nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (VI.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2013-07-01 - 2015-02-28
Terény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (VI.26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és a gyermekvédelmi támogatásokról

Terény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32.§ (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(továbbiakban: Gyvt.) 18.§ (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja


1.§


E rendelet célja, hogy a gyermekeket nevelő családok biztonságának megőrzése, a munkaképes személyek – önmagukért és családjukért viselt felelősségére is figyelemmel – szociális biztonságának megteremtése, valamint a rászorult időskorúak megsegítése érdekében meghatározza az önkormányzat teherbíró képességének figyelembevételével az egyes szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit és az azzal kapcsolatos eljárás rendjét.



A rendelet hatálya

2. §


(1) A rendelet hatálya – a (2) – (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Terény község közigazgatási területén élő

  1. lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
  2. állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
  3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
  4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.


(2) A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 6.§-ában meghatározott hajléktalan személyekre, figyelemmel az Sztv. 4.§. (2) bekezdésében foglaltakra.

(3) A Rendelet hatálya az Sztv. 7.§. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldi beutazásáról, Magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországos tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3.§. (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

(5) A rendelet hatálya a 14.§ tekintetében kiterjed a Gyvt. 4.§-ában meghatározott személyekre.



Hatáskörök rendezése

3. §


(1)     Az Sztv-ben, a Gyvt-ben, valamint az e rendeletben meghatározott hatásköröket

          a.) a képviselő-testület 

          b) a polgármester

          c)  a jegyző

             gyakorolja.


(2[1])      a) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

b) A polgármester hatáskörébe tartozik:

c) A jegyző hatáskörébe tartozik:


[1] Módosította: a 21/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2014. január 1-től


Eljárási szabályok

4. §


(1)     A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, a hatósági ellenőrzésre, továbbá az adatkezelésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az Sztv-ben a Gyvt-ben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Gyer.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott eltérésekkel, valamint az e rendeletben szabályozott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Egyes hatáskörök gyakorlására és illetékességi kérdésekre a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Gyámhivatala szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.


(2)     Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatás vagy jogosultság megállapítása kérelem alapján történik vagy hivatalból kezdeményezhető. A támogatás iránti kérelmeket a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Terényi Kirendeltségén (továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.


(3)     A kérelemhez csatolni kell a nyomtatványon meghatározott igazolásokat, a támogatás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat (vagyonnyilatkozat, jövedelem nyilatkozat).


(4)     A jövedelem számításánál irányadó időszakra az Sztv. 10. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezései irányadóak.


A Hivatal a beérkezett kérelmeket megvizsgálja. Amennyiben a kérelem nem az előírt formanyomtatványon vagy hiányos adattartalommal, szükséges igazolások nélkül érkezik, úgy haladéktalanul 8 napos, vagy annál hosszabb határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A felhívásnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogyha a hiánypótlásnak nem tesz eleget, úgy a kérelme a rendelkezésre álló adatok alapján kerül elbírálásra.


 (6)    A Hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti. Ennek érdekében:


a.) Személyenkénti nyilvántartást vezet és ebből kimutatást készít arról, hogy a kérelmező a tárgyévben (lakásfenntartási, átmeneti és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban( hányszor, milyen típusú  és összegű szociális támogatásban részesült már;

                  ha a támogatás megállapításának feltétele a háztartás összjövedelmének ismerete, akkor a kimutatásnak tartalmaznia kell a háztartásban élő háztartásonként nyújtott támogatás mértékét, valamint azt, hogy az adott lakásra vonatkozóan részesült-e már a lakásban élő személyek vagy háztartások valamelyike támogatásban.

b) Amennyiben a megalapozott döntéshez szükséges a helyszínen környezettanulmányt készít, amelynek tartalmaznia kell a kérelmező és családja életmódja, életvitele, önfenntartó képessége és a szociális helyzete közötti kapcsolat értékelését.

c) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem elbírálása további bizonyítási eljárást igényel, be kell szerezni a gyermek/ek (életkorától függően a védőnői szolgálat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által készített környezettanulmányt, vagy javaslatot.

d) Amennyiben a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a kérelmező által közölt adatokat, tényeket és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti és vagyonvizsgálatot rendel el, ha a környezettanulmány során tapasztaltak nem a közölt jövedelmi viszonyokat tükrözik, figyelemmel az Sztv. 10.§ (6) bekezdésében foglaltakra.

e)    Amennyiben a kérelmező által benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatok, igazolások, továbbá a Hivatal által a társhatóságoktól bekért igazolások és nyilatkozatok által bizonyított jövedelmi és vagyoni helyzettől lényegesen eltérő életvitel jellemzi a kérelmezőt és családját, a szociális hatáskört gyakorló szerv jogosult az állami adóhatóságnál vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezi, a kérelem nyomtatvány vagyonnyilatkozat részének elválaszthatatlan mellékletét képező TÁJÉKOZTATÓBAN meghatározott alapelveket figyelembe véve.

f)    A Ket. 26. §-ának felhatalmazása alapján a Hivatal belföldi jogsegély keretében jogosult a döntéséhez szükséges adat, ténybeli ismeret beszerzése céljából más hatóságot megkeresni az ügyfél kérelme és írásbeli hozzájárulása alapján. A Hivatal ügyintézője köteles az ügyfél számára szóbeli tájékoztatást adni a belföldi jogsegély alkalmazásának lehetőségéről.

g)    Amennyiben a Hivatal rendelkezésére álló igazolások, nyilatkozatok tartalmával ellentétben továbbra is vitatható kérelmező szociális rászorultsága, az eljárás felfüggesztésre kerülhet a belföldi jogsegély keretén belül beszerzendő adat, ténybeli ismeret, bizonyíték megérkezésének napjáig.



(7) A Hivatal a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség szerint az ellátások módosítására, megszüntetésére, visszafizetésére javaslatot tesz. A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását a megállapítását követő 12 hónapon belül köteles felülvizsgálni.

(8)     A rendeletben szabályozott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt az igénybe vett ellátás vagy szolgáltatás ellenértékének megtérítésére kell kötelezni az Sztv. 17. §-a és a Gyvt 133.§-a szerint.

(9)     Különös méltánylást érdemlő esetekben az ügyfél beadványára el lehet tekintetni a megtérítéstől, a megtérítés összege csökkenthető, vagy részletfizetés engedélyezhető.

(10)   A rendelet alkalmazása szempontjából különös méltánylást érdemlő eset pl. közeli hozzátartozó halála, betegség, elemi kár, baleset vagy egyéb ok miatt a jövedelmi viszonyokban tartósan bekövetkezett kedvezőtlen változás.

(11)   A rendszeres támogatások megállapítására, illetve a jogosultság kezdetének időpontjára az Sztv. és a Gyvt. rendelkezései, egyéb ellátások tekintetében az önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók. A Rendelet alkalmazása során az Sztv. 4. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(12)   A rendszeres támogatásokat havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig; egyéb pénzellátások a döntést követő 30 munkanapon belül a kérelmező által megjelölt pénzintézetnél vezetett bankszámlára történő utalással, ennek hiányában házipénztárból kerülnek kifizetésre.


II. RÉSZ


SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK


Aktív korúak ellátása


5. §


(1)   A jegyző az Sztv. 33. – 37/C. §-ai alapján aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek (rendszeres szociális segélyre jogosult, illetve foglalkoztatást segítő támogatásra jogosult személynek), aki együttműködési kötelezettséget vállal az önkormányzattal, az állami foglalkoztatási szerv helyi kirendeltségével (Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége), valamint a családsegítővel.


(2) Rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki

a) Sztv. 37. § (1) bekezdés szerinti a)-c) pontja szerinti feltételeknek megfelel.

b) az Sztv. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján családi körülményeire, az egészségügyi állapotára, a mentális állapotára való tekintettel megfelel az alábbi feltételeknek:

ba) akit a szakorvosi, vagy fekvőbeteg gyógyintézeti zárójelentés alapján a munkavégzés alóli mentesítésre jogosult az alábbi indokokat és kórképeket figyelembe véve terhesség, a méhmagzat 21. hetének időpontjától; veszélyeztetett terhesség a megállapítás napjától; alkohol-dependencia akut fázisa; súlyos fokú cukorbetegség, illetve annak szövődményei; aktív pszichiátriai kórképek; daganatos megbetegedések aktív fázisa.

bb) a házi és szakorvos által diagnosztizált olyan betegség, mentális állapot, amely jellegénél fogva a kérelmezőt munkavégzésre alkalmatlanná teszi. Mentális állapotnak minősül az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki; az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

A ba) és a bb) pontok szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.


(3) Az együttműködési kötelezettség – amelyet nyilatkozatban kell vállalnia a Sztv. 37. § (1) bekezdés b) – d) pontjaiban felsorolt rendszeres szociális segélyezetteknek – azt jelenti, hogy

  1. a családsegítőnél a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles kérelmezni a nyilvántartásba vételét (kivéve az egészségkárosodott rendszeres szociális segélyezettek),
  2. köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervvel, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta),
  3. a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik a családsegítővel,
  4. teljesíti az írásbeli megállapodásba foglalt, beilleszkedését segítő programban meghatározottakat, amelyek különösen:

-     életvezetési tanácsadás,

-     pszichológiai tanácsadás,

-     mediációs tanácsadás,

-     egyéni- és családterápia,

-     egyéni esetkezelés,

-     családgondozás,

-     egyéb szolgáltatások igénybevételének támogatása,

-     közösségi programokba való bekapcsolódás,

-     munkaerő-piaci kompetenciák erősítése.


(4)   Az együttműködésre kijelölt családsegítő kötelezettségei a rendszeres szociális segélyezettek ellátásával kapcsolatban:

(5)       Az aktív korúak ellátására való jogosultságot nem lehet megállapítani, így a kérelmet el kell utasítani az Sztv. 34. §- ában felsorolt indokok alapján.


(6)       Az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésének eseteit az Sztv. 34. § (2) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése és a 37/B §-a tartalmazza.


(7)       Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

(8)       Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását kérelmező, illetve az ellátásra korábban jogosultságot szerzett személy – a Sztv. 33. §-ában foglaltakon túl, egyéb feltételként - köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

(9)       Az (8) bekezdésben meghatározott személynek a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház – függetlenül annak minőségétől - és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló alábbi kötelezettségeket kell teljesítenie:

  1. az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban köteles a hulladék gyűjtésére alkalmas szeméttároló edényt elhelyezni és azt rendeltetésszerűen használni,
  2. a hulladéktárolásra rendszeresített, a kommunális szilárd hulladék szállítására szerződött edényzet űrtartalmának kétszeresét meghaladó mennyiségű háztartási hulladék sem az udvaron, sem a kertben, sem a ház kerítésén kívüli közterületen sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban nem lehet 24 órát meghaladó időtartamban,
  3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatnak megfelelő állapotban tartása, művelése (fűnyírás, konyhakert-művelés, gyomtalanítás)
  4. az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
  5. az életvitelszerűen lakott épület állaga nem veszélyeztetheti az ott élők és mások életét, testi épségét,
  6. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, télen hó- és síkosság mentesítése,
  7. annak biztosítása, hogy a ház előtt lévő lágy- és fásszárú növények, cserjék ne akadályozzák a forgalmat, valamint az úttestre való kilátást,
  8. a fűfélék magassága a lakóház udvarában, a ház előtti területen nem haladhatja meg a 30 cm-t,
  9.  a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely álljon rendelkezésre, melynek folyamatos tisztántartásáról kell gondoskodni,
  10.  a kerítés állapota megfelelő legyen, akadályozza meg, hogy a háziállatok elkóborlását, s ezáltal a járókelők veszélyeztetését, tartsa be az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat,
  11. a ház előtti csapadékvíz elvezető csatornarendszer és áteresz legyen tiszta, gyommentes, abban folyamatosan biztosítva legyen a csapadékvíz akadálytalan továbbhaladása,
  12.  biztosítsa a lakás rendeltetésszerű használatát az alábbiak szerint:
    • a lakás és a nyílászárók legyenek folyamatosan tisztán, higiénikusan tartva,
    • a vizesblokk(ok) illetve az illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése.

A fentiekben megjelölteket a hatóság előzetes bejelentés, illetve lakossági panasz alapján ellenőrizheti.

(10)     E feltételek meglétét az aktív korú ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, de a jogosultság megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság fennállásának ideje alatt ellenőrizni jogosult a Hivatal szociális előadója.

a)   Amennyiben a helyszíni szemle során a környezettanulmányt végző megállapítják, hogy a kérelmező lakókörnyezetének állapota nem felel meg az (8) – (9) bekezdésekben meghatározottaknak, arról jegyzőkönyvet és/vagy digitális fényképet kötelesek készíteni.

b)   Ezt követően a jegyző írásban szólítja fel a kérelmezőt - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - arra, hogy lakókörnyezetét 15 napon belül tegye rendbe. Ennek elmaradása, egy újabb környezettanulmány elvégzését követően, az aktív korúak ellátására való jogosultság iránti kérelem elutasítását jelenti mindaddig amíg a kérelmező vagy jogosult ezen feltételeknek eleget nem tesz.

c)   Azon kérelmezők esetében, akik számára e rendelkezés hatályba lépését megelőzően került megállapításra az aktív korúak ellátására való jogosultság, a lakókörnyezet rendezettségét bármikor jogosult vizsgálni a hatóság.

d)   Abban az esetben, ha a környezettanulmány során megállapításra kerül, hogy a jogosult nem felel meg az (9) bekezdésében foglal feltételeknek, az aktív korúak ellátására való jogosultság fenntartása mellett, a jegyző jogosult a folyósítás szüneteltetésére. A szüneteltetést megelőzően e bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

e)   Amennyiben a jogosult a jegyző felszólításáról történő tudomást szerzést követő 15 napon belül nem tesz eleget az abban foglaltaknak, úgy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság és a támogatás folyósítása megszüntetésre kerül.

(11)     Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult akadályozza a lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzésére irányuló eljárás, a helyszíni szemle lefolytatását, úgy számára az aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve a korábban megállapított juttatás megvonásra kerül.


(12) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az a személy jogosult, aki megfelel az Sztv. 35. § - 37/C. §-aiban meghatározott feltételeknek.


  1. Önkormányzati segély[2]


6. §


(1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult személyek és családok részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező vagy családtagja esetében az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  1. betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani, ha nincs a kérelmezőnek közgyógyellátásra való jogosultsága , illetve a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem váltható ki (felírt vények bemutatása esetén),
  2. kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),
  3. közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
  4. munkahely elvesztése miatt a család jövedelme csökkent  (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal)  
  5. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, illetve újszülött 

                fogadása esetén,

  1. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, családba való 

                visszakerülés elősegítése,

          g) iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének a szülő nem tud eleget tenni,

/tankönyv, taneszköz vásárlás, étkezési térítési díj fizetés stb./

           h) anyagi körülmények miatt veszélyeztetett gyermek családjába bekövetkezett          

               rendkívüli esemény,

           i) kérelmező és családja nem rendelkezik tüzelővel,

           j) baleset, elemi károk esetén,

           k) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó.

  1. Önkormányzati segélyben – a (8) bekezdésben megállapított kivétellel - az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:
  1. a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,
  2. egyedül élő személy, gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át.

(4) Az önkormányzati segély alkalmanként adható összege, jogosultanként:

  1. legfeljebb tízezer forint, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét,
  2. legfeljebb hétezer forint, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100 %-át, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 130 %-át,
  3. legfeljebb ötezer forint, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja 130 %-át, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 160 %-át.

(5) Az önkormányzati segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb négyezer forintnál.

(6) Rendkívüli méltánylást igénylő esetekben (gyermeket egyedül nevelő szülő vagy gyám, három vagy több gyermekes család, súlyos fogyatékos, regisztrált és együttműködő munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetben lévő) a 6. § (3) - (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(7) Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának biztosítása, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(8) A temetési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segélyre jogosult az a kérelmező, aki a temetés költségeit viselte, amennyiben a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élőként a havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-át.

A temetési hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 15 000 Ft, amely a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. 

(9) A temetési hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.



Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás


7. §[3]


Temetési segély


8. §[4]


Köztemetés


9. §


(1) A polgármester a Sztv. 48. §-ában foglaltak alapján a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül gondoskodik a Terény területén elhunyt személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy , vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.


(2) Az eltemettetésre köteles személy – kérelmére – a köztemetés költségének megtérítési kötelezettség alól

a) 25%-ban mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

b) fele részben mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.


(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a köztemetés időpontjától számított 15 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.


(4) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.





Természetben nyújtható ellátások


10. §[5]


Méltányossági közgyógyellátás[6]


11. §


A polgármester[7] az Sztv. 50.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek is, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-át, feltéve, hogy:


a) havi jövedelme egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  250 %-át nem haladja meg;

b) családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.


Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer

11/A §[8]


Az Önkormányzat Képviselő-testülete – az ösztöndíjrendszerhez történő csatlakozás esetén – a támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évente közölt feltételeknek megfelelően biztosítja azzal, hogy a jövedelemhatárt és az e célra adható ösztöndíjat a Képviselő-testület évente határozatban állapítja meg.


III. RÉSZ


SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK


Egyes ellátások igénybevételére vonatkozó közös szabályok


12. §[9]


Terény Község Önkormányzata által fenntartott intézményekben nyújtott személyes gondoskodás fajtái:

(1) Szociális alapellátási formák:


(2) Gyermekjóléti alapellátás:



(3)        A Balassagyarmat Kistérség Többcélú Szociális Intézménye keretében:

            - házi segítségnyújtás,

            - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

            - támogató szolgálat

- pszichiátriai betegek közösségi ellátása,

            - szenvedélybetegek közösségi ellátása.


13. §


(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmeket:

a) szociális étkezés esetén a Hivatal szociális előadójának,

b) családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a családsegítőnek,

c) a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulás Szociális Intézményénél

kell benyújtani az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.


(2) Az egyes ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az előírt jövedelemnyilatkozatokat, háziorvosi igazolást.


(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, a kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője terjesztheti elő.


Gyermekjóléti szolgáltatás[10]

14. §


 (1) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai különösen:


(3) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.


Étkeztetés

15. §

(1) Étkeztetés igénybevételére jogosultak azok a szociálisan rászorult személyek, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére a napi legalább egyszeri meleg étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében szociálisan rászorulónak minősül az a személy, aki kora, egészségügyi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt önmaga vagy eltartottja(i) részére nem képes a napi legalább egyszeri meleg étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel biztosítani.

(3) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a mindenkor hatályos az intézményi étkezésnél alkalmazott nyersanyagnormákról, az intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) Egyéb esetben az Sztv. 114. (3) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(5) Az étkeztetés térítési díj teljes havi díja legfeljebb a kérelmező havi jövedelmének 30 %-áig terjedhet.

(6) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:

          a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról,

          b) az intézmény gondoskodik az étel házhozszállításáról.

(7) Megszűnik az étkeztetéshez való jogosultság:

a) ha arról a gondozott lemond,

b) ha a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,

c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

d) a jogosult halálával,

e) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.

(8) Az étkeztetés, mint szociális alapellátási forma az Önkormányzat Konyhájáról kerül biztosításra.



Házi segítségnyújtás

16. §

Az Önkormányzat az Sztv. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtást, mint szociális alapellátási formát, a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulása feladatellátása keretén belül biztosítja.


Családsegítés

17. §

(1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, személyek szociális és mentálhigiénés ellátását végzi.

(2) A családsegítés feladatait családsegítő látja el, amelynek működése nem hatósági jellegű, szolgáltatásai térítésmentesek.

(3) A családsegítő a hozzáforduló vagy vele bármilyen kapcsolatban álló személyekkel, családokkal az önkéntesség alapján alakíthat ki együttműködést.

(4) A családsegítő kizárólag az érintet személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni, információt szolgáltatni, kivéve a különös veszélyeztetés, illetve a nem magánindítványos bűncselekmény esetét. Különös veszélyeztetés az a magatartás, amelynek következtében a magatartás tanúsítójának vagy más személynek életét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet áll elő.

(5) A családsegítő

a) a megelőzés érdekében az Sztv. 65.§ (2) bekezdésében foglalt tevékenységet fejti ki,

b) az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzésére, valamint a jelentkező problémák megszüntetése érdekében az Sztv. 65.§.(3) bekezdésében megfogalmazottak szerint jár el,

c) egyéb feladatait az Sztv. 65.§.(4) bekezdésében foglaltak határozzák meg.



Falugondnoki szolgáltatás

18. §

(1) Terény Község Önkormányzata az Sztv. 60. § (1) bekezdésében foglalt céllal, valamint az étkeztetés közreműködésének biztosítására falugondnoki szolgálatot működtet.

(2) A falugondnoki szolgálat részletes feladatait, illetve szakmai programját a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.


Közösségi ellátás

19. §

Terény Község Önkormányzata a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulásának keresztül biztosítja a szenvedélybetegek közösségi ellátását.


Támogató szolgálat

20. §

Terény Község Önkormányzata a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulásának keresztül biztosítja a támogató szolgálat működtetését.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

21. §

Terény Község Önkormányzata a Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulásának keresztül biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetését.



VEGYES RENDELKEZÉSEK


22. §


(1) E rendelet 2013. július hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 9/2012. (VI. 08.) önkormányzati rendelete és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 3/2005. (IV.01) és módosításáról szóló 3/2006. (I.31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépéskor már folyamatban lévő, de még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.



[2]

Módosította: a 21/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2014. január 1-től

[3]

Hatályon kívül helyezte a 1/2014. (II.06.) önkormányzatai rendelet 4. §-a. Hatályos: 2014. február 17-től

[4]

Hatályon kívül helyezte a 21/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2014. január 1-től

[5]

Hatályon kívül helyezte a 21/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2014. január 1-től

[6]

Módosította: az 5/2014. (V.5.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2014. május 6-tól

[7]

Módosította: a 21/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2014. január 1-től

[8]

Kiegészítette a 21/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2014. január 1-től

[9]

Módosította az 1/2014. (II.06.) önkormányzatai rendelet 1-2. §-a. Hatályos: 2014. február 17-től

[10]

Módosította az 1/2014. (II.06.) önkormányzatai rendelet 3. §-a. Hatályos: 2014. február 17-től

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!