nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006.(IV.14.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-07-02 - 2017-12-31
Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006.(IV.14.) önkormányzati rendelete
építési szabályzatról és szabályozási tervről


Egységes szerkezetben az 5/2010. (IV. 1.), a 2/2012. (IV.1.) és az 5/2015. (VII.2.) önkormányzati rendeletekkel


Eszteregnye Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.


I. Általános előírások

                                                                                                                  

A rendelet hatálya

1.§

(1) Jelen előírások területi hatálya Eszteregnye község és a hozzá tartozó Obornak településrész közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre építéshatósági engedélyt kérni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a jelen rendelet (építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) [1]A jelen építési szabályzatot, valamint a mellékleteit képező, alábbi szabályozási tervlapokat1

         együtt kell alkalmazni:


              a) Külterületi szabályozási  terv (Sz-1)                            m= 1:13 000

              b) Belterületi szabályozási   terv (Sz-2)                            m= 1: 4 000

              c) Belterületi szabályozási terv módosítása (Szm-1)


Szabályozási elemek, előírások alkalmazása

2.§

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

  1. bel- és külterület határa,
  2. a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
  3. meglévő és tervezett szabályozási vonal,
  4. területfelhasználási egység határa,
  5. építési övezet, övezet határa és előírásai,
  6. sajátos jogintézmények határvonalai,
  7. építési korlátozás területe.

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és jelen rendelet módosításával lehetséges, a (4) –(5) bekezdésben szereplő eset kivételével.

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (a szükséges  út területi szélesség megtartásával) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.

(5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók a nagyobb telekterülettel rendelkező telek besorolására, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek.

(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérés a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzati bizottság véleménye alapján kérhető.


Sajátos jogintézmények

3.§

(1) A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

  1. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés[2]: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.
  2. Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők. A növénytelepítést a használatba vétel megkéréséig el kell végezni.
  3. Építési korlátozás: korlátozott funkciójú építési helyen nagylétszámú állattartásra alkalmas új állattartó épület nem helyezhető el, meglévő épület nem bővíthető.


Fogalom meghatározás

4.§

A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

  1. Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.
  2. Előkert, védelmi céllal: kialakult állapothoz képest növelt előkert méret, melyben a meglévő épület/rész felújítható, megőrizhető, de újra nem építhető.
  3. A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.
  4. Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az épület a meglévő állapothoz igazodóan oldalhatáron elhelyezhető, de nem tartható a szükséges 3m-es oldalkert méret, illetve az épületek közötti távolság.
  5. Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, valamint szükség szerint kertépítészeti terv, a kertépítészeti téralakítás eszközei, növénytelepítések újratelepítések és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
  6. Kertépítészeti terv: épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció (M 1:200), melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet; a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.
  7. Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban[3] foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni[4].
  8. Kialakult, beépített terület: belterületen, illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.
  9. Kialakult beépítés: telken belül a meglévő épület elhelyezkedése, építési helye és módja.
  10. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
  11. Településrendezési elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell meg határozni:


Telekalakítás általános szabályai[5]

5.§

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében a kisajátításig, illetve a helyi közút céljára történő lejegyzéséig a szabályozási vonalat közterületi telekhatárként kell figyelembe venni az építési hely meghatározásánál. Az érintett ingatlanok esetén kötelező telekalakítás elrendelhető az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –szélessége (burkolati szélessége és biztonsági sávja együtt) legalább 7,0m területtel kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. 4-nél több telket kiszolgáló magánút csak „közhasználat előtt el nem zárt magánút” besorolású lehet.


Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció – a települési önkormányzat egyetértésével – a településrendezési szempontú elvi építési engedélyezési terv alapján helyezhető el, a településrendezési szempontú elvi építési engedélyezési tervben kell meghatározni a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Ki kell térni a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítmény környezetterhelési értékeit (pl.: zaj-, légszennyezés) is meg kell határozni. [6]

(2) Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:

  1. Az építési övezet és a mezőgazdasági - kertes övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni. A belterületi vízfolyás mentén a szabályozási terven jelölt védelmi előkert méret tartandó. Amennyiben az illeszkedés egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén 5.0 m-t kell meghatározni.
  2. Az oldalkert szélessége építési övezetben:
    • Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter, illetve a szabályozási terven jelölt méret.
    • oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. Új beépítésű területen a szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult beépített területen 4,5 m-nél kisebb oldalkert méret nem alakulhat ki. Ez alól kivétel az utcaképileg védett, hézagosan zártsorú beépítési módú hely, melynél a kialakult oldalkert méret és beépítés megőrizhető, de elbontás után újra nem építhető.
  3. a hátsókert mélysége:
    • a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,
    • a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,
    • 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m,
    • 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő.

(3) A természetes terepfelszínt megváltoztatni legfeljebb +/- 1,00m–ig lehet. Az építménymagasság számításnál az épület körüli tereprendezés 75cm-t meghaladó mértékét be kell számítani.

(4) A beépítésre nem szánt területeken minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munka csak kétlépcsős engedélyezési eljárás alapján, településrendezési elvi építési engedély, majd építési engedély alapján történhet.

(5) A beépítésre nem szánt területeken történő építések építési engedélyezési eljárása során[7] az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(6) A beépítésre nem szánt területeken a megjelenésében a természetes környezethez és a területen föllelhető, illetve jellemző építési hagyományokhoz esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, vakolat, cserép, fa, nád, vas, üveg) alkalmazhatók.

(7) Beépítésre szánt területen részleges közművesítettség, beépítésre nem szánt területen hiányos közművesítettség biztosítandó.

(8) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(9) A saroktelkek kerítésének 5-5 m-es zónájában áttört kerítés létesítendő, reklámtábla, vagy az átláthatóságot zavaró növényzet nem helyezhető el.

(10) Bányatelek fektetése, bányanyitás a közigazgatási területen a védett és a védőerdő övezetben, valamint a védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben nem engedélyezhető.

(11) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.


Tilalmak és korlátozások

7.§

(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény/rész létesítése tilos.

(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: a 50-450db nagy állat üzemi állattartás célját szolgáló épületei és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület védendő létesítményétől, tervezett területhasználatától mért 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolsága 500 m, ahol állandó lakás céljára alkalmas épület, lakóépület nem létesíthető.

(3) Felszíni vizek természet-közeli állapotú part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

  1. A vízfolyások természet közeli állapotú, külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles sáv a vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények létesíthetők (pl. stég, zsilip, gát).
  2. a tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó:
  3. A VIZIG kezelésébe tartozó vizek partján 6-6 m,
  4. A társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek belterületi partján legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m-es sáv,

(4) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

  1. országos főutak mentén az úttengelytől számított 100 m-en, az országos mellékutak mentén 50 m-en, a külterületi feltáró utak mentén 20 m-en belül épületek a közút kezelő véleményének figyelembe vételével helyezhetők el,
  2. A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 12-12 m-t szabadon kell hagyni.
  3. 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,
  4. kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,
  5. 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m[8],
  6. A vízmű-kút belső védőövezete a kút körüli 10 m sugarú kör, külső védőövezet a belső védőövezet határától a vízügyi igazgatóság által egyedileg meghatározott szélességű körgyűrű.


Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

8.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

  1. hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1m2 nagyságban,
  2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
  3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
  4. szobor, díszkút, szakrális emlék,
  5. távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő a szabályozási terven jelölt, településszerkezetileg, településképileg, vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.


A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei

9.§

(1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

  1. Lakóterületek:

falusias lakó övezet                                                    Lf-1 – Lf-4,

  1. Vegyes területek:

településközpont övezet                                            Vt

  1. Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet         Gksz

mezőgazdasági üzemi övezet                                  Gm

  1. Különleges területek:

Idegenforgalmi övezet                                                Kid

temető területének övezete                                       Kt

sportterület övezete                                                    Ks

honvédségi terület övezete                                       Kh

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

  1. Közlekedési és közműterületek:

közút övezete                                                               KÖu

  1. Zöldterületek                                                                Z-1; Z-2
  2. Erdőterületek

védelmi (védett és védő erdő) célú                          Ev-1, Ev-2

gazdasági célú erdő                                                   Eg

oktatási kutatási erdő                                                  Eo

  1. Mezőgazdasági területek:

kertes mezőgazdasági övezete                                Mk1, Mk-2

általános mezőgazdasági övezete                          Má-1; Má-2

  1. Vízgazdálkodási területek övezete                          V


II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI

 

Falusias lakóterület

10.§

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető[9]:

  1. telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület, kivéve:

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő[10] kialakult területű telkek beépíthetők, kivéve a 10 m szélességet el nem érő, kialakult, de jelen rendelethatályba lépéséig be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakuló telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakótelkeinél, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(5) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m2-ig teljes területtel, az e feletti, 1500 m2- 2500 m2 közötti terület fél területtel, a 2500 m2 feletti terület nem vehető figyelembe.

(6) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

  1. Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert mélysége az illeszkedés elve alapján, illetve a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint határozandó meg.
  2. Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, így a szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.
  3. Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül helyezhetők el:
    • Meglévő épületeket bővíteni, meglévő épület elbontása esetén új épület építeni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
    • Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek, mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(7) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(8) 10m-nél keskenyebb telkek egymás mögé sorolt, ikerház jelleggel beépíthetők telekhatár korrekció esetén.

(9) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

  1. Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
  2. Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
  3. Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
  4. A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga: nád, cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli és a természetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű fémlemezfedés nem alkalmazható).
  5. Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(10) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.

(11) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

  1. Az utcafronton új tömör kerítés max. 1,8 m magasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás),
  2. jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.
  3. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(12) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Lf– 1 – jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, vagy történelmileg kialakult szabálytalan alaprajzú, keskeny aprótelkes, oldalhatáron álló beépítés,

Lf – 2 – szabályos telekosztás, szélesebb, nagyobb méretű telkek, oldalhatáron, vagy szabadon álló beépítés,

Lf – 3 – történelmileg kialakult, hézagosan zárt jellegű 10m-nél keskenyebb, mély telekosztás, helyileg védendő utcaképi szakaszokkal. A lakóházak bontás utáni újraépítésénél ikerház jellegű beépülés is engedélyezhető telekhatár rendezéssel.

Lf – 4 – nagyobb telket és kiszolgáló létesítményeket is igénylő, széles, mély lakótelkek, oldalhatáron álló beépítéssel.

(13) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások


Lf

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Lf-1

1000

12

50

O

illeszkedés

50

30

5,0

0,7

Lf-2

1200

18

40

O,SZ

i, 5m

55

25

5,0

0,7

Lf-3

1000

10

40

O-Ikr

20 - 0

50

25

4,5

0,5

Lf-4

1500

10

60

O,SZ

10

60

20

5,0

0,7












i=illeszkedés a szomszédos épületekhez


Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók[11]:

  1. igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
  2. közösségi, szórakoztató, kulturális épület[12],
  3. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
  4. lakóépületek,
  5. játszókertek, közkertek, sportépítmények,
  6. önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható, ahol az övezeti előírások erre lehetőséget adnak.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

  1. meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.
  2. meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

  1. A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs).
  2. Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
  3. Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).
  4. Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni, fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalmazható.

(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

  1. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
  2. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt a parkolók felülete műanyag gyepráccsal borítandó.

(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

  1. Vt jelű oktatási, kulturális, igazgatási intézményi, egyházi, lakó, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátói épületek vegyes övezete ahol a meglévő működő intézményeknél a parkolás közterületen is megoldható.

(9) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások*

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Vt

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Vt

1000

16

30

O,SZ

illeszkedés

45

K/30

K/5,0

0,8

 


Gazdasági terület

12.§

(1) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység[13] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenységhez szükséges területhasználat, építés kizárólag[14] környezetvédelmi engedély birtokában és a szükséges védőtávolságok betartásával folytatható.

(2) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

  1. Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
  2. A gazdasági övezetekbe tartozó egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén legalább 3 m szélességben egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor, alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet telepítendő.
  3. A gazdasági területeken az eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárok mentén legalább 10,0 m széles, többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn.
  4. A növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók.
  5. Telken belül 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolók fásítva alakítandók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő:
    • egyoldali merőleges beállás esetén 4,
    • egyoldali párhuzamos beállás esetén 3,
    • legalább 2 m szélességű középső zöldsávval kialakított parkoló esetén 6

parkolóhely után.

  1. Talaj- és vízvédelmi szempontból a kialakításra kerülő, gépkocsi 10 gépjármű befogadásánál nagyobb kapacitású várakozóhelyek, parkolók vízzáró burkolattal alakítandók ki.


Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

13.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban az alábbi funkciójú építmények építhetők:

  1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
  2. a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
  3. kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
  4. a 50db nagy állatnál kisebb kapacitású, idegenforgalmi célú állattartás épületei,
  5. igazgatási, egyéb irodaépület,
  6. üzemanyagtöltő, környezeti hatástanulmány alapján,
  7. közösségi, szórakoztató, kulturális épületek[15].
  8. Ipari jellegű és mezőgazdasági üzemi tevékenységet szolgáló építmények nem helyezhetők el.


(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Gksz

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítés

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Gksz-1

1500

30

-

SZ

Illeszkedés/10

40

35

6,0

0,7

Gksz-2

5000

-

-

SZ

10

45

30

7,5

0,5

Gksz-3

3000

-

-

SZ

10

40

30

6,0

0,7


(3) A zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.

(4) Az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatba vételi engedélyének megkéréséig a kertépítészeti terv szerinti növények telepítését meg kell valósítani.

 

Mezőgazdasági üzemi terület

14.§

(1) A mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető:

  1. a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
  2. állattartó épületek,
  3. terménytárolók,
  4. szerszám- és géptárolók,
  5. vegyszertároló,
  6. terményfeldolgozó,
  7. mezőgazdasági gépjavító,
  8. biztonsági okokból szükséges őrházak,
  9. termékvezetékek és műtárgyaik,
  10. komposztáló telepek építményei,
  11. a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények.

(3) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá magastetős, középtengelyre szimmetrikus, 25-45° közötti tető hajlásszögűek lehetnek.

(4) A mezőgazdasági üzemi terület övezetének részletes előírásai:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Gm

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Gm

10 000

(1ha)

50

-

SZ

10

40

25

7,5*

0,3

*technológiai építmény (pl.: terményszárító, silótorony, víztorony) magassági korlátozás nélkül helyezhető el

(5) A mezőgazdasági üzemi területen létesítmények jelen rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

  1. környezetet zavaró hatása miatt a mezőgazdasági üzemi területeken nagy létszámú állattartás[16] nem folytatható.
  2. a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített – más hulladéktól elkülönítetten – (zárt rendszerű) szivárgásmentes trágyakezelési módszerrel történhet.
  3. a bűz csökkentéséről gondoskodni kell.


Különleges területek

15.§

  1. A különleges területek a sajátos építési használat szerint, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
  1. Idegenforgalmat szolgáló terület övezete (Kid)
  2. temető területe (Kt)
  3. honvédségi terület (Kh)
    1. Az idegenforgalmat szolgáló építési övezetben elhelyezhető:
    2. üdülőépület, szálláshely-szolgáltató épület,
    3. sportépítmény,
    4. a lovas turizmushoz kapcsolódó épület, lóistálló,
    5. a terület ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
    6. egészségügyi, szociális épületek,
    7. szolgálati lakás.
    8. Az övezetben kialakításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, lehetnek. Magastető alkalmazása esetén a tető hajlásszöge 25-45° közötti változhat.
    9. Idegenforgalmat szolgáló építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Kid

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Kid

Tovább nem osztható

K

K

SZ

10

60

20

7,5

0,5

K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható


Temető területe

16.§

  1. A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:
    1. egyházi és világi kegyeleti épületek (pl.: ravatalozó, kápolna),
    2. sírépítmények, urnatárolók,
    3. a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények,
    4. a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények (pl. szerszámtároló, hulladékgyűjtő).
  2. A temető övezet részletes előírásai:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Kt

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Kt

K

K

K

SZ

-

50

10

5,5

0,1

  1. A temető területén a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségi állapota teszi szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.


Honvédségi terület

17.§

  1. A honvédségi terület övezetbe (Kh) a HM vagyonkezelésű ingatlanok (0197/2, 0197/3 hrsz-ú területek) tartoznak.
  2. Az övezetben épületek, építmények kizárólag a külön jogszabályban[17] meghatározott katonai építésügyi hatóság engedélyével létesíthetők.
  3. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

építési övezet

telekalakításra

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Kh

legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

mélység

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Kh

K

K

K

SZ

10

60

15

5,5

0,3


III. Beépítésre nem szánt területek, övezetek előírásai


Zöldterületek

18.§

  1. A zöldterületek a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közparkok, közkertek.
  2. A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:
  1. Z-1: sportterület
  2. Z-2: közpark, közkert
  1. A zöldterületek részletes előírásai:


építési övezet

telek beépíthetőségére

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Z

beépíthető legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Z-1

10 000 (1ha)

100

SZ

-

-

2

4,5

-

Z-2

-

-

-

-

-

0

-

-

K: kialakult, SZ: szabadon álló

  1. A Z-1 övezetben:
  1. pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
  2. sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
  3. vendéglátó létesítmény,
  4. a terület fenntartását szolgáló épület, valamint
  5. a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad)

helyezhetők el.

  1. A Z-2 övezetben:
  1. pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér),
  2. köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút)

helyezhetők el. A Z-2 övezetben épületek nem alakíthatók ki.

  1. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.
  2. A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
  3. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.


Erdőterület

19.§

  1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. az elhelyezhető épületek szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
  1. Ev-1: védett erdő,
  2. Ev-2: védő erdő,
  3. Eg: gazdasági erdő,
  4. Eo: oktatási-kutatási erdő.
  1. Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

építési övezet

telek beépíthetőségére

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

E

beépíthető legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Ev-1

-

-

-

-

-

0

-

-

Ev-2

-

-

-

-

-

0

-

-

Eg

10 ha

-

SZ

-

-

0,5*

5,5

-

Eo

10 ha

-

SZ

-

-

0,5*

5,5

-

* Lásd még: (7) bekezdés

  1. A védett erdőterületbe (Ev-1) a Natura 2000 területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak, ahol az erdőművelés, ill. -használat során a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdőterületen épületek nem alakíthatók ki.
  2. A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan vonalas létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. A védő erdőterületeken épületek nem alakíthatók ki.
  3. Az Eo övezetbe az Obornak szomszédságában található exóta kísérleti terület (arborétum) tartozik.
  4. A gazdasági rendeltetésű erdőterületeken és az oktatási-kutatási erdőterületeken a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl.: erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, a szabadidő eltöltés építményei, az ismeretterjesztés építményei, a pihenés, a testedzés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.
  5. Az erőterületeken a tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 200 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
  6. Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel létesíthetők.
  7. A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőterületeken – különösen az Ev-1 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
  8. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.


Mezőgazdasági területek

20.§

  1. A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:
  1. kertes mezőgazdasági területek,
  2. általános mezőgazdasági területek.
  1. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
  1. Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény, a méhészkonténerek kivételével, a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
  2. Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, szimmetrikus tető hajlásszögű magastetővel létesíthető.
  3. A vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.


Kertes mezőgazdasági terület

21.§

  1. A kertes mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt volt zárkerti területek tartoznak.
  2. A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.
  3. Az övezetben a tájkarakter védelme érdekében kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épület, építmény (pl.: présház, gyümölcstároló, pince) helyezhető el.
  4. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 75 %-a szőlő-, gyümölcstermesztéssel, vagy kertgazdálkodással hasznosított.
  5. Az övezetben lakóépület nem építhető, funkció váltás esetén lakófunkció nem létesíthető.
  6. Az övezetben kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m2, szélessége 12 m.
  7. A kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai az alábbiak

építési övezet

telek beépíthetőségére

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

Mk

beépíthető legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb

terület

m2

szélesség

m

építési mód

előkert

m

zöldfelület

%

beépítettség

%

ép.mag.

m

szintter. mut.

Mk-1

1500

10

O

-

-

3*

4,5

-

Mk-2

K

K

-

-

-

0

-

-

O: oldalhatáron álló

* Lásd még: (8) bekezdés

  1. A kertes mezőgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m2 lehet.
  2. Az Mk-1 övezetben a jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-1500 m2 nagyságú, 10 m-nél keskenyebb telkeken álló épületek, építmények átépítése, bővítése – az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával - az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig engedélyezhető. A 720 m2–nél kisebb telkeken álló épületek nem bővíthetők, bontás után újra nem építhetők.
  3. Az övezet egyes telkein épületek a szabályozási terven jelölt építési sávon belül helyezhetők el az alábbiak figyelembe vételével:
  1. az épületek közötti legkisebb tűztávolságot minden esetben be kell tartani,
  2. az úttengelytől számított 5-5 m-en belül új épületek nem alakíthatók ki.
  1. Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
  1. A föld feletti épületrészeknél hagyományos építőanyagok (pl.: tégla, kő, döngöltfal, vályog, fa nyílászárók, kovácsoltvas szellőzők, festett vagy meszelt homlokzati felületképzés) alkalmazandók.
  2. Az épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag, nád lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).
  3. Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.
  4. A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. Pinceépítés kapcsán tereprendezés, földmunka legfeljebb a pince által elfoglalt terület 1,5-én végezhető.
  1. A kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep nem helyezhetők el.
  2. Az övezetben kerítés nem létesíthető.



Általános mezőgazdasági területek

22.§

  1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:
  1. Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet
  2. Má-2: hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet
  1. Az egyes övezetekben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 30m.


  1. Az övezetek részletes előírásai az alábbiak:

építési övezet

telek beépíthetőségére

vonatkozó előírások

építmények elhelyezésére

vonatkozó előírások

építményekre

vonatkozó előírások

beépíthető legkisebb telek-

kötelező

legkisebb

legnagyobb


terület

m2

szélesség

m

építési mód

művelési ág

előkert

m

beépítettség

%

ép.mag.

m

Épület típus

Má-1

5 ha

100

SZ

gyep

20

0,5

5,5

G

-2

3 ha

100

SZ

-

15

1

5,5

G

G: gazdasági épület

SZ: szabadon álló

*: technológiai építmény (pl.: terményszárító, silótorony, víztorony) magassági korlátozás nélkül helyezhető el

  1. A 100 m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakítandók ki. Az épületek maximális szélessége 12,0 m lehet.
  2. Az általános mezőgazdasági területeken elhelyezésre kerülő kerítések kizárólag áttört, lábazat nélküli, tájba illő építészeti kialakításúak, színezésűek és anyaghasználatúak lehetnek (pl. fa, cserjesávval takart drótfonat). Tömör kerítések nem létesíthetők.


Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet

23.§

  1. Az övezetbe a szabályozási tervlapon “Má-1” szabályozási jellel jelölt, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes, vízvédelmi szempontból érzékeny, jellemzően gyep művelési ágú mezőgazdasági területek, a vízfolyásokat kísérő ligetek tartoznak.
  2. Az övezetbe tartozó területeken nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a hagyományos, természetkímélő tájhasználathoz közelítés érdekében szabad.
  3. Az övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel.
  4. Az övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
  5. Az övezetben kerítés nem létesíthető.


Hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet

24.§

  1. Hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak a szabályozási terven „Má-2” jellel jelölt mezőgazdasági területek.
  2. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei (gazdasági épületek), építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.
  3. Az övezetben több telekből álló, legalább 30 ha nagyságú birtoktest[18] kialakítható. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg.
  4. A birtokközpont telkének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
  5. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
  6. Az övezetben található fasorok, mezővédő erdősávok megtartandók.


Vízgazdálkodási terület

25.§

  1. Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak.
  2. A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a csatornáké 3-3 m mélységben szabadon tartandó.
  3. A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
  4. Az övezetben létesítmények kizárólag a vízügyi hatóság és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A parti sávban épületek nem létesíthetők.
  5. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetők.


IV. Közlekedési- és, közműlétesítményekre
vonatkozó előírások


Közlekedési és közmű területek

26.§

  1. A közlekedési területek a szabályozási terven jelölt meglévő és tervezett (szabályozott) közúti területek, a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt.
  2. A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.
  3. A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani[19]:
    1. Tervezett M7 autópálya: 60 m,
    2. A tervezett M7 autópálya csomópontjának térségében a csomópont által elzárt teljes terület, és a csomóponttól kifele eső 20 m-es terület,
    3. Országos főút: 7. sz. elsőrendű főút: 40 m,
    4. Országos mellékút: 75134. j. bekötőút: 30 m,
    5. Külterületi feltáró út: 16 m,
    6. Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjai: 8, ill. 16 m,
    7. A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók.
    8. A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.
  4. Járművek elhelyezése
  1. A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén – 16 m szabályozási szélesség rendelkezésre állása esetén - a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.
  2. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.


Közművek létesítményei[20]

27.§

  1. A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
  2. A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig a szennyvizeket ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni, és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. A közcsatorna hálózat kiépítését követően építési engedélyben kikötött módon a használatba vétel megkéréséig a hálózatra való rákötést meg kell valósítani.
  3. Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
  4. A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.
  5. Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, kerítésben, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)
  6. A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.
  7. Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.
  8. A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken föld alatti vezetéssel kell vezetni.

 

V. KÖRNYEZETVÉDELEM


Általános előírások

28.§

  1. Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.
  2. A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység[21] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.
  3. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
  4. Állattartás kizárólag jelen rendelet előírásai, a vonatkozó állategészségügyi, állatvédelmi és közegészségügyi jogszabályok és hatósági előírások, továbbá az önkormányzat állattartási rendeletének együttes figyelembe vételével folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

29.§

  1. Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek[22].
  2. A közigazgatási területen található erdőterületek, kivéve a településvédelmi célt szolgáló erdőket, valamint az arborétum területe levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők[23].
  3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység[24] kizárólag gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben folytatható, ha
  1. a gazdasági területre meghatározott előírások a létesítmény kialakítását, funkció elhelyezését lehetővé teszik, és
  2. ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, vagy rekreációs célú területet (zöldterület, erdőterület), továbbá Natura 2000 területet, valamint a védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet területét (Má-1) nem érinti. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.
  1. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók. Bűzzel járó nagyüzemi állattartás is kizárólag abban az esetben folytatható, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.


Talaj- és földvédelem

30.§

  1. A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
  2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
  3. Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.[25]
  4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
  5. A tájkarakter védelme miatt az egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk – kivéve a bányászattal érintett területeket - nem alakíthatók ki. A 1,5 m-nél magasabb rézsűfelületeket tagolni kell. A bányászattal érintett területeken is a rézsűfelületek kialakítása során a rézsű állékonyságára és a tájképvédelmi szempontokra figyelemmel kell lenni.
  6. Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.


Felszíni és felszín alatti vizek védelme

31.§

  1. A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minősége szerinti érzékeny besorolású terület[26]. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok[27] előírásait be kell tartani.
  2. A csatornahálózat kiépítéséig a meglévő beépítésre szánt területeken, valamint a csatornahálózat kiépítését követően is a csatornahálózatba nem bekapcsolható külterületi területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményt építeni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi korszerű, szakszerű szennyvíz-kezelési kisberendezés létesítése esetén lehet. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem végezhető.
  3. Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalék vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
  4. A szennyvizek, szennyvíziszapok felhasználása kizárólag a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások betartásával történhet[28].
  5. A gazdasági övezetekben tehergépkocsi várakozó helyeket, rakodótereket, munkagépek tárolására, javítására szolgáló felületeket kizárólag szilárd burkolattal ellátott vízzáró területen lehet létesíteni, melyeket kiemelt szegéllyel kell ellátni, hogy a felületükön a csapadékvíz összegyűjthető legyen. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a csapadékcsatornába. A területen kialakításra kerülő gépkocsi várakozóhelyek, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.
  6. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
  1. nagylétszámú állattartás a vízfolyások legalább 150 m-es körzetén belül nem folytatható,
  2. növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható[29],
  3. felszíni vízi környezetbe kizárólag az általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvizek és szennyvizek vezethetők.[30]
  1. A vízfolyások öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
  2. A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.


Hulladékkezelés

32.§

  1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
  2. A volt hulladéklerakó[31] területén folytatott illegális hulladéklerakást meg kell szüntetni, a területet mihamarabb rekultiválni kell, a terület utóhasznosítása védőerdő.
  3. Veszélyes hulladékokat[32] eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika) folytatása esetén engedélyezhetők.
  4. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban[33] előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
  5. A településen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
  6. Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok[34] előírásait be kell tartani.


Környezeti zaj elleni védelem

33.§

  1. Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben[35] a területre, illetve a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg[36].


VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti lelőhelyek védelme[37]

34.§

  1. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.
  2. A régészetileg nyilvántartott és a régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
  3. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
  4. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.


Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

35.§

  1. Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.
  2. A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:
    1. a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).
    2. A védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés indoklását.
  3. A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást[38] vezet.
  4. A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.
  5. A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

36.§

(1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

  1. Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet végezni.
  2. A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.
  3. Lakóépületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető. A pincesoron a tetőtér nem építhető be.
  4. Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma, konvektor).
  5. A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.
  6. A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(3) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

(4) Az utcakép védelemmel érintett épületeken a kialakult közterület felöli megjelenés őrzendő meg, így:

  1. az épületszélesség,
  2.  tetőképzés (tetőhajlás szög megtartása, szimmetrikus tetőkialakítás)
  3. Meg kell őrizni a homlokzati nyílászáró és falfelületek arányát.


Élővilág, táj, természet védelme

37.§

  1. A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a Natura 2000 területekre, valamint a természetközeli gyepterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
  2. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
  3. Az élővilág védelme érdekében az M7 autópálya kiépítésekor a Berki-patak térségében a vadon élő állatfajok átjutását vadátjáró létesítésével biztosítani kell.
  4. A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő autópálya környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel gondoskodni kell.
  5. Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Nyilvántartásba vételre javasolt egyedi tájértékek a szabályozási tervlapokon jelölt, ill. a HÉSZ függelékében felsorolt természeti és művi tájalkotó elemek.

A település zöldfelületeinek védelme

38.§

  1. A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.
  2. Közterületen, gazdasági területen, különleges területen, valamint kereskedelmi, szolgáltató vagy intézményi funkciójú vegyes területen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.
  3. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
  4. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.


VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések

39.§

  1. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
  2. A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Eszteregnye Községi Közös Tanács VB 8/1988/4. számú, Eszteregnye község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló rendelete hatályát veszti.
  3. A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
  4. [39]E rendeletben meghatározott 107 hrsz-ú út és 0128 hrsz-ú árok, valamint a 0113/2 hrsz-ú árok által határolt tömbre vonatkozó szabályozási elemek hatályukat vesztik.
  5. [40]E rendelet szabályozási tervlapján a Petőfi Sándor, Bartók Béla, Csíkfa utcák által határolt „Lf-2” jelű falusias építési övezetet „Lf/1” jelű falusias építési övezetbe átsorolja.


Eszteregnye, 2015. június 29.


                                   Burcsi János                            P.H.                 Szalai-Gaál Mónika

polgármester                                                             jegyző

Kihirdetve: 2015. július 2.

                                                                                                                                     Szalai-Gaál Mónika

                                                                                                                                                 jegyző






[1]

Módosította az 5/2010. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2010. április 1.

[2]

Lásd: Étv. 27.§

[3]

45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§.

[4]

ajánlott segédlet: a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszámítási szabályzata” II. rész 2.1. pontja

[5]

lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, valamint Étv. 23, 24 §.

[6]

A környezeti vizsgálat terjedelme 4-5 oldal, melyeken a kérelmező részletezi a tervezett létesítmény hatásait a kialakult környezetre – forgalom, környezetvédelmi paraméterek stb.)

[7]

szakhatóság a növény és talajvédelmi szolgálat és a nemzeti park

[8]

a 11/1984 (VIII. 22.) IpM rendelet

[9]

OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

[10]

lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, Étv.

[11]

OTÉK 16.§ (2) szűkítése

[12]

OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott

[13]

e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet tartalmazza

[14]

az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott

[15]

OTÉK 31.§ (2) bekezdés alapján

[16]

a nagy létszámú állattartásnak minősülő állatlétszámot az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 11. pontja, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7.2 pontja  tartalmazza

[17]

40/2002. (III.21.) Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú felépítményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól

[18]

OTÉK 1. sz. melléklete 55/A pont

[19]

A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.

[20]

OTÉK és az ágazati szabványok betartandók

[21]

e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet tartalmazza

[22]

a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően (5.§. (2) bek.)

[23]

a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklet II. pontja alapján

[24]

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti tevékenységek

[25]

Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

[26]

27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint

[27]

219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet

 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet

[28]

50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet

[29]

lásd: 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 29.§-a

[30]

28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet

[31]

0163/8 hrsz-ú terület

[32]

16/2001. (VII.18.) KöM rendelet

[33]

98/2001 (VI.15.) Korm. rend. és a 102/1996 (VII.12.) Korm. rend. hatályos előírásai

[34]

41/1997. (V.28.) FM rendelet és 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet

[35]

8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben

[36]

a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megállapított

[37]

Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

[38]

a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerint.

[39]

Megállapította a 2/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2012. február 1-jétől.

[40]

Megállapította az 5/2015. (VII.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015. július 3.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. függelék
81.5 KB
településrendezési terv
4.12 MB
Obornak
3.03 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!