nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kálócfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2018. (VII.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-08-01 -tól
Kálócfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2018. (VII.31.) önkormányzati rendelete
Kálócfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelete Kálócfa község településkép védelméről


Kálócfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelete

Kálócfa község településkép védelméről


Kálócfa Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően -  a következőket rendeli el:


I.FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja és a településkép-védelem eszközei


1.§

(1) E rendelet célja Kálócfa község sajátos településképének, a helyi közösség bevonásával és társadalmi konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

  1. A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a védett értékek megóvása, helyreállítása.
  2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a – tulajdonformától függetlenül – a település kiemelt építészeti értékei, a településen túlmutató közös kulturális kincs részei, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
  3. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


2. Értelmező rendelkezések


  1. §       E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
    1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
    2. Információs kiegészítő elem: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
    3. Építési tömb: közterület, közcélú vízfolyás vagy belterület határa által közrefogott beépítésre szánt terület.
    4. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.


                             II.FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai


3.§


(1) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Kálócfa Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a kezdeményező megnevezését;
  2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
  3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
  4. a védendő érték rövid dokumentálását;
  5. a kezdeményezés indokolását;
  6. nyilvántartási számát.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

  1. kezdeményezőt
  2. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
  3. érintettség esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

  1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
  2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
  3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
  4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.


4.Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok


  1. §


(1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

  1. A nyilvántartás tartalmazza
    1. védettségi kategóriát,
    2. fotót,
    3. területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
    4. egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
    5. az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját
    6. 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti előírtak.
  2. Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.



5.A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


  1. §


  1. A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
  2. A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.
  3. Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.
  4. A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.


                                                                        III.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


  1. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
  1. §

(1) Településképi szempontból meghatározó területek:

  1. Történeti településrész
  2. Átalakuló településrész
  3. Gazdasági településrész
  4. Mezőgazdasági terület
  5. Erdős településrész
  6. Zöldterületi településrész
  7. Vízfolyások
  8. Védett táji-, természeti területek

(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.



                                IV:.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


  1. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi

építészeti követelmények


  1. §


(1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.

  1. Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.
  2. Nem alkalmazható az épületek külső felületeinek meghatározásakor nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldások.


  1. A Történeti és átalakuló településrészek egyedi építészeti követelmények


  1. Területi építészeti követelmények:
    1. A község történeti településrészén csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel. Átalakuló településrészen csak magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.
    2. Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, ill. nád.
    3. Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.


  1. Egyedi építészeti követelmények:
    1. Utcai, közterületi telekhatáron legalább 80 %-ban áttört kerítés létesíthető, alacsony, max 60 cm lábazatú fa, beton, kő, világos színűre vakolt lábazattal, a kerítés mező anyaga fa, fém, kovácsoltvas, aluminium, ahol a kerítés magassága legfeljebb 1,8 m. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
    2. Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület(ek) mögött, közterületről nem láthatóan kell elhelyezni.
    3. Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítést.
    4. Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.
    5. Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.
    6.  Egyéb műszaki berendezése– kültéri klímaegységek, hírközlés átjátszó berendezése - közterület felől homlokzati oldalon nem helyezhető el.
    7. A gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
    8.  Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
    9.  A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
    10.  Az előkerteket növényezettel beültetten kell kialakítani.
    11.  Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, műanyag takarás, fémlemez burkolás nem alkalmazható.
    12. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató példány telepítésével kell végrehajtani.



9. Mezőgazdasági településrészek területi építészeti követelmények


  1. §


  1. Területi építészeti követelmények:
    1. A tornyok és toronyjellegű technológiai helyét, méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

a) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult megoldásokhoz.

  1. Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.
  2. Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.
  3. A kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.


10.       Gazdasági településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények


  1. §


(1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények építménymagassága kivételesen meghaladhatja az építési övezetben megengedett épületmagasságot, de helyüket, méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.



9. Mezőgazdasági településrészek területi- és egyedi építészeti követelmények


  1. §


(1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények építménymagassága kivételesen meghaladhatja az építési övezetben megengedett épületmagasságot, de helyüket, méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

  1. Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
  1. §


(1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult megoldásokhoz.

(2) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.

(3) Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.

(4) A kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.



10.       Zöldterületi településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények


  1. §

 (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:

  1. terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban, egységes megjelenéssel kell megoldani,
  2. a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, illeszkedő utcabútorzattal ellátva kell kialakítani,
  3. a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten, megfelelő ritmusban kerüljön kialakításra,
  4. az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani,
  5. a közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a település kialakult zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét és jellemzőit.
  1. A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek,  fasor  helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
  2. A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
  3. A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.
  4. Játszótér rendeltetésű parkrész lehatárolására csak áttört, max. 150 cm magas kerítés létesíthető.
  5. Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.
  6. A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség rendelkezésre áll.
  7. A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.
  8.  A közterületeken a hagyományok illeszkedve kell kialakítani:

a.) utcabútorok, berendezések elhelyezését.

b.). reklám- és információs táblák elhelyezését.

  1. A magas építmények, tornyok, oszlopok elhelyezése védett területen tilos.
  2. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
  3. Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.
  4. A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani.




  1. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények



  1. §


(1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

  1. az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
  2. az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
  3. homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
  1. Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:
    1. Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
    2. Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
    3. Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
    4. épületgépészeti berendezések az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
  2. Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:
    1. az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
    2. az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.
    3. az új és meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.



  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése


15.§

(1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(2) Új közműkiépítéseknél lehetőség szerint a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.

(3) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) Az 5. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.


13.A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi

követelmények


16.§


(1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehetséges. A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. A közterületeken belül a közutakon elhelyezendő reklámok, reklámhordozókra  a magasabb jogszabályi előírások is vonatkoznak.

  1. Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése
    1. utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni
    2. utasváró tetején reklám nem helyezhető el,
    3. információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők
  2. Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.
  3. Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.
  4. Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.
  5. Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki.
  6. Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.
  7. Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:
    1. a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
    2. az gátolja a kilátást,
    3. településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
  8. Nem helyezhető el reklámhordozó műemlék épületen, valamint annak kerítésén.
  9. Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
  10. Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.


14. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. §


(1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

  1. Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
  2. Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
  1. §

(1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

  1. lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
  2. több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,
  3. üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
  1. A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében jelölt műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:
    1. vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,

aa) homlokzatra festett kivitelben,

ab) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,

ac) a  homlokzat  síkjától  eltartott,  kifeszített,  impregnált  fény-  és  vízálló szövetre festett kivitelben,

ad) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,

ae) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.

  1. kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva.




15.Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi

követelmények


19.§


(1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

  1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
  2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
  3. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
  1. Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
  2. Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
  3. Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.


                                V.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ



  1. Rendelkezés a szakmai konzultációról


  1. §
    1. Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.
    2. A konzultációt a polgármester, vagy főépítész, vagy a polgármester által kijelölt személy végzi el.
    3. A konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
      1. a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
      2. a felvetett javaslatok;
      3. a települési főépítész vagy polgármester lényegi nyilatkozata.
    4. Az önkormányzatot az említett eljárások során az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe kell venni.


17.        A településképi bejelentési eljárás


  1. §


(1)       A helyi védett ingatlanok esetén az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek és a közterületeken, illetve a közterületről látható területen történő reklámok és reklám-hordozók elhelyezése minden esetben településképi bejelentési eljáráshoz kötött. A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le.

(2)       Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás szerinti kérelmét az építési tevékenység végzésére     jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek 4. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal, 2pld-ban.

(3)       Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem teljes körű, a             polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4)       A polgármester az eljárás keretében a következő szempontokat vizsgálja:

  1. településrendezési eszközökhöz való illeszkedés,
  2. e rendeletben megállapított településképi követelmények,
  3. a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,
  4. a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és
  5. a helyi védett érték megőrzése.

(5)       Az eljárás lefolytatásáról készült határozatot postai úton kell közölni a kérelmezővel, az átvétel igazolásával. A döntés mellékletét képezi az eljárásra benyújtott tervdokumentáció egy, a polgármester által záradékolt példánya.

(6)       A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat 6 hónapig      érvényes.

(7)       A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység             előírásoknak megfelelő végzését.


18.       A településképi kötelezési eljárás


22 .§


(1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

  1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
  2. a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
  3. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása.

 (2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

 (3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

 (4) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a - (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően - a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 0-100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 0-200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legfeljebb 1 000 000 forint.

(5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(7) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.


                                                VI.FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


23.§


(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

 (3) Hatályát veszíti Kálócfa község helyi építési szabályzatáról szóló 13/2005. (VIII.3.) önkormányzati rendelet:

a)  7. § (2)-(7) bekezdései

b) 9. § (4); (6) bekezdés első tagmondata, (7) bekezdései

c) 11. § (4) bekezdése

d) 17. § (7) bekezdése

f) 18. § (20)-(21) és (23)-(24) bekezdései

e)  24. § (3) bekezdése

g) 26. § (4)-(6) bekezdései.



Szabó András                                                     Srágli Miklós Kálmán

              polgármester                                                       jegyző



Kihirdetés: 2018. július 31.              




Srágli Miklós Kálmán

jegyző


MELLÉKLETEK

  1. melléklet az 5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelethez


sorsz.

A

B

C

D

E

1.

Cím

Házszám

Helyrajzi szám

Védelem tárgya

Védelem

2.

Kossuth Lajos utca


68  hsz

Szent Lőrinc római katolikus templom

épület

3.

Deák és Ady utca sarok


223  hsz

Harangláb

építmény

4.

Temető


095  hsz

Simon Pál síremléke

síremlék





2. melléklet az 5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelethez



3.      melléklet az   5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelethez



KÉRELEM

településképi szakmai konzultációhoz

Beérkezés dátuma:                        I

iktatószám:

Átvevő neve:

Konzultáció időpontja:



Kérelmező tölti ki!

1. Kérelmező adatai:

Tervező adatai: (amennyiben releváns)

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

-./ e-mail:

-./ e-mail:

2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)


3.Az érintett ingatlan adatai:

címe:                                                                                          1 helyrajzi szám:

1                                                                                                                          1

Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező,a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.


