nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2018. (VIII. 7.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-08-09 -tól
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2018. (VIII. 7.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány – Magyar tudósok körútja – Magyar Nobel-díjasok útja - (4082/2) hrsz.-ú közterület által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet

 Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya és alkalmazása


1. § (1) Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány – Magyar tudósok körútja – Magyar Nobel-díjasok útja – (4082/2) hrsz.-ú közterület által, az 1.a mellékletben lehatárolt területen építmény elhelyezésére területet felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka)

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban Étv.),

b) az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK),

c) a telekalakításról szóló FVM rendelet és

d) a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FRSZ)

együttes alkalmazásával szabad.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos OTÉK-nak és az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1.a. melléklet: Szabályozási terv – Szabályozási elemek (KÉSZ-21/1A tervlap),

b) 1.a.-jm melléklet: Jelmagyarázat – Szabályozási terv – Szabályozási elemek (KÉSZ-21/1A-JM tervlap),

c) 1.b. melléklet: Szabályozási terv – Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei (KÉSZ-21/1B tervlap),

d) 1.c. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei,

e) 2. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése,

 f) 3. melléklet:: A parkolás helyi rendjének szabályozásával összefüggő mellékletek, amelyen belül:

fa) 3.a. melléklet: Parkolási zónák – térkép,

fb) 3.b. melléklet: Parkolási zónák területi lehatárolása,

fc) 3.c. melléklet: Parkolási előírások az EGYETEMVÁROS – ELTE Campus
      területén.


2. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat


2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítés szempontjából kialakult telektömb: meglévő telekszerkezet kiépített nyomvonalas infrastruktúrával, kiszolgáló közterületekkel, és a telektömb építési telkeinek 75%-a beépített. A tömbben a foghíjtelkek aránya legfeljebb 25%.

2. Építési hely terepszint alatt beépíthető része: az építési hely terepszint alatti építmény(rész)ek elhelyezésére kijelölt része, ahol a rendezett terepszint fölé legfeljebb a megközelítéshez és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges építmény(rész)ek (lift, lépcső, gépészet, szellőző, katasztrófavédelem), berendezések emelkedhetnek, a megengedett legnagyobb beépítettség keretei között. A térszín alatti építési hely által meghatározott területen kívül nem helyezhető el földalatti épület(rész), csak a metróhoz kapcsolódó műszaki létesítmény (pl. metróalagút).

3.    Funkció: a fogalom azonos a telken elhelyezhető főépítmény „rendeltetés”-ének fogalmával.

4.  Kialakult telektömb: meglévő, építési telkekből álló kialakult szerkezetű, közterületekkel vagy más beépítésre nem szánt területtel határolt, beépítésre alkalmas, az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított tömb.

5. Közhasználat céljára átadható magánút: közhasználatra korlátozás nélkül megnyitott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott telek.

6. Közhasználat céljára átadható magánterület: a telek közhasználatra időbeni korlátozás nélkül megnyitott része.

7. Közlekedési zöldfelület: közlekedési rendeltetésű terület növényzettel fedett, zöldfelületként kialakított és fenntartott része (pl: elválasztó sáv, utak menti zöldfelületek, terelőszigetek).

8. Szabályozási szélesség: közterületek – meglévő és tervezett – határvonalai közötti távolság.

9. Szintterületi mutató (szm): az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke az általános szintterületi mutató értékének (szmá) és a kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékének (szmp) összege (szm=szmá+szmp).


II. Fejezet

 Általános szabályozó, védelmi és korlátozó előírások


3. A városképi illeszkedés általános szabályai


3. § (1) A városképi illeszkedés általános szabályai csak az építési övezeti paraméterek figyelembevételével alkalmazhatók.

(2) Beépítés szempontjából kialakult telektömbben az épület elhelyezésének módját az építési övezetben meghatározott, valamint a szabályozási terven alkalmazott rendelkezések és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

(3) Foghíj és beépítetlen saroktelek esetében az építési vonalnak illeszkednie kell a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterületi építési vonalaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az illeszkedési szempontok az ettől való eltérést indokolják.

(4) Épület díszkivilágítása és reklámvilágítása szomszédos vagy szemközti épület használatát zavaró módon nem alakítható ki.


4. Zöldfelületek


4. § (1) A telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részén a telkek megközelítését szolgáló burkolt felületet ki lehet alakítani.

(2) Az 1.a. mellékleten telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részén kizárólag kerti építmény helyezhető el.

(3) Térszín alatti építés esetén a meglévő fasorok nyomvonalától min. 3-3 méter széles sávban építés tevékenység nem végezhető.


5. Tereprendezés


5. § (1) Tereprendezés úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 m-es területsávban az eredeti terepszint nem változtatható.

(2) A mértékadó árvízszintre történő feltöltés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől el lehet térni, azonban azt az árvízszint elérése felett figyelembe kell venni.


6. Talaj


6. § (1) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható.

(2) Kontakt talajszennyezéssel járó új ipari - üzemi - szolgáltató tevékenység nem folytatható.


7. Levegőminőség


7. § Irodaházak és középületek építésénél gazdaságossági számításokkal meg kell határozni a távhőellátás kiépítésének lehetőségét. Ezen épületeknél egyedi gázfűtés csak akkor lehetséges, ha a távhőellátás kiépítése gazdaságtalanul valósítható meg, és az egyedi gáztüzelés hatásterületén a háttér-légszennyezettség a beruházás okozta háttér-légszennyezettség növekedéssel sem haladja meg az éves egészségügyi határértéket.


8. Zajvédelem


8. § A határértékeket meghaladó zaj- és rezgésterhelések megszüntetése, jelentős csökkentése érdekében a legkorszerűbb megoldásokat kell alkalmazni. A zajvédelmi létesítmények építése, kialakítása, kezelése, fenntartása a tulajdonos vagy az üzemeltető feladata.


9. Vízminőség


9. § (1) Új és meglévő, átalakításra tervezett létesítmény szennyvizét közcsatornába kell bevezetni. Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, a meglévők felszámolásáról a közcsatorna hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodni kell.

(2) 4 méternél mélyebben történő mélyalapozás, föld alatti létesítmények elhelyezése csak a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett megengedett.



10. Hőszigethatás


10. § Irodák építése esetén vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatás nagyságát. Tervezett beruházás eredményeként újonnan nem alakulhat ki hősziget.


11. Közművek elhelyezésének általános előírásai


11. § (1) Gáznyomásszabályozót beépítésre nem szánt belterületen csak terepszint alatt lehet elhelyezni.

(2) Új belterületi közterületek kialakítása esetén légvezetékes közműhálózat nem tervezhető, a meglévő légvezetékek rekonstrukciója során azokat – a meglévő fák gyökérzetét megvédő módon – földkábelre kell cserélni.

(3) Közcélú hírközlési berendezések, önálló antenna és antennatartó építmények (tornyok) nem helyezhetők el. A 4 méternél nem magasabb antenna az épületek tetőszerkezetén elhelyezhető.

(4) A meglévő közművek kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem felszín felett, sem felszín alatt.

(5) A felszín alatti közművek esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha a felhagyott közmű kivétele élő fának a gyökérzetét sértené.


12. Parkolófelületek kialakítására vonatkozó szabályok


12. § (1) Telken belüli felszíni parkoló csak fásított formában létesíthető, 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

(2) A parkolófelületek, mélygarázsok és parkolóházak kialakítása során parkológép nem alkalmazható.


13. Légi közlekedésre vonatkozó szabályok


13. § Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.


14. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai


14. § A területen üzemanyagtöltő állomást – elektromos töltőállomás kivételével – nem lehet létesíteni.


15. Elektromos gépjármű töltőállomás elhelyezésének általános szabályai


15. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában fixen telepített elektromos gépjármű töltési lehetőség kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.

(2) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében meglévő, minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt fixen telepített elektromos gépjármű töltési lehetőséggel kell ellátni.


16. Közterületen lévő építmények elhelyezésének szabályai


16. § (1) Közterületen, közterületi övezetekben, valamint közhasználat céljára átadható területeken kioszk elhelyezhető, meglévő kioszk építmény felújítható, elbontható vagy újjáépíthető, abban az esetben is, ha erre az 1.a. melléklet külön építési helyet nem jelöl ki.

(2) A kioszkot úgy kell elhelyezni, hogy:

a) nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosközlekedést és

b) a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.


17. A telekalakítás helyi szabályai


17. § (1) A telekalakítások az egyéb vonatkozó szabályok betartásával, de ütemezetten is végrehajthatók.

(2) Új telket alakítani csak az építési övezetekben előírt telekméreteknek megfelelően lehet.

(3) Új építési telket, valamint a b) pont esetében építési területet kialakítani – e rendelet és a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor lehet, ha

a) az új kialakuló építési telek mindegyike eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet,

b) az közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében, valamint nyomvonal jellegű építmény, egyéb kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút átvezetéséhez,  parkoló létesítéséhez szükséges,

c) annak beépítettsége és beépíthetősége a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését nem korlátozza,

d) a közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről gépjárművel közvetlenül megközelíthető, vagy magánúti kapcsolattal rendelkezik, és a közművekkel történő ellátása biztosított vagy biztosítható.

(4) Újonnan telket alakítani nem lehet olyan módon, hogy a telek két eltérő építési övezet vagy övezet területére essen.

(5) A különböző építési övezetekbe vagy övezetekbe sorolt telkek és területek nem egyesíthetők.

(6) A területen új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(7) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.


18. Magánút


18. § Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közhasználat céljára megnyitott magánútként alakítható ki. Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.


19. A közhasználat céljára átadható területekre vonatkozó szabályok


19. § (1) Közhasználat céljára átadható területeken a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel, de a közterületekre vonatkozó egyéb szabályok betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(2) Ingatlan közhasználat céljára átadható területén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető és üzemeltethető.

(3) Amennyiben az 1.a mellékleten a közhasználat céljára átadható területen a telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó része is jelölve van, akkor a telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


20. Építés általános szabályai


20. § (1) Az építési övezetek és övezetek közművesítettség szempontjából csak teljesen közművesítettek lehetnek.

(2) Az építési övezetekben szabadonálló beépítés esetén csak az előírt legkisebb telekméret 1,5-szeresénél nagyobb telekre helyezhető el több fő rendeltetést magában foglaló épület.


21. Melléképítmények elhelyezésének szabályai


21. § (1) A telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetésszerű használatához, működéséhez szükséges kiegészítő rendeltetésű önálló építmények közül – egyéb kizáró rendelkezés hiányában – minden építési övezetben és övezetben csak közmű becsatlakozási műtárgy helyezhető el.

(2) Vt-V-XI építési övezetekben hulladéktárolót önálló építményként nem lehet elhelyezni.


22. Állattartó építmények elhelyezésének szabályai


22. § Önálló állattartó építmény nem helyezhető el.


23. A terepfelszínen és terepszint alatti beépítettség és az építési hely meghatározása


23. § (1) Az építési telken terepszint alatti új beépítés mértékét a szabályozási terv és az övezeti paraméterek tartalmazzák.

(2) A felszín alatti új beépítés is csak az építési helyen belül létesítendő – kivéve ha erről a szabályozási terv másként nem rendelkezik –, úgy, hogy az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz vagy rétegvíz elvezetését biztosítani kell.

(3) Magántelken létesített terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája közterületen nem alakítható ki.

(4) Közterületen vagy köz számára átadható területen terepszint alatt az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen építhető gépjárműtároló, közműlétesítmény.

(5) Abban az esetben, ha az építési hely – a jelen rendelet vagy a szabályozási terv alapján – kisebb a megengedett övezeti beépítési határértéknél, az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.


24. Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai


24. § (1) A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el.

(2) A környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerű üzemelése közben keletkező – elsősorban zaj- –terhelés nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható környezeti hatások mértékét.

(3) Nagy szállítási forgalmú létesítmény – a lakóterület gyűjtőút, vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével – még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.

(4) Zenés vendéglátó létesítmény az építési övezetekben és övezetekben meglévő lakóépület, lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra helyezhető el.


25.Szintterületi mutató számítására vonatkozó szabályok


25. § Az általános rendeltetések elhelyezésére meghatározott szintterületi mutató értékeket (szmá, szmá+) az övezetben elhelyezhető rendeltetések és az ezekhez szükséges parkoló rendeltetések kialakítására is igénybe lehet venni. A parkoló többletértékként megadott értékeket (szmp, szmp+) kizárólag parkoló rendeltetés kialakítására lehet felhasználni.


26. Gyalogos közlekedésre vonatkozó szabályok


26. § Az 1.a. mellékleten feltüntetett gyalogos nyomvonal, sétány jelölés esetében az egyéb kiszolgáló funkciók biztosítása mellett a szabad gyalogos átközlekedést, szabad átjutást biztosítani kell. Az átjutás bizosítása történhet időbeli korlátozással.


III. Fejezet

 A parkolás biztosításának módjára, a parkolóhely-építési kötelezettségre és annak megváltására vonatkozó szabályok


27. Általános parkolási rendelkezések


27. § (1) Új parkolóhelyek létesítése az alábbi esetekben szükséges:

a) új épület, építmény építése, létesítése, vagy meglévő épület bővítése,

b) rendeltetésmód változással járó építmény-átalakítás,

c) a rendeltetési egységek számának növelése vagy

d) parkolóhely létesítését igénylő

    da) építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmódosítás végrehajtása vagy

    db) területhasználat folytatása

      esetén.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítésétől el lehet tekinteni a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

(3) A parkolóhely-létesítési kötelezettség részbeni vagy teljes egészében pénzben való megváltása vonatkozásában a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.


28. Területileg differenciált parkolási zónák


28. § (1) Az egyes övezetekben a rendeltetési egységekben területileg differenciált módon és a 3.a. és 3.b. számú melléklet szerint lehatárolt parkolási zónákon belül különböző mértékben kell az egyes építmények, rendeltetési egységek parkolási igényét meghatározni.

(2) A parkolásszabályozás szempontjából a 3.c. mellékletben rögzített eltérő terület-felhasználás, valamint a különböző építményfajták, rendeltetési egység típusok vagy azok rendeltetési mód változása szerint lehet az egyes telkeken biztosítandó parkoló-férőhelyeket számítani.

(3) A számítással kapott parkolóhely értékek egész számra felfelé kerekítendők.



IV. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai – Vegyes területek


29. Vt-V-XI Városközpont területek építési övezeteire vonatkozó általános előírások


29. § (1) A Vt-V-XI jelű építési övezetek a lakó mellett kiemelt országos és városi szintű rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek azonban nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt-V-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

a) igazgatási és iroda rendeltetés,

b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,

c) szállás jellegű rendeltetés,

d) egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,

f) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetések, a lakó rendeltetést nem zavaró módon és

g) sport rendeltetés.

(3) A Vt-V-XI-I-01 jelű építési övezetben az 1.a. mellékleten a közhasználat céljára átadható magánterületen belül a telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részeként  jelölt területen

a) az építési övezetben előírt szabályozási határértékeket a beépítés mértéke és a szintterületi mutató szempontjából nem lehet figyelembe venni és

b) amennyiben építési hely terepszint alatt beépíthető része is jelölve van, ott csak parkoló rendeltetés vagy a fő rendeltetést kiszolgáló egyéb rendeltetés elhelyezése megengedett.


 V. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai – Közlekedési célú területek


30. KÖu-XI-4 Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közút közlekedési területének övezetére vonatkozó előírások


30. § (1) A KÖu-XI-4 jelű övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A telekrendezés során kialakuló, az 1.a. mellékleten KÖu-XI-4 övezetbe tartozó telkeket kötelezően össze kell vonni.


31. KÖ-kt-XI - Kerületi jelentőségű közlekedési területek övezete


31. § (1) A KÖ-kt-XI jelű övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak és kiszolgáló utak útpályáinak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖ-kt-XI jelű övezet területén csak az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.

(3) A KÖ-kt-XI jelű övezetben a 15 méter szabályozási szélességű kiszolgálóutak esetében minimum egy oldali fasor telepítése szükséges.

(4) A 25 méter szabályozási szélességet elérő úttelek esetében minimum két oldali fasor telepítése szükséges. Amennyiben az út kialakításánál az alatta húzódó közművek a kétoldali fasor telepítését a közterületként kiszabályozott területrészen nem teszik lehetővé, akkor azt a csatlakozó közhasználat számára átadható magánterületen is lehet biztosítani.



VI. Fejezet

Záró rendelkezések


32. Hatálybalépés


32. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.


33. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések


33. §





Csatolmányok

Megnevezés méret
1.a melléklet
1.34 MB
1.a melléklet jelmagyarázat
1.47 MB
1.b melléklet
1.4 MB
1.c melléklet
304.42 KB
2. melléklet
219.82 KB
3. melléklet
566.15 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!