1949. évi XIII. törvény
1949. évi XIII. TÖRVÉNY
a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről1
2011.01.01.
(A megerősítő okirat a Magyar Köztársaság részéről 1949. évi március hó 14. napján helyeztetett el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának levéltárában.)
1. § A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Román Népköztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi egyezmény mellékleteivel, valamint a hozzá tartozó Pótjegyzőkönyvvel együtt a Magyar Köztársaság törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek és az ahhoz tartozó Pótjegyzőkönyvnek eredeti orosz és eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
(Hivatalos magyar fordítás.)
EGYEZMÉNY
a dunai hajózás rendjének tárgyában
A Szocialista Szovjet Közrársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Román Népköztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság,
figyelemmel a Külügyminiszterek Tanácsának 1946. évi december hó 12-én kelt határozatára, amely szerint a Dunán való hajózás alapvető rendjének szabályozása tárgyában új egyezmény létesítése céljából a fent felsorolt országok képviselőit értekezletre kell összehívni,
attól az óhajtól vezérelve, hogy a Dunán való szabad hajózás a Duna menti országok érdekeinek és felségjogaiak megfelelően biztosíttassék, és hogy a Duna menti országok egymás között és más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatai szorosabbra fűzessenek, elhatározták, hogy a Dunán való hajózás rendjének szabályozása céljából egyezményt kötnek és ebből a célból az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:
Általános rendelkezések
1. cikk
A Dunán való hajózás szabad és valamennyi állam állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára nyitva áll, a kikötői illetékek és hajózási díjak, valamint ama feltételek tekintetében, amelyeknek a kereskedelmi hajózás alá van vetve, az egyenjogúság elvének biztosítása mellett. A fenti rendelkezések nem alkalmazhatók arra a forgalomra, amely ugyanazon állam kikötői között bonyolódik le.
2. cikk
A jelen Egyezmény által létesítétt Szabályzat a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely Ulmtól a Fekete-tengerig terjed, és a sulinai ágon áthaladva a Sulinai csatornán át torkollik a tengerbe.
3. cikk
A Duna menti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára hajózható állapotban tartják, és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek, és a hajózást a Duna hajózási vonalain nem gátolják és nem akadályozzák. A Duna menti államok a jelen cikkben említett kérdésekben a Duna Bizottsággal (lásd alább az 5. cikket) tanácskozni fognak.
A partmenti államok jogosítva vannak arra, hogy határaikon belül elvégezhessék azokat a munkálatokat, amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségesekké és sürgősekké válhatnak. Az államok mindazonáltal kötelesek a Bizottsággal közölni azokat az okokat, amelyek ezeknek a munkálatoknak e1végzését indokolják, és kötelesek azokról egy rövid leírást közölni.
4. cikk
Ha valamelyik Duna menti állam nem lenne abban a helyzetben, hogy maga foganatosítsa azokat a munkálatokat, amelyekre területileg illetékes és amelyek az átlagos rendszeres hajózás biztosítására szükségesek, úgy ez az állam köteles ezeknek a munkálatoknak elvégzését a Duna Bizottságnak oly feltételek mellett megengedni, amelyeket az kijelöl, anélkül, hogy az ezeknek a munkálatoknak elvégzését egy másik államra bízhatná, kivéve a folyami útnak azt a részét, amely ennek az államnak a határául szolgál. Ebben az utóbbi esetben a Bizottság állapítja meg a munkálatok elvégzésének módozatait.
A Duna menti államok kötelezik magukat arra, hogy a Bizottságnak vagy annak az államnak, amely a munkálatokat elvégzi, a munkálatok elvégzése céljára mindenben segítséget fognak nyújtani.
A szervezetre vonatkozó rendelkezések
I. Rész. A Duna Bizottság
5. cikk
Duna Bizottság létesül, amely alább mindenütt "Bizottság" elnevezés alatt van megjelölve; ez a Duna menti országok képviselőiből alakul, akként, hogy mindegyik ország egy-egy képviselőt küld.
6. cikk
A Bizottság a saját tagjai közül választja elnökét és másodelnökét, akinek megbízatása háromévi időtartamra terjed.
7. cikk
A Bizottság ülésszakainak időpontját maga tűzi ki, és maga állapítja meg saját ügyrendi szabályzatát.
A Bizottság első ülésszakát a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell megtartani.
8. cikk
A Bizottság illetékessége a Dunára abban a mértékben terjed ki, amelyet a 2. cikk rendelkezései határoznak meg.
A Bizottság feladata körébe tartozik:
a) a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása feletti felügyelet;
b) a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének a Duna menti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra vonatkozó általános költségelőirányzat összeállítása;
c) a munkálatok elvégzése a 4. cikkben meghatározott esetekben;
d) tanácsadás és ajánlatok tétele a Duna menti államok részére a jelen cikk b) pontjában megjelölt munkálatok végrehajtására vonatkozólag, az illető államok műszaki és gazdasági érdekeinek, terveinek és teljesítőképességének figyelembevételével;
e) tanácsadás és ajánlatok tétele a folyami igazgatási különleges szerveknek (20. és 21. cikkek) és az értesüléseknek ezekkel a szervekkel való kölcsönös kicserélése;
f) a Duna egész hajózható részén a hajózható vonalak kitűzésénél egységes rendszer létesítése és az egyes szakaszok különleges viszonyainak figyelembevételével a Dunán való hajózás alapvető szabályainak elkészítése, ideértve a révkalauzi szolgálat szabályait is;
g) a folyamrendőri szabályok egységesítése;
h) a hidrometeorológiai szolgálat együttműködésének biztosítása a Dunán, egységes hidrológiai jelentés kiadása, rövid és hosszú időre szóló dunai prognózisok közzététele;
i) a Dunán való hajózásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése, olyan kérdésekre vonatkozólag, amelyek a Bizottság illetékességi körébe tartoznak;
j) a hajózás szükségleteit szem előtt tartó kézikönyvek, hajózási térképek és atlaszok kiadása;
k) a Bizottság költségvetésének összeállítása és jóváhagyása, valamint a 10. cikkben említett díjak megállapítása és beszedése.
9. cikk
Az előző cikkben meghatározott feladatok ellátásában a Bizottságnak Titkárság és megfelelő szakszervek állanak rendelkezésére, amelyeknek személyzetét a Duna menti államok polgárai közül kell összeállítani. A Titkárság és a szakszervek szervezetét a Bizottság saját maga állapítja meg.
10. cikk
A Bizottság költségvetését összes tagjainak szavazattöbbségével állítja össze és hagyja jóvá; a költségvetésben előirányzatba kell venni mindazokat a kiadásokat, amelyek a Bizottságnak és az ahhoz tartozó szerveknek a fenntartásához szükségesek; ezeket a kiadásokat a Duna menti államok által évenként fizetett tagdíjakból kell fedezni, amelyeknek mérve mindegyikükkel szemben azonos összegben állapíttatik meg.
A hajózás feltételeinek biztosítása és javítása céljából végzett különleges munkálatok költségeinek fedezésére a Bizottság külön díjakat állapíthat meg.
11. cikk
A Bizottság a határozatait a jelen Egyezményben meghatározott különleges esetektől (10., 12. és 13. cikkek) eltekintve, a jelenlevő tagok szavazataival hozza. A határozatképességhez öt tag jelenléte szükséges.
12. cikk
A Bizottság a 8. cikk b), c), f), és g) pontjaiban meghatározott kérdésekre vonatkozó határozatait az összes tagok többségének szavazataival hozza, azonban annak az államnak a majorizálása nélkül, amelynek területén a munkálatokat el kell végezni.
13. cikk
A Bizottság székhelye Galac. A Bizottság azonban összes tagjai szavazatainak többségével elhatározhatja székhelyének megváltoztatását.
14. cikk
A Bizottság annak az országnak a törvényeinek megfelelően, melyben székhelye van, jogi személyiséggel bír.
15. cikk
A Bizottság hivatalos nyelve a francia és az orosz.
16. cikk
A Bizottság tagjai és az általa kinevezett tisztviselők a diplomáciai mentességeket élvezik. A Bizottság hivatali helyiségei, irattára és mindennemű okmányai sérthetetlenek.
17. cikk
A Bizottságnak megfelelő meghatalmazással ellátott tisztviselői a Duna menti államok illetékes hatóságait tájékoztatni fogják a Bizottság tudomására jutott azokról a bűncselekményekről, amelyeket a hajózási szabályzatok, az egészségügyi szabályok vagy folyamrendészsetiszabályok áthágásávál követtek el. Az illetékes hatóságok a maguk részéről viszont a Bizottságot értesíteni kötelesek azokról a rendelkezésekről, amelyeket a tudomásukra hozott, fent említett bűncselekmények tárgyában foganatosítottak.
18. cikk
A Bizottságnak saját pecsétje és lobogója van. Jogosítva van lobogóját a hivatali helyiségeire és hajóira kitűzni.
19. cikk
A Duna menti államok kötelesek a Bizottságnak és a Bizottság tisztviselőinek és személyzetének a jelen Egyezményből reájuk háruló feladatok ellátásánál a szükséges segítséget nyújtani. Ezek a tisztviselők és a személyzet tagjai hivatalos működésük kifejtése keretében a folyón és a kikötőben - a Bizottság illetékessége alá tartozó részeken - szabadon közlekedhetnek, azzal a feltétellel, hogy a helyi törvényeket tiszteletben tartják.
II. Rész. A folyami igazgatási különleges szervek
20. cikk
A Duna alsó (a Sulinai csatorna torkolatától Brailáig terjedő) szakaszán a hidrotechnikai munkálatok elvégzésére, a part menti határos államok (a Román Népköztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége) képviselőiből külön folyami igazgatóság állíttatik fel. Ez az Igazgatóság a benne részt vevő államok között Megállapodás alapján működik.
Az Igazgatóság székhelye Galac.
21. cikk
A Vaskapu szakaszán (a jobb parton Vinicétől Kostolig, a bal parton Turnu-Severintől Moldova-Vekeig) külön Vaskapu Folyami Igazgatóság létesül; ez az Igazgatóság a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselőiből alakul; ennek az a feladata, hogy az említett szakaszon a hidrotechnikai munkálatokat elvégezze és a hajózást szabályozza.
Ez az Igazgatóság a benne részt vevő országok kormányai közötti megállapodás alapján működik.
Az Igazgatóság székhelye: Orsova és Tekia.
22. cikk
A különleges folyami igazgatóságokra (lásd az alábbiakban Igazgatóságok elnevezés alatt) vonatkozó, 20. és 21. cikkekben említett megállapodásokat a Bizottságokkal közölni kell.
A hajózás szabályozása
I. Rész. A hajózás
23. cikk
A Duna alsó szakaszán, valamint a Vaskapu szakaszán a hajózás azoknak a hajózási szabályoknak megfelelően történik, amelyeket az említett zónák Igazgatóságai állapítanak meg. A Duna többi szakaszán a hajózás azoknak a szabályoknak megfelelően történik, amelyeket azok a Duna menti államok állapítanak meg, amelyeknek területén a Duna átfolyik, azokon a szakaszokon pedig, ahol a Duna partjai két különböző államhoz tartoznak, azok szerint a szabályok szerint, amelyeket ezek az államok közös megegyezéssel megállapítanak.
A hajózási szabályok létesítésével a Duna menti államok és az Igazgatóságok kötelesek figyelembe venni a Dunán való hajózás tekintetében a Bizottság által megállapított alapelveket.
24. cikk
A Dunán közlekedő vízijárműveknek az illető Duna menti államok által megállapított szabályok betartásának feltétele mellett joguk van a kikötőkbe bemenni, és ott a be- és kirakodást, az utasok be- és kihajózását, az üzemanyagtartalék, és az élelmiszerkészlet kiegészítését elvégezni.
25. cikk
Utasoknak és áruknak helyi forgalomban való szállítása és ugyanazon állam kikötői közötti forgalom lebonyolítása idegen lobogót viselő hajóknak csak az illető Duna menti államban fennálló szabályzatok értelmében van megengedve.
26. cikk
A Dunán hatályban levő egészségügyi és rendőri szabályzatokat a hajók nemzeti hovatartozandóságára, kiindulási kikötőjére, rendeltetési helyére, vagy más szempontokra tekintet nélkül minden megkülönböztetés mellőzésével kell alkalmazni.
A vámellenőrzési, egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti szolgálatot a Dunán a Duna menti államok látják el. Ezek az általuk megállapított Szabályzatokat a Bizottsággal közölni kötelesek avégett, hogy a Bizottság ezeknek a vámegészségügyi és folyamrendészeti szabályoknak az egységesítésében közreműködhessék. [8. cikk g) pont].
A vámegészségügyi és folyamrendészeti szabályoknak olyanoknak kell lenniök, hogy ne akadályozzák a hajózást.
