BK BH 1986/264
BK BH 1986/264
1986.07.01.
Az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés vétségének és az élelmezés-egészségügyi szabálysértésnek az elhatározásánál irányadó szempontok [Btk. 279. §; 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 70 § (1) bek.].
A városi bíróság az I. r. vádlottat és a II. r. vádlottat a társtettesként elkövetett ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés vétsége miatt ellenük emelt vád alól felmentette, az élelmezés-egészségügyi szabálysértés miatt pedig az I. r. vádlottat 3000 forint, a II. r. vádlottat pedig 1500 forint pénzbírsággal sújtotta.
Az I. r. vádlott 1981. decembertől három éven át szerződéses formában üzemeltetett egy húsboltot.
A II. r. vádlott segédként dolgozott az I. r. vádlott által üzemeltetett húsboltban, majd 1985. január 2-tól maga vette át a húsboltot szerződéses üzemeltetéssel.
Az I. r. vádlott a jogszabály értelmében az üzemeltető kereskedelmi tevékenységet folytathatott, tevékenysége élelmiszer-előállításra nem terjedt ki.
Az üzletben 1984. március 1. napján a társadalmi kereskedelmi ellenőrök ellenőrzést végeztek, és ekkor az üzletben 30 kg saját készítésű füstölt kolbászt találtak. Emiatt az I. r. vádlott ellen szabálysértési eljárás indult, amely alapján a városi tanács vb kereskedelmi csoportja az I. r. vádlottat gazdálkodási kötelezettség megszegése szabálysértése miatt 2000 forint pénzbírsággal sújtotta.
1984. április 13. napján az I. r. vádlott felvetése alapján a vádlottak az üzletbe érkezett sertéshús felhasználásával, eladás céljából az üzletben kolbászt készítettek, majd ezt megfüstölték azzal a szándékkal, hogy azt az üzletben forgalmazni fogják.
1984. április 20. napján a húsboltban a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás ellenőrzést végzett. Ekkor a kiküldött az üzletben 56 kg nyers füstölt kolbászt talált, melyet a vádlottak állítottak elő a fent írtak szerint.
A füstölt kolbászból mintát vettek és a szakállatorvos az egész mennyiséget zárolta, a mintát érzékszervi és laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá. Az érzékszervi vizsgálat megállapította, hogy a kolbásznál szag- és ízelváltozás nincs. A töltelék azonban nem megfelelő aprítottságú, csomókban sok mogyorónyi-babnyi nyirokcsomót tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a feltételesen kórokozó staphylococcus, valamint szennyező baktériumok miatt a kolbász kifogásolható és fogyasztásra alkalmatlan. Ezért az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltsége a teljes kolbászmennyiséget elkobozta és annak megsemmisítését rendelte el.
A vádlottak a kolbász készítésekor megszegték a 30/1981. (XII. 30.) MéM–MüM számú rendelet mellékleteként kiadott „Az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének szabályzata” 23. §-ának (4) bekezdésében rögzítetteket, mely szerint tilos eladatlanul maradt húskészítmény feldolgozása vagy húskészítmény töltelékhez történő hozzákeverése, valamint a (6) bekezdésben foglaltakat, amely szerint gyors füstölt kolbász- és szalámifélék forgalomba hozatala előtt az élelmiszer birtokosának még tételminősítő vizsgálatot kell kérni a húsvizsgálatát végző hatósági állatorvostól. A szabályzat 53. §-ának (4) bekezdése azt is előírja, hogy nyers füstölt kolbászt a termelőhelyen gyártási tételenként szalmonellák, valamint staphylococcus előfordulására is kell vizsgálni. Ez ugyancsak nem történt meg.
Az eljárás során azonban az nem nyert bizonyítást, hogy a vádlottak tudomással bírtak arról, hogy az általuk készített kolbász fogyasztásra alkalmatlan és ennek tudatában végezték annak forgalomba hozatalát.
A városi ügyészség a vádlottakat mint társtetteseket a Btk. 279. §-ának (1) bekezdésébe ütköző ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés vétségével vádolta. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely egészségre ártalmas.
A törvényi tényállásból megállapítható, hogy a cselekmény célzatos bűncselekmény, a Btk. lényegében előkészületi cselekményeket nyilvánít bűncselekménnyé. Ebből következően csak egyenes szándékkal követhető el. A tudatnak ki kell terjednie arra is, hogy a forgalomba hozatal céljából készített vagy tartott közfogyasztási cikk egészségre ártalmas.
Az adott esetben nem nyert bizonyítást, hogy a vádlottak a közfogyasztási cikk ártalmatlanságáról tudtak, és ennek tudatában kívánták azt forgalomba hozni. Ennek hiányában pedig a vád tárgyává tett bűncselekmény nem valósulhat meg, a Btk. ugyanis annak gondatlan alakzatát nem bünteti, ezért hiányzik az a tényállási elem, amely a cselekményt bűncselekménnyé teszi.
A fentiek alapján a bíróság a vádlottakat az ellenük emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette.
Ugyanakkor a megállapított tényállásból a bíróság arra vont következtetést, hogy a vádlottak cselekményükkel megvalósították a 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 70. §-ának (1) bekezdésében meghatározott élelmezés-egészségügyi szabálysértést, melyet a Be. 216. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elbírált.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 707/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás