53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

2024.06.11.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóra (a továbbiakban: biztosító), az Európai Unió másik tagállamán vagy az Európai Gazdasági térségről szóló megállapodásban részes más államon kívüli országban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: harmadik országbeli biztosító fióktelepe), a független biztosításközvetítőre (a továbbiakban: alkusz), a többes ügynökre, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének a Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda feladatait ellátó elkülönített szervezeti egységére (a továbbiakban: MABISZ elkülönített szervezeti egysége) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres és eseti adatszolgáltatást (a továbbiakban együtt: felügyeleti jelentés) teljesít a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig áll fenn.

4. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) HATODIK RÉSZE hatálya alá tartozó kisbiztosító (a továbbiakban: kisbiztosító) a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A kisbiztosító – a Bit. 230. § (1) bekezdése szerinti kisbiztosító-egyesület (a továbbiakban: kisbiztosító-egyesület) kivételével – a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves aktuáriusi jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves és eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet I–VI. pontja tartalmazza.

(3)¹ A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblákat a 7. melléklet VII. pontjában foglalt kitöltési előírásokat is figyelembe véve teljesíti.

(4) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti éves adatszolgáltatást a tárgyévi mérleg fordulónapját követő 16 héten belül teljesíti az MNB részére.

(5) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (1) bekezdése szerinti felügyelet ellátása céljából szükséges információkat tartalmazó szöveges jelentést (a továbbiakban: PEPP szöveges jelentés) a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal

a) évente, a tárgyévi mérleg fordulónapját követő 18 héten belül, valamint

b) a páneurópai egyéni nyugdíjtermék üzletágban (a továbbiakban: PEPP üzletág) bekövetkezett jelentős változás esetén, a változást követő 6 héten belül teljesíti az MNB részére.

7. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe a 9. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat 10. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító a 11. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az alkusz és a többes ügynök a 13. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre féléves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 14. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a 15. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 16. melléklet tartalmazza.

11. § (1)² Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést és az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet, illetve az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat, továbbá a PEPP szöveges jelentést az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti.

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(3) Az ERA rendszer használatára, valamint a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatás bejelentésére vonatkozó szabályokat a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 54/2021. (XI. 23.) MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 2. melléklet I. B. 1. pontja, az ERA rendszer használatát segítő részletes útmutatást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

12. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató önellenőrzési, belső ellenőrzési stb. tevékenysége során megállapításra kerül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak, mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárástól számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. és 5. §, a 6. § (3)–(5) bekezdése, a 7., 8. és 10. §, a 2–5. melléklet, a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–17., 19., 20., 22., 24–27. és 30–57. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 7. melléklet I., II.1–18., II.20., II.21., II.23., II.25–28. és III–VII. pontja, a 8–12. melléklet, a 13. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1. és 5–14. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 14. melléklet I., II.1., II.5–12. és III. pontja, valamint a 15. és a 16. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

14. § (1) Az adatszolgáltató a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet [a továbbiakban: 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet] szerinti, 2023. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésére – a 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 18., 19., 21. sorában és 10. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 2–4. sorában meghatározott felügyeleti jelentés kivételével – a 44/2020. (XI. 20.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) Az adatszolgáltató a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 18., 21., 23., 28. és 29. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(3) Az adatszolgáltató a 13. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 2–4. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2022. II. félévre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(4) Az adatszolgáltató a PEPP szöveges jelentést első alkalommal a PEPP regisztrációja évére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(5)³ Az adatszolgáltató

a) a 42A19 táblakódú felügyeleti jelentést a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelet módosításáról szóló 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: Módosító rendelet) 2. melléklet 1. pontjával módosított táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 3. melléklet 1. pontjával módosított kitöltési előírások szerint,

b) a 42Y19 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 18. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

c) a 42YMF1 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 26. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

d) a 42Y1E41 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 28. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

e) a 42Y1E42 táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 29. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

f) a 42YTAX táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 30. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint,

g) a 42YSFDR táblakódú felügyeleti jelentést a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. mellékletben foglalt táblaszerkezetben és a Módosító rendelet 5. mellékletével megállapított 7. melléklet II. 31. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint

első alkalommal a 2023. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(6)⁴ Az adatszolgáltató a Módosító rendelet 4. mellékletével megállapított 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 63. és 64. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2024. január 1-jére mint tárgynapra vonatkozóan, 2024. január 15-ig teljesíti.

(7)⁵ Az adatszolgáltató a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 54. és 55. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. mellékletével megállapított táblaszerkezetben első alkalommal 2024. II. negyedévre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

15. § E rendelet

1.⁶ 6. § (3) bekezdésében és 7. melléklet VII. pontjában a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítók és viszontbiztosítók által a felügyeleti hatóságoknak benyújtandó, a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéhez szükséges adatszolgáltatási táblák tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. április 4-i (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklet S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblára vonatkozó rendelkezései,

2. 6. § (4) bekezdésében az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke,

3. 6. § (5) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, valamint 8. mellékletében a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja,

4.⁷ 11. §-ában, valamint 1. melléklet 3.1. pontjában a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. CÍM XIII. FEJEZETE és II. CÍM VI. FEJEZETE, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítók és viszontbiztosítók által a felügyeleti hatóságoknak benyújtandó, a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéhez szükséges adatszolgáltatási táblák tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és az (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. április 4-i (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikke, a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes hatóságoknak történő felügyeleti adatszolgáltatás formátuma, valamint az illetékes hatóságok közötti és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal folytatott együttműködés és információcsere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó, 2021. március 4-i (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

16. §⁸

1. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.),

1.2. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.),

1.3. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

1.4. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),

1.5. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbtv.),

1.6. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.),

1.7. Bit.,

1.8. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.),

1.9. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

1.10. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet [a továbbiakban: 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet],

1.11. alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.,

1.12. a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bszkr.),

1.13. a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet],

1.14. a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet],

1.15. a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének eredményelszámolásáról szóló 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet [a továbbiakban: 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet],

1.16. a MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet],

1.17. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet [a továbbiakban: 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet],

1.18. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia II),

1.19. a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet,

1.20. (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

1.21. a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2017. március 8-ai (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

1.22.⁹ (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet,

1.23. (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

1.23a¹⁰. a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SFDR);

1.23b¹¹. a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Taxonómia rendelet);

1.24. (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet.

1.25.¹² az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontok fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről szóló 2021. július 6-i (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.26.¹³ az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2022. április 6-i (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: SFDR RTS).

2. Fogalmak, rövidítések

2.1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

2.2. IFRS-ek: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.

2.3. Kárnyilvántartó rendszer: a biztosító által teljesítendő, illetve teljesített szolgáltatásokkal (kárrendezés) kapcsolatos nyilvántartási rendszer.

2.4. Kgfb: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

2.5. Kisbiztosító: a Bit. 204. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő, a Bit. HATODIK RÉSZE hatálya alá tartozó biztosító.

2.6. Kisbiztosító-egyesület: a Bit. 230. § (1) bekezdése szerinti, kölcsönös biztosító egyesületi formában működő kisbiztosító.

2.7. LEI-kód: a szervezethez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felet.

2.8.¹⁴ A táblákban, illetve űrlapokban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3.1. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2021/897 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatások, valamint a PEPP szöveges jelentés esetén a számadatokat tartalmazó részeket xbrl formátumban, a szöveges információkat pdf formátumban kell megküldeni az MNB részére.

3.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg, elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembevételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf.

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2022. évre vonatkozóan: „20221231”.

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx_20221231_kiegmell.pdf.

A melléklet típusa az egyes típusú adatszolgáltatók által az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, melyek megtalálhatók a 2., 4., 6., 8. és 10. melléklet összefoglaló tábláiban.

A biztosító szervezeti felépítése

Ebben a pdf file-ban a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni. Az egyes szervezeti egységek mellett az adott szervezeti egység vezetőjének nevét is fel kell tüntetni.

3.3. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg.

3.4. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát – beleértve az összegző sorokat is – a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

3.5. Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

3.6. A táblák „Megnevezés” mezőibe adatot, szöveget nem lehet írni.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

3.7. A pénznemben kifejezett adatokat – az adott táblában, kitöltési előírásban meghatározott, az adatok nagyságrendjére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – ezer forintra kerekítve kell megadni.

3.8. A nem forintban (pl. euróban) nyilvántartott tételeket (jutalék és állománydíj) az éves beszámolóban alkalmazott módszerrel és árfolyamon kell forintra átváltani.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

4.1.¹⁵ A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába, illetve űrlapba csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

4.2. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg-, eredménykimutatás és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérleg- és eredménykimutatás adatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

4.3. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételeket a Számv. tv., valamint a Bszkr. szerinti előírásoknak megfelelően kell részletezni.

4.4. A felügyeleti jelentés egyes tábláiban használt eszközalap azonosító kód egy, az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A hatjegyű kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több biztosító nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:

- saját eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9991, saját eszköz alatt a nem a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekhez tartozó eszközfedezet (számviteli biztosítástechnikai tartalék eszközfedezetéhez nem sorolható eszközök) kell érteni;

- hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;

- nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, a 42Q9F, a 42Q25, a 42BP és a 42N9G1 táblák esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelők és vagyonkezelők felé való továbbítása.

2. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez¹⁶

3X08958M.pdf

3. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II.

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatnak a Bit. 2. mellékletében arab számokkal jelölt „termékcsoportok” tekintendők.

A 42A1B, 42A1D és 42A1F táblában, valamint a 42A2A, 42A3A1, 42A3A2, 42A3A3, 42A3B, 42A14A és 42A14B tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a „Hagyományos életbiztosítások” alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit, valamint biztosítási összegét a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. A 42A1D és 42A1F táblában, a 42A2A, 42A3A1, 42A3A3 és 42A3B tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatait külön soron [a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának megfelelően, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számításának a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti (L₂ része) követelményeivel] kell kimutatni. Az I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42A1B, 42A1F megfelelő része, a 42A3A2, 42A3A3 megfelelő része, 42A3B (járadékosok száma), 42A14A és 42A14B.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

2. 42A1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A „csomagbiztosítások” egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

A nyitóállomány tartalmazza a tárgyév január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

4. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Itt kell szerepeltetni a lejáratkori megszűnést és a szüneteltetést.

10. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást – ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is – kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

3. 42A1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni. A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában csak részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Nyitóállomány 42A1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Részleges visszavásárlással érintett

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

11. oszlop Technikai megszűnések

15. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

A tábla sorai

42B1B2 CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

4. 42A1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyév január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindexváltozásból eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 4. Növekedés és a 5. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást – ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is – kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 6. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 7. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +8. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 9. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +10. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3. oszlop Díjcsökkenések + 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés.

5. 42A1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).

Az életbiztosítási állomány darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42A1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42A1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást – ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is – kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Díjmentesítések + 6. oszlop Visszavásárlások + 7. oszlop Haláleset miatti megszűnés + 8. oszlop Lejáratkori megszűnés + 9. oszlop Törlés díj nemfizetés miatt + 10. oszlop A biztosított általi felmondás a 30 napos felmondási jogának érvényesítése miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelentenie az adatszolgáltatónak. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Növekedés

16. oszlop Új állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42A1D2 CSÉB

42A1B tábla kitöltési előírásai szerint.

6. 42A1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42A1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42A1E Tűz-, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42A1E3 Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42A1E4 Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

42A1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42A1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42A1E412 sorban pedig a 42A1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

7. 42A1F Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a szerződések hátralevő lejárati ideje szerint, naptári évre számítva (pl. 2015. március 8-án induló 10 éves futamidejű szerződés esetén 2021. év végi jelentésben 4 év van hátra, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) kell bemutatni a hatályban lévő szerződéseket darabszám és biztosítási összeg szerinti megbontásban.

A tábla 7. oszlopában bemutatott értékeknek soronként meg kell egyezniük a 42A1B tábla 14. oszlopában bemutatott értékekkel.

A tábla sorai

Biztosítási összeg az egyes ágazatok szerint:

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

Hagyományos életbiztosítások = Halálesetre szóló életbiztosítás + Elérési életbiztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix biztosítás + Halasztott járadékbiztosítás + Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás + Egyéb életbiztosítás

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42A1F1112 (Díjvisszatérítéses) elérési biztosítás

Az elérési biztosítás szerint teljesítendő elérési biztosítási összeg.

42A1F1113 Vegyes életbiztosítás

Ha a haláleseti és az elérési biztosítási összeg eltér, akkor az elérési biztosítási összeg

42A1F1114 Term fix életbiztosítások

A lejárati összeg

42A1F1115 Halasztott járadékbiztosítások

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

Kiegészítő balesetbiztosítás esetén: egyösszegű kifizetéskor a 100%-hoz tartozó biztosítási összege, járadékos kifizetéskor az éves járadékszolgáltatás értéke.

Kiegészítő betegségbiztosítás esetén, például. műtéti térítésnél a választható kategóriák közül a legmagasabb biztosítási összegű kategória biztosítási összege, napidíj esetében a térített napok maximumára számított (összesített) szolgáltatás értéke.

42A1F113 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

A haláleset esetén fizetendő szolgáltatás a tárgyidőszak végén (például, ha a biztosított befektetési egységeinek x%-ban meghatározott a szolgáltatás, akkor a tárgyidőszak végi záró érték x%-át kell venni, ha ez magasabb az egy összegben meghatározott haláleseti kifizetésnél).

8. 42A1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. melléklet 1. pontja szerinti hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42A1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42A1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42A1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.

42A1G35 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

9. 42A2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban. A tábla kitöltésének alapja a Bszkr.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.

2. oszlop A megszolgált díj

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel az 1. oszlopból

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás és nem-élet üzletág részösszesen mezőket kell kitölteni.

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel az 1. oszlopból

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

10. 42A3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 2015. december 3-án bekövetkezett káreset a 2021. évről szóló éves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban kell szerepeltetni).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetés összesen

= a Bszkr. 2. melléklet eredménykimutatás A) 04. sor aa) pont 1. alpont + B) 05. sor aa) pont 1. alpont szerinti összeg.

24. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)].

39. oszlop Matematikai tartalék összege

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

A tábla sorai

42A3A11205 Tűz-és elemi károk

42A3A11206 Egyéb vagyoni károk

A tartalék lakossági és vállalati megbontását a biztosító saját nyilvántartása szerint, vagy arányosítással kell bemutatni.

11. 42A3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

12. 42A3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékekből fakadó

A tábla ezen oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

12. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a – megelőző oszlopban is bemutatandó – visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42A3A31115 Halasztott járadékbiztosítás

42A3A31116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a „lejárat miatt” oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42A3A31117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

A „Baleset és betegség kiegészítő biztosítások” sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosításokat is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

13. 42A3A4 Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni, hogy a tárgyév végén a viszontbiztosítóra jutó tartalékrészeken (értelemszerűen tételes függőkár tartalék vagy IBNR) belül mekkora tartalékrész vonatkozik tárgyévben („Tárgyév” jelű oszlop), tárgyévet megelőző 1. évben („Tárgyév-1” jelű oszlop), és így tovább, az egyes megelőző években bekövetkezett károkra.

A viszontbiztosítóra jutó tartalékrész alatt a Bszkr. 1. melléklet „FORRÁSOK” C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok a) tételes függőkár tartalék ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész, illetve C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok b) IBNR tartalék bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész sorainak tartalmát kell érteni.

Amennyiben a táblában kért hosszúságú idősor nem áll rendelkezésre, a meglévő hosszúságú idősorral kell feltölteni a táblát.

14. 42A3B Járadék-kifizetések a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági, életbiztosítási ágazati, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások megbontásban.

A tábla sorai

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 1. és 2. oszlop

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 3. oszlop

15. 42A4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezniük, a Bit. 111. § (2) bekezdésének megfelelően.

A tábla oszlopai

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetését kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

16. 42A5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

A 42A5AA és 42A5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42A5AA 1. sor 1. oszlop + 42A5AB 1. sor 1. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42A5AA 1. sor 2. oszlop + 42A5AB 1. sor 2. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42A5AA 1. sor 3. oszlop + 42A5AB 1. sor 3. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont.

17. 42A5AC A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.

Az összes viszontbiztosítási partnernek fizetett viszontbiztosítási díj 1%-a alatti viszontbiztosítási partnerek adatait a nem részletezett sorban kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

4. oszlop A viszontbiztosító minősítése

A minősítő cég által adott osztályzat.

5. oszlop A minősítő cég neve

A minősítő cég rövid nevét elegendő feltüntetni (pl. S&P, AmBest, Moodys)

6. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a számviteli biztosítástechnikai tartalékból

Az adott viszontbiztosítóra jutó összes tartalékrész, beleértve a követelésként a mérleg eszközoldalán megjelenő díjtartalékot és a mérleg forrásoldalán a bruttó tartalékokból levonandó, viszontbiztosítóra jutó tartalékrészt is.

A tábla sorai

42A5AC1 Mindösszesen

A tábla ezen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5AA és a 42A5AB táblában bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.

18. 42A5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

A táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

19. 42A5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

A 42A5BC tábla összesen sorában bemutatott kapott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5BA és a 42A5BB táblában bemutatott direkt biztosítótól kapott díjak összegével.

Megképzett tartalék: az adott cedens biztosítóval kötött aktív viszontbiztosítási ügyletek kapcsán megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege.

