nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014 (XII.11.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-03-01 - 2015-09-21
Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014 (XII.11.) önkormányzati rendelete
Zákányszék Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:


I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zákányszék Község Önkormányzata


(2) Az önkormányzat székhelye: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7.


(3) Az önkormányzat jelképei: a község címere, zászlója és pecsétje. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.


(4) Az önkormányzat hagyományőrző ünnepe: Zákányszéki Falunap.


(5) Az önkormányzat által alapított elismerés, kitüntetés: a „Zákányszék község Díszpolgára” cím és a „Zákányszékért” díj. A helyi kitüntető címek, díjak alapításáról és adományozásáról külön rendelet intézkedik.


2.§


(1) Az önkormányzat jogi személy, feladatait és hatásköreit - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), más jogszabályok és e rendelet szerint meghatározott módon - Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) gyakorolja.
A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, névsorukat az 1. függelék tartalmazza.



II. fejezet
ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FELADATA ÉS HATÁSKÖRE


3.§


(1) Az önkormányzat önállóan gondoskodik a község egészére kiterjedő kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladatok ellátásáról, amelynek keretében biztosítja a helyi közszolgáltatások megszervezését, intézi az önkormányzat hatáskörébe tartozó közügyeket, továbbá működteti a feladatellátást végző intézményhálózatot.


(2) Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatai körében ellátja az Mötv. 10. §-ában foglalt feladatokat és hatásköröket.


(3) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.


(4) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - foglal állást.


(5) Az önkormányzat az intézményekhez nem telepített feladatait e rendelet
1. mellékletében felsorolt kormányzati funkciók jegyzéke szerint látja el.


4.§


(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. §- ában felsoroltak.


(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, illetve törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra.


(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök nem ruházhatók tovább.


(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal köteles a képviselő-testület ülésén beszámolni. 


III. fejezet

ZÁKÁNYSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE


1. KÉPVISELŐ-TESTÜLET


5.§


(1) A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A képviselő-testület az üléseit rendszerint a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.


(2) A képviselő-testület a halaszthatatlan döntést igénylő ügyek estében – a 7.§ (2) bekezdésében meghatározott időköz mellőzésével - rendkívüli ülést tarthat.


(3) A rendkívüli ülést rövid úton (telefon, elektronikus levél, futár, stb.) a napirendi pontok megjelölésével kell összehívni. Ilyen esetben az előterjesztés az ülés megnyitását megelőzően is kiosztható, vagy szóban is előterjeszthető.


(4) Amennyiben a rendkívüli ülés előterjesztésének áttanulmányozásához nem állt rendelkezésre elegendő idő a képviselő- testület dönthet annak elhalasztásáról.


(5) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni:

a)  a képviselők egynegyedének,

b)  a képviselő- testület bizottságának,

c)   a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Ha a polgármester az indítványnak 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.


(6) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.


(7) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46. §-ban meghatározott esetekben.


Munkaterv


6.§



(1)  A képviselő-testület december 31-ig a következő évre szóló munkatervet készít.


(2)  A munkaterv tervezetének előkészítése a polgármester feladata.


(3)  A munkaterv tartalmazza:

a)   a soron következő időszak főbb célkitűzéseit,

b)   a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,

c)   azokat az előterjesztéseket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d)   egyéb szervezési feladatokat.


Meghívó

7.§


(1)   A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke veszi át az ülés összehívásával kapcsolatos teendőket.


(2)   A meghívót és az írásos előterjesztéseket általában úgy kell kiadni, hogy azt az ülést megelőzően legalább 5 nappal az érintettek kézhez kapják.


(3)   A meghívót a polgármester írja alá.


(4)   A meghívó tartalmazza:

a)  az ülés helyét és idejét,

b)  a javasolt napirendi pontokat és előadóit,

c)  a tanácskozási joggal meghívottak nevét.


(5)   Tanácskozási joggal kell meghívni:

a)  a jegyzőt,

b)  az önkormányzati intézmények vezetőit,

c)  a bizottságok nem képviselő tagjait,

d)  az illetékes választókerületi országgyűlési képviselőt,

e)  a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

f)   a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet,

g)   akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.


(6) Az (5) bekezdés d) - g) pontban felsorolt résztvevők csak meghívót kapnak. Amennyiben közvetlenül őket érintő napirendi pont kerül tárgyalásra, akkor a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést is megkapják.


(7) A meghívóhoz csatolni kell:

a)  a polgármester jelentését a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b)  az előző testületi ülésen beterjesztett interpellációkra adott írásbeli választ,

c)  az előterjesztéseket, határozati javaslatokat.


(8) A testületi ülések helyéről, időpontjáról és napirendi pontjáról szóló tájékoztatót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni. A lakosság tájékoztatását szolgálja a meghívónak a közzététele a település honlapján.


A tanácskozás rendje

8.§


(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke veszi át az ülés vezetésével kapcsolatos teendőket.


(2) Az ülés vezetője:

a) megállapítja a határozatképességet,

aa) határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését az ülést vezető berekeszti, ez esetben a képviselő-testületet 8 napon belül ismételten össze kell hívni,

ab) az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a határozatképességet,

b)   megnyitja az ülést,

c) ismerteti a napirendi javaslatot,

d) a napirend elfogadása után az ülés vezetője:

da) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetőleg az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

db) előterjesztésenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

dc) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és megállapítja a szavazás eredményét,

e) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, intézkedése mindenkire nézve kötelező. Amennyiben az ülés rendjét az ülésen jelen lévő zavarja, figyelmezteti a zavarót. Ha az eredményre nem vezet, akkor a hallgatóság soraiban lévő személyt kiutasítja a teremből,

g) berekeszti az ülést.


(3) Előterjesztést, határozati javaslatot a polgármester, a jegyző, a képviselők, a bizottságok, illetve a képviselő-testület vagy a polgármester felhatalmazása alapján bárki tehet:


a) Önálló napirendi javaslatként szereplő írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülés előtt 10 nappal korábban szükséges beterjeszteni a jegyzőhöz, vagy a polgármesterhez.

b) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

c) Az egyéb sürgős tárgyalást igénylő előterjesztéseket, határozati javaslatokat legkésőbb a testületi ülés előtt 4 órával korábban kell közölni a polgármesterrel. Tárgyalásukról a testület vita nélkül dönt.

d) Rendeletet, illetve az önkormányzati gazdálkodást érintő előterjesztést – a rendkívüli testületi ülés kivételével - csak az illetékes bizottság véleményezésével lehet előterjeszteni.


(4) A képviselő szólási szándékát kézfeltartással jelzi, a hozzászólást az ülés vezetője engedélyezi. Az ülés egyéb résztvevője – amennyiben a polgármester, illetve a képviselő-testület számára szót ad – felszólalhat.


(5) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt válaszolni kell.


(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.


(7) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra.


(8) Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A jegyző törvényességi észrevételével kapcsolatban a hozzászólás nem tagadható meg.


(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Ennek során a képviselő-testület először a kiegészítő, módosító javaslatokról dönt. Ezt követően a testület az előterjesztés egészéről szavaz. Az ülés vezetője megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét.


(10) Az előterjesztő a szavazás elrendeléséig vonhatja vissza előterjesztését.
A visszavonás tudomásulvételéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


(11) El nem fogadott előterjesztés tárgyalását a képviselő-testület bármikor újra napirendre tűzheti.

     

(12) A jegyző, vagy képviselő által előterjesztett ügyrendi kérdésről a testület vita nélkül dönt.


9.§


(1) A képviselők az előterjesztések megtárgyalását követően kérdéseket, interpellációkat terjeszthetnek elő, melyek időtartama maximum 5 perc lehet.


(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, valamint a polgármester megbízásából az intézményvezető, vagy a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője adhat.

a) A kérdést, melyet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni, legkésőbb a testületi ülés kezdetéig kell közölni a polgármesterrel.

b) A kérdésre a képviselő-testület ülésén, vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles megválaszolni a megkérdezett.

c) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.


(3) Interpelláció: olyan önkormányzati ügyben benyújtott írásbeli felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, illetve valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, vagy panasz orvoslását kéri. Az interpellációra választ a polgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, valamint a polgármester megbízásából az intézményvezető, vagy a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője a képviselő-testület ülésén köteles adni.

a) Az interpellációt, melyet írásban lehet előterjeszteni, legkésőbb a testületi ülés előtt 4 órával korábban kell benyújtani a polgármesterhez. A képviselő az interpellációját a testületi ülésen szóban megismételheti, kiegészítheti.

b) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és erről – a nyilatkozat tartalmától függetlenül – a képviselő-testület vita nélkül határoz.

c) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpelláció alapján – indokolt esetben az illetékes bizottság bevonásával – vizsgálatot szükséges lefolytatni, amelynek eredményéről szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni. Ekkor a képviselő-testület az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után, amennyiben válasza nemleges, vita nélkül dönt.


A képviselő-testület döntései


10.§


(1) A képviselő-testület határozatot hoz, illetve rendeletet alkot.


(2) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.


(3) Minősített többség, azaz a döntés meghozatalához a megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges az alábbi ügyekben:


a) önkormányzati rendelet alkotása,

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,

d) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból való kiválás, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,

f) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

g) az önkormányzati képviselő kizárása,

h) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítása,

i) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

j) az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti zárt ülés elrendelése,

k) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásának kimondása,

l) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a polgármester elleni kereset benyújtása.


(4) Határozati javaslatot a polgármester, alpolgármester, vagy képviselő, illetve ügyrendi kérdésben a jegyző írásban, vagy a testületi ülésen szóban kezdeményezhet. A szóban kezdeményezett határozati javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni, és szó szerint kell jegyzőkönyvezni.


11.§


(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletet alkot továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.


(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) bizottság,

d) képviselő.


(3) A kezdeményezés a polgármesternek nyújtható be, aki állásfoglalást kérhet a képviselő-testülettől a rendelettervezet előkészítésének főbb elveiről. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.


(4) A polgármester, vagy képviselő által kezdeményezett önálló, egységes szerkezetű rendelettervezetet a képviselő-testületnek csak abban az esetben kell napirendre tűznie amennyiben, annak írásbeli tervezete – a törvényességi szempontok vizsgálata, valamint a bizottsági véleményezés érdekében - a testületi ülést megelőző ötödik napig a jegyző részére benyújtásra kerül.


(5) A rendelettervezetet a tárgyköre szerint illetékes bizottság véleményezi.


(6) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való közzététel. Az önkormányzati rendelet kihirdetését követően a kihirdetés tényét záradékolással fel kell tüntetni. A hatályos, egységes szerkezetű rendeleteket a település honlapjára fel kell tölteni.


(8) A jegyző szükség esetén, de legalább négyévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.


(9) A hatályos rendeletek jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.


(10) A képviselő-testület által elfogadott rendeletet és határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A normatív határozatokat a címzett részére postai úton meg kell küldeni, vagy személyesen át kell adni; közzétételükre a rendeletek közzétételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


(11) A rendeletek jelölése:

Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./20……. (hó.nap) önkormányzati rendelete.


(12) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődő - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: sorszám/év. (hó.nap.) Kt. határozat.


12.§


A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás általában kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen”-nel, „nem”-mel szavazhatnak, vagy tartózkodhatnak a szavazástól.


13.§


(1) A képviselő - az Mötv. által ki nem zárt - bármely kérdésben kezdeményezheti a név szerinti szavazás elrendelését.


(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévők pedig „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. Az ülést vezető összesíti a név szerinti szavazás eredményét.


14.§


(1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart, vagy az 5.§ (7) bekezdésében foglalt esetekben tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.


(3) Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismételhető, újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.


(4) A jegyző, valamint az Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság előkészíti a titkos szavazás lebonyolítását, majd a szavazást követően a szavazatokat összesíti.
Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.


(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.


15.§


(1) A döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a döntéshozatalt megelőzően köteles bejelenteni a személyes érintettségét. Amennyiben az önkormányzati képviselő – az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.


(2) Amennyiben a képviselő-testület ugyanazon ügyben két egymást követő alkalommal – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – nem hoz döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. Döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.


16.§


(1) A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.


(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, illetőleg az általános választást megelőző év november 30. napját követően.


Jegyzőkönyv

17.§


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítését hangfelvétel segítheti, amelyet a jegyzőkönyv elkészültéig meg kell őrizni.


(2) A jegyzőkönyvben csak a felszólaló kifejezett kérésére kell a felszólalást szó szerint rögzíteni. A képviselő kérésére az ülésen elhangzott felszólalása írásban benyújtott szövegét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.


(4) A jegyzőkönyv egy eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban található, 1 másolati példány pedig a községi könyvtárban hozzáférhető az állampolgárok számára.


(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


(6) A jegyző a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül köteles a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül továbbítani a kormányhivatal részére. Az önkormányzati rendeleteket a kihirdetésüket követő 3 munkanapon belül a Nemzeti Jogszabálytárba külön is meg kell küldeni.


(7) A meghívó, az írásos előterjesztések, rendeletek a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyvet akként kell elkészíteni, hogy abból a meghozott döntés kétséget kizáróan megállapítható legyen. Szóbeli módosítás esetén a jegyzőkönyvnek a módosult döntést kell tartalmaznia.


(8) A képviselő-testület döntéseit úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen. A nyilvántartásért a jegyző a felelős.


2. KÉPVISELŐK


18.§


(1) A képviselőnek az önkormányzat képviseletére a képviselő-testület, vagy a polgármester adhat megbízást.


(2) A képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottsági elnöktől felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,

d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságainak, a polgármesternek, a testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,

e) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

f) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemben válaszolni,

g) tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra, költségtérítésre jogosult, amelyet a képviselő-testület külön rendeletben szabályoz.


(3) A képviselő kötelezettségei:

a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése,

e) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) a személyes érintettség bejelentése,

g) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok bejelentése.


3. BIZOTTSÁGOK


19.§


(1) A képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.


(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) a három tagú Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottságot (összetétele: kettő képviselő, egy nem képviselő),

b) a három tagú Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottságot (összetétele: három képviselő).


(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.


(4) A bizottság a belső működési szabályait — az Mötv. és e rendelet keretei között — maga állapítja meg.


(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


20.§


(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.


(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(3) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.


(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.


(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint — külön indítványra — a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.


(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


(7) A bizottság a tevékenységről szükség szerint beszámol a képviselő-testületnek.


(8) A bizottságok személyi összetételét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.


Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság


21.§


(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési, fejlesztési és ügyrendi feladatainak ellátásában.


(2) A bizottság az Mötv. 120. § (1) bekezdésében foglalt feladatokon túl

a) közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében,

b) ellátja a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ezen teendőket e rendelet 5. függeléke tartalmazza,

c) ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével és méltatlanságával kapcsolatos feladatokat,

d) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,

e) véleményezi:

ea) az önkormányzat gazdasági programját,

eb) az önkormányzat éves költségvetését és annak módosítását,

ec) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét,

ed) az önkormányzati vagyongazdálkodási ügyeket,

ee) a pénzmaradvány felhasználását,

ef) a hitelfelvételt, kötvénykibocsátást,

eg) a helyi adók bevezetését,

eh) az önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését,

ei) alapítvány létrehozását,

ej) a képviselő-testület éves munkatervét,

ek) a társulásban való részvételt,

el) azon ügyeket, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.


(3) A bizottság gyakorolja a képviselő-testület által az egyéb önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.


Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottság


22.§


(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában.


(2) Figyelemmel kíséri a fiatalok helyzetét, javaslatot tesz az ifjúság helyzetének javítására, együttműködik az ifjúsági önkormányzattal.


(3) Figyelemmel kíséri a településen működő sportszervezetek tevékenységét, különös tekintettel a tömegsport mozgalomra.


(4) Figyelemmel kíséri és segíti a település kulturális életét, kapcsolatot tart az önszerveződő csoportokkal, társadalmi szervezetekkel.


(5) A bizottság véleménye szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

a) a szociális ellátások helyi szabályozásához,

b) a gyermekvédelmi ellátások, támogatások helyi szabályozásához,

c) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretében benyújtott pályázatok elbírálásához,

d) a képviselő-testület éves munkatervének összeállításához,

e) a szociális jellegű beruházások és felújítások indokoltságához,

f) az önszerveződő csoportokkal, társadalmi szervezetekkel kapcsolatos előterjesztésekhez,

g) a közoktatási és kulturális intézmények által tevékenységükről készített éves beszámolóhoz,

h) az önkormányzat által fenntartott közoktatási és kulturális intézményekkel kapcsolatos valamennyi képviselő-testületi előterjesztéshez,

i) a közoktatási és kulturális intézményvezetői megbízással kapcsolatos előterjesztésekhez,

j) az önkormányzat éves költségvetéséhez és annak módosításához,

k) azokhoz az ügyekhez, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.


(6) A bizottság gyakorolja a képviselő-testület által az egyéb önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.


4. POLGÁRMESTER


23.§


(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester biztosítja a képviselő-testület demokratikus működését, a nyilvánosságot.


(3) A polgármester szervezi és biztosítja a más önkormányzatokkal, valamint egyéb szervekkel való együttműködést és a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatait.


(4) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.


(5) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők vonatkozásában.


(6) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be.


(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.


(8) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt.


(9) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület bírósághoz fordulhat a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.


(10) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben az alábbi feladatokat látja el:


a) munkaszerződést köt a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal, valamint támogatást igényel a közfoglalkoztatásra,

b)[1]

c)[2]

d) dönt a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának csökkentéséről, elengedéséről,

e)[3]

f) dönt az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek időleges lekötéséről,

g) az önkormányzat öröklése, vagy megajándékozása esetén dönt a vagyon elfogadásáról, illetve átvételéről,

h) az ingatlanok vagyoni körén kívüli vagyontárgyak, illetve felújításhoz és beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzését engedélyezi az önkormányzati vagyonrendeletben meghatározott értékhatár szerint,

i) dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről,

j) dönt a banki szolgáltatások igénybevételéről,

k) biztosítja a közút tisztántartását, a hó eltakarítását továbbá az utak síkosság elleni védelmét,

l) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutakkal kapcsolatos közútkezelői ügyekben eljár,

m) dönt a közmű bekötéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról,

n) ellátja az egyéb önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköröket.


5. ALPOLGÁRMESTER


24.§


(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.


(2) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület a saját tagjai közül, titkos szavazással választja meg.


(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.


6. JEGYZŐ


25.§


(1) A polgármester pályázat alapján, jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.


(2) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.


(3) A jegyző felelős a képviselő-testület és szervei tevékenységének törvényességéért, a Polgármesteri Hivatal működésének jogszabályszerűségéért és eredményességéért.


(4) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.


(5) A jegyző tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.


(6) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.


(7) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében.


(8) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott személy helyettesíti, tartós akadályoztatása esetén
- legfeljebb hat hónap időtartamra - pedig a képviselő-testületek külön megállapodása alapján valamelyik szomszédos település jegyzője.


7. POLGÁRMESTERI HIVATAL


26.§


(1) A képviselő-testület "Zákányszéki Polgármesteri Hivatal" elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.


(2) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv. Az éves önkormányzati költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, fenntartási költségeket.


(3) A Polgármesteri Hivatal feladata:

a) a képviselő-testület működésével kapcsolatban

aa) önkormányzati ügyekben előkészíti a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket,

ab) végrehajtja az önkormányzat döntéseit,

ac) végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket,

b) döntésre előkészíti és végrehajtja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat.


8. INTÉZMÉNYEK


27.§


(1) A képviselő-testület dönt költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátott feladatáról és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről.


(2) A képviselő-testület feladat-meghatározása alapján az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatot kötelesek készíteni.


(3) Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye a Polgármesteri Hivatal.

             

(4) Az önkormányzat önállóan működő intézményei:

a) Zákányszéki Manó-kert Óvoda és Bölcsőde

b) Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár.


IV. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat vagyona


28.§


(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.


(2) Az önkormányzat törzsvagyonát és az üzleti vagyontárgyak listáját, az önkormányzat vagyonrendelete tartalmazza.


Az önkormányzat költségvetése


29.§


(1) A polgármester a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési rendelettervezetet az egyeztetés megállapításaival együtt véleményezésre a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottság elé terjeszti.


(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.


(3) A költségvetési évet követően, zárszámadási rendelet-tervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek főbb tartalmát az államháztartásról szóló törvény határozza meg.


Az önkormányzat gazdálkodása


30.§


(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.


(2) A gazdálkodás szabályait a mindenkor hatályos ágazati jogszabályok és helyi szabályzatok határozzák meg.


(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait Polgármesteri Hivatal látja el.


(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott önállóan működő költségvetési szervek pénzügyi-gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el, a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás alapján.


(5) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.


31.§

 

A belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat a költségvetési szerveinél az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerinti és feltételeknek megfelelő belső ellenőrrel - a Homokháti Kistérség Belső Ellenőrzési Társulásán keresztül - látja el. A belső ellenőr a feladatait a költségvetési szervek részére elkészített belső ellenőrzési kézikönyvben foglalt szabályok szerint végzi.


V. fejezet

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK


32.§


(1) A képviselő-testület kezdeményezheti egyes feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb megoldása érdekében társulás létrehozását.


(2) A társulásról kötött megállapodást meg kell küldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének.


33.§


(1) A képviselő-testület együttműködési megállapodást köthet:

a) más helyi önkormányzatokkal,

b) a megyei önkormányzattal, a község érdekében is álló fejlesztési és a lakosság ellátását közvetlenül érintő ügyekben,

c) nem önkormányzati szervekkel.


(2) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az együttműködés célját,

b) a feladatok végrehajtását, annak módját, határidejét és a végrehajtás felelősét,

c) a feladatok végzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosításának módját, a forrását,

d) a feladatok végrehajtásának ellenőrzését.


(3) Az együttműködési megállapodást a polgármester köti meg, hatályba azonban a képviselő-testület jóváhagyásával lép.


(4) Az együttműködési megállapodás megvalósításáért a polgármester felelős.


(5) A képviselő-testület az önkormányzat részvételével működő társulások tárgyévi pénzügyi elszámolásának, és a következő évi költségvetésének jóváhagyását a polgármesterre ruházza át.


(6) A polgármester évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek az önkormányzat részvételével működő társulások tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.


(7) A társulások felsorolását a 4. függelék tartalmazza.


VI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK


34.§


(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.


(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. A közmeghallgatás meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


35.§


(1) A képviselő-testület falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot a községet érintő fontosabb kérdésekről. Ugyanekkor az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak számukra jelentős ügyekben.


(2) A falugyűlés előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester, vagy annak akadályoztatása esetén az alpolgármester feladata.


(3) Falugyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell tartani.


(4) Ha ennek a feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.


VII. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

 

36.§

 

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglalt helyi népszavazást a képviselő-testület köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.


VIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


37.§


(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. melléklet: az önkormányzat szakágazati besorolása, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti részletezése.


(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. függelék az önkormányzati képviselők névsora,

2. függelék a képviselő-testület bizottságainak személyi összetétele,

3. függelék a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke,

4. függelék a társulások felsorolása, jogállása és feladataik,

5. függelék a vagyonnyilatkozatok vizsgálata, nyilvántartások ellenőrzése.


(3) A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetése, kiegészítése a jegyző feladata.


38. §


(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testületének Zákányszék Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2006. (XII.15.) Kt. rendelete, valamint az azt módosító 7/2007. (III.30.) Kt., 16/2007. ( IX.28.) Kt. 25/2007. (XII.13.) Kt., 23/2008. (XII.19.) Kt., 8/2010. ( X.14.) Kt., 8/2011. (III.31.) Ör. rendeletek.



[1]

Hatályon kívül helyezte a 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015.03.01-től

[2]

Hatályon kívül helyezte a 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015.03.01-től

[3]

Hatályon kívül helyezte a 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2015.03.01-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
23.5 KB
függelékek
131 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!