BK BH 1986/360
BK BH 1986/360
1986.09.01.
I. A pénzhamisítás és a devizagazdálkodás megsértése bűncselekményének elhatárolásánál irányadó szempontok [Btk. 304. § (1) bek. c) pont, 309. § (1) bek.; 1974. évi 1. sz. tvr. 5. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek.].
II. Nagy mennyiségű pénzre elkövetett pénzhamisítás megállapítása [Btk. 304. § (2) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság az I. és a II. r. vádlottat pénzhamisítás bűntettében, a IX. r. vádlottat pedig nem jelentős mennyiségre elkövetett pénzhamisítás bűntettében és a devizagazdálkodás megsértése vétségének kísérletében mondta ki bűnösnek.
Ezért az I. r. és a II. r. vádlottat 10-10 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra; a IX. r. vádlottat pedig halmazati büntetésül mint visszaesőt 6 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő:
Az I. r. és a II. r. vádlottak nyomdai dolgozók voltak, akik összesen 2400 db USA 100 dolláros bankjegy-utánzatot készítettek.
Ezek a „bankjegyek” gyengén kivitelezett utánzatok, melyek méretben és színben egyaránt eltérnek az eredetitől, de alkalmasak voltak olyan személyek megtévesztésére, akik még nem láttak valódi USA dollár bankjegyet.
Az említett vádlottak különböző éttermekben, eszpresszókban szórakoztak. Ennek során több személynek is adtak az említett bankjegy-utánzatokból. A késő esti órákban, amikor hazafelé tartottak, az egyik aluljáróban mintegy 100 db bankjegy-utánzatot szétszórtak. Az aluljáróban tartózkodó személyek közül többen is magukhoz vettek néhányat az utánzatok közül. Ezek egyike volt B. A. is, aki 2 db-ot vett magához. B. A. megmutatta a bankjegy-utánzatokat a IX. r. vádlottnak, és együtt elhatározták, hogy eladják azokat. Előbb a piacon lengyel állampolgároknak ajánlották fel vételre, de sikertelenül. Itt felhívták a figyelmüket arra, hogy a két bankjegy hamis. Ezután a két vádlott az egyik bisztróban kínálta fel vételre egy férfinek, összesen 6400 forintért a két bankjegyet. Az említett férfi azonban felismerte, hogy a bankjegyek hamisak, és értesítette a rendőrséget.
Az említett időszakban 100 USA dollár hivatalos ellenértéke 467,693 forint volt.
1. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a IX. r. vádlott bűnösségét a nem jelentős mennyiségre elkövetett pénzhamisítás bűntettével bűnhalmazatban – az állandó ítélkezési gyakorlatra hivatkozással – megállapította a devizagazdálkodás megsértése vétségének kísérletében is, amely álláspontja szerint azáltal valósult meg, hogy a IX. r. vádlott a hamis bankjegyeket tiltott magánforgalomban akarta eladni [1979. évi 1. számú tvr.-tel módosított 1974. évi 1. számú tvr. 5. § (1) bek. a) pont].
Kétségtelen, hogy a tervszerű devizagazdálkodáshoz fűződő érdekek akkor is sérelmet szenvedhetnek, ha hamis külföldi fizetőeszközzel követik el a deviza rendelkezésekbe ütköző cselekményeket. Így különösen figyelembe jönnek azok a magatartások, amelyek az 1979. évi 1. számú tvr.-tel módosított 1974. évi 1. számú tvr. 5. § -a (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket sértik.
Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban e cselekmények miatt az elkövető bűnössége a devizabűncselekmény miatt kizárólag abban az esetben állapítható meg, amikor a pénzhamisítás bűntette nem valósult meg. Az olyan esetekben ugyanis, amikor az elkövető a hamis külföldi fizetőeszközt valódinak hitte, szándéka eleve a devizagazdálkodásról szóló rendelkezések megszegésére irányul. Azokban az esetekben azonban, amikor az elkövető az általa is tudottan hamis pénzt hoz forgalomba, tehát megvalósítja a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bűntettet, ezzel halmazatban nem állapítható meg a devizabűncselekmény. Hamis külföldi fizetőeszköz esetén a pénzhamisítás ugyanis ez esetben meg sem valósítható a devizaszabályok „megszegése” nélkül. Ezért az egyetlen elkövetési cselekménnyel megvalósított alaki halmazat csupán látszólagos.
2. Az elsőfokú bíróság az I. r. és a II. r. vádlott cselekményét nem az anyagi büntetőjogi szabályoknak megfelelően minősítette. Ez a két vádlott ugyanis a külföldi fizetőeszközök forgalombahozatal céljából történő utánzásával, majd az így létrehozott hamis pénz forgalomba hozatalával megvalósított pénzhamisítás bűntettét [Btk. 304. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja] a (2) bekezdés b) pontja szerint meghatározott nagy mennyiségű pénzre követte el.
Kétségtelen, hogy a Btk. 304. §-a (2) bekezdésének b) pontját illetően nem született olyan rendelkezés, amely meghatározza: milyen mennyiség vagy érték tekinthető „nagy”-nak, illetve a Btk. 304. §-a (3) bekezdésére tekintettel „nem jelentős”-nek. Annyi bizonyos, hogy a súlyosabban minősülő, illetve enyhébben büntetendő privilegizált eset szempontjából a külföldi fizetőeszköz mennyiségét és értékét, nem pedig annak a változó árfolyamoktól függő forint ellenértékét kell figyelembe venni. A külföldi fizetőeszközök meghamisítása esetén ugyanis elsősorban a nemzetközi pénzforgalom biztonságához fűződő érdek szenved sérelmet. Ennek az érdeknek a megóvása szempontjából fogalmilag kizárt, hogy a bűncselekménynek a nemzetközi egyezményekben megállapított nagyobb vagy kisebb veszélyessége a meghamisított külföldi pénznek ahhoz a forint ellenértékéhez igazodjék, amelyet a külföldi pénz valódisága esetén érne (BH 1982/6 – 232 sz.), ezért a Legfelsőbb Bíróság II. számú Büntető Elvi Döntésének a vagyon elleni, illetve egyes pénzügyi bűncselekmények vonatkozásában a minősítést meghatározó és „értékhatárt” megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók.
A Legfelsőbb Bíróság ezért nem értett egyet a fellebbezési érveknek azzal a részével, mely szerint azért valósult meg a szóban forgó, súlyosabban minősülő pénzhamisítás, mert a vádlottak a cselekményt 11 millió forintot meghaladó „értékű” hamis pénzre követték el.
Annak vizsgálata során, hogy a hamis pénz mennyisége (értéke) befolyásolja-e a cselekmény minősítését, nyilvánvalóan azt kell vizsgálni, hogy az mennyiben érinti a cselekmény tárgyi súlyát, tehát a már említett érdekek sérelme milyen fokú.
Amennyiben a hamis pénz mennyisége (a bankjegyek darab száma) akkora, hogy azok szélesebb körben elterjedése és ezáltal az utánzott külföldi pénz forgalmának komolyabb sérelme valósulhat meg: a „nagy mennyiségre elkövetett pénzhamisítás” bűntette valósul meg. Az a mennyiség ugyanis, amely szélesebb körben kerül forgalomba, a cselekmény társadalomra veszélyességét jelentősen növeli.
Az I. r. és a II. r. vádlott által létrehozott és forgalmazott 2400 db USA 100 dolláros bankjegy mindenképpen olyan mennyiségnek tekinthető – figyelemmel a hamis bankjegy névértékére is –, amely az említett súlyosabb következményekkel (széles körben elterjedés) járhat, s e mennyiség tényleges dollár értéke is jelentős.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét e körben is megváltoztatta és az I. r. és a II. r. vádlottak cselekményét nagy mennyiségre elkövetett pénzhamisítás bűntettének minősítette.
Az I. r. és a II. r. vádlott esetében a cselekmény minősítésének megváltoztatása önmagában véve is súlyosabb büntetés kiszabását teszi szükségessé. A nagy mennyiségre elkövetett pénzhamisítás bűntettének büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. E bűncselekmény miatt a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének b) pontja kimerítő alkalmazásával is 2 év szabadságvesztés szabható ki.
A Legfelsőbb Bíróság nyomatékos súllyal értékelte mind a két vádlott javára a fiatal életkort. A létrehozott és forgalmazott bankjegy-utánzatok gyenge minőségére, megtévesztésre csökkent mértékben való alkalmasságára figyelemmel a főbüntetés súlyosítása során a velük szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát az említett enyhítő rendelkezés teljes alkalmazásával, tehát 2 év szabadságvesztésben határozta meg.
A kiszabott büntetés helyes a IX. r. vádlott esetében annak ellenére is, hogy a bűnösség köre szűkült. Ez a vádlott visszaeső, s ezen felül elítélhető, munkátlan életmódot folytatott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a büntetés kiszabására vonatkozó részében az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. III. 757/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás