57/2022. (XII. 22.) MNB rendelet indokolás

Az MNB az azonnali fizetési szolgáltatás 2020. március 2-i sikeres bevezetését követően a gyakorlati tapasztalatok következtében felmerült igények, valamint a központi infrastruktúrára épülő egyszerű és fogyasztóbarát fizetési szolgáltatások létrehozása érdekében az azonnali átutalás, valamint az azt kiegészítő szolgáltatások nyújtásának részletszabályait a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításával teremti meg. A Rendelet módosítása több témakört is felölel, eltérő hatálybalépés mellett.

2023. január 1-jétől az egyéb jogtechnikai módosítások mellett a Rendelet 9. § (4) bekezdése az áthelyezett szombati munkanapokra tekintettel került kiegészítésre.

A papír alapon megadott rendszeres átutalások esetében 2023. január 1-jétől az egyértelműség miatt került előírásra a Rendelet 17. § (2) bekezdés bb) alpontjában, hogy kizárólag az első fizetési művelet teljesítése minősül papíralapúnak, az ismételt teljesítésre – mivel a fizetési megbízás már rögzítésre került – nem alkalmazandók a papíralapú fizetési megbízásokra vonatkozó teljesítési határidők.

A pénzforgalmi ellenőrzések során az MNB kiemelt figyelmet fordít a kedvezményezett fizetési számláján történő haladéktalan jóváírás ellenőrzésére. Azonban egyes pénzforgalmi szolgáltatók úgy értelmezték a Rendelet 21. § (1) és (2) bekezdését, hogy két különálló jóváírási típus létezik. Ezzel ellentétben valójában egy jóváírási típus létezik, amely feltételeinek minden egyes fizetési mód altípus esetében meg kell felelnie a pénzforgalmi szolgáltatóknak. Mindezek okán a Rendelet értelmező rendelkezésében 2023. január 1-jétől meghatározásra került a jóváírás fogalma, és ennek nyomán a 21. § (1) bekezdésében pontosításra kerültek a fizetési számla jóváírásához, illetve a Rendelet 21. § (5) bekezdésében a készpénz rendelkezésre bocsátásához kapcsolódó előírások, és ezen módosításokkal összhangban került módosításra a Rendelet 23–24. §-a.

2023. január 1-jétől kezdődő hatállyal a Rendelet 36. §-a pontosításra került akként, hogy a fizetési kérelem nemcsak a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatón keresztül nyújtható be, hanem bármely pénzforgalmi szolgáltatón keresztül is, valamint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából sem követelmény a számlavezetési szolgáltatás egyidejű nyújtása a fizetési kérelemmel kapcsolatos feladatok teljesítése mellett.

A Rendelet 35. § (1) bekezdés b) pontjának 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása értelmében az azonnali átutalás körébe tartozó fizetési megbízások értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra nő. Az értékhatár emelés célja, hogy az eseti jelleggel bekövetkező, nagyértékű azonnali átutalás lebonyolítása is sikeresen teljesülhessen, ezzel még nagyobb kényelmet biztosítva a vállalkozások és lakosság számára.

Az azonnali átutalás kiegészítő adatai, az egységes adatbeviteli megoldás, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó harmadik fél pénzforgalmi szolgáltató, valamint a többfunkciós eszköz, mint új fogalmak kerülnek meghatározásra a Rendelet 2024. február 1-jétől hatályos módosításai kapcsán.

A másodlagos számlaazonosítókhoz kapcsolódó szabályozás egységes alkalmazása érdekében 2024. február 1-jétől előírásra került az a kötelezettség, hogy a pénzforgalmi szolgáltató köteles rögzíteni és tárolni a másodlagos számlaazonosító hozzárendelésére, módosítására, törlésére vonatkozó bejelentés kézhezvételének az időpontját. A Rendelet 4. § (9) bekezdése egyértelműsíti, hogy a 4. § (8) bekezdése szerinti eljárás sikertelensége esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles a másodlagos számlaazonosító hozzárendelést vagy a bejelentett másodlagos azonosító módosítása, törlése iránti kérést visszautasítani.

A pénzforgalmi szolgáltatók egységes jogalkalmazási gyakorlata érdekében a Rendelet 4/A. § (1) bekezdése 2024. február 1-jétől előírja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak legkésőbb a Rendelet 4. § (7) bekezdését követő egy órán belül be kell szereznie a természetes személy számlatulajdonos hozzájárulását a másodlagos számlaazonosító hozzárendelése kapcsán adatai átadásához, kezeléséhez, meghatározott körben történő továbbításához. A Rendelet 4/A. § (3) bekezdése láttató szabályként kimondja, hogy amennyiben egy órán belül nem áll rendelkezésre a számlatulajdonos hozzájárulása, a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszautasítani a hozzárendelést.

Az MNB számára kiemelten fontos az ügyfelek pontos és naprakész tájékoztatása. Ezért a Rendelet 7. § (2a) bekezdése előírja, hogy amennyiben az ügyfél 2024. február 1-jét követően készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (pl. mobilbank vagy internetbank) útján hozzáfér a fizetési számlájához, akkor annak az egyenlege mindenkor az aktuálisan elkölthető összeget mutassa, valamint fizetési műveletek teljesítését követően ne legyen szükség arra, hogy az ügyfél manuálisan frissítse az alkalmazást, hanem az egyenleg az ügyfél közbenjárása nélkül automatikusan módosuljon.

A Rendelet 35. § új (3) bekezdésének célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók 2024. február 1-jétől kötelesek legyenek biztosítani az ügyfeleik számára az azonnali átutalás egységes adatbeviteli megoldással, azaz az 5. mellékletben meghatározott QR-kód, deeplink és NFC adatbeviteli megoldással történő kezdeményezését. A kötelezettség csak azon pénzforgalmi szolgáltatók számára került előírásra, amelyek olyan hordozható többfunkciós eszközön bocsátanak az ügyfeleik rendelkezésére készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely alkalmas azonnali átutalási megbízás kezdeményezésére az egységes adatbeviteli megoldással. A Rendelet 5. melléklete mindezzel párhuzamosan meghatározza azokat a technikai jellemzőket, amelyeknek a pénzforgalmi szolgáltatóknak 2024. február 1-jétől meg kell felelnie a QR-kód, deeplink, valamint NFC alapú fizetési folyamatok kialakításakor.

Az azonnali fizetés minél több fizetési helyzetben és minél szélesebb körben történő elterjedésének elősegítése érdekében lényeges, hogy a Rendelet 35. § (5) és (6) bekezdése alapján az azonnali átutalás kiegészítő adatainak (pl. POS terminál azonosítója vagy a fizetési helyzet azonosítója) továbbítása 2024. február 1-jét követően biztosított legyen a pénzforgalmi szolgáltatók között (ideértve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató közötti adatátadást is), illetve a pénzforgalmi szolgáltatók és az ügyfeleik között.

Az azonnali fizetések minél több fizetési helyzetben történő alkalmazhatósága miatt kiemelten fontos, hogy a fizető fél, illetve a kedvezményezett bizonyosságot szerezzen arról, hogy az azonnali átutalás teljesült-e, vagy sem, ezért a Rendelet 35. § (11)–(14) bekezdése ügyfél-tájékoztatási szabályokkal került kiegészítésre, illetve bevezetésre. A 2024. február 1-jétől hatályos módosítások alapján az azonnali átutalások nem teljesüléséről szóló tájékoztatás mellett kötelező az azonnali átutalás teljesüléséről szóló tájékoztatás megküldése is, mind a fizető fél, mind a kedvezményezett részére. Ezzel biztosítható, hogy mind a fizető fél, mind pedig a kedvezményezett meggyőződhessen arról, hogy sikeres volt-e a fizetési művelet. Fontos továbbá, hogy ezen értesülés olyan módon jusson el a fizető felekhez, hogy azok a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben tudják azt felhasználni. Ezért indokolt, hogy ezen tájékoztatást a fizető fél számára a pozitív és a negatív üzenet esetében egyaránt a többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján is meg kelljen adni, tehát mobiltelefon vagy tablet segítéségével, pl. push üzenet formájában. A fizető fél a kedvezményezett tájékoztatását az azonnali átutalási megbízás teljesüléséről az azonnali átutalási megbízás elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerben szabványosított módon teszi meg. Indokolt továbbá megadni a fizető feleknek azt a lehetőséget, hogy lemondhassanak a tájékoztatásról, azonban a fizető fél kifejezett rendelkezésének a hiányában a tájékoztatást meg kell adni.

A Rendelet 36. § (5) bekezdése kiegészítésre került a fogyasztónak nem minősülő ügyfél által kötegelten benyújtott fizetési kérelmekre vonatkozó előírással. Indokolt, hogy 2024. február 1-jétől az egyszerre beérkező, nagyobb számú kötegelt fizetési kérelmek feldolgozására több idő álljon a pénzforgalmi szolgáltatók rendelkezésére.

A Rendelet 36. § (8) bekezdése előírja, hogy 2024. február 1-jétől a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója többfunkciós eszköz útján tájékoztassa a fizető felet arról, hogy részére fizetési kérelem érkezett. Indokolt továbbá előírni, hogy a fizető fél ezen tájékoztatást kizárhassa.

Az egységes adatbeviteli módok segítségével megadott azonnali átutalásokhoz hasonlóan a fizetési kérelmek esetében is kulcsfontosságú kérdés a fizetési művelet teljesítéséről vagy nem teljesítéséről szerzett információ. Mindezek okán a Rendelet 36. § (11) és (12) bekezdésében a fizetési kérelmek vonatkozásában is előírásra került, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója öt másodpercen belül, az azonnali átutalási megbízás elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerben szabványosított módon tájékoztassa a kedvezményezettet 2024. február 1-jét követően a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalás teljesüléséről, vagy visszautasításáról.

A Rendelet 36. § (13) bekezdésében láttató szabályként előírásra kerül, hogy a belső köri fizetési kérelmek esetében is alkalmazandók a fizetési kérelmek általános szabályai 2024. február 1-jétől.

A Rendelet 36. § (14) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatók 2024. február 1-jétől kötelesek biztosítani az ügyfeleik számára a fizetési kérelmek fogadását annak érdekében, hogy az ügyfelek fizetési kérelmek segítségével képesek legyenek azonnali átutalásokat indítani. Tehát az azonnali átutalási megbízás nem utasítható vissza kizárólag a fizetési kérelemmel történő kezdeményezés módjára való hivatkozással. Ugyanakkor indokolt, hogy ezen kötelezés ne vonatkozzon a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatókra.

A Rendelet 2024. február 1-jei hatállyal kiegészítésre kerül a 4. és 5. melléklettel.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.