1931. évi XXIV. törvénycikk
1931. évi XXIV. törvénycikk
az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló római nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában.
1990.12.31.
(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytárnak 1931. évi augusztus hó 1-én kiadott 14-ik számában.)
(Magyarország megerősítő okirata Rómában 1931. évi június hó 25. napján tétetett le.)
1. § Az irodalmi és a művészeti művek védelme tárgyában Rómában 1928. évi június hó 2. napján kelt nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar fordítása a következő :
(Hivatalos magyar fordítás.)
Berni egyezmény az irodalmi és a művészeti művek védelméről.
Kelt 1886. évi szeptember hó 9. napján, módosíttatott Berlinben, 1908. évi november hó 13. napján és Rómában, 1928. évi június hó 2. napján.
A Német Birodalom Elnöke ; az Osztrák Köztársasági Szövetségi Elnöke ; Ő Felsége a Belgák Királya ; a Braziliai Egyesült-Államok Elnöke ; Ő Felsége a Bolgárok Királya ; Ő Felsége Dánia Királya ; Ő Felsége Spanyolország Királya ; az Eszt Köztársaság Elnöke ; a Finn Köztársaság Elnöke ; a Francia Köztársaság Elnöke ; Ő Felsége Nagybritannia, Írorság és a Tengerentúli Brit Birtokok Királya, India Császára ; a Görög Köztársaság Elnöke ; Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója ; Ő Felsége Olaszország Királya ; Ő Felsége Japán Császára ; Ő Királyi Fensége Luxemburg Nagyhercegnője ; Ő Felsége Marokkó Szultánja ; Ő Fensége Monakó Fejedelme ; Ő Felsége Norvégia Királya ; Ő Felsége Németalföld Királynője ; a Lengyel Köztársaság Elnöke Lengyelország és Danzig Szabad Város nevében ; a Portugál Köztársaság Elnöke ; Ő Felsége Románia Királya ; Ő Felsége Svédország Királya ; a Svájci Szövetség Szövetségtanácsa ; Szíria és Nagy Libanon Államok ; a Cseh-Szlovák Köztársaság Elnöke ; Ő Fensége a Tuniszi Bej
egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jogokat a lehető leghatásosabb és a lehető legegyöntetűbb módon védelemben részesítsék,
az 1908. évi november hó 13. napján Berlinben aláírt okmány módosítását és kiegészítését határozták el.
Ennek következtében Meghatalmazottaikat kinevezték,
akik erre kellően meghatalmazva a következőkben állapodtak meg :
1. cikk. Azok az országok, amelyekre a jelen Egyezmény alkalmazást nyer, az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jogok védelme végett Únióban egyesülnek.
2. cikk. (1) E szavak »irodalmi és művészeti művek« magukban foglalják az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, tekintet nélkül a kifejezés módjára vagy alakjára, lehet az : könyv, füzet vagy más irat ; előadás, szónoklat, vallási vagy más hasonló természetű beszéd ; színmű vagy zenés színmű, vagy oly koreográfiai mű vagy oly némajáték, amelyek színrehozásának módja írásban vagy másként meg van rögzítve ; zenemű szöveggel vagy a nélkül rajzolásnak, festésnek, építészetnek, szobrászatnak, metszésnek vagy kőnyomásnak terméke ; szövegkép (illusztráeió) vagy térkép ; földrajzi, helyrajzi (topográfiai), építészeti vagy tudományos vonatkozású tervezet ; vázlat vagy plasztikai munka.
(2) Az eredeti művel egyenlő védelemben részesül - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - a fordítás, az alkalmazás (adaptálás), a zenei átdolgozás (arrangement) és valamely irodalmi vagy művészeti műnek egyéb átalakítása, valamint különálló művek gyüjteménye.
(3) Az Únió országai kötelesek a fentemlített művek védelmét biztosítani.
(4) Iparművészeti alkotás annyiban részesül védelemben, amennyiben az egyes országok saját törvénye azt megengedi.
2/a. cikk. (1) Az Únió országai saját törvénycikkel részben vagy egészen kizárhatják az előbbi cikkben megállapított védelemből a politikai beszédeket és a bírósági tárgyaláson tartott beszédeket.
(2) Hasonlóképpen az Únió országai törvénycikben megállapíthatják az előadások, szónoklatok, vallási beszédek és más hasonló természetű beszédek sajtó útján való közlésének feltételeit. Mindazonáltal csak a szerzőnek van joga az említett művek gyüjteményes összefoglalására.
3. cikk. A jelen Egyezményt alkalmazni kell a fényképészeti és hasonló eljárással előállított műre is. Az Únió országai kötelesek a most említett művek védelmét biztosítani.
4. cikk. (1) Az Únió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerző akár meg nem jelent, akár először az Únió valamelyik országában megjelent műve tekintetében a mű származásának országán kívül eső többi országban azokat a jogokat élvezi, amelyeket a vonatkozó törvények belföldinek most vagy ezután megadnak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket a jelen Egyezmény külön megad.
(2) Az említett jogok élvezése és gyakorlása nincs semmiféle alakszerűséghez kötve és független attól, vajjon a mű származásának országában védelmet élvez-e. Ennélfogva - a jelen Egyezményben foglalt rendelkezéseken kívül - a védelem terjedelme, valamint a szerző jogainak érvényesítésére biztosított védelmi eszközök tekintetében kizárólag annak az országnak törvényei irányadók, amelyben a védelmet igénylik.
(3) A mű származásának országául kell tekinteni : meg nem jelent műre nézve a szerző hazáját, megjelent műre nézve azt az országot, amelyben a mű először jelent meg, az Únió több országában egyidejűleg megjelent műre nézve pedig ezek közül az országok közül azt, amelynek törvényei a legrövidebb tartamú védelmet adják. Olyan műre nézve, amely az Únión kívül álló valamelyik országban és az Únió valamelyik országában egyidejűleg jelent meg, kizárólag az utóbbi országot kell a származás országának tekinteni.
(4) »Megjelent művek« alatt a jelen Egyezmény értelmében a kiadott műveket kell érteni. Színmű, zenés színmű vagy zenemű előadása, képzőművészeti alkotás kiállitása és építészeti mű kivitele (felépítése) nem megjelenés.
5. cikk. Az Únió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerző olyan műve tekintetében, amely az Únió más országában jelent meg először, az utóbbi országban ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a belföldi szerző.
6. cikk. (1) Az a szerző, aki az Únió egyik országának kötelékébe sem tartozik, olyan műve tekintetében, amely az Únió valamelyik országában jelent meg először, ebben az országban ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a belföldi szerző, az Únió többi országában pedig azokat a jogokat, amelyeket a jelen Egyezmény ad meg.
(2) Ha azonban az Únión kívül álló valamely ország nem védi kielégítően oly szerző művét, aki az Únió valamelyik országának kötelékébe tartozik, ez az ország korlátozhatja azoknak a műveknek védelmét, amelyeknek szerzői - e művek első megjelenése idejében - a másik ország kötelékébe tartoznak és nem laknak valóságban az Únió egyik országában sem.
(3) Az előbbi bekezdés alapján megállapított semmiféle korlátozás nem érintheti az olyan jogokat, amelyeket a szerző az Únió valamelyik országában a korlátozás végrehajtása előtt megjelent mű tekintetében szerzett.
(4) Az Úniónak azok az országai, amelyek a jelen cikk értelmében a szerzők jogainak védelmét korlátozzák, erről a Svájci Szövetség Kormányát írásbeli nyilatkozatban értesítik, amelyben meg kell jelölni azokat az országokat, amelyekkel szemben a védelem korlátolt, úgyszintén azokat a korlátozásokat, amelyeknek ez ország kötelékébe tartozó szerzők jogai alá vannak vetve. A Svájci Szövetség erről az Únió többi összes országait haladéktalanul értesíti.
6/a. cikk. (1) Függetlenül a szerző vagyoni jogaitól, sőt még azoknak átruházása esetében is, a szerző megtartja azt a jogát, hogy annak elismerését követelhesse, hogy ő a mű szerzője, továbbá azt a jogát, hogy ellenezze a mű minden eltorzítását, megcsonkítását vagy más olyan megváltoztatását, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes lehetne.
(2) Az Únió országainak hazai törvényei hivatottak megállapítani e jogok gyakorlásának feltételeit. E jogok megóvására szolgáló jogi eszközöket annak az országnak törvényei szabályozzák, amelyben a védelmet igénylik.
7. cikk. (1) A jelen Egyezményben adott védelem időtartama a szerző életére és halála után ötven évre terjed.
(2) Abban az esetben azonban, ha az említett időtartamot az Únió valamennyi országa egyöntetűen nem fogadná el, az időtartamra annak az országnak törvényei irányadók, ahol a védelmet igénylik és ez az időtartam nem haladhatja túl a mű származásának országában megállapított időtartamot. Ehhez képest az Únió országai csak abban a mértékben kötelesek az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni, amennyiben az jogszabályaikkal összhangban van.
(3) Fényképészeti vagy hasonló eljárással előállított mű, a hátrahagyott (posthumus) mű, végül a névtelen vagy álnevű mű tekintetében a védelem időtartamára annak az országnak törvénye irányadó, amelyben a védelmet igénylik, de ez az időtartam nem haladhatja túl a mű származásának országában megállapított időtartamot.
7/a. cikk. (1) Valamely mű szerzőtársait megillető szerzői jognak időtartamát a legtovább élő szerzőtárs halálának napjától kell számítani.
(2) Az oly ország kötelékébe tartozó szerző, amely ország az (1) bekezdésben megszabott védelmi időnél rövidebbet állapít meg, az Únió többi országában nem igényelhet ennél hosszabb ideig tartó védelmet.
(3) A védelem ideje azonban semmi esetre sem szűnhetik meg a legtovább élő szerzőtárs halála előtt.
8. cikk. Meg nem jelent mű szerzője, ha az Únió valamelyik országának kötelékébe tartozik, továbbá az a szerző, akinek műve az Únió valamelyik országában jelent meg először, az Únió többi országában az eredeti műre vonatkozó jogának egész időtartama alatt kizárólagos jogot élvez arra nézve, hogy művét lefordítsa vagy műve lefordítását másnak megengedje.
9. cikk. (1) Az Únió valamelyik országának hírlapjában vagy folyóiratában megjelent regény, elbeszélés és bármily tárgyú, akár irodalmi, akár tudományos, akár művészeti jellegű minden egyéb művet a többi országban a szerző beleegyezése nélkül átvenni nem szabad.
(2) Gazdasági, politikai vagy vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikket a sajtó átvehet, ha az átvételt kifejezetten meg nem tiltották. A forrást azonban mindig világosan meg kell jelölni ; e kötelezettség megszegésének következményeit annak az országnak törvényei állapítják meg, amelyben a védelmet igénylik.
(3) A jelen Egyezményben adott védelem nem terjed ki napihírekre és vegyes apróságokra, amelyek egyszerű közléseket tartalmaznak.
10. cikk. Abban a tekintetben, hogy szabad-e valamely irodalmi vagy művészeti műnek egyes részeit oktatás céljára szolgáló vagy tudományos jellegű kiadványba vagy pedig szemelvénygyüjteménybe (kresztomatiába) átvenni, az Únió országainak törvényei, továbbá az említett országok között már fennálló vagy később létrejövő külön megállapodások irányadók.
11. cikk. (1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell színmű, zenés színmű és zenemű nyilvános előadására, akár megjelentek ezek a művek, akár nem.
(2) Színmű vagy zenés színmű szerzője az eredeti műre vonatkozó jogának időtartama alatt műve fordításának nem engedélyezett nyilvános előadása ellen védelemben részesül.
(3) A szerző a végből, hogy a jelen cikk védelmét élvezze, nem köteles műve megjelenésekor a nyilvános előadást megtiltani.
11/a. cikk. (1) Irodalmi vagy művészeti mű szerzőjének kizárólagos joga van arra, hogy művének a nyilvánossággal rádió útján közlését megengedje.
(2) Az Únió országainak hazai törvényei szabályozzák az előbbi bekezdésben megállapított jog gyakorlásának feltételeit, e feltételeknek hatálya azonban kizárólag arra az országra szorítkozik, amely azokat megállapította. E korlátozások semmi esetre sem sérthetik a szerző személyiségi jogát, sem a szerzőt megillető azt a jogot, hogy méltányos díjazást kapjon, amelynek mértékét megegyezés hiányában az illetékes hatóság állapítja meg.
12. cikk. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából meg nem engedett utánképzésnek kell tekinteni különösen az irodalmi vagy művészeti műnek nem engedélyezett közvetett felhasználását, lehet az : alkalmazás (adaptálás), zenei átdolgozás (arrangement), regénynek, elbeszélésnek vagy költeménynek átalakítása színdarabbá és viszont stb., ha mindez nem egyéb, mint a kérdéses mű utánképzése ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatással, hozzáadással vagy rövidítéssel, amely nem lényeges és nem adja meg az utánképzésnek új eredeti mű jellegét.
13. cikk. (1) Zenemű szerzőjének kizárólagos joga van arra, hogy megengedje : 1. művének átvitelét oly készülékre, amely ily mű mechanikai előadására szolgál ; 2. művének nyilvános előadását ilyen készülékkel.
(2) A jelen cikk alkalmazása szempontjából az egyes országok törvényei fenntartásokat és feltételeket szabhatnak meg, de minden ilyen természetű fenntartásnak és feltételnek hatálya kizárólag arra az országra szorítkozik, amely azokat megállapította.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezésének nincs visszaható ereje és ennélfogva nem alkalmazható az Únió egyik országában sem oly műre, amely ebben az országban az 1908. évi november hó 13. napján Berlinben aláírt Egyezmény életbelépése előtt, vagy ha oly országról van szó, amely ezután az időpont után csatlakozott vagy a jövőben fog csatlakozni az Únióhoz, csatlakozásának időpontja előtt mechanikai készülékre jogosan vitetett át.
(4) A jelen cikk (2) és (3) bekezdése alá eső alkalmazás, ha az érdekelt fél engedélye nélkül oly országba hozzák be, ahol tilalomba ütközik, az utóbbi országban zárlat alá vehető.
14. cikk. (1) Irodalmi, tudományos vagy művészeti mű szerzőjének kizárólagos joga van arra, hogy művének mozgófényképészeti utánképzését, alkalmazását és nyilvános bemutatását megengedje.
(2) Mozgófényképészeti alkotás az irodalmi vagy művészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha a szerző a műnek eredeti jelleget adott. Ha a mozgófényképészeti alkotásnak ez a jellege hiányzik, ez a fényképészeti művet megillető védelemben részesül.
(3) Az utánképzett vagy alkalmazott mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül a mozgófényképészeti alkotás eredeti mű gyanánt részesül védelemben.
(4) Az előbbi rendelkezéseket a mozgófényképezéshez hasonló bármely más eljárással előállított utánképzésre vagy alkotásra is alkalmazni kell.
15. cikk. (1) Ahhoz, hogy a jelen Egyezményben védett mű szerzőjét az ellenkező bebizonyításáig ilyenül tekintsék és hogy ehhez képest ő üldözhesse bírói úton a szerzői jogot bitorlókat az Únió egyes országaiban, elegendő, ha neve a művön a szokásos módon fel van tüntetve.
(2) Szerző megnevezése nélkül vagy álnevet feltüntető mű tekintetében a művön szereplő kiadót feljogosítottnak kell tekinteni a szerzőt illető jogok érvényesítésére. Ugyanezt a kiadót minden további bizonyítás nélkül a meg nem nevezett vagy álnevű szerző jogutódának kell tekinteni.
16. cikk. (1) Az Únió mindazon országainak illetékes hatósága, amelyekben az eredeti műnek törvényes védelemre van joga, zárlat alá veheti a műnek bitorlás útján készült bármely példányát.
(2) Ugyanezekben az országokban az olyan országból származó példány is zárlat alá vehető, amelyben a mű nem esik védelem alá vagy védelme megszűnt.
(3) A zárlat alá vétel az egyes országok saját törvényeinek megfelelő módon megy végbe.
17. cikk. A jelen Egyezmény rendelkezései semmiképpen sem érinthetik az Únióba tartozó egyes országok kormányainak azt a jogát, hogy valamely műnek vagy terméknek terjesztését, előadását vagy kiállítását törvényhozási vagy közigazgatási úton engedélyhez köthessék, ellenőrizhessék vagy el is tilthassák, amely tekintetben az illetékes hatóság van jogosítva eljárni.
18. cikk. (1) A jelen Egyezményt alkalmazni kell minden oly műre, amely az Egyezmény életbelépésének időpontjában származása országában még nem vált a védelmi időtartam lejárta miatt szabaddá.
(2) Ha azonban valamely mű abban az országban, ahol a védelmet igénylik, az erre a műre nézve addig irányadó védelmi időtartam lejárta miatt már szabaddá vált, ugyanabban az országban újból nem nyerhet védelmet.
(3) Ezt az elvet az Únió országai között e részben már fennálló vagy később létrejövő külön Egyezményekben foglalt rendelkezések szerint kell alkalmazni. Ily egyezményes réndelkezések hiányában az egyes országok mindegyike maga szabályozza önmagára nézve az említett elv alkalmazásának módozatait.
(4) Az előbbi rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha valamely ország újonnan csatlakozott az Únióhoz és akkor is, ha a védelem időtartama a 7. cikk alkalmazásával vagy a fenntartásokról való lemondás folytán meghosszabbodik.
19. cikk. A jelen Egyezmény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy igényelhető legyen oly kedvezőbb rendelkezés alkalmazása, amelyet az Únió valamelyik országának törvénye a külföldiek javára általánosságban megállapít.
20. cikk. Az Únió országainak kormányai fenntartják azt a jogukat, hogy egymás között oly külön megállapodásokat létesíthessenek, amelyek a szerzők javára szélesebb körű jogokat nyujtanak, mint aminőket az Únió biztosít vagy amelyek ezzel az Egyezménnyel ellentétben nem álló egyéb rendelkezéseket tartalmaznak. A fennálló megállapodásoknak azok a rendelkezései, amelyek a most említett feltételeknek megfelelnek, hatályban maradnak.
21. cikk. (1) Továbbra is fennmarad az a Nemzetközi Hivatal, »Amely az Irodalmi és a Művészeti Művek védelmére alakult Nemzetközi Únió Irodája« címén fennáll.
(2) Ez az Iroda a Svájci Szövetség kormányának fennhatósága alatt áll, amely szabályozza az Iroda szervezetét és működésére felügyel.
(3) Az említett Iroda hivatalos nyelve a francia.
22. cikk. (1) A Nemzetközi Iroda gyüjti, rendezi és közzéteszi mindazokat a különféle adatokat, amelyek az irodalmi és a művészeti művek szerzői jogára vonatkoznak. Tanulmányozza az Úniót érdeklő közhasznú kérdéseket és az egyes igazgatások részéről rendelkezésére bocsátott hivatalos okmányok felhasználásával az Únió tárgyát érintő kérdésekkel foglalkozó francia nyelvű folyóiratot szerkeszt. Az Únió országainak kormányai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az említett Irodát közös egyetértéssel egy vagy több más nyelvű kiadásnak közzétételere hatalmazzák fel, ha ezt a tapasztalatok szükségesnek mutatnák.
(2) A Nemzetközi Iroda az Únió tagjainak mindenkor rendelkezésére áll a végből, hogy nekik megadja az irodalmi és a művészeti művek védelmére vonatkozó kérdések tekintetében azokat a részletes felvilágosításokat, amelyekre szükségük lehet.
(3) A Nemzetközi Iroda igazgatója a Hivatal működéséről évenkint jelentést tesz, amelyet az Únió valamennyi tagjával közölnek.
23. cikk. (1) A Nemzetközi Únió Irodájának költségeit az Únió országai közösen viselik. Újabb határozatig ezek a költségek évenkint nem haladhatnak túl százhúszezer svájci franknyi összeget. Ezt az összeget szükség esetében a 24. cikkben említett valamelyik értekezleten egyhangú határozattal fel lehet emelni.
(2) A végből, hogy az egyes országok hozzájárulását a költségek fentemlített teljes összegéhez meg lehessen állapítani, a szerződő országok és azok, amelyek később csatlakoznak az Únióhoz, hat osztályba soroztatnak ; mindegyik osztály meghatározott számú egység arányában járul hozzá a költségekhez, úgymint
az 1. osztály ....... 25 egység,
a 2. osztály ....... 20 egység,
a 3. osztály ....... 15 egység,
a 4. osztály ....... 10 egység,
az 5. osztály ........ 5 egység,
a 6. osztály ........ 3 egység
arányában.
(3) Ezeket a tényező számokat minden egyes osztály országainak számával kell szorozni és az így nyert szorzatok összege adja azt az egységszámot, amellyel az összes költségeket osztani kell. A hányados mutatja a költségegység nagyságát.
(4) Mindegyik országnak csatlakozása alkalmával ki kell jelentenie, hogy a fentemlített osztályok közül melyikhez kíván tartozni, azonban utóbb mindig kijelentheti azt is, hogy másik osztályba sorozását kívánja.
(5) A svájci igazgatás állítja össze az Iroda költségvetését, ellenőrzi az Iroda kiadásait, utalványozza a szükséges előlegeket és elkészíti az évi zárszámadást, amelyet valamennyi többi igazgatással közöltet.
24. cikk. (1) A jelen Egyezményt időnkint felül lehet vizsgálni a végből, hogy azt az Únió rendszerének tökéletesítésére alkalmas javításoknak vessék alá.
(2) Az ily természetű kérdéseket, valamint azokat is, amelyek más szempontokból érintik az Únió fejlődését, értekezleteken kell tárgyalni, amelyekre egymásután az Únió egyes országaiban fognak az Únió országainak kiküldöttjei egybegyűlni. Annak az országnak igazgatása, ahol ilyen értekezletet tartani fognak, a Nemzetközi Iroda közreműködésével előkészíti az értekezlet munkálatait. Az Iroda igazgatója jelen van az értekezletek ülésein és a tanácskozásokban szavazati jog nélkül résztvesz.
(3) A jelen Egyezmény bárminő megváltoztatása csak abban az esetben válik hatályossá az Únióra nézve, ha ahhoz az Únióba tartozó országok egyhangúlag hozzájárultak.
25. cikk. (1) Az Únióba nem tartozó azok az országok, amelyek a jelen Egyezményben szabályozott jogok törvényes védelmét biztosítják, kérelem útján csatlakozhatnak az Únióhoz.
(2) Az ilyen csatlakozást írásban kell bejelenteni a Svájci Szövetség kormányánál, amely azt valamennyi többi kormánnyal közli.
(3) A csatlakozás önmagától a jelen Egyezményben megállapított valamennyi kötelezettség, elvállalásával, valamint a benne megállapított valamennyi kedvezmény élvezésével jár és a Svájci Szövetség kormánya által az Únióba tartozó többi országhoz intézett közlés elküldésétől számított egy hónap mulva válik hatályossá, hacsak a csatlakozó ország nem jelöl meg későbbi időpontot. Mindazonáltal a jegyzékben a csatlakozó ország közölheti, hogy a fordításokra vonatkozó 8. cikket - legalább is egyelőre - az 1896. évben Párizsban módosított 1886. évi Únió-Egyezmény rendelkezéseivel kívánja helyettesíteni ; önként értődik azonban, hogy ezek a rendelkezések csak az ország nyelvén vagy nyelvein készült fordításokra vonatkoznak.
26. cikk. (1) Az Únió mindegyik országa a Svájci Szövetség kormányával bámikor írásban közölheti azt, hogy a jelen Egyezmény alkalmazást nyerjen össze gyarmataira, védett vagy megbízás folytán igazgatott, továbbá a szuverenitásának vagy hatalmának alávetett minden más területeire és a fennhatósága alatt álló területekre vagy azoknak egy részére, amikor is az Egyezményt a közlésben megjelölt mindezekre a területekre alkalmazni kell. Ilyen közlés hiányában az Egyezmény ezekre a területekre nem fog alkalmazást nyerni.
(2) Az Únió mindegyik országa a Svájci Szövetség kormányával bármikor írásban közölheti azt, hogy a jelen Egyezménynek alkalmazhatósága megszűnik azokra a területekre vagy egy részükre, amelyek az előbbi bekezdésben említett közlés tárgyai voltak és ebben az esetben a közlésben megjelölt területekre az Egyezmény alkalmazhatósága megszűnik tizenkét hónappal azután, amikor a Svájci Szövetség kormánya, a hozzáintézett közlést megkapta.
(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Svájci Szövetség kormányának adott összes közléseket ez a kormány az Únió valamennyi országának tudomására hozza.
27. cikk. (1) A jelen Egyezmény az Únió országainak viszonyában helyettesíteni fogja az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt berni Egyezményt és azokat az okmányokat, amelyek utóbb azt ismételten módosították. A korábban érvényben volt okmányok továbbra is alkalmazást nyernek azokkal az országokkal szemben, amelyek a jelen Egyezményt nem erősítik meg.
(2) Az oly ország javára, amelynek nevében a jelen Egyezményt aláírják, érintetlenül marad az általa korábban tett fenntartásból eredő kedvezmény, ha megerősítő okirata letételekor nyilatkozatot tesz.
(3) Azok az országok, amelyek most az Únió részesei, de amelyeknek nevében a jelen Egyezményt nem írták alá, bármikor csatlakozhatnak hozzá. Ebben az esetben az előző bekezdés rendelkezéseiben adott kedvezményt igénybe vehetik.
28. cikk. (1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat legkésőbb 1931. évi július hó 1. napján Rómában le kell tenni.
(2) Ezután egy hónap mulva életbelép az Egyezmény azok között az országok között, amelyek megerősítették. Ha azonban ez előtt az időpont előtt az Úniónak legalább hat országa megerősíti, akkor az Úniónak ezek között az országai között életbelép egy hónappal azután, hogy a hatodik megerősítő okiratnak letételét a Svájci Szövetség kormánya velük közölte, az Úniónak olyan országaival szemben pedig, amelyek később erősítik meg, minden egyes megerősítés közlése után egy hónap mulva.
(3) Az Únióba nem tartozó országok 1931. évi augusztus hó 1-ig akár az 1908. évi november hó 13. napján Berlinben aláírt Egyezményhez, akár a elen Egyezményhez való csatlakozás útján az Únióba beléphetnek. Az 1931. évi augusztus hó 1-től kezdve már csak a jelen Egyezményhez csatlakozhatnak.
29. cikk. (1) A jelen Egyezmény határozatlan ideig, felmondás esetében pedig a felmondás napjától számított egy év elteltéig marad hatályban.
(2) Ezt a felmondást a Svájci Szövetség kormányához kell intézni. A felmondásnak csak a felmondó országra nézve lesz hatálya ; az Únió többi országaira nézve az Egyezmény továbbra is hatályban marad.
30. cikk. (1) Olyan ország, amelynek törvényhozása a jelen Egyezmény 7. cikke (1) bekezdésében megszabott ötvenéves védelmi időtartamot állapítja meg, erről a Svájci Szövetség kormányát írásbeli nyilatkozatban értesíti, amelyet ez a kormány az Únió valamennyi többi országával nyomban közöl.
(2) Ugyanígy kell eljárni oly országgal szemben, amely a 25. és 27. cikk értelmében tett vagy érvényben tartott fenntartásról a jövőben lemond.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.
Kelt Rómában, 1928. évi június hó 2. napján egyetlen példányban, amelyet az Olasz Királyi Kormánynak levéltárában helyeznek el. Az Únió mindegyik országa diplomáciai úton hitelesített másolatot kap.
(Aláirások.)
3. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és azt az igazságügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtják végre.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás