• Tartalom
Oldalmenü

1945. évi VII. TÖRVÉNY

a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről1

1994.01.14.

1. § (1) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezennel törvényerőre emeli az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott következő rendeleteit:

81/1945. ME rendelet a népbíráskodásról; kibocsáttatott Debrecenben, az 1945. évi január hó 25. napján, hatályba lépett az 1945. évi február hó 5. napján;

1440/1945. ME rendelet a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatályba lépett az 1945. évi május hó 1. napján;

5900/1945. ME rendelet a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, úgyszintén a közvád képviseletére vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 1. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 5. napján;

6750/1945. ME rendelet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 16. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 19. napján.

(2) Az előbbi bekezdésben említett rendeletek szövegét ennek a törvénynek I–IV. mellékletei tartalmazzák.2

2. §3

3. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

Melléklet

81/1945. (II. 5.) ME rendelet a népbíráskodásról

AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 81/1945. ME RENDELETE

a népbíráskodásról


Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjain a Debrecenben adott felhatalmazás alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket, az esküdtbíróságnak törvényhozás útján való visszaállításáig a népbíráskodás megvalósítása tárgyában a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbeléptekor már befejeztetett s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt.

2. §4

3. §5

4. §6

5. §7

6–8. §8

9. §9 Az 1941. június 21. napja után a fegyverszünet megkötéséig elkövetett cselekményekre az elévülés a fegyverszünet megkötésének napjával (1945. január 20.) veszi kezdetét.

Az 1919. évben és az azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatául, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek az elévülése, amelyeknek tényállását a jelen rendelet határozza meg, és amelyek üldöztetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét.

10. §10

Különös RÉSZ

11. § Háborús bűnös az:

1–4.11

5.12 aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbújtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának.

6.13

12. §14 A 11. § 1–6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket kell alkalmazni:

a)15 életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy

b)16

c)17 tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.

13. § Háborús bűnös az is,

1.18

2. aki valamilyen katonai jellegű alakulatnak személy vagy vagyontárgy ellen elkövetett erőszakos cselekményhez segítséget nyújtott.

3–7.19

14. §20 A 13. § 1–7. pontjában felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a)21 életfogytig tartó szabadságvesztés

b)22

c)23 öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.

15. § Népellenes bűntettben bűnös:

1. a minisztériumnak, az Országgyűlésnek az a tagja, vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott,24 ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részt vett,

2. aki az 1939. szeptember 1. napját követő időben közhivatali ténykedése során a nép egyes rétegei ellen irányuló törvények és rendeletek végrehajtásában a számára előírt ténykedést túlhaladva olyan tevékenységet fejtett ki, amely a személyes szabadságot vagy a testi épséget veszélyeztette, vagy sértette, vagy egyes személyek vagyoni romlását elősegítette,

3. az a joghatósággal bíró közalkalmazott, aki következetesen népellenes fasisztabarát hivatali működést fejtett ki,

4.25 aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett, vagy faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébren tartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje,

5.26 aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek, vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött, vagy annak számára adatokat szolgáltatott,

6.27 aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljára való felhasználásával szemérem-, vagyon- vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el,

7.28

8.29

16. §30 Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként öt évtől tíz évig terjedhető szabadságvesztés-büntetést lehet alkalmazni.

17–18. §31

19. §32

20–67. §33

68. § Ez a rendelet kihirdetésével lép hatályba.

1

A kihirdetés napja: 1945. szeptember 16.

2

A törvény I-IV. mellékletei szerinti jogszabályok közül a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME rendelet még hatályos rendelkezéseit az azt módosító és kiegészítő 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet még hatályos rendelkezéseivel egységes szerkezetben közöljük. Az 5900/1945. (VIII. 19.) ME rendelet az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályát vesztette. Ezért a törvény eredeti I-IV. mellékletét összevontan közöljük. A népbírósági joganyaggal kapcsolatban lásd még a 2/1994. (I. 14.) AB határozatot.

3

A 2. § felhatalmazó rendelkezése az Ideiglenes Nemzeti Kormány, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlés megszűnése (az 1945: XI. és az 1946: I. törvény) folytán idejétmúlt rendelkezést tartalmaz.

4

A 2. § az 1951: 31. törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében a hatályát vesztette.

5

A 3. §-t az 1993: XVII. törvény 103. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 4. § az 1950: 39. törvényerejű rendelet 2. §-a és az 1951: 31. törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében a hatályát vesztette.

7

Az 5. § az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a hatályát vesztette.

8

A 6-8. § az 1951: 31. törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében a hatályát vesztette.

9

A 9. § első mondata az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg. A 9. § második mondatának szövegét az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 5. §-a állapította meg.

10

A 10. § az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a hatályát vesztette.

11

A 11. § 1–4. pontját az 2/1994. (I. 14.) AB határozat megsemmisítette.

12

A 11. § 5. pontjának szövegét az 1440/1945.(V.1.) ME rendelet 6. §-a állapította meg.

13

A 11. § 6. pontját az 2/1994. (I. 14.) AB határozat megsemmisítette.

14

A 12. § szövegét az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 7. §-a állapította meg.

15

A 12. § a) pontját az 1993: XVII. törvény 81. §-a állapította meg.

16

A 12. § b) pontja az 1950: 39. törvényerejű rendelet 6. §-a (2) bekezdése és az 1962: 10. törvényerejű rendelet 6. §-a folytán idejétmúlt rendelkezést tartalmaz.

17

A 12. § c) pontjának szövege az 1950: 39. törvényerejű rendelet 6. §-a (2) bekezdésében és az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében és 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő, és a hatályos Btk. büntetési rendszerével összhangban álló szöveg.

18

A 13. § 1. pontját az 2/1994. (I. 14.) AB határozat megsemmisítette.

19

A 13. § 3–7. pontját az 2/1994. (I. 14.) AB határozat megsemmisítette.

20

A 14. § szövegét az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 9. §-a állapította meg.

21

A 14. § a) pontját az 1993: XVII. törvény 82. §-a állapította meg.

22

A 14. § b) pontja az 1950: 39. törvényerejű rendelet 6. §-ának (2) bekezdése és az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának (3) bekezdése és 6. §-a folytán idejétmúlt rendelkezést tartalmaz.

23

A 14. § c) pontjának szövege az 1950: 39. törvényerejű rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében és az 1962: 10. törvényerejű rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő és a hatályos Btk. büntetési rendszerével összhangban álló szöveg.

24

A közalkalmazott fogalma alatt a rendelet — hatályon kívül helyezett — 2. §-ának harmadik mondata szerint az 1940: XVIII. törvény 3. §-ában felsorolt személyt kell érteni; e törvény az 1962: 10. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a hatályát vesztette. Az 1940: XVIII. törvény 3. §-a szerint a büntető törvények alkalmazása szempontjából az állam, a törvényhatóság vagy a község közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási, honvédelmi vagy gazdálkodási tennivalóinak teljesítésére, úgyszintén az állam, a törvényhatóság vagy a község intézeteiben, közintézményeiben, közműveiben vagy üzemeiben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva köteles minden személyt — ideértve a honvédségnek ténylege szolgálatot teljesítő minden tagját is — közhivatalnokoknak kell tekinteni. Közhivatalnoknak minősültek a közjegyzők is.

25

A 15. § 4. pontját az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 10. §-a iktatta be.

26

A 15. § 5. pontját az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 10. §-a iktatta be.

27

A 15. § 6. pontját az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 10. §-a iktatta be.

28

A 15. § 7. pontját az 1962: 10. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezte.

29

A 15. § 8. pontját az 1950: 4. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

30

A 16. § szövegét az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 11. §-a állapította meg, a közölt szöveg az 1950: 39. törvényerejű rendelet 6. §-a (2) bekezdésében és az 1962: 10. törvényerejű rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő és a hatályos Btk. büntetési rendszerével összhangban álló szöveg.

31

A 17-18. § az 1979: 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 2. §-a (1) bekezdésének értelmében a hatályát vesztette.

32

A 19. § az 1951: 31. törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében a hatályát vesztette.

33

A 20-67. §-nak a hatáskörre, a népügyészségre és a népbíróságra, népfőügyészre és a Népbíróságok Országos Tanácsára vonatkozó rendelkezései az 1949: XI. törvény, a 73/1950. (III. 11.) MT rendelet és a 21400/1950. (III. 29.) IM rendelet értelmében a hatályukat vesztették. A 20-67. §-oknak a népbírósági eljárásra, a fellebbvitelre és az újrafelvételre vonatkozó rendelkezései az 1951: 31. törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében a hatályukat vesztették.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás