• Tartalom

1872. évi XXVII. törvény

1872. évi XXVII. törvénycikk

a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről1

1990.12.31.

1. § A Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe, s végrehajtásával a Közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő I. rendü gőzmozdonyu vasut kiépitésére vonatkozó engedélyokmány


Erlanger Viktor báró jogot nyer az alább következő általános és részletes feltételek alatt egy mozdony-vasut kiépitésére és üzletbentartására, mely vasut a szab. állam- vagy a magyar nyugoti vaspálya győri indóházából kiágazva: Csornán, Kapuváron, Czenken, Sopronon át Ebenfurt felé az ország határáig terjed.

Általános feltételek

1. § Az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél köteles engedélyes jelen engedélyokmány tartalmához, a közmunka és közlekedésügyi minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, az 1867-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletrendhez, valamint a magyar kormány által a fennálló szabályokon leendő változtatásokhoz mindaddig alkalmazkodni, mig a hazai törvényhozás ezen ideiglenes szabályok helyett ujabb törvényeket nem hoz, vagy a magyar kormány más rendeleteket nem léptet életbe.

2. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni, mely tervek készitésénél szintugy a kormány kivánalmai, mint a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szem előtt tartandók.

A törvényes határozmányok teljesitése szempontjából, továbbá a pályaszolgálat és közforgalom érdekéből, valamint a szomszédvidékre vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzhetése czéljából a pálya fennállásának biztositása végett jogában álland a kormánynak az engedélyes által bemutatandó terveket, ezek mûszaki birálata, helyszini szemlék, a törvényes közigazgatási vonaljárás, valamint az érdekelt szomszédbirtokosok panasza folytán esetrol-esetre megvizsgáltatni és a végrehajtott vizsgálat alapján megváltoztatni.

A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő változtatások által azonban a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, annak megengedése a kormánytól lesz kikérendő: ezáltal azonban sem a pálya tervezett főiránya változást nem szenvedhet, sem a lejt- és irányviszonyok szemben az elfogadott vonallal kedvezőtlenebbé nem válhatnak.

Ugyancsak jogában álland a kormánynak az épitési munkákat meginditásuk után is fentebb elősorolt érdekek szempontjából azok felülvizsgálatáig bármikor megváltoztatni.

Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyes kérelme folytán eszközöltettek, az épitési alapból az engedélyes viseli.

Az épitésnél, általában a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni, különösen a meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezek helyett ujak nem állittattak, vagy legalább mig ideiglenes utak iránt (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodás nem tétetett.

Ha egyébiránt a felülvizsgálat után kitünnék, hogy a pálya épitése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapitott átjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, az engedélyes a kormánynak e tekintetbeni intézkedéseit a felülvizsgálat után is, 3 éven át a 30-ik §-ban előre látott tőkeszaporitás nélkül lesz köteles teljesiteni.

3. § A pálya alépitménye csak egy vágányra állitandó elő, és ennek megfelelőleg a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.

Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy a tiszta jövedelem a befektetett tőke névleges összegének 8%-os kamatját eléri, köteles engedélyes a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül a felhivástól számitott 3 év alatt a második vágányt létesitni.

A kormány minden más esetben is kivánhatja a 2-ik vágány előállitását s köteles azt az engedélyes a kormány által kitüzendő határidő alatt lerakatni, csak hogy ez esetben a kivitel módozata s a megkivántató tőke beszerzése iránti részletes határozmányok, az államkormány által az engedélyessel egyetértőleg lesznek megállapitandók.

4. § Az engedélyes által letett biztositék az egész vonalnak akadálytalanul történt felülvizsgálata (Collaudirung) után fog visszaszolgáltatni.

5. § Ha más pályák beágazása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és az ezekért járó kárpótlás iránt az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, az ezek iránti feltételeket a kormány határozza meg.

6. § A kisajátitási jog, az 1868. évi LV. tc. értelmében, az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyesnek megadatik.

7. § Az engedélyes köteles a postát és a postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott 1851. évi november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében a rendes személyvonatokkal ingyen szállitani, és e tekintetből a végállomásokról naponkint induló vonatok közül egynél minden irányban ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát a közmunka és közlekedésügyi minister a kereskedelmi ügyi ministerrel egyetértőleg határozza meg.

Valahányszor a postaszolgálat egy nyolczkerekü vagy két négykerekü kocsinál többet vesz igénybe, minden megkivántató további kocsiért engedélyesnek mértföldenkénti jutányos kárpótlás jár, melynek mennyisége egyesség szerint állapittatik meg.

Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgóposta rendeztessék, az esetben a közönséges nyolczkerekü vagy négykerekü kocsik helyett, a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgópostakocsikat engedélyes ingyen köteles állitani és fentartani.

Az e vasutvonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, a postakezelés számára alkalmas posta-iroda-helyiség magában a pályaépületben szintén ingyen engedtetik át. A vasutvonalok üzletbe tétele után netalán felmerülő további szükségletek kielégitése azonban külön egyezménynek tartatik fenn.

Köteleztetik továbbá az engedélyes a postahivatalnokok és szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, az érték-küldemények kivételével, az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.

Oly levelek, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alattas közegei vagy az utóbbiak egymásközt váltanak az illető pályavonalon, a pályaintézet hivatalnokai által bérmentesen szállithatók.

8. § Az államkormány kivánatára köteles engedélyes e vasutvonal hosszában saját birtokán és területén az állami távirdavezetékek felállitását ingyen megengedni. Az oszlophelyek, valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjai egyetértőleg az engedélyes megbizottjaival akkép jelöltetnek meg, hogy azok sem a vasuti üzletet, sem az üzleti személyzet biztonságát ne veszélyeztessék.

Továbbá köteles az engedélyes a pálya mentén felállitott távirda-vezetékeket saját személyzete által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megrombolásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a kormány adja rendelkezésére. Az állam viszont köteles engedélyesnek minden külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy vasutüzleti távirdai huzalait a pályahosszában létező vagy azon felállitandó állami távirda vezetékoszlopaira megerősithesse, azonban, valamint a huzalokra, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben elfogadott rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s a vasutüzleti távirdavezetékeknek az állami távirda-oszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajtatja végre, mindkét esetben úgy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes viseli.

Ha az állam e vasutvonal hosszában állami távirdavezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, a vasut üzleti távirdavezeték felállitásának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ezen távirdavezeték kiépitése azonban csak az állammal kötendő külön egyezmény és az ez által erre adott külön engedély értelmében létesithető. Az állami távirdaoszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében az engedélyes által épitett vasutüzleti távirdavezetékek, az állam szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatók, melyeket a vasuti üzlet czéljából az igazgatóság és alattas közegei, vagy ez utóbbiak egymásközt váltanak. Jogositva van azonban a kormány, egyetértőleg a vasutigazgatósággal elrendelni, hogy ezen távirdavezetékek a kellő ellenőrzés mellett, s a mennyire az üzlet forgalma megengedi, ugy állami, mint magánysürgönyözésekre is használtassanak.

Ez esetben a használat módját és a sürgönydijak megosztását az állam s engedélyes közt külön egyezmény fogja szabályozni. Ha az állam a vasutüzleti távirdavezetékek felépitését, vagy a már kész távirdavezetékek jókarbantartását magára vállalja, ugy a kiépités feltételei, mint a jókarbantartásért fizetendő évi átalány mennyisége szintén külön egyezmény utján állapittatnak meg.

Ha a második vágány lerakása, átalában a vaspályatöltés szélesbitése, vagy áthelyezése vagy engedélyes bárminemü érdeke, a távirdavezetékek kimozditását vagy máshová elhelyezését tenné szükségessé, mind a vasutüzleti, mind az állami távirdavezetékek áthelyezésének összes költségeit engedélyes lesz köteles viselni.

9. § A szállitási dijakat engedélyes belföldi ezüstpénzben számithatja akkép, hogy a mindenkori árkelet alapján megállapitandó szállitási dijakat országos értékben tartozik elfogadni.

Az árszabás átszámitása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyesek megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról-hónapra a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint s rendkivüli esetekben rövidebb időközökben is, az elébbi hasonló időközökben fennállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni.

10. § Az árszabások az engedélyes által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik, vagy mind a két irányban minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekedések esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

E tekintetben egyébiránt joga van a kormánynak a tariffákat szabályozni.

Ha valamely szállitó- vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem adhatók.

11. § Belföldön beállott drágaság esetében joga van a kormánynak az élelmi czikkek szállitási diját a drágaság tartamára, a legmagasabb (maximál) árszabás felére leszállitani.

12. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a szab. Ferdinánd éjszaki vaspályatársaság közt 1868. évi junius 18-án megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen okmány kiegészitő részét képezik.

A fentebbi vaspályatársulattal vagy más pályákkal a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek föltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány azokat jóváhagyná.

Ezen határozatok a pénzügyőrökre, az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, valamint a fegyenczekre is alkalmazandók. Nagyobb katonaszállitások czéljából a magyar és osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyes járulni köteles.

Az engedélyes kötelezi magát végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. k. szab. déli állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárul.

A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.

13. § Az államközegek és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az államnak ezen engedélyből folyó érdekei megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, utimálháikkal együtt ingyen szállitandók.

14. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel- vagy szállitási bér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illeték lesz megvehető.

15. § Az engedélyes jogositva van a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik vele jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.

16. § Joga van egyszersmind engedélyesnek részvénytársaságot alakitani s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi és törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdékben elárusithatók, és hivatalosan jegyezhetők.

Jogában álland továbbá az engedélyesnek a 30. §-ban meghatározott alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak háromötödrésze erejéig elsőbbségi részvényeket, s kétötödrésze erejéig törzsrészvényeket, bocsáthasson ki.

Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből a tartalékalapra meghatározott hányad után mindenekelőtt az elsőbbségi részvények 5 százalékos kamatjai, s a kormány által megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő, s a törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi, a mig az összes elsőbbségi kötvények nem törlesztettek.

A kétnemü részvények tulajdonosai ezenkivül azonban minden másnemü jogokban s kötelezettségekben egyaránt részesülnek.

A társaság az engedélyes minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.

Az alapszabályokba mindenesetre felveendők:

1-ször, hogy az alapszabályok helybenhagyása után az engedélyesek által alakuló közgyülés lesz összehivandó, s az első igazgatótanácsot ezen közgyülés választja meg;

2-szor, hogy a társulat közgyüléseit az épités ideje alatt is évenkint megtartja;

3-szor, hogy a társulati alaptőkéből (30. §) bankértékben 300,000 frt tartalékalap képezésére tartatik vissza, s ezen tartalékalapnak egy millió forintra leendő szaporitására a pálya tiszta jövedelmeiből - még pedig az elsőbbségi részvények kamatjait s törlesztési hányadát megelőzőleg, a pálya megnyitásától számitott első három évben 2%, a második 3 évben 3%, a harmadik 3 évben 4%, azontul pedig 5% forditandó;

4-szer, hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelemhiány miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást többé nem igényelhetnek. Végre:

5-ször, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokokat és kiszolgált ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak, s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél mások előtt figyelembe venni, és hogy magát feltétlenül aláveti azon törvénynek, mely a hadseregben, haditengerészetnél vagy a honvédtörzsek és osztályoknál hosszan szolgált altiszteknek az állam által segélyezett vasuti, gőzhajózási és egyéb vállalatoknál leendő alkalmazása iránt az 1868. 40. tc. 38. § értelmében hozatni fog.

17. § A kormány az őt illető főfelügyeleti jognál fogva jogositva van, magának a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdon eszközölt felszerelése és folytonos jókarbantartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.

A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóválasztmány ülésében valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülönben az állam érdekére netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.

Az engedélyes illetőleg jogutódja a kormány megállapitása szerint az államkincstár javára évi átalányt tartozik fizetni, azon költségek és kiadások megtéritése fejében, melyek a kormány főfelügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezés tartama alatt, mint a pálya megnyitása után az államra nehezednek.

Azon költségeket végre, melyek az engedélyezett vasutvonal előtanulmányozása folytán az engedély megadásáig a kormánynak okoztattak, köteles engedélyes a m. k. kormány által kijelölendő határidő alatt megtériteni.

18. § Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt uj vasut felállitása ellen kimondott oltalommal 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak átadatik.

Ezen kivül, elenyészik az engedély akkor is, ha nem tartatnak meg a vonalzási munkálatok az épités megkezdésére és befejezésére, valamint az üzlet megnyitására nézve kitüzött határidők s az elmulasztás a fenidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében nem igazoltathatik.

19. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitott harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.

A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatt évi tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.

Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a társulati összes értékek 5% kamatjainak fedezésére és a kormány által megállapitandó törlesztési terv szerint azok törlesztésére szükséges összegnél kevesebb nem lehet, az engedélyesnek a megállapitott engedély tartamáig, mint évi járadék fizetendő.

20. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 19. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az itt engedélyezett jókarban és tehermentesen átadandó vasut birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és mûmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden tartozékaikkal, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanságokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coakskemenczék, öntődék, gép vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják.

21. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszüntnek és a letett 500,000 frt biztositékot, vagy annak az engedélyokmány értelmében még kiszolgáltatni nem tartozott részét elveszettnek nyilvánitani és megtartani.

22. § Az engedély minden okmányszerü kiadmánya csak egy forintra szabott bélyegdij alá esik.

Különleges feltételek

23. § A munkálatok kivitelét és az épitési feltételeket illetőleg, az engedélyezett vonal két szakaszra osztatik:

a) az első szakasz Győrtől Sopronig;

b) a második szakasz Soprontól az ország határáig terjed.

Az engedélyezett pályát, az engedélyes következő határozatok szerint tartozik kiépiteni és felszerelni.

a) Alépitmény


A legnagyobb emelkedés az első szakaszon száznyolczvan (180) méter hosszuságra, a második szakaszon pedig százhusz (120) méter hosszuságra egy méter lehet.
A kanyarodások félátmérője az első szakaszon 400, a második szakaszon pedig 300 méternél kisebb nem lehet.
A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és engedélyesek között megállapitott és a közmunka és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, nevezetesen a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méternél kevesebb nem lehet.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani s annak a megnyitásakor a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezenkivül még az épités alapterheire a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék helyezendő el.
A mûépitmények egészen ko- és vasanyagból épitendők, kivéve a Rába-folyón felállitandó hidat, mely egészen fából épithető ugyan, de mint ideiglenes csupán a végleges hid számára kitüzendő hely mellé állitandó.
A Lajta-folyón épitendő hid szintén fából állitható elő, ha ezen hidnak osztrák területre eső része ugyanigy készül, ha ellenben a két kormány egy végleges hid előállitásában egyezik meg, ezen hidat az engedélyes minden kárpótlás nélkül kőből és vasból köteles kiépiteni.
A pálya mellett elvezető s a pálya testén kivül eső hidak egészen fából épithetők.

b) Felépitmény


A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása, a sinutak elrendezése az állomásokon a kormány és engedélyes között megállapitott s a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok szerint eszközlendő.
A sinek egy bécsi láb hosszuságban 20 162 vámfont súlylyal birjanak.
A talpfák tölgyfából vagy telitett bükk- avagy veres fenyőfából készitendők.
Az engedélyes köteles a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágányszerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az épitési alapból előállitani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 16%-nál több nem fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot, a felépitményi gyárkészitményeket, engedélyes lehetőleg belföldön szerezze be.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt, az engedélyes és a kormány közt egyesség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben engedélyest fogja terhelni.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések


Az épületek kőből készitendők, kivéve az áruraktárakat, és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is, de mindenesetre kőalapzattal állitandók elő.
Az összes épületek alaptervezetére s beosztására nézve a kormány és engedélyesek között megállapitott és a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabványrajzok követendők.
A külalakra nézve a kormány ezen szabványrajzoktól eltérő épitési módot is kivánhat, illetőleg engedélyezhet.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.

d) Állomások


A jelen pálya számára Győrben és Sopronban épitendő pályaudvarokon kivül, legalább még nyolcz, részben közbeneső állomás, részben pedig kitérő lesz előállitandó.
A győri pályaudvar az osztrák államvasuttársulat vagy a magyar nyugoti, - a soproni pályaudvar pedig a déli vasuttársulat már fennálló pályaudvaraival sinutak által összekötendő.
A vontatási szolgálathoz szükséges épitkezések és berendezések a kormány által kijelölendő helyeken létesitendők.
Az állomások különben a kormány és az engedélyes között megállapitott módon és méretekben állitandók elő.

e) Üzleteszközök


Az összes üzleti eszközök, melyek alatt csak a tárkocsikkal és felszereléssel ellátott mozdonyok, személy-, mozgó- és közönséges posta-, teher- és kavicsszállitókocsik és hóekék, tehát a jármüvek értendők, oly mennyiségben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük az engedélyezett vonal hosszához mérve mértföldenkint 70,000 frtot o. é. képviseljen.
Az engedélyesnek világosan megtiltatik az üzleti eszközök szállitását egy fővállalkozóra átruházni, s köteles az üzleti eszközöket a kormány által elfogadhatóknak elismert gyáraknál a kormánynak bemutatandó s ez által helybenhagyandó tervek szerint megrendelni és az illető szerződéseket eredetiben a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjeszteni.

f) A munkálatok minősége


A mi a teljesitendő munkálatok minőségét illeti; e tekintetben az engedélyes által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok, épitkezések és készitmények, melyek tartósságáért az engedélyes a felelősséget magára vállalja, csak jó minőségü és a mutan szabályai szerint feldolgozott ép anyagból létesitendők, és hogy e tekintetben a kormány és az engedélyes közt megállapitott feltétel-füzetek szolgálnak zsinórmértékül.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben köteles az engedélyes az engedélyezett vasutat oly módon előállitani és felszerelni, hogy az mindazon igényeknek megfeleljen, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Az engedélyes köteles az üzleti felszerelés azon részeihez, melyek gyorsabb felhasználásnak vannak kitéve, ugyszintén egyéb felszerelési ingóságokhoz és készletekhez is az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat, a kormány és az engedélyes közt megállapitott s a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumban letett kimutatásban meghatározott arányban beszerezni.
Az üzletbevételre szükségelt és az épitési alap terhére beszerzendő elhasználási anyagokból négy heti szükséglet fedezésére megkivántató mennyiség az engedélyes által állitandó elő.

24. § Az engedélyes köteles:

a) a vonalozási munkálatokat az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva két hét alatt megkezdeni, s a részletterveket a győr-soproni vonalra ugyanazon naptól számitva 120 nap alatt, a Soprontól az ország határáig terjedő részre pedig a vonalnak az osztrák területen leendő folytatására nyert engedély kiadásától számitott szintén 120 nap alatt a kormányhoz felterjeszteni:

b) az épitést a részlettervek helybenhagyása után azonnal megkezdeni.

A kormány ellenben kötelezi magát a benyujtott tervek iránti határozatát, a benyujtástól számitott 60 nap alatt az engedélyessel tudatni.

25. § Az engedélyes kötelezi magát az engedélyezett vonalnak győr-soproni részét az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitandó két és fél (2 1/2) évi, Sopron országhatárszéli részét pedig a vonalnak az osztrák területen leendő folytatására nyert engedély kiadásától számitva szintén két és fél (2 1/2) évi határidő alatt befejezni és a forgalomnak átadni.

Szabadságában álland egyébiránt engedélyesnek, hogy a mennyiben a jelenleg engedélyezett vonalat előbb fejezné be, azt a kormánytól kieszközlendő engedély mellett a kitüzött határidő előtt is a forgalomnak átadhassa.

26. § Az engedélyes által az általános feltételek 4. szakasza értelmében letett biztositék 500,000, azaz ötszázezer forintra határoztatik s a kormánynak jogában álland a pálya kiépitésére kitüzött határidőnek az engedélyes által meg nem tartása esetében, mennyiben a 18. és 21. §-ban kitüzött jogával élni nem akarna, e biztositékot kötbér fejében, melynek fizetésére az engedélyes magát ezennel kötelezi, naponként 1000, azaz egy ezer o. é. forintot birói beavatkozás nélkül levonni.

27. § Ha a 23. §-ban emlitett fahidak és egyéb faépitmények kő- és vas-anyagból leendő helyettesitése, vagy ha a 70,000 frt beszerzési értéknek megfelelő és jó karban tartott forgalmi eszközök szaporitása szükségessé válnék, köteles lesz engedélyes a kormány kivánatára az érintett muépitmények átalakitását, illetőleg a forgalmi eszközök szaporitását és pedig akkor, ha a pálya jövedelme a befektetett alaptőke 8%-ját eléri, a pálya saját jövedelmeiből, ennek bekövetkezte előtt ellenben létesitendő külön egyezmény mellett eszközölni.

28. § Az engedélyezett vasuttól 30 éven át sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.

A részvények szelvényei szintén 30 évig adó- bélyeg- és illetékmentesek.

Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu elsőbbségi és törzsrészvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg és illetékmentesen adassanak ki.

A kisajátitott ingatlanok telekkönyvi átiratása is bélyeg- és illetékmentesen eszközöltetik.

A tőkeszerzés, valamint az épitkezés és üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.

29. § A szállitási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok között szabatnak meg:

Legmagasabb árszabás mértföldenként:

a) utasoktól egy személyért:

az    I.    osztályban    36    kr. o. é.

a    II.    osztályban    27    kr. o. é.

a    III.    osztályban    18    kr. o. é.

a    IV.    osztályban    10    kr. o. é.

b) áruknál vámmázsánként:

az    I.    osztályban    1.5    kr. o. é.

a    II.    osztályban    2.5    kr. o. é.

a    III.    osztályban    3.5    kr. o. é.

Gyorsvonatoknál, melyeknek első- és másodosztályu kocsikból kell állani, e dij husz száztólival felemelhető.

Kivételesen egész kocsirakodásokért vámmázsa és mértföld után: a só, tüzi- és épületfa, trágya, épületkő, tégla, nyersvas, gabona és liszt 1. 25 kr., a szén, koaks és briquett 1 kr. o. é.

Az engedélyes kötelezi magát, hogy a kormány által kijelölendő állomásokról a szomszédközségekbe vezető közutak helyreállitására s fentartására szükséges fed-anyagot (követ, kavicsot stb.) csupán saját költségeinek megtéritése mellett fogja a megkivántató mennyiségben szállitani.

A biztositási és mellékilletékek legmagasabb tételeit, valamint a többi tárgyak fuvarát és osztályzását, végre egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg, a kormánynyal megállapitott s a ministeriumban letett határozmányok szolgálnak zsinórmértékül.

Mihelyt ezen pálya tiszta jövedelme egymásután következő 2 éven át a befektetett épitési tőke 8%-ra emelkedik, jogában álland a kormánynak az árszabást megfelelőleg leszállitani.

A kormány azonban ezen jogával csak akkor élhet, ha a második vágánynak lerakását (3. §) vagy az ideiglenes épitmények szilárdabb anyagból leendő helyettesitését, vagy végre a forgalmi eszközök szaporitását (27. §) nem rendelte el, vagy ha ezen épitkezések s forgalmi eszközök szaporitása befejeztetett, s a pálya jövedelme 2 éven át a befektetett tőke 8%-ra ismét felemelkedett.

Ha a vasuti szállitási dijakat a törvényhozás bármikor szabályozandja, e dijszabályzat érvénye ezen vasutra is kiterjed.

30. § A jelen pálya épitésére és fölszerelésére szükséges névleges tőkének összege, mely a 16-dik §-ban meghatározott módon elsőbbségi és törzsrészvények kibocsátása által szerezhető be, 14. 300,000 frt o. é., azaz: tizennégy millió háromszázezer o. é. ezüst forintban állapittatik meg, megjegyeztetvén, hogy ezen összegben már a kibocsátandó értékektől az épités ideje alatt fizetendő kamatokra megkivántató összeg is benfoglaltatik.

Ezen alaptőkének szaporitását a kormány csak akkor engedheti meg, ha

a) az engedélyesek vagy jogutódjaik a pálya forgalmának emelését czélzó, vagy a forgalom emelkedése folytán szükségessé vált oly uj épitkezéseket s berendezéseket szándékoznak eszközölni, melyeknek teljesitésére a jelen engedély által az abban megállapitott épitési tőkéből kötelezve nincsenek;

b) ha a kormány oly épitkezéseket s beszerzéseket rendel el, a melyek teljesitésére az engedély értelmében kötelesek ugyan, de a melyekre nézve ugyancsak a jelen engedély szerint a pénzbeszerzés iránt külön egyezménynek kell létrejönni. Végre

a) ha az engedélyes vagy jogutódja e vasutból egyes iparvállalatokhoz szárnyvonalakat szándékozna épiteni s üzletben tartani.

31. § Jelen engedély, illetőleg az engedélyezett pálya, ugy nemkülönben e pályának üzlete a kormány beleegyezése nélkül másra át nem ruháztathatik.

32. § A pálya épitésének ideje alatt köteles engedélyes munkásai számára kórházakat rendezni be. Azon esetre, ha munkásai közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az azért járó költségeket engedélyes lesz köteles az illető intézeteknek évnegyedenkint megtériteni.

33. § Az engedélyes jogai és kötelezettségei jogutódaira is átszállanak.

Függelék


Köteleztetik végre engedélyes, hogy ha a kormány őt e részben felszólitaná, a felszólitástól számitandó 1 év alatt, az engedélyezett vasutnak egy alkalmas pontjából kiágazó s a siegendorfi czukorgyárakhoz s onnan H.-Margaretháig vezetendő szárnyvasutat épiteni, fölszerelni s üzletbe venni.
Ezen szárnyvasut költségeinek megállapitása és ezen költségeknek uj értékjegyek kibocsátása utján miként fedezése iránt a kormány és az engedélyes között egyezmény lesz kötendő.


[5.420/1947. (V. 4.) ME rendelet
a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút engedélyokiratának módosítása tárgyában

1. § A Győrből Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasút kiépítése tárgyában az 1872:XXVII. törvénybe iktatott engedélyokirat 7. §-a úgy módosíttatik, hogy az engedélyes a posta szállításáért az 1947. évi január hó 1. napjától évi díjazásban részesül, amelynek mértékét a közlekedés- és postaügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

2. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.]

1

Szentesítést nyert 1872. október 15-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1872. október 15-én.
Az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló 1987: XII. törvény 2. §-ában felhatalmazást kapott az igazságügy-miniszter, hogy a törvény 2. számú mellékletében felsorolt, 1945 előtt kibocsátott jogszabályok hatályos szövegét közzétegye, és ennek során az érdemet nem érintő szövegmódosításokat elvégezze. A törvény 1988. január 1-jén lépett hatályba. Utóbb a törvényt a 2003: VIII. törvény 2. §-a hatályon kívül helyezte. Az Igazságügyminisztérium érintett szakfőosztályaival egyeztetett államtitkár-helyettesi álláspontnak megfelelően azonban a törvények a 2003: VIII. törvény 2. §-tól függetlenül ma is hatályosak. Mivel a szövegek az Igazságügyminisztérium által 1945 óta nem kerültek közzétételre, ezért jelen törvényt 1872-ben közzétett formájában közöljük, megjegyezve, hogy a törvénybe iktatott engedélyokirat 7. §-át az 5420/1947. (V. 4.) ME rendelet 1. §-a – 1947. május 4-ei hatállyal – módosította. Utóbb az ME rendeletet, a már említett 1987: XII-es törvény felhatalmazása után, az Igazságügyminisztérium illetékes bizottsága által szerkesztett ún. „deregulációs minisztertanácsi rendelet” – az egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet – 2. számú melléklete hatályon kívül helyezte.
A már deregulált 5420/1947. (V. 4.) ME rendeletet szögletes zárójelben, kurzív szedéssel a törvény után közöljük.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére