BK BH 1982/123
BK BH 1982/123
1982.04.01.
I. A testi sértés bűncselekményébe az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett tettleges becsületsértés beolvad, így bűnhalmazat megállapításának nincs helye [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (1) bek., 180. § (2) bek.].
II. Testi sértés elkövetése esetén a súlyosabb eredményért való felelősség megállapítása szempontjából az elkövetőnek nem azt kell előre látnia, hogy ténylegesen milyen sérülések jönnek létre, hanem annak lehetősége is elegendő, hogy a sérülések esetleg maradandó fogyatékossággal gyógyulnak [Btk. 15. §, 170. § (4) bek.].
A járásbíróság a vádlott bűnösségét maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében és becsületsértés vétségében állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt korábban szabadságvesztésre elítélt vádlott a vádbeli napon bement az italboltba s itt ittassága miatt kötekedett több személlyel is. A vádlott és a sértett között is nézeteltérés támadt, és ennek során a vádlott minden szó nélkül nagy erővel, ököllel megütötte a sértettet úgy, hogy a sértett jobb lábával a lépcsőfokra esett rá. Ennek következtében a sértett jobb lábszárán kettős ún. spirális törés keletkezett. A sérülés gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 8–12 hónapra tehető. E törés következtében a sértett jobb lábszárcsontján olyan anatómiai elváltozások keletkeztek, amelyek következtében a térdízületek nem álltak vissza az eredeti állapotba, s ezért a sértettnél mozgáskorlátozottság következett be.
A sértett ezután feltápászkodott a földről és leült egy közeli asztalhoz. Ekkor a vádlott ismét odalépett a sértetthez és a sértettet megpofozta.
A sértett a történtek miatt feljelentést tett a vádlott ellen.
A járásbíróság a tényállást a megfelelő körben felvett bizonyítás eredményeként állapította meg, a bizonyítékokat kellően értékelte, indokolási kötelezettségének eleget tett, eljárási szabályt nem sértett. Az így megállapított tényállás megalapozott, s ezért irányadó volt az ügy felülbírálata során is.
I. A bűncselekmény jogi minősítését a megyei bíróság részben tévesnek találta.
Az elsőfokú bíróság a vádlott terhére halmazatban állapította meg a becsületsértés vétségét (tettleges becsületsértés) és a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettét. Az irányadónak elfogadott tényállás szerint a vádlott mindkét bűncselekményt azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal követte el. Az állandó bírói gyakorlat szerint azonban ilyen esetben a tettleges becsületsértés vétsége a súlyosabb megítélésű, illetve eredménnyel járó bűncselekménybe, azaz a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettébe beolvad, azzal bűnhalmazatban nem áll. Erre tekintettel a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a minősítés vonatkozásában megváltoztatta és a vádlott cselekményét egységesen maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének minősítette, mellőzve a bűnhalmazatra utalást is.
II. Az elsőfokú bíróság a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettének minősítésénél helyesen hivatkozott a Btk. 15. §-ára, az ebben a körben adott okfejtései azonban nem mindenben helytállóak.
Az elsőfokú bíróság elfogadta azt a szakértői megállapítást, hogy az olyan idős korú embereknél, mint a sértett, spirális kettős törés esetén számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy csontritkulás következik be, és ennek folyományaként mozgáskorlátozottság áll elő. Ezt elfogadva arra az álláspontra jutott, hogy a vádlottnak a sértett mozgáskorlátozottságában jelentkező maradandó fogyatékosságának bekövetkezését a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén előre kellett volna látnia.
A megyei bíróság álláspontja szerint a járásbíróság ezzel az álláspontjával túlságosan leszűkítette azt a kört, amelyre a vádlott figyelmének körültekintésének ki kell terjednie, és így a gondatlanság fogalma nem teljesen helyes értelmezést kapott.
Az adott esetben a vádlott szándéka testi sértés okozására irányult, de gondatlanság terheli az eredményért való felelősség tekintetében. A vádlottnak a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén nem azt kell előre látnia, hogy a bántalmazása következtében történt elesés következménye kettős spirális csonttörés lesz, amely csontritkulást és mozgáskorlátozottságot eredményez, hanem csupán azt, hogy a sértett elesése következtében csonttörést szenvedhet, amely esetleg maradandó fogyatékosság visszahagyásával gyógyulhat.
Az eredményért való felelősség megállapíthatóságánál azt kell tehát vizsgálni, hogy ha a súlyosabb minősítést eredményező sérülés bekövetkezik van-e olyan tény, körülmény, amellyel az elkövetőnek a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés esetén sem kell számolnia. Ha van ilyen tény vagy körülmény, az eredményért való felelősség nem állapítható meg. Megállapítható viszont minden olyan esetben, amikor olyan tények eredményezik a súlyosabb következményt, amelyeket gondatlansága miatt nem látott előre. Ezeket a tényeket viszont általánosságban kell vizsgálni, nem pedig úgy, hogy a súlyosabb eredményt pontosan milyen sérülés okozta, vagy az milyen formában jelentkezik. Ebből következően az elkövető gondatlanságának általánosságban arra kell kiterjednie, hogy szándékos bántalmazása olyan sérülést okozhat, amely esetleg maradandó fogyatékosság visszahagyásával gyógyul. (Kecskeméti Megyei Bíróság 2. Bf. 708/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás