§


Minősített többség szükséges az Ötv. 15.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a.) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, adományozásukhoz,

b.) gazdasági program elfogadásához,

c.) közterület elnevezéséhez,

d.) emlékmű állításához,

e.) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

f.) sürgősségi indítvány elfogadásához,

g.) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez,

h.) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez.


27.§


(1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik.

Szavazni kizárólag személyesen lehet.


(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők kezdeményezésére titkos szavazás tartható e rendelet 14.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben, melyről a Képviselő-testület nyílt szavazással, vita nélkül dönt.


(3) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, szavazó fülke és urnadoboz biztosításával kell lebonyolítani.


(4) Titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a.) a szavazás helyét, napját,

b.) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

c.) a szavazás során felmerült körülményeket,

d.) a szavazás eredményét.

e.) a szavazólapok megsemmisítésének módját és tényét.


(5) Névszerinti szavazást kezdeményezhet a képviselők egynegyede – 3 fő -, amelyről a Képviselő-testület nyílt szavazással, vita nélkül dönt.


(6) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a képviselők névét, melynek során a képviselő “igen”, “nem”, “tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. Ezt a jegyző írásban rögzíti. Az erről szóló névsort a polgármester és a jegyző hitelesíti, melyet a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(7) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Amennyiben a szavazás eredménye felöl az ülésen kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételni.


28.§


Az Ötv. 35.§ (3) bekezdése szerinti eljárásban a napirend ismételt megtárgyalását megelőzően a polgármesternek be kell szerezni a napirend témája szerinti önkormányzati bizottság állásfoglalását, indokolt esetben szakértő bevonását kell kérni.


9. Az önkormányzati rendeletalkotás


29.§


(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a.) a polgármester,

b.) a képviselő,

c.) a Képviselő-testületi bizottságok az elnökeik útján,

d.) a jegyző,

e.) a település társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek vezetői,

f.) a települési kisebbségi önkormányzat elnöke.

A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.


(2) A rendelet-tervezet előkészítése:

a.) A tervezetet a polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes Képviselő-testületi bizottságok és Polgármesteri Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a rendelet-tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.


(3) A rendelet szakmai előkészítésének feladataival a Képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői:

a.) a közreműködök között a munka elosztása,

b.) a tervezetek bizottsági tárgyalásáról és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

c.) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d.) az érintett társszervekkel való koordináció,

e.) az adminisztrációs munka megszervezése,

f.) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel,

g.) a törvényesség biztosítása.


(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület - szükség esetén - szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.


(5) A jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, illetve nyilatkozik a tervezet törvényességéről.


30.§



(1) Az önkormányzati rendelet hatálybalépésének idejét a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembe vételével kell megállapítani.


(2) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a város honlapján és a Városi Könyvtár és Művelődési Központban közzé kell tenni.


(3) A hatályban lévő rendeletek a Polgármesteri Hivatalban az aljegyzői irodában – ügyfélfogadási időben -, valamint a városi honlapján megtekinthetők.


(4) A rendelet jelölése a jogszabály-szerkesztésről szóló rendeletben foglaltak szerint történik. A jogalkalmazás, jogbiztonság érdekében a többször módosításra került önkormányzati rendeleteket egységes szerkezetbe kell foglalni.


(5) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.


10. Önkormányzati határozatok


31.§


(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozat megnevezését és a határozat címét.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.


(2) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.


(3) A határozatokat a döntést követő 5 napon - amennyiben a végrehajtási határidő ennél rövidebb 1 napon - belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek vagy szerveknek.


(4) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) napirend elfogadása,

b.) ügyrendi kérdések,

c.) a polgármester és az alpolgármesterek előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

d.) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató,

e.) képviselői kérdésekre, interpellációra adott válasz elfogadásáról, elutasításáról,

f.) tájékoztatók elfogadásáról, elutasításáról.


(5) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.


11. A Képviselő-testület jegyzőkönyve


32.§


(1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Ötv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a.) az ülés helyét és időpontját,

b.) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve, hogy azt nem jelezte,

c.) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

d.) a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

e.) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

f.) aláírásokat, dátumot, pecsétet.


(3) A polgármester, illetve a képviselők egynegyedének – 3 fő – indítványára:

a.)  a testületi ülés egészéről,

b.) a polgármester vagy a képviselő kérésére egy-egy napirend tárgyalásáról

szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.


(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a.) a meghívó,

b.) a jelenléti ív,

c.) az előterjesztések,

d.) a rendelet és határozat-tervezetek,

e.) az írásban benyújtott hozzászólás (képviselő kérésére),

f.) egységes szerkezetbe foglalt rendeletek.


(5) A Képviselő-testület jegyzőkönyvét az Ötv. 17.§ (2) bekezdésében foglalt határidőre meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal részére.


(6) A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv - kivéve a zárt ülés jegyzőkönyvét- egy példányát, lakossági tájékoztatás céljából a Városi Könyvtár és Művelődési Központban kell elhelyezni. Erről az állampolgárokat a helyi sajtó és Jászapáti Város honlapján tájékoztatni kell.


(7) A jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 13.§ (2) bekezdésében foglalt Képviselő-testületi ülésekre.


(8) A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó kérelmet - a kérelmező igénye szerint - írásban vagy szóban, önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti.


12. A lakossággal való kapcsolattartás formái


33.§


(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b.) fórum,

c.) közmeghallgatás,


(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.


13. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés


34.§


(1) A Képviselő-testület köteles kitűzni helyi népszavazást, ha a választópolgárok legalább 15 %-a kezdeményezi a népszavazás kiírását a város polgármesterénél.


(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal köteles meghívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.


(3) A Képviselő-testület köteles napirendre tűzni a népi kezdeményezést a választópolgárok 5 %-nak kezdeményezése esetén.


(4) A népi kezdeményezés tárgyalására meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét és részére tanácskozási jogot kell biztosítani.


35.§


A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.


14. Lakossági fórumok


36.§


(1) A polgármester legalább évente egyszer település szintű fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás politikai kérdésekről. 


(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.


(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a Képviselő-testület üléseire is kötelező.


(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot a helyi sajtóban, a város honlapján, valamint plakátok kihelyezésével.


(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


15. A közmeghallgatás


37.§


(1) A képviselő-testület évente egyszer - a költségvetést megállapító rendelet elfogadása előtt -  közmeghallgatást tart.


(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve javaslatot tehetnek.


(3) A polgármester a közmeghallgatás előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatal földszinti aulájában gyűjtőládát helyez el annak érdekében, hogy a város polgárai kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.


(4) A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben kell meghatározni.


(5) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyi sajtóban, a város honlapján, valamint plakátok kihelyezésével nyilvánosságra kell hozni.


(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.


(8) A közmeghallgatáson a testületnek határozatképesnek kell lennie.


V.  POLGÁRMESTER,  ALPOLGRMESTER,

JEGYZŐ,  ALJEGYZŐ


16. A polgármester


38.§


(1) Jászapáti Város Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Jászapáti Város fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.


(3) A polgármester feladata az Ötv. 35.§-ában foglaltakon túl:

a.) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

b.) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

c.) a polgármester a település vállalkozói részére szakmai találkozókat szervez, közreműködik az önkormányzat és a vállalkozók kapcsolatépítésében. Folyamatosan tájékoztatja a vállalkozókat a pályázati lehetőségekről.


(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


(5) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban pénteki munkanapon 8.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.


17. Alpolgármester


39.§


(1) A Képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára saját tagjai közül 1 fő foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert, és 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármesterek választásával és megbízatásuk visszavonásával kapcsolatos titkos szavazását a Képviselő-testület Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság jogosult lebonyolítani. A titkos szavazást a rendelet 27.§ (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell lebonyolítani.


(3) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester a Polgármesteri Hivatalban hétfői, szerdai, munkanapokon 8.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.


(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje: hétfőtől-péntekig 7.30 órától 8.00-ig, keddi napon 14.00 órától 15.00 óráig tart.


(5) A társadalmi megbízatású alpolgármester a Polgármesteri Hivatalban szerdai napon 13.00 órától 14-00 óráig fogadóórát tart.


18. A jegyző, aljegyző


40.§



(1) Az Ötv. 36.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túl jegyző által ellátandó főbb feladatok:

a.) vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját,

b.) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságainak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

c.) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

d.) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

e.) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

f.) gondoskodik a törvényességi ellenőrzéshez szükséges feladatok ellátásáról.(Képviselő-testületi, bizottsági jegyzőkönyvek, valamint a polgármesteri átruházott hatáskörben hozott döntéseinek megküldése a Kormányhivatal vezetője részére.)


(2) A hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét a jegyző határozza meg a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában.


(3) A jegyző a Polgármesteri Hivatalban szerdán 8-10 óráig tart fogadóórát.


(4) Az aljegyző feladatát a jegyző által kiadott munkaköri leírás szerint látja el.


VI. A POLGÁRMESTERI HIVATAL


41.§


(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete osztályokra tagolt egységes hivatalt hoz létre.


(2) A hivatal elnevezése, címe: Polgármesteri Hivatal, Jászapáti, Velemi Endre út 2.


(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését,  munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a Képviselő-testület hagyja jóvá. A szabályzat a rendelet 5. számú függeléke.


VII. KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


42.§


(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.


(2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervezői feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.


(3) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a.) Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság, létszáma 5 fő,

b.) Vallási, Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatok Bizottsága, létszáma 5 fő,

c.) Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság, létszáma 5 fő.


(4) A bizottság személyi összetételét a Képviselő-testület megváltoztathatja.


(5) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.


(6) A bizottságok, a bizottsági elnökök és a polgármester javaslatára együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülés összehívásáról és az adminisztrációs feladatok ellátásáról a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság titkára gondoskodik.


(7) A Képviselő-testület a bizottság egyes kiemelt feladatának folyamatos és eredményes ellátása érdekében albizottságokat, valamint egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

Albizottság, ideiglenes bizottság vezetője és tagjainak több, mint a fele képviselő lehet.


43.§



A bizottságok döntési jogköre:

(1) A Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben rögzítettek szerint döntési jogot biztosít a bizottságoknak.


(2) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testület soron következő ülésén kötelesek tájékoztatást adni.


(3) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseit az ezzel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya készíti elő.


44.§


Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság:

(1) Véleményezi:

a.) az önkormányzati saját bevételi források körét, a részesedés mértékét meghatározó, ezekkel kapcsolatos előterjesztéseket,

b.) az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet,

c.) az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást,

d.) az önkormányzati intézmény alapítását, összevonásának és megszüntetésének indokoltságát,

e.) az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát,

f.) az önkormányzat gazdasági társaságának vezetői állásra, valamint a könyvvizsgáló álláshelyre kiírt pályázatot, és a vezető, illetve a könyvvizsgáló személyére vonatkozó javaslatot,

g.) az önkormányzat gazdasági programját,

h.) az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását, a vagyonátadás lebonyolítását,

i.) a vagyon hasznosítását, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formáját és eszközeit,

j.) a vállalkozás indítását, illetőleg az abban való részvételt,

k.) az önkormányzati vagyont érintő gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által benyújtott kérelmeket, megkereséseket,

l.) a pályázati források, valamint egyéb állami támogatások igénylésével kapcsolatos előterjesztéseket, és ehhez kapcsolódó beruházási koncepciókat.

m.) az önkormányzat idegenforgalmi rendeltetésű fejlesztéseire, beruházásaira, az idegenforgalmi rendeltetésű vagyontárgyainak hasznosítására vonatkozó előterjesztéseket,

n.) a helyi építési szabályzat és szabályozási terv, valamint ezek módosítási tervezetét, a településszerkezeti terv és módosítási tervezetét,

o.) a városfejlesztési és üzemeltetési területet érintő pályázatok benyújtására vonatkozó előterjesztéseket, szakmai anyagokat,

p.) a vállalkozásélénkítő, munkahelyteremtő, ipari parkot érintő előterjesztéseket,

r.) az önkormányzat által alapított költségvetési szerveknél a közbeszerzésekről rendelkező törvény, valamint az önkormányzat által elfogadott közbeszerzési szabályzat előírásainak betartását, a közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendjét, a versenyeztetés tisztaságát, az esélyegyenlőség biztosítását,

s.) a közrend-közbiztonság helyzetéről készített beszámolót.


(2) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek:

a.) a polgármester, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményére, költségátalányára, a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának és költségátalányának megállapítására,

b.) városfejlesztési, vállalkozás fejlesztési és munkahely-teremtési elképzelések, koncepciók előkészítésére, kidolgozására, végrehajtására,

c.) a közterületi használati, bérleti, kommunális és közüzemi díjak, piac, vásár helyhasználati díjak, parkolási díjak mértékére,

d.) a Jászberényi Rendőrkapitányság Jászapáti Őrsparancsnokával közreműködve a bűnmegelőzési stratégára, melynek során együttműködik a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, Polgárőrséggel.


45.§


Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság:

a.) nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester, alpolgármesterek és a képviselők vagyonnyilatkozatát,

b.) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja.


46.§


Vallási, Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatok Bizottság

(1) Véleményezi:

a.) az önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével, feladatok megváltoztatásával kapcsolatos tervezeteket,

b.) az önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási, közművelődési intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó előterjesztéseket,

c.) az önkormányzat fenntartásában működő nevelési-oktatási, közművelődési intézmények tevékenységéről szóló beszámoló tervezeteket,

d.) a város kulturális tevékenységét, a művelődési feladatok végrehajtását,

e.) a nevelési-oktatási, közművelődési intézményvezetői pályázatokat,

f.) a nevelési-oktatási, közművelődési intézmény tevékenységéről szóló beszámolókat,

g.) a város által adományozható díjakra, kitüntetésekre tett javaslatokat,

h.) kulturális rendezvények megtartására, évforduló megünneplésére vonatkozó javaslatokat,


(2) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek:

a.) az Egyházközséggel, karitatív szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel, a lakosság művészeti kezdeményezéseinek önszerveződő közösségeivel, a város társadalmi és civil szervezetivel való kapcsolattartása formáira,

b.) az önkormányzat testvérvárosi kapcsolataira,

c.) a város idegenforgalmi értékeinek bemutatására, az idegenforgalmi és turisztikai jelentőséggel bíró kiadványok szerkezetére, megjelenésére.


47.§


Szociális, Sport, Kisebbségügyi Bizottság

(1) Véleményezi:

a.) a szociális helyzetükből eredően rászorult személyek, családok önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátását, az időskorúakról való gondoskodást ezeken a területen szorosan együttműködik a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal,

b.) véleményezi a gyermekvédelemről, a felnőtt korúakról való szociális gondoskodásról szóló beszámolókat,

c.) az Egyesített Szociális Intézmény tevékenységéről szóló jelentést,

d.) a munkaerő gazdálkodás területén a hátrányos helyzetű rétegek munkavállalási adatairól, a szocializációs problémák feltárása, megoldása érdekében tett intézkedésekről készült előterjesztéseket, melynek során szorosan együttműködik a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.


(2 ) a.) Segíti a város verseny és tömegsportját,

b.) közreműködik a diák-, szabadidő-, és versenysport, események lebonyolításában, szervezésében.


(3) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek:

a.) a szociális rendeletek módosítására,

b.) figyelemmel kíséri a városi sportegyesület és az azon kívül tevékenykedő szakosztályok működését, javaslatot tesz azok támogatására.


48.§


(1) A tervszerű munka érdekében a bizottságok féléves munkatervet készítenek, mely munkatervet a Képviselő-testület munkatervének megállapítását követő 15 napon belül kell elfogadni. A munkaterv-tervezetet a jegyző készíti el.


(2) A bizottság ülésének összehívásáról az elnök gondoskodik.


(3) Az ülések összehívását (rendkívüli ülés) a bizottság tagjainak többsége is kezdeményezheti.


(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tagja vezeti.


(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyző ír alá.


(6) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző vagy a jegyző által megbízott személy.


49.§


(1) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a Képviselő-testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(2) A bizottságok működésük további részletes szabályait maguk határozzák meg.


VIII. AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE


50.§


(1) Az önkormányzat egyes szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési, egészségügyi ügyeleti feladatokat társulási formában lát el.


(2) A társulásokra átruházott hatásköröket a Társulási Megállapodások tartalmazzák.


(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.


51.§


(1) A Képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.


(2) Együttműködési megállapodás megkötésére a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a Képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.


IX. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA


19. A gazdasági program


52.§


(1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.


(2) A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, melyet az Ötv. 91.§ (6) bekezdés szabályoz.


(3) A gazdasági program időarányos végrehajtásáról a Képviselő-testületet a polgármester minden év decemberi Önkormányzati ülésén tájékoztatja.


20. A költségvetés


53.§


(1) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának Ügyrendje, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik:

1. forduló: költségvetési koncepció összeállítása, melynek keretében:

a.) számításba kell venni a bevételi forrásokat,

b.) meg kell határozni a kiadási szükségleteket,

c.) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket, a lehetőségeket, majd meg kell fogalmazni a szükségletek sorrendjét.

2. forduló: a költségvetési törvényben előírt részletezésben, az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva elkészített költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg és fogadja el a Képviselő-testület.


21. Az önkormányzat vagyona


54.§


Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.



22. A gazdálkodás ellenőrzése


55.§


(1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv. 92.§ (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak.


(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről társulással kötött megállapodás alapján gondoskodik


X. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


56.§


A rendelet 2011. június l. napján lép hatályba, egyúttal hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 26/2006.(XII.14.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 20/2007.(X.1.), 23/2007.(XI.1.), 6/2008.(IV.1.), 11/2008. (VII.1.), 13/2008. (X.1.), 12/2009.(VI.1.), 38/2009.(X.29.), 41/2009.(XI.26.), 12/2010.(X.14.), 14/2010.(X.28.), 25/2010.(XII.16.), 5/2011.(II.8.) önkormányzati rendeletek.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!