20. 42A8A A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A számviteli biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában élet-, nem-életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pontja alapján, két tizedesre kerekítve.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai és oszlopai

A 42A8A1 – 42A8A15 sorban nem-életági tartalékok esetében a nettó tartaléknak, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívüli bruttó tartaléknak a mérlegértékét kell kimutatni.

42A8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

Ebben a sorban a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell bemutatni.

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás D (41A24) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 3. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 2. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 3. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 2. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 3. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 2. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 3. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+41A236) sor 2. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+41A236) sor 3. oszlop értékével.

21. 42A8B1 Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblában ismertetni.

42A8B115 sor Egyéb

Azon kockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a tábla fenti sorok szerinti kockázataihoz.

22. 42A8B2 A nagykockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a Bit. 4. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti nagykockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Mindebből a „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok bemutatása” alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A 6. és 7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

23. 42A8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékokat kell jelenteni. Az eszközalapokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42A8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési előírásainál.

42A8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

A tartalék záró értékéből külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 125. §-a szerinti tőkegaranciát, illetve tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit. 126. §-a szerinti tőkevédett, illetve tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

24. 42A9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A tábla sorai

42A9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A sor értelmezésénél a Bit. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: mind a 42A9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény sorban, mind a 42A9A14 Szabályozott papírpiacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42A9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti ingatlanalap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

429A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti befektetési alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

25. 42A9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hatjegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42A9B220011 sor Könyv szerinti érték

Piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

6. oszlop Összesen

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Eszközök C. pont A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.

26. 42A9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, a 42A9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, vagy árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva (ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege).

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

A tábla sorai

42A9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

27. 42A9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be.

A tábla sorai

42A9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

42A9F12 sor Matematikai tartalék egyéb eszközökben

A matematikai tartalék esetében a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani, leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését is az időszakon belül átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42A9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

42A9F22 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok egyéb eszközökben

A biztosítástechnikai tartalékok sorokban a biztosító összes számviteli biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell bemutatni.

42A9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (42A9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

Idővel súlyozott ÁV= equation

ahol

CF = nettó be- ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

7. oszlop Nevező

Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

[(Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV) / (Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott ÁV)] × 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

(A portfolió tárgyidőszaki hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az „alap” tárgyidőszaki indításának napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az „alap” megszüntetésének tárgyévi napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Referencia index: a portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfoliók esetében a Bszt. 3. mellékletében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

28. 42A9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 26., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.

29. 42A10A Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A10A111 sor Ebből: matematikai tartalék fedezetbe vont rész

Külön soron is (részletező sorként) kell feltüntetni a matematikai tartalék fedezetére bevont, saját használatban lévő ingatlanok állományát, állományváltozását, és hozamát.

30. 42A13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség.

A többes ügynökök és az alkuszok adatait a Hálózat részben kell kimutatni.

A tábla sorai

42A13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42A13A114 sor Üzleti dolgozók

Ide sorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak

Idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelőbizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők).

A 42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak és a 42A13A1221 Egyéni vállalkozó sorban a számított létszámot kell közölni.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

31. 42A14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a tárgyidőszak peres ügyeit kell bemutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Pervesztesség: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a, illetve a 2017. december 31-ét követően indult ügyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.

Pernyertesség: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a, illetve a 2017. december 31-ét követően indult ügyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.

A táblában fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

Azokat a MABISZ által kezdeményezett pereket, amelyekben a biztosító érintett, úgy kell tekinteni az előbbiek vonatkozásában, mintha a biztosító indította volna.

A tábla sorai

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 1-6. oszlop

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 7-10. oszlop, 12-15. oszlop

A tábla oszlopai

1-3. oszlop

Ebben az esetben a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő.

4-6. oszlop

Ezekben az oszlopokban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

32. 42A15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42A15A107 és 42A15A108 sor, illetve

42A15A128 és 42A15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

33. 42A15A2 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (b_j)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

b_j = b_j1/3 + 1,5 b_j2 + b_j3.

34. 42A15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet B) pontjának megfelelően.

A tábla sorai

42A14B101 sor Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (L)

A sor értéke a 42A15B102 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L₁), a 42A15B114 sor Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L₂), illetve a 42A15B115 sor A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet (L₃) összegeként adódik.

42A15B107 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R₂)

A 42A15B108–42A15B111 sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R₂ = (0,003 s₁ + 0,0015 s₂ + 0,001 s₃) · e.

35. 42A15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet B) 14., illetve A) pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

42A15B207 és 42A15B208 sor, illetve

42A15B228 és 42A15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

36. 42A15B3 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázataira)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (b_j)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

b_j = b_j1/3 + 1,5 b_j2 + b_j3.

37. 42A15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42A15A1 és 42A15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján kell bemutatni.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 218. §-a szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kell bemutatni.

38. 42A15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően.

Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az „Életbiztosítási ág” oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42A15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42A15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42A15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42A15D1072-42A15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42A15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-életbiztosítási ágra a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

39. 42A17A1 Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel összesen

A sor tartalmazza a biztosítási szerződésekből származó összes közvetlen bruttó biztosítási díjbevételt, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az Európai Unió (a továbbiakban: EU) más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A1111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a letelepedés joga alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó díjbevételét kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A1112 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó díjbevételt a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján bontani kell a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A112 sor Bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevétel

A székhely szerinti tagállam szempontjából a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A12 sor Bruttó (passzív) viszontbiztosításba adott díj

A székhely szerinti tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A13 sor Fiókok száma

A 90/619/EGK és a 92/49/EGK irányelv szerint meghatározott külföldi fiókok számát tartalmazza a következő bontásban: saját országon kívüli egyes EU tagállamok, más EGT-állam, Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

40. 42A17A2 Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A211 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés összesen

E sor tartalmazza a biztosítási szerződések alapján teljesített Közvetlen bruttó kárkifizetést, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2111 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a letelepedés joga alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó kárkifizetését kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A2112 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó kárkifizetést a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A212 sor Aktív viszontbiztosítással kapcsolatban történt kárkifizetés

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából az aktív viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárkifizetést kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A22 sor Passzív viszontbiztosítással kapcsolatban befolyt kárbevétel

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a passzív viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A23 sor Bevételek kármegtérülésekből (nem viszontbiztosítással kapcsolatos)

A sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a nem viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

41. 42A17B Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződések főbb adatait egyéni és csoportos szerződések, illetve díj-visszatérítéses és nem díj-visszatérítéses szerződések megbontásban kell bemutatni.

Díj-visszatérítéses szerződésnek tekintendők azon szerződések, amelyek esetében a szerződési feltételek alapján a biztosítottat (szerződőt, kedvezményezettet) a biztosító tárgyévi, illetve tárgyévet megelőző évei eredményéből visszajuttatás (visszafizetés, díjjóváírás, többletszolgáltatás) illeti meg.

42. 42A17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás „helyének” meghatározására a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pontja alkalmazandó.

A tábla sorai

42A17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

43.¹⁷ 42A19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

A táblában használt fogalmak:

- az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/;

- eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);

- kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklet 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;

- összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;

- származás: az ügyfél bármilyen kimutatható, a biztosító által pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolata – legyen az személyes vagy üzleti – a hivatkozott országgal, térséggel vagy területtel; pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolat esetén vizsgálandó különösen, de nem kizárólagosan: ügyfél székhelye, lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosának lakó- és tartózkodási helye, állampolgársága, ügyfél tényleges tulajdonosi minősége az adott országban székhellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, ügyfél tájékoztatása alapján, ügyfélnek ténylegesen igazolt kapcsolat nélküli szoros kötődése egy országgal vagy térséggel (pl. menekültstátuszhoz, kisebbségek helyzetéhez kapcsolódó információk), üzleti tevékenységét jelentősen befolyásoló kapcsolat(ok) (pl. az ügyfél vagyoni helyzetéhez mérten jelentős összegű, honosságától eltérő országból származó pénzösszegek, az ügyfél szolgáltatását igénybe vevők túlnyomó többsége az ügyfél honosságától eltérő országhoz köthető);

- tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a biztosítóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja;

- ügyfél: akit a Pmt. rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak kockázatba kell sorolnia, és aki a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt létesít;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.

A tábla b) és c) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, az adatszolgáltató szemszögéből a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét, minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.

A forintra történő átszámítást a tárgyév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegben kell szerepeltetni.

Azon sorokban, ahol a Jóváírásokat és Terheléseket ügyfél vonatkozásában szükséges feltüntetni, ott az ügyfél összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó forgalom együttesen vizsgálandó.

A tábla sorai

42A1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító azon tulajdonosainak számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

42A1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak és tulajdonosának kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviseletének, fióktelepének, illetve azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak az együttes darabszáma, amelyekben a biztosító vagy tulajdonosa tíz százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.

42A1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)

A tárgyév végi állapot szerint a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.

A 42A1903 sorban és annak alábontó soraiban kizárólag a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó terület rendelkezésére álló Erőforrás jelentendő, vagyis a pénzmosás megelőzési terület (AML) rendelkezésére álló teljes Erőforrás (FTE) adat, illetve ezen belül az egyes szakfeladatokra eső Erőforrás (FTE) bontás megadása szükséges. Az egyéb, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokat (pl. ügyfél-átvilágítás, szankciós szűrés, bejelentés) is részben ellátó területek (pl. üzleti terület, nemzetközi pénzforgalom) vonatkozásában a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokra eső Erőforrás (FTE) adatok nem tartoznak ide. Ugyancsak nem tartoznak ide – így az alábontó sorokban sem szerepeltetendők – a kiszervezés keretében végzett tevékenység esetén a beszállító által ezekre a feladatokra alkalmazott Erőforrás (FTE) adatok.

A 42A19031–42A19037 sor összegének meg kell egyeznie a 42A1903 sorban megadott adattal, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

42A19031 Vezetői feladatok

A 42A1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.

42A19032 Operáció – szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés

A 42A1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.

42A19033 Operáció – ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás

A 42A1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.

42A19034 Másodlagos kontroll

A 42A1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része. A biztosító saját megítélésén alapul, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő többek között: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elv, minőségellenőrzési funkció.

42A19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt

A 42A1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrásnak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része. E sor vonatkozásában nem kell figyelembe venni az általános compliance tevékenységgel kapcsolatos feladatokat (pl. etika, összeférhetetlenség).

42A19036 Képzés, oktatás

A 42A1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része. Ebben a sorban szerepeltetni kell minden, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő képzést, oktatást függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Központi tréningek esetén fel kell tüntetni a tréningek összeállításához, megtartásához igénybe vett helyi erőforrást.

42A19037 Egyéb

A 42A1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.

42A1904 Ügyfelek száma

A biztosító azon ügyfeleinek száma a tárgyév végi állapot szerint – december 31-ei állományi adat –, akik a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan a biztosítóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt (üzleti kapcsolatot) létesítettek.

Tekintettel a Pmt. 6/A. §-ára, az ezen sorban megadott adat egyenlő a kockázati kategória szerinti bontásban a 42A190411, 42A190412 és 42A190413 sorban megadott adatok összegével.

42A190411 Ügyfelek kockázati szintje magas

A 42A1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42A1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek

A 42A190411 sorból, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42A1904112 Ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

42A1904113 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többségi tulajdonú állami vállalatnak a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján megállapított tényleges tulajdonosa nem esik a magas kockázati besorolás és fokozott ügyfél-átvilágítási többlet intézkedések hatálya alá, ezért ezen személyekre vonatkozó adat ebben a sorban nem szerepeltetendő.

42A1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

A 42A190411 sorból azon nonprofit ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító – belső kockázatértékelése alapján – fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).

42A1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik

A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42A1904116 Ügyfél szokatlanul vagy túlzottan összetett tulajdonosi struktúrával rendelkezik

42A1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42A190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42A1904111–42A1904116 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetők meg.

42A190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos

A 42A1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42A190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony

A 42A1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42A19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a 42A1904 sorban és annak alábontó soraiban szükséges feltüntetnie, és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendő ki a 42A190511–42A190514 sor.

42A190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek

A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített összege. A tábla a) oszlopában egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot, a b) és c) oszlopban azonban a készpénzforgalom teljes éves összesített értékét kell megadni.

42A190512 Bejelentett ügyfelek

A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.

42A190513 Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy ügyfelek

A 42A19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik Magyarországon sem bejelentett lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek.

42A190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42A19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42A190511–42A190513 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetők meg.

42A19061 Adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek.

42A190611 42A19061-ből: a magas kockázati besorolású adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42A19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42A190612 42A19061-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42A19062 Nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

42A190621 42A19062-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42A19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42A190622 42A19062-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42A19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján a biztosító rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.

42A19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42A19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

42A19071 Biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi, a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfélhez kapcsolódó tranzakció jelentendő. Azon országok, melyek jogszabályi rendelkezés alapján minősülnek kiemelt kockázatú országnak, nem tartoznak a biztosító által magas kockázatúnak minősített országok, térségek közé, ezért azok ebben a sorban nem jelentendők.

42A19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint az Európai Unió Tanácsa következtetései alapján kiadott, az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országból, területről származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő.

42A19081 Ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás miatt átvilágított eseti ügyfelek

Azon eseti ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező befizetések (jóváírások) és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító ügyfeleinek biztosításához kapcsolódó ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízást teljesítettek.

42A19091 Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások

Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből az ügyfél biztosítására érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.

42A190911 42A19091-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42A19091 sorból azon magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkeztek.

42A190912 42A19091-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42A19091 sorból azon magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkeztek.

42A19092 Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló terhelések

Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országnak, térségnek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a biztosító által kockázati alapon magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.

42A190921 42A19092-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42A19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42A190922 42A19092-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42A19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42A1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat

Az adott tárgyévben a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.

42A1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzbefizetések

A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke elérte vagy meghaladta egyedileg a tízmillió forintot.

42A1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22–24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.

42A1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél a természetes személy ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése közhiteles okiratok beküldése alapján történik vagy jogi személyiséggel rendelkező, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében az átvilágítási adatok átadása nem személyesen vagy auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a képviselő közreműködésével, hanem a céges közhiteles dokumentáció postai úton történő beküldésével történik. Ebben a sorban nem jelentendők azok az esetek, ahol a kapcsolatfelvétel személyesen megtörténik, de a szükséges hitelesített dokumentumokat az ügyfél postai úton, utólag küldi meg a biztosítónak.

42A1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél az ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el, és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végzi el.

42A1915 Közvetítő által végzett átvilágítás

A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42A1916 Auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett elektronikus ügyfél-átvilágítás Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeket a biztosító az adott tárgyévben auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végez el.

44. 42AM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

45. 42AE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A tábla sorai

42AE32 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Ez a sor tartalmazza a tárgynegyedévben jóváhagyott osztalékfizetéseket is.

46. 41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleset és betegség kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

47. 41VN Vezető nem-életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldijármű-casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascója	SINCAS
5. Légijármű-casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyamijármű-casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

III.¹⁸

A kisbiztosító-egyesület éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

E jelentést az 1. melléklet 2.6. pontja szerinti, a Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást nem végző kisbiztosító-egyesületnek kell teljesítenie.

Az 1. melléklet 2.6. pontja szerinti kisbiztosító-egyesületnek minősülő, de a Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást végző kisbiztosító-egyesületnek a teljes körű adatszolgáltatást (42A jelű éves és 42B jelű negyedéves) kell teljesítenie.

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

2. 42C1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződések darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Az adatoknak tartalmazniuk kell mind a folyamatos, az egyszeri díjas szerződéseket, valamint a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

4. oszlop Törlés érdekmúlás, egyéb megszűnés miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt is a 4. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni.

3. 42C2A Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tárgyidőszaki díjbevételét, kárkifizetését, viszontbiztosításba adott díjbevételét és viszontbiztosítói kárkifizetését kell bemutatni kockázati csoportonként.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. a) sora.

2. oszlop Viszontbiztosításba adott díjbevétel (passzív)

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. b) sora.

3. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 1. pont szerinti összeg.

4. oszlop A viszontbiztosító kármegtérítése

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 2. pont szerinti összeg.

4. 42C9A Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni, azaz az eszközök könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Összesen

1. oszlop A biztosító befektetéseinek összege = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezete + 3. oszlop A biztosító saját eszközei

A tábla sorai

42C9A5 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A6 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A61 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2011. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti ingatlanalap befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A63 Kockázati tőke alap és magántőke alap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

5. 42C9D Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetésein és a saját eszközein elért hozamot kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42C9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezetén elért hozam + 3. oszlop A biztosító saját eszközein elért hozam.

6. 42C15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni. A számítás a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. mellékletében előírtak szerint történik, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a díjbevételre vonatkozó felső határ miatt az első eredmény számításánál nem kell a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 9. pontja szerinti összeget felbontani a₁ és a₂ összetevőkre; továbbá a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 12-17., 33-35., 38-40., illetve 41-42. pontja szerinti felbontást nem kell elvégezni.

A tábla sorai

42C15A101 sor - 42C15A105 sor

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 1-5. pontjának megfelelően kell kitölteni.

42C15A106 sor Első eredmény (bevételi index)

Az első számú eredmény képlete: E₁= 0,18_˙a_˙c, ahol „a” a 42C15A107 sor szerinti érték, „c” pedig a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszám.

42C15A108 sor Aggregált tárgyévi bruttó díjelőírás

A tárgyévi teljes bruttó díjelőírás, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A109 sor Aggregált tárgyévi bruttó megszolgált díj

A tárgyévre eső teljes bruttó megszolgált díj, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A110 sor - 42C15A123 sor

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 18-31.pontjának megfelelően kell kitölteni. A második eredmény számolásánál szereplő c tényező megegyezik a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszámmal.

42C15A120 és 42C15A121 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

7. 42C15A2 A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kifizetési adatok részletezését kell bemutatni. Az átlagolási időszak minden évére a bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értékét kell megadni. A Bit. 1. melléklet A) rész 18. pontja szerinti ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni.

8. 42C15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42C15A1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján kell figyelembe venni.

9. 42C15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően.

A tábla sorai

42C15D101 sor Tényleges alaptőke

Ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42C15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből (11. sor) a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42C15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42C15D1072 és 42C15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42C15D109 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

10. 41C Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

11. 41D Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. § (2) bekezdése, valamint 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

IV.

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik). A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatként a Bit 2. mellékletében arab számokkal szereplő „termékcsoportok” tekintendők.

A 42B1B és 42B1D táblában, valamint a 42B2A, 42B3A1, 42B3A2, 42B3A3 és 42B14A tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a „Hagyományos életbiztosítások” alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42B1D táblában, a 42B2A és 42B3A1 és 42B3A3 tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron (megfelelve a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számításnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti (L₂ része) követelményeivel) kerülnek kimutatásra. Az I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42B1B, 42B3A2, 42B3A3 megfelelő része, 42B14A1, 42B14A2.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni) tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

2. 42B1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A „csomagbiztosítások” egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

10. oszlop Technikai megszűnések

3. 42B1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni.

A baleset- és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában „csak” részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

42B1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

11. oszlop Technikai megszűnések

A tábla sorai

42B1B2 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

4. 42B1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltoztatás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást – ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is – kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges szaporulatot (törlés figyelembevételével nettósított) kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záró állomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3 oszlop Díjcsökkenések +4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

5. 42B1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42B1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42B1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást – ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is – kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42B1D2 sor CSÉB

42B1B tábla kitöltési előírásai szerint.

6. 42B1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42B1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben, illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42B1E1 sor Tűz-, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42B1E3 sor Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42B1E4 sor Nyugdíjbiztosítás

42B1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42B1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42B1E412 sorban pedig a 42B1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

7. 42B1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. mellékletében megnevezett hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes és/vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően.

A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42B1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42B1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42B1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

8. 42B2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be, biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

2. oszlop Beszámolási időszakra megszolgált díj

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora a tárgyidőszakra vonatkozóan.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

9. 42B3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában (bruttó szemléletben) be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes), az IBNR tartalék és a matematikai tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

A függőkár tartalék (tételes) összegét, valamint az IBNR tartalék összegét költségrésszel együtt kell bemutatni. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 2015. december 3-án bekövetkezett káreset a 2021. I. negyedévéről szóló negyedéves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 5. oszlopban szerepeltetendő).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

24. oszlop Függőkár tartalék összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

A Bszkr. 1. melléklete alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa) + ba)] a tárgyidőszakra vonatkozóan.

39. oszlop Matematikai tartalék összege

A Bszkr. 1. melléklet alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

10. 42B3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben, vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-12. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 13-24. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

11. 42B3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42B3A31115 sor Halasztott járadékbiztosítás, illetve 42B3A31116 sor Azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítás

E sorok esetében a szolgáltatást a „lejárat miatt” oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42B3A31117 sor Baleset- és betegség kiegészítő biztosítások

Ebben a sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset- és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset- és betegség biztosítások is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékből fakadó

A tábla 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

5. oszlop Ebből: részleges visszavásárlások

12. 42B4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezni.

13. 42B5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító.

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító.

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42B5AA és 42B5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42B5AA 1. sor 1. oszlop + 42B5AB 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42B5AA 1. sor 2. oszlop + 42B5AB 1. sor 2. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42B5AA 1. sor 3. oszlop + 42B5AB 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

14. 42B5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

15. 42B8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A bruttó és nettó számviteli biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában, élet-, nem-életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra és a függőkár tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

A hátralévő átlagos futamidőt a Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. A hátralévő átlagos futamidő megállapításakor mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetén azt kell megállapítani, hogy az aktuális hozamgörbe 1 százalékpontos változásakor az eszközök és források piaci értéke hány százalékkal változna. Eszközoldalon az aktuális hozamgörbe alatt az adott eszköz devizanemének megfelelő és meghatározó kereskedési piacain kialakult hozamgörbét, míg a forrásoldalon az adott forrás devizanemének megfelelő hozamgörbét kell érteni. Aktuális hozamgörbe alatt hazai valutában történő számolás esetében az ÁKK által közzétett állampapír referencia hozamgörbét kell érteni.

A 42B8A tábla 1. sora élet üzletág esetén – a mérleg Bszkr.-nek megfelelő felosztásától eltérően, de a Bit.-nek megfelelően – tartalmazza a 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

Ebben a sorban a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell bemutatni.

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D 1. sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

16. 42B8B2 A nagykockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a Bit. 4. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti nagykockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. pl. 2020 II. negyedévéről szóló felügyeleti jelentésben tárgyidőszak alatt 2020 első félévét kell érteni, előző időszakon a 2020. január 1-je előtti időszakokat.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok bemutatása” alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A „Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok” alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

17. 42B8C A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a matematikai tartalékot kell bemutatni a Bit. 229. §-a szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Bruttó érték a tárgyidőszak végén

Minden esetben a bruttó matematikai tartalékot mutatja be.

3. és 4. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékokból

A viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalék nagyságát mutatja be.

18. 42B8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. A tartalékokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42B8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 42B8A tábla kitöltési előírásainál.

42B8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

2-5. oszlop

A tartalék záró értékén belül külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 125. §-a szerinti tőkegaranciát, illetve a tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit 126. §-a szerinti tőkevédett, illetve a tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

19. 42B9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A tábla sorai

42B9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A Bit. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 42B9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény, mind a 42B9A14 Szabályozott piacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42B9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti ingatlanalap befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

20. 42B9A2 A biztosító eszközei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok) eszközfedezetét és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában az egyes eszközkategóriák (a piaci értékkel való konzisztencia megteremtése érdekében a felhalmozott kamattal, osztalékkal, illetve egyéb, az eszközből származó jövedelemmel növelt) könyv szerinti értékét, valamint az aktuális piaci értéket, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a névértéket is kell bemutatni.

A táblát a vonatkozási időszak végén rendelkezésére álló legfrissebb információk alapján kell kitölteni.

A tábla oszlopai

2. oszlop Piaci érték

a) Tőzsdén kereskedett részvények esetén a vonatkozási időszak végén rendelkezésre álló legutolsó napi piaci záróár alapján kell a részvények piaci értékét meghatározni;

b) Tőzsdén nem kereskedett részesedés esetében a biztosító által alkalmazott közelítő módszer alapján legutoljára meghatározott, illetve becsült piaci értéket kell megadni a táblában.

3. oszlop Névérték

Az oszlopot kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kell kitölteni.

A tábla sorai

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományához – a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjától eltérően – a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott jegyet nem kell feltüntetni. A befektetési jegyek állományát (függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű befektetési alap bocsátja ki) a 42B9A2115-42B9A211513 soron kell megjeleníteni.

42B9A211111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekre a Számv. tv. 54. § (8) bekezdése szerint történik az értékvesztés elszámolása

A sor kizárólag tájékoztató jellegű, így a tábla kitöltésekor fenn kell állni a következő egyenlőségnek: 42B9A2111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok = 42B9A21112 sor Állam által garantált, vagy egyéb biztosítékkal fedezett hitelviszonyt megtestesítő eszközök + 42B9A21113 sor Vállalati kötvények + 42B9A21114 sor Jelzálog levelek + 42B9A21115 sor Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

42B9A21141 sor Részvények és 42B9A21142 sor Egyéb részesedések

Ezeken a sorokon a részvényeket és egyéb részesedéseket a tartalékok fedezete és a tartalékok fedezetébe be nem vont eszközök szerinti bontásban is be kell mutatni.

42B9A211514 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A2118 sor Egyéb eszközök

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezetének, valamint a saját eszközöknek azon része, amelyek a 42B9A2 táblában nevesített eszközkategóriákba nem sorolhatók be. A felhalmozott kamatok figyelembevétele miatt ezen eszközkategória tartalma eltér a 42A9A1, illetve 42B9A1 tábla tartalmától.

21. 42B9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 1.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42B9B220011 sor Könyv szerinti érték

A piaci érték, a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

5. oszlop Összesen

A Bszkr. 1. melléklet alapján Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a tárgyidőszakra vonatkozóan.

22. 42B9B3 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 2.

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a számviteli biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

Kitöltési időszak: A táblát a tárgynegyedév utolsó munkanapján rendelkezésére álló információk, illetve az aznapi záró értékeken alapuló eszközértékelés alapján kell kitölteni. A kitöltési időszak a két adatszolgáltatás időpontja között eltelt időszak.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az alapok elnevezését az Eszközalap neve oszlopban kell megadni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

6. oszlop A Biztosító adott eszközalaphoz tartozó saját befektetési egységeinek nem realizált nyeresége/vesztesége

Ebben az oszlopban a veszteség mértékét negatív előjellel kell bemutatni.

7. oszlop Az ügyfél T. napon adott eladási megbízásának biztosítási szerződési feltételekben meghatározott teljesítési napja

8. oszlop A Biztosítónak az eszközalap kezelőjénél T. napon kezdeményezett eladási megbízásának teljesítési napja

Ezekben az oszlopokban az adatot „T+x” formátumban kell megadni, ahol x az elszámolás napja és az értéknap között eltelt idő, napokban kifejezve.

9. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások a kitöltési időszakban (db)

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlásokat (a visszavásárolt szerződések darabszámát) kell bemutatni.

10. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások összértéke (eFt) a kitöltési időszakban

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlások értékét kell bemutatni a teljesítési értéken, vagy ha még nem teljesült, akkor az utolsó napi záró árfolyamon.

11. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia fajtája

A Bit. 125. §-a alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia biztosítékának típusa.

12. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia plusz tartalékigénye

A Bit. 125. §-a alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciavállalás miatt megképzett tartalék értéke.

23. 42B9C1 Kimutatás a származtatott ügyletekről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító, vagy megbízottja által, a biztosító részére kötött származtatott ügyleteket kell bemutatni a számviteli szabályozás szerinti típusok szerint.

A tábla oszlopai

1. oszlop Függő kötelezettségek/követelések nettó értéke

Ebben az oszlopban kell feltüntetni, nyilvántartásokkal alátámasztott módon, a beszámoláskor nyitott ügyletekből adódó, függő kötelezettségeket, illetve függő követeléseket (nettó módon, azaz követelések-kötelezettségek összesen az adott ügylettípusra vonatkozóan).

2. és 3. oszlop Elszámolt eredmények (hozamok, ráfordítások)

Itt kell bemutatni a tárgynegyedévben (nem kumulált, azaz például 2021 III. negyedévében: a 2021. július 1-től 2021. szeptember 30-ig tartó időszakban) elkönyvelt, az adott származtatott ügylet típushoz kapcsolódó eredményeket nettó módon, azaz hozamok-ráfordítások összesen az adott ügyletre vonatkozóan, realizált és nem realizált bontásban.

24. 42B9C2 Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókról

A tábla kitöltése

A Bit. 225. § (4) bekezdésének megfelelően napi bontásban be kell mutatni ebben a táblában a biztosító összesített hosszú, illetve rövid pozícióit és a mögöttes (a KELER Zrt.-nél lévő értékpapír számlán lévő) likvid eszközöket, annak típusonkénti bontásában.

1. oszlop Likvid eszközök

Értéke egyenlő a 2. oszlop Állampapír, a 3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek, a 4. oszlop Látra szóló vagy max. 30 napra lekötött bankbetét, az 5. oszlop Készpénz, a 6. oszlop Egyéb likvid eszköz oszlopban szereplő értékek összegével.

3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek

A repró ügyletek oszlop csak akkor vehető figyelembe, ha a biztosító a repópapírt az állampapír oszlopban még nem szerepeltette.

7. oszlop Hosszú pozíció

8. oszlop Rövid pozíció

Hosszú/rövid pozíció a Tpt.-ben meghatározottak szerint értendő.

9. oszlop Dátum

Az utolsó oszlopban az adott tranzakció lebonyolításának dátumát fel kell tüntetni („éééé.hh.nn” formátumban).

25. 42B9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, 42B9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42B9D11414 Kockázati tőkealap és magán tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

26. 42B9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A tábla sorai

42B9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

Ebben a sorban a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni, azaz a 42B9A tábla 2. és 3. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42B9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

A tábla második sorában a biztosító összes számviteli biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell itt bemutatni, azaz a 42B9A tábla 4. és 5. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

42B9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

= Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

= Idővel súlyozott ÁV= equation

ahol

CF = nettó be-ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV.

7. oszlop Nevező

= Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV)] × 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

= (A portfolió tárgyidőszaki hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az „alap” tárgyidőszaki indításának napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az „alap” megszüntetésének tárgyévi napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

Referencia index fogalma: A portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

27. 42B9G2 Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek

A tábla kitöltése

Ez a tábla kizárólag azon – befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező – elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap megnevezése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

Tőkegarantált (0), vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.

Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.

Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

28. 42B9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla kitöltése

A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken a 42B9A2 tábla megfelelő soraival egyezően, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42B9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42B9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a 42B9A2 tábla Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42B9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42B9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az UL esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Ide tartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42B9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.

42B9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből és/vagy viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj stb. Idetartozik az UL állomány után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42B9G3214 sor Szerzési költségek

A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.

42B9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, illetve kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az UL kárkifizetést (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl. többlethozam visszajuttatás / casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42B9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.

42B9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a rendeletben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42B9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Ide tartozik a társasági adó mellett a pénzintézeti különadó fizetés is.

42B9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.

42B9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42B9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.

42B9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.

42B9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban, ideértve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.

42B9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.

29. 42B11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 274. § (4) bekezdése szerinti, a Bit. 258. §-ában meghatározott (10%-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 5., a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.

30. 42B11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

31. 42B13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop Létszám

Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop Bérköltség

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

A tábla sorai

42B13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, a belső ellenőr és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42B13A114 sor Üzleti dolgozók

Idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

32. 42B14A1 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.

Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződésdarabszámot és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.

A tábla első része (42B14A11 - 42B14A11215 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámáról biztosítási ágazatonkénti bontásban.

A tábla második része (42B14A12 - 42B14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd ágankénti bontásban.

2-16. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

A nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be, mindösszesen és panasztípusonként összesen tagolásban is. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-16. oszlop közül.

Panasztípusok szerinti megoszlás (2-16. oszlop)

2. oszlop Tájékoztatási hiányosság szerződéskötés előtt

Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában. Minden olyan panaszt itt kell jelenteni, amely a szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára, magatartásra vagy tevékenységre vonatkozik, vagyis azokat a panaszügyeket is, amelyekben a fogyasztók a közvetítő nem megfelelő/megtévesztő tájékoztatását sérelmezik, illetve amelyekben a szerződés olyan elemét sérelmezik, amely a szerződéskötés előtt már ismert volt (pl. levont költségek mértéke, szerződés fenntartásának ajánlott fenntartási ideje).

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt

Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 156. § (1), (2) bekezdésében, 157. §-ában, a Gfbtv. 17. § (4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan

Ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Amennyiben a szerződés olyan körülmény miatt szűnik meg, amelyre vonatkozóan az ügyfél a szerződéskötés előtt tájékoztatást kaphatott (például a díjnemfizetés a szerződés megszűnését vonja maga után), akkor azt a „Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt” oszlopban kell jelenteni.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Gfbtv. 8. § (3) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

5. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl. Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.

6. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja.

7. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

8. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy az alkusz általi hibás kiszámításából eredő panaszok;

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

9. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

10. oszlop IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.

11. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

12. oszlop Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

13. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

A függő biztosításközvetítői tevékenységgel kapcsolatban felmerült panasz. A szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára vonatkozó panaszt nem itt kell jelenteni, ha az a biztosításközvetítő mulasztásából ered, illetve nem itt kell jelenteni a közvetítői pénzügyi visszaélésekből eredő panaszt.

14. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

15. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák – kivéve az IT rendszerhiba kategóriába sorolandó panaszok – (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.

16. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

18. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (18. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (17. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (17. és 18. oszlop).

A tábla sorai

42B14A11112 sor Elérési biztosítás

Csak a tiszta elérési biztosítás jelentendő itt, a vegyes biztosítás nem. Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díj, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.

42B14A1113 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítással kapcsolatos

Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben ebben a kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a „Díjmentesített állománnyal kapcsolatos” sorban kell jelenteni.

42B14A1116 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos

A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a „Díjmentesített állománnyal kapcsolatos” sorban kell jelenteni.

42B14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

42B14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

42B14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy az intézmény, vagy a panaszos javára zárult-e a per.

33. 42B14A2 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon, illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblákban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42B14A211 - 42B14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42B14A212 - 42B14A2123 sor).

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.

A tábla harmadik része (42B14A23 - 42B14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42B14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Ezen a soron kell jelölni, hogy a biztosító érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

42B14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egész számra kerekítve kell jelenteni. A sorban minden olyan, a panaszos részére a biztosító által kifizetett összeget meg kell jeleníteni, amelyet a panaszos nem kapott volna meg, ha nem tesz panaszt.

42B14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42B14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.

42B14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

34. 42B15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) pontjának megfelelően. Azok a biztosítók, az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42B15A107 és 42B15A108, illetve

42B15A128 és 42B15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

35. 42B15A2 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (b_j)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

b_j = b_j1/3 + 1,5 b_j2 + b_j3.

36. 42B15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet D) pontjának megfelelően.

A tábla sorai

42B15B107 sor Második eredmény

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R₂) a 8-11. sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R₂ = (0,003 s₁ + 0,0015 s₂ + 0,001 s₃) · e.

42B15B119 sor

Ezen sorban az utolsó négy negyedév igazgatási költségeit kell szerepeltetni a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) rész 37. pontjának megfelelően.

37. 42B15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) pontjának és D) 3. pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla sorai

42B15B207 és 42B15B208, illetve

42B15B228 és 42B15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

38. 42B15B3 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázataira

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (b_j)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

b_j = b_j1/3 + 1,5 b_j2 + b_j3.

39. 42B15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42B15A1 és 42B15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján.

40. 42B15D Szavatoló tőke a negyedév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az „Életbiztosítási ág” oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42B15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek.

42B15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42B15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42B15D1072 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összege – 42B15D10722 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összegéből határozott lejárati idejű

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42B15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

41. 42B16 Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

A tábla kitöltése

A biztosító forrás összesenjének (mérlegfőösszegének), saját tőkéjének és alárendelt kölcsöntőkéjének bemutatása.

A mérleg szerinti eredmény bemutatása során az adott időszakra vonatkozó adófizetési, illetve osztalékfizetési hatásokat figyelembe kell venni.

42. 42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni. A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak, de azokat két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

A devizaügyletet az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen a tárgynegyedévi fő/darabszám szerint, illetve az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

A táblában használt fogalmak:

- fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott fogalom;

- PEP: a Pmt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott, kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, illetve a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy együttes elnevezése;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla sorai

42B1901 Összes ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 42B1901 sorban kimutatott adatokat a 42B19011-42B19013 sorban három szempont szerint kell tovább bontani az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel. A 42B1901 sor egyenlő a 42B19011-42B19013 sorok összegével.

42B19011 Normál ügyfél-átvilágítás

A 42B1901 sorból az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát ezen a soron kell feltüntetni.

42B19012 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A 42B1901 sorból a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát ebben a sorban kell feltüntetni.

42B19013 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A 42B1901 sorból a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát ebben a sorban kell feltüntetni

42B1902 Ismételt ügyfél-átvilágítás miatt korlátozott ügyfelek

Azon ügyfelek számát szükséges feltüntetni, akikkel a biztosító 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot és az ügyfél-átvilágítási intézkedések elmaradása miatt a biztosítónál korlátozásra került sor és az adott ügyfelek vonatkozásában 2019. október 31-én bevezetett korlátozást követően a tárgynegyedév utolsó napján sem áll a biztosító rendelkezésére a Pmt. szerinti teljes körű ügyfél-átvilágítás eredménye.

42B1904 PEP ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP-nek minősülő ügyfél biztosítására érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42B1905 PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelek egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletei

Ebben a sorban a biztosítónak a PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfél biztosítására érkező jóváírások és az ügyfél biztosítási szerződéséhez kapcsolódó kifizetések (terhelések) darabszámát és összesített értékösszegét kell megadnia, amennyiben az adott ügylet egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42B1911 3 hónapon belüli visszavásárlások

Azon visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítási szerződések száma, amelyek hatálybalépését követő 3 hónapon belül az ügyfél a szerződés szerinti életbiztosítást visszavásárolta. A tárgynegyedévben az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő visszavásárlások számát és a visszavásárlási értékek forintösszegét szükséges feltüntetni.

42B1912 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések

Ebben a sorban kell szerepeltetni azon biztosítási szerződések számát, illetve forintértékét, melyeket a Bit. 122. § (1) bekezdése alapján a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondott, és egyszeri díjas biztosítás esetében a díj mértéke elérte vagy meghaladta az ötmillió forintot, vagy egyszeri, illetve folyamatos díjas biztosítás esetében arra a felmondás előtt ötmillió forintot elérő, illetve azt meghaladó összértékű eseti befizetéseket teljesítettek.

42B1913 Kockázatos ügyfél és szokatlan ügylet kiszűrését biztosító szűrőrendszer riasztásai

A biztosító szűrőrendszere által kockázatosnak minősített ügyfél, illetve szokatlan ügylet vonatkozásában generált riasztások darabszáma a tárgynegyedévben.

42B19131 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1913 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma.

42B19132 A biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1913 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra és a riasztások nem esnek a 42B19131 sorban megadott kritériumok alá.

42B1914 A biztosító nem tudta a szűrések elemzését és értékelését határidőn belül elvégezni

Azon a szűrések tárgynegyedévi darabszáma, amelyeknek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem végezte el.

42B19141 Kötelező, a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1914 sorból a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. §-a szerinti szűrési feltételek által generált riasztások tárgynegyedévi darabszáma, amelynek az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42B19142 Biztosító által definiált szűrési feltételek által generált riasztások

A 42B1914 sorból azon riasztások darabszáma, amelyek szűrési feltételei a biztosító által kerültek meghatározásra, és a feltételek nem esnek a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 36. §-a szerinti szűrési feltételek alá, és amely riasztásoknak az elemzését és értékelését a biztosító a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti határidőben nem végezte el.

42B1915 Saját bejelentések

A „Fő, illetve darabszám” és az „Összeg” oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni, amely az érintett tranzakciók együttes összege.

42B19151 A Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42B1915 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B19152 A Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42B1915 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B19153 A Kit. alapján tett bejelentések

Ezen sorban kell szerepeltetni a 42B1915 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a
14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B1916 Bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Ebben a sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a biztosító a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.

42B191611 42B1916 sorból: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések

A 42B1916 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, mely esetekben az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapán a biztosító kezdeményezte.

42B191612 42B1916 sorból: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 42B1916 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, mely esetekben az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapán a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 42B191611 és 42B191612 sorok összegének meg kell egyeznie a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számával.

42B19162 42B1916 sorból: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 42B1916 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

42B1918 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42B1920 AML Bizottság által megtárgyalt ügyfélkapcsolatok

A pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás [a továbbiakban: 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás] IV. fejezetében meghatározott és felállított bizottság által, a tárgynegyedévben megtárgyalt ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak. Amennyiben egy ügyfélkapcsolat miatt kétszer hívták össze a bizottságot a tárgynegyedévben, az egynek jelentendő.

42B19201 Bejelentések száma miatt

A 42B1920 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja szerinti, a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések számossága indokolta a bizottság összehívását és az eset megtárgyalását.

42B19202 Bejelentések összege miatt

A 42B1920 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja szerinti, a Pmt. 30. §-ában meghatározott bejelentések összege indokolta a bizottság összehívását és az eset megtárgyalását.

42B19203 Pénzügyi információs egység tájékoztatása alapján

A 42B1920 sorból azon ügyfélkapcsolatok számát szükséges megadnia a biztosítónak, amelyekhez kapcsolódóan a 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás 14. pontja szerinti, a pénzügyi információs egységtől érkező tájékoztatás eredményezte a bizottság összehívását és az eset megtárgyalását.

42B1921 Társhatósági megkeresések

Azon megkeresések számát szükséges a biztosítónak megadnia, amelyek hatóságtól (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség, ügyészség) pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tárgyában érkezett a biztosítóhoz az adott tárgynegyedévben, ide nem értve az MNB-től érkeztetett megkereséseket.

42B1922 Ügyfélpanasz

A pénzmosással, illetve terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban a tárgynegyedévben érkező panaszok számát szükséges feltüntetnie a biztosítónak. Ügyfélpanasznak kell tekinteni a fogyasztónak és fogyasztónak nem minősülő személyektől érkező megkereséseket is.

42B1923 Belső ellenőri megállapítások

A tárgynegyedévben lezárult belső ellenőri vizsgálat során a biztosító pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni eljárását elmarasztaló belső ellenőri megállapítások darabszámát szükséges feltüntetni.

42B1924 Informatikai fejlesztések

A tárgynegyedévben a biztosítónál fejlesztési igényként leadott, illetve folyamatban lévő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységhez kapcsolódó informatikai fejlesztések száma.

43. 42B22 Törvényi limiteknek való megfelelőségre vonatkozó adatok

A tábla kitöltése

A táblában az egyes sorokban nevesített, a Bit.-ben foglalt törvényi előírásoknak való megfelelőségről kell nyilatkozni.

Az „igen”/„nem” válaszok esetében az alábbi kódtárat kell alkalmazni, míg a %-os értékek sorainál a konkrét értéket kell megadni.

Válasz	1. oszlop értéke (kivéve a %-os értékre vonatkozó sorokat)
igen	1
nem	0

44. 42B23 Informatikai adatok

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A kérdések egy részére (2-4., 56. sor) konkrét számadatokat kell megadni.

A tábla sorai

Az 1-4. sorban a biztosító alkalmazottainak továbbá a biztosítónál rendelkezésre álló, informatikai tevékenységet, illetve informatikai üzemeltetést végző, a tárgyidőszak utolsó napján ténylegesen foglalkoztatott munkatársak konkrét létszámát kell megadni.

Az 5-8. sorban az informatikai belső ellenőrzéssel kapcsolatos információkat kell megadni. A 6. sorban kell jelenteni, hogy az informatikai belső ellenőrzést a biztosító milyen módon oldja meg (pl. dedikált informatikai belső ellenőr vagy általános belső ellenőr végzi, vagy külső auditort alkalmaz a biztosító). A 7. sorban azt kell megadni, hogy rendelkezik-e és ha igen, milyen auditori minősítéssel rendelkezik a tevékenységet végző személy. A 8. sor esetében az utolsó vizsgálat dátumát kell megadni.

A 9. és 10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.

A 11-14. sorban a kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.

A 23. sorban, ha több, a kérdés szempontjából releváns jelentés is készült, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.

Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és mobiltelefonszámát kell megadni.

Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl. 2021.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.

A 35-53. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni.

A 36. sor szerinti kérdésre „Saját” választ abban az esetben kell adni, ha az elsődleges és másodlagos gépterem is a biztosító (vagy a biztosító anyavállalata) tulajdonában áll, ha az elsődleges saját tulajdonú, de a másodlagos külső, akkor a „Saját/Külső” választ, egyéb esetekben a „Külső” választ kell megadni.

A 54-58. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint a 59-71. sorokban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás tartalmazza. Amennyiben a biztosító több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.

A 84-97. sorban a biztosítónak az ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartására vonatkozó adatokat kell megadnia. Az ügyfél általi adatmódosítás fogalmába a tranzakciós adatmódosításokat (pl. balesetbiztosítás megkötése) is beleértendő.

45. 42BTR A biztosító és a biztosító csoportjába tartozó külföldi vállalkozások közötti ügyletek

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító és csoportjába tartozó, más országban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti ügyletekről kell adatokat közölni. Csoport alatt az anyavállalat (végső tulajdonos) csoportját kell érteni, melyben az adatszolgáltató maga is egy entitás.

A Bit. 4. § (1) bekezdés 22. pontja értelmében csoportnak minősül azon vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

A tábla sorai

42BTR01 Csoporttagtól kapott viszontbiztosítási díj

42BTR02 A biztosító által csoporttag részére adott viszontbiztosítási díj

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR03 A biztosító által csoporttagnak nyújtott kölcsön

42BTR04 Kapott kölcsön más csoporttagtól

A tárgyidőszak végén a biztosító mérlegében megjelenő megfelelő nyitott tételeket kell itt megadni.

42BTR05 Informatikai szolgáltatások biztosító által fizetett díja más csoporttag részére

42BTR06 Informatikai szolgáltatások nyújtásáért más csoporttagtól kapott díj

42BTR07 A biztosító által fizetett vagyonkezelési díj csoporttag részére

42BTR08 A biztosító által kapott vagyonkezelési díj csoporttagtól

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR09 Függő kötelezettség a csoport tagjai felé

A Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségek tárgyidőszak végi megfelelő nyitott állományát kell bemutatni.

42BTR10 A biztosító által csoporttag részére fizetett tanácsadói díj

42BTR11 A biztosító által csoporttag részére fizetett bérleti díj

42BTR12 Csoporttagnak adott osztalék

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

46. 42BM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

47. 42BE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A tábla sorai

42BE32 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Ez a sor tartalmazza a tárgynegyedévben jóváhagyott osztalékfizetéseket is.

48. 41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleset és betegség kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az „Előző év” oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

49. 41VN Vezető nem-életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldijármű-casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascója	SINCAS
5. Légijármű-casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyamijármű-casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az „Előző év” oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

4. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

2X08312B.pdf

5. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez

Kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A biztosító vezető biztosításmatematikusa a jelentés helytállóságát aláírásával igazolja.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. 4411E.. 4411N.. A tárgyévi biztosítástechnikai tartalékok ágazatonként és áganként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában valamennyi számviteli biztosítástechnikai tartalék tárgyévi nyitó és záró összegét kell bemutatni ágazati bontásban, a biztosítási ágakra összesen, a viszontbiztosítás figyelembevételével és anélkül.

A számviteli biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként, majd áganként összesítve kell bemutatni. A megképzett, bruttó, illetve viszontbiztosítóra jutó rész tartalékát a mérlegkészítésnek megfelelő módon kell értelmezni, és az adatoknak áganként, illetve összesen meg kell egyezniük a beszámolóban azonos bontásban szereplő adatokkal.

A tartalék költségrészét a táblában felsorolt négy biztosítástechnikai tartaléknál kell külön bemutatni.

2. 4412ES, 4412NS A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása biztosítási ágak szerinti bontásban. A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalékokat áganként kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb (%)

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra.

A tábla sorai

4412ES2 és 4412NS2 sor

Itt kell bemutatni azon szerződésekhez és károkhoz tartozó matematikai tartalékot, amelyekhez a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a technikai kamatláb nem értelmezhető. Az átlagos értéket megfelelő pontosságot biztosító módszerrel kell becsülni. Az átlagolás módszerét (módszereit) a szöveges jelentésben be kell mutatni.

3. 4421E.., 4421N.. Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A táblában felsorolt számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták bruttó (viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményének bemutatása.

A jelentésben az utolsó két évre vonatkozóan, ágazatok szerinti bontásban kell megadni a bruttó (a viszontbiztosítás figyelembevétele nélküli tartalékok és kifizetések alapján számított):

a) a baleset-biztosítási járadéktartalék,

b) felelősségbiztosítási járadéktartalék,

c) tételes függőkár tartalék,

d) IBNR tartalék

lebonyolítási eredményét.

A tábla első fele a kétéves lebonyolítási eredményt, míg a második fele az egyéveset mutatja be. A tartalék oszlopban lévő járadéktartalék-értékek, valamint a bejelentett és be nem jelentett függőkártartalék-értékek összege csak azok költségtartalmának mértékében térhetnek el a mérlegben szereplő megfelelő bruttó biztosítástechnikai tartalék értékektől.

Kétéves lebonyolítási eredmény

A tábla oszlopai

1. oszlop Tartalék

A tárgyévet két évvel megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

2. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket, és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka: a tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet két évvel megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

3. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

Egyéves lebonyolítási eredménynél:

5. oszlop Tartalék

A tárgyévet megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

6. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

7. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

8. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

4. 4422E.., 4422N.. Néhány tartalékfajta nettó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A felsorolt számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták nettó (viszontbiztosítás miatt csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményét kell bemutatni a 4421E.. és 4421N..táblával analóg módon.

A tábla oszlopai

4. oszlop Lebonyolítási eredmény I

Lebonyolítási eredmény I = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

5. oszlop Lebonyolítási eredmény II

Lebonyolítási eredmény II = tartalék - felhasználás + hozam - záró tartalék, ahol a hozam a lebonyolítási eredménynél figyelembe veendő felhasználások, tartalékfölszabadítások, pótlólagos tartalékképzések (ideértve a technikai kamat miatti növekedést is) miatt változó nyitótartalékon kimutatott számviteli hozam a biztosító számviteli politikájával összhangban.

A hozam meghatározása módjának leírását a vezető biztosításmatematikusnak mellékelni kell.

5. 4423ES, 4423NS Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználása áganként

A tábla kitöltése

Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználásának bemutatása áganként. A táblában szerepeltetni kell az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék és annak hozama felhasználásának adatait, így különösen a többletszolgáltatásra, a matematikai tartalék növelésére fordított, valamint az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összegeket.

A tábla sorai

4423ES13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

4423NS13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

Az ebben a sorban szereplő egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

4423ES14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

4423NS14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

Ebben a sorban azt az értéket kell bemutatni, mely a tárgyévi eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak azon részét képezi, mely a 4423ES1 és 4423NS1 soron bemutatott érték maradványának fogható fel.

4423ES2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

4423NS2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

Ezen a soron megadott hozam meghatározásakor figyelembe kell venni a tartalékállomány változását is.

6. 4431ES Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva, külön-külön táblában és összesítetten is be kell mutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai lábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla három oszlopa elkülönítetten kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és azokat a termékeket, szerződéseket, melyek az első két kategóriába nem csoportosíthatók. Ez utóbbit azonban a szöveges jelentésben nevesíteni kell.

Az egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

Külön kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

7. 4441NS Nem-élet ági bruttó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A táblában szerepeltetni kell a nem-életbiztosítási ágra – ágazati és éves bontásban – a tárgyév és az azt megelőző két év kárhányadát.

A kárhányadot a tárgyév és azt megelőző két év díjbevétele, ezen évek kár- és járadék kifizetése és ugyanezen évek káraira képzett tárgyév végi számviteli biztosítástechnikai tartalék nagysága alapján kell meghatározni.

Tárgyévet megelőző 2. év kárhányada = (tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása) / (tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja)

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása = a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra történt bruttó kár- és járadékkifizetés a tárgyévet megelőző két évben és a tárgyévben + a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra képzett bruttó tételes függőkár-tartalék, IBNR tartalék, balesetbiztosítási járadéktartalék és felelősségbiztosítási járadéktartalék a tárgyév záró napján, költségtartalék nélkül.

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja: bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 3. év záró napján + bruttó díjelőírás a tárgyévet megelőző 2. évben - bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 2. év záró napján, ahol a bruttó jelentése: viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, díjak és tartalékok.

Ezzel analóg módon számítandó a tárgyévet megelőző év, illetve a tárgyév kárhányada.

8. 4442NS Nem-élet ági nettó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A 4441NS táblával analóg módon kell kitölteni, ahol nettó alatt a viszontbiztosítás miatt csökkentett értékeket kell érteni.

9. 44C3.. Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a bekövetkezés dátuma szerinti alapfelbontású, kifizetés dátuma szerinti lebonyolítású, viszontbiztosítás szempontjából bruttó, és a viszontbiztosító részesedését tartalmazó kumulált kifizetési adatokkal kitöltött kifutási háromszögeket kell jelenteni.

(Bruttó) kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. pontjában meghatározott kárkifizetéseknek és kárrendezési költségeknek a viszontbiztosító részesedésével növelt összegét kell jelenteni.

A viszontbiztosítóra jutó kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. aa) pont 2. – „viszontbiztosító részesedése” megnevezésű – sorában szereplő értéket kell érteni.

Amennyiben nem áll rendelkezésre 10 éves idősor, rövidebb idősorral kell feltölteni a táblát, az alapszerkezet megváltoztatása nélkül.

Amennyiben a „lakossági, vállalati” bontás nem áll rendelkezésre, ezt a tényt jelezni kell a szöveges jelentésben és megbontás nélküli adatokkal kell feltölteni az adott háromszögeket.

Amennyiben a regressz, illetve közvetlenül allokálható kárrendezési költségek ebben a bontásban nem állnak rendelkezésre, azt jelezni kell a szöveges jelentésben.

10. Szöveges jelentés

A felügyeleti jelentés részét képezi az adatszolgáltatási táblákon kívül egy szöveges jelentés, melyet az alábbiakban, valamint az egyes tábláknál leírtaknak megfelelő tartalommal, a jelentéssel egyidejűleg, az 1. melléklet 3. pontjában leírtak szerint kell teljesíteni.

A szöveges jelentésnek legalább tartalmaznia kell

a) a tárgyév azon számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták képzési módszerének leírását, – ideértve a viszontbiztosítás hatásának elemzését –, melyek képzésével kapcsolatosan érdemi módszerváltás történt a tárgyévben, a módszerváltás okának részletes szakmai indoklásával, mennyiségi hatásának bemutatásával és elemzésével;

b) a tárgyévet megelőző két év számviteli biztosítástechnikai tartalékai felhasználásának leírását rámutatva az esetleges nem várt folyamatokra, problémákra és a tervezett megoldási javaslatokra;

c) azon tartalékok esetében a kiváltó okok és tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4421E.., a 4421N.., a 4422E.. és a 4422N.. tábla közül legalább az egyik év „lebonyolítási eredmény” oszlopában szereplő érték abszolút értéke meghaladja a „tartalék” oszlopában szereplő érték 10%-át, és a biztosító szavatoló tőkéjének a biztosító teljes tőkeszükségletet meghaladó többletének 1%-át.

Amennyiben egy ágazatban a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. táblánál felsorolt tartalékok egy része, vagy egésze forinttól eltérő devizában, vagy devizákban kerül meghatározásra, nyilvántartásra és elszámolásra, és a táblákban megadott lebonyolítási eredmények valamelyikére az adott deviza, vagy devizák árfolyamváltozása olyan jelentős hatással volt, melynek mértéke meghaladja az ezen bekezdésben meghatározott mértéket, a szöveges részben a fenti tábláknak az adott devizanemben történő kitöltésével devizanemenként külön-külön is meg kell adni a lebonyolítási eredményeket.

d) azon ágazatok esetében a kiváltó okok és a tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4441NS, 4442NS tábla közül legalább az egyik év kárhányada meghaladja a 90%-ot;

e) a szöveges jelentés összegző fejezetét, amely

- értékeli a biztosító jelenlegi és a biztosító stratégiájával és üzleti terveivel összhangban legalább két évre előre a jövőben várható pénzügyi helyzetét, szavatoló tőkéjét, minimális szavatoló tőke szükségletét, biztonsági tőkéjét,

- értékeli a tartalékainak megfelelőségét, illetve a tartalékmegfelelőség kockázatait,

- értékeli a díjak jövőbeni elégségességét, illetve az elégségesség kockázatait,

- bemutatja a passzív viszontbiztosítás struktúráját, a fedezett, és a biztosító pénzügyi helyzetéhez viszonyítva jelentős fedezetlen kockázatokat, a viszontbiztosítás területén bekövetkezett főbb változásokat; elemzi a partnerkockázatokat, illetve az ezek enyhítésére hozott vagy tervezett intézkedéseket; kitér a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségére, a nagykockázatok viszontbiztosítási fedezettségére és minden olyan egyéb kockázatra, melyek fedezetlensége veszélyeztetheti a biztosító működését,

- jelzi azokat a tényezőket, melyek veszélyeztethetik a biztosító működését.

A tárgyévi szöveges jelentésben külön ki kell emelni az előző szöveges jelentéshez képest bekövetkezett valamennyi olyan változást, amely az alkalmazott módszertan változásából adódik, s amely jelentősen befolyásolja a biztosító által közölt adatokat.

Amennyiben a biztosító a szükséges adatok hiánya miatt az aktuáriusi jelentésben szereplő bármelyik értéket közelítő eljárás alkalmazásával határozta meg, a szöveges jelentésben részletezni kell a hiányzó adatok körét, az adathiány megszüntetésére tett intézkedéseket és az alkalmazott közelítő eljárást.

6. melléklet a 53/2023. (XII. 2.) MNB rendelethez¹⁹

7. melléklet az 53/2022. (XII. 2.) MNB rendelethez²⁰

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A felügyeleti jelentés formai követelményeit– a 2.2. alpontban foglaltak kivételével – az 1. melléklet 3. pont 3.2–3.8. alpontja határozza meg.

2.2. A „Zöld pénzügyi termékek esetében szolgáltatandó adattartalom” megnevezésű felügyeleti jelentés (a továbbiakban: ZPTZE jelentés) formai és technikai követelményeit az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, valamint az ERA – ZPT termékbejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

4. Meghatározások a felügyeleti jelentésben a biztosítási szerződések termékcsoportos besorolásához

A 42Y1E1, 42Y1E2, 42Y1E3, 42Y24, 42Q1E1, 42Q1E2, 42Q1E3 és 42Q14A1 kódú táblában a biztosító szerződésállományával kapcsolatos információkat termékcsoportos megbontás szerint kell bemutatni. Ezekben a táblákban valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartott szerződéseket is.

A biztosítási termékcsoportok meghatározása a Bit. 4. § (1) bekezdés 10. pontjának figyelembevételével történt.

A termékcsoportos táblákban egy biztosítási szerződést csak egy termékcsoportba, illetve a Bit. 4. § (1) bekezdés 47. pontjában meghatározott jellemző kockázat szerint kell besorolni. A biztosító teljes szerződésállományát be kell sorolni a táblákban szereplő termékcsoportok valamelyikébe, és ezt a besorolást következetesen kell alkalmazni az érintett szerződésre vonatkozó minden további információra vonatkozóan és a különböző jelentési időszakokban.

Amennyiben egy biztosítási szerződés több termékcsoportba is besorolható, úgy elsősorban nem a jellemző kockázat szerint kell bemutatni, hanem a meghatározó termék jellege alapján, pl. nyugdíjbiztosítás, hitelbiztosítás, egészségbiztosítás. Például, ha egy indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, ezt a szerződést a Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítások között kell jelenteni. Továbbá, ha egy lakossági vagyonbiztosítás (lakásbiztosítás) hitelfedezeti záradékkal van ellátva, azt a szerződést és a szerződéshez kapcsolódó információkat nem a lakásbiztosításnál, hanem a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron kell bemutatni mindaddig, amíg a záradék a szerződésen szerepel. Ha a nyugdíjbiztosítás vagy hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szerződés mögött hagyományos életbiztosítás jellegű termékek, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás áll, úgy ezt a szerződést és a kapcsolódó információkat csak a nyugdíj vagy hitelfedezeti termék soron lehet bemutatni.

Lakossági vagyonbiztosítások: e csoportba tartoznak az egyéni lakossági vagyonbiztosítások mellett a társasházi biztosítások is.

Lakásbiztosítás (egyéni): itt kell bemutatni a lakossági lakásbiztosításokat, melyekhez nem kapcsolódik hitelfedezeti záradék.

Társasházi biztosítás: lakóközösségi közös vagyonbiztosítás.

Hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás: azon egyéni lakossági vagyonbiztosítási szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal van ellátva, a hitelfedezeti záradék teljes vonatkozási idejére külön soron kell bemutatni.

Az intézményi vagyonbiztosítás soron azt a biztosítási szerződést és az arra vonatkozó információkat kell bemutatni, melyet közösségi célra alakult nonprofit társadalmi vagy állami szervezettel kötött a biztosító. Külön soron kell megjeleníteni az önkormányzatokkal kötött vagyonbiztosításokat.

A Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve kkv-kat) soron mindazon vállalatokkal kötött vagyonbiztosítást kell bemutatni, mely vállalat mérete meghaladja a kkv-kra vonatkozó előírásokat, (a kkv fogalmát a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3–5. §-a határozza meg).

Kkv-k vagyonbiztosítása: itt kell bemutatni azokat a vállalati vagyonbiztosításokat, melyeket a biztosító azon vállalkozásoknak értékesített, amely kkv-nak minősül.

Az Egyéb vagyonbiztosítások soron a lakossági, intézményi, vállalati és kkv körbe be nem sorolt, további szerződéseket kell bemutatni.

Általános felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Gazdálkodói tevékenységhez kapcsolódó, munkáltatói, szolgáltatói, termékfelelősség, környezeti felelősség stb. kockázatokra terjed ki.

Környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás: kiterjed a környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre. Kapcsolódhat a tudatosabb környezetvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokhoz (pl. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, amely egyes gazdasági szervezeteket környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelez).

Itt kell bemutatni a veszélyes árut, hulladékot szállítók (ADR) környezetvédelmi felelősségbiztosítását is.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkavállalót ért munkabalesetre nyújt fedezetet.

Egyéb felelősségbiztosítás: itt a tevékenységi felelősségbiztosításokat (a cég tevékenysége által okozott személyi és dologi károk megtérítése), a szolgáltatói felelősségbiztosításokat (a cég által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a partnereinek okozott dologi károk térítése), a termékfelelősség-biztosításokat (a gyártott hibás termék révén okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítésére) stb. együttesen kell bemutatni.

Szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható. Idesorolható biztosítás a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása is.

Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből: itt kell bemutatni mindazokat a hitelfedezeti biztosításokat, melyek jellemzően nem-életbiztosítási kockázatokat fedeznek, és nem sorolhatók be a lakossági vagyonbiztosítások közé.

Szállítmány és fuvarozói biztosítás: itt azokat a szállítmányozásra vonatkozó szerződéseket és ahhoz kapcsolódó információkat kell bemutatni, amelyek a légi-, szárazföldi-, a közúti-, vasúti- és vízi szállítmányozásra, áruszállításra terjednek ki. A szerződéssel lefedett kockázat kiterjedhet az áru megromlása, megsérülése, balesetre, szállítás közbeni bűncselekményre stb. hazánkban és a nemzetközi árufuvarozásban egyaránt.

Utasbiztosítás: ide kell besorolni az önálló utasbiztosításokat, melyek egyaránt tartalmazhatnak baleset, betegség, pénzügyi veszteség (csomag kár), segítségnyújtási stb. elemeket.

Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. Ide az önálló, jellemzően baleseti kockázatra kötött szerződés sorolandó, amely fő biztosításként baleseti kockázatra (baleseti halál, baleseti rokkantság, balesetből eredő kórházi kezelés térítésére stb.) került megkötésre, és nem sorolható sem az utasbiztosítás-, sem a munkáltatói felelősségbiztosítási termékcsoportba.

Itt kell bemutatni a közlekedési vállalatokkal kötött csoportos balesetbiztosításokat is.

Betegségbiztosítás: azokat az önálló összegbiztosítási szolgáltatást (kárbiztosítás) nyújtó, betegségbiztosításra kötött szerződéseket kell itt bemutatni, amelyek pl. betegséghez kapcsolódó orvosi költségek finanszírozására, továbbá a betegség miatti jövedelem kiesésre nyújtanak biztosítást.

Kezesi- és garanciabiztosítás: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított helyett kezesként fizetést teljesít a kedvezményezettnek, amennyiben a biztosított a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló vagy egyéb jogi kötelezettségét és ezért a kedvezményezettnek pénzügyi követelése keletkezik a biztosítottal szemben.

Kiterjesztett garanciabiztosítás: újonnan vásárolt műszaki készülékek, berendezések védelmére, valamint a gyári garancia időben történő kiterjesztésére szóló biztosítás.

Jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és ehhez kapcsolódó, más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalás a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelmére vagy képviseletére.

Különböző pénzügyi veszteségek elleni biztosítás: itt kell bemutatni a balesethez, hitelhez nem kapcsolódó lakossági munkanélküliség miatti jövedelem-kiesés, betegség esetén táppénz kiegészítés, egyéb keresőképtelenség, továbbá egyéb jövedelem kiesés – mint pl. elmaradt tartásdíj – esetére szóló jövedelem kiegészítési biztosítást, továbbá a vállalkozás váratlan veszteségeire, jövedelem kiesésére, váratlan többletköltségére stb. szóló biztosítást.

Életbiztosítási termékcsoportok

A hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékcsoportok besorolása alapvetően nem változik a korábbi gyakorlathoz képest. Fő eltérést jelent, hogy azokat az életbiztosításokat, melyek hitelekhez kapcsolódnak, hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva, azokat a hitelfedezeti életbiztosítások között kell kimutatni. Azon életbiztosítások, melyek megfelelnek a nyugdíj célú megtakarítás feltételeinek, és nyugdíjbiztosításként kerültek megkötésre, azokat a nyugdíjbiztosítások között kell szerepeltetni. A hagyományos (haláleseti, elérési, vegyes) életbiztosítási szerződésben meghatározott összegen felüli szolgáltatás mellett egészségügyi szolgáltatásfinanszírozás is megjelenik, melynek keretében a biztosítóval szerződött - pl. magán, állami vagy önkormányzati - kórházakban a biztosító átvállalja a biztosított ténylegesen felmerülő, meghatározott költségeit, úgy ezeket a szerződéseket az egészségbiztosítás soron kell bemutatni.

Egészségbiztosítás: olyan biztosítási szerződések, melyben a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy az ügyfélnek egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását nyújtja.

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint: nyugdíjbiztosításnak számít minden olyan, legalább 10 éves futamidejű életbiztosítás, amely a valós nyugdíjba vonulás idején lejár. Ide sorolható az olyan életbiztosítás is, mely haláleset idején teljesít kifizetést, valamint az is, amely 2014-től a megkötéskor érvényben lévő, hivatalos nyugdíj korhatár szerint jár le, abban az esetben is, ha a lejáratkor valójában az adott személy még nem megy nyugdíjba (pl. abból az okból, hogy addigra kitolódik a nyugdíjkorhatár).

Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás: itt kell mindazokat a hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat kimutatni, melyek hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva. A biztosítási összeg a hitelt nyújtó bankra engedményezett, a felvett hitelösszeg erejéig. Ha a biztosított személy (adós) meghal vagy maradandó egészségkárosodás miatt rokkanttá válik, akkor a biztosító a biztosítási összeg erejéig az adós hitelét előtörleszti.

A csoportos hitelfedezeti életbiztosítás külön soron kerül bemutatásra. A csoportos hitelfedezeti biztosítás esetében a jelzálog-, lakáshitelt nyújtó, illetve hitelkártya kibocsátó hitelintézet közvetlenül a biztosítóval köt szerződést, ezekben a szerződésekben többnyire a rokkantság és a haláleseti kockázat szerepel.

