nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020 (III.20..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-03-21 -tól
Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020 (III.20..) önkormányzati rendelete
az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról


Karancsalja Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő – testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzataikról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 42.§ 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja (továbbiakban: Rendelet):


I.


Általános rendelkezések


  1. §


Az Mötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az Önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.



2. §

Önkormányzati jogok


  1. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat a helyi képviselő-testületbe választott képviselők és helyi népszavazás útján gyakorolják.


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Karancsalja Község Önkormányzata

Az önkormányzat székhelye: 3181 Karancsalja, Rákóczi út 174.
Az önkormányzat honlapjának címe: www.karancsalja.hu


  1. Az önkormányzat jogi személy, saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik.


  1. Az önkormányzat által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat-és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.


  1. A települési önkormányzat feladatai ellátása során biztosítja az állampolgárok és azok szervezetei részére a nyilvánosságot, a közügyek társadalmi ellenőrzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi lehetőséget.





3. §

Az önkormányzat jelképei, ünnepei, díjai


  1. A települési önkormányzat hivatalos jelképei a település címere, zászlaja. A jelképeket és azok használatát külön rendelet szabályozza.
  2. Az önkormányzat ünnepei: Falunap, illetve a nemzeti ünnepek
  3. Az önkormányzat által alapított kitüntető címek, díjak: „KARANCSALJA KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA” és „KARANCSALJÁÉRT” elismerő cím, melyek odaítélésének szabályait külön rendelet szabályozza.



II.


A települési önkormányzat feladat- és hatásköre


4.§

A képviselő-testület


  1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


  1. A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Karancsalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


  1. A képviselő-testület működésének alapelvei a nyilvánosság és a demokratizmus. Ezt a rendelkezésre álló eszközök, különösen az önkormányzat honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a negyedévente megjelenő Karancsaljai Hírmondó időszaki kiadvány révén biztosítja. A demokratizmus érvényesülését – az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározottakon túl – a testület többek között az önkormányzat intézményeivel, a nemzetiségi önkormányzattal, valamint a civil szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetések révén is biztosítani kívánja.


  1. A képviselő-testületnek 7 tagja van, melyből 1 fő a település lakossága által közvetlenül választott polgármester és 6 fő települési képviselő (A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.)


  1. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottság, a hivatal, valamint a jegyző.


  1. A képviselő-testület és szervei az önkormányzat székhelyén működnek, a jegyző ezen kívül a telephelyen is végez feladatot.



5. §

Kötelező feladatok


  1. A települési önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el.


  1. A képviselő-testület feladatainak ellátása, illetőleg hatáskörének gyakorlása során kiemelt figyelemmel végzi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében rögzített kötelező feladatokat.


  1. A képviselő-testület részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg.


6. §

Át nem ruházható hatáskörök


A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik

  1. a rendeletalkotás;
  2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalása;
  3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása;
  4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
  5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
  8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
  9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
  10. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
  11. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
  12. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
  13. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
  14. területszervezési kezdeményezés;
  15. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának az Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés
  16. közfeladat önként vállalása, illetőleg megszüntetése;
  17. gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése;
  18. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondása;
  19. munkaterv elfogadása;
  20. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.



7. §

Hatáskör átruházás


  1. A képviselő-testület az egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, valamint törvényben meghatározottak szerint jegyzőjére ruházza át.


  1. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testülettől kapott hatáskörök gyakorlása tovább nem ruházható.


  1. Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett döntésekről és intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.


8.§

Önkéntes feladatvállalás


(1)    A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatot, ha

  1. az a kötelezően előírt feladat ellátását nem veszélyezteti,
  2. az ellátáshoz szükséges feltételek biztosítottak vagy azokat megteremti,
  3. azt a törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
  4. annak gyakorlása nem sérti a települési önkormányzat érdekeit.


  1. Az önként vállalt feladatok esetén az igény felmerüléséről, a feladat ellátásának módjáról és felelőséről, a feladatellátáshoz rendelt anyagi és tárgyi eszközökről a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatában dönt és annak pénzügyi fedezetét költségvetési rendeletébe beépíti.


III.

A képviselő-testület működése


9. §

A képviselő-testület alakuló ülése


  1. A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.


  1. A Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testület tagjai választásának eredményét.


  1. A megválasztott képviselők esküt tesznek, az eskütételről esküokmányt írnak alá.


  1. A képviselő-testület alakuló ülésén – tagjai sorából – titkos szavazással, minősített többséggel választja meg alpolgármesterét. Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot.


  1. A képviselő-testület az alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.


  1. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról, és költségtérítéséről, dönt a bizottsági tagok-, illetve a képviselők tiszteletdíjáról.


  1. A képviselő-testület alakuló ülésére nem kell alkalmazni az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat.




10.§

A gazdasági program


A képviselő-testület az alakuló ülést követően 6 hónapon belül készíti el az önkormányzat választási ciklusra szóló gazdasági programját. A program tartalmazza a testület megbízatásának időtartamára az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. Meghatározza a célok és feladatok megoldásának eszközeit, valamint a végrehajtás ellenőrzését.



11.§

A munkaterv


  1. A képviselő-testület feladatait éves munkaterv szerint végzi. A munkaterv összeállításánál figyelemmel kell lenni a képviselői javaslatokra, a helyi civilszervezetek javaslataira, valamint az intézményvezetők javaslataira.


  1. A munkaterv elfogadásakor a képviselő-testület dönt:
  1. a képviselő-testület üléseinek várható időpontjairól, az előre tervezhető napirendekről,
  2. a napirendi pontok előterjesztőiről,
  3. a közmeghallgatás időpontjáról és tervezett témáiról.


  1. Az tervet tárgyév év január 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni.



12.§

Rendes ülés


  1. A képviselő-testület rendes ülést vagy soron kívüli ülést tart.


  1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontokban ülésezik (rendes ülés).


  1. A rendes ülésre meghívóval kell meghívni a települési képviselőket, az előterjesztőket, a jegyzőt, szükség esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjét, a roma önkormányzat elnökét a roma nemzetiséget érintő kérdések tárgyalásakor; azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges. Az előzőekben felsorolt személyeket – kivéve a települési képviselőket – csak tanácskozási jog illeti meg a napirend tárgyalásakor.


  1. Szintén meghívóval kell meghívni az ülésre érintettsége esetén a megyei kormányhivatal vezetőjét, a kormányhivatal ügyintézőjét, a megyei közgyűlés tisztségviselőjét, az egyház képviselőjét, illetve az országgyűlési képviselőt.


13.§

Soron kívüli ülés


  1. Soron kívüli ülés valamennyi, a munkatervben nem szereplő ülés.


  1. A polgármester a munkatervben nem szereplő, soron kívüli ülést hívhat össze az ok megjelölésével.


  1. Soron kívüli ülést kell összehívni:
    1. a képviselő-testületi tagok egynegyedének indítványára;
    2. az Ügyrendi Bizottság kezdeményezésére;


a napirend megjelölését is tartalmazó írásbeli indítványra, az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra.


  1. A soron kívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.


  1. A soron kívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben az ülés összehívására rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben kerül sor – az ülés napját lehetőség szerint egy nappal megelőzően, elektronikusan kell megküldeni, az érintettek rövid úton való tájékoztatása mellett.


  1. A soron kívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett napirend tárgyalására kerülhet sor, új téma a tárgysorozatba nem vehető fel.



14.§

Az ülés nyilvánossága


  1. A képviselő-testület ülése nyilvános. A választópolgárok a zárt ülés anyagainak kivételével a képviselő-testület dokumentumaiba betekinthetnek.


  1. A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.



15.§

Zárt ülés


  1. A képviselő-testület zárt ülést tart:
  1. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett – írásban tett nyilatkozatában – a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;


  1. önkormányzati hatósági, fegyelmi büntetés kiszabása, méltatlansági összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.


  1. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, illetve a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdeket sértené.


  1. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
  2. Ha a napirendi pont vitájának idején a képviselő-testület ülése nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően a (1) bekezdés a) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését.


  1. A zárt ülésen hozott döntésekről – kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a polgármester, illetve a polgármester által adott meghatalmazás esetén a települési képviselő adhat tájékoztatást. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.



16.§

Közmeghallgatás


  1. A képviselő-testület évente egy alkalommal – a munkatervben meghatározottak szerint – előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.


  1. A közmeghallgatás helyét, idejét a meghallgatást megelőzően egy alkalommal közzé kell tenni.


  1. A közmeghallgatás során az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői, a közösség érdekében, a közösséget érintő témában szólalhatnak fel.


  1. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekről, javaslatokról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt, a döntésről a javaslattevőt írásban tájékoztatja. 


  1. Amennyiben a javaslat nem tartozik a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek 15 napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.



Az ülés összehívása


17. §


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester, általában az önkormányzat székhelyére, szerdai napra, délután 14 órára hívja össze.


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályozása esetén a korelnök, hívja össze.


18. §


A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és várható napirendjéről a település lakosságát a helyben szokásos módon (faliújság, hirdetőtábla) tájékoztatni kell.



19. §


  1. A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendi pontokat és azok előterjesztőit, az összehívó megnevezését.
  2. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyén kívül máshová is összehívható.


  1. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal az ülés előtt kézhez kapják.


  1. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 8 nappal korábban le kell adni a jegyzőnek, törvényességi észrevétel megtétele céljából.


  1. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
  1. a tárgy pontos meghatározását,
  2. a meghozandó döntéshez szükséges információkat, indokokat, a tárgyhoz kapcsolódó jogszabályi és anyagi háttér bemutatását
  3. annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen milyen döntés született
  4. a határozati javaslatot (határidő és felelős megjelölésével)


  1. Az előterjesztésnek célratörőnek, és világosnak kell lennie, továbbá alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, az abból történő következtetések levonására.
  2. Az előterjesztés csak olyan tárgykörre irányulhat, melynek döntésére a képviselő-testület gyakorol hatáskört.


  1. Indokolt esetben, az ülés összehívására jogosult mérlegelése alapján lehetőség van a rendkívüli testületi ülés összehívására:

 a.)  telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

 b.) egyéb szóbeli meghívással

 c.) elektronikus úton.


  1. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülés a polgármester 8 napon belül, változatlan napirenddel hívja össze.


A képviselő-testület tanácskozási rendje


20.§


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.


  1. A polgármester megnyitja a képviselő-testület ülését és megállapítja a határozatképességet. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt vizsgálni kell.


  1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele (4 fő) jelen van.


  1. Ezt követően a polgármester előterjeszti a meghívóban szereplő napirendi javaslatot, szükség esetén a napirendet kiegészíti, illetve amennyiben az arra jogosult képviselő indítványozza a meghívóban nem szereplő napirend felvételét, arról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.




21.§

Az ülés vezetése


  1. Az ülést vezető:
  1. megnyitja és vezeti az ülést (megadja, megvonja a szót), szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat;
  2. az ülés során folyamatosan - a képviselő-testület ülésének szünetei után minden esetben - ellenőrzi a határozatképességet;
  3. a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől célszerűségi okból történő eltérésre tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz;
  4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát;
  5. szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat;
  6. ügyel az előterjesztők, hozzászólásra jogosultak részére rendelkezésre álló időtartam betartására;
  7. időtúllépés esetén megvonja a szót;
  8. 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén indítványozhatja a vita lezárását;
  9. figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót;
  10. tárgyalási szünetet rendelhet el;
  11. szükség esetén javaslatot tehet az ülés elnapolására, a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével;
  12. biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít; ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja;
  13. berekeszti az ülést.


  1. Akitől az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint megvonták a szót, az ugyanazzal a napirendi ponttal kapcsolatban nem szólalhat fel.


22.§

Napirend előtti hozzászólás

  1. A napirendi pontok tárgyalása előtt - az elfogadott napirendben nem szereplő, de különös fontosságú, vagy halaszthatatlan ügyben legfeljebb 3 perces időtartamban a képviselő-testület tagjai felszólalhatnak. A hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legkésőbb 1 órával írásban, a tárgy és cím megjelölésével be kell jelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
  2. A napirend előtti hozzászólásra vonatkozó bejelentésből ki kell tűnnie, hogy az önkormányzat szempontjából a felvetés miért minősül különösen fontosnak, illetve halaszthatatlannak. A napirend előtti hozzászólás jogát a polgármester adja meg, vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Elutasítás esetén a hozzászólás az „egyebek” napirendi pont keretében tehető meg.

23.§

A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje

  1. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában: személyi kérdések, rendeletek, minősített többséget igénylő egyéb döntések; ezt követően kerülnek megvitatásra az egyszerű többséget igénylő javaslatok, tájékoztatók, felvilágosítás kérés, egyéb döntést nem igénylő felvetések. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot (beleértve az egyebeket is) követően kell megtárgyalni.


  1. A napirendi pont visszavonására az előterjesztő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására bármely képviselő is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell.  Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.


24. §

A napirend tárgyalása


  1. A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.


  1. A képviselő-testület egyes napirendi pontok tárgyalását több fordulóban – egymást követő üléseken - is lefolytathatja.


25. §

Előterjesztői hozzászólás


Az írásbeli előterjesztés tárgyalását legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. A szóbeli előterjesztés időtartama legfeljebb 10 perc lehet.


26. §

Vita


  1. A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként az előterjesztő véleményét kell meghallgatni.


  1. A képviselők az előterjesztőhöz a napirendi pont tárgyalása során két alkalommal kérdést intézhetnek, valamint a tárgyalt témához - legfeljebb kétszer - hozzászólhatnak. A kérdésfeltevés időtartama legfeljebb 1 perc, a hozzászólás időtartama alkalmanként legfeljebb 4 perc. A kétszeri kérdés-feltevés, hozzászólás illetve a kérdés és hozzászólás nem vonható össze.


  1. Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van, bármikor szót kérhet, a (2) bekezdésben meghatározott időtartam-szabályok szerint.


  1. A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb 3 percre kérhetnek szót.


  1. Aki a képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal vesz részt, de részére a polgármester megadja a szót, az előterjesztőhöz - legfeljebb 3 percben - kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat és a vitában részt vehet.


  1. A kérdésekre az előterjesztő válaszol.


  1. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevőt nyilatkoztatni kell.


  1. Ha több kérdés, hozzászólás nincs, a polgármester a vita lezárása előtt - legfeljebb 5 percre - megadja a szót az előterjesztőnek a vitában elhangzottakra történő reagálásra.


  1. A polgármester összefoglalja és lezárja a vitát.



27. §

Módosító indítvány


  1. A határozati javaslatban vagy a rendelet-tervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő. Az ülés megkezdése előtt, írásban benyújtott módosító indítványokról az előterjesztőt tájékoztatni kell.


  1. A módosító javaslatot annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető.


  1. A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e.


  1. A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván.


  1. A polgármester a vita lezárása után először – az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben – a módosító javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra.


  1. Valamennyi módosító indítványt szavazásra kell bocsátani. Ugyanazon rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat részt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás.


28.§

Kizárás a döntéshozatalból

  1. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, kivéve, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.
  2. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.


  1. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


  1. Amennyiben a képviselő-testület tagja elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.


  1. Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület ezt határozatban megállapítja, egyúttal utasítja a hatáskörrel rendelkező bizottságot, hogy döntsön az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként, maximum 20%-os mértékű – tiszteletdíj levonásról.


  1. Abban az esetben, ha a képviselő-testület bármely tisztségviselője egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület ezt határozatban megállapítja, egyúttal utasítja a hatáskörrel rendelkező bizottságot a fegyelmi eljárás kezdeményezésének vizsgálatára.




Szavazás


29. §

Nyílt szavazás

  1. A képviselők szavazatai lehetnek: “igen”, “nem” vagy “tartózkodom”, mely a polgármester kérdésére kézfelemeléssel történik. A képviselők által leadott szavazatokat a jegyző írásban rögzíti.
  2. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles bármely képviselő kérésére megismételtetni.
  3. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.



30. §

Név szerinti szavazás


  1. Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásról való döntéskor, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.


  1. A képviselő-testület külön döntése alapján bármely más témában is tartható név szerinti szavazás. Ugyanazon döntési javaslat esetében csak egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
  2. Név szerinti szavazásnál a jegyző a jelenléti ív alapján névsor szerint felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik egyenként szóban közlik szavazatukat, melyet a jegyző írásban rögzít.
  3. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a jegyző aláírásával hitelesíti, melyet a hitelesítést követően az ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni.


  1. Nem névszerinti, nyílt szavazás esetén is kérheti bármelyik képviselő saját szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.


31. §

Titkos szavazás


  1. Titkos szavazás tartható minden olyan esetben, amikor zárt ülést kell elrendelni, vagy zárt ülés rendelhető el.


  1. A titkos szavazás szavazólappal történhet.


  1. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, melynek előkészítésére szünetet kell elrendelni.


  1. A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A szavazásról, a szavazatok összeszámlálásának eredményéről külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság tagjai írják alá.



A képviselő-testület döntései


32. §

A rendelet és a határozat


  1. A képviselő-testület
  1. törvény felhatalmazása alapján a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, valamint a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkot;
  2. a rendeletalkotás körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
  1. A rendeleteket, határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.
  2. A rendeletek kihirdetéséről, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
  3. A rendeleteket és határozatokat a képviselő-testület 5 évente, illetve szükség szerint vizsgálja felül.


  1. A képviselő-testület döntéseihez - a 33. §-ban foglaltak kivételével - a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazata (egyszerű többség) szükséges.


33. §

Minősített többség

A megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a felének (4 fő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

  1. rendeletalkotás;
  2. a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
  3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása;
  4. közigazgatási per indítása a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt,
  5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás
  6. külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és kiválás;
  7. intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási szolgáltatási körzetének meghatározása;
  8. gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapító okirata, annak módosítása, beszámolója, éves üzleti terve elfogadása, valamint tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának megbízásával összefüggő intézkedések
  9. önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírása, ingatlanvagyon elidegenítés;
  10. helyi népszavazás kiírása;
  11. indokolt esetben falugyűlés összehívása;
  12. az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása, visszavonása;
  13. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
  14. a képviselő kizárása, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;
  15.  a 14.§ (2) bekezdése szerinti zárt ülés, valamint titkos és név szerinti szavazás elrendelése;
  16. önmaga általi feloszlásnak kimondása;
  17. gazdasági program, ülésterv elfogadása;
  18. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti bírósági kereset benyújtása;
  19. az előre nem látható, illetve a képviselő-testületi döntését igénylő, a költségvetés végrehajtásával összefüggő kiadás engedélyezése.



34. §

A rendelet és a határozat jelölése


A képviselő-testület

a) rendeletének jelölése:

“ Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

[a rendelet száma / a rendelet kihirdetése évének a száma (a rendelet kihirdetése hónapjának és napjának száma)] önkormányzati rendelete

[a rendelet címe]” 

b) határozatának jelölése:

“Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a határozat sorszáma / évszám (a határozathozatal dátuma: hónap, nap) önkormányzati határozata.”




Felvilágosítás kérés, kérdés, bejelentés


35. §

Felvilágosítás kérés


  1. A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendi pontok megtárgyalása után a polgármestertől, az alpolgármestertől a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.


  1. A felvilágosítás kérés az ülés előtt írásban tehető meg. Amennyiben az írásban benyújtott felvilágosítás kérés a képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig megérkezik a hivatalba, azt a képviselő-testület tagjainak meg kell küldeni.


  1. A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az üléstől számított legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.
  2. A felvilágosítást kérő a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület ülésén nyilatkozik. Amennyiben az ülésen nincs jelen, vagy a válaszadás nem a testület ülésén történik, a felvilágosítást kérő a képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik. Az elfogadással kapcsolatos képviselői nyilatkozathoz rövid indokolás fűzhető, legfeljebb 1 percben.
  3. Abban az esetben, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
  4. Ha a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának kivizsgálását. A felvilágosítás kérés tárgyának kivizsgálását az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalja a képviselő-testület. A vizsgálatba be kell vonni a felvilágosítást kérő képviselőt is.
  5. A bizottság a lefolytatott vizsgálatról, annak megállapításairól a vizsgálat lezárását követő képviselő-testületi ülésen beszámol és javaslatot tesz
  1. a vizsgálatról szóló beszámoló elfogadására, egyúttal a felvilágosítás kérés tárgyalásának lezárására;
  2. amennyiben a vizsgálat megállapításai szerint az ügy további képviselő-testületi döntést igényel, az előterjesztő kijelölésével és határidő megjelölésével javasolja annak napirendre vételét.
  1. A felvilágosítás kérésekről a jegyző nyilvántartást vezet.


36.§

Kérdés

  1. A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben az „Egyebek” napirendi pont keretében, legfeljebb 1 percben kérdést intézhet.
  2. A kérdés minden olyan, az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem tartozik a felvilágosítás kérés fogalomkörébe.
  3. Amennyiben a válaszadásra bármilyen okból – a címzett, illetve az (1) bekezdésben megjelölteken kívüli előterjesztők részéről az ülésen nem kerül sor, úgy az ülés napját követő 15 napon belül írásban kell választ adni.



37.§

Bejelentés

  1. Bejelentés bármely, általában intézkedést nem igénylő tény, körülmény megismertetése a képviselő-testülettel.
  2. Bejelentés az „Egyebek” napirendi pont keretében tehető, legfeljebb 2 percben.



A képviselő-testület dokumentumai


Jegyzőkönyv

38. §


  1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet évente 1-től kezdődően arab számmal sorszámozni kell.  A jegyzőkönyv tartalmazza:
  1. az ülés helyét, időpontját;
  2. a megjelent- és a távollévő képviselők nevét;
  3. a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat;
  4. az előterjesztéseket;
  5. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
  6. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
  7. a döntéshozatalban résztvevők számát;
  8. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
  9. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
  10. a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket (a határozatok teljes szövegét, a rendeleteknek a számát és címét);
  11. a felvilágosítás kérés, kérdés lényegét, az arra adott választ, és a válasz elfogadásáról szóló nyilatkozatot;
  12. a személyes megjegyzést és az egyéb bejelentést, információt;
  13. az aláírásokat és az önkormányzat pecsétjét.


  1. A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó;

b) a jelenléti ív;

c) az írásban benyújtott felvilágosítás kérés és arra adott írásos válasz;

d) az ülésen megalkotott rendelet(ek) szövege;

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólásait;

f) a 14.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat;

g) a név szerinti szavazás eredményét rögzítő jegyzék.


  1. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, azt külön kell számozni és kezelni.


  1. A képviselő-testület esetenként – bármely képviselő indítványára – vita nélkül dönt arról, hogy egy-egy napirendi pont megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Bármely képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.


  1. Az érintett képviselő a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 3 munkanapon belül kérheti a jegyzőtől a hozzászólásáról készített jegyzőkönyvi szöveg kiigazítását, az általa elmondottakra vonatkozó részek módosítását.


  1. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

  2. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.


  1. A jegyzőkönyvek eredeti példányát – mellékleteivel együtt – a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente – a zárt ülés jegyzőkönyveit külön – be kell köttetni, irattárba kell helyezni és meg kell őrizni.
  2. A képviselő-testület dokumentumai – a zárt ülésekről készültek kivételével – a hivatalban tekinthetők meg, melyre vonatkozó igényt előzetesen a jegyzőnek kell bejelenteni. A 14.§ (1) bekezdéssel érintett személy a zárt ülés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik.
  3. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe – törvényben meghatározott kivétellel – csak az ülésen részt vevők tekinthetnek be.


Az önkormányzat tisztségviselői


A)

A polgármester


39. §


A polgármester önkormányzati tevékenysége körében:

a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselő-testületi tagok munkáját, vezeti a képviselő-testület üléseit, összehangolja a testület és a hivatal munkáját;

b) képviseli az önkormányzatot és a képviselő-testületet;

c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a megyei országgyűlési képviselőkkel, a megyei önkormányzat elnökével;

d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a környező- és a járás települési önkormányzataival valamint az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel;

e) átruházott hatáskörben dönt a képviselő-testület által meghatározott ügyekben.

40. §


  1. Karancsalja Község Önkormányzatának polgármestere megbízatását főállásban látja el.


  1. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.


  1. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz.


  1. Személyét érintő összeférhetetlenségi okot a megválasztását, illetőleg az ok felmerülését követő 30 napon belül megszünteti. Az összeférhetetlenség vizsgálatát az ügyrendi bizottság látja el.


  1. A képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.


  1. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös hivatal közreműködésével látja el.
  2. A polgármester a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati tanácsadót alkalmazhat.


  1. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös hivatalt. Ennek keretében:

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b)  a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, az ügyfélfogadás rendjének meghatározására;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, illetve az önkormányzat intézményvezetői felett;

d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.


  1. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, kivéve a testület önfeloszlatása tárgyában hozott döntés esetében. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül a vonatkozó előterjesztés megküldésével nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.



B)

Az alpolgármester


41. §


  1. A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy alpolgármestert választ.


  1. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.


  1. Az alpolgármester a polgármester általános helyettese. Feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése. Tevékenységét a polgármester irányításával végzi.


  1. Az alpolgármester a polgármester folyamatos, 1 hónapot meghaladó távolléte esetén látja el a (3) bekezdésben meghatározott helyettesítési feladatokat.


  1. Az alpolgármesterre a helyettesítés időszakában a polgármesterre irányadó szabályokat kell alkalmazni.




A képviselő-testület tagjainak

jogai és kötelességei



42.§

A képviselő-testület tagjainak jogai


A képviselő-testület tagja

  1. a testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
  2. a testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
  3. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
  4. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
  5. a képviselő-testület és bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
  6. a képviselő-testület bizottságába megválasztható;
  7. részt vehet a képviselő-testület és bizottsága döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;
  8. tanácskozási joggal részt vehet a bizottság nyilvános vagy zárt ülésén;
  9. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a képviselő a bizottsághoz vagy a polgármesterhez fordulhat;
  10. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
  11. a polgármester megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet, illetve az önkormányzatot;
  12. igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását;
  13.  jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra.


43.§

A képviselő-testület tagjainak kötelezettségei

A képviselő-testület tagja köteles

a) képviselői tevékenységét az esküjének megfelelően végezni;

b) részt venni a képviselő-testület, valamint – bizottsági tagsága esetén – a bizottságának munkájában;

c) lehetőség szerint írásban a polgármesternél, a bizottság elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

d) a képviselői tevékenység során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;

e) képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;

f) a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét;

g) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

h) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

i) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

j) megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba.


A képviselő-testület bizottsága


44. §


 A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre:


Ügyrendi Bizottság (3 fő) megnevezéssel.


45 .§

A bizottság tagjainak választása


  1. A bizottság tagjait képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani.


  1. A bizottság tagjaira a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról.






46. §

A bizottság működésére vonatkozó alapvető szabályok


  1. A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – a bizottság elnökhelyettese helyettesíti.


  1. A bizottsági tagok 1/4-ének, illetve a polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.


  1. A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a polgármestert, a jegyzőt a bizottság tagjaival egyidejűleg értesíteni kell.
  2. A bizottság ülése határozatképes akkor, ha tagjainak több, mint a fele jelen van.


  1. A bizottságok működésére, a határozatképességre, határozathozatalra és a határozat jelölésére az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.


  1. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.


  1. A jegyzőkönyvet
  1. a bizottság elnöke és egy tagja írják alá,
  2. a jegyző küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésért felelős szervnek.

A bizottsági jegyzőkönyvekre a képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvi szabályok az irányadóak.




A jegyző és a hivatal


A)

A jegyző


47. §


  1. A polgármester(ek) – pályázat alapján – határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.



  1. A jegyző tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója a székhely település polgármestere, a telephely település polgármesterének egyetértésével.


  1. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös hivatal köztisztviselői, ügykezelői és a hivatallal munkaviszonyban állók. Kinevezéshez, bérezéshez, vezetői kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester(ek) egyetértése szükséges.


  1. A jegyző vezeti a hivatalt. A jegyző

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

e) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, illetve annak bizottsági ülésén;

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

g) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges;

h) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a tisztségviselőknek, ha tevékenységük során, illetve döntéseiknél jogszabálysértést észlel;

i) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.



B)

A hivatal


48.§


  1. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
  2. Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül közigazgatási szerződésben állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.
  3. A hivatal elnevezése Karancsaljai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).


49. §


A hivatal feladatai különösen:

  1. a képviselő-testület, a bizottság, valamint a tisztségviselők döntésének előkészítése, végrehajtása;
  2. a képviselők, a tisztségviselők, a bizottság munkája feltételeinek biztosítása, tevékenységük segítése;
  3. a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése;


50. §


  1. A hivatal működésének és szervezetének rendjét, részletes feladatait a hivatal ügyrendje tartalmazza, amely jegyzői rendelkezésben kerül megállapításra.


  1. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós – 1 hónapot meghaladó – akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra a székhely település igazgatási feladatokkal megbízott ügyintézője látja el. A poszt betöltetlensége, illetve az igazgatási ügyintéző akadályoztatása esetén a hivatal Ügyrendjében meghatározott helyettesítési sorrendet kell alkalmazni.




Helyi népszavazás


51. §

  1. Helyi népszavazást a képviselő-testület képviselőinek legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, továbbá a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 25 százaléka kezdeményezhet.


  1. A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.


  1. A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.


  1. Helyi népszavazás e rendelet 5. sz. függelékét képező aláírásgyűjtő íven kezdeményezhető.


  1. Nem lehet helyi népszavazást tartani

a) a költségvetésről és a zárszámadásról,

b) a helyi adókról,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről,

d) a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.


  1. Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.




Az önkormányzat gazdálkodása


52. §


  1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.


  1. Az önkormányzat vagyonát és az azzal való gazdálkodás szabályait, továbbá az önkormányzat költségvetését a képviselő-testület – minden év február 15-ig beterjesztett – külön rendeletben állapítja meg.


  1. Az önkormányzati vagyon alakulásáról a polgármester szükség szerint, de legalább évente egyszer - a zárszámadás keretében - beszámol a képviselő-testületnek.



Az önkormányzat társulásai,

kapcsolatrendszere, közösségi fórumok

53. §

  1. Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében más önkormányzat testületével - a jogszabályi előírásokat megtartva - szabadon társulhat. Az önkormányzat társulásokban való részvételét a 7. sz. függelék tartalmazza.
  2. A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzatok jogait.


54. §


  1. A képviselő-testület kapcsolatot hozhat létre és tarthat fenn külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel, testvértelepülési kapcsolatokat is ápolhat.

A nemzetközi kapcsolatok költségigényét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségveté­sében határozza meg.


  1. Az együttműködésről, kapcsolattartásról, azok formájáról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.


  1. Más települési önkormányzatokkal közösen is létrehozható egyeztető fórum, ha az érintett önkormányzat kéri és a képviselő-testület indokoltnak tartja.


  1. A képviselő-testület kölcsönös tájékoztatást szolgáló kapcsolatot tart a megye országgyűlési képviselőivel, a minisztériumokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint a megyében működő társadalmi szervezetekkel.


  1. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a tapasztalatok és információk cseréjét, egymás kölcsönös tájékoztatását célzó, rendszeres kapcsolatot tartanak a szomszédos járások és más megyék vezető tisztségviselőivel.


55. §


  1. A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a település lakossága és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek az önkormányzat minél hatékonyabb működése érdekében.


  1. A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésének napján kerül sor, melynek időpontját legalább 8 nappal korábban a helyben szokásos módon meg kell hirdetni.


  1. Indokolt esetben a napirendek meghatározásával a képviselő-testület – minősített döntéssel – falugyűlést hívhat össze.


  1. A falugyűlés előkészítéséről, összehívásáról a polgármester gondoskodik. A falugyűlést legalább 8 nappal korábban a helyben szokásos módon meg kell hirdetni.









A roma nemzetiségi önkormányzat


56. §


  1. A roma nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személyként Karancsalja közigazgatási határain belül egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látja el a törvényben meghatározott feladatait.


  1. A települési önkormányzat a székhelyén működő nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek megteremtése érdekében – megfelelően berendezett – irodahelyiség ingyenes használatát biztosítja igény szerint, de legalább 32 órában a közös önkormányzati hivatal (3181 Karancsalja, Rákóczi út 174.) épületében.


  1. A települési önkormányzat – a hivatalon keresztül – biztosítja a roma nemzetiségi önkormányzat részére a testületi ülések előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezése előkészítése, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítése), postai, sokszorosítási feladatok elvégzését és viseli ennek költségeit. Külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt a hivatal.


  1. A közös önkormányzati hivatal gondoskodik az (1) bekezdésben megjelölt roma nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, valamint a folyamatba épített ellenőrzésről.


  1. A jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésén.


  1. A (2)-(3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására a települési önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzatok között megkötött közigazgatási szerződésben kerül sor. A szerződést szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.




Vegyes és záró rendelkezések


57. §


  1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


  1. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelet.


  1. Jelen rendelet részei a következő függelékek:

1. sz. függelék:

a képviselő-testület tagjainak névsora

2. sz. függelék:

a képviselő-testület bizottsága tagjainak névsora

3. sz. függelék:

a képviselői vagyonnyilatkozat minta

4. sz. függelék:

a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásokról;

5. sz. függelék:

az aláírásgyűjtő ív mintája a helyi népszavazáshoz;

6. sz. függelék:


7. sz. függelék:

Karancsalja Község Önkormányzata közfeladatait és szakmai alaptevékenységét tartalmazó kormányzati funkciók listája

Karancsalja Község Önkormányzata társulásokban való részvételi listája


  1. Az önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.



Karancsalja, 2020. március 18.



            Sulyok Oszkár Jánosné                                                         dr. László Tünde

                    polgármester                                                                          jegyző




A rendelet kihirdetve:


2020. március 20.


                                                                                                          dr. László Tünde

                                                                                                                    jegyző







SZMSZ 1. sz. függeléke


A települési képviselők névsora


  1. Sulyok Oszkár Jánosné                                 polgármester
  2. Kadlót Csaba                                                 alpolgármester
  3. Csicsman Tamás                                           képviselő
  4. Kostyál Szilvia                                              képviselő
  5. Pál Gyuláné                                                   képviselő
  6. Papp Gábor                                                    képviselő
  7. Scholtz Katalin                                              képviselő







SZMSZ 2. sz. függeléke


Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora


  1. Papp Gábor                                             elnök
  2. Csicsman Tamás                                    tag
  3. Pál Gyuláné                                           tag









SZMSZ 3. sz. függeléke


Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára


A nyilatkozatot adó személye

1. A nyilatkozatot adó:

a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt: képviselő)

b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)

c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)

2. A képviselő neve: ...............................................................................................................

3. A házas-/élettárs neve: ........................................................................................................

4. A gyermek neve: ................................................................................................................


A) Rész

VAGYONI NYILATKOZAT

I. Ingatlanok

1.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .................................................................................................................................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .......................................................................................................................................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: .....................................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ............................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................

2.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .................................................................................................................................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................................................................................................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ......................................................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .......................................................................................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................


Dátum: ……………………………………

                                                                                   Aláírás: …………………………………..

3.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ......................................................................................................................................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ......................................................................................................................................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: .....................................................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ....................................................................................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................


4.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ......................................................................................................................................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ......................................................................................................................................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: .....................................................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ......................................................................................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................



II. Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi: ......................................................................................................... típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

b) tehergépjármű, autóbusz: ............................................................................................. típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

c) motorkerékpár: ............................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus


Dátum: ……………………………………

                                                                                   Aláírás: …………………………………..



2. Vízi vagy légi jármű:

a) jellege: .................................................................................................................................

típusa: ...................................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................

b) jellege: .................................................................................................................................

típusa: ...................................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................


3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások: ................................................................................... megnevezés ..... db

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db

a szerzés ideje, jogcíme: ..........................................................................................................

b) gyűjtemény: ........................................................................................... megnevezés ..... db

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db

a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................


4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:

a) megnevezés: .........................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................

b) megnevezés: .........................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................

c) megnevezés: .........................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................

d) megnevezés: .........................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................

e) megnevezés: .........................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................


5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):

megnevezés: .............................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................

megnevezés: .............................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................

megnevezés: .............................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................

megnevezés: .............................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................

megnevezés: .............................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................

6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ......................................................................... Ft

7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz: ........................... Ft


Dátum: ……………………………………

                                                                                   Aláírás: …………………………………..



  1. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:


a) pénzintézeti számlakövetelés:

forintban: .............................................................................................................................

devizában (forintértéken): ....................................................................................................

b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: .................................................... Ft

9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladja:

megnevezés: ............................................................................................................................

megnevezés: ............................................................................................................................

megnevezés: ............................................................................................................................

megnevezés: ............................................................................................................................

megnevezés: ............................................................................................................................


III. Tartozások

Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait

1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ............................................................ forint

2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): ................................................... forint

3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ........................................................................ forint


IV. Egyéb közlendők

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................


B) Rész

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)


1. Foglalkozása: .................................................................................................................

Munkahelye: ......................................................................................................................

Szünetelteti-e foglalkozását: igen    /  nem

Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: ....................................... Ft


2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:

a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .......................................................................................................................

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..............

d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft



Dátum: ……………………………………

                                                                                   Aláírás: …………………………………..

a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .......................................................................................................................

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..............

d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft


a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .......................................................................................................................

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..............

d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft



C) Rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:

I.

1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................

II.

1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................

III.

1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................

IV.

1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................



Dátum: ……………………………………

                                                                                   Aláírás: …………………………………..








                                  

SZMSZ 4. sz. függelék

A képviselői vagyonnyilatkozatokkal

kapcsolatos eljárásokról


A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: törvény) 39. §-ában meghatározott képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.

I.


A vagyonnyilatkozat benyújtásának szabályai


  1. A vagyonnyilatkozatot a törvényben meghatározott formában, két, egyező példányban, tollal kell kitölteni.


  1. A vagyonnyilatkozat minden oldalát a nyilatkozattevő aláírásával és a kitöltés helyének, idejének megjelölésével látja el. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő ír alá, ezen minőségének feltüntetésével.


  1. A vagyonnyilatkozat egyik példányát a törvényben jelölt határidőn belül a bizottság elnökének címezve, a jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző gondoskodik a beérkezett vagyonnyilatkozatok előzetes számbavételéről.


  1. A vagyonnyilatkozat benyújtásra kerülő példányát borítékba kell helyezni, arra rá kell vezetni a nyilatkozatot tevő (képviselő, hozzátartozó) nevét. Hozzátartozó esetében a lezárt borítékra fel kell vezetni annak az önkormányzati képviselőnek a nevét is, akinek házas-, vagy élettársa, valamint gyermeke a nyilatkozatot tette, illetve a következő szöveget: „Hozzátartozói vagyonnyilatkozat”.


II.


A vagyonnyilatkozat nyilvántartása


  1. A beérkezett vagyonnyilatkozatokat a jegyző a bizottság soron következő ülésére nyilvántartásba vétel céljából beterjeszti.


  1. A bizottság megvizsgálja a benyújtott vagyonnyilatkozatot, hogy megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.


  1. A bizottság a benyújtásban mulasztó képviselőt határidő tűzésével és a jogkövetkezmények ismertetésével felhívja nyilatkozatának benyújtására, vagy az abban található hiányok pótlására.


  1. A jogszabályi feltételeknek mindenben megfelelő vagyonnyilatkozatokat a bizottság határozatával nyilvántartásba veszi.


  1. A képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. A képviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot egymástól elkülönítetten kell tárolni.

  1. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról, és biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát.


  1. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akár a képviselő, akár a hozzátartozó vonatkozásában bármely okból megszűnik, akkor a bizottság határozattal törli a vagyonnyilatkozatot a nyilvántartásból, és azt az érintettnek átadja.



III.


A vagyonnyilatkozatok ellenőrzése


  1. A vagyonnyilatkozat-ellenőrzési eljárás (továbbiakban: ellenőrzés) célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának vizsgálata.


  1. A vagyonnyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzését bárki kezdeményezheti a bizottságnál.


  1. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ennek hiányában a bizottság elnöke a kezdeményezőt – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, akkor a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja a kezdeményezést.


  1. A bizottság felhívja az eljárással érintett képviselőt, hogy nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, és írásban, haladéktalanul jelentse be a saját és hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat.


  1. Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy vagyonnyilatkozatát kijavítja, akkor a bizottság dönthet úgy, hogy nem rendeli el a vagyonnyilatkozat ellenőrzését.


  1. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság lefolytatja az ellenőrzést, melynek során a vizsgálat céljából és időtartamára betekinthet a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába, és megismerheti a közölt azonosító adatokat.


  1. Az ellenőrzés eredményéről a bizottság a képviselő-testületet, annak soron következő ülésén tájékoztatja. A bizottság a képviselő-testületnek a további intézkedések megtételére javaslatot tehet.


  1. A vizsgálat befejezésekor az érintett hozzátartozói nyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni. A bizottság által megismert azonosító adatokat 8 napon belül törölni kell.


Az ellenőrzés megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A ellenőrzésre irányuló, de új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.




NYILVÁNTARTÁS

A BEÉRKEZETT KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATOKRÓL



Képviselő neve

Átadás-átvétel időpontja

Leadott vagyonnyilatkozatok száma

Képviselő aláírása



…. db képviselői

…. db hozzátartozói




…. db képviselői

…. db hozzátartozói




…. db képviselői

…. db hozzátartozói




…. db képviselői

…. db hozzátartozói




…. db képviselői

…. db hozzátartozói




…. db képviselői

…. db hozzátartozói




…. db képviselői

…. db hozzátartozói



A Vagyonnyilatkozatokat …. fő képviselő leadta, így …. fő képviselő gyakorolhatja/….. fő képviselő nem gyakorolhatja a képviselői jogait.


Karancsalja, ………………………..


                                                                                                                 ……………………..

                                                                                                                            jegyző




























SZMSZ 5. sz. függeléke



Az aláírásgyűjtő ív a ……………………………….. számú határozatával került hitelesítésre.

……………………………….., ….. év ……………………… hó … nap

…………………………………

a választási iroda vezetője

P. H.


ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV

Alulírottak helyi népszavazás kitűzését kezdeményezzük az alábbi kérdésben:

(a népszavazásra bocsátandó kérdés szövege)



Olvasható családi és utónév

Személyi azonosító

Anyja születési család és utóneve

Saját kezű aláírás



c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc





c-cccccc-cccc




Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja!


Az aláírást gyűjtő polgár:

………………………………………….

c-cccccc-cccc

……………………………………………..

neve

személyi azonosítója

aláírása

                                                                                                                                             







SZMSZ 6. sz. függelék


Karancsalja Község Önkormányzata közfeladatait és szakmai alaptevékenységét tartalmazó kormányzati funkciók listája


011130             Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási                           tevékenysége     

013320             Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350             Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013370             Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

016080             Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231             Rövid időtartamú közfoglalkoztatás                                         

041232             Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233             Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás                        

041236             Országos közfoglalkoztatási program                                       

041237             Közfoglalkoztatási mintaprogram

042180             Állat-egészségügy

045120             Út, autópálya építése

045140             Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045160             Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045161             Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

051030             Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020             Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080             Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020             Lakóépület építése

062020             Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063080             Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010             Közvilágítás

066010             Zöldterület-kezelés

066020             Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111             Háziorvosi alapellátás

072112             Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311             Fogorvosi alapellátás

072312             Fogorvosi ügyeleti ellátás

074031             Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032             Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030             Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése                             

081041             Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081043             Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása   

082042             Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044             Könyvtári szolgáltatások

082091             Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése   

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

086090             Egyéb szabadidős szolgáltatás

091140             Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015             Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025             Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037             Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042             Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

106020             Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások                 

107051             Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052             Házi segítségnyújtás

107053             Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás









SZMSZ 7. sz. függelék



Karancsalja Község Önkormányzata társulásokban való részvételi listája


  1. Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.)
  2. Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.)

























Csatolmányok

Megnevezés méret
Előzetes hatásvizsgálat, indokolás
12.63 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!