43/2025. (XII. 4.) MNB rendelet indokolás

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1)–(9) bekezdése szerint feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.

Jelen MNB rendelet az elsődlegesen az MNB-nek a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyelete ellátásához szükséges felügyeleti jelentéseket, adatszolgáltatásokat, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét határozza meg.

Az elsődlegesen a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyeleti feladatok ellátásához, MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: DORA rendelet) a pénzügyi szektor digitális rezilienciájának javítására összpontosít. Ennek érdekében a hivatkozott európai uniós jogi aktus részletes előírásokat fogalmaz meg a kiberbiztonságra, az információ- és kommunikációtechnológiai (a továbbiakban: IKT) kockázatok kezelésére, az incidensek bejelentésére, harmadik fél IKT-szolgáltatók kezelésére és felvigyázói rendszerének kialakítására, illetve a fenyegetésalapú betörési tesztek keretrendszerére. A DORA rendelet adatszolgáltatási vonatkozású rendelkezései végrehajtásához szükséges előírások az elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása céljából teljesítendő adatszolgáltatásokra vonatkozó MNB rendeletekbe, így a pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti felügyeleti feladatok ellátásához teljesítendő adatszolgáltatásokat meghatározó MNB rendeletbe is beépítésre kerülnek: egyrészt a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra, pénzforgalmi intézményekre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre hat új adatszolgáltatás kerül elrendelésre, másrészt ezen intézményi kör tekintetében – a szakmai előírások frissítésén túlmenően – módosulnak az informatikai adatokat tartalmazó negyedéves gyakoriságú táblák (9I, 29IT, 86I).

A pénzügyi közvetítők tevékenységének felügyelése érdekében új féléves adatszolgáltatások kerülnek előírásra a hitelintézetek, illetve pénzügyi vállalkozások részére (9B4AT, 9B2, 9B3T, illetve 29KOZV, 29B4AT, 29B2, 29B3T kódú táblák). Ezen új adatszolgáltatások bevezetése, valamint a „Pénzpiaci közvetítők tevékenységével összefüggő adatok” (9KOZV) tábla módosítása adatminőségi célokat szolgál, figyelembe véve azt, hogy ezen adatkörök tekintetében minőségi adatforrásnak a pénzügyi intézmény mint termékgazda, illetve megbízó tekinthető.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az érintett intézményeknek szükséges intézményi szintű fenntarthatósági információkat nyilvánosságra hozniuk. Az új „Intézményszintű SFDR adatok” (18SFDR) felügyeleti jelentés ezen, a hitelintézetek által nyilvánosságra hozott, intézményi szintű fenntarthatósági információk begyűjtését segíti elő.

A hitelintézetek likviditási kockázataira irányuló stresszteszt eredményét 2026-tól a negyedéves gyakoriságú „Felügyeleti likviditási stresszteszt” (FLST) felügyeleti jelentésben kell bemutatni. Az új adatszolgáltatás bevezetésével egyidőben a negyedéves szöveges felügyeleti jelentésekből (20AA, 20AB) törlésre kerülnek az érintett adatok.

A hitelintézeteknél bekövetkező, jelentős működési kockázati események lehető legrövidebb időn belül történő megismerése és nyomon követése a felügyeleti feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében szükséges, ezen incidensadatok megteremtik a korai beavatkozás lehetőségét is. Ennek érdekében bevezetésre kerül a „Jelentős működési kockázati esemény bejelentése” (20M) új adatszolgáltatás.

Az Európai Bankhatóság iránymutatásaival (EBA/GL/2022/06, EBA/GL/2022/08) összhangban a teljesítmény- és alapjavadalmazás közötti, jóváhagyott magasabb arányokra vonatkozó adatokat (R_07.00) kétévente, a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó adatokat (R_06.00.a, R_06.00.b) háromévente kell jelenteni. Ezen felügyeleti jelentések a 2026. évre vonatkozóan újra előírásra kerülnek.

A jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében a „Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban)” (6DA), „Jelzálog-hitelintézet adatai devizában (EUR, USD, CHF, JPY)” (6DB) és „Jelzálog-hitelintézet fióktelep adatai” (F6D) felügyeleti jelentés a refinanszírozási hitellel és a likviditási pufferrel kapcsolatos információkkal, valamint a tőkeérték és a jelentérték szerinti megfelelés monitorozásához szükséges adatokkal egészül ki.

A felügyeleti feladatok ellátása érdekében a hitelintézetek fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatait tartalmazó felügyeleti jelentések (9FA, 9FB) új adattartalommal – SZÉP kártya szerződésekkel és a hitelgondozásba vett lakossági hitelmegállapodásokkal kapcsolatos adatok – egészülnek ki, emellett egyszerűsödik a panasztípusok és terméktípusok szerinti bontás.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó MNB rendeleti szabályozás módosítása miatt módosul a 9D, 25C, 86A kódú negyedéves tábla és a kapcsolódó kitöltési előírások. Továbbá a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatokat tartalmazó 9E, 25E, 86E kódú tábla adattartalma bővül a foglalkoztatottakra vonatkozóan, ezzel összefüggésben módosulnak a kapcsolódó kitöltési előírások.

A pénzügyi vállalkozások adatszolgáltatása – a hitelgondozási tevékenységgel, illetve a nemteljesítő hitelmegállapodással, nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői joggal kapcsolatos további adatok rendelkezésre állása érdekében – 6 új táblával bővül (23CA, 23CB1, 23CB2, 23CC1, 23CC2, 23HA). A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvényhez (a továbbiakban: Nhf.) kapcsolódóan további módosításokra kerül sor több táblában is (21A, 21B, 22A, PVF21A, PVF21B1, PVF22A1, PVFNY21A, PVFNY21B1, PVFNY22A1, 20C, 21R, 25B, 27AA, H27AA).

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti független közvetítők egyes felügyeleti jelentéseiben (92B1A, 92B4AT, 92B4AH, 92B2, 92B3T, 92B3H) a lakossági terméktípusok kiegészülnek az áruhitel terméktípussal.

Az Nhf. hatálya alá tartozó hitelgondozók feletti folyamatos felügyelet gyakorlása érdekében a hitelgondozók tekintetében is rendszeres negyedéves adatszolgáltatás kerül bevezetésre. Az új felügyeleti jelentésekben a pénzügyi információkkal (HG11, HG12, HG21, HG22, HG23, HG24), a gondozott nemteljesítő hitelmegállapodásokkal (HG4, HG51, HG52, HG61, HG62, HG7), a fogyasztói panaszügyekkel (HGP1, HGP2) kapcsolatos adatok, valamint egyéb, a folyamatos felügyeleti feladatok ellátásához szükséges adatok, információk (HGNB, HG3, HG8) kerülnek bekérésre.

Az Nhf. alapján a hitelfelvásárlók kötelesek tájékoztatni az MNB-t az általuk átruházott nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás, valamint az új hitelfelvásárló adatairól. Ezen adatok bekérését szolgálja a HF1 és HF2 kódú új negyedéves tábla.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján a szabályozás kiegészül a nem munkanapra eső határidő lejáratára vonatkozó rendelkezéssel, továbbá egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására kerül sor.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.