1940. évi XXIX. törvénycikk
1940. évi XXIX. törvénycikk
a szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről.
2013.12.31.
(Magyarország megerősítő okirata Rómában, 1940. évi szeptember hó 9-én tétettek le.)
(Megjelent az Országos Törvénytár 1940. évi december hó 4-én kiadott 18. számában.)
1. § A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :
(Hivatalos Magyar Fordítás.)
Nemzetközi egyezmény
a szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában.
a szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában.
Róma, 1936. évi október hó 14-én.
A Német Birodalom Kancellárja ; a Brazíliai Egyesült Államok Köztársaságának Elnöke ; Ő Felsége a Bolgárok Királya ; Ő Felsége Dánia Királya ; az Északamerikai Egyesült Államok Elnöke ; a Francia Köztársaság Elnöke ; Ő Felsége a Marokkói Szultán ; Ő Fensége a Tuniszi Bey ; Guatémala Köztársaság Elnöke ; Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója ; Ő Felsége Olaszország Királya, Ethiópia Császárja ; a Lett Köztársaság Elnöke ; a Litván Köztársaság Elnöke ; Nicaragua Köztársaság Elnöke ; Paraguay Köztársaság Elnöke ; Ő Felsége Hollandia Királynője ; a Lengyel Köztársaság Elnöke ; a Svájci Államszövetség Szövetségi Tanácsa ; a Csehszlovák Köztársaság Elnöke és Ő Felsége Jugoszlávia Királya,
tekintetbe véve a szarvasmarha törzskönyvelésnek úgy az állattenyésztés, mint a tenyészállatok nemzetközi forgalma szempontjából elismert nagy jelentőségét,
továbbá tekintettel különösen arra az általános törekvésre, hogy nemzetközi viszonylatban egységesíttessenek : a) a szarvasmarhák törzskönyvelésének rendszere, b) az állatok azonosságának megállapítására szolgáló eljárások, c) a teljesítmény vizsgálatoknál alkalmazott módszerek és
figyelembe véve azt is, hogy igen fontos azoknak az adatoknak az előírása, amelyeket a nemzetközi tenyészállatforgalomban használt származási igazolványoknak és a teljesítményre vonatkozó bizonyítványoknak kötelezőleg tartalmazniok kell,
elhatározták, hogy e célok elérésére nemzetközi egyezményt kötnek.
Ennélfogva meghatalmazottaikká kijelölték, mégpedig :
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
akik miután erre szabályszerűen felhatalmaztattak, Rómában, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet székhelyén és kezdeményezésére egybegyűltek és rendben lévőknek talált meghatalmazásaik kicserélése után, a következőkben állapodtak meg :
1. cikk. Minden állam egy-egy szarvasmarhafajta részére elvileg csak egy törzskönyvet vezethet és csak kivételesen, különleges viszonyok között lehet megengedni egy fajta részére több törzskönyv vezetését.
Abban az esetben, ha valamelyik fajta részére máris több törzskönyv van, az érdekelt kormány, ha az Egyezmény aláírója, a megerősítő okirat letételétől, ha pedig csatlakozó állam, a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül közölni tartozik ezt a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel.
Abban az esetben, ha valamely fajta részére, a már meglevő egy vagy több törzskönyvön kívül, egy újabb törzskönyv létesíttetnék, a bejelentési határidő az új törzskönyv létesítésének időpontjától számított hat hónap.
Olyan fajtáknál, amelyeknél a fajtán belül jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező változatok alakultak ki, vagy amelyeknek igen kiterjedt tenyészterület van és ennek következtében az éghajlati, valamint a tartási és takarmányozási viszonyok különbözősége a testalkat és a teljesítmény tekintetében változatok kialakítására alkalmas, ugyanabban a törzskönyvben a fajták egy-egy típusa, vagy egymástól eltérő tenyészterületi részére megfelelő számú külön osztályt lehet rendszeresíteni. Egy fajtánál több törzskönyv, illetve egy törzskönyvön belül külön osztályok létesítése csakis az Egyezményhez csatolt aláírási jegyzőkönyv d) pontjában tervezett különleges és az országos törzskönyvelés megszervezésére hivatott szerv hozzájárulásával lehetséges és ezt a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek be kell jelenteni.
2. cikk. Minden törzskönyv keretében vezetni kell a következő nyilvántartásokat :
a) a születések bejelentésének nyilvántartását,
b) az apaállatok tenyésztési naplóját,
c) az anyaállatok tenyésztési naplóját.
A b) és c) pontokban megjelölt tenyésztési naplókban az állatot érdeklő minden adatot fel kell tüntetni, továbbá be kell jegyezni az ellenőrzött termelési adatokat és az állat, valamint elődei és utódai által nyert díjakat.
3. cikk. A 2. cikkben előírt három törzskönyvi nyilvántartáson kívül - amelyeknek vezetése kötelező - a törzskönyvelést intéző szervek »arany« törzs könyvet vagy »elit« törzskönyvet is létesíthetnek. Ezekben a törzskönyvekbe azokat a nőivarú állatokat lehet felvenni, amelyeknek a versenyeken vagy az istállóban hivatalosan megállapított teljesítménye az előre meghatározott minimumot eléri és lényegesen meghaladja az átlagot. Az apaállatok az »arany« törzskönyvbe, illetve az »elit« törzskönyvbe utódaik teljesítménye és lehetőleg egyéb nőivarú rokonaik teljesítménye alapján kerülnek bejegyzésre, a nőivarú állatokra nézve megállapított szabályok szerint.
Nemcsak az ellenőrzött nőivarú utódok számát kell feltüntetni, hanem mindazokat az utódokat, amelyek a b) és c) pontok alatt megjelölt tenyésztési naplókban szerepelnek.
4. cikk. Mivel az egyes államokban a törzskönyvekbe való felvételnél az ország viszonyainak megfelelően különféle mértéket alkalmaznak, általános elvnek kell tekintetni, hogy a felvétel annál szigorúbb feltételek szerint történjék, minél több idő telt el a törzskönyv létesítése óta.
5. cikk. Addig is, amíg a megerősítés általánossá válik és minden országra s minden állatfajra kiterjed, akár nyitott, akár lezárt törzskönyvekről van szó, a leszármazás alapján bejegyzett és kivitelre szánt állatokat be kell mutatni annak az illetékes szervnek, amelyet minden államnak magának kell kijelölni. Ennek a szervnek lesz a feladata, hogy állapítsa meg, vajjon ezek az állatok minőség és fajtajelleg tekintetében a fajtára vonatkozó követelményeknek megfelelnek-e.
Azoknál a törzskönyveknél, ahol a törzskönyvi bírálat már gyakorlatban van ez a körülmény az állat minősítésére elegendő.
6. cikk. A születések nyilvántartásába bejegyzendő állatokat meg kell jelölni és pedig olyan eljárással, amely az azonosság könnyű és pontos ellenőrzését biztosítja. (Tetoválás, fülbélyegzés, fülgombok, krotaliák, szarvjelzések és szutyaklenyomatok stb. és minden egyéb új eljárás, amely megfelelőnek ígérkezik az előbb megjelölt cél szempontjából).
Az előbb felsorolt és az egyedi megjelölésre vonatkozó eljárásokat tetszés szerint lehet alkalmazni és általában minden, a gyakorlatban jól bevált megjelölési eljárás megfelelő.
Az egyedi megjelölés megbízhatóságának alátámasztására kívánatos minden olyan adatot bejelenteni, amely az azonosság megállapítását előmozdíthatja (így például : a tarka fajtáknál a színeződés vázlatos berajzolása).
7. cikk. A törzskönyvelő szerveztek a törzskönyvbe felvett állatokról származási lapot, törzskönyvi kivonatot és törzskönyvi lap másolatot adhatnak ki. Ezekben az egyedi igazolványokban a könnyű összehasonlíthatóság céljából fel kell tüntetni a jelen Egyezményhez csatolt mintalapon felsorolt adatokat.
8. cikk. A kiadott származási lapokon vagy egyéb bizonyítványokon fel kell tüntetni, hogy az adatokat az a), b) vagy c) nyilvántartásból vezették-e be.
9. cikk. A tenyészállatok részére kiállított törzskönyvi nyomtatványoknak tartalmazniok kell a törzskönyvi lapon feltüntetett és a leszármazásra (felmenő ősök és utódok, amelyek a b) és c) nyilvántartásban szerepelnek), a teljesítményre vonatkozó adatokat és általában a jelen Egyezmény által megkívánt tájékoztatásokat. Errenézve szintén a mellékelt mintalap adatai az irányadók.
10. cikk. A származási lapokat és a törzskönyvi kivonatokat a törzskönyvek vezetésével megbízott szervezetnek kell hitelesíteni. Ugyanez áll a termelés eredménekre és a különféle bizonyítványokra is.
11. cikk. A tejellenőrzést a törzskönyvelő szervezetek vagy velük karöltve egyéb különleges tejelésellenőrző intézmények szervezik meg, az előbbiekkel teljes egyetértésben és pedig a lehetőség szerint egységes módszerek és irányelvek alapján. A tejelés-ellenőrzést megfelelő képzettségű és független tejgazdasági ellenőröknek kell ellátni, az illetékes törzskönyvelő, illetve tejelésellenzőrző szervezet irányítása mellett. Az ellenőrzött tehenek törzskönyvi lapjain a tejhozamnak és a tej zsírtartalmának adatain kívül fel kell tüntetni az ellenőrzés gyakoriságát, a borjazástól számított hatodik nap után megkezdett ellenőrzések időtartamát, az előző borjazások számát és az utolsó ellenőrzést követő borjazás időpontját.
12. cikk. Az Egyezményt aláíró államok a jövőben csak azokat az állatokat minősítik ismert leszámarzású, illetve törzskönyvelt tenyészállatoknak, amelyek az Egyezmény előírásainak megfelelő törzskönyvekben vannak nyilvántartva. Az érdekelt kormányok kötelezik magukat, hogy a törzskönyvek helyes és megbízható vezetését, valamint az igazolványok kiadására hivatott törzskönyvelő szerveztek szabályszerű működését biztosítani fogják.
13. cikk. Az Egyezményt aláíró államok ezenkívül kötelezik magukat arra is, hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel közölni fogják a törzskönyvek vezetésére, továbbá a nemzetközi forgalom céljaira szolgáló igazolványok kiadására felhatalmazott szerveket.
14. cikk. A kormányoknak legfeljebb hároméves határidő áll rendelkezésre abból a célból, hogy azok a szervezetek, amelyek a törzskönyveket vezetik, a jelen Egyezményhez alkalmazkodhassanak.
Ez a határidő az aláíró államokra nézve a megerősítő okiratok letételétől, a csatlakozó államokra nézve pedig a később csatlakozás időpontjától számít.
15. cikk. Ha a jelen Egyezmény rendelkezéseinek értelmezésénél eltérések vagy azok gyakorlati alkalmazásánál nehézségek merülnének fel, a vitában érdekelt kormányok előzetes megállapodás után felkérhetik a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet, hogy áthidalási kísérletet tegyen.
Az államok között felmerülő nézeteltéréseket három tagból álló szakértő bizottság fogja megvizsgálni, amelybe az érdekelt két kormány egy-egy szakértőt, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet pedig egy harmadik szakértőt nevez ki. Ez a szakértő bizottság jelentését a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet elé terjeszti, amely annak tartalmát az érdekelt kormányok tudomására hozza a nélkül, hogy a kormányoknak a további eljárásokra vonatkozó cselekvési szabadságát érintené. Az érdekelt kormányok kötelezik magukat, hogy a szakértői eljárás költségeit közösen viselik.
16. cikk. A jelen Egyezményből folyó összes hivatalos bejelentést a csatlakozó kormányok az Egyezményt őrző Kormányhoz és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézethez fogják beküldeni, amelyek az érkező bejelentésekről a szerződő államokat értesíteni fogják.
17. cikk. A jelen Egyezményt a szerződő államok mielőbb meg fogják erősíteni és a megerősítő okiratokat Rómában az olasz Kormánynál fogják letenni.
Az olasz Kormány minden egyes megerősítésről értesíteni fogja úgy a többi szerződő államot, mint a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet is.
18. cikk. Mindegyik szerződő államnak jogában áll a megerősítő okirat letételével egyidejűleg kijelenteni, hogy a jelen Egyezmény életbeléptetését a maga részéről attól teszi függővé, hogy az Egyezményt bizonyos megnevezett államok alkalmazni fogják.
A jelen Egyezmény akkor lép életbe, amidőn azt legalább öt szerződő szuverén állam minden feltétel nélkül vagy időközben megvalósult feltételekkel megerősítette.
Ebben az esetben az Egyezmény az ötödik megerősítő okirat letételének napjától számított 6 hónap elteltével lép életbe.
Az összes többi szerződő államra nézve jelen Egyezmény az illető állam megerősítő okiratának letételétől számított 6 hónap elteltével lép életbe.
19. cikk. Azok az államok, amelyek nem szerepelnek az aláíró államok között, kérelmükre csatlakozhatnak az Egyezményhez.
A csatlakozást diplomáciai úton kell az olasz Kormánnyal közölni, amely ezt a szerződő államokkal, valamint a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel közli.
Az egyezmény szövegében »aláíró államok« megjelölés alatt a szerződő és a később csatlakozó államok összességét kell érteni.
20. cikk. A szerződő államok bármikor bejelenthetik az olasz Kormánynak, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseit gyarmataiknak, védett területeiknek, megbízás folytán igazgatott területeiknek egész kiterjedésére vagy csak egyes részeire vagy felségjoguk, fennhatóságuk alá tartozó minden területükre nézve alkalmazzák-e. Az Egyezmény mindazokra a területekre vonatkozik, amelyek a bejelentésben szerepelnek. Ilyen hivatalos értesítés hiányában az Egyezményt ezekre a területekre nem kell alkalmazni.
Az olasz Kormány ezt a bejelentést közli a többi aláíró állammal és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel.
21. cikk. Az az aláíró állam, amely a jelen Egyezményt akár egész területére, akár gyarmatainak, védett területeinek, birtokainak, vagy a 20. cikkben említett területeknek összességére, vagy annak egy részére fel akarja mondani, köteles ezt az olasz Kormánnyal közölni, amely erről az összes aláíró államot, valamint a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet is haladéktalanul értesíteni fogja, megjelölve a felmondás kézhezvételének időpontját.
A felmondás csak a felmondó országra vagy a felmondási okmányban megjelölt gyarmatokra, védett területekre, birtokokra és egyéb területekre vonatkozik és csak a felmondó értesítésnek az olasz Kormányhoz való beérkezésétől számított egy év elteltével lép életbe.
Ennek hiteléül a jelen Egyezményt az illető meghatalmazottak aláírták.
Kelt Rómában, ezerkilenczszázharminchatodik évi október hó tizennegyedikén, egyetlen példányban, amely Olaszország Külügyminisztériumának irattárába tétetik le.
A jelen Egyezmény egy-egy hitelesített másolatát diplomáciai úton az olasz külügyminisztérium minden aláíró államának megküldi.
Németország részéről : Wilhelm Weber
Brazília részéről : Luiz Simoes Lopes
Bulgária részéről : S. Poménoff ad. ref.
Dánia részéről : H. Wichfeld ad. ref.
(Lásd az aláírási jegyzőkönyvben foglalt fenntartást.)
Az Amerikai Egyesült Államok részéről : John Clyde Marquis
Az Amerikai Egyesült Államok, bár elvben hozzájárulnak a jelen Egyezmény 12. cikkében foglaltakhoz, fenntartják azonban maguknak a jogot, hogy annak határozatait saját belátásuk szerint léptessék életbe.
Franciaorzság részéről : A. Massé a. r. Michel Augé-Laribé
Marokkó részéről : A. Massé a. r. michel Augé-Laribé
Tunisz részéről : A. Massé a. r. Michel Augé-Laribé
Guatémala részéről : Victor Durán M. a. r.
Magyarország részéről : Márffy-Mantuano Rezső
Olaszország részéről : Giacomo Acerbo Vittorino Vezzani
Lettország részéről : Dr. A. Spekke
Litvánia részéről : V. Carneckis a. r.
Nicaragua részéről : Maggiorino Capello
Paraguay részéről : Alessandro Bocca
Hollandia részéről : J. J. L. van Rijn a. r.
Lengyelország részéről : B. Mikulski a. r.
Svájc részéről : P. Ruegger
Csehszlovákia részéről : F. Chovalkovsky a. r.
Jugoszlávia részéről : J. Doutchich
Aláírási jegyzőkönyv.
A jelen Egyezmény aláírásával egyidejűleg az alulírott meghatalmazottak a következő kijelentéseket teszik :
A) Kívánatosnak tartják, hogy a törzskönyvelés a szarvasmarhákon kívül a lovakra, juhokra és sertésekre nézve is a hasonló nemzetközi megállapodással szabályoztassék. Tekintettel azonban arra, hogy ennek a kérdésnek különleges vonatkozásai vannak, amelyeket mind a három állatfajra nézve tisztázni kell, a megbízottak a jelen Egyezményt egyelőre csak a szarvasmarhákra kívánják korlátozni és az aláíró államokra bízzák, hogy a ló-, juh- és sertés-törzskönyvelésnek az Egyezmény szellemében leendő szabályozására nézve a szükséghez képest javaslatot tegyenek.
B) Felkérik a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet, hogy az Egyezmény gyakorlati megvalósítása kérdéseinek tisztázására az aláíró államoknak törzskönyveléssel megbízott szakembereit a közeljövőben megbeszélésre hívja össze. Ezen a szakértői értekezleten kellene tisztázni az Egyezmény rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazását és többek között a tejelésellenőrzési módszerek és eljárások egységesítését is. Az ott megállapítandó eljárásokra vonatkozó tervezetet a szakértői értekezlet terjessze a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet elé, amely az abban foglalt javaslatok alkalmazását az érdekelt kormányoknak ajánlani fogja.
C) Az aláíró államok felkérik a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet, hogy az Egyezmény aláírásától számított öt év eltelte után az Egyezmény által kötelezett államokhoz kérdést intézzen az iránt, hogy nem lenne-e indokolt az általuk kinevezendő szakértőkből álló értekezletet összehívni abból a célból, hogy azon az Egyezménynek a gyakorlati élet által megkívánt kiegészítését vagy módosítását megvitassák s erre nézve a kormánynak javaslatot tegyenek.
D) Kívánatos, hogy minden kormány egy külön szervezetet bízzon meg az Egyezményben foglalt elveknek végrehajtásával és a törzskönyvelésnek az Egyezmény szellemében való ellenőrzésével.
Kívánatos, hogy ebben a szervezetben az érdekelt minisztériumok mellett a tenyésztők és az állattenyésztési szakemberek is megfelelően képviselve legyenek.
Azok az államok, amelyek ilyen szervezetről gondoskodnak, erről a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet tájékoztatják, hogy annak módjában legyen ezt a szerződő államok tudomására hozni.
E) Az Egyezményhez csatolt származási igazolvány, illetve törzskönyvi kivonat csak a feltétlenül szükséges adatokat, tehát az ezirányú követelmények minimumát tartalmazza. Az államoknak jogukban áll ezt az igazolványt megfelelő további adatokkal kiegészíteni. Az igazolványnak ez a mintája nem kötelező, de kívánatos a hozzá való alkalmazkodás.
Németország részéről : Wilhelm Weber
Brazília részéről : Luiz Simoes Lopes
Bulgária részéről : S. Poménoff ad. ref.
Dánia részéről : H. Wichfeld ad. ref.
(A születési bejelentések nyilvántartására vonatkozó fenntartással. [2. cikk, a)].
Az Amerikai Egyesült Államok részéről : John Clyde Marquis
(Lásd az Egyezmény aláírásával kapcsolatban közölt fenntartást.)
Franciaország részéről : A. Massé a. r. Michel Augé-Laribé
Marokkó részéről : A. Massé a. r. Michel Augé-Laribé
Tunisz részéről : A. Massé a. r. Michel Augé-Laribé
Guatémala részéről : Victor Durán M. a. r.
Magyarország részéről : Márffy-Mantuano Rezső
Olaszország részéről : Giacomo Acerbo, Vittorino Vezzani
Lettország részéről : Dr. A. Spekke
Litvánia részéről : V. Carneckis a. r.
Nicaragua részéről : Maggiorino Capello
Paraguay részéről : Alessandro Bocca
Hollandia részéről : J. J. L. van Rijn a. r.
Lengyelország részéről : B. Mikulski a. r.
Svájc részéről : P. Ruegger
Csehszlovákia részéről : F. Chvalkovsky a. r.
Jugoszlávia részéről : J. Doutchich
Függelék
TÖRZSKÖNYVI KIVONAT
(Származási lap)
Kiadatott 19 .................................
Kiadatott a ....................................... által, melynek székhelye ország.
(A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységesítésére vonatkozó Egyezményt aláíró, illetve ahhoz csatlakozó állam.)
Az állat neve ...........................…… Neme .......................... Születési ideje
Fajtája ..................................... Törzskönyvi száma Törzskönyvi felvételének
időpontja ..............................................…. Tenyésztője
Tulajdonosa .......................................….... Ismertető jelei
A díjazások eredménye
Ősei |
Utódai |
||||||
Apja |
Anyja |
Fiai |
Leányai |
Hímivarú unokák |
Nőivarú unokák |
||
.............................. |
.............................. |
............... |
............... |
............... |
............... |
||
Nagyapja |
Nagyanyja |
Nagyapja |
Nagyanyja |
............... |
............... |
............... |
............... |
|
|
|
|
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
............... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Annak a szervnek az aláírása és bélyegzője, amely a törzskönyvi igazolvány hitelesítésére jogosult |
A törzskönyvelő szervezet képviselőjének |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
.......................................................... |
.......................................................... |
||||||
A ............................ szám alatt bejegyzett állat teljesítménye |
||||||
Borjazás |
Az ellenőrzés |
Ellenőrzött teljesítmények |
A törzskönyvelő |
|||
Szám |
Kelet |
Tejhozam |
Tejzsírhozam |
Tejzsír |
||
1 |
|
|
|
|
|
|
* A borjazást követő 6. naptól kezdődően. |
||||||
|
|
|
|
Hitelesítési záradék |
(A törzskönyvi kivonat, illetve szárszámazási lap hátlapja.)
A nőivarú ősök teljesítményei |
A származási lap túloldalán szereplő apaállat nőivarú utódainak teljesítménye |
|||||||||||||||
Rokonsági fokozat |
Törzskönyvi szám |
A borjazás |
Az |
Elenőrzött teljesítmények |
A |
Törzskönyvi szám |
A borjazás |
Az |
Elenőrzött teljesítmények |
A |
||||||
száma |
időpontja |
Tejhozam kg |
Tejzsírhozam kg |
Tejzsír % |
száma |
időpontja |
Tejhozam kg |
Tejzsírhozam kg |
Tejzsír % |
|||||||
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
* A borjazást követő 6. naptól kezdődően. |
||||||||||||||||
3. §1 Ez a törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett Egyezmény életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
1
A 3. § a 2013: CCL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás