55/2024. (XII. 3.) MNB rendelet indokolás

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdése szerint feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.

Jelen MNB rendelet az elsődlegesen az MNB-nek a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyelete ellátásához szükséges felügyeleti jelentéseket, adatszolgáltatásokat, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét határozza meg.

Az elsődlegesen a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyeleti feladatok ellátásához, MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.

A hitelügyletek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mögötti értékvesztésképzési és valós értékelési folyamatok, alkalmazott paraméterek és módszertanok nyomon követése, illetve ezek megfelelőségének ellenőrzése kiemelten fontos a pénzügyi szektor prudens és stabil működése érdekében. Ezen felügyeleti ellenőrzési folyamatot támogatja az érintett intézményi kör – kijelölt hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és ezen típusú, az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező intézmények magyarországi fióktelepei (a továbbiakban: EGT-fióktelep) – által, negyedéves gyakorisággal teljesítendő felügyeleti jelentés (EVAN).

A jogszabályi változások – a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt szolgáltatóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt egyes kötelezettségei végrehajtásának részletszabályairól, valamint e szolgáltatóknak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszere kidolgozásának és működtetésének minimumkövetelményeiről szóló 30/2024. (VI. 24.) MNB rendelet, illetve a jogalkalmazás tapasztalatai alapján módosul a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és pénzforgalmi intézmények és az ezen típusú EGT-fióktelepek „Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozásával kapcsolatos negyedéves adatok” (9D, 25C, 86A) felügyeleti jelentése és annak kitöltési előírásai.

Az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett banki könyvi kamatlábkockázatra vonatkozó adatszolgáltatásra tekintettel a „Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati adatok” (9R1) és „Banki könyvi kamatlábkockázat – Felügyeleti outlier tesztek” (9R3) felügyeleti jelentés 2025. július 1-től megszűnik, a „Banki könyvi kamatlábkockázat – Kamatkockázati adatok” (9R2) felügyeleti jelentésben bekért adatok köre pedig 2025. január 1-től jelentősen csökken.

Az „Egyes mérlegtételek állománya” (4LAN) napi felügyeleti jelentés esetében módosul a bankszünnapra teljesítendő adatszolgáltatás tartalma, továbbá a háztartásokat segítő nonprofit intézmények adatai a jövőben az egyéb szektorok adataival együtt, míg a külföldről származó források (a különböző hátralévő lejárati sávok szerint és összesen) a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nélkül jelentendők.

A „Cash-Flow jelentés” (Cashflow) napi felügyeleti jelentés esetében módosul a bankszünnapra teljesítendő adatszolgáltatás tartalma, valamint pontosításra kerül a nagybetétek meghatározásának módszertana.

A „Belső hitelek” (C43H) felügyeleti jelentés és a kapcsolódó kitöltési előírások módosítása a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti belső hitel szabályozás módosítása miatt szükséges, amely alapján változik a kockázatvállalásra vonatkozó limit és a mentesített kitettségek meghatározása. A módosított szabályozással összhangban a felügyeleti jelentés új megnevezése „Kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalás”.

A záloghitelezési tevékenységéből eredő kockázatok rendszeres figyelemmel kísérése érdekében „A hitelintézet kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége” (7J) felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettség – az adattartalom kismértékű bővítése mellett – kiterjesztésre kerül minden hitelintézetre.

Az „Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója” (20AA) és „Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója” (20AB) felügyeleti jelentés kiegészül a felügyeleti likviditási stresszteszt (FLST) eredményei és a bankcsoportok tőkehelyzete bemutatásának kötelezettségével.

„A teljesítmény- és alapjavadalmazás közötti jóváhagyott magasabb arányok – intézmények” (R_07.00) felügyeleti jelentést az Európai Bankhatóság iránymutatásával (EBA/GL/2022/06) összhangban kétévente kell jelentenie a javadalmazási politika készítésére kötelezett hitelintézetnek, ezért a 2025-re vonatkozó felügyeleti jelentések körében ez nem szerepel.

A pénzügyi vállalkozások, a pénzforgalmi intézmények és a Hpt. szerinti független közvetítők mérleg- és eredményadatait tartalmazó felügyeleti jelentések [„Pénzügyi vállalkozások mérlege – Eszközök” (21A), a „Pénzügyi vállalkozások mérlege – Források” (21B), a „Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatása” (22A), „Mérleg – Eszközök” (81A), „Mérleg – Források” (81B), „Eredménykimutatás” (82A), „Mérleg” (92M), „Eredménykimutatás” (92E) táblák] a számviteli szabályozásba bevezetésre került halasztott adó intézményére tekintettel módosulnak.

A Hpt. szerinti független közvetítők egyes felügyeleti jelentéseiben (92B1A, 92B4AT, 92B4AH) törlésre kerül a tárgyidőszakra járó, de be nem folyt szerzési jutalék összegére vonatkozó blokk, mivel a szerzési jutalékokat nem a pénzügyi elszámolás, hanem a közvetített ügylet folyósításának időszakában szükséges jelenteni.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására kerül sor.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.