• Tartalom
Oldalmenü

9/1957. (IX. 13.) IM rendelet

a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

2020.07.09.

Az 1957. évi 53. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi1 miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § (1)2 A tartásdíjnak külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezményben (a továbbiakban: egyezmény) említett áttevő hatóságként az igazságügyért felelős miniszter, átvevő intézményként pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma jár el.

(2) Az eljáró magyar hatóságok az egyezmény rendelkezéseit a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmazzák.

Tartásdíj érvényesítése és behajtása belföldi hitelező
által külföldön

2. § (1)3 Az a Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy, aki tartásdíjra igényjogosult (a továbbiakban: belföldi hitelező) valamely egyezményes államban lakó vagy tartózkodó személlyel (a továbbiakban: külföldi adóssal) szemben követelt tartásdíjának külföldi bíróság útján történő érvényesítésére és behajtására irányuló kérelmét bármelyik magyar bíróságnál (városi, kerületi bíróságnál, a továbbiakban együtt: helyi4 bíróságnál) előterjesztheti.

(2)5 A járásbíróság tájékoztatja a belföldi hitelezőt arról, hogy a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a tartásdíjnak bíróság útján való érvényesítéséhez milyen feltételeket állapít meg, továbbá arról, hogy a kérelemhez a szóban levő állam joga, valamint az egyezmény 3. cikkének 3. és 4. bekezdése értelmében milyen okiratokat (meghatalmazást) kell csatolnia, illetőleg milyen adatokat kell közölnie.

(3)6 Ha a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a belföldi hitelező vagyoni és családi körülményeinek igazolására környezettanulmányt kíván meg, a járásbíróság a környezettanulmány elkészítése céljából a belföldi hitelező lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt (a továbbiakban: gyámhivatal) – nagykorú személyek esetében a szociálpolitikai csoportot – hivatalból megkeresi, és a környezettanulmányt a kérelemhez csatolja.

(4)7 Ha a külföldi adóssal szemben a magyar bíróság tartásdíjat megállapító jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatot (ideiglenes intézkedést megállapító végzést) hozott, a kérelemben ezt is elő kell adni. A kérelmet felvevő járásbíróság a kérelemhez való csatolás céljából hivatalból beszerzi a tartásdíjat megállapító határozatot, továbbá beszerzi a tartásdíj iránti perben eljárt bíróságtól a per érdemi tárgyalásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolatát is.

(5) Amennyiben a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a külföldi bíróság ítéletének végrehajtása tekintetében különleges eljárási szabályokat állapít meg (exequatur vagy lajstromozó eljárás stb.), a belföldi hitelező kérheti, hogy a jogerős magyar ítéletet a külföldi bíróság ilyen eljárási szabályok szerint hajtsa végre (egyezmény 5. cikk 3. bekezdés).

3. §8 (1)9 A szükséges okmányok beszerzése után a járásbíróság a belföldi hitelező kérelmét jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell az egyezmény 3. cikkének 4. bekezdésében említett adatokat.

(2) Ha a belföldi hitelező a tartásdíj iránti igényét a Magyar Nemzeti Banknak nem jelentette be, vagy a külföldön történő perléshez, illetőleg végrehajtáshoz devizahatósági engedélyt még nem kapott, a bíróság a belföldi hitelező kérelmét magában foglaló, jegyzőkönyv másolatát a Magyar Nemzeti Bank Jogi Főosztályának küldi meg. Ezt a jegyzőkönyvet az igény bejelentésének, illetőleg az engedély megadása iránti kérelemnek kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank az engedély megadásáról a bíróságot is értesíti.

4. §10 E rendelet 2–7. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben a belföldi hitelezőt tárgyi költségmentesség nem illeti meg, kérheti azonban, hogy őt a járásbíróság személyes költségmentességben részesítse. Ha a járásbíróság a belföldi hitelező részére nem engedélyezett személyes költségmentességet, a bíróság felhívja a belföldi hitelezőt, hogy a fordítási költség előrelátható összegét a járásbíróságnál helyezze letétbe.

5. § (1)11 Ha a külföldi bíróság a belföldi hitelező javára a tartásdíjat megítélte, és a külföldi adós nem teljesít, a belföldi hitelező a végrehajtás elrendelése céljából a külföldi bírósághoz intézendő kérelmét bármely járásbíróságnál előterjesztheti.

(2)12 A kérelmet a járásbíróság jegyzőkönyvbe foglalja, amelyhez csatolni kell a külföldi bíróság ítéletét.

6. § (1)13 A járásbíróság a jelen rendelet 3-5. §-a alapján jegyzőkönyvbe foglalt kérelmet (két példányban), valamint az ahhoz csatolt iratokat és a devizahatósági engedélyt az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel; egyben jelentést tesz arról, hogy a jelen rendelet 4. §-a értelmében a belföldi hitelező az előrelátható fordítási költségeket letétbe helyezte, illetőleg hogy részére költségmentességet engedélyezett.

(2)14 Az igazságügyért felelős miniszter, ha a kérelmet alakilag és tartalmilag megfelelőnek találja, azt mellékleteivel együtt közvetlenül a külföldi átvevő intézményhez továbbítja. Ellenkező esetben az iratokat hiánypótlás céljából visszaküldi a járásbíróságnak.

(3)15 A jelen rendelet 4. §-ában szabályozott esetben az igazságügyért felelős miniszter a kérelmet és az iratokat lefordítás céljából az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodához (a továbbiakban: OFFI) juttatja el azzal, hogy az OFFI a fordítást az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, a díjjegyzéket és a fordítási díj befizetésére szolgáló csekklapot pedig a kérelmet felvevő járásbíróságnak küldje meg. A járásbíróság a belföldi hitelező által bírósági letétbe helyezett összegből a fordítás díját az OFFI-nak átutalja, a felesleget a belföldi hitelezőnek visszajuttatja, illetőleg – ha a letétbe helyezett összeg a fordítás költségeinek fedezésére nem elegendő – a belföldi hitelezőt a különbözet befizetésére szólítja fel. Ha a járásbíróság a belföldi hitelező részére költségmentességet engedélyezett, intézkedik a fordítás költségeinek az OFFI részére a járásbíróság ellátmánya (javadalma) terhére való utalványozásáról.

7. §16 Az igazságügyért felelős miniszter a külföldi átvevő intézménytől az egyezmény 6. Cikkének 2. bekezdése értelmében kapott tájékoztatásról a belföldi hitelezőt közvetlenül értesíti.

Tartásdíj érvényesítése és behajtása külföldi hitelező
által belföldön

8. § (1)17 Ha külföldön lakó vagy tartózkodó személy (a továbbiakban: külföldi hitelező) kíván Magyarországon lakó vagy tartózkodó személlyel (a továbbiakban: belföldi adós) szemben tartásdíj iránti igényt érvényesíteni, a külföldi áttevő hatóság által hitelesített meghatalmazásban az illetékes magyar gyámhivatalt fel kell hatalmaznia arra, hogy – ha erre szükség van – eseti gondnok kirendelése útján a magyar bíróság előtt a per megindítása, illetőleg a megítélt tartásdíj végrehajtása tárgyában eljárhasson.

(2)18 Az átvevő intézményként eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma a külföldi áttevő hatóságtól hozzá érkezett, tartásdíj megállapítására irányuló kérelmet, amennyiben az nem felel meg a magyar jog szabályainak, valamint az egyezmény 3. cikke 4. pontjában foglalt rendelkezéseknek, hiánypótlás céljából visszaküldi az áttevő hatóságnak.

(3)19 Ha a (2) bekezdésben említett kérelem megfelelő, azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 9., 11. és 12. §-okban szabályozott eljárás lefolytatása céljából a belföldi adós lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz továbbítja.

(4)20 Az idegen nyelven érkezett kérelmeknek, valamint azok mellékleteinek az OFFI útján történő lefordításáról a Szociális és Családügyi Minisztérium gondoskodik.

9. § (1)21

(2)22 Ha a belföldi adós a tartásdíjat vagy annak egy részét hajlandó megfizetni, a gyámhivatal erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának – a külföldi áttevő hatóság értesítése céljából – jelentést tesz; egyben tájékoztatja a belföldi adóst arról, hogy a tartásdíj összegét – a Magyar Nemzeti Bank engedélyével – a külföldi hitelezők számára a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. útján kell átutalnia, és egyúttal felhívja az adós figyelmét arra, hogy nemteljesítés esetén a nyilatkozata alapján végrehajtásnak van helye (11. §).

(3)23 Az előző bekezdés rendelkezéseit a fordítás költségei tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a fordítás díját az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére kell megtéríteni, és ebben a vonatkozásban a Magyar Nemzeti Bank engedélyére nincs szükség.

10. §24

11. § (1)25 Ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma a külföldi hitelezőtől az áttevő hatóság útján arról szerez tudomást, hogy a belföldi adós az önként vállalt tartásdíj összegét nem utalta át, az adós lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt a jelen § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatására utasítja.

(2)26 Ha az adós a gyámhivatal felszólítására nem tudja igazolni, hogy a tartásdíj összegét átutalta, a gyámhivatal a pénzkövetelésnek végrehajtás útján való érvényesítéséhez a Magyar Nemzeti Bank Jogi Főosztályának engedélyét kéri. Az engedélyezés után a gyámhivatal a belföldi adó nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet a jövőben lejáró részletekre is kiterjedő végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg.

(3)27 A bírósági végrehajtó a végrehajtási záradékkal ellátott és hozzá eljuttatott jegyzőkönyv alapján a tartásdíj behajtása iránt a Vht.28 szabályai szerint intézkedik. A végrehajtás során befolyt összeget a bírósági végrehajtó a külföldi hitelező nevének és pontos lakcímének, valamint a Magyar Nemzeti Bank engedélyszámának feltüntetésével átutalás végett a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. 218-98907 számú számlájára fizeti be. Munkabérre vezetett végrehajtás esetén a letiltott összeget a jelen §-ban felsorolt adatok közlésével maga a munkáltató közvetlenül a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. említett számlájára köteles befizetni.

(4)29 A gyámhivatal a végrehajtási eljárás eredményéről a külföldi áttevő hatóság értesítés céljábólaz Emberi Erőforrások Minisztériumának jelentést tesz.

(5)30 Ha a belföldi adós a fordítás díját a nyilatkozatában vállalt határidő alatt nem fizeti meg, a gyámhivatal a nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg. A bírósági végrehajtó a Vht. szabályai szerint jár el, és az összeget az Emberi Erőforrások Minisztériuma javára hajtja be.

12. § (1)31 Ha a belföldi adós a gyámhivatal előtt történt meghallgatása során úgy nyilatkozik, hogy a tartásdíjat, illetőleg annak egy részét nem hajlandó önként megfizetni, a gyámhivatal a külföldi hitelező tartásdíj iránti igényének per és végrehajtás útján való érvényesítéséhez a Magyar Nemzeti Bank Jogi Főosztályának engedélyét kéri.

(2)32 Az engedélyezés után a gyámhivatal a külföldi hitelező által adott meghatalmazás alapján a hitelező érdekeinek képviseletére eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok a hitelező képviseletében a tartásdíj megállapítása iránt az illetékes helyi bírósághoz keresetet nyújt be.

(3)33 Ha a külföldről érkezett iratokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma fordíttatta le [8. § (4) bekezdés], az eseti gondnoknak a keresetben kérnie kell, hogy a helyi bíróság a belföldi adóst perveszteség esetén kötelezze arra, hogy a fordítás költségeit az Emberi Erőforrások Minisztériumának térítse meg.

(4)34 Ha a vonatkozó külön jogszabályok értelmében közvetlen letiltásnak, illetőleg felhívásnak helye van, a munkáltató köteles a megítélt tartásdíjat a külföldi hitelező nevének, pontos lakcímének és a Magyar Nemzeti Bank engedélye számának feltüntetésével átutalás végett a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. 218-98907. számú számlájára befizetni.

(5)35 A helyi bíróság a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat kiadmányát a külföldi áttevő hatósághoz való továbbítás céljából az Emberi Erőforrások Minisztériumának megküldi.

13. § (1)36 Ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma a külföldi hitelezőtől az áttevő hatóság útján arról szerez tudomást, hogy a belföldi adós a jogerősen megítélt, illetőleg előzetesen végrehajtható tartásdíjat nem utalta át, és az ügyben nem került sor a 12. § (4) bekezdésében említett közvetlen bírósági letiltásra, az ügyben eljárt gyámhivatalt a jelen § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatására utasítja.

(2)37 Ha az adós a gyámhivatal felszólítására a megítélt tartásdíj átutalását igazolni nem tudja, a gyámhivatal az eseti gondnokot arra utasítja, hogy a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat alapján az illetékes helyi bíróságnál kérje a végrehajtási lap kiállítását.

(3)38 A bírósági végrehajtó a végrehajtás során befolyt összeget, illetőleg a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) a végrehajtó által letiltott összeget a jelen rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. számlájára fizeti be.

(4)39 A végrehajtási eljárás eredményéről a gyámhivatal a külföldi áttevő hatóság értesítése céljából az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelentést tesz.

14. §40 Ha külföldi hitelező magyar bíróság előtt belföldi adóssal szemben tartásdíj megállapítására irányuló pert indít, és ennek során az eljáró bíróság a külföldi bírósághoz jogsegély (pl. tanú kihallgatása, szakértői vélemény beszerzése stb.) iránti megkeresést kíván intézni, a bíróságnak az egyezmény 7. cikkében említett megkereső levelet -amennyiben e tekintetben nemzetközi szerződés vagy viszonosság másképpen nem rendelkezik – diplomáciai úton történő továbbítás végett a megkeresett állam bíróságának hivatalos nyelvén készült fordítással ellátva az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjesztenie.

15. §41 A külföldi személy által a tartásdíj megfizetése iránt belföldön indított per és a tartásdíj behajtása iránt indított végrehajtási eljárás (11-13. §) az egyezmény 9. cikkének 1. bekezdésére figyelemmel tárgyi költségmentes [a 16/1976. (XII. 31.) IM sz. rendelet 2., 3. és 9. §-a].42

Vegyes rendelkezések

16. § Az egyezményben említett tartásdíjon családi jogviszonyon alapuló tartásdíjat kell érteni.

17. §43 Az egyezmény értelmezése és alkalmazása során felmerülő vitás kérdések tekintetében a bíróságnak az igazságügyért felelős miniszter, a gyámhivatalnak pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma állásfoglalását kell kérnie.

18. §44 A tartásdíj érvényesítésével és behajtásával kapcsolatban a bíróság és a gyámhivatal, továbbá az igazságügyért felelős miniszter és az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint áttevő hatóság, illetőleg átvevő intézmény előtt a jelen rendelet alapján folyó eljárás (kérelem jegyzőkönyvbe foglalása, megkeresések továbbítása, szükséges felvilágosítás stb.) az egyezmény 9. cikkének 3. bekezdése értelmében illetékmentes.

19. § A jelen rendeletet az 1957. évi augusztus hó 23. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

1

Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

2

Az 1. § (1) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § a)–b) pontja, a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. [Az 1. § (1) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

3

[A 2. § (1) bekezdésében az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „helyi bíróságnál (városi, kerületi bíróságnál, a továbbiakban együtt: helyi bíróságnál)” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál (kerületi bíróságnál, a továbbiakban együtt: járásbíróságnál)” szöveg lép, nem vezethető át.]

4

Az 1983: 25. törvényerejű rendelet 1. §-ának megfelelő szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdése az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (4) bekezdése az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 3. §-ban az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § b) pontjával elrendelet módosítás, amely szerint a helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg lép, nem vezethető át.

9

A 3. § (1) bekezdése az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 4. § a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 5. § (1) bekezdése az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 5. § (2) bekezdése az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 6. § (3) bekezdése a 7/1961. (XII. 23.) IM rendelet 2. §-a, az 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § e) pontja, a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. [A 6. § (3) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak,” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszternek,” szöveg lép, nem vezethető át.]

16

A 7. § a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 8. § (1) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 8. § (2) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § f) pontja szerint módosított szöveg. [A 8. § (2) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

19

A 8. § (3) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § b) és g) pontja, a 9/2020. (VII. 8.) IM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg. [A 8. § (3) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

20

[A 8. § (4) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

21

A 9. § (1) bekezdését a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 9. § (2) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § i) pontja és h) pontja, a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg. [A 9. § (2) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek” szöveg lép, nem vezethető át.]

23

A 9. § (3) bekezdését a 7/1961. (XII. 23.) IM rendelet 3. §-a iktatta be, szövege az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § b) pontja, a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. [A 9. § (3) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

24

A rendelet 10.§-át a 17/1991. (XII. 21.) IM rendelet 6.§-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 11. § (1) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § b) és e) pontja szerint módosított szöveg. [A 11. § (1) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

26

A 11. § (2) bekezdése a 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 11. § (3) bekezdése a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 11. § (4) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § h)–i) pontja szerint módosított szöveg. [A 11. § () bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek” szöveg lép, nem vezethető át.]

30

A 11. § (5) bekezdését a 7/1961. (XII. 23.) IM rendelet 5. §-a iktatta be, szövege az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § b) pontja és h) pontja szerint módosított szöveg. [A 11. § (5) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

31

A 12. § (1) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 12. § (2) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 12. § (3) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § b) pontja és i) pontja szerint módosított szöveg. [A 12. § (3) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át. A 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek” szöveg lép, nem vezethető át.]

34

A 12. § (4) bekezdése a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 12. § (5) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § i) pontja szerint módosított szöveg. [A 12. § (5) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek” szöveg lép, nem vezethető át.]

36

A 13. § (1) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § b) és e) pontja szerint módosított szöveg. [A 13. § (1) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

37

A 13. § (2) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 13. § (3) bekezdése a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 13. § (4) bekezdése az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § h)–i) pontja szerint módosított szöveg. [A 13. § (4) bekezdésének a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek” szöveg lép, nem vezethető át.]

40

A 14. § a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 15. § a 7/1961. (XII. 23.) IM rendelet 6. §-ával megállapított, és az időközi változásnak megfelelően módosított szöveg. [A 15. § 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint hatályát veszti az „[a 2/1958. (II. 16.) IM rendeletnek a 3/1961. (XI. 25.) IM rendelet 1. §-ával módosított 2. §-a, valamint 8. §-a]” szövegrész, nem vezethető át.

42

A 16/1976. (XII 31.)IM rendeletet hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet.

43

A 17. § az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § a)–b) és j) pontja, a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. [A 17. §-nak a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

44

A 18. § az 50/2012. (XII. 4.) KIM rendelet 1. § a)–b) pontja és h) pontja, a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. [A 18. §-nak a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelt módosítása, amely szerint a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg lép, nem vezethető át.]

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás