nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Rábakecöl község képviselő-testületének 11/2005 (XI.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2005-11-29 - 2016-06-28
Rábakecöl község képviselő-testületének 11/2005 (XI.29.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról

Rábakecöl község Önkormányzatának Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§ (3) bekezdés c.) pontjában valamint 13.§

(1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről ( a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997 (XII. 20.)  Korm. Rendelet 4.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően – illetve az azokban megengedett eltérésekkel – a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos szabályokról, valamint a telekhez fűződő sajátos helyi követelményekről, jogokról és kötelezettségekről az alábbi önkormányzati rendelet alkotja:


I. Fejezet


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§.


A képviselő-testület ezen rendeletben Rábakecöl Község Helyi Építési Szabályzatát ( a továbbiakban: HÉSZ ), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli. A rendelet a DIAMANT Kft. Által 2004-ben készített TT-06/2003. munkaszámú SZ1 jelű szabályozási tervvel együtt alkalmazandó.


2.§.


A rendelet hatálya


A rendelet hatálya Rábakecöl község ( a továbbiakban: község ) közigazgatási területére terjed ki. A község területén állandó vagy ideiglenes jelleggel a területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak a tárgyra vonatkozó hatályos jogszabályok, a HÉSZ valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.


3.§.


A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból


A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre osztott, a bel és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.


4.§.

A község területének tagolása építési szempontból


A község területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztott.

A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

  1. Lakóterület
  1. falusias lakóterület                 jele: Lf
  2. falusias lakóterület                 jele: Lf1
  3. falusias lakóterület                 jele: Lf2
    1. vegyes terület
  1. településközponti vegyes terület        jele: Vt
    1. gazdasági terület
      1. kereskedelmi-szolgáltató-mg-i terül. Jele: Gkszm
      2. kereskedelmi-szolgáltató terület                    jele: Gksz
      3. ipari-mezőgazdasági terület                           jele: Gipm
    2. különleges terület
      1. temető területe jele: Kt
      2. sportpálya területe jele: Ksp
      3. vendégváró terület jele: Kv


terület felhasználási egységekbe sorolja.


A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:

  1. közlekedési és közmű terület jele: Kö
  2. zöldterület jele: Z
  3. erdőterület
    1. Gazdasági erdő                      jele: Eg
    2. Védelmi erdő                         jele: Ev
    3. Turisztikai erdő                      jele: Ee
  4. mezőgazdasági terület
    1. általános mezőgazdasági terület        jele: Má
    2. kertes mezőgazd-i terület                   jele: Mk
  5. vízgazdálkodási terület                         jele: V


terület felhasználási egységekbe sorolja.


(4) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt terület felhasználási egységre vonatkozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi vagy külterületi fekvésétől függetlenül.


II. Fejezet


Építési engedélyezés általános szabályai


5.§.


Engedélyhez kötött építési munkák


(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben * meghatározott, engedélyhez kötött építési munkák körét nem bővíti.

(2) A építési engedélykérelemhez az (1) bekezdésben hivatkozott KTM rendeletben meghatározott túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.




Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai


6.§.


Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyek számára a rendelet * kötelezően meghatároz.


7.§.


Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési előírások a szabályozási terven jelö9ltek szerint megváltoznak, építési és telekalakítás is csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.


8.§.


Azokon a beépítésre szánt területen, melyeknek az építési feltételei (például terület-előkészítés, hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.


*jelenleg: a 46=1997 (XII.29.) KTM


9.§.


Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.


10.§.


(1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.


(2) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a állattartási rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.


III. Fejezet


A beépítésre szánt terület felhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai


11.§.


LAKÓTERÜLET


Általános előírások:


  1. A lakóterületeken az OTÉK 10. § (1) és 14. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
  2. Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 50 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett. Az Lf2 jelű övezetre 15. §-ban foglalt előírások érvényesek.
  3. Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élő-sövénnyel lehet bekeríteni.
  4. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.

12.§.


Falusias lakóterület


(1) A falusias lakóterület legfeljebb, a mező-és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. ( OTÉK 14.§ (1) )

(2) Lf jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 1,2,3,4,5,6,7,8,919,21,22,23,25,27,30,31. sz. tömb.

(3) Lf1 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 11, 12/a, 15. sz. tömb.

(4) Lf2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 11/a, 12, 17. sz tömb.


13.§.


A12. §.(2) bekezdésben meghatározott, Lf jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult, általában oldalhatáron álló beépítési mód.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 30m-nél
  3. Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6


  1. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
  2. Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
  3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
  5. Oldalkert min.6,0 m (oldalhatáron álló beépítéskor) ill. 3,0 m.(szabadon-álló beépítés esetén)
    1. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
    2. Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.

14. §.


A12. § (3) bekezdésben meghatározott, Lf1 jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: oldalhatáron álló beépítési mód.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 30 m-nél.
  3. Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
    3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
    4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
    5. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %
    6. Oldalkert min. 6 m
      1. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
      2. Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.



15.§.


A 12.§. (4) bekezdésben meghatározott, Lf2 jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult, általában oldalhatáron álló beépítési mód.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 30 m-nél.
  3. Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6
  2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
  3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
  6. Oldalkert min. 6,0 m (oldalhatáron álló beépítéskor) ill. 3,0 m. (szabadon-álló beépítés esetén)


  1. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
  2. Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.
  3. Épületek csak magastetővel létesíthetők a kialakult utcaképhez igazodóan. A tető hajlásszöge 42°-nál alacsonyabb, és 48°-nál meredekebb nem lehet. Tetőfedésre vörös árnyalatú cserép alkalmazható.

16.§.

VEGYES TERÜLET


Településközponti vegyes terület


  1. A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelynek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (OTÉK 16.§.(1) 1)
  2. Településközponti vegyes terület besorolású az SZ 1 szabályozási terv szerinti 13, 16, 18., jelű tömb.
  3. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.
  4. Az övezetben telekalakítás és új épület építése esetén előzetesen elvi építési engedélyben kell az építési helyet meghatározni, m=1:500 léptékű helyszínrajzon az egész tömb ábrázolásával.
  5. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 4000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
  6. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5ó6 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
      1. Állattartás céljára szolgálógazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.
      2. Az építési engedély dokumentációval kötelező kiegészítő munkarésze a terület kertépítészeti terve.

17.§.


GAZDASÁGI TERÜLET


Kereskedelmi-szolgáltató - gazdasági terület


  1. Gkszm jellel ellátott egyéb kereskedelmi szolgáltató mezőgazdasági terület a T 1 szerkezeti terven jelölt tömb. (tehenészeti telep).
  2. A Gksz1 jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 10 sz. tömb.
  3. A Gksz2 jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 35.sz. tömb.
  4. A Gksz3 jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 29, 32.sz. tömb.

18.§.


A 16.§. (1) bekezdésben meghatározott Gkszm jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgáló létesítménye, tárolók, raktárak és szolgálati lakások helyezhetők el.
  2. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.
  3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
  4. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
  5. A meglévő állatlétszám nem növelhető.

19.§.


A 16.§. (2) bekezdésben meghatározott Gksz1 jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19.§. (2)(3) pontjában körülírt épületek helyezhetők el a kialakult beépítési módnak megfelelően.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége 30 méternél.
  3. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
      1. Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők.

20.§.


A 16.§. (3)  bekezdésben meghatározott Gksz2 jelű övezetre vonatkozó előírások.


  1. Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19.§. (2)(3) pontjában körülírt épületek helyezhetők el a kialakult beépítési módnak megfelelően.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél., átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége 40 méternél.
  3. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
  4. Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők.

21.§.


A 16.§. (4) bekezdésében meghatározott Gksz3 jelű övezetre vonatkozó előírások.


  1. Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19.§. (2)(3) pontjában körülírt épületek helyezhetők el a kialakult beépítési módnak megfelelően.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 30 méternél, mélysége 50 méternél.
  3. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
  4. Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők.

22.§.

Ipari – mezőgazdasági terület


  1. A Gipm 1 jellel ellátott egyéb ipari – mezőgazdasági terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb (Miklós major)
  2. A Gipm 2 jellel ellátott egyéb ipari – mezőgazdasági terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb (Haraszti major).

23.§.


A 22.§. (1) bekezdésben meghatározott Gipm 1 jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgál létesítménye, tárolók, raktárak és szolgálati lakások helyezhetők el.
  2. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.
  3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
  4. A területen megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
  2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
  3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m
  4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

24.§.


A 22.§. (2) bekezdésében meghatározott Gipm 2 jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgáló létesítménye, tárolók, raktárak és szolgálati lakások helyezhetők el.
  2. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.
  3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
  4. A területen megengedett építési használat határértékei:
  1. Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5





  1. Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
  2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m
  3. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

25.§.


KÜLÖNLEGES TERÜLET


  1. A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a rendelet 11-19.§-ai szerinti területekről eltérő területek.
  2. Kt jellel ellátott terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 34. sz. tömb, a temető területének övezete. A területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
  3. Ksp jellel ellátott terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 33. sz. tömb. A területen sportcélú, vendéglátó funkciójú épületek és ezek rendeltetés célú működéséhez tartozó építmények helyezhetők el.
  4. A Kv jellel ellátott terület a T1 szerkezeti terven szereplő tömb a Szunyog major területe,
  1. A területen kialakított jóléti tavak környezetében a turizmust szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató és az ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhető el szabadon álló beépítési móddal.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 1500 m2-nél, a szélessége 20 m-nél, a mélysége 40 m-nél.
  3. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
    3. Megengedett legnagyobb építmény magasság: 6,0 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%
      1. Állattartás céljára szolgáló épületek lóistálló kivételével nem létesíthetőek

26.§.


Sport terület


A21.§. (3) bekezdésben meghatározott Ksp jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek: területe nem lehet kisebb 10.000 m2-nél, a mélysége 60 m-nél, a szélessége 40 m-nél.
  3. A területen megengedett építési használat határértékei:
    1. Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,15
    2. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
    3. Megengedett legnagyobb építmény magasság: 7,5 m
    4. Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%

IV. fejezet


A beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és

telekalakítási szabályai

27.§.


Közlekedési és közterületek


A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülű telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.


28.§.


A közlekedési területekre vonatkozó szabályok:


  1. A közlekedési területeken az OTÉK 26.§. (3) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.
  2. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
  3. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
  4. A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhető el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelmébe vételével.
  5. A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység –csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, -az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
  6. A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve a szabályozási, terven jelölt építési szélességű területeket kell biztosítani. Az utak besorolását a rendelet I.sz. melléklet tartalmazza.
  7. Az OTÉK 26.§. (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
  8. A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.
  9. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.
  10. A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
  11. A lakófunkció és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.


A közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó szabályok:


  1. A 22 m szabályozási szélességű főút mentén kétoldali, a lakó utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.




  1. A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiban csak z útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad.
  2. A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m-nek kell lennie.
  3. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell.
    A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

29.§.


A közmű területekre vonatkozó szabályok:


  1. Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával  is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
  2. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
  3. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
  4. Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése zárt tárolóban megoldott.
  5. Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
  6. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
  7. A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
  8. A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
  9. Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedre, vízgazdálkodási területek) építményeket lehelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

30.§.


Zöldterületek


  1. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület ( közkert, közpark )
    ( OTÉK 27.§. (1))
  2. A Z jelű zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
  3. A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad.
  4. A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.
  5. Fák kivágásánál a vonatkozó jogszabályok - ….….….….. – rendelkezéseit be kell tartani





  1. A telkek területeinek övezeti előjárásokban meghatározott zöldfelületei területét az építési engedélynek tartalmazni kell.
  2. Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell.
  3. A közparkban vendéglátó-, sport-, szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és maximum 4,5 m-es építménymagassággal.
  4. A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.



31.§.

Erdőterület


  1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (OTÉK 28.§. (1))
  2. Az erdőterületet  a szabályozási terv határolja körül.
  3. A (2) bekezdés szerinti terület felhasználási egység:
    - gazdasági erdő               jele: Eg
    - védelmi erdő                  jele: Ev
    - turisztikai erdő               jele: Ee
  4. Az Eg és Ev övezet területén a 100.000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyság esetén az OTÉK 28.§. (4.) bekezdése 1. pontja szerinti 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
  5. Az Ee jelű turisztikai erdő területén elhelyezhető építmények:
    1. csónakkikötő
    2. kiszolgáló építmények: vizesblokk, csónakház, kerékpártároló és szerviz
    3. a terület fenntartását szolgáló épület
    4. pihenést szolgáló épület
  1. beépítési mód: szabadon álló
  2. minimális telekméret: 100.000 m2
  3. az építési használat határértékei:
    1. megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
    2. megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1
    3. megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 m
    4. megengedett legkisebb zöldfelület: 0,8
  4. az építmények kialakításánál tekintettel kell lenni az erőszakos árvízi elöntésekre

32.§.

Mezőgazdasági terület


  1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és- tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. (OTÉK 29.§. (1))
  2. A mezőgazdasági területet a szerkezeti és a szabályozási terv határolja le.
  3. Az (1) bekezdés szerinti terület felhasználási egység övezetei:
  4. Általános mezőgazdasági terület                 jele: Má
  5. Kertes mezőgazdasági területek                  jele: Mk



33.§.


Az jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezetben az OTÉK 29.§. (1) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el az alábbiak szerint:
  1. Az övezetben a 10.000 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad.
  2. Az övezetben a 10.000 m2-t elérő nagyságú területen (a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.



34.§.


Az Mk jelű övezetre vonatkozó előírások:


  1. Az övezeten az OTÉK 29.§.(1) bekezdésben meghatározott épületek, építmények helyezhetők el szabadon álló építési móddal.
  1. A 2000 m2-nél kisebb területen építményt elhelyezni nem szabad.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége 20 m-nél, a mélysége 50 m-nél.
  3. A területen megengedett építési használat határértékei:
  1. megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1
  2. megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
  3. megengedett legnagyobb építmény magasság: 7,5 m
  4. megengedett legkisebb zöldfelület: 80%

35.§.

Vízgazdálkodási terület


  1. A vízgazdálkodással összefüggő területek:
    1. a folyóvizek medre és parti sávja
    2. az állóvizek medre és parti sávja
    3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
    4. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
    5. vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
    6. hullámterek
    7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek (OTÉK 30.§. (1))
  2. A területen épületek nem helyezhetők el.
  3. A területen építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
  4. A (3) bekezdésben meghatározott építmények elhelyezésénél, kialakításánál és hatósági engedélyezésénél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény, továbbá a 123 / 1997 (VII.18.) Korm. Rendelet valamint a 49 / 1999 (III.18.) Korm. Rendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

36.§.

Közterületek





  1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
  2. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatához a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
  3. A közterület-használat szabályait az Önkormányzat …………….. rendelete tartalmazza.
  4. Amennyiben a közterület rendeltetésétől eltérő célú használata építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
  5. A település közterületein engedélyezhető eltérő célú használat különösen az alábbi lehet:
    1. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
    2. árusítópavilon (mozgó árusítóhely) létesítése
    3. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)
    4. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
    5. szobor, diszkút elhelyezése
    6. távbeszélő fülke elhelyezése
    7. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárulás
  1. A Kossuth L. utcának az Erkel F. utcától a Petőfi S. utcáig terjedő szakszára közterület alakítási terv készíthető.

V. Fejezet

Környezetvédelmi szabályozási előírások


37.§.

Általános követelmények


  1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.


  1. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
  2. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
  3. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
  4. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
  5. A környezetvédelemről szóló sz. Önkormányzati Rendelet előírásait alkalmazni kell.
  6. A csapadékvíz elvezetésére a település területére kiterjedő tanulmányterv készítendő.

38.§.

A föld védelmével kapcsolatos szabályok


  1. A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.



  1. A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

39.§.

A vizek védelmével kapcsolatos szabályok


  1. A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony tárgya, kommunális hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.
  2. Szennyvíz keletkezésével járó funkciójú épületek építése, átalakítása, bővítése esetén használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatornára történő rákötés után adható.
  3. Élővízfolyásokba, csapadék csatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
  4. Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
  5. Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
  6. A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
  7. A község nitrát érzékeny területen fekszik, a mezőgazdasági tevékenység végzésénél vonatkozó * rendelet előírásai az irányadóak.

40.§.


A táj és az élővilág védelmének szabályai


  1. A község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet ** rendelet mellékleteiben közzétett határértéket új létesítmények esetében nem szabad túllépni.


* jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. Rend.

** jelenleg: a 14/2001. Köm-Eüm-FVM


41.§.

A táj és az élővilág védelmének szabályai


  1. A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőfelülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
  2. Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
  3. A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.

Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni


42.§.

Az épített környezet védelme


  1. Biztosítani kell az épített környezetben élők egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, valamint kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonásra.
  2. Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
  3. A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

43.§.

Művi értékvédelem


  1. Műemléki védettség alá tartozó építmény: Római Katolikus templom, Kossuth L.u.

Hrsz: 150., Kőkereszt Kossuth u. temető Hrsz: 057.

  1. Helyi védelem alá vont épületek, építmények:

Épületek                                       Cím                                         Hrsz

  1. Polgármesteri Hivatal             Kossuth L. u. 129.                  184.
  2. Lakóház                                 Kossuth L. u. 97.                    139.
  3. Kápolna                                  Miklósmajor                           0154/2


Emlékművek, síremlékek:


  1. Kőkereszt                               Kossuth Petőfi u. sarok
  2. Kőkereszt                               Kossuth L. u. 110.
  3. Hősök szobra                         Kossuth L. u. 33.
  4. Szent Antal szobor                 Kossuth u. 61.
  5. Milleneumi emlékmű Kossuth u.
  6. Kőkereszt                               Temető
  7. Kőkereszt                               Rákóczi út vége
  8. Hősi sírhely                            Temető
    1. Műemléki környezet: Kossuth L. u. 33-39. Hrsz: 40, 41, 46, 47, 48, 49.

      Kossuth L. u. 102-106. Hrsz: 143, 144, 145/2, 146, 151.

  1. Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:

- A (2) bekezdésben felsorolt területeken a meglévő utcai homlokzatának utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni.

- A meglévő épületek megőrizendők, és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.

- Az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő. (helyszínrajz M = 1 : 200, alaprajz, metszetek, homlokzatok M = 1 : 50, részletrajzok M = 1 : 10)

Védett épületen:



- Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(5) Régészeti örökség

  1. Hrsz. 042/15.
  2. Hrsz. 07/28.
  3. Kossuth L. u. Hrsz. 188? 40, 41, 46, 47, 48, 49.
  4. Kossuth L. u. Hrsz. 54-58, 59/2.
  5. Felső kert alja. Hrsz. 0215/10-24.
  6. Állami erdő Hrsz. 098/1.
  7. Haraszti erdő. Hrsz.: 018/2
  8. Nagy Rába melléke. Hrsz.: 015/8, 9.

(6) A régészeti területeken a 30 cm-nél mélyebben végzett földmunkákhoz szakfelügyeletet kell kérni.



44.§.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás


A hulladékok elhelyezéséről, ártalmatlanításáról az Önkormányzat          sz. rendelete intézkedik.


45.§.

Tűzvédelem


  1. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
  2. Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§.-a szerint történik.
  3. A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és ,ódon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
  4. A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
  5. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.

VI. Fejezet


Egyéb rendelkezések

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények


46.§.

Védőtávolságok


(1) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

  1. 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m.
  2. A 8611 és 8428. j. bekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
  3. A 86. sz. főút és az M 86. sz. gyorsforgalmi út mellett 100-100 m;




  1. A Rába folyó, a Kis-Rába, a Répce árapasztó, és a Keszeg ér part éleitől 6-6 m;
  2. A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m, a nagy-középnyomásúé pedig 5-5 m, ahol a biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni.
  3. Szennyvízátemelők környezetében OTÉK függelék szerint;
  4. Szélerőmű lakott terület 1000 m-es távolságban nem létesítető.
  5. Az állattartó telepek védőtávolsága: Miklós major. 1000 m;

      Haraszti major. 500 m

  1. Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A.§. (1) bek., ill. a tv. Végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 31.§. (3). Bekezdést figyelembe kell venni.



Záró rendelkezések


47.§.


  1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
  2. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
  3. Egyúttal a 4/2005 (V.5) sz. rendelet hatályát veszti.
  4. A rendelet mellékletei:

1.sz. melléklet:Útbesorolások

2.sz. melléklet:Mintakeresztszelvények

3.sz. melléklet:A belterületbe vonandó ingatlanok jegyzéke és ütemezése

4.sz. melléklet:Intézkedési terv.




Rábakecöl, 2005. november 29.






polgármester                                                                                                 jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4.sz.melléklet
171.82 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!