1930. évi XXXVII. törvénycikk.
a Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény” becikkelyezéséről.
2017.12.12.
(Magyarország megerősítő okirata Genfben 1930. évi augusztus hó 27-én tétetett le.)
(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1930. évi november hó 8-án kiadott 23-ik számában.)
1. § A Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött nemzetközi ópiumegyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar fordítása a következő :
(Hivatalos magyar fordítás)
Albánia, Németország, Ausztria, Belgium, Brazilia, a Brit Birodalom, Kanada, az Ausztráliai Commonwealth, a Délafrikai Unió, Új-Zéland, az Ir Szabadállam és India, Bulgária, Chile, Cuba, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Japán, Lettország, Luxemburg, Nicaragua, Németalföld, Perzsia, Lengyelország, Portugália, a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága, Sziám, Szudán, Svájc, Csehszlovákia és Uruguay,
tekintve, hogy az 1912. évi január hó 23-i hágai Egyezmény rendelkezéseinek a szerződő Felek részéről való alkalmazása nagy eredményeket ért el, de az Egyezményben megjelölt anyagokkal való csempészkedés és visszaélés még mindig nagy mértékben fennáll ;
abban a meggyőződésben, hogy ezeknek az anyagoknak a csempészete s a velük való visszaélés ténylegesen csak úgy szüntethető meg, ha ezeknek az anyagoknak előállítását és gyártását hatályosabban csökkentik és ha a nemzetközi kereskedelem felett az említett Egyezményben megállapított ellenőrzésnél és felügyeletnél szorosabb ellenőrzést és felügyeletet gyakorolnak ;
a fenti Egyezményben említett cél elérése és az abba foglalt rendelkezések kiegészítése és szigorítása céljából új rendszabályokat óhajtván alkalmazni ;
abban a tudatban, hogy ez a csökkentés és ez az ellenőrzés az összes szerződő Felek együttműködését kívánja ;
bízva abban, hogy ez az emberies törekvés az érdekelt országok egyhangú hozzájárulásával fog találkozni :
a magas szerződő Felek ebből a célból Egyezmény kötését határozták el és meghatalmazottaikat kijelölték :
akik jó és kellő alakban talált teljhatalmú meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :
A szerződő Felek megegyeznek, hogy a jelen Egyezmény tekintetében a következő meghatározásokat fogadják el :
Nyers ópium. »Nyers ópium« alatt értendő az altató mák (Papaver somniferum L.) fejrekeszeiből nyert és magától összeállított lé, tekintet nélkül morfiumtartalmára, amely nem ment át más, mint olyan kezelésen, amely becsomagolásához és szállításához szükséges.
Gyógyópium. »Gyógyópium« alatt értendő az az ópium, amely a gyógyszerészeti előírások követelményeinek szem előtt tartásával akár por vagy szemcsék alakjában, akár semleges anyagokkal keverve, az orvosi használatra való alkalmassá tételéhez szükséges eljárásokon keresztülment.
Morfin. »Morphin« alatt értendő az ópium főalkaloidája, amelynek vegyi képlete C17H19NO3.
Diacetylmorfin. »Diacetylmorphin« alatt értendő az olyan diacetylmorphin (diamorphin, heroin), amelynek képlete C21H23NO5.
Kokalevél. »Kokalevél« alatt értendő az Erythroxylon Coca Lamarck, az Erythroxylon novo-granatense (Morris) Hieronymus és fajtáinak, az Erythroxylaceák családjából való fajták és az ebből a nemből való más fajok levele, amelyből közvetlenül vagy vegyi átalakítás útján kokain vonható ki.
Nyers kokain. »Nyers kokain« alatt értendő a kokalevélből kivont minden olyan termék, amely közvetlenül vagy közvetve kokain készítésére szolgálhat.
Kokain. »Kokain« alatt értendő a balra fordító Benzoylecgonin metiléterjének ([α] D 20°= -16° 4 húszszázalékos kloroformos oldata, amelynek vegyi képlete C17H31NO4.
Ekgonin. »Ekgonin« alatt értendő a balra fordító ekgonin ([α] D 20 fok = -45°6 ötszázalékos vizes oldata), amelynek képlete C9H15NO3. H2O, valamint ezek ekgonin minden olyan származéka, amely iparilag regenerációjára szolgálhat.
Indiai kender. »Indiai kender« alatt értendő, bármilyen elnevezés alatt is szerepel a kereskedelemben, a Cannabis sativa L. nővirágjának virágos vagy termő megszárított vége, amelyből a gyantát nem vonták ki.
A nyers ópium és a kokalevél belterületi ellenőrzése.
A szerződő Felek kötelezik magukat, hogy - ha ez még eddig nem történt meg, - törvényekkel és rendeletekkel fogják biztosítani a nyers ópium termelésének, terjesztésének és kivitelének hatásos ellenőrzését ; kötelezik továbbá magukat arra, hogy az 1912. évi hágai Egyezmény első cikke vagy a jelen Egyezmény értelmében e tárgyban általuk kiadott törvényeket és rendeleteket a szükséghez mérten időszakonkint felülvizsgálják és hatályosabbá teszik.
A szerződő Felek kereskedelmi viszonyaik szemmeltartásával meghatározzák városaik, kikötőik vagy más oly helyeik számát, amelyeken át a nyers ópium vagy a kokalevél kivitele vagy behozatala megengedett.
A gyártott gyógyárúk belterületi ellenőrzése.
A jelen fejezet rendelkezései a következő anyagokra nyernek alkalmazást :
b) a nyers kokainra és az ekgoninra ;
c) a morfinra, a diacetylmorfinra, a kokainra és megfelelő sóikra ;
d) minden gyógyászati és nem gyógyászati készítményre (ideértve az antiópiumnak nevezett gyógyszereket is), amelyek több mint 0.2% morfint, vagy több mint 0.1% kokaint tartalmaznak ;
e) minden diacetylmorfintartalmú készítményre ;
f) az indiai kender gyógyászati készítményeire (kivonat és tinktúra) ;
g) minden más kábítószerre, amelyre a jelen Egyezmény a 10. cikk értelmében alkalmazható.
A szerződő Felek törvényeket vagy rendeleteket hoznak a jelen fejezet alá tartozó anyagok gyártásának, behozatalának, eladásának, terjesztésének, kivitelének és alkalmazásának kizárólag orvosi és tudományos célokra való korlátozására. Egymást támogatni fogják abból a célból, hogy megakadályozzák ezeknek az anyagoknak más célokra felhasználását.
A szerződő Felek ellenőrzik mindazokat, akik gyártják, behozzák, eladják, terjesztik vagy kiviszik azokat az anyagokat, amelyekre ez a fejezet vonatkozik, valamint azokat az épületeket is, ahol ezek a személyek ezt az ipart vagy kereskedést folytatják,
Ebből a célból a szerződő Felek :
a) a 4. cikk b), c) és g) pontjaiban megjelölt anyagok gyártását kizárólag oly telepekre és helyiségekre korlátozzák, amelyeknek erre engedélyük van ;
b) megkövetelik, hogy mindazok, akik a fenti anyagokat gyártják, behozzák, eladják, terjesztik vagy kiviszik, ily ténykedések űzésére meghatalmazással vagy engedéllyel bírjanak ;
c) megkövetelik, hogy ezek a személyek az említett anyagokból gyártott cikkek mennyiségét, bevitelét, kivitelét, eladását és minden terjesztési módját könyveikbe bejegyezzék. Ezt a szabályt nem kell szükségképpen alkalmazni az orvosok által kiadott mennyiségre, valamint a szabályszerűen jogosított gyógyszerészek által orvosi rendelésre történő eladásokra, ha az orvos vagy a gyógyszerész a rendeléseket minden egyes esetben szabályszerűen megőrzi.
A szerződő Felek intézkednek aziránt, hogy belkereskedelmükben a jelen fejezetben említett anyagoknak erre nem jogosult személyek részére való átengedését vagy e személyek által való tartását eltiltsák.
Ha a Nemzetek Szövetségének Közegészségügyi Bizottsága a kérdésnek véleményezés és jelentés céljából a párizsi Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal Állandó Bizottsága elé terjesztése után megállapítja azt, hogy az ebben a fejezetben említett kábítószereket tartalmazó bizonyos készítmények nem szolgálhatnak kóros méregélvezetre, az azokból gyakorlatilag újból ki nem termelhető kábítószert vegyület alakjában tartalmazó gyógyszer anyagának természetéből kifolyólag, a Közegészségügyi Bizottság erről a megállapításról értesíti a Nemzetek Szövetségének Tanácsát. A Tanács ezt a megállapítást a szerződő Felekkel közli, aminek következtében a szóbanlevő készítmények a jelen Egyezmény hatálya alól kivétetnek.
Minden szerződő Fél felhatalmazhatja a gyógyszerészeket, hogy sürgősség esetében saját felelősségükre a közönségnek orvosság címén azonnali használatra önmaguk kiadhassák a következő gyógyópiumkészítményeket : ópiumtinktúrát, Sydenham-féle laudanumot, doverport ; mégis a legnagyobb adag, amely ebben az esetben kiadható, nem tartalmazhat 0.25 g gyógyópiumnál többet. A gyógyszerész köteles a 6. cikk c) pontja rendelkezéseinek megfelelően könyveiben kimutatni a kiadott mennyiséget.
Mihelyt a Nemzetek Szövetségének Közegészségügyi Bizottsága a kérdésnek vélemény és jelentés céljából a párizsi Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal Állandó Bizottsága elé való terjesztése után megállapította, hogy valamely kábítószer, amelyre a jelen Egyezmény nem vonatkozik, hasonló visszaélésekre adhat alkalmat és hasonló ártalmas hatásokat válthat ki, mint az Egyezmény jelen fejezetében megjelölt anyagok - erről jelentést tesz a Nemzetek Szövetsége Tanácsának és ennek azt ajánlja, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései ezekre az anyagokra is terjesztessenek ki.
A Nemzetek Szövetségének Tanácsa ezt az ajánlást közli a szerződő Felekkel. Minden szerződő Fél, amely az ajánlást elfogadja, annak elfogadását közli a Nemzetek Szövetsége Főtitkárával, aki arról a többi szerződő Felet értesíti.
Ennek az Egyezménynek rendelkezései a kérdéses anyag szempontjából azonnal alkalmazást nyernek azoknak a szerződő Feleknek viszonylataiban, akik az előbbi bekezdésekben említett ajánlást elfogadták.
1. A jelen Egyezmény V. fejezetének rendelkezéseivel kapcsolatban, amelyek az indiai kenderre és a belőle kivont gyantára vonatkoznak, a szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a) megtiltják az indiai kenderből nyert gyantának és az olyan készítményeknek, amelyeknek alapja a gyanta (mint a hasis, az eszrar, a sira és a dzsamba) kivitelét olyan országokba, amelyek annak használatát megtiltották ; ha pedig a kivitel megengedett, megkövetelik a behozatali ország kormánya által kiadott olyan külön behozatali igazolvány felmutatását, amely igazolja, hogy a bevitel az igazolványban feltüntetett célok érdekében megengedett és hogy a gyantát és a fenti készítményeket nem fogják újból kiszállítani ;
b) megkövetelik a jelen Egyezmény 13. cikkében jelzett kiviteli engedélynek az indiai kenderre vonatkozó kiadása előtt a behozatali ország kormánya által kiadott külön behozatali engedély felmutatását, amely igazolja, hogy a bevitel megengedett és kizárólag orvosi vagy tudományos célokra szolgál.
2. A szerződő Felek hatályos ellenőrzést gyakorolnak az indiai kender és különösen a gyanta meg nem engedett nemzetközi forgalmának megakadályozására.
A nemzetközi kereskedelem ellenőrzése.
Minden szerződő Fél megköveteli, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá eső anyagok bármelyikének behozatalára minden egyes alkalommal külön behozatali engedély szereztessék be. Az engedélynek fel kell tüntetnie a behozandó mennyiséget, a behozó nevét és címét, valamint a kivivő nevét és címét.
A behozatali engedélynek fel kell továbbá tüntetnie azt a határidőt is, amelyen belül a behozatalt teljesíteni kell ; az engedély módot adhat a behozatalnak több küldeményben való teljesítésére.
1. Minden szerződő Félnek meg kell követelnie, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá eső anyagok bármelyikének kivitelére minden egyes alkalommal külön kiviteli engedély szereztessék be. Az engedélynek fel kell tüntetnie a kiviendő mennyiséget, a kivivő nevét és címét, valamint a behozó nevét és címét.
2. A kiviteli engedély kiadása előtt a szerződő Fél megköveteli, hogy a kiviteli engedélyt kérő személy vagy cég a behozatali ország kormánya által kiadott és a behozatal engedélyezését igazoló behozatali igazolványt mutasson fel.
Minden szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a lehetőséghez képest elfogadja azt a behozatali igazolványt, amelynek mintája a jelen Egyezményhez van csatolva.
3. A kiviteli engedélyen fel kell tüntetni azt a határidőt, amelyen belül a kivitelt foganatosítani kell és meg kell említeni a behozatali igazolvány számát és keltét, valamint a kiállító hatóságot.
4. A kiviteli engedély másolatát csatolni kell a küldeményhez és a kiviteli engedélyt kiadó kormány erről másolatot küld a behozatali ország kormányának.
5. Ha a behozatal megtörtént vagy ha a behozatalra kitűzött határidő lejárt, a behozatali ország kormánya a vonatkozó hátirattal ellátott kiviteli engedélyt visszaküldi a kiviteli ország kormányának. A hátiraton fel kell tüntetni a valóban behozott mennyiséget.
6. Ha a valóban kivitt mennyiség kisebb a kiviteli engedélyen feltüntetettnél, erről a mennyiségről az illetékes hatóságoknak a kiviteli engedélyen és az engedély minden hivatalos másolatán említést kell tenniök.
7. Ha a kivitel iránti kérelem a behozatali ország vámraktárában való letétre szánt küldeményre vonatkozik, a kiviteli ország illetékes hatósága a fentemlített behozatali igazolvány helyett oly különleges igazolványt is elfogadhat, amellyel a behozatali ország illetékes hatósága azt bizonyítja, hogy engedélyezi a küldeménynek a fentemlített feltételekkel való behozatalát. Ily esetben a kiviteli engedélyen kifejezetten fel kell tüntetni, hogy a küldeményt vámraktárban való letét céljából viszik ki.
A szerződő Felek abból a célból, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek a szabad kikötőkben és szabad zónákban való alkalmazása és teljes végrehajtása biztosíttassék, kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezményben említett anyagokat illetőleg az országban érvényben levő törvényeket és rendeleteket a belterületükön fekvő szabad kikötőkre és szabad zónákra is alkalmazzák és hogy ott ugyanazt a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolják, mint területük többi részein.
Mindazonáltal a jelen cikk nem akadályozza meg a szerződő Feleket abban, hogy a fenti anyagokra vonatkozólag a szabad kikötőkben és a szabad zónákban erélyesebb intézkedéseket alkalmazzanak, mint területük egyéb részein.
1. A jelen Egyezménnyel szabályozott anyagok bármelyikét tartalmazó küldeményeknek harmadik országon való átszállítása, ha ez a küldemény valamely országból más országba szóló rendeltetéssel vitetik ki, - akár átrakják a használt hajóból vagy járműből, akár nem - csak abban az esetben engedélyezhető, ha a küldeményt kísérő kiviteli engedély másolatát (vagy az útirányból való eltérésre vonatkozó igazolványt, ha ez a következő pont értelmében állíttatott ki) ezen ország illetékes hatóságainak bemutatják.
2. Annak az országnak illetékes hatóságai, amelyen át jelen Egyezményben említett valamely anyagból álló küldemény keresztülvitele megengedett, minden szükséges intézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy a küldemény más irányba tereltessék, mint amelyet a kiviteli engedélynek a küldeményt kísérő másolata vagy az útirány megváltoztatására vonatkozó igazolvány feltüntet, hacsak ennek az országnak kormánya külön útirányváltoztatási igazolvánnyal nem engedélyezte az útirányváltoztatást. Útirányváltoztatási igazolvány csak annak az országnak kormányától eredő és a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelő behozatali bizonyítvány bemutatása után adható ki, amely felé az illető küldemény irányát megváltoztatni szándékoznak ; ez az igazolvány ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint amelyeket a 13. cikk szerint a kiviteli engedélyben kell megemlíteni, valamint annak az országnak a nevét, ahonnan a küldemény eredetileg kivitelre került. A 13. cikknek mindazokat a rendelkezéseit, amelyek a kiviteli engedélyre vonatkoznak, az útirányváltoztatási igazolványra is alkalmazni kell.
A küldemény útirányának megváltoztatását engedélyező ország kormányának meg kell továbbá őriznie az eredeti kiviteli engedély másolatát (vagy az útirányváltoztatási igazolványt), amely a küldeményt ebbe az országba megérkezésekor kísérte és azt vissza kell küldenie annak a kormánynak, mely azt kiállította, egyidejűleg közölve ezzel annak az országnak nevét is, amely felé az útirányváltoztatás engedélyeztetett.
3. Ha a szállítás légi úton történik, a jelen cikk fenti rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha a légi járómű leszállás nélkül repül át a harmadik ország területe felett. Ha a légi járómű az említett ország területén leszáll, a felsorolt rendelkezések abban a mértékben alkalmazandók, amint azt a körülmények megengedik.
4. A jelen cikk 1-3. pontjai nem érintik azoknak az esetleges nemzetközi megállapodásoknak a rendelkezéseit, amelyek a szerződő Felek valamelyike által a jelen Egyezményben említett anyagok tekintetében való ellenőrzést korlátozzák abban az esetben, amidőn ezek közvetlen átvitelre vannak feladva.
5. A jelen cikk rendelkezései nem vonatkoznak az anyagoknak posta útján történő szállítására.
Ha a jelen Egyezményben említett anyagok valamelyikét tartalmazó küldeményt valamelyik szerződő Fél területén rakják ki és helyezik el vámraktárban, azt ebből a raktárból a rendeltetési ország kormánya által kiadott és a bevitel engedélyezését bizonyító beviteli igazolványnak a vámraktár felettes hatósága előtt való bemutatása nélkül nem lehet kivenni. Ez a hatóság minden ilymódon visszaszállított küldeményre külön engedélyt ad ki, amely a 13., 14. és 15. cikkekben említett kiviteli engedély helyébe lép.
Ha a jelen Egyezményben említett anyagok valamelyik szerződő Fél területén átmeneti forgalomban mennek keresztül vagy ott vámraktárban helyeztetnek el, semmiféle oly műveletnek sem vethetők alá, amely akár természetüket, akár az illetékes hatóság engedélye nélkül csomagolásukat módosítaná.
Ha a szerződő Felek egyike a jelen fejezet valamely rendelkezésének más országgal folytatott kereskedelmében való alkalmazását nem tartja lehetőnek ama tény miatt, mert ez utóbbi nem részese az Egyezménynek, az ily szerződő Fél a jelen fejezet rendelkezéseit csak olyan mértékben köteles alkalmazni, amint azt a körülmények megengedik.
Állandó központi Bizottság.
A jelen Egyezmény életbelépésétől számított három hónapon belül állandó központi Bizottságot kell kinevezni.
A központi Bizottság nyolc olyan személyből áll, akik technikai szakértelmük, pártatlanságuk és függetlenségük alapján általános bizalomnak örvendenek.
A központi Bizottság tagjait a Nemzetek Szövetségének Tanácsa nevezi ki.
Az Amerikai Egyesült-Államok és a Német Birodalom meghívatnak, hogy egy-egy személyt jelöljenek ki a kinevezéseknél való részvételre.
Ezeknél a kinevezéseknél tekintettel kell lenni arra, hogy a központi Bizottságban megfelelő arányban vegyenek részt a kábítószerek kérdését egyrészt a termelő és a gyártó, másrészt a fogyasztó országok szempontjából ismerő és ezekből az országokból való egyének.
A központi Bizottság tagjai nem tölthetnek be oly tisztséget, amely őket kormányuktól közvetlen függésbe hozza.
A Bizottság tagjai a megbízatásban öt évig működnek és újra választhatók.
A Bizottság választja elnökét és megállapítja ügyviteli szabályait.
A Bizottság üléseinek határozóképességéhez négy tag jelenléte szükséges.
A Bizottságnak a 24. és 26. cikkre vonatkozó határozatait a Bizottság összes tagjainak általános többségével hozza.
A Nemzetek Szövetségének Tanácsa, egyetértésben a Bizottsággal, megteszi a Bizottság szervezése és működése érdekében szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy biztosítsa ezen szerv számára, a jelen Egyezménynek megfelelően, szakszerű feladatainak teljesítésében a teljes függetlenséget és biztosítsa a Főtitkár útján e Bizottság ügyviteli szolgálatának működését.
A Főtitkár a nevezett Bizottság jelölésére és a Tanács jóváhagyásának fenntartásával kinevezi a központi Bizottság titkárát és tisztviselőit.
A szerződő Felek megegyeznek abban, hogy minden évben december 31-e előtt a 19. cikkben megjelölt állandó központi Bizottságnak becsléseket küldenek arra vonatkozólag, hogy a következő év folyamán az Egyezményben említett anyagok mindegyikéből orvosi, tudományos és más célokra belföldi fogyasztásra milyen mennyiség behozatala szükséges.
Ezeket a számokat nem kell úgy tekinteni, mintha azoknak az érdekelt kormányra kötelező jellege volna, hanem csak útmutatással szolgálnak a központi Bizottság részére megbízatásának teljesítésében.
Abban az esetben, ha a körülmények valamely országot arra kényszerítenék, hogy a becslést az év folyamán megváltoztassa, ez az ország a megváltozott számokat a központi Bizottsággal közli.
A szerződő Felek megegyeznek abban, hogy évente legkésőbb három hónappal (a c) pontban meghatározott esetekben öt hónappal) az év vége után, - olyan módon, ahogy azt a Bizottság meg fogja határozni - az elmult évre vonatkozó, lehetőleg pontos és teljes statisztikákat küldenek a központi Bizottságnak :
a) a nyers ópium és a kokalevelek előállításáról ;
b) a jelen Egyezmény III. fejezete 4. cikk b), c), g) pontjaiban említett anyagok gyártásáról és az ezek gyártására felhasznált nyersanyagokról. Azoknak az anyagoknak mennyiségét, amelyek az Egyezményben nem említett más származékok gyártására használtatnak fel, külön kell bejelenteni ;
c) a jelen Egyezmény II. és III. fejezetében említett anyagok készleteiről, amelyeket nagykereskedők vagy az állam belföldi fogyasztásra és nem az állami, hanem egyéb szükségletekre tartottak ; d) az állami szükségleteken felüli fogyasztásra való azokról az anyagokról, amelyeket a jelen Egyezmény II. és III. fejezete említ ; e) a jelen Egyezményben említett anyagok azon mennyiségeiről, amelyek tiltott behozatal vagy kivitel miatt foglaltattak le ; ezek a statisztikák megállapítják, hogy mi módon rendelkeztek a lefoglalt anyagokkal, valamint a lefoglalásról és a lefoglalt anyagok felhasználásáról szóló összes felhasználható tájékoztatásokat.
Az a), b), c), d), e) pontok alatt említett statisztikákat a központi Bizottság közli a szerződő Felekkel.
2. A szerződő Felek megegyeznek abban, hogy minden három havi időszakot követő négy héten belül megküldik a központi Bizottságnak az általa megszabott módon a jelen Egyezményben említett anyagok mindegyikének minden egyes ország tekintetében az onnan származás és az odavaló rendeltetés szerint az elmult három hónapra vonatkozó behozatali és kiviteli statisztikát. Ezeket a statisztikákat a központi Bizottság által meghatározott esetekben táviratilag kell küldeni, kivéve, ha a mennyiségek a központi Bizottság által minden anyagra külön-külön meghatározandó minimum alá szállnának.
3. A kormányok a jelen cikk értelmében küldendő statisztikák szolgáltatásával külön fogják megjelölni az állam szükségletére behozott vagy vásárolt mennyiségeket, hogy így lehetővé váljék az általános orvosi és tudományos célokra szükséges országos mennyiség megállapítása. A központi Bizottságnak semmi joga sincs arra, hogy az állami szükséglet céljából behozott vagy vásárolt mennyiségekre vagy azok mi módon való felhasználására vonatkozó kérdéseket intézzen vagy bárminemű véleményt nyilvánítson.
4. A jelen cikk értelmében az állam által esetleges eladás céljából készletben tartott, behozott vagy vásárolt anyagok nem tekinthetők úgy, mintha tényleg az állami szükségletekre tartattak volna készletben, hozattak volna be vagy vásároltattak volna.
Azoknak az országoknak kormányai, amelyekben a kikészített ópium használata ideiglenesen megengedett, a központi Bizottságnak, - az egész világon létező ópiummennyiség végleges hovafordításáról adott felvilágosítások kiegészítésére - az általa meghatározott módon, a 22. cikkben előírt statisztikákon felül az év vége után legkésőbb három hónapon belül, az elmult évre vonatkozó lehető legteljesebb és legpontosabb statisztikákat szolgáltatnak :
1. az elkészített ópium gyártásáról és az erre a gyártásra felhasznált nyersanyagokról ;
2. az elkészített ópium fogyasztásáról.
A Bizottságnak önként értődőleg nincs felhatalmazása arra, hogy ezekre a statisztikákra vonatkozólag kérdéseket intézzen vagy bárminemű véleményt nyilvánítson, nem alkalmazhatók továbbá a 24. cikk rendelkezései a jelen cikkben tárgyalt kérdésekre, kivéve, ha a Bizottság jelentékeny mérvű nemzetközi tiltott kereskedelmi műveletek fennforgását állapítaná meg.
1. A központi Bizottság állandóan figyelemmel kíséri a nemzetközi piac mozgalmát. Ha a rendelkezésére álló értesülések arra engednek következtetést, hogy valamelyik ország túlzott mennyiséget gyüjt a jelen Egyezményben említett bármely anyagból és így azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a tiltott kereskedelem központjává válik, a Bizottságnak joga van a szóbanforgó országtól a Nemzetek Szövetségének Főtitkárja útján felvilágosításokat kérni.
2. Ha méltányos határidőn belül semmiféle felvilágosítást nem adnak, vagy ha a megadott felvilágosítások nem kielégítők, joga van a központi Bizottságnak arra, hogy felhívja erre az ügyre az összes szerződő Felek kormányainak, valamint a Nemzetek Szövetsége Tanácsának figyelmét és hogy ajánlja, hogy mindaddig ne történjék további kivitel a szóbanforgó országba azon anyagok bármelyikéből, amelyekre a jelen Egyezmény vonatkozik, amíg a Bizottság azt nem jelenti, hogy teljes megnyugvást szerzett az illető országban az említett anyagokat illetőleg fennforgó helyzetre vonatkozólag. A központi Bizottság egyidejűleg az érdekelt ország kormányával közli az általa tett ajánlást.
3. Az érdekelt ország a kérdést a Nemzetek Szövetségének Tanácsa elé viheti.
4. A kiviteli ország kormánya, amennyiben nem hajlandó a központi Bizottság ajánlása szerint eljárni, szintén a Nemzetek Szövetségének Tanácsa elé viheti a kérdést.
Ha nézete szerint ezt nem kell megtennie, azonnal értesíti a központi Bizottságot arról, hogy nem hajlandó követni az ajánlást és ezt lehetőleg indokolja.
5. A központi Bizottságnak joga van arra, hogy a kérdésről jelentést tegyen közzé és azt közölje a Tanáccsal, amely azt a szerződő Felek kormányaihoz továbbítja.
6. Ha valamely esetben a központi Bizottság határozata nem egyhangú, a kisebbség véleménye is kifejtendő.
7. Minden országot meg kell hívni, hogy képviseltesse magát a központi Bizottságnak azon az ülésén, amelyen őt közvetlenül érdeklő kérdést tárgyalnak.
Minden szerződő Félnek joga van arra, hogy barátságos úton felhívja a Bizottság figyelmét bármilyen kérdésre, amely szerinte megvizsgálást igényel. Mindazonáltal a jelen cikk nem magyarázható úgy, mintha ez a Bizottság hatáskörét kiterjesztené.
Ami azokat az országokat illeti, amelyek nem részesei a jelen Egyezménynek, a központi Bizottság a 24. cikkben felsorolt intézkedéseket teheti meg, ha a rendelkezésére álló értesülésekből azt következtetheti, hogy valamely ország a tiltott kereskedelem központjává válhatik ; ebben az esetben a Bizottság a kérdéses cikkben megjelölt intézkedéseket teszi meg az érdekelt ország értesítésére vonatkozólag.
A 24. cikk 3., 4. és 7. bekezdései ebben az esetben is alkalmazást nyernek.
A központi Bizottság munkálatairól minden évben a Nemzetek Szövetségének Tanácsához jelentést terjeszt fel. Ezt a jelentést közzéteszik és közlik az összes szerződő Felekkel.
A központi Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket oly irányban, hogy a rendelkezésére álló becslések, statisztikák, adatok és magyarázatok a jelen Egyezmény 21., 22., 23., 24., 25. vagy 26. cikkei értelmében ne oly módon hozassanak nyilvánosságra, amely megkönnyíthetné az űzérkedők műveleteit vagy pedig sérelmes lenne a szerződő Felek valamelyikének törvényes kereskedelmére.
A szerződő Felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó törvények és rendeletek megszegését megfelelő büntetésekkel fogja sujtani, ideértve szükség esetében a bűncselekmény tárgyául szolgáló anyagok elkobzását.
A szerződő Felek a legnagyobb jóakarattal megvizsgálják annak lehetőségét, hogy törvényhozási rendszabályokat alkalmazzanak abból a célból, hogy megbüntessék az ő jogszolgáltatásuk területén elkövetett azokat a bűncselekményeket, amelyeknek célja az, hogy a jogszolgáltatásuk területén kívül fekvő helyen olyan cselekmény elkövetését segítsék elő vagy olyanban vegyenek részt, amely az azon a helyen a jelen Egyezménnyel szabályozott tárgyakra vonatkozó, hatályban lévő törvényeknek megszegését jelenti.
A szerződő Felek a Nemzetek szövetségének Főtitkára útján közölni fogják egymással, amennyiben ezt eddig meg nem tették, a jelen Egyezménnyel szabályozott tárgyakra vonatkozó törvényeiket és rendeleteiket, valamint a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó törvényeket és rendeleteket.
A jelen Egyezmény helyettesíti a szerződő Felek között az 1912. évi január hó 23-án Hágában kelt Egyezmény I., III. és V. fejezeteinek rendelkezéseit. Ezek az intézkedések érvényben maradnak a szerződő Felek és minden olyan Állam között, amely részes a Hágai Egyezményben, de nem részes a jelen Egyezményben.
1. Abból a célból, hogy a szerződő Felek között ennek az Egyezménynek magyarázatát vagy végrehajtását illetőleg felmerülő és diplomáciai úton meg nem oldható nézeteltéréseket lehetőleg barátságosan intézzék el, a vitában álló felek ezeket a nézeteltéréseket minden bírói vagy választott bírói eljárás előtt véleményezés végett a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által erre a célra kijelölt szakértői szerv elé terjeszthetik.
2. A véleményt meg kell adni hat hónapon belül attól a naptól számítva, amelyen a nézeteltérést a szóbanforgó szerv elé terjesztették, hacsak a vitában álló felek nem egyeztek meg abban, hogy ez a határidő közös egyetértéssel meghosszabbíttassék. A szakértői szerv megszabja azt a határidőt, amelyen belül véleményére vonatkozólag a Felek nyilatkozni kötelesek.
3. A vélemény csak abban az esetben kötelezi a vitában álló Feleket, ha mindegyikük elfogadta.
4. Azok a nézeteltérések, amelyeket sem közvetlenül, sem pedig esetleg a fentemlített szakértő szerv véleménye alapján nem lehetett rendezni, bármelyik vitában álló Fél kérelmére az Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztendők, hacsak létező egyezmény alkalmazásával vagy megkötendő külön megegyezés alapján a nézeteltérésnek választott bíróság útján vagy más módon való rendezéséhez nem folyamodnak.
5. A Nemzetközi Bírósághoz való folyamodás a Bíróság Szabályzatának 40. cikke szerint történik.
6. A vitában álló Feleknek azt az elhatározásukat, hogy ügyüket véleményezés végett a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kijelölendő szakértő szerv elé terjesztik vagy hogy választott bírósághoz folyamodnak, közölniök kell a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával és ennek útján a többi szerződő Felekkel, akiknek jogukban áll az eljárásba beavatkozni.
7. A vitában álló Feleknek az Állandó Nemzetközi Bíróság elé kell vinniök mindazokat a nemzetközi jogi vagy a jelen Egyezmény magyarázatára vonatkozó kérdéseket, amelyek a szakértő szerv vagy a választott bíróság előtti eljárás folyamán felmerülnek és amelyekre nézve ez a szerv vagy ez a bíróság bármelyik fél kérelmére megállapítja, hogy a nézeteltérés rendezéséhez az Állandó Nemzetközi Bíróság előzetes döntése okvetlenül szükséges.
Ez az Egyezmény, amelynek francia és angol szövegei egyformán hitelesek, a mai keltet viseli és 1925. szeptember 30-áig nyitva áll aláírásra minden Államnak, amely képviselve volt azon az Értekezleten, amelyen a jelen Egyezmény készült, továbbá a Nemzetek Szövetsége mindegyik Tagjának és mindazoknak az Államoknak, amelyeknek a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ebből a célból megküldte a jelen Egyezmény egy példányát.
Ez az Egyezmény megerősítendő. A megerősítő okiratok a Nemzetek Szövetségének Főtitkáránál teendők le, aki a letételt közli a Nemzetek Szövetségének azokkal a tagjaival, akik az Egyezményt aláírták, valamint a többi aláíró Állammal.
Az 1925. évi szeptember hó 30. napjától kezdve minden olyan Állam, amely képviselve volt azon az Értekezleten, amelyen ez az Egyezmény készült, de amely azt alá nem írta, továbbá a Nemzetek Szövetségének minden Tagja és minden olyan Állam, amelynek a Nemzetek Szövetségének Tanácsa egy példányt ebből a célból megküldött, a jelen Egyezményhez csatlakozhatik.
Ez a csatlakozás a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával közlendő okirat útján történik, amelyet a Titkárság irattárában tesznek le. A Főtitkár azonnal értesíti a letételről a Nemzetek Szövetségének az egyezményt aláíró Tagjait, valamint a többi aláíró Államot és a csatlakozó Államokat.
Ez az Egyezmény csak akkor lép életbe, amikor azt tíz Hatalom megerősítette, ideértve hetet azon Államok közül, amelyek a 19. cikknek megfelelően résztvesznek a központi Bizottság kinevezésében és amelyek között legalább két olyan Államnak kell lennie, amely állandó tagja a Nemzetek Szövetsége Tanácsának. Életbelépésének napja a kilencvenedik nap attól számítva, amidőn a Nemzetek Szövetségének Főtitkára az utolsó szükséges megerősítő okiratot megkapta. A jelen Egyezmény utólag a Felek mindegyikére vonatkozólag kilencven nappal a megerősítő okirat átvétele vagy a csatlakozás bejelentése után lép életbe.
A Nemzetek Szövetsége Egyezségokmánya 18. cikkének megfelelően a Főtitkár jelen Egyezményt annak életbelépése napján beiktatja.
A Nemzetek Szövetsége Főtitkára külön jegyzéket vezet arról, hogy mely Felek írták alá vagy erősítették meg a jelen Egyezményt, melyek csatlakoztak ahhoz vagy mondták fel azt. Ez a jegyzék mindig hozzáférhető a Szerződő Felek és a Szövetség Tagjai számára és az a Tanács útmutatása szerint lehető gyakran közzéteendő.
Ezt az Egyezményt a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához intézendő írásbeli értesítéssel lehet felmondani. A felmondás egy évvel a Főtitkár által történt átvétele után válik hatályossá és csakis a felmondó Államra vonatkozik.
A Nemzetek Szövetségének Főtitkára minden hozzá érkezett felmondást a Nemzetek Szövetségének az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó minden egyes Tagjának, valamint minden aláíró vagy csatlakozó más Államnak tudomására hozzá.
Minden Állam, amely résztvesz a jelen Egyezményben, aláírása, avagy megerősítő vagy csatlakozó okiratának letétele alkalmából kinyilatkoztathatja, hogy a jelen Egyezmény elfogadása nem kötelezi összességét vagy némelyikét azoknak a protektorátusoknak, gyarmatoknak, tengerentúli birtokoknak és területeknek, amelyek fennhatósága vagy hatalma alatt állanak vagy amelyekre a Nemzetek Szövetségétől mandátumot kapott és ilyen nyilatkozattal kizárt protektorátusa, gyarmata, tengerentúli birtoka vagy területe nevében a 35. cikk értelmében utólag csatlakozhatik.
A felmondás szintúgy megtehető külön bármely protektorátusra, gyarmatra, tengerentúli birtokra vagy területre vonatkozóan ; erre a felmondásra a 38. cikk rendelkezései alkalmazandók.
Ennek hiteléül az elől említett meghatalmazottak aláírták ezt az Egyezményt.
Kelt Genfben, 1925. évi február hó 19-én, egyetlen példányban, amelyet a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában helyeznek el ; hiteles másolatot kapnak az Értekezleten képviselt összes Államok és a Nemzetek Szövetségének összes Tagjai.
Az 1925. február 16-i teljes ülés jegyzőkönyvéhez csatolt fenntartással H. v. E.
A 13. cikk 4. bekezdése, a 15. cikk megfelelő rendelkezése és a 22. cikk 2. bekezdése alkalmazásának ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó fenntartással.
Tekintettel a ránézve fennforgó különleges körülményekre, a szövetségi Kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy ideiglenesen és ezeknek a körülményeknek fennforgása tartamára felfüggessze az elől említett azoknak a rendelkezéseknek alkalmazását, amelyek a kiviteli engedély vagy útirányváltoztatási igazolvány másolatának a behozatali ország kormányához való elküldésére vonatkoznak. Tovább is alkalmazni fogja azonban az ópium és más káros kábítószerek véleményező Bizottságának ajánlatára elfogadott, a behozatali és a kiviteli igazolványokra vonatkozó rendszert. Ugyanazon okokból és ugyancsak addig, amíg az említett különleges körülmények fennforognak, a szövetségi Kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy ideiglenesen felfüggessze annak a rendelkezésnek alkalmazását, amely a központi Bizottság számára negyedévi statisztikák küldésére vonatkozik. Ezzel szemben továbbra is készít évi jelentést.
A 39. cikkel megegyezően Új-Zéland az egyezményt Nyugat-Számoa mandátum alatti területre elfogadja.
A francia Kormány kénytelen minden fenntartással élni, gyarmatait, protektorátusait és a mandátuma alatt levő országokat illetőleg arra vonatkozólag, hogy a 22. cikk 2. pontjában említett negyedévi statisztikákat rendszeresen, az előírt időközökben szolgáltathatja. G. B. A. K.
Ad referendum és annak fenntartásával, hogy Perzsiának a O. D. C. 24. számú emlékiratában kifejezett kívánságát a Nemzetek Szövetsége teljesíti.
Utalással a svájci Küldöttség által az Értekezlet 36. teljes ülésén a 22. cikk 2. pontjában említett negyedévi statisztikák küldését illetőleg tett kijelentésére.
Behozatali igazolvány mintája.
Nemzetközi ópiumegyezmény.
Hivatalos Behozatali Igazolvány.
Ezennel bizonyítom, hogy ............................................ minisztérium - amely a nemzetközi ópiumegyezményben említett kábítószerekről szóló törvény végrehajtásával van megbízva - hozzájárult a következő behozatalhoz :
a) a behozó neve, címe és foglalkozása : .................................................................................
b) a kábítószer pontos leírása és a szándékolt behozatal mennyisége : ...................................
c) a kiviteli ország kábítószert szállító cégének neve és címe : ...............................................
d) meg kell jelölni az összes figyelembe veendő különleges feltételeket : pl. meg kell említeni, hogy a kábítószert nem szabad postán szállítani : ........................................................
....................................................................................................................................................
és kijelentem, hogy a behozatalra szánt küldemény szükséges :
1. törvényes célokra (nyers ópium és kokalevél esetében),
2. Kizárólagosan orvosi vagy tudományos célokra (az Egyezmény III. fejezetében szabályozott kábítószerek és az indiai kender esetében). A .......................................................... miniszter rendeletéből
(aláírás) ..............................................
(állás) .............................................................
(Kelet) .............................................
4. § E törvény életbelépésének napját, valamint a végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg.
Azt, hogy a 2. §-ban foglalt egyezményt mely államok erősítették meg, mely államok csatlakoztak hozzá és hogy ezt mely államok mondották fel, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletben teszi közzé.