1887. évi VI. törvény
1887. évi VI. törvénycikk
a Monacoval 1886. évi február 22-én Bécsben, a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés becikkelyezése tárgyában*
1990.12.31.
Ő Felsége Ausztria Császárja és Magyarország Apostoli Királya és Ő Fensége Monaco Fejedelme közt a közönséges büntettesek kiadatása tárgyában, Bécsben 1886. évi február hó 22-én kötött államszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott, s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. stb. és Magyarország Apostoli Királya és Ő Fensége Monaco Fejedelme kölcsönös beleegyezéssel elhatározván a buntettesek kiadatására vonatkozólag szerződést kötni, e végből teljhatalmazottjaikká kinevezték és pedig:
(a meghatalmazottak közlését mellőzzük)
a kik jó és kellő alakban kiállitott teljhatalmazásaik közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:
I. Czikk
A magas szerződő felek kormányai kötelezik magukat, hogy egyiküknek a másikhoz intézendő megkeresésére azon egyéneket, a kik az egyik szerződő fél birói hatóságai által az alábbi II. Cikkben felsorolt büntetendő cselekmények valamelyike miatt üldöztetnek vagy elitéltettek és a másik fél területén tartózkodnak - saját állampolgáraik egyedüli kivételével - egymásnak kölcsönösen kiadják.
Kiadatásnak csak olyan büntetendő cselemény miatt van helye, a mely a kiadatás végett megkeresett állam területén kivül követtetett el és a melyre a megkereső és a megkeresett állam törvényei szerint egy évi szabadságvesztés vagy ennél sulyosabb büntetés van kiszabva.
Ha a büntetendő cselekmény, a melylyel a kiadatás iránti kérelem indokoltatik, a megkereső állam területén kivül követtetett el, az ez iránti megkeresés teljesithető, ha a megkereső és a megkeresett ország törvényei megengedik az ilyen cselekmények üldözését akkor is, ha azok külföldön követtettek el.
II. Czikk
A kiadatás a következő büntetendő cselekmények miatt fog engedélyeztetni:
1. Szándékos emberölés, gyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, mérgezés.
2. Személy és vagyon elleni merénylettel való fenyegetések, ha a fenyegetésekkel meghagyás vagy valamely feltétel teljesitése volt összekapcsolva és ha e miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.
3. Személyeken elkövetett szándékos sértések és testi bántalmazások, ha ezek következtében a sérült előreláthatólag gyógyithatlan betegségbe esett, vagy állandóan munkaképtelenné lett, ha a sérült valamely tagját vagy szervét elvesztette, vagy a tagok és szervek valamelyike teljesen használhatlanná lett, ha sulyosan megcsonkittatott, vagy ha a halál, habár ölési szándék nélkül, bekövetkezett.
4. Magzatelhajtás.
5. Méregnek vagy más a halált előidézhető, vagy az egészséget sulyosan megtámadható szereknek szándékos és bûnös, habár ölési szándék nélkül való beadása vagy alkalmazása.
6. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.
7. Gyermek kitevése vagy elhagyása.
8. Kiskorúak elrablása.
9. Erőszakos nemi közösülés.
10. Szemérem elleni erőszak.
11. Szemérem ellen, habár erőszak nélkül elkövetett merénylet, feltéve, hogy az annak tárgyát képező egyénnek nemére, korára és az eset egyéb körülményeire való tekintettel, ily merénylet miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.
12. Egyik vagy másik nembeli kiskorúak csábitása mással való nemi közösülésre vagy fajtalanságra, ha a tettes az elcsábitott személy atyja vagy anyja, gyámja vagy tanitója.
13. A személyes szabadságnak és magánlaknak megsértése magánszemélyek által.
14. A kettős házasság.
15. Közhitelpapirok vagy bankjegyek, köz- vagy magán-kötelezvények utánzása és meghamisitása; ezen utánzott vagy hamisitott papirok, jegyek és kötelezvények kibocsátása vagy forgalomba hozása, okiratok vagy távirati sürgönyök meghamisitása és ezen utánzott, koholt vagy meghamisitott sürgönyök, papirok, jegyek vagy kötelezvények használata.
16. A pénzhamisitás, beleértve a pénz utánzását és hamisitását, valamint az utánzott vagy hamisitott pénz kibocsátását és forgalomba hozását.
17. Pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek utánzása vagy meghamisitása, az utánzott vagy meghamisitott pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek használata, valamint a valódi pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek kárositó használata.
18. A hamis tanuskodás biróság előtt, szakértők és tolmácsok hamis nyilatkozata, a tanuknak, szakértőknek vagy tolmácsoknak hamis vallomásra csábitása.
19. A hamis eskü.
20. Közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és zsarolás.
21. Közhivatalnokok vagy választott birák megvesztegetése.
22. A gyujtogatás.
23. Lopás és rablás.
24. Zsarolás.
25. Csalás.
26. Sikkasztás és hûtlen kezelés.
27. Csalárd bukás és a bukás alkalmával elkövetett csalások.
28. A vasuti közlekedés biztonsága elleni merényletek.
29. Vaspályákhoz tartozó tárgyaknak és távirdai készülékeknek teljes vagy részben lerombolása.
30. Sírok, nyilvános emlékek és mûvészeti tárgyak megsemmisitése vagy rongálása, nyilvános könyvek és lajstromok vagy okiratok és más köz célra szolgáló tárgyak megsemmisitése vagy megrongálása.
31. Élelmi szerek vagy más ingó dolgok megsemmisitése, megrontása vagy elpusztitása.
32. A függő termés, növények, fák és oltó ágak megsemmisitése vagy elpusztitása.
33. Mezőgazdasági eszközök megsemmisitése, marhák vagy más állatok elpusztitása vagy megmérgezése.
34. Szándékos és büntethető cselekmények, melyekből tengeri hajó vagy más hajó elveszése, elmerülése, megsemmisülése vagy megrongálása bekövetkezett.
35. Orgazdaság, lopott, sikkasztott, rabolt vagy kizsarolt tárgyakra nézve.
Ide értetnek a fentebb megjelölt cselekmények kisérletei, valamint az azokban való részesség, ha ezek a magas szerződő felek törvényhozásai szerint büntetendők.
III. Czikk
Különösen megállapittatik, hogy az idegen, kinek kiadatása engedélyeztetett, semmi esetben sem üldözhető vagy büntethető bármely a kiadatást megelőző politikai büntetendő cselekmény miatt, sem ily büntetendő cselekménynyel kapcsolatos cselekmény miatt, kivéve, ha felmentése vagy az eljárás megszüntetése vagy pedig elitélés esetén a büntetés kiállása vagy elengedése után egy havi ideje volt az országot elhagyhatni, vagy ha később oda visszatért.
Sem politikai büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolatban álló büntetendő cselekménynek nem tekintetik valamely idegen államfő személye vagy családjának tagjai ellen intézett merénylet, ha ezen merénylet vagy szándékos emberölés, vagy gyilkosság, vagy mérgezés tényálladékát állapitja meg.
IV. Czikk
A kiadatás iránti megkeresés mindig diplomatiai uton eszközlendő.
V. Czikk
A kiadatás engedélyeztetik, ha előmutattatik eredetben vagy hiteles kiadmányban az elitélést tartalmazó itélet, vagy határozat vagy valamely birói hatóság által kiadott elfogatási parancs, vagy végre valamely más ezen parancscsal azonos hatálylyal biró okirat.
Ezen okiratok a megkereső államban megszabott alakban állitandók ki, és az okiratokban a büntetendő cselekmény, valamint az erre megállapitható büntetés megjelölendő.
Az iratok, a mennyire lehetséges, a kiadatni kért egyén személyleirásával és ha még más, a személyazonosság megállapitására használható adatok vannak, azokkal is felszerelendők.
Ha kétséges, hogy az üldözés alapját képező büntetendő cselekmény a jelen szerződés határozatai alá tartozik-e, felvilágositások kéretnek és a kiadatás iránt megkeresett kormány ezek megbirálása után, a megkeresés teljesitése iránt határoz.
VI. Czikk
Sürgős esetben, a jelen szerződés II. Cikkében emlitett cselekmények miatt üldözött egyén, az elfogatási parancs létezését tudató posta vagy távirati uton érkező értesités alapján letartóztatandó, feltéve, hogy ezen értesités szabályszerüen diplomatiai uton küldetik a monacói külügyministeriumhoz, ha a vádlott a monacói fejedelemségbe menekült - és az osztrák-magyar monarchia császári és királyi külügyministeriumához, ha a vádlott Ausztriába vagy Magyarországba menekült.
Ha a letartóztatás iránti megkeresés közvetlenül jutott az egyik szerződő fél biróságától vagy közigazgatási hatóságától a másik fél biróságához vagy közigazgatási hatóságához, a letartóztatás elrendelhető.
Ezen megkeresés felett azon ország törvényei szerint hozandó határozat, a melynek hatósága a kiadatás iránt megkerestetett.
VII. Czikk
Az előbbi cikk értelmében ideiglenesen letartóztatott idegen szabadon bocsáttatik, ha a letartóztatás napjától számitott három hét alatt az V. Cikkben emlitett okiratok egyike sem közöltetik diplomatiai uton.
VIII. Czikk
A lopott, vagy a vádlott birtokában talált tárgyak, az eszközök és más tárgyak, melyek a büntetendő cselekmény elkövetésére használtattak, valamint minden más bizonyiték, az illetékes hatóság belátásához képest, a megkereső hatalmasságnak a követelt egyénnel egyidejüleg kiszolgáltatnak. Ezen kiszolgáltatás akkor is történik, ha a már engedélyezett kiadatás a bünösnek halála vagy szökése folytán nem lenne foganatositható.
Kiszolgáltatnak minden ugyanolyan természetû tárgyak is, melyeket a vádlott a kiadatást engedélyezo államban elrejtett vagy letéteményezett, s melyek később fedeztetnek fel.
Mindamellett fentartatnak azon jogok, melyeket harmadik személyek a kérdéses tárgyakra szereztek és e tárgyak az eljárás befejezése után a jogositottaknak minden költség nélkül visszaadandók.
IX. Czikk
Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban más, mint a kiadatás iránti megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy itéltetett el, kiadatása elhalasztható addig, mig az eljárás befejeztetett, vagy ha elitéltetett, mig büntetését ki nem állotta, vagy az neki el nem engedtetett.
Azonban, ha ugyanezen országban magánosok iránt elvállalt kötelezettségei teljesitése miatt üldöztetik, vagy le van tartóztatva, kiadatásának mégis van helye; az érdekelt magánosok pedig jogaikat az illetékes hatóság előtt érvényesithetik.
X. Czikk
A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett és a jelen szerződésben meg nem emlitett valamely büntetendő cselekmény miatt azon országban, melynek részére a kiadatás engedélyeztetett, sem bunvád alá nem vonható, sem meg nem büntethető, sem valamely harmadik országnak ki nem adható, kivéve, ha mindkét esetben a bunvádi eljárás befejezése, vagy ha elitéltetett, büntetésének kiállása vagy megkegyelmezése után egy havi ideje volt ezen országot ismét elhagyhatni, vagy ha ezután oda visszatért.
A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett, habár a jelen szerződésben felemlitett oly buntett vagy vétség miatt sem vonható bûnvád alá, vagy büntetheto, a mely nem képezte a kiadatás alapját, ha csak ebbe az őt kiadott kormány bele nem egyez; mely kormány a jelen szerződés V. Cikkében emlitett okiratok valamelyikének felmutatását kivánhatja. Ezen kormány beleegyezése ahhoz is kikérendő, hogy a vádlott egy harmadik országnak kiadathassék. Mindamellett ezen beleegyezés nem szükséges, ha a vádlott maga önként kivánta, hogy fölötte itélet hozassék, vagy hogy büntetését kitölthesse, vagy ha a fent kitett határidő alatt nem hagyta el azon ország területét, melynek kiadatott.
XI. Czikk
Kiadatásnak nincs helye:
1. Ha a büntetendő cselekmény, melynek alapján a kiadatás kéretett, a magas szerződő felek területén kivül követtetvén el, ugyanily kérelmet terjeszt elő azon ország kormánya is, melynek területén a cselekmény elkövetetett.
2. Ha azon egyén, kinek kiadatása kéretett, azon büntetendő cselekmény miatt, mely a kiadatás iránti megkeresésre okul szolgált, a megkeresett országban már bunperben állott és az eljárás megszüntettetett, vagy felmentetett, vagy még perben áll.
3. Ha a vádbeli cselekmény elkövetése után vagy az üldözés vagy elitélés után, az eljárás, vagy a büntetés azon ország törvényei szerint elévült, melyben az idegen tartózkodik.
XII. Czikk
Ha a magas szerződő felek egyikének területén át kell oly egyént kisérni, kinek kiadatása a másik szerződő fél részére egy harmadik kormány által engedélyeztetett, az első nem fogja azt ellenezni; feltéve, hogy a kérdéses egyén nem az ő állampolgára, hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény a jelen szerződés I. és II. Cikkében felemlittetik és hogy ez nem esik a III. és XI. Cikkek határozatai alá.
Arra nézve, hogy valamely vádlott átkisérése a jelen cikk értelmében megengedtessék, elegendő, ha az ez iránti kérelem diplomatiai uton az V. Cikkben emlitett eljárási okiratoknak eredetben vagy hiteles másolatban való csatolása mellett előterjesztetik. A mi a kiséretet illeti, az átkisérés azon ország közegeinek közremuködésével foganatositandó, a mely a területén való átkisérést megengedte.
XIII. Czikk
Ha a szerződő kormányok egyike nem politikai bunvádi ügyben a másik államban lakó tanu kihallgatását vagy más vizsgálati cselekmény teljesitését tartja szükségesnek, e végből a megkereső levél diplomatiai uton küldetik át és a megkeresés teljesitendő azon ország törvényei szerint, melynek területén a tanukihallgatás, vagy a vizsgálati cselekmény eszközlendő.
XIV. Czikk
Ha valamely tanunak személyes megjelenése nem politikai bûnvádi ügyben tartatik szükségesnek vagy kivánatosnak, azon állam kormánya, melynek területén az tartózkodik, őt felszólitja, hogy a másik állam hatóságai részéről hozzá intézendő felhivásnak feleljen meg.
A személyes megjelenés költségeit mindig a megkereső állam viseli és a diplomatiai uton küldendő felhivásban megjelöli az összeget, mely a tanunak utiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatik, valamint azon előleget, melyet a megkeresett állam, a megkereső állam terhére, az egész összegből kifizethet.
Ezen előleg a tanunak azonnal kiadatik, mihelyt kijelentette, hogy a felhivásnak meg akar felelni.
A két ország valamelyikéből idézett tanu, a ki a másik ország biróságai előtt önként megjelen, ott bármily honosságu legyen is, nem üldözhető és le nem tartóztatható, sem előbbi büntetendő cselekmények, sem elitélés folytán, sem pedig azon ürügy alatt, hogy ő azon perben, melyben mint tanu szerepelni fog, a büntetendő cselekmények részese.
XV. Czikk
Ha valamely nem politikai bûnvádi ügyben a szerzodő államok egyikének biróságai czélszerünek vagy szükségesnek tartják oly bizonyitási eszközök vagy okiratok közlését, melyek a másik állam hatóságainak birtokában vannak, az ez iránti megkeresés diplomatiai uton eszközöltetik.
A megkeresett kormány ennek helyt fog adni, a mennyiben ezt különös tekintetek nem ellenzik. A megkereső kormány, mihelyt lehetséges, a közleményeket vissza fogja adni.
XVI. Czikk
Ha a magas szerződő felek egyike szükségesnek tartja, hogy valamely bunvádi ügyben hozott határozat közöltessék a másik fél területén tartózkodó személylyel, az iratok diplomatiai uton küldendők át a megkeresett kormány illetékes hatóságaihoz, a melyek ugyanezen uton fognak küldeni oly bizonyitványt, melyben a közlés igazoltatik, vagy a fenforgó akadályok okai megjelöltetnek.
Azonban megjegyeztetik, hogy oly büntető itéletek közlésének nincs helye, a melyek a szerződő felek egyikének biróságai által, a másik fél honosai ellen hozattak.
A birósági okiratok közlése által a megkeresett kormány felelősséget nem vállal magára.
XVII. Czikk
A jelen szerződés értelmében egymással közlendő minden iratokhoz és okiratokhoz német vagy franczia forditás melléklendő, ha ezek nem a megkeresett biróság nyelvén vannak szerkesztve. Az ezen forditások által okozott költségek az egyik és a másik részről megtérittetnek.
XVIII. Czikk
A magas szerződő felek kormányai kölcsönösen lemondanak azon költségek megtéritésének követeléséről, melyek a területükön a vádlottak, vagy elitéltek kiadatása folytán, a jelen szerződés VIII. Cikkében emlitett tárgyak visszaküldése, megkeresések teljesitése és a bizonyitási eszközök, valamint az okiratok megküldése és visszaküldése folytán felmerültek.
A kiadott egyének átkisérési és élelmezési költségei, a két állam közötti területen a megkereső kormányt terhelik, a melynek azt is ki kell eszközölni, hogy az átszállitást harmadik államok területeiken megengedjék.
Szintén a megkereső kormányt terhelik azon egyénnek a másik hatalmasság területén való átkisérése és élelmezési költségei, a kit a megkereső kormánynak egy harmadik állam adott ki.
Ha a tengeren való szállitás czélszerûbb lenne, a kiadandó egyén azon kikötohöz szállitandó, melyet a megkereső állam diplomatiai ügynöke kijelöl, föltéve, hogy a kijelölt kikötő a megkeresett államban fekszik.
A tengeren való szállitás költségei mindig a megkereső kormányt terhelik.
XIX. Czikk
A jelen szerződés a magas szerződő felek területein érvényben lévő törvények által megszabott kihirdetés után való tizenegyedik naptól fogva lép hatályba, és még egy évig marad hatályban a magas szerződő felek egyikének felmondása után.
A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitések, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak a jelen szerződést aláirták, s azt pecsétjeikkel ellátták.
(Aláírások)
*
A törvényt a 2009: LVI. törvény 430. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte 2009. július 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás