42/2025. (XII. 4.) MNB rendelet indokolás

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdése szerinti feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.

Az elsődlegesen az MNB-nek a biztosítási piaci szervezetek által az MNB felügyeleti feladatai ellátásához teljesítendő felügyeleti jelentéseket, adatszolgáltatásokat, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 57/2024. (XII. 3.) MNB rendelet [a továbbiakban: 57/2024. (XII. 3.) MNB rendelet] határozza meg.

Az 57/2024. (XII. 3.) MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: DORA rendelet) a pénzügyi szektor digitális rezilienciájának javítására összpontosít. Ennek érdekében a hivatkozott uniós jogi aktus részletes előírásokat fogalmaz meg a kiberbiztonságra, az információ- és kommunikációtechnológiai (a továbbiakban: IKT) kockázatok kezelésére, az incidensek bejelentésére, harmadik fél IKT-szolgáltatók kezelésére és felvigyázói rendszerének kialakítására, illetve a fenyegetésalapú betörési tesztek keretrendszerére. A DORA rendelet adatszolgáltatási vonatkozású rendelkezései végrehajtásához szükséges előírások az elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása céljából teljesítendő adatszolgáltatásokra vonatkozó MNB rendeletekbe, így az 57/2024. (XII. 3.) MNB rendeletbe is beépítésre kerülnek: egyrészt a kisbiztosítónak nem minősülő biztosítóra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő alkuszra, többes ügynökre és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre hat új adatszolgáltatás kerül elrendelésre, másrészt – a szakmai előírások frissítésén túlmenően – módosulnak az informatikai adatokat tartalmazó negyedéves gyakoriságú táblák (42B23, 42Q23) a kisbiztosítók és a kisbiztosítónak nem minősülő biztosítók esetén.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó MNB rendeleti szabályozás módosítása miatt módosul a 42B19 és 42Q19 kódú negyedéves tábla és a kapcsolódó kitöltési előírások. A pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatokat tartalmazó táblák (42A19, 42Y19) 4 új sorral bővülnek a foglalkoztatottakra vonatkozóan, ezzel összefüggésben módosulnak a kitöltési előírások is.

A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó kisbiztosítónak nem minősülő biztosító által negyedéves és éves gyakorisággal jelentendő „A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén” (42Y1G, 42Q1G) felügyeleti jelentésben külön jelentendők a direkt és az aktív viszontbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatok, változatlan adattartalom mellett.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az érintett intézményeknek szükséges intézményi szintű fenntarthatósági információkat nyilvánosságra hozniuk. Ezen információk begyűjtésére korábban már definiálásra került az adatszolgáltatás (42YSFDR), melyet az uniós szabályozás időközbeni módosítása, illetve a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján módosítani szükséges.

A „Lakásbiztosítás szerződésállomány és károk alakulásának bemutatása” (42QLN01) és a „Lakásbiztosítás szerződésállomány és károk alakulásának bemutatása – Budapest” (42QLN01B) negyedéves felügyeleti jelentés kiegészül a legfeljebb 6 lakásos társasházakra vonatkozó adatokkal, melyeket a jövőben elkülönítetten szükséges jelenteni, továbbá két oszlop elnevezése pontosításra kerül.

„A befektetéssel kombinált megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő mennyiségi mutatói” (42PRIIPS1) felügyeleti jelentés kiegészül az eszközalap elsődleges befektetési eszköz típusával, a hatékonyabb felügyelés érdekében.

A Zöld pénzügyi termékek könnyebb elérhetősége érdekében az MNB 2023-ban indította el zöld pénzügyi termékkereső platformját. A termékkereső továbbfejlesztése okán szükségessé vált az oldalon megjelenő információk naprakészségét biztosító ZPTZE adatszolgáltatás módosítása.

A biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök által éves gyakorisággal jelentendő „Mérleg” (48M) és „Eredménykimutatás” (48E) felügyeleti jelentések adattartalmának módosítását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény halasztott adóra vonatkozó módosítása indokolja.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján a szabályozás kiegészül a nem munkanapra eső határidő lejáratára vonatkozó rendelkezéssel, továbbá egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására kerül sor.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.