1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
A közúti közlekedés szabályait — a Kormány felhatalmazása alapján — a következők szerint állapítjuk meg.
Bevezető rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §1 (1) E rendelet a Magyarország területén lévő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
(2) A kiemelt nemzeti emlékhelyen történő közlekedésre kormányrendelet e rendelet rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.
Fogalmak
2. § A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását az 1. számú függelék2 tartalmazza.
A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések
3. §3 (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
(2)4 A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
(3)5 Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni, valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést előre jelző eszközök használatát.
A járművezetés személyi feltételei
4. § (1) Járművet az vezethet, aki
a)6 a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik,
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
(2) A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(3)7 Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt, ha azt külföldi hatóság állította ki, a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
(4)8 Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást.
A járművek közlekedésben való részvételének a feltételei
5. § (1)9 A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
b) amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
c)10 amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek;
d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek;
f)11 amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.
(2)12 A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.
(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
a) az üzembentartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni,
b) a vezető a járművel nem indulhat el és az indulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.
(4) A jármű hatósági engedélyét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
(5)13 A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.
(6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet – a „H” betűt feltüntető – államjelzéssel kell ellátni.
(7)14 Magyarország területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.
(8)15 Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek Magyarország területére történő beléptetése – külön jogszabály16 alapján – feltételhez köthető vagy korlátozható.
(9)17 A magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjárművön – ide nem értve a DT és a CK betűjelű rendszámtáblával közlekedő gépjárművet – nem lehet olyan jelzést – így különösen CD jelzésű matricát – feltüntetni, amely arra utal, hogy a gépjármű a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjának, illetve a mentességet élvező családtagjának használatában van.
Közúti jelzések
A rendőr jelzései
6. § (1) A forgalmat az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzései:
a) a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása
– a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a járművel – ha jelzőtábla nem tiltja – az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
– a kinyújtott karra merőleges irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a járművel az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogosátkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában az útkereszteződés előtt – meg kell állni;
b) a rendőr függőlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni; a járművel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;
c) ha a rendőr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja, a jobbról érkező járművek – a rendőr mögött – balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;
d) ha a rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkező járművek – a rendőr előtt – balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;
e) karjelzés hiányában a rendőr vállával párhuzamos, illetőleg vállára merőleges irányból érkezők részére – értelemszerűen – az a) pont rendelkezései az irányadók;
f) ha a rendőr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.
(2)18 Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,
a) a járművek megállítására
aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést,
ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;
b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.
(3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendőr jelzésével nem ellentétesek.
(4)19 Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre által adott jelzésekre is.
(5)20 A közterület-felügyelő a jármű megállítására a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jelzést adja. Az ilyen jelzés észlelése esetén a járművel meg kell állni.
A jelzőőr jelzései
7. §21 (1) A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett – piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
(2) Ha a forgalmat jelzőőr vagy polgárőr irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelző táblával – a jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt – a külön jogszabályban meghatározottak szerint előre jelezni.
A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
8. § (1)22 A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A fényjelző készülék folyamatos zöld fény jelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítő hangjelzést is adhat.
(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék fényjelzéseinek a jelentése:
a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;
b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni;
c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.
(3)23 Ha az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései – értelemszerűen – az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.
(4)24 Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelző készülék jelzései – értelemszerűen – irányadók a gyalogosokra is.
A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
9. § (1) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:
a)25 az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
b)26 a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényű) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad;
d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készülék: egy (kör alakú sárga fényű) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést – időszakonként – az a) pontban említett fényjelző készülék is adhat;
e)27 a forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett fényjelző készüléket – a (3) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelző készülék jelzése – a (3) bekezdésben említett esetet kivéve – a fényjelzéssel szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetőleg felett – az (1) bekezdés a) pontjában említett – külön fényjelző készülék működik,
a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélső forgalmi sávban,
b) a belső forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belső forgalmi sávban,
c) a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járműre vonatkozik.
(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése:
a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
b) a felfelé, illetőleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbbséget kell adni;
c)28 a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;
d)29 a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni;
e)30 a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik;
f) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.
(5)31 Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban – a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül – tovább szabad haladni.
(6)32 Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa ,,BUSZ'' feliratú fehér fényjelzést ad — a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül —, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedőknek tovább szabad haladni.
(7)33 Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt – forgalmi torlódás miatt – a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.
(8)34 Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelző készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:
a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára szabad utat jelez;
b)35 a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévő forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot – a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint – a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni,
c)36 az „X” alakú piros fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebből az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.
(9)37 Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a „Főútvonal” jelzőtábla, valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók.
A közúti jelzőtáblákra vonatkozó közös rendelkezések
10. § (1) A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére
a) az útvonal típusát jelzik,
b) az elsőbbséget szabályozzák,
c) utasítást adnak,
d) tilalmat, illetőleg korlátozást jelentenek,
e) veszélyt jeleznek, vagy
f) tájékoztatást adnak.
(2) A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla adhat útmutatást a jelzőtábla jelzésének értelmezésére.
(3)38 A jelzőtáblákat – a (4)–(7) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – a (4) és (5) bekezdésben említett kivétellel – a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzőtábla jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járművekre vonatkozik.
(5) A fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási irányt jelző tábla jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző készülék jelzése irányadó.
(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.
(7)39 A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű jármű vagy járműszerelvény kíséretét – külön jogszabály alapján – ellátó járművön, kíséret közben elhelyezhető fényt kibocsátó vagy megvilágított jelzésű jelzőtábla. Az így elhelyezett jelzőtábla rendelkezésének a kísérő és kísért jármű (járműszerelvény) mellett történő elhaladás közben kell eleget tenni.
(8)40 A fény kibocsátására alkalmas jelzőtáblán a jelzőtábla fehér és fekete jelzései egymással felcserélt színekkel is megjelenhetnek.
(9)41 A közúti jelzőtáblák az észlelést elősegítő sárga vagy fényvisszaverő sárga háttéren is elhelyezhetők.
(10)42 Az utasítást adó jelzőtáblán és a járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblán, a kötelező legkisebb, illetve a megengedett legnagyobb sebességre utaló felirat a sebességet km/órában határozza meg.
Útvonaltípust jelző táblák
11. § (1) Az útvonal típusát jelző táblák:
a) „Autópálya” (1. ábra);
Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
12. § (1) Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák:
a)46 ,,Elsőbbségadás kötelező'' (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton – illetőleg, ha a jelzőtábla alatt az útkereszteződés alaprajzi vázlatát feltüntető kiegészítő tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) – érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.
Utasítást adó jelzőtáblák
13. § (1)49 Az utasítást adó jelzőtáblák:
a)50 ,,Kötelező haladási irány'' (17–19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítő tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy az menetrend szerint közlekedő autóbusz vagy a kerékpáros a jármű jelképét feltüntető kiegészítő táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.
A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák
14. § (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:
a) „Jobbra bekanyarodni tilos” (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben jobbra bekanyarodni tilos;
Megállási és várakozási tilalmat jelző táblák
15. § (1) A járművek megállását vagy várakozását tiltó jelzőtáblák:
a) „Megállni tilos” (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy – a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve – megállni, valamint várakozni tilos;
Veszélyt jelző táblák
16. § (1) A veszélyt jelző táblák:
a) „Veszélyes útkanyarulat balra” (64. ábra), „Veszélyes útkanyarulat jobbra” (65. ábra);
– autópályán 250–500 méter,
– lakott területen kívül egyéb úton 150–250 méter,
– lakott területen 50–100 méter,
kivéve ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.
Tájékoztatást adó jelzőtáblák
17. § (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:
a)115 „Kijelölt gyalogosátkelőhely” (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi;
a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.
Útburkolati jelek
18. § (1) Az útburkolati jelek:
a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos – az útkereszteződésnél szaggatott – vonal;
b)149 terelővonal: hosszirányú – egy vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett fényjelző készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levő két párhuzamos – szaggatott vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, a forgalmi sávokat egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a terelővonal záróvonalban folytatódik; a terelővonalon a járművel folyamatosan haladni nem szabad;
c)150 záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, illetőleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelővonal is van, a záróvonal a terelővonal felől – az előzésre, illetőleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával – átléphető;
d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levő „BUSZ” felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;
e) előjelző nyíl (148–150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következő útkereszteződésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;
keresztirányú egymást követő folytonos vonalak (158/f ábra), amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani,
Ha az a) pontban említett útburkolati jel sárga színű, az úttestnek, illetőleg egy részének a lezárása miatt szükséges forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.
burkolati jelzőtestekkel.
Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések
19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.
(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
(3) A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát – piros-fehér színű – sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.
(4) A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében – piros-fehér színű sorompórúddal – lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely
a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;
b) a sorompó lezárásának a megkezdését, valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi.
(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.
(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha
a) az – egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott – fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.
(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b)166 a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
(8)167 A továbbhaladást – a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett – engedélyezi
a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,
b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.
Egyéb közúti jelzések
20. § (1) A járda (járdasziget) szélén levő fekete-fehér színű lánc-, illetőleg csőkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.
(2)168 Az út kanyarulatát – veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelző táblán felül – az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyíl alakú fekete-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába (159. ábra).
Egyes közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések172
20/A. §173 A 11–18. és a 20. §-ban meghatározott közúti jelzések ábráiban a feliratok, a számértékek, a továbbhaladás irányát jelző nyilak, az útkereszteződések és útszűkületek alaprajzi vázlatait feltüntető vonalak, továbbá az egyéb területek alaprajzi vázlatai (74., 106., 111., 112., 130., 138., 139., 155., 156. és 157. ábra) példálózó jellegűek; e jelzések mindenkor a tényleges helyzetet, illetőleg szabályozást tüntetik fel.
A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok
Gyalogosok közlekedése
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2)174 Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs — vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan —, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
(3)175 Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b)176 a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást, vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten – a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén – kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti.
(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.
(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g)177 az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10)178 Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11)179 Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
(12)180 A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek – ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(13)181 A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése
22. § (1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten – annak menetirány szerinti jobb szélén – közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.
(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák használata nem kötelező.
(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles gondoskodni.
(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetőleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) – az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – az úttesten közlekedhet.
A járművek utasaira vonatkozó szabályok
23. § (1) Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.
(2) Az utasnak tilos
a) a vezetőt a vezetésben zavarni;
b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;
c) a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni;
d) a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.
(3) A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(4) Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen – szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával – engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.
(5)182 Veszélyes anyagot szállító járművön a vezetőn és a kísérőn kívül személyt szállítani tilos.
A járműközlekedésre vonatkozó szabályok
A járműközlekedés általános szabályai
Elindulás
24. § (1)183 Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben – a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve – elsőbbsége van.
(2)184 Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.
(3)185 Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, valamint a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
Haladás az úton
25. § (1)186 Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2)187 Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.
(3)188 Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.
(4)189 Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középső úttestjén kétirányú, a szélső úttestjein egyirányú forgalom van.
(5)190 Ha jelzőtábla jelzéséből más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levő járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.
(6)191 Járda, járdasziget, gyalogút, gyalog- és kerékpárút, kerékpárút, nyitott kerékpársáv és kerékpársáv mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű szerkezeti eleme vagy rakománya ezek fölé nyúljék.
Sebesség
26. § (1)192 Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
a)193 személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
aa) autópályán 130 km/óra,
ab) autóúton 110 km/óra,
ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,
ad) lakott területen 50 km/óra,
a/1.194 a külön jogszabályban195 meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal
– autópályán 100 km/óra,
– lakott területen kívül, egyéb úton 70 km/óra,
– lakott területen 50 km/óra,
b)196 egyéb gépjárművel – kivéve teherszállításra kialakított motoros triciklit –, valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
autópályán 80 km/óra,
lakott területen kívül egyéb úton 70 km/óra,
lakott területen 50 km/óra,
c) villamossal 50 km/óra,
d)197 teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra,
da)198 lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,
db)199 lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
d/1.200 hólánccal felszerelt gépjárművel 50 km/óra,
d/2.201 a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,
d/3.202 a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra,
e)203 mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel 40 km/óra,
f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel 25 km/óra,
g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek 20 km/óra,
h) pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel 15 km/óra.
(2)204 Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.
(3) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
(4) A jármű sebességét az (1)–(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
(6)205 Ha a 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt a 97. ábra szerinti kiegészítő jelzőtábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.
Követési távolság
27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.
(2)206 Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy – előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságosan besorolhasson.
Nincs szükség ilyen követési távolság tartására
a) ha
– a vezető előzésre készül fel,
– az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy
– az úton az előzés tilos,
b) fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között,
c) egy nyomon haladó jármű (kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.
(3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.
(4)207
Elsőbbség az útkereszteződésben
28. § (1) Az útkereszteződésben – ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik – a járművel elsőbbséget kell adni
a) a jobbról érkező minden jármű és
b) a balról érkező villamos
részére
(2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben
a)208 minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére;
b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező” vagy „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van, a keresztező – illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett – útról érkező jármű részére;
c) földútról érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére;
d) körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.
(3) Útkereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.
Irányváltoztatás, irányjelzés
29. § (1)209 Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2)210 Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.
Hangjelzés
30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kivül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.
Bekanyarodás
31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában
– jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,
– balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(2)211 Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. Az egyirányú forgalmú úton az ellenirányban kijelölt autóbusz sávot és az ellenirányban kijelölt kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3)212 A járművel másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon. Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra – a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi – a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.
(4) Ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal – szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével – és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármű a többi járművet ne veszélyeztesse.
(5)213 Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik
a) jobbra vagy balra bekanyarodó járművel
– annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá
– az azonos irányból érkező villamos részére,
b)214 jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére,
c)215 balra bekanyarodó járművel
ca) az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,
cb) az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos
részére.
(6) A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
(7) Útkereszteződésen kívül történő bekanyarodásra az (1)–(2) és a (4)–(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.
(8)216 Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetén
a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a főútvonalon kanyarodó és az arról letérő járműre egyaránt vonatkozik;
b) a főútvonalról letérő járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó jármű részére.
Kitérés
32. § (1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében – a szükséghez képest – a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.
(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez – a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve – könnyebben megtehető.
(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, illetőleg – a szükséghez képest – megállással biztosítani köteles.
(4) Állati erővel vont járművel, illetőleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezető feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebességét csökkenteni kell, illetőleg – a szükséghez képest – meg kell állni.
Megfordulás, hátramenet
33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza.
(2)217 Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton – egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve – hátramenetet végezni tilos.
(3)218 Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.
Előzés
34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha
a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;
b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;
c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;
d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;
e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.
(2) Az előzési szándékot – ha az előzés irányváltoztatással jár – irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(3) Az előzést – a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve – balról kell végrehajtani.
(4) Csak jobbról szabad előzni
a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;
b) azt a villamost, amely az úttest közepén – egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán – levő pályán közlekedik.
(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.
(6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.
(7) Lakott területen kívül a nagyméretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és – a szükséghez képest – lassítással is elő kell segítenie azt, hogy járművét más jármű megelőzhesse.
(8) Tilos előzni:
a) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt;
b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;
c) be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;
d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;
e) útkereszteződésben, és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
– ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
–219 ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi,
– körforgalmú úton,
– ha a járművel csak jobbról szabad előzni [(4) bek.].
(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.
Kikerülés
35. § (1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
(2) Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad.
Párhuzamos közlekedés
36. § (1)220 Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)–(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Az autóbuszöbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(2)221 A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(3)222 A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.
(4)223 Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett – a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával – fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban – a gyorsabb előrehaladás érdekében – kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.
(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető a bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.
(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos
a) járművel az úttest felezővonalát – a balra bekanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve – átlépni;
b)224 két járműnek – az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladást kivéve – ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;
c) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.
(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.
(8)225 Az autóbusz forgalmi sávban
a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű;
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetében (117/c. ábra) a kerékpáros,
bb) külön jogszabály226 alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt
bba) sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,
bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve,
bbc)227 a rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és személyvédelmi szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szervének gépjárműve
bc) a betegszállító gépjármű,
bd) a személytaxi,
be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár,
bf)228 nemzetközi sportszövetség, nemzetközi sportvilág ernyőszervezetének nemzetközi sporteseményei vonatkozásában a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény szervező bizottsága közreműködésével egyedi jelzéssel kijelölt jármű – a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény ideje alatt és azzal összefüggésben a sportesemény helyszínéül szolgáló települések területén – az autóbusz-forgalmi sáv ideiglenes használati feltételeiről szóló – a használathoz kapcsolódó irat tartalmát és ennek kibocsátási körülményeit tartalmazó – kormányhatározatban foglaltak szerint
bg)229 a Kormány egyedi döntésével kiemelt fontosságúvá nyilvánított rendezvényen (a továbbiakban: Rendezvény) részt vevő delegációk egyedi jelzéssel kijelölt járműve – a Rendezvény ideje alatt és azzal összefüggésben, a Rendezvény helyszínéül szolgáló települések területén – az autóbusz-forgalmi sáv ideiglenes használati feltételeiről szóló – a használathoz kapcsolódó irat tartalmát és ennek kibocsátási körülményeit tartalmazó – kormányhatározatban foglaltak szerint
bh)230 a Kormány egyedi döntése esetén a természeti jelenség által előidézett veszély, katasztrófaveszély vagy katasztrófahelyzet idején a kijelölt szervezetek azon gépjárműve, amelyet a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak – a természeti jelenség által előidézett veszéllyel, katasztrófaveszéllyel vagy katasztrófahelyzettel érintett települések területén – az autóbusz forgalmi sáv ideiglenes használati feltételeiről szóló – a használathoz kapcsolódó irat tartalmát és ennek kibocsátási körülményeit tartalmazó – kormányhatározatban foglaltak szerint
közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.
(9)231 Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt — ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra — sebességnél lassabban haladnak.
(10)232 Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást
a) a besorolás rendjét jelző tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelően kell végrehajtani, vagy
b) a jobb oldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első kihajtási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.
(11)233 A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(12)234 Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.
Közlekedés autópályán és autóúton
37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.
(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(3) Tilos
a) autópályára és autóútra út menti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani;
b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.
(4)235 Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.
(5)236 A leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – csak a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.
(6)237 Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton – 6 és 22 óra között – a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.
(7)238 A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy – az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó – járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.
(8)239 Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –
a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,
b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,
és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.
Közlekedés villamospályával ellátott úttesten
38. § (1) Villamospályára más járművel – a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve – ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.
(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,
– ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,
– egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra,
a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.
(3) Az egyenesen haladó jármű és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.
(4) Útkereszteződésben villamos és más jármű egymás közti viszonyában az elsőbbségre és a bekanyarodásra a 28. § és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó járműnek a vele azonos irányból érkező és bekanyarodó villamossal szemben is elsőbbsége van.
(5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minősül forgalmi sávnak.
(6)240 Ha útburkolati jel (terelő- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb járművek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára – a villamosforgalom zavarása nélkül – más jármű is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni.
Közlekedés vasúti átjáróban
39. §241 (1)242 A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,
b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
f) vasúti jelzőőr ,,Megállj'' jelzést ad,
g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
h) ott ,,Állj! Elsőbbségadás kötelező'' jelzőtábla van.
(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,
b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
c) a vasúti jelzőőr ,,Megállj'' jelzést nem ad,
d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(6)243 A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra – a (3) bekezdésben említett megállást követően – abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr ,,Megállj'' jelzést nem ad,
feltéve – mindkét esetben – hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.
(7)244 Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.
Közlekedés lakó-pihenő övezetben245
39/A. §246 (1)247 Lakó-pihenő övezetbe – a ,,Lakó-pihenő övezet'' jelzőtáblától a ,,Lakó-pihenő övezet vége'' jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:
a) kerékpár,
b)248 az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
c)249 az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,
d) az oda látogatókat szállító autóbusz,
e)250 az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi;
f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen;
g)251 a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.
(2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs
a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,
b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.
Megállás
40. § (1)252 Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2)253 Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén – ha közúti jelzésből más nem következik – akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.
(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.
(4) Lakott területen kívül járművel – a lehetőséghez képest – az úttesten kívül kell megállni.
(5) Tilos megállni:
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
d)254 körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik.
e)255 kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését ne akadályozza;
h)256 más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve ha útburkolati jelből más következik;
i)257 autóbuszöbölben, kivéve
ia) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost,
ib) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt, továbbá
ic) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;
j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
k)258 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
l)259 kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
m)260 különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen;
n)261 autóbusz forgalmi sávban, kivéve
na) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost,
nb) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá
nc) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet.
(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.
(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(8)262 A járdán — részben vagy teljes terjedelemben — csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
(9)263 A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
Várakozás
41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.
(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:
a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
c)264 ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;
d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
e)265 az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.
(3)266 A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és – az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig – a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járművekre is irányadó.
(4)267 Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között – ha pedig jelzőtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban – csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.
(5)268 Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön – gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött – elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
(6)269
(7)270 A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.
(8)271 A sürgősségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetője – amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges –
a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és
b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban
meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.
Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben273
42. § (1)274 A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását — félrehúzódással és a szükséghez képest megállással — lehetővé kell tenni.
(2)275 Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
(3)276 Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű és a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.
(4)277 A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.
(5)278 Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban – egymás mellett haladó – hó eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.
Magatartás veszélyes anyagot szállító
járművekkel szemben
42/A. §279 A veszélyes anyagot szállító járművet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.
Magatartás a gyalogosokkal szemben
43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2)280 Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
(3)281 A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.
(4)282 A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek
biztonságának a megóvására.
A járművek kivilágítása
A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
(2)283 A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
(3)284 A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata
a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,
b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró – a visszapillantó tükrön át – az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.
(4)285 Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresőlámpát és munkahely-megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.
(6)286 Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.
(7)287 A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt — tompított fényszóróval — nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
(8)288 Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Az álló járművek kivilágítása
45. § (1)289 Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve ha közvilágítás van vagy a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjárművet azonban lakott területen elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó helyzetjelzőlámpával vagy egy előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.
(2)290 Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.
A járművek terhelése
Személyszállítás
46. § (1)291 Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.
(2)292 Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel – a (4) és (5) bekezdésben említett esetet kivéve – legfeljebb a jármű hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetőt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket – ha az általuk elfoglalt ülésen a gyermekbiztonsági rendszer használata a 48. §-ban foglaltak alapján nem kötelező – egy személynek kell tekinteni.
(3)293 Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi első ülésén csak egy személy szállítható.
(4)294 Tehergépkocsin – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha
a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,
b) a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonságos ülőhely van,
c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,
d) a tehergépkocsi össztömege – a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva – a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,
e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthető.
(5)295 A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztető akadály elhárításánál használt tehergépkocsin – a (4) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával – a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.
(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve
a) a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges – a pótkocsi hatósági engedélyében maghatározott számú – személy szállítását;
b) a mezőgazdasági vontató első, nem billenő rakfelületű pótkocsiján – a (4) bekezdés rendelezéseinek értelemszerű alkalmazásával – történő személyszállítást.
Teherszállítás
47. § (1)296 Járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjárművön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen járművel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhető, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.
(2) A rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány
a) a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;
b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;
c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa;
d)297 úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;
e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon;
f) magassága – a jármű magasságával együtt – négy métert ne haladja meg;
g)298 a járművön – a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve –, illetőleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.
(3)299 Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetőcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a járművön előre és hátra legfeljebb 40–40 cm-re túlnyúlik.
(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazdasági szálasterményt szállító, állati erővel vont járműre; a rakomány és a jármű együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.
(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületű járművön a rakomány úgy is elhelyezhető, hogy a rakfelületen túl előre (legfeljebb a jármű elejéig), illetőleg a járművön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra), vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármű együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármű rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.
(6)300 A járművön túlnyúló rakományt (álló járművön is) legalább 40 x 40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felületének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között – vízszintes irányban – legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverővel való megjelölése mellőzhető, ha a rakomány legszélső pontja a járműnek az azonos oldalon levő helyzetjelző lámpájától – vízszintes irányban – 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.
(7)301 A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy
a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelző berendezések és a rendszámtábla látható legyen,
b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki,
c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg,
d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek.
Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok
A közlekedésben való részvétel külön feltételei
48. § (1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el.
(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.
(3) Olyan járművel, amelyre daru, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengő) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a járművön túlnyúlhatnak.
(4)302 A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.
(5)303 Nem kell becsatolni a biztonsági övet:
a) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;
b) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;
c) a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;
d) a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban;
e) a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítás végző autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;
f) az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek;
g) annak, aki külön jogszabályban304 meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.
(6)305 Az autóbusz biztonsági övvel felszerelt ülésein utazókat:
a) az ülésen elhelyezett jelzéssel (161/a. ábra306),
b) a járművezető által,
c) kalauz, idegenvezető vagy a csoport vezetőjeként kijelölt személy által, vagy
d) audiovizuális eszközök (pl. video) útján
A nehéz tehergépkocsi az a) és b) pontban felsorolt helyszínre, helyszínről történő közlekedése során a (14) bekezdésben felsorolt útvonalakról való lehajtás után, azokat egy irányban legfeljebb egy alkalommal keresztezheti.
Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek
49. § (1)321 A gépjármű megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.
(2)322 A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője — a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve — a közúti jelzéseket, továbbá a 24—43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.
(2a)323 Ha a gépjármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, akkor a gépjármű vezetője a megengedett legnagyobb sebességre, valamint a 14. § (1) bekezdés n) pontja szerinti „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla által jelzett behajtási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében – egymás közti viszonyukban – az általános szabályok az irányadók.
(4) A megkülönböztető fényjelzést – ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos – működtetni kell. Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem szabad.
(4a)324 A (4) bekezdéstől eltérően, ha a szolgálati feladat ellátása, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik, a védett személyek és kíséretük szállítását biztosító szolgálati gépjármű a megkülönböztető fényjelzés működtetése nélkül is megállhat olyan helyen, ahol a megállás egyébként tilos, ha a gépjármű vezetője magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a gépjármű a közlekedés többi résztvevője által kellő távolságból észlelhető.
(5)325 A megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Figyelmeztető jelzést használó járművek
50. § (1)326 A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:
a)327 ha a jármű
aa) az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását (javítását),
ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék összegyűjtését
végzi,
b)328 az aa) pontban meghatározott tevékenységekkel érintett útszakaszon anyagszállítást végző járművön,
c)329 a járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt járművön e tevékenységek végzése közben,
d)330 a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművön vagy járműszerelvényen, menet közben;
e)331 a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet vagy járműszerelvényt kísérő járművön kíséret közben,
f)332 elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az járművet ténylegesen vontat,
g)333 a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járművön hibaelhárítás közben,
h)334 a radioaktív anyagot szállító járművön menet közben, illetve a szállítmányt rendszeresen kísérő járművön kíséret közben,
i)335 személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy a pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző járművön a feladat végzése közben;
j)336 közterületi polgárőri szolgálat ellátása során e tevékenységet végző járművön a feladat végzése közben;
k)337 rádióellenőrzési, rádiófelderítési, rádió-megfigyelési, zavarvizsgálati és mérőszolgálati tevékenység közben,
l)338 a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzési és kivizsgálási tevékenysége közben,
m)339 a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy személy távfelügyeleti tevékenysége végzése közben,
n)340 a – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – a biztonsági okmányok szállítása közben.
(2)341 Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,
a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;
b) 22 és 6 óra között – a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel – egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová egyébként behajtania tilos.
(3)342 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármű esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját, az (1) bekezdés i)–n) pontjában szereplő járműnél a (2) bekezdés d) és e) pontját megfelelően alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
(4)343 Ha az (1) bekezdés szerinti jármű nem az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végez, a jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni nem szabad.
(5)344 A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben – az általános szabályoktól eltérő – elsőbbsége nincs.
Útvonalengedélyhez kötött járművek
51. § (1)345 Amennyiben a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni
a) olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű vagy tengelytúlsúlyos jármű);
b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, vagy – rakománnyal együtt – a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);
c) lánctalpas járművel.
(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erők által üzemben tartott járművekre.
A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése
51/A. §346 A 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.
Veszélyes anyagot szállító járművek
52. §347 (1) Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben – egymás mögött – legalább 50 méter távolságot kell tartani.
(2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:
a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól, tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;
b) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.
(3) A veszélyes anyagot szállító járművel – a részére kijelölt várakozóhely kivételével – tilos várakozni:
a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;
b) lakott területen belül.
(4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.
(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.
(6)348
Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok
53. § (1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik
a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)–o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;
b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)–(5) bekezdése, a 31. § (1)–(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)–e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)–(6) bekezdése, a 41. § (1)–(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;
c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra.
(2)349 A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön – fehér fénypontokat mutató – fényjelző készülék működik.
(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.
(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.
(5)350 A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levő járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelző készülék jelzését kell figyelembe vennie.
Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok
54. § (1)351 Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
(2)352 Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3)353 Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4)354 Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.
(5)355 A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.
(6)356 A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson
a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és
b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot)
visel.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c)357 kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
(8)358 Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés b) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)–f) pontjában foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok – a quad és a mopedautó kivételével – közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy
a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,
b) kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni
nem szabad.
(9)359 A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte.
(10)360 A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11)361 Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
Állati erővel vont járművek és kézikocsik
55. § (1) Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg – ha közlekedésre alkalmas – az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
(3) Tilos
a) főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;
c) állati erővel vont járművet – az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve – túlterhelni.
(4)362 A kézikocsival közlekedő személynek – lakott területen kívül – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
Rendkívüli események
Műszaki hiba
56. § (1) A vezető köteles a járművet – lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza – haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármű
a) kormányszerkezete,
b) üzemi fékberendezése,
c) összes féklámpája,
d) irányjelző berendezése, kivéve ha kézzel megfelelő irányjelzés adható,
e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a járművel – a (3) bekezdésben említett esetet kivéve – közlekedni nem szabad.
(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba esetében a járművel – fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban – a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.
(4) Ha a jármű sebességíró műszere romlik el, a jármű a telephelyre való első visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.
(5) Az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint – ki kell világítani. Ha a vezető ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármű mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.
(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet – kivéve a kétkerekű motorkerékpárt –, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelző háromszöget a jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse. Az elromlott járművet elakadást jelző háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.
(7) Az úttesten levő elromlott járművet az elakadást jelző háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpával.
Elromlott jármű vontatása
57. § (1) Elromlott jármű vontatása során – a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenően – fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott járművet vontató járművel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.
(2) Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan járművet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyát.
(3) Kétkerekű motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen járművel más járművet vontatni tilos.
(4) Olyan járművet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott járművet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Járművet emelve úgy vontatni, hogy a kormányzott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelően rögzítették.
(5) A vontatott járművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott járművön – a vezetőn kívül – személyt szállítani tilos; az emelve vontatott járművön még vezető sem utazhat.
(6) A vontatórudat, illetőleg a vontatókötelet a járműveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetőleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármű. Ha a vontatórúd, illetőleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltűnő módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.
(7)363 Olyan járművet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak – a húzó- és nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas – merev vontatórúddal szabad vontatni.
(8) A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését – kivéve ha a járművet emelve vontatják – működtetni kell, továbbá – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – a vontatott járművet is ki kell világítani.
Közúti baleset
58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
(2)364 Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.
(3)365 Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában a balesetben érintettek kötelesek személyazonosságukat egymás számára, kölcsönösen hitelt érdemlően igazolni és megnevezni azt a biztosítót, amellyel a járműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok366 rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.
(4) Ha – akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján – rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.
(5)367 Személysérülést okozó baleset és jármű kigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.
(6) A forgalom zavartalanságát – a lehetőséghez képest – baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.
(7) A baleset folytán megsérült jármű közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)–(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A járművek eltávolítása
59. § (1)368 A rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely
a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,
b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)–(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.
A jármű elszállításáról a közterület felügyeletnek, illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.
(2)369 Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzembentartót a jármű eltávolítására. Ha az üzembentartó a kellő időben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság a járművet az üzembentartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzembentartó a jármű eltávolítására előzetesen nem hívható fel, a rendőrhatóság a járművet saját költségére távolíttathatja el; az üzembentartót a jármű eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A járművet a tűzoltóság is eltávolíttathatja; erről azonban a rendőrhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott járművek eltávolítására is.
(3)370 Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.
Vegyes rendelkezések
A járművet javító műhelyre vonatkozó rendelkezések
60. § (1) A jármű biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetőleg ellenőrzését végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelős azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetőleg az ellenőrzést szabályszerűen elvégezték.
(2) A javítást végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendőrhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan járműrongálódást, amelyről alaposan feltehető, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett.
A járművek üzembentartóira vonatkozó külön rendelkezések
61. § (1)–(2)371
(3)372 Veszélyes anyagot szállító jármű üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármű vezetője megfelelően képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármű az előírt felszerelésekkel rendelkezzen.
(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a járművet üzembentartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javítóműhelye.
Állatok hajtása (vezetése)
62. § (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.
(2)373 Az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő. Az állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek – ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb – legfeljebb 10 állatból álló – csoportokban szabad áthajtani.
(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.
(5) Tilos
a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;
c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.
(6) Állatot az út közelében – magánterületen is – csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.
(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések – a (2) bekezdés első mondatát kivéve – nem vonatkoznak kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezető személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok
63. § (1)374 Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
(2)375 Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat – amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti – el kell távolítani .
(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetőleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.
(4)376 A közúti forgalom ellenőrzése során
a) a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;
b) azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel
a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.
(5)377 A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
64. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben említett kivétellel – az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM–KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM–KPM, 1/1966. (VI. 24.) BM–KPM, 1/1967. (II. 9.) BM–KPM, 3/1968. (V. 26.) BM–KPM, 1/1971. (I. 29.) BM–KPM, 2/1971. (VII. 1.) BM–KPM és 5/1974. (XI. 12.) BM–KPM együttes rendeletek hatályukat vesztik.
(2)378
A járművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
65. § (1)379
(2) Ahol korábbi jogszabály – a közúti közlekedéssel kapcsolatban – munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú járművet kell érteni.
65/A. §380 E rendeletnek a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (4) bekezdését a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet és a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépésekor381 folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.
A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
66. § (1)382
(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbusz-megállóhelyek jelzésére korábban alkalmazott táblák – kicserélésükig – továbbra is érvényesek.
67. §383 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/671/EGK irányelve (1991. december 16.) a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelettel együtt;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/20/EK irányelve (2003. április 8.) a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 91/671/EK tanácsi irányelv módosításáról, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelettel együtt;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről, III. melléklet 2.1. pont;
d)384 a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról szóló 91/671/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. február 27-i 2014/37/EU bizottsági végrehajtási irányelv.
1. számú Függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelethez385
2. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelethez425
Az 1. § a 447/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A KRESZ függelékének jelölése a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 39. § (1) bekezdésének megfelelően 1. számú függelékre változott.
A 3. § a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdését a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdését a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontja a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés f) pontját az 5/2013. (I. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdése a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (8) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a határőrségről.
Az 5. § (9) bekezdését a 304/2008. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (2) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (5) bekezdését a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. § a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § új (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdés a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 2. §-a.
A 9. § (1) bekezdésének a) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének b) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének e) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdésének c) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdésének d) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdésének e) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § új (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6)–(8) bekezdés számozását (7)–(9) bekezdésre változtatva. A 9. § (6) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése.
A 9. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése.
A 9. § (8) bekezdésének b) pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését c) pontra változtatta.
A 9. § (8) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése.
A 9. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése.
A 10. § (3) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (7) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (8) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (9) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (10) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (4) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 11. § (5) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 11. § (6) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 12. § (1) bekezdésének a) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének b) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 4. §-a iktatta be a rendeletbe.
A 13. § eredeti szövegének megjelölése a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 5. § (3) bekezdése alapján (1) bekezdésre változott.
A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének a/1. pontját a 104/1997. (VI.18.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdés e) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének f) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 5. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének g) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 5. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének g/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének h) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 5. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének h/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének i) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének i/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének j) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 5. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének j/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének k) pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdésének k/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdés k/2. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése d) pontjának 30. ábráját a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése állapította meg, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének g) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM- BM együttes rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének l) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének új q) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti q)–v) pont megjelölését r)–w) pontra változtatta.
A 14. § (1) bekezdése eredeti q) pontjának jelölését r) pontra változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (2) bekezdése, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése eredeti r) pontjának jelölését s) pontra változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (2) bekezdése.
A 14. § (1) bekezdése eredeti s) pontjának jelölését t) pontra változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (2) bekezdése, a t) pont e módosító rendelet 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése eredeti t) pontjának jelölését u) pontra változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (2) bekezdése.
A 14. § (1) bekezdése eredeti u) pontjának jelölését v) pontra változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (2) bekezdése.
A 14. § (1) bekezdése eredeti v) pontjának jelölését w) pontra változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (2) bekezdése.
A 14. § (1) bekezdésének y) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének y/1–y/2. pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése.
A 14. § (1) bekezdés z/1. pontját a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1) bekezdésének z/2. pontját az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1) bekezdés z/3. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése iktatta be.
A 14. § (3) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (6) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § új (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 6. §-ának (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatta.
A 14. § (9) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § eredeti (8) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 6. § (5) bekezdése.
A 14. § (11) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (7) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 14. § (12) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (13) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 6. § (7) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a állapította meg.
A 14. § (13a) bekezdését a 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 14. § (14) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM e. r. 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (8) bekezdésével megállapított, az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § (15) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.
A 14. § (16) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § (9) bekezdése iktatta be.
A 15. § (1) bekezdésének c) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 15. § (2) bekezdésének bevezető része a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 7. §-a iktatta be.
Az ábra számozása a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdése alapján került megállapításra.
A 15. § (7) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (8) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (9) bekezdését a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.
A 15. § (10) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 16. § (1) bekezdésének i) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének p) pontjában a 83. ábrát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ának (1) bekezdése állapította meg.
A 16. § (1) bekezdés u) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének z) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdésének z/1. pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 8. §-ának (3) bekezdése iktatta be.
A 16. § (1) bekezdésének z/2. pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 8. §-ának (3) bekezdése iktatta be.
A 16. § (1) bekezdésének z/3. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 16. § (1) bekezdésének z/4. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 16. § (1) bekezdésének z/5. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 16. § (1) bekezdés z/6. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 16. § (4) bekezdésének a) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdésének a) pontjában a 103. ábrát a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (1) bekezdése állapította meg.
A 17. § (1) bekezdésének a/1. pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (2) bekezdése iktatta a rendeletbe.
A 17. § (1) bekezdése a) pontjának a/2. alpontját az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 17. § (1) bekezdése a) pontjának a/3. alpontját az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 17. § (1) bekezdésének c/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdésének d/1 pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés d/2. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 17. § (1) bekezdés e) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének e/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdésének e/2. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdésének f) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének f/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 2002. január 1. napjától.
A 17. § (1) bekezdésének g) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének g/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének g/2. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdésének g/3. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 2002. január 1. napjától.
A 17. § (1) bekezdésének g/4. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdésének g/5. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdés g/6. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17. § (1) bekezdés g/7. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17. § (1) bekezdésének h) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének i) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének j) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének k) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének l)–q) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ának (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdésének s) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdésének t) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés v/1. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése iktatta be.
A 17. § (1) bekezdésének x/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta a szövegbe.
A 17. § (1) bekezdés y/1. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése iktatta be.
A 17. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2a) bekezdését a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 17. § (3) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 18. § (1) bekezdésének b) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdésének c) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdésének h/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdésének o) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta be. A 158/h. ábrát a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18.§ (1) bekezdésének p) pontját a 72/1994. ( V. 10.) Korm. rendelet 3.§-a iktatta be a rendeletbe.
A 18. § (1) bekezdésének p/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 18. § (1) bekezdésének p/2. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 18. § (1) bekezdésének s) pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 18.§ (2) bekezdése a 104/1997. (VI.18.) Korm. rendelet 11.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (4) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (7) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (8) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (9) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (10) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (7) bekezdésének b) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 20. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 12. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 20. § (6) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 226/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20/A. §-t megelőző alcímet a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 13. §-a iktatta be.
A 20/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 13. §-a iktatta be.
A 21. § (2) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdésének b) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (9) bekezdésének g) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 21. § új (10) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva.
A 21. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 14. § (3) bekezdése.
A 21. § (12) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be. E módosító rendelet 14. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a rendelkezést 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 21. § (13) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 23. § (5) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta a szövegbe.
A 24. § (1) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § új (2) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.
A 24. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 14. §-a. A 24. § (3) bekezdése a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § új (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. A 25. § (3) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 15. §-a (4) bekezdésre változtatta.
A 25. § (4) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 15. §-a (5) bekezdésre változtatta.
A 25. § (5) bekezdés számozását a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 15. §-a (6) bekezdésre változtatta, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés a) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdésének a/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 2002. január 1. napjától.
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet.
A 26. § (1) bekezdésének b) pontja az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés d) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés d) pont da) alpontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1) bekezdés d) pont db) alpontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1) bekezdésének d/1. pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 26. § (1) bekezdés d/2. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1) bekezdés d/3. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1) bekezdésének e) pontja az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (6) bekezdését a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 226/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 28. § (2) bekezdésének a) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdés b) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdés c) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 33. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. A Magyar Közlöny 2001. évi 28. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 33. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 19. §-a iktatta be a rendeletbe.
A 34. § (8) bekezdés e) pontjának második fordulata a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 21. § (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 36. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (3) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (6) bekezdés b) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés b) pont bb) alpont bbc) pontja a 395/2024. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés b) pont bf) alpontját újonnan a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 132/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdés b) pont bg) alpontját a 132/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (8) bekezdés b) pont bh) alpontját a 271/2024. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 36. § (9) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (10) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (11) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe.
A 36. § (12) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 37. § (4) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 37. § (6) bekezdését a 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A 37. § (7) bekezdését a 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
A 37. § (8) bekezdését a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése iktatta be.
A 38. § (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 22. §-a iktatta be a rendeletbe.
A 39. § a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § új (6) bekezdését a 121/1998. (VI. 17.) Korm. rendelet 11. §-ának (7) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre módosította.
A 39. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 121/1998. (VI. 17.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdése.
A 39/A. §-t megelőző alcímet a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 24. §-a iktatta be.
A 39/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 24. §-a iktatta be.
A 39/A. § (1) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 39/A. § (1) bekezdés b) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 39/A. § (1) bekezdés c) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 39/A. § (1) bekezdésének e) pontja az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 39/A. § (1) bekezdés g) pontját a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 40. § (1) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
A 40. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdésének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdésének e) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdésének h) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdés i) pontja a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdésének k) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdésének l) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (5) bekezdésének m) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be.
A 40. § (5) bekezdés n) pontját a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 40.§ (8) bekezdése a 72/1994. ( V.10.) Korm. rendelet 7.§-ával megállapított szöveg.
A 40. § (9) bekezdését a 4/1988.(VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (2) bekezdés c) pontja a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (2) bekezdésének e) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 13. §-a iktatta be.
A 41. § új (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva. A 41. § (3) bekezdése az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 26. §-a.
A 41. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 26. §-a.
A 41. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 26. §-a, hatályon kívül helyezte a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 23. §-a.
A 41. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 26. §-a.
A 41. § (8) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, e módosító rendelet 29. § (3) bekezdése alapján 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 41. § (9) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 69. § a) pontja.
A 42. §-t megelőző alcím a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (2) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 27. §-a iktatta be.
A 42. § (3) bekezdése a 395/2024. (XII. 16.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (4) bekezdését a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 42. § (5) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 42/A. §-t és a megelőző alcímet a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta a szövegbe.
A 43. § (2) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (3) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (4) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (3) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (4) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (6) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (7) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (8) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdésének első mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 30. §-a iktatta be a rendeletbe.
A 45. § (2) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (1) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (2) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (4) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (5) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (1) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § (2) bekezdésének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (2) bekezdésének g) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (3) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 31. §-ának (2) bekezdése iktatta be.
A 47. § (6) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (7) bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
A 48. § (4) bekezdését az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 48. § (5) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §.
A 48. § (6) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Magyar Közlöny 2007. évi 51. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 48. § (7) bekezdése a 226/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (8) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 14. § (2) bekezdésének b) pontja alapján az autóbuszban ülve szállított gyermekek gyermekbiztonsági rendszerben történő kötelező elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket 2007. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §.
A 48. § (9) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (10) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (11) bekezdését az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (12) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (12) bekezdés a) pontja a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (13) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése iktatta be.
A Magyar Közlöny 2007. évi 51. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 48. § (14) bekezdését a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése iktatta be.
A 48. § (15) bekezdését a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése iktatta be.
A 48. § (16) bekezdését a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése iktatta be.
A 48. § (17) bekezdését a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése iktatta be.
A 49. § (1) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. § (2) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. § (2a) bekezdését a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 395/2024. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. § (4a) bekezdését a 395/2024. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 49. § (5) bekezdését a 151/1995. ( XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 50.§ (1) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 11.§-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdés a) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdés új b) pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–f) pont megjelölését d)–h) pontra változtatta.
Az 50. § (1) bekezdés új c) pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti b)–f) pont megjelölését d)–h) pontra változtatta.
Az 50. § (1) bekezdésének b) pontja az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. Az 50. § (1) bekezdés eredeti b) pontjának megjelölését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése d) pontra változtatta.
Az 50. § (1) bekezdés eredeti c) pontjának megjelölését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése e) pontra változtatta, szövege a 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdés eredeti d) pontjának megjelölését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése f) pontra változtatta.
Az 50. § (1) bekezdés eredeti e) pontjának megjelölését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése g) pontra változtatta.
Az 50. § (1) bekezdésének f) pontját az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. Az 50. § (1) bekezdés eredeti f) pontjának megjelölését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése h) pontra változtatta.
Az 50. § (1) bekezdés i) pontját a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (1) bekezdés j) pontját a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (1) bekezdés k) pontját az 5/2013. (I. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (1) bekezdés l) pontját a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (1) bekezdés m) pontját a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (1) bekezdés n) pontját a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 50. § (2) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 50. § új (3) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. Az 50. § (3) bekezdése a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 50. § (4) bekezdését újonnan a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 50. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.
Az 51. § (1) bekezdése a 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 51/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM–BM e. r. 35. §-a iktatta be, szövege a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (6) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53. § (2) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 36. §-a iktatta be a rendeletbe.
Az 54. § (1) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdése a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (4) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (5) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (6) bekezdése a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (7) bekezdésének c) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (8) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (9) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (10) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 54. § (11) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 55. § (4) bekezdését az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet – a Magyar Közlöny 2007. évi 51. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő – 9. §-a iktatta be. E módosító rendelet 14. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a rendelkezést 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az 57. § (7) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 58. § (2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 19. §-ával megállapított és a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 26. §-ával kiegészített szöveg.
Az 58.§ (3) bekezdése az 58/1991. (IV.13.) Korm. rendelet 13.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 2009: LXII. törvényt.
Az 58. § (5) bekezdése a 228/2012. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59. § (1) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59. § (2) bekezdésének negyedik mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 38. §-ának (2) bekezdése, az utolsó mondatot a 72/1994. ( V. 10.) Korm. rendelet 13.§-a iktatta be a rendeletbe.
Az 59. § (3) bekezdése a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (1)–(2) bekezdését az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 61. § (3) bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § (2) bekezdése az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 14. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a fényvisszaverő mellény (ruházat) viselésére vonatkozó rendelkezést 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 63. § (1) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (4) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.
A 63. § (5) bekezdését a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be.
A 64. § (2) bekezdését a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 65. § (1) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte.
A 65/A. §-t a 172/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A hatálybalépés napja: 2014. július 19.
A 66. § (1) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte.
A 67. §-t az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 67. § d) pontját a 226/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az eredeti függelék megjelölését 1. számú Függelékre változtatta a 2/1984. (I. 29.) KM–BM rendelet 39. § (1) bekezdése.
Az 1. számú Függelék I. rész a) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék I. rész b) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék I. részének f/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. Újonnan a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 25. §-a állapította meg.
Az 1. számú Függelék I. rész h) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM–BM együttes rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék I. fejezet h/1. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.
Az 1. számú függelék I. fejezet h/2. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.
Az 1. számú függelék I. fejezet h/3. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.
A rendelet 1. számú Függeléke I. részének o) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 21. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.
Az 1. számú Függelék I. rész p) pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 1. számú Függelék I. rész r) pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú Függelék I. rész s) pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú Függelék I. részének sz) pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be.
Az 1. számú Függelék I. részének t) pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be.
Az 1. számú Függelék II. részének a) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 26. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. részének c) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. részének d) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék II. cím i) pont i/1. alpontját a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú függelék II. fejezet j) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék II. fejezet k) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. részének l) pontja a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A rendelet 1. számú Függeléke II. részének o) pontja a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék II. fejezet r) pontja a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. részének r/1. alpontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék II. fejezet r/2. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú függelék II. fejezet r/3. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése iktatta be.
A rendelet 1. számú Függeléke II. részének sz) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. rész t) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. rész u) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék II. rész v) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM–BM együttes rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék II. fejezetének w) pontját az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú függelék II. fejezetének x) pontját az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
Az 1. számú függelék II. fejezetének y) pontját az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék II. fejezet y/1) pontját a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
Az 1. számú függelék II. pont zs) alpontját a 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az I. számú Függelék III. része a) pontjának utolsó mondata a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú Függelék III. részének i) alpontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 1. számú függelék III. részének j) pontját a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be, szövege az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú függelék III. fejezet j) pont j/f) alpontját a 226/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
Az 1. számú függelék III. fejezetének k) pontját az 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A rendelet 2. számú Függelékét a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 40. §-a iktatta be a rendeletbe.
A 2. számú függeléke a következő q/1. pontját a 183/2019. (VII. 26.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A rendelet 2. számú Függelékének zs/1 pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe.
A 2. számú Függelék zs/2. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 2. számú Függelék zs/3. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. számú függelék zs/4. pontját az 59/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
A 2. számú függelék zs/5. pontját a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 29. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás