105/1952. (XII. 28.) MT rendelet
105/1952. (XII. 28.) MT rendelet
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában1
A bírói eljárásra vonatkozó rendelkezések
1–6. §2
A házastársi vagyonközösség megszüntetése
7. § (1)3 A házastársi vagyonközösség megszüntetését [1952. évi IV. törvény 31. § (1) bekezdés] a házassági életközösség fennállása alatt a házastársaknak fontos okból előterjesztett kérelmére a házassági perre hatáskörrel bíró és bármelyik házastárs lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság mondhatja ki.
(2) A kérelmet a házastársak csak kérvényben terjeszthetik elő.
(3) A kérvényben
a) elő kell adni a házastársak nevét, foglalkozását, lakóhelyét,
b) meg kell jelölni házasságkötésük idejét,
c) fel kell sorolni a házastársi vagyonközösséghez, valamint mindegyik házastárs különvagyonához tartozó vagyontárgyakat (értékeket), a közös és a külön tartozásokat esedékességük idejének feltüntetésével,
d) elő kell adni azt az okot, amely miatt a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérik.
8. § (1)4 A bíróság a kérelem felől a házastársakat személyesen meghallgatja. Ha a kérelmező házastárs a meghallgatáson igazolatlanul nem jelenik meg, kérelmét visszavontnak kell tekinteni, és az eljárást meg kell szüntetni.
(2) A meghallgatás során a házastársaknak a kérvényben előadott adatok közül azokat, amelyek valósága felől a bíróságnak kételye van, bizonyítaniuk kell. Bizonyítani kell szükség esetén azt az okot is, amely miatt a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérik.
(3) Az eljárás során a bíróság szükség esetén tanúkat és szakértőket hallgathat ki.
9. § A bíróság a kérelem tárgyában végzéssel határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő időre nézve megszünteti. A végzést a házastársak ismert közös hitelezőinek is kézbesíttetni kell.
10. §5
Eltűntnek nyilvánítás
11. § (1) Társadalombiztosítási jogszabályon alapuló olyan kérelem tárgyában, amely arra irányul, hogy a bíróság a biztosítottat eltűntnek nyilvánítsa, az a helyi bíróság jár el, amelynek területén az eltűnt utolsó belföldi lakóhelye vagy – lakóhely hiányában – utolsó belföldi tartózkodási helye volt.
(2) Az eljárás során a bíróság az érdekelteket meghallgatja, s ha a kérelmet nem tartja azonnal teljesíthetőnek, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja az eltűntet, valamint mindazokat, akik hollétéről tudnak, hogy az eltűnésre, illetőleg az eltűnt hollétére vonatkozó adatokat a bíróságnak jelentsék be. A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá az illetékesség szempontjából irányadó helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Hírlapi közzétételének és ügygondnok kirendeltségének helye nincs, a bíróság azonban az eltűnt holléte felől hivatalból is tudakozódik, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ettől eredmény várható.
(3) A bíróság az eltűnés tárgyában a hirdetménynek a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított hatvan nap elteltével végzéssel határoz.
(4) Az eltűnést megállapító végzést a bíróság bármelyik érdekelt kérelmére – a szükséghez képest a többi érdekeltek meghallgatása után – hatályon kívül helyezi, ha kitűnik, hogy az eltűnt él.
12. §6
A nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok
13. § (1)7 A személyes használati tárgyak kiadására, a tartásra, valamint a családjogi jogszabályokon alapuló egyéb ideiglenes intézkedésre irányuló nemperes eljárásban a bíróság összetételére a Pp. 11. §-a irányuló, a többi polgári nemperes ejárásokban azonban a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el.8
(2) A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint az első fokú bíróság határozata ellen előterjeszthető felfolyamodás helyett fellebbezésnek van helye; a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének a végzések elleni fellebbezést szabályzó rendelkezései irányadók.
(3) Egyebekben – amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik – a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
14. §9
15. §10
16–19. §11
20–29. §12
A közjegyzők hatáskörére és eljárására vonatkozó rendelkezések
30–36. §13
37-38. §14
39. §15
Értékpapírok és okiratok megsemmisítése
40–44. §16
45. § (1) A 40-44. § rendelkezéseit az okiratok megsemmisítésére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható.
(2) Az elveszett váltó vagy csekk megsemmisítésére vonatkozó eljárást a közjegyző előtt [32. § f) pont] a váltótörvényben, illetőleg a csekktörvényben megállapított külön szabályok szerint kell lefolytatni.17
(3)18
46. §19
47–56. §20
Hatálybalépés
57. § (1) Ez a rendelet az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba, s rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)21
58. §22
A rendeletet a 2017: CXVIII. törvény 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 24. §-át.
Az 1–6. §-t és az „Ideiglenes intézkedések” alcímet az 1995: LX. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése 1958: 5. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított és az 1974: I. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése az 1958: 5. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított és az 1974: I. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. §-t az 1960: 11. törvényerejű rendelet 96. §-ának (1) bekezdése, a 10. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdést a 46/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 4. §-a iktatta be, és az 1957: VIII. törvény 93. §-a módosította.
Végrehajtására lásd a 15/1993. (X. 22.) IM rendeletet.
A 14. §-t a 2008: XLV. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. §-t az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16–19. §-okat az 1966: 12. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdése, a 16. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20–29. §-okat az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd a 16/1976. (XII. 31.) IM rendeletet. A 20. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30–36.§-t valamint a 30. §-t megelőző alcímet az 1991: XLI. törvény 184. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37-38. §-okat az 54/1955. (VIII. 27.) MT rendelet 22. §-a hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t az 1955: 21. törvényerejű rendelet 214. §-a hatályon kívül helyezte.
A 40–44. §-t a 2008: XLV. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító törvény 39. §-át.
Lásd az 1/1965. (I. 24.) IM rendeletet és a 2/1965. (I. 24.) IM rendeletet.
A 45. § (3) bekezdése idejétmúlt rendelkezéseket tartalmaz, közlését mellőzzük.
A 46. §-t az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24. §-ának (1) bekezdése, a 46. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.
A 47–56. §-okat az 1978: 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 57. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 58. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás