57/2023. (XI. 24.) MNB rendelet indokolás

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdése szerinti feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.

Jelen MNB rendelet az elsődlegesen az MNB-nek a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyelete ellátásához szükséges felügyeleti jelentéseket, adatszolgáltatásokat, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét határozza meg.

Az elsődlegesen a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyeleti feladatok ellátásához, MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.

Az új, „A hitelintézetek által a Taxonómia rendelet 8. cikke alapján közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) összefoglalása” (18TAX) felügyeleti jelentés eddig nem elérhető kulcsmutatókat tartalmaz az intézmények működésének fenntarthatóságával kapcsolatban.

A társasági adó adatok felügyeleti célú felhasználása érdekében három új adatszolgáltatás – „Kettős könyvvitelt vezető, naptári évvel megegyező üzleti évet választó vállalkozások társasági adóbevallás adatai” (TASA_1), „Kettős könyvvitelt vezető, de a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozások társasági adóbevallás adatai” (TASA_2) és „A tevékenységét a tárgyévet megelőző évben megszüntető, átalakulással megszűnő, a kisvállalati adót tárgyévet megelőző évben vagy tárgyévtől választó adózók bevallása” (TASA_3) – kerül elrendelésre, az adatszolgáltatásra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köteles.

A „Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati adatok” (9R1) felügyeleti jelentés, valamint az egyik oszlophoz tartozó kódlista módosítása pontosítják az ezen adatokon alapuló számítások eredményét és értelmezését. A „Banki könyvi kamatlábkockázat – Felügyeleti outlier tesztek” (9R3) felügyeleti jelentés módosítása az uniós szabályozás tervezett változása [Regulatory Technical Standards on IRRBB supervisory outlier tests | European Banking Authority (europa.eu)] miatt szükséges.

A kiemelt közvetítők egyértelmű azonosítása érdekében a „Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítő igénybevételével” (9P) felügyeleti jelentés kiegészül egy oszloppal, melyben a kiemelt közvetítő törzsszámát kell jelenteni, az „Egyes betétek és letétek azonosítása” (4E) felügyeleti jelentés 2 új oszloppal egészül ki, amelyben a nem névre szóló, illetve nem azonosított nyitó és záró állományok számát kell jelenteni.

A „Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről” (20AC) szöveges jelentés megszűnik, a korábbiakban ott jelentett információkat az „Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója” (20AA) és az „Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója” (20AB) szöveges jelentések részeként kell beküldeni.

A konszolidált auditált adatok a beszámoló elfogadását követően már az adatszolgáltatók rendelkezésére állnak, ezért az „Összevont alapú portfólió elemzés – A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása” (K7HT–K7HB), valamint a „Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése” (P_01.01-P_05.00) esetében a konszolidált auditált jelentések beküldési határideje az éves beszámoló megküldésére vonatkozóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott határidőhöz igazodóan módosul.

A „Pénzügyi vállalkozások – Követelések részletezése” (25A) felügyeleti jelentés bővítésével lehetővé válik az egyes követelések különböző szempontok szerinti besorolása, illetve az ügyféllel szembeni legnagyobb követelés kiemelése az összesített állományból. A „Pénzügyi vállalkozások – Kötelezettségek részletezése” (25B) felügyeleti jelentés pontosító módosítások mellett az MFB Zrt.-től származó kötelezettségek típusának megismerése érdekében bővül. A „Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatása” (22A) felügyeleti jelentésből törlésre kerül a „Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék” sor, mely adatok a továbbiakban a 25B kódú felügyeleti jelentés tájékoztató adatai között kerülnek bekérésre kiegészítve a tárgyidőszakban kifizetett osztalékkal, az MFB Zrt.-vel szembeni kötelezettségek jogcímeinek részletezése mellett. A 2023. december 31. napjától érvényes, az induló és a saját tőke jogszabályi előírásoknak való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot az adatszolgáltatásban külön-külön kéri az MNB, ezért módosul „A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése” (20C) felügyeleti jelentés.

Jelentősen módosul a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves, illetve éves felügyeleti jelentések tartalma és kitöltési előírásai (a hitelintézetek vonatkozásában a 9D és 9E, pénzügyi vállalkozások vonatkozásában a 25C és 25E, a pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények vonatkozásában a 86A és 86E kódú felügyeleti jelentés).

Törlésre kerül a „Projektfinanszírozási hitelek” (7F) és a „Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya” (14HD) felügyeleti jelentés. „A nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó információk (I)” (R_06.00.a) és „A nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó információk (II)” (R_06.00.b) – az Európai Bankhatóság iránymutatásával összhangban – a 2023. évtől, háromévente kerülnek elrendelésre, ezért a 2024. évi felügyeleti jelentések körében nem szerepelnek.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására is sor kerül.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.