1948. évi XII. törvény
1948. évi XII. TÖRVÉNY
az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről1
2007.01.01.
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország
Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
1. § Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya, amelyet a New Yorkban tartott Nemzetközi Egészségügyi Értekezleten 1946. évi július hó 22-én aláírtak, úgyszintén a vele kapcsolatos következő okmányok: az Egészségügyi Világszervezet Ideiglenes Bizottságának felállításáról rendelkező, New Yorkban 1946. évi július hó 22-én aláírt Megegyezés és a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó, New Yorkban 1946. évi július hó 22-én aláírt Jegyzőkönyv, a magyar állam törvényei közé iktattatnak.
2. § Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának (1. §) eredeti angol francia és orosz szövege, valamint hivatalos magyar fordítása a következő:
(Az angol, francia és orosz szöveg közlését mellőzzük.)
(Hivatalos magyar fordítás:)
(Hivatalos magyar fordítás:)
AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET
ALKOTMÁNYA
ALKOTMÁNYA
Azok az államok, amelyek ennek az Alkotmánynak részesei, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban kijelentik, hogy a népek boldogságának, egybehangzó kapcsolatainak és biztonságának alapjául a következő elvek szolgálnak:
Az egészség, a testi, szellemi és szociális teljes jólétnek állapota és nemcsak betegség vagy fogyatékosság hiányából áll.
Az elérhető legjobb egészségi állapot élvezete, minden emberi lény alapvető jogainak egyikét alkotja, bármilyen legyen is faja, vallása, politikai nézete, gazdasági vagy társadalmi helyzete.
A világbéke és a biztonság alapvető feltétele valamennyi nép egészsége; ez pedig az egyének és államok legszorosabb együttműködésétől függ.
Az eredmények, amelyeket minden egyes állam az egészség megjavítása és védelme terén elér, valamennyi számára értékesek.
Az egyenlőtlenség, amely a különböző államok között az egészség megjavítása és a betegségek, különösen az átvihető betegségek elleni küzdelem tekintetében fennállhat, valamennyi számára veszélyt jelent.
A gyermek egészséges fejlődése alapvető fontosságú; a teljes átalakulásban lévő környezetben való élni tudás képessége ennek a fejlődésnek lényeges alkotóeleme.
Az összes népeknek az orvosi, lélektani és rokontudományok által szerzett ismeretek birtokához juttatása fontos követelménye annak, hogy az egészség legmagasabb foka elérhető legyen.
A felvilágosodott közvéleménynek, és a közönség részéről kifejtett tevőleges együttműködésnek kimagasló jelentősége van, a népesség egészségének megjavítása szempontjából.
A kormányok népeik egészségéért felelősséggel tartoznak, amelynek csak akkor tesznek eleget, ha megfelelő egészségügyi és szociális intézkedéseket foganatosítanak. Ezeknek az elveknek elfogadásával, és abból a célból, hogy valamennyi nép egészségének megjavítására és védelmére egymással és másokkal összeműködjenek, a Szerződő Felek elfogadják a jelen Alkotmányt, és ezennel megalakítják az Egészségügyi Világszervezetet, mint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 57. cikkének rendelkezéseiben említett különleges intézményt.
Cél
1. cikk
Az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: Szervezet) célja az, hogy valamennyi nép a lehető legmagasabb egészségügyi színvonalat érje el.
Tennivalók
2. cikk
A Szervezet, hogy célját elérje, a következő tennivalókat látja el:
a) eljár egészségügyi téren, mint a nemzetközi jellegű munkák irányító és összeműködést biztosító hatósága;
b) megteremti és fenntartja a tényleges együttműködést az Egyesült Nemzetekkel, a különleges intézményekkel, az egészségügyi kormányigazgatásokkal, a hivatási csoportokkal, úgyszintén az alkalmasnak látszó más szervezetekkel;
c) segíti a kormányokat, kérésükre, egészségügyi szolgálataik hatályosabbá tételében;
d) szolgáltatja az alkalmas szaktámogatást és sürgős esetekben, a kormányok megkeresésére vagy a részükről történt elfogadás esetében, a szükséges segélyezést;
e) nyújt, vagy nyújtani segít egészségügyi szolgálatokat és segélyeket az Egyesült Nemzetek megkeresése alapján különleges csoportok számára, mint amilyenek a gyámság alatti területek népességei;
f) létesít és fenntart ilyen, szükségesnek tartott, igazgatási és szakszolgálatokat, ide értve a járványügyi és statisztikai szolgálatokat is;
g) ösztönzi és haladásra készteti, a járványos, tájéki és egyéb betegségek elfojtására irányuló tevékenységet;
h) ösztönöz, szükség esetében más különleges intézményekkel együttműködve, a balesetek által okozható károk megelőzésére alkalmas intézkedések elfogadására;
i) előmozdítja, szükség esetében más különleges intézményekkel karöltve, a táplálkozásnak, a lakásnak, a helyi egészségügyi viszonyoknak, a szabadidőnek, a gazdasági és munkafeltételeknek, úgyszintén a környezet egyéb közegészségügyi tényezőinek megjavítását;
j) előmozdítja a tudományos és hivatási csoportok közötti együttműködést, amelyek az egészségügyi haladáshoz hozzájárulnak;
k) javasol nemzetközi egészségügyi kérdésekre vonatkozó egyezményeket, megállapodásokat és szabályzatokat, készít ilyen ajánlásokat, és végrehajt olyan feladatokat, amelyeket ez alapon a Szervezetre lehet bízni és amelyek céljának megfelelnek;
l) haladásra serkenti, az anya és a gyermek egészségének és jólétének javára irányuló tevékenységet és előmozdítja azt a képességüket, hogy a teljes átalakulásban lévő környezettel összhangban éljenek;
m) előmozdít mindennemű tevékenységet a szellemi közegészségügy terén, nevezetesen azokat a tevékenységeket, amelyek az emberek közötti egybehangzó kapcsolatokra vonatkoznak;
n) ösztönzi és vezeti egészségügyi téren a kutatást;
o) előmozdítja a tanítás, és az egészségügyi, orvosi és rokon személyzet képzése szabályainak megjavítását;
p) tanulmányozza és ismerteti, szükség esetében más különleges intézményekkel együttműködve, a közegészségügyre vonatkozó igazgatási és szociális eljárásokat és a megelőző és gyógyító orvosi gondozást, ide értve a kórházi szolgálatokat és a szociális biztonságot;
q) szolgáltat, mindennemű felvilágosítást, ad mindennemű tanácsot és támogatást az egészségügy terén;
r) segít a népek körében felvilágosodott közvéleményt kialakítani egészségügyi vonatkozásban;
s) megállapítja és felülvizsgálja a szükséghez képest a betegségek, a halálokok és a közegészségügyi módszerek nemzetközi névtárát;
t) egységesíti a kórmeghatározás módszereit abban a mértékben, amelyben az szükséges;
u) fejleszti, felállítja az élelmiszerekre, az élettani gyógyszer és hasonló készítményekre vonatkozó nemzetközi szabályokat és szorgalmazza azok elfogadását;
v) megtesz általában minden szükséges intézkedést a Szervezet céljának elérésére.
Tagok és Társult Tagok
3. cikk
A Szervezet tagsága minden Állam számára nyitva áll.
4. cikk
Az Egyesült Nemzetek Tagállamai a Szervezet tagjai lehetnek, ha ezt az Alkotmányt a XIX. fejezet rendelkezéseinek és saját alkotmányos szabályaiknak megfelelően aláírják vagy bármily egyéb módon elfogadják.
5. cikk
Azok az Államok, amelyeknek kormányait felkérték arra, hogy a New Yorkban 1946-ban tartott Nemzetközi Egészségügyi Értekezletre megfigyelőket küldjenek, a Szervezet tagjai lehetnek, ha ezt az Alkotmányt a XIX. fejezet rendelkezéseinek és saját alkotmányos szabályaiknak megfelelően aláírják vagy bármely egyéb módon elfogadják, feltéve hogy aláírásuk vagy elfogadásuk az Egészségügyi Közgyűlés első ülésszaka előtt véglegessé válik.
6. cikk
Az Egyesült Nemzetek és a Szervezet közt létesítendő és a XVI. fejezetnek megfelelően jóváhagyandó mindennemű megállapodás feltételeinek fenntartásával azok az Államok, amelyek a 4. és 5. cikkek rendelkezései szerint nem lesznek tagok, tagokként felvételüket kérhetik és e minőségben felvétetnek, ha kérésüket az Egészségügyi Közgyűlés egyszerű többséggel teljesíti.
7. cikk
Ha valamely Tagállam a Szervezettel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy más kivételes körülmények fennforgása esetében az Egészségügyi Közgyűlés az általa alkalmasnak ítélt feltételek mellett, a szavazati joghoz fűzött kiváltságokat és a Tagállam részéről élvezett szolgálatokat felfüggesztheti. Az Egészségügyi Közgyűlésnek joga van ezeket a szavazati joghoz fűzött kiváltságokat és szolgálatokat helyreállítani.
8. cikk
Azokat a területeket vagy területcsoportokat, amelyek nemzetközi kapcsolataik viteléért nem felelősek, az Egészségügyi Közgyűlés társult tagok minőségében felveheti a nemzetközi kapcsolatok viteléért felelős Tagállamnak vagy más hatóságnak, egy ilyen terület vagy területcsoport nevében előterjesztett kérelmére. Kívánatos, hogy a társult tagoknak képviselőit az Egészségügyi Közgyűlésen való részvételre egészségügyi vonatkozású szakbeli hivatottságuk minősítse és hogy választásuk a bennszülött lakosság köréből történjék.
A társult tagok jogainak és kötelezettségeinek természetét és terjedelmét az Egészségügyi Közgyűlés határozza meg.
Szervek
9. cikk
A Szervezet működését biztosítja:
a) az Egészségügyi Világközgyűlés (a továbbiakban: Egészségügyi Közgyűlés);
b) a Végrehajtó Tanács (a továbbiakban: Tanács);
c) a Titkárság.
Egészségügyi Világközgyűlés
10. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés a Tagállamokat képviselő kiküldöttekből áll.
11. cikk
Mindegyik Tagállamot legfeljebb három kiküldött képviseli, akik közül egyet a Tagállam a küldöttség vezetőjéül jelöl ki. Kívánatos ezeket a kiküldötteket az egészségügyi szakbeli hivatottságuk alapján legkiválóbb személyek közül választani, akik a Tagállam nemzeti egészségügyi igazgatását különösen alkalmasak képviselni.
12. cikk
A kiküldöttek helyetteseket és szaktanácsadókat hozhatnak magukkal.
13. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés évenkénti rendes ülésszakra és annyi rendkívüli ülésszakra ül össze, amennyit a körülmények szükségessé tesznek. A rendkívüli ülésszakokat a Tanács kérésére vagy a Tagállamok többségének kívánságára kell összehívni.
14. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés minden évi ülésszakán kijelöli azt az országot vagy tájat, ahol legközelebbi évi ülésszakát tartani fogja; a helyet a Tanács utóbb határozza meg. A Tanács állapítja meg azt a helyet, ahol minden egyes rendkívüli ülésszakot tartani kell.
15. cikk
Az Egyesült Nemzetek Főtitkárával történő tanácskozás után a Tanács határozza meg minden évi ülésszak és minden rendkívüli ülésszak időpontját.
16. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés minden évi ülésszak kezdetén megválasztja Elnökét és a tisztikar többi tagjait. Mindezek utódaik megválasztásáig hivatalban maradnak.
17. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés eljárási szabályait maga állapítja meg.
18. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés tennivalói a következőkből állnak:
a) meghatározza a Szervezet politikáját;
b) megválasztja azokat az Államokat, amelyek a Tanácsba egy személyt kijelölnek;
c) kinevezi a Főigazgatót;
d) tanulmányozza és jóváhagyja a Tanács és a Főigazgató jelentéseit és tevékenységét, útmutatást ad a Tanácsnak olyan tárgyakat illetően, amelyekben bizonyos intézkedéseket, bizonyos tanulmányokat és kutatásokat, úgyszintén jelentések tételét kívánatosnak lehet tekinteni;
e) megalakít a Szervezet működéséhez szükséges mindennemű bizottságot;
f) ellenőrzi a Szervezet pénzügyi politikáját, megvizsgálja és jóváhagyja költségvetését;
g) utasításokat ad a Tanácsnak és a Főigazgatónak arra, hogy a Tagállamok és a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek figyelmét felhívják mind azokra a kérdésekre, amelyeket az Egészségügyi Közgyűlés érdemeseknek talál megjelölni;
h) felkér mindennemű nemzetközi vagy nemzeti, kormányzati és nem kormányzati szervezetet, amelynek a Szervezeteivel rokon feladatai vannak, kiküldöttek megnevezésére abból a célból, hogy azok szavazati jog nélkül, az Egészségügyi Közgyűlés által megszabott feltételekkel, ennek vagy a hatósága alatt összeült bizottságoknak vagy értekezleteknek ülésszakain részt vegyenek; azonban ha nemzeti szervezetekről van szó, a meghívást csak az érdekelt kormány hozzájárulásával szabad elküldeni;
i) tanulmányozza azokat az egészségügyi vonatkozású ajánlásokat, amelyek az Egyesült Nemzetek Közgyűlésétől, Gazdasági és Szociális Tanácsától, Biztonsági vagy Gyámsági Tanácsaitól származnak, és jelentést tesz ezekkel kapcsolatban azokról az intézkedésekről, amelyeket a Szervezet ilyen ajánlások végrehajtására tett;
j) jelentést tesz a Gazdasági és Szociális Tanácsnak a Szervezet és az Egyesült Nemzetek közt létrejött mindennemű megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;
k) serkent és irányít az egészségügy területén mindennemű kutatási munkát a Szervezet személyzetének igénybevétele vagy alkalmasnak látszó intézmények létesítése vagy minden Tagállam hivatalos vagy nem hivatalos intézményével – a kormánya beleegyezése alapján – történő együttműködés útján;
l) létesít hasonló más, kívánatosnak tartott intézményeket;
m) megtesz minden egyéb olyan intézkedést, amely a Szervezet céljának megvalósítására alkalmas.
19. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlésnek jogában áll a Szervezet hatáskörébe tartozó minden kérdésre vonatkozóan egyezményeket vagy megállapodásokat elfogadni. Az Egészségügyi Közgyűlés kétharmad többsége szükséges az egyezmények vagy megállapodások elfogadásához, amelyek minden egyes Állammal vonatkozásban akkor lépnek hatályba, amikor ez utóbbi azokat saját alkotmányos szabályainak megfelelően elfogadta.
20. cikk
Minden Tagállam kötelezi magát, hogy valamely egyezménynek vagy megállapodásnak az Egészségügyi Közgyűlés által történt elfogadása után tizennyolc hónap alatt az egyezmény vagy megállapodás elfogadásával összefüggő intézkedéseket megteszi. Minden Tagállam a Főigazgatóval közli a megtett intézkedéseket és ha nem fogadja el az egyezményt vagy megállapodást a megszabott idő alatt, nyilatkozatot küld, amellyel az el nem fogadást megokolja. Elfogadás esetében minden Tagállam hozzájárul ahhoz, hogy a XIV. fejezet értelmében a Főigazgatónak évi jelentést tegyen.
21. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlésnek jogában áll szabályzatokat elfogadni.
a) olyan egészségügyi intézkedés és vesztegzár vagy minden egyéb olyan eljárás tárgyában, amelynek célja a betegségek egyik országból a másikba átterjedésének megakadályozása;
b) a betegségek, a halálokok és a közegészségügyi módszerek névtára tárgyában;
c) a kórmeghatározás módszereinek nemzetközi keretben alkalmazandó szabványai tárgyában;
d) a nemzetközi kereskedelemben előforduló élettani, gyógyszer és hasonló készítmények ártalmatlanságára, tisztaságára és hatásosságára vonatkozó szabályok tárgyában;
e) a nemzetközi kereskedelemben előforduló élettani, gyógyszer- és hasonló készítmények nyilvánosságára és megjelölésére vonatkozó feltételek tárgyában.
22. cikk
A 21. cikk végrehajtása képpen elfogadott szabályzatok az összes Tagállamokra vonatkozóan hatályba lépnek, mihelyt azoknak az Egészségügyi Közgyűlés részéről történt elfogadását kellőképp közlik, kivéve azokat a Tagállamokat, amelyek a közlésben megszabott időben a Főigazgatónak tudomására hozzák, hogy azokat nem fogadják el, vagy velük kapcsolatban fenntartásokkal élnek.
23. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlésnek jogában áll a Tagállamok részére a Szervezet hatáskörébe tartozó minden kérdésben ajánlásokat adni.
Végrehajtó Tanács
24. cikk
A Tanács tizennyolc, ugyanennyi Tagállam által kijelölt személyből áll. A méltányos földrajzi elosztás szem előtt tartásával az Egészségügyi Közgyűlés választja azokat az Államokat, amelyek a Tanácsba kiküldöttet kijelölni hivatottak. Ezeknek az Államoknak mindegyike a Tanácsba egy egészségügyi szakszempontból járatos személyt küld ki, aki helyetteseket és szaktanácsadókat hozhat magával.
25. cikk
Ezeket a tagokat három évre választják és újra választhatók; azonban ami az Egészségügyi Közgyűlés első ülésszakában választott tagokat illeti, ezek közül a tagok közül hat megbízásának tartama egy év, hat más tag megbízásának tartama két év; a kiválasztás sorshúzással történik.
26. cikk
A Tanács évenként legalább kétszer ül össze és meghatározza minden összejövetel helyét.
27. cikk
Tagjai közül a Tanács maga választja elnökét és állapítja meg saját eljárási szabályait.
28. cikk
A Tanács tennivalói a következők:
a) alkalmazza az Egészségügyi Közgyűlés döntéseit és utasításait;
b) működik mint az Egészségügyi Közgyűlés végrehajtó szerve;
c) végez az Egészségügyi Közgyűlés által reá bízott minden egyéb működést;
d) véleményt nyilvánít az Egészségügyi Közgyűlés részére, azokban a kérdésekben, amelyeket ez a szerv eléje terjeszt, és azokban, amelyeket egyezmények, megállapodások vagy szabályzatok a Szervezethez utalnak;
e) saját kezdeményezéséből az Egészségügyi Közgyűlés elé terjeszt véleményeket vagy javaslatokat;
f) előkészíti az Egészségügyi Közgyűlés ülésszakainak tárgysorozatát;
g) az Egészségügyi Közgyűlés elé, megvizsgálás és jóváhagyás végett, általános munkatervet terjeszt, amely meghatározott időszakot ölel fel;
h) tanulmányoz minden hatáskörébe tartozó kérdést;
i) a Szervezet tevékenysége és pénzügyi fedezete keretében foganatosít minden sürgős intézkedést olyan eseményekkel kapcsolatosan, amelyek haladéktalan cselekvést követelnek. Különösen felhatalmazhatja a Főigazgatót, hogy a járványok leküzdéséhez szükséges eszközöket alkalmazza, valamely szerencsétlenség áldozatai részére nyújtandó egészségügyi segélyezés megvalósításában részt vegyen és olyan tanulmányokat és kutatásokat vállaljon, amelyeknek sürgősségére, figyelmét valamely Állam vagy a Főigazgató felhívta.
29. cikk
A Tanács, az egész Egészségügyi Közgyűlés nevében, gyakorolja azt a hatáskört, amelyet ez a szerv reá ruház.
Titkárság
30. cikk
A Titkárság a Főigazgatóból és a Szervezet működéséhez szükséges szak- és igazgatási személyzetből áll.
31. cikk
A Főigazgatót a Tanács javaslatára az Egészségügyi Közgyűlés nevezi ki, az utóbbi által megállapított feltételek mellett. A Tanács felügyelete alatt álló Főigazgató a Szervezet legfőbb szak- és igazgatási tisztviselője.
32. cikk
A Főigazgató hivatalból Titkára az Egészségügyi Közgyűlésnek, a Tanácsnak, a Szervezet minden bizottságának és választmányának, úgyszintén a Szervezet által összehívott értekezleteknek. Tennivalóit átruházhatja.
33. cikk
A Főigazgató vagy képviselője a Tagállamokkal létesített megállapodás alapján olyan eljárást rendszeresíthet, amely tennivalóinak ellátása céljából lehetővé teszi, hogy a különböző minisztériumi ügycsoportokkal, nevezetesen azok egészségügyi igazgatásával és a nemzeti kormányzati vagy nem kormányzati szervezetekkel közvetlen érintkezésbe lépjen. Hasonlóképpen közvetlen kapcsolatba léphet azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek tevékenysége a Szervezet hatáskörébe vág. Köteles a táji hivatalokat állandóan tájékoztatni minden olyan kérdésről, amely tevékenységi területeiket érdekli.
34. cikk
A Főigazgató köteles a Szervezet pénzügyeire vonatkozó jelentéseket és a Szervezet költségvetési előirányzatát minden évben a Tanács elé terjeszteni.
35. cikk
A Titkárság személyzetét az Egészségügyi Közgyűlés által alkotott személyzeti szabályzatnak megfelelően a Főigazgató nevezi ki. A legfőbb megfontolás, amelynek a személyzet összeállításánál érvényesülnie kell, az arról való gondoskodás, hogy a Titkárság nemzetközi jellegének hatályossága, teljessége és képviselete a legnagyobb mértékben biztosíttassék. Hasonlóképp kellően figyelemre kell méltatni annak a körülménynek fontosságát is, hogy a személyzet a lehető legtágabb földrajzi területről állíttassék össze.
36. cikk
A Szervezet személyzete, szolgálati viszonyainak, a lehetőséghez képest egybe kell vágnia az Egyesült Nemzetek más szervezetei személyzetének szolgálati viszonyaival.
37. cikk
Tennivalóik gyakorlásában a Főigazgatónak és a személyzetnek nem szabad utasítást kérnie vagy elfogadnia sem valamely kormánytól, sem a Szervezeten kívül álló hatóságtól. Tartózkodniok kell minden olyan cselekménytől, amely nemzetközi tisztviselői helyzetüket károsan érinthetné. Minden Tagállam kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja a Főigazgatónak és a személyzetnek kizárólagosan nemzetközi jellegét és befolyásolásukat nem kísérli meg.
Bizottságok
38. cikk
A Tanács megalakítja azokat a bizottságokat, amelyeknek felállítását az Egészségügyi Közgyűlés elrendeli és saját kezdeményezéséből vagy a Főigazgató javaslatára mindenféle más bizottságot is alakíthat, amelyet a Szervezet hatáskörébe eső célok szempontjából kívánatosnak tart.
39. cikk
A Tanács időről- időre és mindenesetre évenként egyszer, megvizsgálja minden bizottság fenntartásának szükségességét.
40. cikk
A Tanács más szervezetekkel együtt összekapcsolt vagy vegyes bizottságok felállításáról gondoskodhatik vagy úgy intézkedhetik, hogy ilyenekben a Szervezet résztvegyen; biztosíthatja a Szervezetnek más szervezetek által alakított bizottságokban való képviseletét.
Értekezletek
41. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés vagy a Tanács helyi, általános, szakértői vagy más különleges jellegű értekezleteket hívhat össze valamely olyan kérdés tanulmányozására, amely a Szervezet hatáskörébe vág és ezeken az értekezleteken biztosíthatja nemzetközi szervezeteknek és, az érdekelt kormányok hozzájárulásával, nemzeti szervezeteknek, mégpedig akár kormányzati, akár nem kormányzati szervezeteknek képviseletét. Ennek a képviseletnek módozatait az Egészségügyi Közgyűlés vagy a Tanács állapítja meg.
42. cikk
A Tanács gondoskodik a Szervezetnek olyan értekezleteken való képviseletéről, amelyekről úgy véli, hogy az ott érdekelve van.
Székhely
43. cikk
A Szervezet székhelyét, az Egyesült Nemzetekkel történő tanácskozás után, az Egészségügyi Közgyűlés fogja megállapítani.
Táji megegyezések
44. cikk
a) Az Egészségügyi Közgyűlés időről-időre meghatározza azokat a tájakat, amelyekben táji szervezet létesítése kívánatosnak látszik.
b) Az Egészségügyi Közgyűlés, az ilyképp meghatározott minden egyes táj területén fekvő Tagállamok többségének beleegyezésével, táji szervezetet létesíthet abból a célból, hogy e táj különleges szükségleteit kielégítse. Egy táj területén sem lehet egynél több táji szervezet.
45. cikk
A táji szervezetek mindegyike a jelen Alkotmánnyal megegyezően a Szervezetnek szerves alkotórésze.
46. cikk
Minden egyes táji szervezet táji választmánnyal és táji hivatallal rendelkezik.
47. cikk
A táji választmányok a kérdéses táj Tagállamainak és társult tagjainak képviselőiből állnak. Valamely tájnak azok a területei vagy területcsoportjai, amelyek nemzetközi kapcsolataik viteléért nem felelősek és amelyek nem társult tagok, e táji választmányokban képviseletre és részvételre jogosultak. E területeknek vagy területcsoportoknak a táji választmányok irányában fennálló jogai és kötelezettségei természetet és kiterjedését az Egészségügyi Közgyűlés állapítja meg, mégpedig az e területek nemzetközi kapcsolatainak viteléért felelős Tagállammal vagy más hatósággal és a táj Tagállamaival való tanácskozás alapján.
48. cikk
A táji választmányok olyan gyakran ülnek össze, amint az szükségesnek mutatkozik, és megállapítják minden összejövetel helyét.
49. cikk
A táji választmányok eljárási szabályaikat maguk állapítják meg.
50. cikk
A táji választmány tennivalói a következők:
a) felállít kizárólag táji jellegű kérdésekre vonatkozó irányelveket;
b) ellenőrzi a táji hivatal tevékenységét;
c) javaslatot tesz a táji hivatalnak szakértői értekezletek tartására, úgyszintén egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos minden olyan kiegészítő munkára vagy kutatásra, amely a táji választmány nézete szerint a táji szervezet céljának elérésére alkalmas lehet;
d) együttműködik az Egyesült Nemzetek illető táji választmányaival és más különleges intézmények választmányaival, úgyszintén más nemzetközi táji szervezetekkel, amelyeknek a Szervezettel közös érdekeik vannak;
e) véleményt nyilvánít, a Főigazgató közvetítésével, a Szervezet részére olyan nemzetközi egészségügyi kérdésekről, amelyek fontosságuknál fogva túllépik a táj keretét;
f) ajánlja kiegészítő táji hiteleknek az illető tájak kormányai által nyújtását, ha a Szervezet központi költségvetésének e táj számára megállapított része a táji feladatok teljesítésére elégtelen;
g) ellát minden egyéb olyan tennivalót, amelyet az Egészségügyi Közgyűlés, a Tanács vagy a Főigazgató reá ruházhat.
51. cikk
A táji hivatal a Szervezet Főigazgatójának általános felügyelete alatt a táji választmány igazgatási szerve. Egyébként a táj határain belül köteles az Egészségügyi Közgyűlés és a Tanács döntéseit végrehajtani.
52. cikk
A táji hivatal főnöke a Táji Igazgató, akit a táji választmánnyal egyetértésben a Tanács nevez ki.
53. cikk
A táji hivatal személyzetét azoknak a szabályoknak megfelelően nevezik ki, amelyeket a Főigazgató és a Táji Igazgató közt létesítendő megegyezés megállapít.
54. cikk
A Pánamerikai Egészségügyi Hivatal által képviselt Pánamerikai Egészségügyi Szervezet és a Pánamerikai Egészségügyi Értekezletek, úgyszintén minden más a jelen alkotmány aláírásának napja előtt meglévő táji kormányközi egészségügyi szervezet, a Szervezetbe kívánt időben be fognak illeszkedni. A beilleszkedés, mihelyt lehetséges, az illetékes hatóságoknak az érdekelt szervezetek részéről kifejezett kölcsönös beleegyezésén alapuló közös cselekménnyel fog megvalósulni.
Költségvetés és költségek
55. cikk
A Szervezet évi költségvetési előirányzatát a Főigazgató készíti elő és terjeszti a Tanács elé. A Tanács ezt a költségvetési előirányzatot megvizsgálja és az általa célszerűnek tartott ajánlások kíséretében az Egészségügyi Közgyűlés elé terjeszti.
56. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés, a Szervezet és az Egyesült Nemzetek közt létesítendő, ide vonatkozó megállapodás fenntartásával, a költségvetési előirányzatot megvizsgálja és jóváhagyja és a költségeknek a Tagállamok közti felosztását az általa megállapítandó kulcstáblázatnak megfelelően foganatosítja.
57. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlésnek vagy az Egészségügyi Közgyűlés nevében eljáró Tanácsnak joga van ahhoz, hogy a Szervezetnek juttatott adományokat és hagyományokat elfogadja és igazgassa, feltéve, hogy az Egészségügyi Közgyűlés vagy a Tanács az ezekhez az adományokhoz vagy hagyományokhoz fűzött feltételeket elfogadhatóknak tartja és azok a Szervezet céljaival és politikájával egyeznek.
58. cikk
Sürgős esetekkel és mindennemű előre nem látott eseménnyel kapcsolatos elhárító intézkedések lehetővé tétele céljából, külön alapot kell létesíteni, amellyel a Tanács – belátása szerint – rendelkezik.
Szavazás
59. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlésen minden Tagállamnak egy szavazathoz van joga.
60. cikk
a) Az Egészségügyi Közgyűlés fontos kérdésekre vonatkozó határozatait a jelenlevő és szavazó Tagállamok kétharmad többségével hozza.
Ezek a kérdések a következők: egyezmények és megállapodások elfogadása; azoknak a megállapodásoknak jóváhagyása, amelyek a Szervezetet a 69., 70. és 72. cikk alkalmazásában az Egyesült Nemzetekhez, kormányközi szervezetekhez és intézményekhez kapcsolják; a jelen Alkotmány módosításai.
b) Más kérdésekre vonatkozó határozatok hozatala, ide értve a kétharmad többséggel eldöntendő kérdések további csoportjainak meghatározását is, a jelen levő és szavazó Tagállamok egyszerű többségével történik.
c) A Tanácsnak és a Szervezet bizottságainak kebelében ahasonló természetű kérdések feletti szavazás a jelen cikk a) és b) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik.
Az Államok részéről előterjesztett jelentések
61. cikk
Minden Tagállam évenként jelentést tesz a Szervezetnek a lakossága egészségügyének javítása érdekében tett intézkedésekről és az elért haladásról.
62. cikk
Minden Tagállam évenként jelentést tesz azokról az intézkedésekről, amelyeket a Szervezet részéről hozzá intézett ajánlások, valamint az egyezmények, megállapodások és szabályzatok végrehajtására foganatosított.
63. cikk
Minden Tagállam haladéktalanul közli a Szervezettel az egészségügyre vonatkozó és ebben az Államban közzétett fontos törvényeket, szabályzatokat, hivatalos jelentéseket és statisztikát.
64. cikk
Minden Tagállam az Egészségügyi Közgyűlés által megállapítandó módozatok szerint statisztikai és járványügyi jelentéseket szolgáltat.
65. cikk
A Tanács megkeresésére minden Tagállam az egészségügyre vonatkozó mindennemű kiegészítő tájékoztatást a lehetőségekhez képest megadni köteles.
Jogképesség, kiváltságok és mentességek
66. cikk
A Szervezet minden Tagállam területén élvezi a céljának eléréséhez és tevékenységének kifejtéséhez szükséges jogképességet.
67. cikk
a) A Szervezet minden Tagállam területén élvezi a céljának eléréséhez és tevékenységének kifejtéséhez szükséges kiváltságokat és mentességeket.
b) A Tagállamok képviselői, a Tanács tagjaiul kijelölt személyek és a Szervezet szak- és igazgatási személyzete ugyancsak élvezik a Szervezettel kapcsolatos tevékenységük szabad gyakorlásához szükséges kiváltságokat és mentességeket.
68. cikk
Ezt a jogképességet, ezeket a kiváltságokat és mentességeket külön megegyezés fogja meghatározni, amelyet a Szervezetnek az Egyesült Nemzetek Főtitkárával történő tanácskozás után kell majd előkészíteni és amely a Tagállamok közt létesül.
Más szervezetekkel való kapcsolatok
69. cikk
A Szervezet, mint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 57. cikkében megjelölt különleges intézmények egyike, az Egyesült Nemzetekhez kapcsolódik. Azt a megállapodást vagy azokat a megállapodásokat, amely vagy amelyek a Szervezetnek az Egyesült Nemzetekhez való viszonyát meghatározza vagy meghatározzák, az Egészségügyi Közgyűlésnek kétharmad többséggel kell jóváhagynia.
70. cikk
A Szervezetnek tényleges kapcsolatot kell teremtenie a kívánatosnak talált más hasonló kormányközi szervezetekkel és velük szorosan együtt kell működnie. Az ezekkel a szervezetekkel kötött minden hivatalos megállapodást az Egészségügyi Közgyűlésnek kétharmad többséggel kell jóváhagynia.
71. cikk
A Szervezet, a hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően, minden alkalmas intézkedést megtehet abból a célból, hogy nemzetközi nem kormányzati szervekkel és, az érdekelt kormány jóváhagyásával, nemzeti kormányzati vagy nem kormányzati szervezetekkel megegyezésre jusson és velük együttműködjék.
72. cikk
Az Egészségügyi Közgyűlés kétharmad többségű jóváhagyásának fenntartásával, a Szervezet más nemzetközi szervezetektől és intézményektől, amelyeknek célja és működése a Szervezet hatáskörébe illik, átvehet olyan tevékenységet, bevételi forrásokat és kötelezettségeket, amelyeket nemzetközi megállapodás rendelkezései vagy mindkét fél részéről elfogadható és az illető szervezetek illetékes hatóságai között létrejött megegyezések rendelkezései szerint a Szervezetre át lehet ruházni.
Módosításra irányuló javaslatok
73. cikk
A jelen Alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat a Főigazgató a Tagállamokkal legalább hat hónappal korábban közli, mielőtt azokat az Egészségügyi Közgyűlés vizsgálat alá veszi.
A módosítások valamennyi Tagállam irányában hatályba lépnek, ha azokat az Egészségügyi Közgyűlés kétharmad többséggel jóváhagyja és a Tagállamok kétharmad része saját alkotmányos szabályainak megfelelően elfogadja.
Magyarázat
74. cikk
Ennek az Alkotmánynak angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyformán hiteles.
75. cikk
Ennek az Alkotmánynak magyarázatára vagy alkalmazására vonatkozó minden olyan kérdést vagy vitát, amelyet tárgyalás útján vagy az Egészségügyi Közgyűlés által nem lehet rendezni, a felek a Nemzetközi Bíróság szabályzatának megfelelően az említett Bíróság elé visznek, hacsak az érdekelt felek a rendezés más módjában nem állapodnak meg.
76. cikk
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének felhatalmazása vagy a Szervezet és az Egyesült Nemzetek közötti megállapodásból folyó felhatalmazás alapján, a Szervezet a hatáskörébe tartozó minden esetleges jogi természetű kérdésben a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét kérheti ki.
77. cikk
A Főigazgató a Szervezetet a Bíróság előtt minden tanácsadó véleménnyel kapcsolatos eljárásban képviselheti. Meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az ügynek a Bíróság elé terjesztésére, ide értve azokat is, amelyek a kérdéssel kapcsolatos különböző álláspontokra vonatkozó indokok kifejtésére szükségesek.
Hatályba lépés
78. cikk
A III. Fejezet rendelkezéseinek fenntartásával, ez az Alkotmány aláírásra vagy elfogadásra minden Államnak nyitva áll.
79. cikk
a) Az Államok ennek az Alkotmánynak részesei lehetnek.
(i) aláírással, jóváhagyás fenntartása nélkül;
(ii) aláírással, jóváhagyás fenntartása mellett, ha az aláírást elfogadás követi;
(iii) egyszerű elfogadással.
b) Az elfogadás hivatalos okmánynak az Egyesült Nemzetek Főtitkára kezébe letételével történik.
80. cikk
Ez az Alkotmány akkor lép hatályba, ha a 79. cikk rendelkezéseinek megfelelően az Egyesült Nemzeteknek huszonhat Tagállama annak részese lehet.
81. cikk
Ezt az Alkotmányt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően az Egyesült Nemzetek Főtitkára beiktatja, mihelyt azt egy Állam jóváhagyás fenntartása nélkül aláírja, vagy az elfogadásra vonatkozó első okmány letételének pillanatában.
82. cikk
Minek hiteléül az alulírott Képviselők, akiknek erre kellő felhatalmazásuk van, a jelen Alkotmányt aláírják.
Készült New York városában, az 1946. évi július hónak mai huszonkettedik napján, egyetlen eredeti angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven szerkesztett példányban, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
Az eredeti szövegek az Egyesült Nemzetek irattárában nyernek elhelyezést. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára az Értekezleten képviselt kormányok mindegyikének azonos hitelesített másolatokat szolgáltat ki.
(Aláírások.)
3. § Az Egészségügyi Világszervezet Ideiglenes Bizottságának felállításáról rendelkező Megegyezés (1. §) eredeti angol, francia és orosz szövege, valamint hivatalos magyar fordítása a következő:
(Az angol, francia és orosz szöveg közlését mellőzzük.)
(Hivatalos magyar fordítás)
MEGEGYEZÉS,
amelyet a New Yorkban 1946. évi június hó 19-étől
július hó 22-éig tartott Nemzetközi Egészségügyi
Értekezleten képviselt kormányok kötöttek
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdasági és Szociális Tanácsa által 1946. évi június hó 19-én New Yorkba összehívott Nemzetközi Egészségügyi Értekezleten képviselt kormányok, miután elhatározták, hogy Egészségügyi Világszervezet néven nemzetközi szervezetet létesítenek, miután ezen a napon az Egészségügyi Világszervezet alkotmányszövegét elfogadták, és miután elhatározták, hogy addig is, amíg az Alkotmány hatályba lép és az Egészségügyi Világszervezet, úgy, amint azt az Alkotmány megszabja, megalakul, ideiglenes bizottságot állítanak fel,
a következőket határozzák el:
1. Ezennel felállítják az Egészségügyi Világszervezet Ideiglenes Bizottságát, amelyet az alább megjelölt, a Bizottság tagjainak kijelölésére jogosított tizennyolc Állam alakít:
Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, India, Libéria, Mexikó, Norvégia, Németalföld, Peru, Egyesült Királyság, Ukrajna Szovjet Szocialista Köztársasága, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Venezuela, Jugoszlávia. Ezeknek az Államoknak mindegyike az Ideiglenes Bizottságban részvételre egy egészségügyi kérdésekben jártas szakértő személyt jelöl ki, aki helyetteseket és szaktanácsadókat hozhat magával.
2. Az Ideiglenes Bizottság tennivalói a következők:
a) összehívja, mihelyt lehet és legkésőbb a Szervezet Alkotmánya hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt, az Egészségügyi Világközgyűlés első ülésszakát;
b) előkészíti és legkésőbb az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének első ülésszaka előtt hat héttel a jelen megegyezés aláírói elé terjeszti ennek az ülésszaknak ideiglenes tárgysorozatát, úgyszintén az arra vonatkozó szükséges okiratokat és ajánlásokat, nevezetesen:
(i) a Szervezet első évi munkatervére és költségvetésére vonatkozó javaslatokat;
(ii) a Szervezet székhelyének kijelölésével kapcsolatos tanulmányokat;
(iii) az Alkotmány XI. fejezetében említett táji szervezetek esetleges létesítésével kapcsolatban a földrajzi tájak meghatározására vonatkozó tanulmányokat, amelyeknek kellőképp számba kell venniök az érdekelt kormányok álláspontját; és
(iv) a pénzügyi szabályzatnak és személyzeti szabályzatnak egy- egy tervezetét, amelyek az Egészségügyi Közgyűlés jóváhagyását igénylik;
E bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásánál különös figyelmet kell fordítani a Nemzetközi Egészségügyi Értekezlet tanácskozásaira.
c) tárgyalást kezd az Egyesült Nemzetek Szervezetével egy vagy több megállapodás előkészítése céljából, úgy, amint arra az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 57. cikke és az Alkotmány 69. cikke céloz. Kívánatos, hogy ez a megállapodás vagy ezek a megállapodások:
(i) a két Szervezet között közös céljuk megvalósítására tényleges együttműködést létesítsen vagy létesítsenek;
(ii) az Alapokmány 58. cikkének megfelelően a Szervezet általános politikájának és tevékenységének más különleges intézmények politikájával és tevékenységével összehangolását előmozdítsa vagy előmozdítsák;
(iii) egyben a Szervezet önkormányzatát saját hatáskörének területén elismerje vagy elismerjék, úgy, amint azt az Alkotmány meghatározza;
d) megtesz minden szükséges intézkedést olyan eljárás céljából, amelynek alapján a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetének ügyei, tevékenysége és vagyona, amelyek eddig az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez voltak utalva, az Egyesült Nemzetektől az Ideiglenes Bizottsághoz kerüljenek;
e) megtesz a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó, 1946. évi július hó 22-én aláírt Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően minden szükséges intézkedést a Hivatal feladatainak és tennivalóinak az Ideiglenes Bizottsághoz átutalása céljából és megkönnyíti a Hivatal cselekvő és szenvedő vagyonának az Egészségügyi Világszervezetre átszállását, amikor a Rómában 1907-ben aláírt Megegyezés hatálya megszűnik;
f) megtesz minden szükséges intézkedést annak lehetővé tételére, hogy az Ideiglenes Bizottság magára vállalhassa azokat a feladatokat és tennivalókat, amelyeket az 1926. évi június hó 21-én aláírt Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény, az 1944. évi Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt meghosszabbító jegyzőkönyv, az 1933. évi április hó 12-én aláírt Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény és az 1944. évi Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt meghosszabbító jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Igazgatására (UNRRA) bízott:
g) megköti a szükséges megállapodásokat a Pánamerikai Egészségügyi Szervezettel és a fennálló többi kormányközi táji egészségügyi szervezetekkel az Alkotmány 54. cikkének hatályossá tétele céljából, fenntartván e megállapodásoknak az Egészségügyi Közgyűlés részéről történő jóváhagyását;
h) tényleges kapcsolatokat teremt és megállapodások kötése céljából tárgyalásokat kezd más kormányközi szervezetekkel, amint arra az Alkotmány 70. cikke céloz;
i) tanulmányozza a nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel és a nemzeti szervezetekkel való kapcsolatok kérdését az Alkotmány 71. cikkének megfelelően és ideiglenes rendelkezéseket tesz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy tanácskozást folytasson és együttműködjék olyan szervezetekkel, amelyeket az Ideiglenes Bizottság kívánatosaknak ítél;
j) megteszi az első előkészületeket a fennálló nemzetközi egészségügyi egyezmények felülvizsgálatára, egységesítésére és hatályosabbá tételére;
k) tanulmányozza a meglevő szerkezetet a maga egészében és megkezdi az előkészítő munkákat, amelyek szükségesek lehetnek:
(i) a „ Halálokok Nemzetközi Névtárainak ” (ideértve a halálokok statisztikájáról szóló 1934. évi Nemzetközi Megállapodásnak megfelelően elfogadott jegyzékeket is) legközelebbi tízéves felülvizsgálata és
(ii) a betegségi okok nemzetközi jegyzékeinek felállítása céljából;
l) tényleges összeköttetést létesít a Gazdasági és Szociális Tanáccsal és bizottságai közül azokkal, amelyekkel ily összeköttetés létesítése hasznosnak látszik, különösen a Kábítószerek Bizottságával;
m) megvizsgál minden sürgős egészségügyi kérdést, amelyet bármely kormány tudomására hozhat, ezekre nézve szaktanácsokat ad, felhívja a támogatás nyújtására képes kormányok és Szervezetek figyelmét az egészségügyi vonatkozású sürgős szükségletekre és megtesz minden kívánatos intézkedést abból a célból, hogy összhangba hozzon minden támogatást, amelyet ezek a kormányok és ezek a Szervezetek nyújtani képesek.
3. Az Ideiglenes Bizottság olyan bizottságokat állíthat fel, amilyeneket kívánatosnak tart.
4. Az Ideiglenes Bizottság maga választja Elnökét és tisztikarát, maga állapítja meg eljárási szabályait és tanácsát kéri minden olyan személynek, aki munkájának megkönnyítésére alkalmas.
5. Az Ideiglenes Bizottság Végrehajtó Titkárt jelöl ki,aki:
a) a legfőbb szak- és igazgatási tisztviselő;
b) az Ideiglenes Bizottságnak és az általa létesített összes választmányoknak hivatalból titkára;
c) közvetlenül érintkezik a nemzeti egészségügyi igazgatásokkal olyan módozatok mellett, amilyeneket az érdekelt kormány magáévá tehet;
d) végez minden egyéb tennivalót és feladatot, amelyet az Ideiglenes Bizottság állapíthat meg.
6. Az Ideiglenes Bizottság által adott általános felhatalmazás határain belül a Végrehajtó Titkár nevezi ki a szükséges szak- és igazgatási személyzetet. E kinevezések foganatosításánál figyelembe veszi az Alkotmány 35. cikkében foglalt elveket. Ezenfelül számot vet azzal a ténnyel, hogy kívánatos a Nemzetek Szövetsége Közegészségügyi Szervezetének, a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalnak és az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Igazgatása (UNRRA) Egészségügyi Csoportjának tisztviselői köréből választott, rendelkezésre álló személyzetet kinevezni. Kinevezhet tisztviselőket és szakembereket, akiket a kormányok bocsátanak rendelkezésére. Addig is, amíg személyzetét összetoborozni és megszervezni tudja, elfogadhat minden szak- és igazgatási segítséget, amelyet az Egyesült Nemzetek Főtitkárának módjában áll neki nyújtani.
7. Az Ideiglenes Bizottság első ülését New Yorkban, közvetlenül felállítása után tartja és a jövőben annyiszor ül össze, ahányszor szükséges, de legalább minden négy hónapban egyszer. Az Ideiglenes Bizottság minden ülésszakban megállapítja a legközelebbi ülésszak helyét.
8. Az Ideiglenes Bizottság költségeinek fedezése az Egyesült Nemzetek részéről adott pénzösszegek útján történik és az Ideiglenes Bizottság e célból a szükséges rendelkezéseket az Egyesült Nemzetek illetékes hatóságaival együtt teszi meg. Ha ezek a pénzösszegek nem volnának elégségesek, az Ideiglenes Bizottság a kormányoktól előlegeket fogadhat el. Ezeket az előlegeket a Szervezethez tartozó kormányok hozzájárulásának terhére kell nyújtani.
9. A Végrehajtó Titkár előkészíteni és az Ideiglenes Bizottság felülvizsgálni és jóváhagyni köteles azokat a költségvetési előirányzatokat, amelyek:
a) az Ideiglenes Bizottság felállításától az 1946. évi december hó 31-éig terjedő időszakra; és
b) további időszakokra vonatkoznak, amelyekre ilyenek elkészítésének helye lesz.
10. Az Ideiglenes Bizottság tevékenységéről az Egészségügyi Közgyűlésnek annak első ülésszakában jelentést tesz.
11. Az Ideiglenes Bizottság az Egészségügyi Közgyűlésnek annak első ülésszakában hozandó határozata értelmében megszűnik, amikor is a Szervezet az Ideiglenes Bizottság javait és iratait, úgyszintén személyzetének szükségesnek ítélt részét átveszi.
12. Ez a Megegyezés valamennyi aláíróra a mai napon lép hatályba.
Minek hiteléül az alulírott Képviselők, akiknek erre kellő felhatalmazásuk van, a jelen angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven szövegezett Megegyezést aláírják; mindegyik szöveg egyformán hiteles.
Aláírva New York városában, az 1946. évi július hónap mai huszonkettedik napján.
(Aláírások.)
4. § A Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó Jegyzőkönyv (1. §) eredeti angol és francia szövege, valamint hivatalos orosz és magyar fordítása a következő:
(Az angol, francia és orosz szöveg közölését mellőzzük.)
(Hivatalos magyar fordítás)
A Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó
Jegyzőkönyv
1. cikk
Az ezt a Jegyzőkönyvet aláíró kormányok, saját magukat illetően, megegyeznek abban, hogy a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalnak feladatai és tennivalói, úgy amint azokat a Rómában, 1907. évi december hó 9-én aláírt Megegyezés meghatározta, az Egészségügyi Világszervezetre vagy ennek Ideiglenes Bizottságára átszállnak és hogy a fennálló nemzetközi kötelezettségek fenntartásával, az e célból szükséges rendelkezéseket megteszik.
2. cikk
E Jegyzőkönyv részesei ezenfelül, saját magukat illetően, megegyeznek abban, hogy e Jegyzőkönyv hatályba lépésének napjától kezdve az 1. számú függelékben szereplő nemzetközi megegyezésekkel a Hivatalra bízott feladatokat és tennivalókat a Szervezet vagy ennek Ideiglenes Bizottsága átvállalja.
3. cikk
Az 1907. évi Megegyezés hatálya megszűnik és a Hivatal feloszlik, mihelyt a megszüntetés tárgyában a Megegyezés valamennyi részese megállapodik. Magától értetődik, hogy az 1907. évi Megegyezésben résztvevő minden kormány azzal, hogy e Jegyzőkönyv részese lesz, az 1907. évi Megegyezés hatályának megszüntetését elfogadja.
4. cikk
E Jegyzőkönyv részesei ezenfelül megegyeznek abban, hogy abban az esetben, ha az 1907. évi Megegyezés valamennyi részese nem járul hozzá ahhoz, hogy ennek az utóbbinak hatálya az 1949. évi november hó 15-ével megszűnjék, a kérdéses Megegyezés 8. cikkének alkalmazásával az 1907. évi Megegyezést felmondják.
5. cikk
Minden kormány, amely az 1907. évi Megegyezésnek részese és e Jegyzőkönyvnek nem aláírója, ezt a Jegyzőkönyvet bármikor elfogadhatja azzal, hogy elfogadó okmányt küld az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, aki erről a csatlakozásról az összes aláíró és mindazokat a kormányokat értesíti, amelyek ezt a Jegyzőkönyvet elfogadták.
6. cikk
A kormányok ennek a Jegyzőkönyvnek részesei lehetnek:
a) aláírással jóváhagyás fenntartása nélkül;
b) aláírással jóváhagyás fenntartása mellett, ha az aláírást elfogadás követi;
c) egyszerű elfogadással.
Az elfogadás hivatalos okmánynak az Egyesült Nemzetek Főtitkára kezébe letételével történik.
7. cikk
Ez a Jegyzőkönyv akkor lép hatályba, ha az 1907. évi Megegyezésben résztvevő kormányok közül húsz e Jegyzőkönyv részese lesz.
Minek hiteléül az alulírott Képviselők, akiknek kellő felhatalmazásuk van, a jelen angol és francia nyelven szerkesztett Jegyzőkönyvet aláírták, mégpedig egyetlen eredeti példányban, amelyet az Egyesült Nemzetek Főtitkára kezébe kell letenni. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára az aláíró vagy csatlakozó kormányok mindegyikének és minden más kormánynak, amely ennek a Jegyzőkönyvnek aláírásakor az 1907. évi Megegyezésnek részese, hiteles másolatokat szolgáltat ki. A Főtitkár a Jegyzőkönyv hatálybalépésének napját, mihelyt lehetséges, közli minden azt elfogadó Kormánnyal.
Készült New York városában 1946. évi július hó mai huszonkettedik napján.
(Aláírások.)
1. függelék
1. Az 1926. évi június hó 21-én aláírt Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény.
2. Az 1926. évi június hó 21-én aláírt Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt módosító 1938. évi október hó 31-én aláírt Egyezmény.
3. Az 1926. évi június hó 21-én aláírt Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény.
4. Az 1944. évi Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt meghosszabbító Jegyzőkönyv (aláírásra megnyílt 1946. évi április hó 23-án; hatályba lépett 1946. évi április hó 30- án).
5. Az 1933. évi április hó 12-én aláírt Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény.
6. Az 1933. évi április hó 12-én aláírt Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény.
7. Az 1944. évi Léghajózási Nemzetközi Egészségügyi Egyezményt meghosszabbító Jegyzőkönyv (aláírásra megnyílt az 1946. évi április hó 23-án; hatályba lépett 1946. évi április hó 30-án).
8. A kereskedelmi tengerészeknek a nemibetegségek kezelésére adott könnyítésekről szóló Nemzetközi Megegyezés, Bruxelles, 1924. évi december 1-én.
9. Ópiumegyezmény, Genf, 1925. évi február hó 19-én.
10. A kábítószerek gyártásának korlátozásáról és szétosztásának szabályozásáról szóló Egyezmény, Genf, 1931. évi július hó 13-án.
11. A diftériaellenes szérumra vonatkozó Egyezmény, Páris, 1930. évi augusztus hó 30-án.
12. A dengueláz elleni kölcsönös védekezésről szóló Nemzetközi Egyezmény Athén, 1934. évi július hó 25-én.
13. Az egészségügyi bizonyítványok megszüntetéséről szóló Nemzetközi Megegyezés, Páris, 1934. évi december hó 22-n.
14. Az egészségügyi bizonyítványok konzuli láttamozásának megszüntetéséről szóló Nemzetközi Megegyezés, Páris, 1934.évi december hó 22-én.
15. Hullák szállításáról szóló Nemzetközi Megegyezés, Berlin, 1937. évi február hó 10-én.
5. §2 Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1948. február 17. Megjelent az 1948. évi Országos Törvénytár február 17-ei számában.
2
Az 5. § a 2006: CIX. törvény 167. § (2) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás