44/2025. (XII. 4.) MNB rendelet indokolás

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (1)–(9) bekezdése szerint feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszer működtetéséhez szükséges adatok gyűjtésének egyik eszköze az adatszolgáltatási kötelezettségek MNB rendelettel való elrendelése.

A jelen MNB rendelet az elsődlegesen az MNB-nek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete ellátásához szükséges, az MNB rendelet hatálya alá tartozó tőkepiaci szervezetek által teljesítendő felügyeleti jelentéseket, az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés rendjét határozza meg.

Az elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása érdekében, a tőkepiaci szervezetekre MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentéseket érintő lényegi változások az alábbiakban összegezhetők.

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: DORA rendelet) a pénzügyi szektor digitális rezilienciájának javítására összpontosít. Ennek érdekében a hivatkozott uniós jogi aktus részletes előírásokat fogalmaz meg a kiberbiztonságra, az információ- és kommunikációtechnológiai (a továbbiakban: IKT) kockázatok kezelésére, az incidensek bejelentésére, harmadik fél IKT-szolgáltatók kezelésére és felvigyázói rendszerének kialakítására, illetve a fenyegetésalapú betörési tesztek keretrendszerére. A DORA rendelet adatszolgáltatási vonatkozású rendelkezései végrehajtásához szükséges előírások az elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása céljából teljesítendő adatszolgáltatásokra vonatkozó MNB rendeletekbe, így a tőkepiaci intézmények adatszolgáltatásait meghatározó MNB rendeletbe is beépítésre kerülnek: egyrészt az alternatív befektetési alapkezelők meghatározott köre kivételével az MNB rendelet hatálya alá tartozó tőkepiaci szervezetekre hét új adatszolgáltatás kerül elrendelésre, másrészt – a szakmai előírások frissítésén túlmenően – módosulnak az informatikai adatokat tartalmazó negyedéves gyakoriságú táblák (37G, 50U), a befektetési vállalkozás és befektetési alapkezelő esetén.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az érintett intézményeknek szükséges intézményi szintű fenntarthatósági információkat nyilvánosságra hozniuk. Ennek ellenőrzésére a befektetési vállalkozások tekintetében új adatszolgáltatás kerül bevezetésre (30_SFDR), míg a befektetési alapok tekintetében – az uniós szabályozás időközbeni módosítása, illetve a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján – módosul az 50_SFDR kódú tábla.

A befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő fióktelepeit érintően törlésre kerül az auditált felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettség, mivel ezen intézményi körben auditált adatok a legtöbb esetben nem állnak rendelkezésre.

Az Európai Bankhatóság iránymutatásaival (EBA/GL/2022/06, EBA/GL/2022/08) összhangban a teljesítmény- és alapjavadalmazás közötti, jóváhagyott magasabb arányokra vonatkozó adatokat (R_07.00) kétévente, míg a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó adatokat (R_06.00.a, R_06.00.b) háromévente kell jelenteni. Ezen felügyeleti jelentések 2026-ra vonatkozóan újra előírásra kerülnek.

A „Tájékoztató adatok (2)” (31D1) tábla kiegészítésre kerül egy új sorral, amelyben a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti ügyfélszámlán elhelyezett pénzeszközök egyenlegét kell jelenteni. A módosítás célja, hogy az ügyféltulajdonú pénzeszközökre vonatkozó adatok a hitelintézetek által vezetett ügyfélszámlák esetében is az MNB rendelkezésére álljanak. Az „Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken és a tárgynapi értékpapírtranszferek” (31D2) tábla a tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírok piaci értékének jelentésére szolgáló oszloppal bővül annak érdekében, hogy ezen kiemelt tőkepiaci terméken elhelyezett értékpapírok állományáról az MNB a felügyeleti feladatai ellátásához részletes információval rendelkezzen.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó MNB rendeleti szabályozás módosítása miatt módosul a 37C kódú negyedéves tábla és a kapcsolódó kitöltési előírások. A pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatokat tartalmazó 37D kódú tábla 4 új sorral bővül a foglalkoztatottakra vonatkozóan, ezzel összefüggésben módosulnak a kitöltési előírások is. Továbbá a két felügyeleti jelentés adatszolgáltatói köre a Magyar Államkincstárral bővül.

A „Befektetési alap nettó eszközértékének megállapítása” (50A) tábla 12 új alábontó sorral egészül ki, mivel a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2025. október 1-től hatályos rendelkezése alapján a befektetési alapokat devizanem szerint is szükséges megkülönböztetni.

A „Portfóliók hozama, költsége, az alapkezelő díjbevétele” (50C) kódú tábla 6 új oszloppal bővül, ezzel egy felügyeleti jelentésben elérhetők lesznek az egyes befektetési alapokra vonatkozó alapadatok, amely lehetőséget teremt a befektetési alapkezelők által jelentett adatok keresztellenőrzésére. Ezzel párhuzamosan törlésre kerül az 50I3 kódú tábla és módosul az 51R kódú tábla adattartalma – a piaci értékkel, díjakkal, költségekkel kapcsolatos adatok is jelentendők – és adatszolgáltatói köre, azt a jövőben csak a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó befektetési alapkezelő által kezelt hazai befektetési alapnak kell jelenteni.

Az ingatlanalapokra vonatkozó 51M kódú tábla a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény szerinti vendégbefektetői vízum program kapcsán módosul, a lakáscélú ingatlan építésére alkalmas telek azonosításához szükséges részletesebb információk rendelkezésre állása érdekében.

A Zöld pénzügyi termékek könnyebb elérhetősége érdekében az MNB 2023-ban indította el zöld pénzügyi termékkereső platformját. A termékkereső továbbfejlesztése okán szükségessé vált az oldalon megjelenő információk naprakészségét biztosító ZPTN kódú tábla módosítása.

A jogalkalmazás tapasztalatai alapján a szabályozás kiegészül a nem munkanapra eső határidő lejáratára vonatkozó rendelkezéssel, továbbá egyes felügyeleti jelentések táblái és a kapcsolódó kitöltési előírások kismértékű tartalmi, illetve technikai jellegű módosítására kerül sor.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.