1947. évi XXX. TÖRVÉNY

1. § A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott azok a részvények, amelyek magyar állampolgárok és Magyarországon székhellyel bíró jogi személyek tulajdonában vannak, a jelen törvény hatálybalépésével az államkincstár tulajdonába mennek át.

2. § (1) Felhatalmaztatik a Magyar Köztársaság kormánya, hogy a Magyar Nemzeti Banknak az 1924. évi V. törvénycikkel és az azt kiegészítő jogszabályokkal megállapított alapszabályait a részvényesi jog gyakorlásának módja, a főtanács összetétele és a Nemzeti Banknak a kormányhoz való viszonya tekintetében a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 nap alatt rendelettel módosíthassa és kiegészíthesse.

(2) A módosított alapszabályok utólagosan a törvényhozás elé terjesztendők.

3. § (1) A hároméves gazdasági terv sikeres végrehajtása érdekében a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek (az alábbiakban: pénzintézetek) által kibocsátott azok a részvények, amelyek magyar állampolgárok és Magyarországon székhellyel bíró jogi személyek tulajdonában vannak, az államkincstár tulajdonába vétetnek. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra a pénzintézetekre is, amelyek az előzőekben említett pénzintézetekkel egyesültek (beolvadtak), abban az esetben is, ha a részvények kicserélése még nem történt meg.

(2) Az állami tulajdonba vétel a Magyar Köztársaság kormányának rendeletével megállapított időpontban, legkésőbb az 1948. évi március hó 31. napjáig történik.²

4. § A részvények állami tulajdonba vétele a Magyar Nemzeti Banknak és a pénzintézeteknek jogi személyiségét és szervezeti önállóságát nem érinti.

5. § (1) Az állami tulajdonba vétel által érintett pénzintézetek üzletvitelének egységes irányítása céljából a Magyar Köztársaság kormánya háromtagú intézőbizottságot létesít. Az intézőbizottság tagjait a Magyar Köztársaság kormánya nevezi ki és menti fel.

(2) Az intézőbizottság működésének részletes szabályait a Magyar Köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg.

6. § (1) A jelen törvény 3. §-a alapján állami tulajdonba vett részvényeken alapuló részvényesi jogokat az állam az 5. § értelmében szervezett intézőbizottság útján gyakorolja.

(2) Hatályát veszti az állami tulajdonba vétel által érintett pénzintézetek alapszabályainak az a rendelkezése, amely a több részvénnyel bíró részvénytulajdonos által gyakorolható szavazatok számát korlátozza.

7. § (1)³ Az állami tulajdonba vétel által érintett pénzintézethez a Magyar Köztársaság kormánya az állami tulajdonba vételt követő 8 nap alatt ideiglenes vezetőt vagy indokolt esetben ideiglenes vezetőséget rendel ki. A kirendelés bármikor visszavonható. A kirendelést az államháztartásért felelős miniszter előterjesztésére a Magyar Köztársaság kormánya mellőzheti, illetőleg felfüggesztheti.

(2) Az ideiglenes vezető (vezetőség) kirendelésével az illető pénzintézet igazgatóságának megbízatása megszűnik és jogköre az ideiglenes vezetőre (vezetőségre) száll át. Az ideiglenes vezető (vezetőség) az 5. § értelmében létesített intézőbizottság utasításai alapján jár el.

(3) Az ideiglenes vezető (vezetőség) köteles a közgyűlés összehívásáról gondoskodni abból a célból, hogy a közgyűlés az új igazgatóságot megválassza. Az igazgatóság megválasztásával az ideiglenes vezető (vezetőség) megbízatása megszűnik.

(4) Az ideiglenes vezető (vezetőség) díjazásának a pénzintézet terhére való megállapítása az 5. § értelmében létesített intézőbizottság hatáskörébe tartozik.

(5) Az ideiglenes vezető (vezetőség) kirendelésével az illető pénzintézet igazgatósági tagjainak a pénzintézet érdekeltségéhez tartozó vállalatoknál viselt igazgatósági tagsága megszűnik. Ez alól felmentést a Magyar Köztársaság kormányának hozzájárulásával az intézőbizottság adhat. Érdekeltséghez tartozónak az olyan vállalatot kell tekinteni, amelynek részvényeiből, üzletrészeiből, illetőleg törzstőkéjéből legalább 20% áll az állami tulajdonba vétel által érintett pénzintézet vagy pénzintézetek tulajdonában.

(6) Az előbbi bekezdés rendelkezése értelmében megüresedett igazgatósági tagság betöltése céljából rendkívüli közgyűlést kell tartani. A rendkívüli közgyűlést attól a naptól számított tizenöt nap alatt kell összehívni, amely napon a Magyar Köztársaság kormánya a pénzintézethez ideiglenes vezetőt (vezetőséget) rendelt ki.

(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés következtében az érdekeltségi vállalat igazgatósági tagjainak száma a határozatképességhez az alapszabályokban megkívánt legkisebb létszám alá csökkenne, a közgyűlés összehívására az igazgatóságnak bármelyik tagja, igazgatósági tag hiányában pedig a felügyelőbizottság, illetőleg, ha a felügyelőbizottság tagjainak száma nem éri el az alapszabályokban megállapított legkisebb létszámot, a felügyelőbizottságnak bármelyik tagja, ilyenek hiányában pedig a vállalatnak cégjegyzési joggal felruházott az a működő alkalmazottja köteles összehívni, akinek cégjegyzési joga a legrégebben jegyeztetett be a cégjegyzékbe.

8. § (1) A jelen törvény alapján való állami tulajdonba vétel kártalanítás ellenében történik. A kártalanításról külön törvény fog rendelkezni.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a részvény volt tulajdonosának vagy eltartásra jogosult családtagjának megélhetése van veszélyeztetve, az 5. §-ban említett intézőbizottság a kártalanítási összegre előleg folyósítását engedélyezheti.

(3) Ha valamely természetes vagy jogi személy (gyámhatóság, nyugdíjintézet nyugdíjalap, biztosítóintézet stb.) annak következtében jutott a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott részvények birtokába, hogy vagyona a fennálló jogszabályok vagy a felügyeletet gyakorló, illetőleg vagyonkezelő szerv rendelkezése alapján óvadékképes értékpapírokba fektettetett és e részvények állami tulajdonba vételével kapcsolatban a kártalanítás rendezésének elhalasztása folytán anyagilag veszélyeztetett helyzetbe kerül, a veszély elhárítása iránt a Magyar Köztársaság kormánya a (2) bekezdésben említett bizottság meghallgatása után megfelelő előleg engedélyezése útján, vagy más alkalmas módon intézkedik.

(4) Az eljárásra vonatkozó szabályokat a Magyar Köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg.

9. § (1)⁴ A jelen törvény 1. és 3. §-a alapján állami tulajdonba kerülő részvények birtokosa vagy őrzője köteles a részvényt (ideiglenes részvényutalványt) vagy a megsemmisítést kimondó bírói határozatot a jelen törvény hatálybalépésétől számított 15 nap alatt a Pénzintézeti Központnál vagy a Pénzintézeti Központ által erre kijelölt pénzintézetnél letétbe helyezni. A magyar állampolgárok és Magyarországon székhellyel bíró jogi személyek tulajdonában levő, de a jelen törvény hatálybalépése idejében külföldön őrzött részvények tekintetében a letétbehelyezési kötelezettség határideje 60 nap. Ezt a határidőt az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben egy ízben legfeljebb további 60 nappal meghosszabbíthatja.

(2) Ha a jelen törvény értelmében állami tulajdonba kerülő részvény tekintetében megsemmisítési eljárás van folyamatban, a megsemmisítést kérelmező köteles a megsemmisítés alatt álló részvények egyedi megjelölése mellett az (1) bekezdésben megjelölt határidő alatt a Pénzintézeti Központnál bejelenteni azt, hogy a megsemmisítési eljárás mely bíróságnál és milyen ügyszám alatt folyik. Ha a megsemmisítést kérelmező a részvénynek csak birtokosa, vagy őrzője volt, a bejelentésről azt, aki nála a részvényeket letétbe helyezte, egyidejűleg értesíteni köteles.

(3) Ha a jelen törvény értelmében állami tulajdonba kerülő részvény nincs az eddigi tulajdonos birtokában és az rendelkezésre sem áll, továbbá ha bírói semmissé nyilvánítása iránt az eljárás a jelen törvény hatálybalépéséig nem indíttatott meg, a tulajdonos köteles a részvények darabszámát és egyedi megjelölésükhöz szükséges adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt a Pénzintézeti Központhoz bejelenteni.

10. § A letétbehelyezési kötelezettség alá eső az a részvény, amelyre nézve a 9. §-ban meghatározott letétbehelyezési kötelezettséget nem teljesítették, hatályát veszti és helyette a kibocsátó köteles az intézőbizottság felhívására új részvényokiratot kiállítani és azt kártalanítás nélkül az államkincstár tulajdonába átadni.

11. §⁵

12. § Ha a 9. § értelmében letétbe helyezett részvény tekintetében zálogjog, haszonélvezeti jog, vagy egyéb idegen dologbeli jog áll fenn, a jogosult ezt a jogát a kártalanítási összegre vonatkozólag érvényesítheti.

13. §⁶

14. § A jelen törvény rendelkezéseinek hatálya nem terjed ki a Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár részvénytársaságnak a Székesfőváros tulajdonában levő részvényeire.

15. §⁷ Jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.⁸