27. cikk
Az átmenő áruknak olyan szakaszokon való áthaladásánál, ahol a Duna mindkét partja ugyanahhoz az államhoz tartozik, ez az állam jogosult az átmenő árut lepecsételni és saját közegei által vámfelügyeleti őrizet alatt tartani. Az ilyen állam jogosult a hajó kapitányától, üzemben tartójától vagy tulajdonosától írásbeli nyilatkozatot követelni arra nézve, hogy szállít-e olyan árut, amelynek bevitele az illető állam által tiltva van; nincs joga azonban az átszállítást megtiltani. Ezek a vámjogi alakszerűségek azonban nem foglalhatják magukban, illetve nem vonhatják maguk után a rakomány megvizsgálását, és nem járhatnak az átmenő forgalom lassításával. Az a kapitány, üzembe helyező vagy tulajdonos, aki hamis nyilatkozatot tesz, ezért annak az államnak a törvényei szerint tartozik felelősséggel, amellyel szemben a nyilatkozatot megtette.
Abban az esetben, ha a Duna a két állam közötti határ, a hajók, tutajok, utasok és áruk az átmenő forgalomban mindennemű vámügyi alakszerűségtől mentesek.
28. cikk
A Duna menti államok által a folyamrendészeti szolgálat (rendőri szolgálat) ellátására alkalmazott hajóknak nemzeti lobogójukon kívül egységes megkülönböztető jelzést kell viselniök; ezeknek a hajóknak a leírását és az általuk viselt számokat közölni kell a Bizottsággal. Ezek a hajók, valamint az összes Duna menti államok vámhajói a Dunán csak annak az országnak a határain belül közlekedhetnek, amelynek lobogóját a hajó viselik, ezeken a határokon kívül pedig csak az illető Duna menti államok beleegyezésével közlekedhetnek.
29.cikk
A Dunán közlekedő hajók jogosultak mind a fedélzetükön levő rádióállomásoknak, mind a parti híradási eszközöknek a használatára, amennyiben azokra hajózási céllal szükségük van.
30. cikk
Az összes nem Duna menti államok hadihajóinak tilos a Dunán való közlekedés.
Az érdekelt Duna menti államok közötti előzetes megegyezés esetétől eltekintve, a Duna menti országok hadihajói nem közlekedhetnek a Dunán annak az országnak a határain kívül, amelynek a lobogóját viselik.
II. Rész. A révkalauzi szolgálat
31. cikk
A Duna alsó folyásánál, valamint a Vaskapu területén révkalauzi testületek alakulnak; ezek az illetékes Igazgatóságoknak (22. cikk) vannak alárendelve.
A révkalauzi szolgálat szabályait a Dunán való hajózásra vonatkozó alaprendelkezéseknek (8. cikk, f) pont) megfelelően az Igazgatóságok állapítják meg és a Bizottsággal közlik.
32. cikk
A hajókalauzi szolgálatot a Duna alsó szakaszán és a Vaskapu kerületében az illetékes révkalauzi testületekhez tartozó révkalauz vagy pedig olyan révkalauzok látják el, akik az illetékes Folyami Igazgatóságok előtt vizsgát tettek, és ezektől az Igazgatóságoktól jogosítványt nyertek a révkalauzi szolgálat gyakorlására.
33. cikk
A révkalauzi testület állományát az illető Igazgatóságokban részt vevő Duna menti országok állampolgárai közül egészítik ki. A kiegészítés módozatait az Igazgatóságok említett tagjai (20. és 21. cikk) között létesült megállapodások szabályozzák.
A hajózás biztosítására szolgáló kiadások fedezésének módozatai
34. cikk
A Duna menti országok által a Dunán végzett hidrotechnikai munkálatok pénzügyi alapjainak biztosításáról, a jelen Egyezmény 3. cikkének megfelelően, az illető Duna menti országok gondoskodnak.
A 8. cikk c) pontjában említett munkálatok pénzügyi alapjainak biztosításáról a Bizottság gondoskodik.
35. cikk.
A hajózás biztosítására szükséges kiadások fedezése céljából a Duna menti államok a hajók után hajózási díjat állapíthatnak meg, amelyeknek a mérvét a hajózási út fenntartásának, valamint a 34. cikkben említett mnnkálatoknak a költségeihez képest kell megállapítani.
36. cikk
A hajózás biztosítására szükséges, valamint az Igazgatóságok által végzett munkálatok fo1ytán felmerült kiadások fedezésére az Igazgatóságok kü1ön illetékeket állapítanak meg, amelyeket azoktól a hajóktól szednek, amelyek a Sulinai csatorna torkolata és Braila közötti szakaszon, valamint a jobb oldalon Vinicétől Kostolig és a Duna bal oldalán Moldova-Veke és Turnu-Severin között közlekednek.
37. cikk
A Bizottság, a Duna menti államok és az Igazgatóságok által szedett külön illetékekből, hajózási díjakból, különleges illetékekből befolyó összegek nem szolgálhatnak nyereség forrásául.
38. cikk
A külön illetékek, hajózási díjak és kü1önleges díjak szedésének módozatait a Bizottság, a Duna menti államok és az Igazgatóságok által kidolgozott utasítások határozzák meg. A Duna menti államok és az Igazgatóságok az utasításokat a Bizottsággal való előzetes tárgyalás után bocsátják ki.
Az illetékek és díjak kiszámítása a hajók űrtartalma alapján történik.
39. cikk
A munkálatok elvégzését és az azok által okozott kiadások felosztását a Dunának azon a szakaszain, ahol a Duna az államhatár, az illető államok közötti megállapodások szabályozzák.
40. cikk
A kikötői díjakat az illető Duna menti államok hatóságai szedik be. Ebben a vonatkozásban a hajók lobogójára, kiindulási vagy rendeltetési helyére tekintettel, vagy más okból semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem lehet tenni.
41. cikk
A kikötőkbe a be- és kirakodás céljából belépő hajóknak, az illető szállítási üzemekkel létesült megállapodás alapján, joguk van a be- és kirakodási technikai berendezéseknek, eszközöknek, raktáraknak és rakterületeknek használatára.
Az ezekért a szolgáltatásokért járó összegek mérvét minden hátrányos megkülönböztetés nélkül kell megállapítani.
Nem tekintendők megkülönböztetésnek azok a kedvezmények, amelyeket a kereskedelmi szokásoknak megfelelően a munkák terjedelmére és az áruk jellegére tekintettel nyújtanak.
42. cikk
A hajókat, tutajokat, utasokat és árukat magáért az áthaladásért semmiféle díjjal nem lehet megterhelni.
43. cikk
A révkalauzi díjszabást a Duna alsó folyásánál és a Vaskapu kerületében az illető Igazgatóságok állapítják meg, és a Bizottsággal közlik.
Záró rendelkezések
44. cikk
A jelen Egyezményben a "Duna menti Államok" vagy "Duna menti Országok" kifejezés alatt olyan államokat kell érteni, amelyeknek a területéhez a 2. cikk értelmében körülírt szakaszon a Dunának legalább egyik partja tartozik.
45. cikk
Minden olyan vitát, amely az Egyezményt aláíró államok között ennek az Egyezménynek az alkalmazása vagy értelmezése tekintetében felmerült és amelyet közvetlen tárgyalások útján nem sikerült rendezni, a vitában részes államok bármelyikének kérelmére a Békéltető Bizottság döntése alá kell bocsátani, amely a felek egyegy képviselőjéből, és egyegy harmadik tagból alakult, akit a vitában részes államok polgárai közül a Duna Bizottság elnöke, illetve arra az esetre, ha a Duna Bizottság elnöke a vitában részes államok valamelyikének polgára, maga a Duna Bizottság jelöli ki.
A Békéltető Bizottság döntése végleges, és a vitában részes felekre kötelező erővel bír.
46. cikk
A jelen Egyezményt az azt aláíró államok többségének kérelmére felül lehet vizsgálni. Az erre irányuló kérelmet a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormányához kell intézni, amely a legrövidebb időn belül intézkedik értekezlet egybehívása iránt, amelyre az összes aláíró államokat meg kell hívni. A felülvizsgált rendelkezések csak akkor lépnek hatályba, ha az azok megerősítésére vonatkozó okiratokat a jelen Egyezményt aláíró állam közül hat állam letétbe helyezte.
47. cikk
A jelen Egyezményt, amelynek orosz és francia szövege a hiteles, az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt meg kell erősíteni, és csak akkor lép hatályba, ha hat megerősítő okiratot letétbe helyeztek. A megerősítő okiratokat a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormányánál kell elhelyezni, amelynek levéltárában nyer elhelyezést a jelen Egyezmény hiteles példánya is.
A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya mindegyik államnak, amely a jelen Egyezményt aláírta, egy hitelesített másolatot fog küldeni, és a jelen Egyezményt aláíró államokat a megerősítő okiratok elhelyezéséről, amint ezeket átvette nyomban értesíteni fogja.
Mellékletek jegyzéke
I. Melléklet. Ausztria felvétele a Duna Bizottságba.
II. Melléklet. A Gabcikovo-Gönyü közötti szakasz.
I. Melléklet
Ausztria felvétele a Duna Bizottságba
1. Ausztria képviselője a Duna Bizottságba felvétetik, mihelyt az Ausztriával kötendő Szerződés kérdése rendezést nyer.
2. Ez a melléklet a Dunán való hajózás rendjének szabályozásáról szóló Egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba és annak kiegészítő része.
II. Melléklet
A Gabcikovo-Gönyü szakaszról
Ami a hajózás rendes feltételeinek biztosítása céljából a Gabcikovo-Gönyü közötti (1821 km-tő1 1701 km-ig terjedő) vonalszakaszon szükségessé vált munkálatokat illeti, a Szerződő Felek egyetértőleg elismerik, hogy ennek a vonalszakasznak hajózás szempontjából megfelelő állapotban tartásához közös érdekek fűződnek, és hogy az ebből a célból szükséges munkálatok messze meghaladják azoknak a munkálatoknak a mérvét, amelyeknek teljesítését ésszerűen lehetne követelni az illetékes part menti államtól.
Ezért egyetértés jött létre aziránt, hogy a Duna Bizottságnak tárgyalnia kell, és el kell döntenie azt a kérdést, hogy ennek a célnak elérése céljából célszerűnek mutatkoznék-e erre a vonalszakaszra nézve egy külön Folyami Igazgatóság felállítása azokhoz hasonlóan, amelyekről a 20. és 21. cikkek rendelkeznek, vagy pedig elegendő lesz, ha erre a szakaszra a jelen Egyezmény 4. és 34. cikkeiben (2. bekezdés) foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.
Abban az esetben, ha az Igazgatóságot felállítják, a jelen Egyezmény 20. cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Kelt Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján.
Pótjegyzőkönyv a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában a Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján aláírt egyezményhez
1. Megállapítást nyert, hogy a Dunán való hajózásnak megelőzőleg alkalmazott rendje, valamint azok a nemzetközi okmányok, amelyek ennek a rendnek a létesítésére vonarkoznak, különösen pedig a Párizsban 1921. évi július hó 23-án kelt Egyezmény, nincsenek többé hatályban.
2. A volt Európai Duna Bizottság minden vagyona átszáll a Duna alsó szakaszán ennek az Egyezménynek 20. cikke értelmében létesült Folyami Igazgatóságra, amelyre a jelen Jegyzőkönyv vonatkozik.
3. Megállapodás jött létre arra nézve, hogy a Nemzetközi Duna Bizottság összes kötelezettségei, amelyek a Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és más államok által nyújtott hitelek visszafizetésére vonatkoznak, megszűntnek tekintetnek.
4. A volt Nemzetközi Duna Bizottság kötelezettségei, úgyszintén a volt Vaskapui és Zuhatagi Igazgatóság kötelezettségei és az ezekkel a kötelezettségekkel kapcsolatban vállalt biztosítékok megszűntnek tekintetnek.
5. A volt Nemzetközi Duna Bizottságnak még fel nem számolt javai annak az Egyezménynek 5. cikkében említett Duna Bizottságra szállanak át, amelyre a jelen Jegyzőkönyv vonatkozik. A volt Nemzetközi Duna Bizottságnak azok a javai, amelyek a volt Vaskapui és Zuhatagi Igazgatóságok rendelkezésére voltak bocsátva, valamint a volt Vaskapui és Zuhatagi igazgatóságnak összes javai arra a Vaskapui külön Folyami Igazgatóságra szállanak át, amely annak az Egyezménynek a 21. cikke értelmében alakult, amelyre a jelen Jegyzőkönyv vonatkozik.
Kelt Belgrádban, 1948. augusztus hó 18. napján.
3. §2 Felhatalmaztatik a kormány, hogy a hatályukat vesztett jogszabályok részletes felsorolását rendeletileg tegye közzé.
4. §3 Az 1. §-ban említett Egyezménynek és az ahhoz tartozó Pótjegyzőkönyvnek a végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
5. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett Egyezmény és Pótjegyzőkönyv hatálybalépésével kezdődő hatállyal lép életbe.
1
A kihirdetés napja: 1949. április 29.
2
A 3. § első mondatát 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 4. pontja hatályon kívül helyezte.
3
A 4. § a 2010: CXLVIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás