• Tartalom
Oldalmenü

1958. évi 24. törvényerejű rendelet

a Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi október hó 1-én kelt egyezmény kihirdetéséről1

2017.12.12.

(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratának letétbe helyezése Párizsban, 1956. évi augusztus 24-én megtörtént. Az egyezmény XXXIV. cikkében említett tizenhatodik megerősítő okirat letétbe helyezésének időpontja: 1958. április 28.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi október hó 12-én kelt egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„ EGYEZMÉNY
Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítéséről
A jelen Egyezményben részt vevő Államok attól az óhajtól vezérelve, hogy nemzetközi síkon oldják meg a mérőműszerek használatával kapcsolatos műszaki és igazgatási feladatokat, és annak tudatában, hogy erőfeszítéseik egybehangolása ennek elérésére mennyire fontos, megállapodtak abban, hogy Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezetet létesítenek, amely az alábbiakban van meghatározva:
A Szervezet célja
I. cikk
Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesül.
E Szervezet célja:
1. hogy adatszolgáltatási és tájékoztatási központot létesítsen
- egyrészt a törvényes szabályozás alá vont vagy vonható mérőműszerek hitelesítésével és ellenőrzésével foglalkozó különböző nemzeti mérésügyi szervezetekre vonatkozóan;
- másrészt az említett mérőműszerekre vonatkozóan, felépítésük, szerkezetük és felhasználásuk szempontjából;
2. hogy lefordítsa és kiadja a mérőműszerekre és azok felhasználására vonatkozó, a különböző Államokban hatályos törvényes jogszabályok szövegét, a jogszabályok teljes megértéséhez szükséges ezen Államok alkotmány- és államközigazgatási jogán alapuló magyarázatokkal;
3. hogy meghatározza a hivatalos mérésügy általános alapelveit;
4. hogy a módszerek és szabályzatok egységesítése céljából tanulmányozza a hivatalos mérésügy törvényhozási és jogszabályi jellegű azon feladatait, amelyeknek megoldása nemzetközi érdekű;
5. hogy a mérőműszerek és azok felhasználása tekintetében törvénytervezetet és szabályzatmintákat dolgozzon ki;
6. hogy a mérőműszerek hitelesítésével és ellenőrzésével foglalkozó szolgálat szakmai megszervezése tekintetében tervezetmintát dolgozzon ki;
7. hogy rögzítse azokat a szükséges és elegendő jellemzőket és minőséget, amelyeknek a mérőműszerek meg kell hogy feleljenek avégből, hogy azokat a tag Államok jóváhagyhassák, és hogy azoknak használata nemzetközi síkon ajánlható legyen;
8. hogy elősegítse a kapcsolatokat a súly- és mértékügyi szolgálatok, vagy a Szervezet minden tag Államában a hivatalos mérésüggyel megbízott egyéb szervezetek között.
A Szervezet összetétele
II. cikk
A Szervezet tagjai a jelen Egyezményben részt vevő Államok.
III. cikk
A Szervezet:
- hivatalos mérésügyi nemzetközi értekezletből;
- hivatalos mérésügyi nemzetközi bizottságból;
- hivatalos mérésügyi nemzetközi irodából
áll, amelyek az alábbiakban vannak meghatározva.
A hivatalos mérésügyi nemzetközi értekezlet
IV. cikk
Az értekezlet célja:
1. hogy tanulmányozza a Szervezet céljaival kapcsolatos kérdéseket és határozatokat hozzon rájuk vonatkozóan;
2. hogy biztosítsa a Szervezet munkáinak elvégzésére hivatott vezető szervek felállítását, és hogy megválassza a bizottság tagjait, vagy hogy jóváhagyja azok kooptálását;
3. hogy tanulmányozza és jóváhagyja a jelen Egyezmény értelmében létesített különböző hivatalos mérésügyi szervek által végzett munkák eredményeként beküldött beszámolókat.
Az Államok belső törvényhozása, vagy államigazgatása hatáskörébe tartozó kérdések nem tartoznak az értekezlet jogkörébe, kivéve, ha ezt az érdekelt állam kifejezetten kéri.
V. cikk
A jelen Egyezményben részt vevő Államok az értekezleten mint tagok vesznek részt, abban úgy vannak képviselve, ahogyan ezt a VII. cikk előírja, és alá vannak vetve az Egyezmény által meghatározott kötelezettségeknek.
A tagoktól függetlenül, az értekezleten levelező tagokként részt vehetnek:
1. azok az Államok vagy területek, amelyek még nem tudnak, vagy nem kívánnak az Egyezményben részt venni;
2. azok a nemzetközi szervezetek, amelyek a Szervezet tevékenységével összefüggő tevékenységet folytatnak.
A levelező tagok nincsenek képviselve az értekezleten, de arra megfigyelőket küldhetnek ki, akiknek csak tanácskozási joguk van. Nem kell fizetniük a tag Államok járulékait, de viselniük kell azon szolgálatok szolgáltatási költségeit, amelyeket esetleg kérnek, valamint a Szervezet közleményeinek előfizetési díjait.
VI. cikk
A tag Államok kötelezik magukat, hogy eljuttatják az értekezlethez az összes tulajdonukban levő adatokat, amelyek véleményük szerint lehetővé teszik, hogy a Szervezet végrehajthassa a reáháruló feladatokat.
VII. cikk
A tag Államok az értekezlet üléseire legfeljebb három hivatalos képviselőt küldhetnek ki. Amennyiben lehetséges, ezek egyike országában a súly- és mértékügyi szolgálat, vagy más a hivatalos mérésüggyel foglalkozó szervezet még aktív tisztviselője legyen.
Közülük csak egynek van szavazati joga.
E küldötteknek nem kell „meghatalmazással” ellátva lenniük, kivéve, a Bizottság kérésére, különleges esetekben és meghatározott kérdésekre vonatkozóan.
Mindegyik Állam maga viseli az értekezlet kebelében való képviseletének terheit.
A bizottság azon tagjainak, akiket kormányuk nem küldött ki, jogukban van az üléseken tanácskozási joggal részt venni.
VIII. cikk
Az értekezlet határoz a tag Államoknak az I. cikkben meghatározott területekre vonatkozó közös lépései tekintetében.
Az értekezlet határozatai csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a jelenlevő tag Államok száma az összes tag Államok számának legalább egyharmad részét teszi ki, és ha azokra a leadott szavazatoknak legalább négyötöd része esett. A leadott szavazatok száma a jelenlevő tag Államok számának legalább négyötöd része kell hogy legyen.
Nem tekinthetők leadott szavazatoknak a tartózkodások és az üres vagy érvénytelen szavazólapok.
A határozatok a tag Államokkal azonnal közlendők, tájékoztatás, tanulmányozás és ajánlás céljából.
A tag Államok erkölcsi kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy e határozatokat a lehetőség szerint megvalósítják.
Minden olyan szavazásnál azonban, amely az értekezlet, a bizottság, az iroda szervezésére, vezetésére, igazgatására, belső szabályozására és bármely más hasonló kérdésre vonatkozik, az abszolút többség elegendő a szóban forgó határozat haladéktalan végrehajtásához, a jelenlevő tagok és a leadott szavazatok minimális száma pedig ugyanaz, mint fent. Annak a tag Államnak a szavazata, amelynek kiküldötte az elnök, egyenlő szavazatmegoszlás esetén döntő.
IX. cikk
Az értekezlet minden ülésszak tartamára saját kebeléből elnököt és két alelnököt választ, akik mellé titkári minőségben az Iroda igazgatója van rendelve.
X. cikk
Az értekezlet legalább hatévenként ül össze a bizottság elnökének, vagy ennek akadályoztatása esetén, az Iroda Igazgatójának hívására, amennyiben ilyen kérés merül fel a bizottság tagjainak legalább a felénél.
Az értekezlet, munkája befejezésekor, meghatározza legközelebbi ülésének helyét és időpontját, vagy pedig megbízza ezzel a Bizottságot.
XI. cikk
A Szervezet hivatalos nyelve a francia nyelv.
Mindazonáltal az értekezlet megengedheti egy vagy több más nyelv használatát is a munkálatok és viták folytatásához.
A hivatalos mérésügyi nemzetközi bizottság
XII. cikk
Az I. cikkben meghatározott feladatokat a hivatalos mérésügyi nemzetközi bizottság, az értekezlet munkaszerve végzi és folytatja.
XIII. cikk
A bizottság legfeljebb húsz különböző állampolgárságú tagból tevődik össze. Ezeket a tagokat az értekezlet választja meg a tag Államok állampolgárai közül, fenntartva országuk kormányának beleegyezését.
A megválasztott tagok a mérőműszerekkel foglalkozó szolgálat tényleges alkalmazottai, vagy pedig olyan személyek kell hogy legyenek, akik tényleges hivatali feladatokat látnak el a hivatalos mérésügy terén.
A megválasztott tagok a bizottság rendelkezésére bocsátják tapasztalataikat, tanácsaikat és munkájukat, de nem kötelezik sem kormányukat, sem igazgatásukat.
A tagokat hatéves időszakra választják és újraválaszthatók. Ha azonban megbízatásuk az értekezlet két ülésszaka közé eső időszakban lejárna, az önmagától meghosszabbodik a legközelebbi ülésszakig.
A megválasztott tagok megszűnnek a bizottság tagjai lenni, ha már nem felelnek meg a jelen cikkben meghatározott feltételeknek.
A bizottság minden tagját, aki két egymás után következő ülésszakról távol van, anélkül, hogy kimentené vagy képviseltetné magát, a második ülésszaktól fogva lemondottnak kell tekinteni.
Ha az értekezlet a bizottság első megalakulása idején nem tudta kijelölni az összes tagokat, vagy pedig elhalálozás, lemondás vagy a mandátum megszűnése miatt üresedések következtek be, a bizottság behívás útján egészítheti ki magát. A behívott tagok kinevezése csak az értekezlet hozzájárulása után válik véglegessé, fenntartva országuk kormányának beleegyezését. Megbízatásuk ugyanakkor jár le, mint az értekezlet által közvetlenül megválasztott tagoké.
A bizottság tagjai hivatalból tanácskozási joggal vesznek részt az értekeztet ülésein. Az értekezletre kiküldött kormányképviselők egyike is megválasztható.
Az elnök a bizottság üléseire tanácskozási joggal minden olyan személyt meghívhat, akinek részvételét hasznosnak látja.
XIV. cikk
Azoknak a természetes személyeknek, akik a méréstudományban, vagy a mérőeszköziparban szerepet visznek, vagy a bizottság régi tagjai, a bizottság határozatával a tiszteletbeli tag címet adományozhatja. Ezek a személyek az üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt.
XV. cikk
A bizottság saját kebeléből elnököt, első és második alelnököt választ hatéves időszakra; ezek újraválaszthatók. Ha azonban megbízatásuk a bizottság két ülésszaka közé eső időközben lejárna, az önmagától meghosszabbodik a legközelebbi ülésszakig. Az iroda igazgatója titkári minőségben melléjük van rendelve.
A bizottság bizonyos feladatokat elnökére ruházhat át. Az elnök végzi a bizottság által rábízott tennivalókat és helyettesíti a bizottságot sürgős határozatok esetében. Az elnök döntéseit a bizottság tagjainak tudomására hozza és a legrövidebb időn belül beszámol nekik.
Amennyiben a bizottságban és a vele kapcsolatos szervezetekben közös érdekű kérdések merülhetnek fel, az elnök képviseli a bizottságot ezekben a szervezetekben.
Az elnök távolléte akadályoztatása, megbízatásának megszűnése, lemondása, vagy elhalálozása esetén helyettesítéséről az első alelnök gondoskodik.
XVI. cikk
A bizottság legalább kétévenként ül össze az elnök, vagy ennek akadályoztatása esetén az iroda igazgatójának összehívására, amennyiben a bizottság tagjainak legalább a felénél ilyen kérés merül fel.
Különleges ok hiányában a rendes ülésszakot abban az országban tartják, ahol az iroda székhelye van.
A tájékoztató üléseket azonban meg lehet tartani a különböző tag Államok területén.
XVII. cikk
A bizottság azon tagjai, akik akadályoztatva vannak egy ülés részvételén, megbízhatják szavazatukkal egy tagtársukat, aki ilyenkor az ő képviselőjük. Ilyen esetben ugyanaz a tag a sajátjával együtt legfeljebb még két másik szavazatot adhat le.
A határozatok csak abban az esetben érvényesek, ha a jelenlevők és a képviseltek száma a bizottság tagjaiként megválasztott, vagy kooptált személyek számának legalább háromnegyed részét teszi ki, és ha a javaslat a leadott szavazatoknak legalább négyötöd részét kapta meg. A leadott szavazatok száma az ülésen részt vevők és képviseltek számának legalább négyötöd részét kell hogy kitegye.
Nem tekinthetők leadott szavazatoknak a tartózkodások és az üres vagy érvénytelen szavazólapok.
Az ülésszakok közti időközben és bizonyos különleges esetekben a bizottság levelezés útján tanácskozhat.
Az így elfogadott határozatok csak abban az esetben érvényesek, ha a bizottság összes tagjait felszólították véleményük beküldésére és ha a határozatokat a leadott szavazatokkal egyhangúlag elfogadták, feltéve, hogy a leadott szavazatok száma a megválasztott vagy behívott tagok számának legalább kétharmad részét teszi ki.
Nem tekinthetők leadott szavazatoknak a tartózkodások és az üres, vagy érvénytelen szavazólapok. Ha az elnök által megadott határidőre válasz nem érkezik, ez a szavazattól való tartózkodásnak tekintendő.
XVIII. cikk
A bizottság a különleges tanulmányokat, a kísérleti kutatásokat és a laboratóriumi munkákat a tag Államok illetékes szervezeteire bízza, miután azok formaszerű beleegyezését előzetesen megkapta. Amennyiben ezek a feladatok bizonyos költségeket igényelnek, megegyezés alapján döntik el, hogy milyen arányban vállalja a Szervezet ezeket a költségeket.
Az iroda igazgatója egyezteti és gyűjti össze az összes munkákat. A bizottság állandó vagy ideiglenes jelleggel bizonyos feladatokat bízhat munkacsoportokra, vagy műszaki vagy jogi szakértőkre, akik az általa meghatározott feltételek mellett működnek. Ha e feladatok bizonyos díjazásokat vagy megtérítéseket tesznek szükségessé, a bizottság határozza meg azok összegét.
Az iroda igazgatója látja el a munkacsoportok vagy szakértőcsoportok titkársági munkáit.
A hivatalos mérésügyi nemzetközi iroda
XIX. cikk
Az értekezlet és a bizottság tevékenységét a bizottság igazgatása és ellenőrzése alá helyezett hivatalos mérésügyi nemzetközi iroda intézi.
Az irodának kell előkészíteni az értekezlet és a bizottság üléseit, neki kell megteremtenie az összeköttetést e szervek különböző tagjai között, és neki kell fenntartani a kapcsolatokat a tag Államokkal, vagy a levelezőkkel és azok érdekelt szerveivel.
Ugyancsak az iroda feladata az I. cikkben meghatározott tanulmányok és munkák végrehajtása, valamint a jegyzőkönyvek megszerkesztése és a tag Államokkal díjmentesen megillető tájékoztató közlemények kiadása.
Az iroda tölti be az I. cikkben említett adatszolgáltatási és tájékoztatási központ szerepét.
A bizottság és az iroda intézi az értekezlet határozatainak végrehajtását.
Az iroda nem végez sem kísérleti kutatásokat, sem laboratóriumi munkákat. Bizonyos készülékek szerkezetének és működésének tanulmányozása céljából azonban megfelelően felszerelt bemutató termekkel rendelkezhet.
XX. cikk
Az iroda igazgatási székhelye Franciaországban van.
XXI. cikk
Az iroda személyzete a bizottság által kinevezett igazgatóból és munkatársakból, valamint állandó vagy ideiglenes jellegű alkalmazottakból és hivatalnokokból áll, akiket az igazgató vesz fel.
Az iroda személyzete, és amennyiben ilyenek vannak, a XVIII. cikkben említett szakértők díjazásban részesülnek. Fizetést, bért vagy napidíjat kapnak, amelynek összegét a bizottság határozza meg.
Az igazgatóra, a munkatársakra és az alkalmazottakra vagy hivatalnokokra vonatkozó szabályzatot különösen a felvétel, a munka, a munkafegyelem, a nyugdíjazás feltételei tekintetében a bizottság határozza meg.
Az iroda hivatalnokainak és alkalmazottainak kinevezését, elbocsátását vagy visszahívását az igazgató intézi; a bizottság által kinevezett munkatársakra vonatkozólag ily intézkedéseket csak a bizottság határozhat el.
Minden tag Állam országában egy tisztviselőt jelöl ki, akinek feladatát képezi, hogy biztosítsa az állandó kapcsolatot az irodával, és hogy összegyűjtse a megvizsgálandó kérdéseket. Azokban az országokban, amelyeknek állampolgárai között bizottsági tag van; ezt a személyt lehet egyidejűleg a fenti munkálatokkal megbízni.
XXII. cikk
Az igazgató a bizottság ellenőrzése alatt és utasításai szerint vezeti az iroda működését, amelynek felelősséggel tartozik, és amely számára minden rendes ülés alkalmával be kell mutatnia az ügyvitelről szóló beszámolót.
Az igazgató szedi be a bevételeket, készíti elő a költségvetést, kezel és utalványoz minden személyi és anyagi kiadást, és kezeli a pénzalapokat.
Az igazgató hivatalból az értekezlet és a bizottság titkára.
XXIII. cikk
A tag Államok kormányai kijelentik, hogy az irodát közhasznú intézménynek ismerik el, hogy annak polgári jogú személyisége van, és hogy az általában részesül mindazokban a kiváltságokban és kedvezményekben, amelyeket a minden tag Államban érvényben levő jogszabályok a kormányok közötti intézményeknek általánosságban megadnak.
Pénzügyi rendelkezések
Az értekezlet az ülésszakai közötti időközzel azonos költségvetési időszakra megállapítja:
- globális összegben a Szervezet működési kiadásainak fedezéséhez szükséges hiteleket;
- évi összegben a kötelező rendkívüli kiadások fedezésére és a bevételek elégtelensége esetén a költségvetés teljesítésének biztosítására tartalékolt hiteleket.
A hiteleket aranyfrankban állapítják meg. Az aranyfrank és a francia frank közötti paritást a Banque de France határozza meg.
A bizottság a költségvetési időszak folyamán tag Államokhoz fordulhat, ha úgy véli, hogy a Szervezet feladatainak elvégzése, vagy a gazdasági feltételek megváltozása okából a hitelek növelésére van szükség.
Ha az értekezlet a költségvetési időszak befejeztével nem ült össze, vagy nem tudott érvényesen határozni, a pénzügyi időszak a következő érvényes ülésig meghosszabbodik. Az eredetileg meghatározott hiteleket a meghosszabbítás tartamára arányosan növelni kell.
A bizottság a költségvetési időszak alatt az engedélyezett hitelek határai között meghatározza a működési kiadások összegét az ülésszakok közti idővel azonos költségvetési időszakra vonatkozóan. Ugyancsak ellenőrzi a rendelkezésre álló alapok befektetését.
Ha a bizottság a költségvetési időszak befejeztével nem ült össze, vagy nem tudott érvényesen határozni, az iroda elnöke és igazgatója dönt a lejárt költségvetési év egész, vagy részbeni költségvetésének a legközelebbi érvényes ülésszakig történő meghosszabbításáról.
XXV. cikk
Az iroda igazgatójának felhatalmazása van arra, hogy saját hatáskörében vállalja és fizesse ki a szervezet működésével járó kiadásait.
Nem tartozik hatáskörébe:
- rendkívüli kiadások rendezése;
- nem vonhatja le a tartalék hitelekből a költségvetés teljesítésének biztosításához szükséges összegeket;
- a bevételek hiánya esetében,
csak ha erre vonatkozólag megkapta a bizottság elnökének hozzájárulását.
A költségvetési feleslegek az egész költségvetési időszak folyamán felhasználhatók.
Az igazgató a költségvetéssel kapcsolatos ügyintézést köteles a bizottság elé terjeszteni, amely azt minden egyes ülésszakon ellenőrzi.
A költségvetési időszak befejezésekor a bizottság ellenőrzés céljából az értekezlet elé terjeszti a felhasználás mérlegét.
Az értekezlet meghatározza a költségvetési feleslegek rendeltetését. E feleslegek összege levonható a tag Államok tagdíjaiból, vagy hozzáadható a tartalékolt hitelekhez.
XXVI. cikk
A Szervezet kiadásait a következőkből kell fedezni:
1. a tag Államok évi tagdíjaiból.
A költségvetési időszakra eső teljes hozzájárulást az értekezlet által jóváhagyott hitelösszeg szerint kell meghatározni, figyelembe véve a 2. és 5. pontokban felsorolt bevételeket.
A megfelelő részesedések meghatározása szempontjából a tag Államok négy osztályba vannak sorolva, az anyaország és az általuk képviselt területek összlakossága szerint:
1. osztály - 10 milliós vagy ez alatti lakosság;
2. osztály - 10 millión felül, 40 millióig terjedő lakosság;
3. osztály - 40 millión felül, 100 millióig terjedő lakosság;
4. osztály - 100 millió feletti lakosság.
A lakosságszámot teljes millióra kell lefelé kerekíteni. Amennyiben valamely országban a mérőműszerek használati foka lényegesen kisebb az átlagosnál, ez az ország kérheti, hogy őt alacsonyabb osztályba sorolják, mint amilyenben lakosságának száma szerint lennie kellene.
Az osztályoknak megfelelően a részesedések aránya 1, 2, 4 és 8.
A tag Államok évi tagdíját a hozzájárulásnak a költségvetési időszak összes évei közötti egyenlő elosztása útján kell meghatározni.
Abból a célból, hogy kezdettől fogva biztonsági tartalékot lehessen képezni, amely a befolyt bevételek ingadozásainak kiegyenlítésére szolgál, a tag Államok előlegeket fizetnek az elkövetkező évi tagdíjukra. Az előlegek összegét és időtartamát az értekezlet állapítja meg.
Ha a költségvetési időszak befejezéséig az értekezlet nem tartott ülést, vagy nem hozott érvényesen határozatot, az évi hozzájárulások az értekezlet valamely érvényes ülésszakáig azonos mértékben meghosszabbodnak;
2. a kiadványok eladásának bevételéből és a levelező tagoknak adott szolgáltatások bevételeiből;
3. a pénztár tőkéjét képező összegek befektetésének jövedelmeiből;
4. a folyó költségvetési időszakra eső hozzájárulásokból és az újonnan csatlakozó Államok belépési díjaiból
- visszamenő hatályú hozzájárulásokból és a visszavett tag Államok belépési díjaiból - a tag Államok elmaradt tagdíjaiból, amelyeket megszakítás után ismét fizetnek;
5. támogatásokból, gyűjtésekből, adományokból vagy hagyományozásból és különböző bevételekből.
Különleges munkák elvégzésének lehetővé tétele céljából az egyes tag Államok rendkívüli támogatást nyújthatnak. Ezek nem tartoznak az általános költségvetésbe és azokat külön számlán kell vezetni.
Az évi hozzájárulásokat aranyfrankban kell megállapítani. Fizethetők francia frankban, vagy bármilyen átváltható devizában. Az aranyfrank és a francia frank közötti paritást a Banque de France állapítja meg és az alkalmazandó árfolyam a folyósítás napján érvényes árfolyam.
A hozzájárulásokat az év elején az iroda igazgatójának kell kifizetni.
XXVII. cikk
A bizottság pénzügyi szabályzatot állapít meg, amely a fenti XXIV. és XXVI. cikk általános előírásain alapszik.
XXVIII. cikk
Azt az Államot, amely a XXXVI. cikkben említett valamely időszakban a Szervezet tagjává válik, az időszak megszűnéséig terhelik a kötelezettségek; kötelezettségeinek mértéke csatlakozásának pillanatától fogva azonos a már meglevő tagok kötelezettségeivel.
Az új tag Állam a Szervezet vagyonának társtulajdonosává válik, és ezért az értekezlet által meghatározott belépési díjat kell fizetnie.
Évi tagdíját úgy kell kiszámítani, mintha a csatlakozási vagy a megerősítő okiratok letételének évét követő év január 1-jén lépett volna be. A folyó évre eső járuléka pedig az évi tagdíj annyi tizenketted része, amennyi a fennmaradó hónapok száma. Ez a befizetés nem változtatja meg a többi tag folyó évre előírt tagdíját.
XXIX. cikk
Minden olyan tag Államot, amely három egymás után következő év folyamán nem egyenlítette ki tagdíját, tagságáról hivatalból önként lemondottnak kell tekinteni és törölni kell a tag Államok jegyzékéből.
Az oly tag Államok helyzetét azonban, amelyek pénzügyi nehézségben vannak és ezért nem tudnak pillanatnyilag eleget tenni kötelezettségeiknek, az értekezlet felülvizsgálja és bizonyos esetekben haladékot vagy engedményeket adhat nekik.
Valamely tag Állam törlése folytán a bevételben előállott hiányt a XXIV. cikkben meghatározott módon létesített tartalékhitelből kell pótolni.
Az önként lemondott tag Államok és a hivatalból lemondottnak tekintett tag Államok minden társtulajdonosi jogukat elvesztik a Szervezet bármely vagyonára nézve.
XXX. cikk
Az önként lemondott tag Államot egyszerű kérésére újból fel lehet venni. Ebben az esetben új tag Államnak kell tekinteni, de belépési díjat csak akkor lehet kivetni, ha a lemondás több mint öt évvel előbb történt.
A hivatalból lemondottnak tekintett tag Államot egyszerű kérésére újból fel lehet venni, azzal a feltétellel, hogy rendezi a törlése pillanatában fennállott tagdíjhátralékát. Visszamenő tagdíjait a visszavételét megelőző évek tagdíjai alapján kell kiszámítani. Ennek következtében új tag Államnak tekintendő, de a belépési díjának kiszámításánál - az Értekezlet által meghatározott mértékben - figyelembe kell venni előzőleg fizetett tagdíjait.
XXXI. cikk
A Szervezet feloszlása esetén a cselekvő egyenleg - a felosztás időpontjában tagdíjhátralékban nem levő tag Államok más megegyezésének és a tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas személyzet szerződéses vagy szerzett jogainak fenntartásával - az Államok között, előző tagdíjfizetéseik teljes összegének arányában, felosztásra kerül.
Általános rendelkezések
XXXII. cikk
A jelen Egyezményt 1955. december 31-ig lehet aláírni a Francia Köztársaság külügyminisztériumában.
Az Egyezményt meg kell erősíteni.
A megerősítő okiratokat a Francia Köztársaság kormányánál kell letenni, amely minden aláíró Állammal közli a letétel időpontját.
XXXIII. cikk
Azok az Államok, amelyek nem írták alá az Egyezményt, a XXXII. cikk szerinti határidő leteltével csatlakozhatnak az Egyezményhez.
A csatlakozási okiratokat a Francia Köztársaság kormányánál kell letenni, amely az összes aláíró és csatlakozó kormányokkal közli a letétel időpontját.
XXXIV. cikk
A jelen Egyezmény a tizenhatodik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétele után harminc nappal lép hatályba.
Az Egyezmény minden olyan Államra nézve, amely az után az időpont után erősíti meg, vagy csatlakozik, harminc nappal a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétele után lép hatályba.
A Francia Köztársaság kormánya mindegyik Szerződő Féllel közli az Egyezmény hatálybalépésének időpontját.
XXXV. cikk
Minden Állam az aláírás, a megerősítés időpontjában vagy bármilyen más időpontbán a Francia Köztársaság kormányához címzett közlésben kijelentheti, hogy a jelen Egyezmény az általa a nemzetközi viszonylatokban képviselt egész területre vagy e terület egy részére nyer-e alkalmazást.
A jelen Egyezmény a közlésben megjelölt területre vagy területekre nézve azon időpont utáni harmadik naptól kezdve nyer alkalmazást, amelyben a Francia Köztársaság kormánya a közlést megkapta.
A Francia Köztársaság kormánya ezt a közlést eljuttatja a többi kormányhoz.
XXXVI. cikk
A jelen Egyezményt annak hatálybalépésétől számított tizenkét évre kötötték.
Az Egyezmény ezt követően hatéves időszakra marad érvényben, és azután újból ugyanennyi időre azok között a Szerződő Felek között, akik nem mondták fel legalább hat hónappal a határidő letelte előtt.
A felmondás a Francia Köztársaság kormányához intézett írásbeli jegyzékben történik, amely erről értesíti a Szerződő Feleket.
XXXVII. cikk
A Szervezetet az értekezlet határozatával fel lehet oszlatni, feltéve, hogy a küldöttek, a szavazás idején erre vonatkozó meghatalmazással rendelkeznek.
XXXVIII. cikk
Ha a jelen Egyezmény résztvevőinek száma tizenhat alá csökken, az értekezlet kikérheti a tag Államok véleményét arra vonatkozólag, hogy az Egyezményt megszűntnek tekintsék-e.
XXXIX. cikk
Az értekezlet ajánlásokat tehet a Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény módosítása tekintetében.
Minden Szerződő Fél, amely valamely módosításhoz hozzájárul, hozzájárulásáról írásban értesíti a Francia Köztársaság kormányát, amely hozzájárulásának és közlésének vételét a többi Szerződő Féllel közli.
A módosítás attól számított három hónap elteltével lép hatályba, hogy a Francia Köztársaság kormánya valamennyi Szerződő Fél hozzájárulásáról értesítést kapott. Amennyiben valamely módosítást az összes Szerződő Felek ily módon elfogadtak, a Francia Köztársaság kormánya erről az összes többi Szerződő Felet, valamint az aláíró kormányokat értesíti és tudomásukra hozza a hatálybalépés időpontját.
Valamely módosítás hatálybalépése után, egyetlen kormány sem erősítheti meg a jelen Egyezményt és nem csatlakozhat hozzá a módosítás elfogadása nélkül.
XL. cikk
A jelen Egyezmény francia nyelven egyetlen eredeti példányban készült, amelyet a Francia Köztársaság kormányának levéltárában kell elhelyezni; a francia kormány az Egyezményről hiteles másolatokat küld az összes aláíró és csatlakozó kormányoknak.”

3. §4 A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján, de az egyezmény életbelépésének (1958. május 28.) napján visszaható érvénnyel lép hatályba. Végrehajtásáról a mérésügyi hatóság gondoskodik.

1

A kihirdetés napja: 1958: augusztus 20.

2

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

3

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

4

A 3. § a 2017: CLXXIX. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.