13/1953. (IK 17.) IM-KPM-BM utasítás

1. § (1) A hivatalos iratok kézbesítésére borítékot használni csak akkor szabad, ha az irat egynél több lapból (ívből) áll vagy az iraton a címzésre felhasználható üres hely nincs, úgyszintén, ha a feladó hatóság az irat természeténél fogva annak borítékban való kézbesítését elrendeli.

(2) A borítékot mindig le kell ragasztani, a boríték nélkül feladott iratot pedig a postai kezelésre alkalmas nagyságra akként kell összehajtani, hogy az iratra vezetett címzés az irat külső oldalán legyen.

(3) A R.-nek és a jelen utasításnak a levelekre vonatkozó rendelkezéseit a levelezőlapokra is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A tértivevényt a hivatalos irat borítékául vagy címiratául használni nem szabad.

2. § (1) A hivatalos iraton, illetőleg a borítékon a címzést, valamint a feladó megjelölését és címét pontosan és jól olvasható módon - lehetőleg gépírással vagy bélyegzővel - kell feltüntetni.

(2) Az ajánlva feladott hivatalos iratnál az “Ajánlott” jelzést, tértivevényes iratnál pedig a “Tértivevény” megjelölést, valamint a küldeményekhez csatolt tértivevény jobb felső sarkában esetleg feltüntetett kikötéseket a címzés mellett - lehetőleg bélyegzővel - fel kell tüntetni.

(3) A címzés mellett a bal alsó sarokban fel kell tüntetni a “Hivatalból díjátalányozva” záradékot is, ha pedig a küldemény postai bérmentesítési díját a fennálló jogszabályok szerint a címzettnek kell viselnie, a “Hivatalból portóköteles” záradékot.

3. § (1) Az olyan hivatalos iratok kézbesítéséhez, amelyet a R. 2. §-a alapján tértivevényes levélként kell kézbesíteni, a jelen utasításhoz mellékelt A és B mintának megfelelő tértivevényt kell használni, mégpedig:

az A mintájú tértivevényt általában minden olyan esetben, amikor nem kell B mintájú tértivevényt használni;

a B mintájú tértivevényt pedig a külföldi bíróságok olyan ügyiratainak kézbesítéséhez, amelyek kényszer alkalmazása nélkül kézbesítendők; ha azonban a külföldi bíróságok ügyiratai tekintetében a fennálló nemzetközi egyezmények vagy viszonyossági gyakorlat alapján kényszerkézbesítésnek van helye, a tértivevényen a “kényszerkézbesítés kizárva” szavakat át kell húzni.

(2) Az A mintájú tértivevényt kell használni az olyan irat kézbesítéséhez is, amelyre valamely jogszabály eddig a saját kézbe való kézbesítést rendelte.

(3) Az A mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy távollét esetében A/1. vagy A/2. jelzésű figyelmeztetést kell a címzett részére visszahagyni. A/2. jelzésű figyelmeztetést pénzbüntetést tárgyalás mellőzésével kiszabó végzés kézbesítése esetében, valamint akkor kell használni, ha a keresetlevelet, a fizetési meghagyást vagy a keresetkézbesítés szabályai alá eső más iratot az alperes (az adós stb.) részére kell kézbesíteni.⁴ Ugyancsak A/2. jelzésű figyelmeztetést kell használni az olyan irat kézbesítése alkalmával is, amelyre valamely jogszabály a saját kézbe való kézbesítést rendelte. Ha a tértivevényen nincs feltüntetve, hogy ahhoz A/1. vagy A/2. jelzésű figyelmeztetést kell-e csatolni, a postahivatal a tértivevényt az irattal együtt megfelelő kiegészítés végett visszaküldi a feladónak.

(4) Ha valamely iratot olyan kikötéssel kell postára adni, amely a tértivevényre nincs rányomtatva, a tértivevényt a szükséges kikötéssel ki kell egészíteni (pl. ha valamely fontos vagy nehezen pótolható iratot ajánlott levélként kell kézbesíteni, a tértivevényt azzal a kiegészítéssel kell használni, hogy mind az irat címzése mellett, mind a tértivevény jobb felső sarkán bélyegzővel vagy jól olvasható módon fel kell tüntetni az “Ajánlott” megjelölést). Ügyelni kell ilyen esetben arra is, hogy a tértivevényhez tartozó figyelmeztetés szövege a megfelelő felhívást tartalmazza-e, s a szükséghez képest a távollét esetében otthagyandó figyelmeztetést el kell készíteni s az iratokhoz kell csatolni, a tértivevény jobb alsó sarkán pedig a figyelmeztetés jelét át kell húzni s helyette azt kell írni: “csatolva”.

(5) Az olyan iratnál, amelynek utánküldésé a címzett elköltözése esetén felesleges költségekkel járna vagy más okból nem volna célszerű, a tértivevény jobb felső sarkán és az iraton a címzés mellett is - lehetőleg bélyegzővel - fel kell tüntetni a következő kikötést: “Más helységbe utánaküldeni nem szabad.”

(6) Külföldi bíróság olyan polgári ügyiratához, amelyet a B mintájú tértivevénnyel kényszer alkalmazása nélkül kell kézbesíteni, a C mintájú figyelmeztetést is csatolni kell. Egyébként a kézbesítésnél alkalmazkodni kell az igazságügyminiszter esetleges külön utasításaihoz.

(7)⁵

4. § (1) A tértivevényen a feladóra, a kézbesítendő iratra és a címzettre vonatkozó adatokat - a B mintájú tértivevénynél ezenfelül a külföldi bíróság megjelölését is - az erre a célra szolgáló rovatokba lehetőleg írógéppel, kézírás esetében pedig jól olvasható írással kell feltüntetni.

(2) A feladó megnevezését és annak pontos címét (postafiókját) - lehetőleg bélyegzővel - a tértivevény hátlapján is fel kell tüntetni; ez a tértivevény visszaküldésekor címzésként szolgál. A címet - bélyegző használata esetén is - az erre a célra szolgáló vonalzásnak megfelelően kell feltüntetni; körbélyegzőt használni ennélfogva nem szabad.

(3) A tértivevényt zsinórral, iratkapoccsal vagy más alkalmas módon akként kell az irathoz (borítékhoz) erősíteni, hogy a tértivevény a küldeménytől - mind a küldemény, mind pedig a tértivevény megsértése nélkül - elválasztható legyen; ezenkívül a postai szállítás során szét ne válhassanak. Ha a tértivevénnyel feladott hivatalos irat rendeltetési helyére tértivevény nélkül érkezik, a küldeményt a posta a feladónak visszaküldi.

(4) A tértivevényhez, illetőleg az irathoz - a 3. § (4) és (6) bekezdésében említett kivételtől eltekintve - figyelmeztetést csatolni nem kell.

5. § (1) A hivatalos iratokat mindig a “Küldemények postai feladókönyve” elnevezésű (7976-8. raktári számú) feladókönyvvel, vagy feladójegyzékkel kell postára adni, a jelen utasítás hatálybalépésekor használatos - ettől eltérő mintájú - feladókönyvek azonban a meglevő készletek elfogytáig továbbra is felhasználhatók. A közönséges és az ajánlott leveleket külön-külön feladókönyvbe (feladójegyzékbe) kell bevezetni.

(2) A tértivevényes ajánlott küldeményhez tartozó tértivevény felső részén levő “Ajánlott” kikötés alatt a felvevő postahivatal feljegyzi az ajánlási ragszámot és az erre rendelt helyen tiszta keletbélyegzőt alkalmaz.

6. § (1) A tértivevényes levelet a címzetten kívül a megjelölt címen a címzett felnőtt családtagjának, alkalmazottjának, szállásadójának, vagy a címzett által a postai üzletszabályzat szerint meghatalmazott személynek - postafiók bérlete esetében [az (5) bekezdésben foglalt kivétellel] a fiókot kiürítő meghatalmazottnak - is kézbesíteni lehet. Az átvevőnek a címzetthez való kapcsolatát a tértivevényen az átvevő aláírása mellett pontosan fel kell tüntetni. Ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy nem tud írni, a tértivevénynek az átvétel idejére vonatkozó rovatát a kézbesítő tölti ki, az átvevő aláírására szolgáló rovat pedig üresen marad. Ilyen esetben a tértivevénynek a kézbesítő jelentésére szolgáló 8. rovatában fel kell tüntetni az irat átvevőjének nevét, és meg kell jegyezni, hogy a tértivevényt azért nem írta alá, mert nem tud írni.

(2) Ha a címzett jogi személy, a közönséges tértivevényes levelet is csak a könyvelt postai küldemények átvételére jogosult személynek (meghatalmazottnak, illetőleg a postai kiadókönyv, vagy a postai átvevőkönyv felmutatójának) lehet kézbesíteni.

(3) Ha megjelölt címen a kézbesítő senkit sem talál otthon, vagy csak olyan személyt, akinek a levél az (1) és (2) bekezdés értelmében nem kézbesíthető, a levélszekrényben, vagy a postai küldemények elhelyezésére szolgáló más helyen, ilyennek hiányában pedig az ajtóra (kapura) kifüggeszti a megfelelően kiállított - a tértivevényen megjelölt mintájú - figyelmeztetést. [A. 3. § (4) bekezdése esetében az irathoz csatolt figyelmeztetést kell kifüggeszteni.] A figyelmeztetésbe a címzett nevét, a feladó megjelölését, az irat nemét és számát, valamint azt kell beírni, hogy a kézbesítő melyik napon és hány órakor fogja a kézbesítést ismét megkísérelni. Ki kell tölteni a figyelmeztetésnek a postahivatal számára és címére vonatkozó részét is. A figyelmeztetés hátrahagyását a tértivevény hátoldalára nyomtatott 2. jelzésű szöveg keltezésével és aláírásával kell feltüntetni.

(4) A (3) bekezdés esetében a kézbesítő köteles a kézbesítést - lehetőleg a következő munkanapon - ismét megkísérelni. Ha akkor a címzettet, vagy az átvételre jogosult más személyt otthon találja, az iratot kézbesíti, ellenkező esetben pedig a tértivevény hátoldalára nyomtatott 3. jelzésű szöveget keltezéssel és aláírással látja el.

(5) Ha valamely hivatalos iratot - akár a küldemény eredeti címzése alapján, akár pedig az első sikertelen házhozkézbesítési kísérlet után - postafiók útján kell, vagy lehet kézbesíteni, de az irat nem a fiókbérlő címére érkezett, a küldemény tulajdonképpeni címzettje részére a tértivevényen feltüntetett jelű figyelmeztetést kell a postafiókba helyezni. A figyelmeztetést a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell kitölteni. Ilyen esetben az illetékes postaalkalmazott a tértivevény hátoldalán a 4. jelzésű szöveget keltezi és írja alá. Ha a címzett az iratot a figyelmeztetés postafiókba helyezését követő munkanapon a postahivatalban nem veszi át, a postafiókba az illetékes postaalkalmazottnak új figyelmeztetést kell tennie. Erre - a “Figyelmeztetés” szó fölé - feltűnő módon fel kell jegyezni a “Második” szót, emellett keletbélyegző-lenyomatot kell alkalmazni, a kézbesítés megkísérlésére vonatkozó részt viszont üresen kell hagyni és ugyanakkor a tértivevény 5. jelzésű szövegét kell keltezni és aláírni.

(6) Ha a kézbesítő a címzettet vagy az irat átvételére jogosult más személyt otthon találja, de az az irat átvételét megtagadja vagy az iratot átveszi ugyan, de a tértivevényt nem írja alá, a kézbesítő a tértivevényen az arra nyomtatott 1. jelzésű szöveg megfelelő részét aláhúzza, a szükséghez képest a rokoni vagy munkaviszonyt feltünteti és a feljegyzést keltezéssel és aláírással látja el (kényszerkézbesítés).

(7) Ha a kézbesítő a házban lakók útján vagy más módon arról értesül, hogy a címzett meghalt vagy a megjelölt helyen ismeretlen, vagy elköltözött, vagy ideiglenesen távol van, az erre vonatkozó adatokat kell a 6. jelzésű szöveg megfelelő részének aláhúzásával, illetőleg a 7. jelzésű szöveg kitöltésével a tértivevényen feljegyezni. Elköltözés esetében fel kell jegyezni a tértivevényre, hogy a címzett hova költözött, ha pedig erre nézve semmi adat sem tudható meg, ezt kell a tértivevényen feltüntetni. A megfelelő jelentést ezekben az esetekben is keltezéssel kell ellátni és alá kell írni.

(8) A kézbesítésnél figyelembe kell venni a tértivevény jobb felső sarkán és a levél címzése mellett esetleg feltüntetett különleges kikötéseket is (pl. ajánlott, kényszerkézbesítés kizárva, más helységbe utánküldeni nem szabad).

7. § (1) A címzett vagy az arra jogosult más személy által átvett, továbbá a kényszer útján kézbesített iratokra vonatkozó tértivevényeket a postahivatal haladéktalanul átvizsgálja s a kézbesítőt a szükséghez képest jelentésének kiegészítésére, illetőleg a jelentés aláírásának vagy keltezésének pótlására utasítja, azután a tértivevénynek a keletbélyegző jelzésű rovatát lebélyegzi, majd a tértivevényt az annak hátoldalán feltüntetett feladónak visszaküldi.

(2) Ha az irat a címzett vagy az átvételre jogosult más személy távolléte miatt nem volt kézbesíthető, továbbá a postafiókba irányított küldeménynél a második figyelmeztetés postafiókba helyezése [6. § (5) bekezdése] esetében a postahivatal az iratot öt munkanapon át nyilvántartja s azt a jelentkező címzettnek - személyazonossága igazolása után - a tértivevény aláírása ellenében átadja. A személyazonosság igazolására elfogadható bármely államhatalmi vagy államigazgatási szerv által kiállított arcképes igazolvány, a vállalat, gyár, ipartelep, üzem által saját munkavállalói részére kiállított s a vállalat, gyár, ipartelep, üzem területére belépésre jogosító arcképpel, sorszámmal és bélyegzővel ellátott igazolvány, valamint a rendőrségi bejelentőlap igazoló szelvénye. Ilyen esetben a tértivevénynek a postahivatal jelentésére szolgáló rovatában fel kell tüntetni, hogy a címzett a személyazonosságát miként igazolta. Ha az iratért a címzett a postahivatalban öt munkanap alatt nem jelentkezett, a tértivevénynek a postahivatal jelentésére szolgáló rovatában ezt kell feltüntetni. A feljegyzést a postai alkalmazott a jelen bekezdésben szabályozott mindkét esetben aláírja és keletbélyegzővel látja el, azután a tértivevényt az annak hátoldalán feltüntetett feladónak visszaküldi.

(3) A (2) bekezdés szabályait akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a külföldi bíróság polgári ügyirata a B mintájú tértivevénnyel azért nem volt kézbesíthető, mert a címzett az ügyirat átvételét megtagadta, a kényszer útján való kézbesítés pedig ki volt zárva.

(4) Ha a címzett a kézbesítőnek a tértivevényre vezetett jelentésében megjelölt belföldi címre költözött, a postahivatal az iratot a tértivevénnyel együtt kézbesítés végett a megadott címre küldi meg, kivéve, ha az utánküldést a feladó kizárta.

(5) Ha a címzett meghalt, vagy a megjelölt címen ismeretlen vagy külföldre, vagy ismeretlen helyre költözött, avagy bár ismert belföldi címre költözött, de az utánküldés ki van zárva, vagy a kézbesítés más okból nem volt foganatosítható, a postahivatal a kézbesítés akadályára vonatkozó jelentés átvizsgálása és annak esetleg szükséges kiegészítése után az iratot a tértivevénnyel együtt az annak hátoldalán feltüntetett feladónak visszaküldi.

8. § (1) A tértivevények visszaérkezése után a kézbesítés helyességét és szabályosságát ellenőrizni és - amennyiben ez lehetséges - a szükséges kiegészítés vagy pótlás iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha a címzett más belföldi címre költözött, s a posta az utánküldés iránt - habár az nem volt kizárva - nem intézkedett, az iratot a megjelölt címre kiállított új tértivevénnyel újból kézbesíttetni kell.

(2) Az (1) bekezdésben megszabott teendők ellátása a bíróságoknál a bírósági iroda, más hatóságoknál vagy szerveknél pedig a kezelőiroda feladata. A kézbesítésnek bármely más okból való elmaradása esetén a szükséges intézkedést a bíróság (a hatóság) teszi meg. A R. 9. §-ának (2) bekezdésében megjelölt bírósági irat kézbesítésének akadályáról a bírósági iroda a felperest (folyamodót) egyidejűleg tértivevény nélkül feladott közönséges levelezőlapon értesíti és az értesítés elküldését az ügyiratra feljegyzi.

(3) A kézbesítést igazoló tértivevényeket - ideértve a R. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében visszaküldött olyan iratokra vonatkozó tértivevényeket is, amelyek a R. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében kézbesítettnek tekintendők - az iratokhoz kell csatolni.

9. § Amennyiben a R. vagy a jelen utasítás másként nem rendelkezik, a hivatalos iratok postai kézbesítésére a postai üzletszabályzat és kezelési utasítás rendelkezései irányadók.

10. § (1) Ha a hatóság (bíróság) vagy hivatal az iratot a R. 11. §-a alapján saját kézbesítője vagy a városi (városi kerületi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága útján kézbesítteti, a kézbesítéshez a jelen utasítás hatálybalépésekor használatban levő kézbesítési bizonyítványt (tértivevényt stb.) kell - a meglevő készletek elfogytáig - továbbra is felhasználni. A készletek elfogyása után az iratokat ilyen esetben is a jelen utasításhoz mellékelt A és B mintájú tértivevénnyel kell kézbesíteni, a tértivevényen azonban a kézbesítő az aláírása mellett köteles feltüntetni azt is, hogy milyen minőségben járt el (pl. községi kézbesítő, bírósági hivatalsegéd), a tértivevénynek a postahivatal jelentésére vonatkozó rovata pedig kitöltetlen marad.

(2) Ha a hatóság (bíróság) elrendeli, hogy a bűnügyi idézés, illetőleg a közveszély elhárítását célzó hatósági határozat a címzett vagy az átvételre jogosult más személy távollétében a R. 11. §-ának (1) bekezdése alapján kifüggesztéssel kézbesíttessék, a tértivevény jobb felső sarkán - lehetőleg bélyegzővel - fel kell tüntetni, hogy “Kifüggesztéssel is kézbesíthető!”

(3) A R. 11. §-a alapján foganatosított kézbesítésre - amennyiben a posta igénybevételének mellőzéséből más nem következik - szintén a R. és a jelen utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § (1) A jelen utasítás hatálybalépésekor használt tértivevények és egyéb nyomtatványok az 1954. évi március hó 31. napjáig továbbra is felhasználhatók, azzal a kivétellel azonban, hogy a postafiókba irányított, de nem a fiókbérlő részére szóló küldemények esetében mindig az A/1-A/2, illetőleg a B mintájú figyelmeztetést kell használni.

(2) A 80 000/1949. (IX. 10.) IM rendelethez mellékelt értesítvények hiányában az említett rendeletnek megfelelő 1-4. mintájú értesítvény helyett az A mintájú, és 5. mintájú értesítvény helyett pedig a B mintájú figyelmeztetést kell használni.

(3) Ha viszont a kézbesítő még el van látva az 1-5. mintájú értesítvényekkel, a kézbesítendő irathoz azonban már az A vagy B mintájú tértivevény van csatolva, az A/1. mintájú figyelmeztetés helyett az 1. mintájú értesítvényt, az A/2. mintájú figyelmeztetés helyett pénzbüntetést tárgyalás mellőzésével kiszabó végzés esetében a 4. mintájú, minden más esetben pedig akár a 2., akár a 3. mintájú értesítvényt, végül a B. mintájú figyelmeztetés helyett az 5. mintájú értesítvényt kell használni.

12. § A jelen utasítás az 1953: évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; ugyanakkor hatályukat vesztik a 80 000/1949. (IX. 10.) IM rendelet, valamint a hatósági és bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályoknak a jelen utasítással ellentétes rendelkezései.