Kelt: Kálócfa,„„„„ év„„„„„„„„„„„ .hónap „„„„nap*


...............................................................

Kérelmező aláírása


37



4. melléklet az 5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelethez



BEJELENTÉSI KÉRELEM

településképi bejelentési eljárás lefolytatásához

Beérkezés dátuma:

lktatószám:

Átvevő neve:


Kérelmezö tölti ki!


Bejelentő (építtető) ad tai:

Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely;

Tervezői jogosultság száma:

Levelezesicím (amennyiben elözőtöleltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó :

Tervező szervezet:

email:

mobil:

  1. Bejelentés tárgya:

reklámhordozó elhelyezese              1épési tevékenység  1

rendeltetésváltozás   

A tervezett. tevékenység rövid leírása:

Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció  időpontja :


3. Az érintett ingatlan címe;                                                        Hrsz,:


4.Tevékenység megvalósításának

tervezett    időtartama:             .........év  „„„ hó „„„nap -            ......... év  „„„ hó „„..n•p

5.Mellékeltdokumenticló tartalma:

2 példány szükséges

müszaki leírás:


helyszínrajz:


alaprajz(ok):


homlokzat(ok):


helyszínre illesztett látványterv :


tulajdonosihozzájárulá s / társasházi hozzájáruijs:


egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): „„.•


Alulírott 1.pont szerinti Építtető, a 3 . pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a településképi bejelentési eljárás lefolytatását.


Kelt:, ..„....év..„...„.•„•.....„. •hónap ......„nap


………………………

Építettető aláírása






A TEVÉKENYSÉG IGAZOLÁSA

Jogszerű hallgatás



Tudomásul vesz


feltétel nélkül

Kikötéssel tudomásul vesz


feltétel a kiadott településképi határozatban

Megtilt és figyelmeztet


Indokolása a kiadott településképi tiltó határozatban


Kálócfa, év………..hónap………….nap




PH.

………………………………

polgármester



5. melléklet az 5/2018. (VII. 31.) önkormányzati rendelethez



A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és

elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek.



1. Természeti területek;

2. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;

3. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.






  1. sz. függelék


  1. Kálócfa közterületein telepítésre ajánlott fafajok jegyzéke



Acer campestre - mezei juhar Acer ginnala - tűzvörös juhar Acer platanoides - korai juhar

Aesculus carnea - hússzínű vadgesztenye Betula pendula - nyírfa

Celtis australis - déli ostorfa

Celtis occidentalis - nyugati ostorfa Cercis siliquastrum - közönséges júdásfa Corylus colurna - törökmogyoró

Crataegus lavallei - fényeslevelű galagonya Crataegus x media - skarlátvirágú galagonya Crataegus laevigata - kétbibés galagonya Crataegus monogyna - egybibés galagonya Fraxinus americana - amerikai kőris

Fraxinus excelsior - magas kőris Fraxinus ornus - virágos kőris Ginkgo biloba - páfrányfenyő

Gleditsia triacanthos f. inermis - tövistelen lepényfa

Koelreuteria paniculata - bugás csörgőfa Prunus serrulata - japán díszcseresznye


Pyrus calleriana - kínai körte Rhus typhina - torzsás ecetfa Robinia hispida - rózsás akác Sophora japonica - japánakác Tilia x euchlora - krími hárs Tilia tomentosa - ezüst hárs Ulmus pumila - pusztaszil

Zelkova serrata - japán gyertyánszil Chamaecyparis lawsoniana - hamisciprus Juniperus communis - közönséges boróka Juniperus virginiana - virginiai boróka Cedrus atlantica - atlaszcédrus Cupressocyparis x Leylandii - Leyland-ciprus Picea omorika - szerb luc

Picea pungens - szürke luc Pinus nigra - feketefenyő Pinus strobus - simafenyő Pinus sylvestris - erdeifenyő

Pseudotsuga menziesii - Duglászfenyő Taxus baccata - közönséges tiszafa




  1. Kálócfa közterületein telepítésre nem ajánlott fafajok jegyzéke

Acer negundo - zöld juhar

Ailanthus altissima - mirigyes bálványfa Amorpha fruticosa - cserjés gyalogakác Alnus glutinosa - mézgás éger

Aesculus hyppocastanum - vadgesztenye Fagus sylvatica - közönséges bükk Fraxinus angustifolia - keskenylevelű kőris Fraxinus pennsylvanica - amerikai kőris Gleditsia triacanthos - tövises lepényfa Catalpa bignonioides - szívlevelű szivarfa Juglans nigra - fekete dió

Juglans regia - pompás dió Malus domestica - alma

Malus baccata - bogyós díszlma

Malus x purpurea -bíborlevelű díszalma Malus fajok

Morus alba - fehér eperfa Platanus x hyspanica - platán Populus fajok

Prunus cerasifera - cseresznyeszilva Prunus cerasifera "Nigra" - vérszilva Prunus cerasus - meggy

Prunus domestica - szilva Pyrus domestica - körte Sorbus fajok

Tilia cordata -



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!