Csoportos életbiztosítás: ezen a soron mindazon csoportos élet-, baleset- és betegség biztosításokat kell megjeleníteni, melyek a hitelfedezeti célú csoportos életbiztosításba nem tartoznak, vagyis melyek nem hitelintézettel, mint szerződővel kerültek megkötésre.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás: Az ezen biztosításokra vonatkozó információkat tájékoztató jelleggel, önállóan, külön soron kell bemutatni úgy, hogy a szerződés darabszámához hasonlóan a kiegészítő biztosításhoz kapcsolódó további adatok e soron történő bemutatása nem befolyásolja a fő biztosítási terméknél jelentett adatokat, vagyis a fő termékről a kiegészítő biztosítási részt pl. a díjadatokat nem kell leválasztani. Mivel a termékcsoportok hierarchiájában ez a sor függetlenül, önállóan szerepel, a beírt értékek nem okoznak halmozódást.

II.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.

2. 42Y1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást állományváltozásként kell jelenteni.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még ugyanazon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni. A szaporulat részeként külön is szükséges bemutatni a reaktivált szerződések darabszámát (6. oszlop) a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot (7.oszlop), és a módosított, átdolgozott, átsorolt szerződések darabszámát (8.oszlop). Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány(db)

Az oszlop tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés (MFO) / Reaktivált szerződések (É)

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás üzletágban ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyévben reaktivált szerződések számát.

7. oszlop 4. oszlopból: Tárgyidőszak végi tényleges nettó szaporulat

Az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges, vagyis a törlések figyelembevételével nettósított szaporulatot kell jelenteni.

8. oszlop 4. oszlopból: Módosított/átdolgozott/átsorolt szerződések

Az oszlopban a Szaporulat oszlopban jelentett módosított, átdolgozott vagy átsorolt szerződések darabszámát kell elkülönítetten feltüntetni.

10. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/ Lejáratkori megszűnés (É)

Idetartozik a lejáratkori megszűnés.

13. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások fix lejáratúakra

A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek fix lejáratú (pl. 10, 15 éves) szerződésekre vonatkoznak.

14. oszlop: 12. oszlopból: Visszavásárlások nem fix lejáratúakra

A 12. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek nem fix lejáratú (pl. élethosszig tartó, tartam nélküli) szerződésekre vonatkoznak.

20. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra vagy termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott vagy termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát. Amennyiben a határozott és határozatlan idejű szerződések szüneteltetése a szerződés átdolgozásával jár, a leírtak szerint kell jelenteni ebben az oszlopban.

24. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések

Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (23. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.

25. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

Az oszlopban az adott üzletágba sorolt egyedi és csoportos biztosítási szerződésekre vonatkozóan a biztosítottak számát kell megadni.

A tábla sorai

42Y1E11101 és 42Y1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás

A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Y1E111013 és 42Y1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E1110111 és 42Y1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.

42Y1E1110131 és 42Y1E1120131 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások darabszámát.

42Y1E11103 és 42Y1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön-külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.

42Y1E11106 és 42Y1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősségbiztosítás

42Y1E11107 és 42Y1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Y1E11108 és 42Y1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)

Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek – függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól – hitelfedezeti célokat is szolgálnak, és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.

42Y1E11109 és 42Y1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Y1E11114 és 42Y1E11214 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

42Y1E12101-től 42Y1E12103-ig és 42Y1E12201-től 42Y1E12203-ig sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Y1E12104 és 42Y1E12204 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetők pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.

42Y1E12106 és 42Y1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint és 42Y1E12107 és 42Y1E12207 sor Egyéb nyugdíjbiztosítás

Külön soron kell bemutatni az Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.

Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.

42Y1E12109 és 42Y1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás

Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.

42Y1E121131 és 42Y1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az „Életbiztosítások” rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.

42Y1E13 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Y1E101 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas haláleseti biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban, vagyis aszerint kell a szerződéseket szétbontani, hogy mikor kötötték azokat (pl. a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben). Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E101101-42Y1E101113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1011 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12101 során jelentett adattal, míg a 42Y1E101201-2Y1E101213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1012 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12201 során jelentett adattal.

4. 42Y1E102 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas elérési biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E102101–42Y1E102113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1021 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12102 során jelentett adattal, míg a 42Y1E102201–42Y1E102213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1022 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12202 során jelentett adattal.

5. 42Y1E103 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E103101–42Y1E103113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1031 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12103 során jelentett adattal, míg a 42Y1E103201–42Y1E103213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1032 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12203 során jelentett adattal.

6. 42Y1E104 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E104101–42Y1E104113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1041 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12104 során jelentett adattal, míg a 42Y1E104201–42Y1E104213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1042 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E12204 során jelentett adattal.

7. 42Y1E105 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 és 42Y1E1220611 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E105101–42Y1E105113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1051 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1210611 során jelentett adattal, míg a 42Y1E105201–42Y1E105213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1052 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1220611 során jelentett adattal.

8. 42Y1E106 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 kódú táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E106101–42Y1E106113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1061 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1210612 során jelentett adattal, míg a 42Y1E106201–42Y1E106213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1062 és konzisztensen a 42Y1E1 kódú tábla 42Y1E1220612 során jelentett adattal.

9.²¹ 42Y1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

A tábla kitöltése

A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételt, az aktív viszontbiztosítások díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Y1E1 kódú táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolása következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitó állománydíj

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Szaporulat állománydíj

Ebben az oszlopban a tárgyidőszaki végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni.

3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj (MFO)/ Reaktivált szerződések állománydíja (É)

Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén ebben az oszlopban kell jelenteni azon szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

Életbiztosítási üzletágak esetében ebben az oszlopban kell bemutatni a tárgyidőszakban reaktivált szerződések állománydíját.

6. oszlop Állománydíj változás - növekedés

7. oszlop Állománydíj változás - csökkenés

Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.

8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.

9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.

10. oszlop Záró állománydíj

10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 5. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + 6. oszlop Állománydíj változás növekedés – 7. oszlop Állománydíj változás csökkenés

11. oszlop Díjbevétel

Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből, továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.

A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 11. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével.

A 42Y1E21 Nem-életbiztosítások, 42Y1E22 Életbiztosítások és 42Y1E23 CSÉB elnevezésű sorok 11. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2023/894 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.01 kódú, éves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírás (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értékek összegével, az azonos díjfogalom miatt.

13. oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.

15–19. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma, valamint Kárráfordítás

Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Y1E1 kódú táblában jelentették. Aktív viszontbiztosítás esetében az adatokat szintén a megfelelő terméksoron kell jelenteni. A kárráfordítást kárrendezési költségek nélkül kell feltüntetni, a kárrendezési költség a 28. oszlopban jelentendő.

18. és 19. oszlop 16. oszlopból: Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés

Tartalékok alatt bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.

A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.

Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni. A megbontás módszertanát az éves felügyeleti szöveges jelentésben szükséges bemutatni.

IFRS-eket alkalmazó biztosító esetén az IFRS 17 szerinti felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (liability for incurred claims – LIC) változása jelentendő kártartalék változásként.

20–22. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.

23–25. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma

A 26–30. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

26. oszlop Szerzési költség

Azon költségek, melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket – például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár –, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

27. oszlop Igazgatási költség

A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfóliónyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségek. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

28. oszlop Kárrendezési költség

A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

29. oszlop Befektetési költség

Az oszlopban a biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten rendelhető költségeket kell jelenteni. A befektetési költséget élet és nem-élet ág szerinti megbontásban kell jelenteni, emellett meghatározott, főbb élet ági termékcsoportok tekintetében jelentendő (például befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és vegyes életbiztosítások esetén).

30. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

31. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.

32. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.

A tábla sorai

42Y1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni az egyéni lakásbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.

42Y1E210131 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokból a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások adatait.

42Y1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Y1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Y1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Y1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Y1E2114 sor Casco

asco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

42Y1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint

Nyugdíjbiztosítás Szja. tv. szerint = az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető

42Y1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.

42Y1E23 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

10. 42Y1E3 A biztosító állománydíjának, illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

A tábla kitöltése

A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni, Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.

Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyezni a 42Y1E2 kódú tábla 10. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Y1E2 kódú tábla 12. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.

A tábla sorai

42Y1E31101 és 42Y1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E31114 és 42Y1E32114 sor Casco

Casco = Szárazföldijármű-casco + Egyéb jármű casco

11. 42Y1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)

Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42Y1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

Az alábontó sorokban (42Y1G11–42Y1G16 sor) az adatokat – amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel – minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Y1G1 soron jelentett adatokkal.

42Y1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42Y1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

42Y1G34 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

12. 42Y3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában valamennyi biztosítási szerződést jelenteni kell, így a számviteli szempontból befektetési szerződésként nyilvántartottakat is.

A tábla oszlopai

4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a – megelőző oszlopban is bemutatott – visszavásárlásoknak a számát és a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42Y3A311 Folyamatos díjas szerződések 1–6. és 7–12. oszlop

Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Y3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Y3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a „lejárat miatt” oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

13. 42Y5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

14. 42Y9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.

A tábla sorai

42Y9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok összesen

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai esetében (42Y9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalapok nevei

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni. A használt elnevezésnek meg kell egyeznie a biztosító honlapján közzétett elnevezéssel, és egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q25 és 42BP kódú tábla esetében.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni. Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Y9F, 42Q9F, 42Q9G2, 42Q25, 42PRIIPS1, 42BA, 42BP és 42N9G1 kódú tábla esetében.

4. oszlop Befektetési egység árfolyama

Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.

5. oszlop Eszközalap referenciaindexe

A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja.

6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.

8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)

Idővel súlyozott ÁV=

ahol

CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

10. oszlop Számláló (ezer Ft)

Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

11. oszlop Nevező (ezer Ft)

Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.

12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] × 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.

13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] × 100

A képletben a nyitó és záró állományt, illetve az állományváltozást a kereskedési költségek és a vagyonkezelési díj levonása utáni értéken kell figyelembe venni.

14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) × 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

16. oszlop A tárgyidőszak eleje („éééé.hh.nn”. formában)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az „alap” tárgyidőszaki indításának napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).

17. oszlop A tárgyidőszak vége („éééé.hh.nn” formában)

A tárgyév december 31-e, illetve az „alap” megszüntetésének tárgyévi napja, „éééé.hh.nn” számformátumban (a hozam számítása érdekében).

18. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

15. 42Y9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

16. 42Y13A A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók és a biztosító által közvetve vagy közvetlenül megbízott biztosításközvetítő természetes személyek számát és – egyes kategóriák esetében – a bérköltséget kell jelenteni.

A tábla sorai

42Y13A111 sor Felsővezetés

Idesorolandó a biztosító első számú vezetője, az elnök, a vezérigazgató, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és azon egyéb személyek is, akik a felsővezetést alkotják, kivéve: vezető aktuárius, vezető kockázatkezelő, megfelelőségi vezető, belső ellenőrzési vezető, értékesítési tevékenységért felelős vezető(k).

42Y13A112 sor Aktuáriusi feladatkör

Idesorolandók az aktuáriusi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a vezető aktuáriust is.

42Y13A113 sor Kockázatkezelési feladatkör

Idesorolandók a kockázatkezelési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a kockázatkezelési vezetőt is.

42Y13A114 sor Megfelelőségi feladatkör

Idesorolandók a megfelelőségi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve megfelelőségi vezetőt is.

42Y13A115 sor Belső ellenőrzési feladatkör

Idesorolandók a belső ellenőrzési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a belső ellenőrzési vezetőt is.

42Y13A116 sor: Értékesítési tevékenységért felelős vezető(k)

Idesorolandó a biztosító azon értékesítési tevékenységért felelős vezetője (vezetői), akiről (akikről) a Bit. 48/A. § alapján nyilvántartást vezet.

42Y13A117 sor Biztosító közreműködői

Idesorolandók a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző, a biztosítóval jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyek.

42Y13A118 Egyéb dolgozók összesen

A 42Y13111–42Y13A117 sorban nem szerepeltetett, a biztosítónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek számát kell itt jelenteni.

42Y13A12 Biztosításközvetítő (ügynök) természetes személyek száma

Idesorolandók a biztosító megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten vagy egyéni vállalkozón keresztül munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynöknek [Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja] minősülő természetes személyek.

42Y13A13 Biztosításközvetítő (ügynök) jogi személyek száma

Idesorolandók a biztosítóval megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek.

A tábla oszlopai

1. oszlop Létszám (fő)

A biztosító által az adott sorban meghatározott szerepet betöltő munkavállalóinak az éves átlagos állományi létszámát szükséges megadni, kivéve a 42Y13A12 sort, amely sor tekintetében a függő biztosításközvetítők tárgyév végi záró létszámát szükséges megadni.

2. oszlop Bérköltség (ezer Ft)

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

17. 42Y17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42Y17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

18. 42Y19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A tábla kitöltése

A táblában használt fogalmak

- az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/;

- eseti ügyfél: aki a biztosítóval nem áll tartós szerződéses jogviszonyban és személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez ügyleteket (ügyleti megbízásokat);

- kettős felhasználású termék: a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország;

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- magas kockázatúnak minősített ország, térség: a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletének 3. pontjában foglaltak alapján, a biztosító által magas kockázatúnak minősített ország, térség;

- összetett tulajdonosi struktúra: olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;

- tárgyév végi állapot: az adott naptári év utolsó napján fennálló állapot;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- ügylet: jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet;

- ügyleti megbízás: azon ügylet, amelyet a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A tábla oszlopai

A tábla a) oszlopában a tárgyévre vonatkozó adatot fő, illetve darabszám tekintetében szükséges megadni.

A tábla b) és c) oszlopában az érintett soroknál szereplő meghatározás szerint, az adatszolgáltató szemszögéből a Jóváírások és Terhelések éves összesített értékösszegét minden esetben ezer forintban, kettő tizedesjegy pontossággal szükséges megadni.

A tábla sorai

42Y1901 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

42Y1902 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

42Y1903 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési feladatokat ellátó területen rendelkezésre álló erőforrás (FTE)

A tárgyév végi állapot szerint ebben a sorban a biztosítónak a rendelkezésére álló pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzési feladatokat ellátó területen egy teljes munkanapra (napi 8 óra) vetített erőforrás összegét (a továbbiakban: Erőforrás) szükséges szerepeltetni.

A42Y1903 sorban és annak alábontó soraiban kizárólag a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás- megelőzési feladatokat ellátó terület rendelkezésére álló Erőforrás jelentendő, vagyis a pénzmosás- megelőzési terület (AML) rendelkezésére álló teljes Erőforrás (FTE) adat, illetve ezen belül az egyes szakfeladatokra eső Erőforrás (FTE) bontás megadása szükséges. Az egyéb, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokat (pl.: ügyfél-átvilágítás, szankciós szűrés, bejelentés) is részben ellátó területek (pl. üzleti terület, nemzetközi pénzforgalom) vonatkozásában a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jellegű feladatokra eső Erőforrás (FTE) adatok nem tartoznak ide. Ugyancsak nem tartoznak ide – így az alábontó sorokban sem szerepeltetendők – a kiszervezés keretében végzett tevékenység esetén a beszállító által ezekre a feladatokra alkalmazott Efőrorrás (FTE) adatok.

A 42Y19031–42Y19037 sor összegének meg kell egyeznie a 42Y1903 sorban megadott adattal, az adatokat egy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

42Y19031 Vezetői feladatok

A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrás vezetői feladatok ellátására szolgáló része.

42Y19032 Operáció – szankciós és tranzakció szűrés, illetve bejelentés

A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, a szankciós- és tranzakció szűréssel, illetve bejelentéssel foglalkozó része.

42Y19033 Operáció – ügyfél-átvilágítás, ügyfélbefogadás

A 42Y1903 sorból az Erőforrás operáción belül, ügyfél-átvilágítással, ügyfélbefogadással foglalkozó része.

42Y19034 Másodlagos kontroll

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás másodlagos kontrollra csoportosított része. A biztosító saját megítélésén alapul, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő többek között: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elv, minőségellenőrzési funkció.

42Y19035 Szabályozás, tanácsadás, projekt

A 42Y1903 sorból a rendelkezésre álló Erőforrásnak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő szabályozásra, tanácsadásra, projektre csoportosított része. E sor vonatkozásában nem kell figyelembe venni az általános compliance tevékenységgel kapcsolatos feladatokat (pl. etika, összeférhetetlenség).

42Y19036 Képzés, oktatás

A 42Y1903 sorból az Erőforrás képzésre, oktatásra csoportosított része. Ebben a sorban szerepeltetni kell minden, pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő képzést, oktatást függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Központi tréningek esetén fel kell tüntetni a tréningek összeállításához, megtartásához igénybe vett helyi erőforrást.

42Y19037 Egyéb

A 42Y1903 sorból rendelkezésre álló Erőforrás egyéb feladatra csoportosított része.

42Y1904 Ügyfelek száma

Tekintettel a Pmt. 6/A. §-ára, az ezen sorban megadott adat egyenlő a kockázati kategória szerinti bontásban a 42Y190411, 42Y190412 és 42Y190413 sorban megadott szám összegével.

42Y190411 Ügyfelek kockázati szintje magas

A 42Y1904 sorból a biztosító által magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42Y1904111 Kiemelt kockázatú országból származó ügyfelek

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42Y1904112 Ügyfél kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

42Y1904113 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akiknek a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján a többségi tulajdonú állami vállalatnak a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján megállapított tényleges tulajdonosa nem esik a magas kockázati besorolás és fokozott ügyfél-átvilágítási többlet intézkedések hatálya alá, ezért ezen személyekre vonatkozó adat ebben a sorban nem szerepeltetendő.

42Y1904114 Nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

A 42Y190411 sorból, azon nonprofit ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik esetében a biztosító – belső kockázatértékelése alapján – fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő. Nonprofit szervezetnek minősül az a jogalany, amelynek létesítése elsődlegesen nem gazdasági tevékenység során biztosított vagyonszerzést céloz (pl. alapítvány, egyesület, párt, egyház).

42Y1904115 Ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú országból származik

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik tényleges tulajdonosa pénzmosási szempontból lényegesnek minősített kapcsolattal rendelkeznek kiemelt kockázatot jelentő országgal.

42Y1904116 Ügyfél szokatlanul vagy túlzottan összetett tulajdonosi struktúrával rendelkezik

42Y1904117 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42Y190411 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító saját kockázatértékelésében megállapított, belső szabályzatában rögzítettek alapján, magas ügyfélkockázati kategóriába tartoznak, és a 42Y1904111–42Y1904116 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethetőek meg.

42Y190412 Ügyfelek kockázati szintje átlagos

A 42Y1904 sorból a biztosító által átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42Y190413 Ügyfelek kockázati szintje alacsony

A 42Y1904 sorból a biztosító által alacsony kockázati kategóriába sorolt ügyfelek száma.

42Y19051 Nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint azon ügyfelek száma, akiket a biztosító saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél megerősített eljárás alá tartozik. Amennyiben a biztosító saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolta az ügyfelet, és ez alapján tartozik az ügyfél megerősített eljárás alá, úgy a biztosítónak ezen ügyfeleket a 42Y1904 sorban és annak alábontó soraiban szükséges feltüntetnie, és ezen ügyfelek vonatkozásában nem töltendő ki a 42Y190511–42Y190514 sor.

42Y190511 Havi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmat lebonyolító ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, akik által a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára teljesített készpénzbefizetések teljes forintösszegének értéke elérte, vagy meghaladta a százmillió forintot egy naptári hónapban, illetve ezen készpénzbefizetések (jóváírások) éves összesített összege A tábla a) oszlopában egy ügyfelet az adott tárgyévben csak egyszer szükséges a biztosítónak feltüntetnie, annak ellenére is, ha ugyanazon ügyfélnek egynél több hónapban is elérte vagy meghaladta a készpénzbefizetései teljes forintösszegének értéke a százmillió forintot, a b) és c) oszlopban azonban a készpénzforgalom teljes éves összesített értékét kell megadni.

42Y190512 Bejelentett ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akikkel kapcsolatban a biztosító a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti legutolsó bejelentése óta egy év nem telt el.

42Y190513 Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy ügyfelek

A 42Y19051 sorból azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik Magyarországon sem bejelentett lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel nem rendelkeznek.

42Y190514 Saját kockázatértékelésen alapuló belső szabályzatban rögzített esetek

A 42Y19051 sorból a biztosító saját kockázatértékelése, illetve belső szabályzatában rögzítettek alapján, azon ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (Terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magas kockázatú kategóriában szerepelnek, de megerősített eljárás alá tartoznak, és a 42Y190511–42Y190513 sorban meghatározott kritériumok egyikének sem feleltethető meg.

42Y19061 Adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

42Y190611 42Y19061-ből: a magas kockázati besorolású, adószámmal nem rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19061 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik adószámmal egyáltalán nem rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42Y190612 42Y19061-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42Y19062 Nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek

42Y190621 42Y19062-ből: a magas kockázati besorolású nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

Tárgyév végi állapot szerint a 42Y19062 sorból azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik nem magyar adószámmal rendelkeznek és akiket a biztosító a Pmt. 16. § (1) bekezdése szerint magas kockázatúnak tekint. A Pmt. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint ide kell érteni és magas kockázatúnak kell tekinteni azon ügyfeleket is, melyeket a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetek alapján minősít magas kockázatúnak.

42Y190622 42Y19062-ből: a nem magas kockázati besorolású, megerősített eljárás alá tartozó nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek

42Y19063 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

42Y19064 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42Y19065 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

42Y19071 Biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek

A tárgyév végi állapot szerint a biztosító által magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből származó ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező jóváírások és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi, a biztosító által magas kockázatúnak minősített országból, térségből származó ügyfélhez kapcsolódó tranzakció jelentendő. Azon országok, melyek jogszabályi rendelkezés alapján minősülnek kiemelt kockázatú országnak, nem tartoznak a biztosító által magas kockázatúnak minősített országok, térségek közé, ezért azok ebben a sorban nem jelentendők.

42Y19072 Adózási szempontból nem együttműködő országokból, illetve területekről származó ügyfelek

42Y19081 Ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás miatt átvilágított eseti ügyfelek

Azon eseti ügyfelek száma, illetve az ügyfelek biztosítására érkező befizetések (jóváírások) és az ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó kifizetések (terhelések) éves összesített értékösszege, akik a biztosító ügyfeleinek biztosításához kapcsolódó, ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízást teljesítettek.

42Y19091 Magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások

42Y190911 42Y19091-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42Y19091 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítására érkeztek.

42Y190912 42Y19091-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkező jóváírások

A 42Y19091 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokból, térségekből érkező jóváírások száma és forintban megadott összértéke, melyek nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítására érkeztek.

42Y19092 Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló terhelések

Magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke. A sorban összeghatártól függetlenül valamennyi tranzakció jelentendő. Magas kockázatúnak minősített országoknak, térségeknek kell tekinteni a kiemelt kockázatú országokat, valamint a kockázati alapon biztosító által magas kockázatúnak minősített országokat, illetve térségeket.

42Y190921 42Y19092-ből: magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42Y19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42Y190922 42Y19092-ből: nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódó terhelések

A 42Y19092 sorból azon, magas kockázatúnak minősített országokba, térségekbe irányuló kifizetések (terhelések) száma és forintban megadott összértéke, mely kifizetések nem magas kockázati szinttel rendelkező, de megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek biztosítási szerződéseihez kapcsolódtak.

42Y1910 Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés vonatkozású új üzleti gyakorlat

A tárgyévben a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységgel kapcsolatban a biztosító által bevezetett új üzleti gyakorlat száma, például: új teljesítési megoldás, új vagy fejlődő technológia.

42Y1911 Egyedileg a tízmillió forintot elérő, vagy meghaladó készpénzbefizetések

A biztosítónak a tárgyévben a készpénzbefizetések darabszámát, illetve a biztosító hitelintézet(ek)nél vezetett gyűjtőszámlájára történő készpénzbefizetések (jóváírások) teljes forintösszegét szükséges megadnia, amelyek értéke egyedileg elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42Y1912 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22–24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott ügyfél-átvilágítások számát szükséges feltüntetni.

42Y1913 Távollévő ügyfél közhiteles okiratok által történő átvilágítása

42Y1914 Meghatalmazott közreműködése mellett végzett ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél ügyfél helyett és nevében meghatalmazott jár el és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a biztosító a meghatalmazott részvételével végzi el.

42Y1915 Közvetítő által végzett átvilágítás

A Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet végző közvetítő által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42Y1916 Auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett elektronikus ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeket a biztosító az adott tárgyévben auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végez el.

19. 42Y21M IFRS-eket alkalmazó biztosítók pénzügyihelyzet-kimutatás adatai

A tábla sorai

42Y21M1 1. Eszközök összesen

Az IAS 1 9. bekezdés a) pontja szerint.

42Y21M101 1.1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

Az IAS 1 54. bekezdés i) pontja szerint a pénzügyi helyzet kimutatásban minimálisan jelentendő tétel.

42Y21M102 1.2. Pénzügyi eszközök - befektetések (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével, melyek az 1.3. és 1.4. sorban jelentendők)

A befektetések teljes összege, kivéve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket, illetve az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó eszközöket (ezen befektetési szerződésekre az IFRS 17 11. bekezdés b) pontja szerint az IFRS 9 vonatkozik). A követelések és pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek nem tartoznak ide.

42Y21M103 1.3. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések (IFRS 17 hatálya alá tartozó biztosítások)

Az IFRS 17 hatálya alá tartozó indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök.

42Y21M104 1.4. Befektetési szerződések mögöttes eszközök (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések)

Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződések mögöttes eszközeit megbontva azon befektetésekre, melyek indexhez vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) élet-biztosítási szerződésekhez kapcsolódnak (42Y21M1041 1.4.1. Unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök), illetve azon befektetésekre, melyek nem unit-linked típusú szerződésekhez kapcsolódnak (42Y21M1042 1.4.2. Nem unit-linked típusú befektetési szerződések mögöttes eszközök).

42Y21M105 1.5. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök

42Y21M106 1.6. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek eszközök

Az IFRS 17 78. bekezdés a) és c) pontjai szerint elkülönítetten bemutatandó tételek.

42Y21M2 2. Kötelezettségek összesen

Az IAS 1 9. bekezdés b) pontja szerint.

42Y21M201 2.1. Kibocsátott biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek (kivéve a unit-linked típusú szerződések tartaléka)

Az IFRS 17 78. bekezdés b) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel. Külön soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Y21M201), illetve a nem unit-linked típusú biztosítási szerződésekre jutó biztosítási kötelezettséget (42Y21M202).

A biztosítási szerződésekből származó biztosítási kötelezettségek tekintetében az IFRS 17 alapján történő értékelés szerinti fő alkotóelemeket külön is meg kell jeleníteni a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (LRC) részletes megbontásával, illetve a felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) bemutatásával.

A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.

42Y21M20111 2.1.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33–36. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20112 2.1.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20113 sor 2.1.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség - szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések esetében a szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43–46. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20114 sor 2.1.1.4. Díjallokációs módszer esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség (PAA alkalmazása esetén számított LRC)

Ezen a soron jelentendő a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre számított fennmaradó fedezet értéke (LRC), mivel ezekre a kötelezettségekre a fenti megbontás nem alkalmazható.

A felmerült kárigényekre vonatkozó kötelezettség (LIC) tekintetében külön is meg kell adni a díjallokációs módszer alkalmazásával értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Y21M20122 sorban), illetve a nem a díjallokációs módszerrel értékelt biztosítási szerződésekre jutó részt (42Y21M20121 sorban).

42Y21M202 2.2. Kibocsátott unit-linked típusú biztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek

A sor esetén a fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség tekintetében a következő megbontás szerint kell jelenteni.

42Y21M20211 2.2.1.1. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség - jövőbeni cash flow-kra vonatkozó becslés jelenértéke (LRC - PVCF)

A jövőbeni cash-flow-kra vonatkozó becslések jelenértéke (IFRS 17 33–36. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20212 2.2.1.2. Fennmaradó fedezetekre vonatkozó kötelezettség – nem pénzügyi kockázatra vonatkozó kockázati kiigazítás (LRC-RA)

A jövőbeni cash flow-k nem pénzügyi kockázatok miatti kiigazítása (IFRS 17 37. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M20213 2.2.1.3. Fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség – szerződéses szolgáltatási margin (LRC-CSM)

A szerződéses szolgáltatási margin értéke (IFRS 17 43–46. bekezdésének megfelelően értékelve).

42Y21M203 2.3. Befektetési szerződésekből származó pénzügyi kötelezettség (IFRS 9 hatálya alá tartozó szerződések tartaléka)

Itt kell jelenteni az IFRS 17 szerint biztosítási szerződésnek nem minősülő, az IFRS 9 hatálya alá tartozó befektetési szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek tekintetében külön be kell mutatni a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződésekhez tartozó kötelezettségeket a 42Y21M2031 sorban.

42Y21M204 2.4. Tartott viszontbiztosítási szerződések azon portfóliói, amelyek kötelezettségek

Az IFRS 17 78. bekezdés d) pontja szerint elkülönítetten bemutatandó tétel.

42Y21M3 3. Saját tőke összesen

Az IAS 1 9. bekezdés c) pontja szerint.

20. 42Y21E IFRS-eket alkalmazó biztosítók átfogó jövedelemkimutatás adatai

A tábla kitöltése

Az eredményt csökkentő tételek negatív értékként jelentendők.

A tábla sorai

42Y21E01 1. Biztosítási árbevétel

IFRS 17 83. bekezdése szerinti biztosítási árbevétel.

42Y21E011 1.1. Díjallokációs (PAA) módszerrel értékelt szerződésekből származó biztosítási árbevétel

A biztosítási árbevétel megbontásaként külön szükséges bemutatni a díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre jutó árbevételt.

A nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződések tekintetében a biztosítási árbevétel IFRS 17 106. bekezdése szerinti megbontását is meg kell adni. A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettségek (LRC) változását a 42Y21E012 sorban kell megadni. Azon díjak részének allokációját, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak, a 42Y21E013 sorban kell megadni.

A fennmaradó fedezetre vonatkozó kötelezettség változásaival kapcsolatos tételek: 42Y21E0121 sor – IFRS 17 106. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel, 42Y21E0122 sor – IFRS 17 106. bekezdés a) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E0123 sor – IFRS 106. bekezdés a) pont iii alpontja szerinti tétel, 42Y21E0124 sor – IFRS 17 106. bekezdés a) pont iv) alpontja szerinti tétel.

42Y21E013 1.3. Azon díjak részének allokációja, amelyek a biztosítási akvizíciós cash flow-k megtérülésével kapcsolatosak (nem díjallokációs módszerrel értékelt szerződésekre)

Az IFRS 17 106. bekezdés b) pontja szerinti tétel.

42Y21E02 2. Biztosítási szolgáltatási ráfordítások

Az IFRS 17 84. bekezdése szerinti biztosítási szolgáltatási ráfordítások.

A biztosítási szolgáltatási ráfordítások az IFRS 17 103. bekezdés b) pontja szerinti megbontását kell megadni a 42Y21E021, 42Y21E022, 42Y21E023, 42Y21E024 sorban.

42Y21E021 sor – IFRS 17 103. bekezdés b) pont i alpontja szerinti tétel, 42Y21E022 sor – IFRS 17 103. bekezdés b) pont ii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E023 sor – IFRS 103. bekezdés b) pont iii) alpontja szerinti tétel, 42Y21E024 sor – IFRS 17 103. bekezdés b) pont iv) alpontja szerinti tétel.

42Y21E03 3. Tartott viszontbiztosítási szerződések nettó ráfordítása

Az IFRS 17 82. bekezdése szerint a tartott viszontbiztosítási szerződésekből származó bevételeket vagy ráfordításokat a kibocsátott biztosítási szerződésekből származó ráfordításoktól vagy bevételektől elkülönítetten be kell mutatni a 42Y21E031 és 42Y21E032 sorban.

42Y21E04 A) BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI EREDMÉNY (1+2+3)

Az IFRS 17 80. bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szolgáltatási eredmény.

42Y21E051 4.1. Kamatbevétel vagy -ráfordítás – az eredménnyel szemben valós értéken értékeltektől eltérő pénzügyi eszközökön

Az IFRS 7 20. bekezdés b) pontja szerinti tétel.

42Y21E053 4.3. Nyereség vagy veszteség az átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tétel eredményben elszámolandó része.

42Y21E054 4.4. Befektetési szerződésekből eredő kötelezettségek változása

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont i) alpontja szerinti tétel.

42Y21E055 4.5. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség

Az IAS 1 82. bekezdés aa) pontja szerinti tétel.

42Y21E056 4.6. Értékvesztések és visszaírások nettó összege

Az IAS 1 82. bekezdés ba) pontja szerinti tétel.

42Y21E057 4.7. Társult vállalkozásoktól kapott osztalék

Az IAS 1 82. bekezdés c) pontja szerinti tétel.

42Y21E058 4.8. Egyéb nyereség vagy veszteség

Idetartoznak például a befektetési célú ingatlanok valós érték helyesbítéseiből eredő nyereségek vagy veszteségek (IAS 40 76. bekezdés d) pontja szerinti tétel).

42Y21E06 5. Biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások

Az IFRS 17 80. bekezdés b) pontja szerinti biztosítási pénzügyi bevételek vagy ráfordítások. A biztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt és a viszontbiztosítási szerződésekből származó pénzügyi eredményt elkülönítetten is jelenteni kell a 42Y21E061 és 42Y21E062 sorban.

Az egyéb átfogó jövedelem tekintetében meg kell adni a jövőben eredménybe átsorolható és a jövőben az eredménybe át nem sorolható jövedelmeket a 42Y21E13 és 42Y21E14 sorban.

42Y21E171 13.1. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összege.

42Y21E172 13.2. Nyereség vagy veszteség az egyéb átfogó jövedelemmel (OCI) szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön (melyet az adott időszakra vonatkozóan kivezetéskor a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe soroltak át)

Az IFRS 7 20. bekezdés a) pont viii) alpontja szerinti tételből az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség teljes összegéből az eredménybe átvezetendő tétel. Megegyezik a 42Y21E053 sor összegével.

42Y21E173 13.3. Pénzügyi eredmény biztosítási szerződésekből

42Y21E174 13.4. Pénzügyi eredmény viszontbiztosításból

A biztosítási pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt része, az IFRS 17 90. bekezdése alapján a választott számviteli politikától függően szükséges jelenteni.

42Y21E24 Tárgyidőszakban az eredményben elszámolt pótadó

Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni.

42Y21E25 Tárgyidőszakban az adóhatóság részére megfizetett pótadó

Ebben a sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.

21. 42Y24 Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként

A tábla a biztosító tárgyidőszaki szerzéseinek értékesítési csatornánkénti, valamint a közvetítőknek fizetett jutalékok és díjazások [a Bit. 375/B. § (3) bekezdése szerinti közvetett díjazás] jutaléktípusonkénti bemutatására szolgál termékek, termékcsoportonkénti bontásban. Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító új szerződéseinek darabszámát – beleértve az átdolgozott vagy módosított szerződéseket is, amennyiben ahhoz jutalékfizetés kapcsolódik –, állománydíját, az egyszeri díjas szerződések esetében díjbevételét, az új a szerződésekhez kapcsolódó szerzési jutalékokat, valamint a szerződésekhez kapcsolódó fenntartási és cél- (extra) jutalékokat kell bemutatni értékesítési csatornánként megbontva a tárgyidőszak végén.

Az „új szerződések” meghatározás a tárgyidőszaki szerződésekre és a kapcsolódó állománydíjra/díjbevételre, illetve a szerzési jutalékra vonatkozik.

A fenntartási és céljutalék oszlopokban minden, a tárgyidőszakban elszámolt jutalékot jelenteni kell nemcsak a tárgyidőszaki szerzésekhez kapcsolódót.

Jutalék alatt a tárgyidőszakban a közvetítők felé elszámolt jutalékokat kell érteni.

A tábla oszlopai

1–7. oszlop Új szerződések darabszáma a tárgyidőszakban

Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített új biztosítási szerződések darabszámát kell megadni.

8–14. oszlop Állománydíj / Díjbevétel (egyszeri díjas szerződéseknél)

Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített biztosítási szerződések éves állománydíját kell megadni, egyszeri díjas szerződések esetében pedig a díjbevételt.

15–21. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék vagy díjazás bruttó összege

Az oszlopokban a szerződéskötéssel összefüggésben fizetett jutalék vagy díjazás összegét kell jelenteni. Amennyiben a tárgyidőszakban csepegtetett jutalék vagy díjazás is elszámolásra került, azt fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban.

22–28. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalék vagy díjazás

Az oszlopokban a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó elszámolt jutalékot vagy díjazást kell megjeleníteni.

29–35. oszlop Tárgyidőszakra járó cél- (extra) jutalék vagy célhoz kötött díjazás

Az oszlopokban minden olyan extra jutalékot vagy díjazást kell feltüntetni, amelyre a partner a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

36–42. oszlop Tárgyidőszaki jutalék vagy díjazás visszaírás

Az oszlopokban valamennyi, a tárgyidőszakban visszaírt jutalékot vagy díjazást jelenteni kell, jutalék-/díjazástípustól és a jutalék vagy díjazás kiszámlázásának, valamint a szerződés megkötésének évétől függetlenül.

Értékesítési csatornák meghatározása (1–7. oszlop)

Ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) és b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.

Alkusz (független biztosításközvetítő): a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti biztosításközvetítő.

Többes ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.

Hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató: ebben az oszlopban kell feltüntetni minden, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-a szerinti hitelintézet, valamint más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: hitelintézet, ezen típusú EGT-fióktelep) vagy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-a szerinti egyetemes postai szolgáltató által értékesített biztosítást.

Direkt: a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések. A biztosító által online vagy elektronikus úton értékesített szerződések is ide tartoznak.

Elektronikus direkt: a biztosító által közvetlenül, de csak online vagy elektronikus úton értékesített biztosítási szerződések.

Egyéb: a fenti értékesítési csatornák közül egyikbe sem sorolható értékesítési csatorna.

22. 42YM Nemzeti előírások szerinti mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

23. 42YE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A Tájékoztató adatok blokk 42YE32, 42YE33, 42YE34, 42YE35 és 42Y36 sorát is kötelező kitölteni. A 42YE32 sorban a vonatkozási időszak beszámolójában jóváhagyott osztalék összegét kell bemutatni. A 42YE35 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban az eredményben elszámolt adót kell bemutatni. A 42YE36 sorban a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a tárgyidőszakban megfizetett adót kell bemutatni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

24. 42Y42 Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra, melyeket százalékjel használata nélkül a következő formátumban kell megadni: például 2,9%-os technikai kamat esetén 0,029.

A tábla sorai

42Y422 sor Nincs technikai kamatláb

25. 42Y43 Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva kell bemutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai kamatlábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni, a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla oszlopai

A tábla első blokkja a 2016. január 1. előtti kezdetű szerződésekre vonatkozóan három elkülönített oszlopban kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és külön választva azokat a szerződéseket, melyeket az 1. és 2. oszlopban nem jelentettek.

A tábla sorai

42Y43102 Befektetési hozam/eredmény összesen és 42Y43111, 42Y4320103 - 42Y4329903 Befektetési hozam/eredmény

Itt kell bemutatni a többlethozam számítás alapjául szolgáló, a matematikai tartalékok befektetésén elért hozamot, illetve befektetési eredményt. A hozam, illetve a befektetési eredmény tartalmazza a különböző eszközök esetében elszámolható és az adott időszakra járó kamatokat, osztalékokat, realizált árfolyamnyereségeket, -veszteségeket, értékvesztéseket, értékvesztés-visszaírásokat, értékpapír-amortizációkat, valamint az elszámolt költségeket, ráfordításokat is.

42Y43109 sor Nincs technikai kamatláb

Külön soron kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

26. 42YMF1 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás – kárhányadra vonatkozó adatok

A tábla kitöltése

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában kell bemutatnia ezen termékére vonatkozó kárhányadot, biztosítási összeget, valamint a szerződések díjfizetés gyakorisága szerinti megoszlását. A kárhányadra, illetve biztosítási összegre vonatkozó információkat külön kell megadni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék által fedezett egyes kockázatokra (ingatlan biztosítása, ingóság biztosítása, kiegészítő fedezetek).

A tábla oszlopai

1. oszlop Tervezett kárhányad

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék – beleértve a kiegészítő fedezeteket is – pályázati kiírásának eleget tevő, a terméktervezési fázisban meghatározott tervezett kárhányad értéke. Amennyiben a biztosító kárhányadra vonatkozó tervei a terméktervezési fázisban meghatározott értékhez képest módosulnak, úgy a módosított tervezett kárhányad értékét kell jelenteni.

2–5. oszlop Kárráfordításra vonatkozó adatok

A kárráfordításra vonatkozó oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

6. oszlop Természeti katasztrófakárok várható értéke

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék a Bit. 3. mellékletében foglaltak szerint elkészített terméktervében meghatározott érték.

7. oszlop Bruttó megszolgált díj

Az oszlop kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

9. oszlop Kárhányad

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges, tárgyévi adatok alapján számított kárhányada.

Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függő kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása - bevételek kármegtérítésből + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / biztosítási adóval csökkentett bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható értéke legfeljebb a bruttó megszolgált díj öt százalékáig vehető figyelembe.

10. oszlop Felülvizsgálat (I/N)

Ebben az oszlopban a biztosítónak arról kell információt nyújtania, hogy a tárgyévben sor került-e vagy nem került sor a Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék árazásának felülvizsgálatára. Az alábbi zárt listában szereplő lehetőségek egyikét kell választani: Igen/Nem.

A tábla sorai

Ingatlanok

Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak az épületek [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (legalább járda, medence, kerítés, kapu, kocsi beálló)] és melléképületek (legalább garázs, tároló).

Ingóságok

Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a háztartási ingóságok (legalább bútorok, háztartási és híradástechnikai készülékek, ruházat, élelmiszer) és értéktárgyak.

Kiegészítő fedezetek

Ezen a soron kell bemutatni mind az elnevezésükben sztenderd kiegészítő fedezetekre, mind az egyedi (elnevezésében és tartalmában nem sztenderd) kiegészítő fedezetekre vonatkozó információkat.

27. 42YMF2 Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás – kárkifizetés és számviteli tartalékok bemutatása

A tábla kitöltése

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kínáló biztosítónak ebben a táblában be kell mutatnia ezen termékre vonatkozóan egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni.

A tábla oszlopai:

1–8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

9–16. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

17–24. oszlop IBNR tartalék összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

25–27. oszlop Matematikai tartalék összege

Az oszlopok kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni. Bruttó összeg jelentendő.

28. 42Y1E41 A biztosító nem-életbiztosítási termékeinek listája

A tábla oszlopai

1. oszlop Termék azonosító kódja

A termékhez használt belső termékazonosító kód. A kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére.

2. oszlop Termék neve

A termék kereskedelmi megnevezése.

3. oszlop Termékcsoporti besorolás

A 42Y1E1 kódú táblában szereplő, az adott termékcsoportnak megfelelő sorkód.

4. oszlop Termék kategória besorolás

A Szolvencia II adatszolgáltatás S.14.02 kódú táblája C0010 oszlopában megadott üzletág kódja az adott termék esetében, mely megmutatja, hogy a fő kockázat szerint mely Szolvencia II szerinti üzletágba tartozik a termék.

6. oszlop Terjesztés kezdete

Termék terjesztés kezdetének dátuma.

7. oszlop Terjesztés vége

Termék terjesztés végének dátuma.

8. oszlop Záró állomány (db)

A tárgyidőszak végén élő szerződések darabszáma.

9. oszlop Bruttó díjbevétel

A 42Y1E2 kódú tábla „Díjbevétel” oszlopában jelentett érték.

10. oszlop Bruttó megszolgált díj

Bruttó díjbevétel - a meg nem szolgált díjak bruttó tartalékának változása.

11. oszlop Bruttó kárkifizetés

42Y1E2 kódú tábla „Bruttó kárkifizetés és szolgáltatás” oszlopában jelentett érték.

12. oszlop Kártartalék változás

Kárráfordítással összefüggő számviteli tartalékváltozás, a 42Y1E2 kódú tábla 17. és 18. oszlopában jelentett adatoknak megfelelően.

A 13-18. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

13. oszlop Szerzési költség

Azon költségek, melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést, A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket – például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár –, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

14. oszlop Igazgatási költség

A szerződések adminisztrációjával, fenntartásával összefüggő közvetlen és az adott termékcsoportra allokált közvetett költségek összege. Idetartoznak a biztosítási díjak beszedésével, a portfóliónyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Idetartoznak továbbá az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az igazgatási költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

15. oszlop Kárrendezési költség

16. oszlop Befektetési költség

17. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

29. 42Y1E42 A biztosító életbiztosítási termékeinek listája

A tábla oszlopai

1. oszlop Termék azonosító kódja

A Szolvencia II adatszolgáltatás S.14.01 kódú táblája C0010 oszlopában alkalmazott belső termékazonosító kódot kell megadni. A kódnak minden termékre vonatkozóan egyedinek kell lennie. Amennyiben az S.14.01 kódú táblában alkalmazott kód nem elegendő az azonosításra, alávonást követően további 3 karakter megadásával kell az egyediséget biztosítani.

2. oszlop Termék neve

A termék kereskedelmi – az S.14.01 kódú táblában jelentettel megegyező – megnevezése.

3. oszlop Termékcsoporti besorolás

42Y1E1 kódú táblában jelentett, az adott termékcsoportnak megfelelő sorkód.

4. oszlop Megtakarítási jellegű életbiztosítás

Az oszlop értéke „igen”, ha az adott biztosítási termék a Bit. 4. § (1) bekezdés 75. pontjának megfelelő életbiztosítás.

5. oszlop Szerződéskötéskori átlagos tartam

A tárgyidőszak végén élő szerződések szerződéskötéskori tartamának számtani átlaga.

6. oszlop Átlagos megmaradási idő

A tárgyidőszak végén élő szerződések korának számtani átlaga.

7. oszlop Terjesztés kezdete

Termék terjesztése kezdetének dátuma.

8. oszlop Terjesztés vége

Termék terjesztés végének dátuma.

9. oszlop Záró állomány (db)

A tárgyidőszak végén élő szerződések darabszáma.

10. oszlop UL tartalék

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka.

11. oszlop Matematikai tartalék

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő matematikai tartalék.

A 12–16. oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető, adott időszaki költségek biztosítási ágra, illetve főbb termékcsoportokra allokált értékét kell jelenteni.

12. oszlop Szerzési költség

Azon költségek melyek azért merültek fel, mert a biztosító megkötötte az adott szerződést. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket – például szerzési jutalék, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségek, a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségei, továbbá az a költség, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár –, a szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket. A szerzési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

13. oszlop Igazgatási költség

14. oszlop Kárrendezési költség

A kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járuléka, utazási és egyéb költségtérítése, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A kárrendezési költségek összegét a biztosító számviteli politikája alapján a Bszkr. rendelkezéseit irányadónak tekintve kell meghatározni.

15. oszlop Befektetési költség

16. oszlop Összesen

Az oszlopban a biztosító fő tevékenységéhez köthető összes, a tárgyidőszakban felmerült költség jelentendő.

30. 42YTAX A biztosítók által a Taxonómia rendelet 8. cikke alapján közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összefoglalása

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító taxonómiához igazodó tevékenységek finanszírozására irányuló, vagy azokhoz kapcsolódó befektetéseinek az összes befektetéshez viszonyított arányát kell megadni, az összes befektetés megállapításakor az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz tartozó befektetéseket nem kell figyelembe venni.

A táblát a (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet IX. és X. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kitölteni.

A százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni (például 25%-os arány esetén 0,25 a szerepeltetendő érték).

31. 42YSFDR Intézményszintű SFDR adatok

A tábla kitöltése

Az intézményszintű adatok az SFDR és az SFDR RTS alapján számolandók és jelentendők.

A táblában a 42YSFDR1-42YSFDR4 sor kitöltése kötelező minden biztosító számára, a 42YSFDR51–42YSFDR83 sor abban az esetben töltendő ki, amennyiben a 42YSFDR1 sor értéke „Igen”. A 42YSFDR51–42YSFDR83 sort az SFDR RTS 6. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kell kitölteni. Amennyiben a biztosító figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat, úgy szervezeti szinten a biztosító összes befektetésére vonatkozóan szükséges az adatokat megadni, függetlenül attól, hogy a biztosító rendelkezik-e az SFDR 8. és 9. cikkének megfelelő befektetési egységhez kötött életbiztosítással. A PAI mutatók számításakor nemcsak az ügyfélnek kínált befektetéseket, hanem a biztosítások fedezetéül szolgáló saját befektetéseket is figyelembe kell venni.

A táblában használt fogalmak, rövidítések

- Fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozás: az SFDR RTS I. melléklet 5. pontjában meghatározott fogalom.

- PAI: a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact).

- URL: webcím.

- ÜHG: üvegházhatású gázok.

A tábla sorai

42YSFDR1 Figyelembe vesz szervezeti szinten fenntarthatósági káros hatásokat (PAI)?

A lehetséges értékek: „Igen” vagy „Nem”. A mezőt az SFDR 4. cikke alapján kell kitölteni.

42YSFDR2 Hol található az SFDR 4. cikke szerinti közzététel? (URL)

A biztosító által az SFDR 4. cikke alapján közzétett adatokat tartalmazó weboldal vagy dokumentum elérési útja. „0” értéket kell jelenteni abban az esetben, ha a biztosító az SFDR 4. cikke szerinti adatokat nem tette közzé.

42YSFDR51 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR52 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza

42YSFDR53 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR54 ÜHG-intenzitás

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR55 Karbonlábnyom

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR61 ÜHG-intenzitás

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR71 Fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettség ingatlaneszközökön keresztül

A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya.

42YSFDR72 Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség

A mutatószám fogalmát és a számítás módját az SFDR RTS I. melléklete tartalmazza.

42YSFDR81–72YSFDR83 Szabadon választott mutatószám 1, 2, 3

A biztosító által alkalmazott, materiálisnak ítélt, szabadon választható mutatók megnevezését, értékét és mértékegységét kell megadni. A mutatószámokat az SFDR RTS I. mellékletének 1., 2. és 3. számú táblázatából kell kiválasztani. A százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni (például 25%-os arány esetén 0.25 a szerepeltetendő érték). Ha a szabadon választható mutató nem rendelkezik mértékegységgel, a 3. Mértékegység oszlopba „–” jelet kell tenni.

III.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A 6. § (3) bekezdése a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

A 11. § (1) bekezdése a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

A 14. § (5) bekezdését az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 1. §-a iktatta be.

⁴

A 14. § (6) bekezdését az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 1. §-a iktatta be.

⁵

A 14. § (7) bekezdését a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶

A 15. § 1. pontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷

A 15. § 4. pontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹

Az 1. melléklet 1. pont 1.22. alpontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az 1. melléklet 1. pont 1.23a. alpontját az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹¹

Az 1. melléklet 1. pont 1.23b. alpontját az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²

Az 1. melléklet 1. pont 1.25. alpontját az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹³

Az 1. melléklet 1. pont 1.26. alpontját az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁴

Az 1. melléklet 2. pont 2.8. alpontja az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵

Az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpontja az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 2. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 3. melléklet II. 43. pontja az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

[Nem vezethető át az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt azon módosítás, amely szerint a 3. melléklet III. 42. pontja újraszabályozásra kerül.]

¹⁹

A 6. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰

A 7. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

A 7. melléklet II. pont 9. alpontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 7. melléklet III. pont 3. alpontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 7. melléklet VI. pont 2. pontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

A 7. melléklet VII. pont címe a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

A 7. melléklet VII. pont 1. alpontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 7. melléklet VII. pont 6. alpontja a 20/2024. (VI. 10.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷

A 9. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸

A 10. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 13. melléklet az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰

A 14. melléklet II. 5. pontja az 59/2023. (XI. 24.) MNB rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek