1960. évi 5. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Lengyel Népköztársaság2 között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés kihirdetéséről3
2007.07.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Varsóban, az 1960. évi január hó 27. napján cserélték ki.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, Budapesten, 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződést a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa attól az óhajtól áthatva, hogy a két állam közötti együttműködés a kölcsönös jogsegélyforgalom területén is megerősödjék, elhatározták, hogy polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
(1) A Szerződő Felek állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaikat illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek állampolgárai.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell.
(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői polgári, családjogi és bűnügyekben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
(2) A (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.
(1) A jogsegélyforgalomban a Szerződő Feleknek a 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságai közvetlenül érintkeznek egymással, amennyiben a jelen Szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.
(2) A polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságok megkereséseiket a bíróságokhoz intézik, amennyiben a jelen Szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.
(1)4 A jogsegély kiterjed az egyes eljárási cselekmények teljesítésére, különösen ügyiratok és iratok beszerzésére és megküldésére, házkutatásra, személymotozásra, letartóztatásra, továbbá tárgyak lefoglalására, megküldésére és kiadására, felek, terheltek, tanúk, szakértők és az eljárásban részt vevő más személyek meghallgatásából álló bizonyításfelvételre, bírói szemle foganatosítására, valamint kézbesítési kérelmek elintézésére.
(2)5 A jogsegély a Szerződő Felek egyikének területén azon személyek tartózkodási helyének megállapítására is kiterjed, akik ellen a másik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező vagy ott tartózkodó személyek polgári, vagy családjogi igényekkel lépnek fel, továbbá azon személyek munkahelyének és jövedelme összegének megállapítására is, akik ellen tartási igényeket jelentenek be. Az ilyen kérelmek teljesítésének megkönnyítése céljából a megkereső Szerződő Fél minden rendelkezésre álló információt átad.
A jogsegély iránti megkeresés alakiságai
(1) A jogsegély iránti megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a megkereső hatóság megjelölését;
b) a megkeresett hatóság megjelölését;
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;
d) a felek és a terheltek családi és utónevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, állampolgárságát, foglalkozását, valamint a bűnügyekben - lehetőség szerint - a terheltek születési helyét és idejét, továbbá szüleik családi- és utónevét;
e) a jogi képviselők vagy védők nevét és címét;
f) a megkeresés tartalmát és a teljesítéséhez szükséges adatokat, bűnügyekben, továbbá a bűncselekmény leírását is.
(2) A Szerződő Felek a jogsegély iránti megkereséshez - szükséghez lépest - kétnyelvű űrlapokat használnak, amelyeknek a szövegét egymásnak kölcsönösen megküldik.
A megkeresések elintézésének módja
(1) A megkeresett hatóság a jogsegély iránti megkeresés teljesítésénél saját államának joga szerint jár el.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére a megkereső Szerződő Fél eljárási szabályait alkalmazza, ha ezek nem állnak ellentétben a megkeresett Szerződő Fél jogával.
(3) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt hivatalból megküldi az illetékes hatóságnak és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(4) Ha a megkeresésben megjelölt személy pontos címe nem ismeretes, vagy a megadott cím téves, a megkeresett hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a cím megállapítása iránt. Ha a cím nem állapítható meg, a megkeresett hatóság erről a megkereső hatóságot értesíti és a megkeresést egyidejűleg visszaküldi.
(5) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a jogsegély teljesítésének helyét és idejét.
(6) A megkeresett hatóság a jogsegély iránti megkeresés teljesítése után az iratokat a megkereső hatóságnak visszaküldi vagy közli a megkeresés teljesítésének akadályát.
A tanúk és szakértők védelme
(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki - tekintet nélkül állampolgárságára - a megkeresett Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenik, sem a büntetőeljárás tárgyát tevő bűntett, sem valamely oly más bűntett miatt, amelyet a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, büntetőeljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt a megkereső Szerződő Fél területén kiszabott büntetés végre nem hajtható.
(2) Megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a kihallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, egy héten belül nem hagyta el, jóllehet erre megvolt a lehetősége.
A jelen Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat aláírással és hivatalos pecséttel kell ellátni.
(1) A megkeresett hatóság a kézbesítés során saját államának jogát alkalmazza, feltéve, hogy a kézbesítendő irathoz a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot csak akkor kézbesíti a címzettnek, ha azt önként elfogadja.
(2) A kézbesítési kérelemnek tartalmaznia kell a címzett pontos címét és a kézbesítendő irat tárgyát.
(3) Ha az irat a kérelemben megjelölt címen nem kézbesíthető, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat egyidejű visszaküldése mellett értesíteni kell.
A kézbesítést a címzett aláírásával és keltezésével ellátott elismervénnyel vagy a megkeresett hatóság olyan bizonyítványával kell igazolni, amely a kézbesítés tényét, módját és időpontját igazolja.
(1) A megkeresett Szerződő Fél nem kéri a jogsegély teljesítésével felmerült költségek megtérítését. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegély teljesítésével saját területükön felmerült költségeket, ideértve különösen a bizonyítás lefolytatásával járó kiadásokat.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre kötelezett személytől behajtja, a befolyt összeg a behajtó Szerződő Felet illeti.
(1) A Szerződő Felek igazságügyminiszterei közvetlenül megküldik egymásnak a jelen Szerződés hatálybalépése után közzétett jogszabályok szövegét.
(2) A Szerződő Felek igazságügyminiszterei, illetőleg legfőbb ügyészei - kérelemre - közvetlenül tájékoztatják egymást az államukban hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint az igazságügyi hatóságok joggyakorlatáról.
Nyelvhasználat a jogsegélyforgalomban
(1) A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban saját nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.
(2) A jogsegélyforgalom megkönnyítése végett lehetőség szerint az iratokhoz és mellékleteihez olyan esetben is csatolni kell a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítást, amikor a jelen Szerződés rendelkezései ezt nem teszik kötelezővé.
A jogsegély megtagadható, ha teljesítése veszélyeztetné a megkeresett Szerződő Fél szuverenitását vagy biztonságát.
Saját állampolgárok meghallgatása
és részükre kézbesítés
(1) Az egyik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete a másik Szerződő Fél területén saját állampolgárai részére kézbesíthet, őket félként, tanúként vagy szakértőként kihallgathatja.
(2) Az (1) bekezdésben említett kézbesítésnél a kihallgatásnál kényszereszközök alkalmazásának nincs helye.
(1) Az egyik Szerződő Fél területén az erre illetékes hatóság által ügykörén belül megfelelő alakban kiállított vagy hitelesített és hivatalos pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához felülhitelesítésre nincs szükség.
(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiállított közokiratnak tekintendő okiratokat másik szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.
(1) A másik Szerződő Fél területén felhasználásra kerülő okiratok kiadmányait, másolatait és kivonatait vagy annak a hatóságnak kell hitelesítenie, amely az okiratot készítette, illetőleg kiállította, vagy az állami közjegyzőnek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a jogsegély iránti megkeresésre megküldött bírósági iratok kiadmányaira, másolataira és kivonataira.
(2) Ha az okiratot kiállító hatóság már megszűnt, a kiadmányt, a másolatot, illetőleg a kivonatot az a hatóság állítja ki és hitelesíti, amelynek az okiratot megőrzésre átadták.
Személyállapotra vonatkozó és egyéb okiratok
megküldése
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak a jelen Szerződés hatálybalépése után a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozóan foganatosított anyakönyvi bejegyzésekről készült másolatokat. A másolatok megküldése negyedévenként díjmentesen, diplomáciai úton történik.
(2) A Szerződő Felek egymás bíróságainak, állami közjegyzőinek, valamint egyéb hatóságainak megkeresésére hivatalos használatra díjmentesen megküldik az anyakönyvi másolatokat, valamint egymás állampolgárainak személyi jogait érdekeit érintő egyéb okiratokat. A Szerződő Felek hatóságai ezekben az ügyekben közvetlenül érintkeznek.
(3) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai anyakönyvi kivonatok vagy a másik Szerződő Fél területén levő egyéb okiratok kiállítása iránti kérelmeiket közvetlenül a másik Szerződő Fél illetékes anyakönyvi hivatalához vagy más illetékes hatóságához intézhetik. Ezek a hatóságok a kért okiratokat a saját államuknak a másik Szerződő Fél területén levő diplomáciai vagy konzuli képviseletéhez küldik meg abból a célból, hogy a külképviseleti hatóságok azokat - a megfelelő illetékek lerovása után - a kérelmezőknek kézbesítse.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél anyakönyvi hivatala anyakönyvbe a másik Szerződő Fél állampolgárának személyállapotára vonatkozó adatot utólag jegyez be vagy igazít ki, e Szerződő Félnek az utólagos bejegyzést vagy kiigazítást tartalmazó anyakönyvi másolatot meg kell küldeni.
(2) A Szerződő Felek megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi állapotát érintő bírósági vagy államigazgatási határozatok másolatát. Ezekben fel kell tüntetni az állampolgárságra vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben az okiratok megküldése negyedévenként díjmentesen, diplomáciai úton történik.
A devizajogszabályok alkalmazása
Ha a jelen Szerződés végrehajtása során az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére pénzösszeget vagy egyéb devizaértéket kell átutalni, az átutalásra az előbbi Szerződő Félnek a devizajogszabályait kell alkalmazni.
Jogsegély polgári és családjogi ügyekben.
A költségekre vonatkozó rendelkezések
Perköltségbiztosíték alóli mentesség
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép - feltéve, hogy valamelyik Szerződő Fél területén lakik -, nem köteles perköltségbiztosítékot adni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti a Szerződő Felek állampolgárait, ha oly állam területén laknak, amellyel a kedvezményt nyújtó Szerződő Félnek kölcsönös végrehajtást biztosító szerződése van.
A költségek tárgyában hozott határozatok
végrehajtása
(1) Ha a 21. cikk alapján perköltségbiztosíték letétele alól mentes felet az eljárási költségek viselésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága - a fél kérelmére - az eljárási költségek tárgyában hozott határozatot költség- és illetékmentesen hajtja végre (látja el végrehajthatósági záradékkal).
(2) Eljárási költségnek kell tekinteni a jogerő igazolásával, a fordítással és hitelesítéssel felmerült költségeket is.
(3) A költségeket megállapító végzést is az (1) bekezdés szerinti határozatnak kell tekinteni.
(1) A 22. cikk értelmében a költségekről szóló határozat végrehajtása (végrehajthatósági záradékkal ellátása) tárgyában határozó bíróság a felek meghallgatása nélkül dönt és csupán azt vizsgálja, hogy
a) a határozat jogerejét igazolták-e,
b) csatolták-e a bírói határozatnak az eljárási költségekre vonatkozó részéről, valamint a jogerő igazolásáról készített hiteles fordítást.
A másik Szerződő Fél területén a végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelmet elő lehet terjeszteni
a) annál a bíróságnál, amely a költségekre vonatkozó határozatot hozta, vagy annál, amely az ügyben elsőfokon határozott; a bíróság a kérelmet a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított módon küldi meg a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának;
b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes.
(1) A le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek behajtása úgy történik, hogy annak a Szerződő Félnek az ügyben első fokon eljáró bírósága, amelynek területén az illetékek és költségek felmerültek, megkeresi a másik Szerződő Fél bíróságát, hogy ezeket hajtsa be. A megkeresett bíróság foganatosítja a végrehajtást és a behajtott összeget a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének rendelkezésére bocsátja.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az illetékek és a költségek tárgyában hozott határozatot,
b) igazolást arról, hogy a kérelem alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedett,
c) az a) és b) pontokban megjelölt okiratok hiteles fordítását.
(3) A 23. cikk (2) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben említett okiratok fordítási költségére is megfelelően alkalmazni kell.
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a peres ügyekben, valamint a nemperes, így különösen a végrehajtási eljárás során a költség- és illetékmentesség, az illetékfeljegyzési jog, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek.
(2) Ha a fél az egyik Szerződő Fél joga szerint költség- és illetékmentesség, vagy illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesül, ez minden olyan perbeli cselekménynél is megilleti őt, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.
(1) A kérelmező személyi, családi, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek a lakó- vagy ennek hiányában tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli képviselete állíthatja ki.
(3) Az a bíróság, amely a költségmentesség megadásáról határoz, a 3. cikkben meghatározott módon további felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára, akinek az egyik Szerződő Fél területén van lakó- vagy tartózkodási helye, a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költség- és illetékmentesség, az illetékfeljegyzési jog vagy az ingyenes jogi képviselet kedvezményében kíván részesülni, eziránti kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság6 előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. A bíróság a jegyzőkönyvet a 27. cikk (1) vagy (2) bekezdésében megjelölt bizonyítvánnyal, valamint a fél által benyújtott egyéb mellékletekkel együtt a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához küldi meg. A 6. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezést ebben az esetben is alkalmazni kell.
(2) A jegyzőkönyvhöz és mellékleteihez a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelő fordítást kell csatolni.
(3) A költségmentesség megadása iránti kérelemmel együtt a kereset vagy az eljárás megindítására irányuló egyéb kérelem is jegyzőkönyvbe mondható.
Jogképesség és cselekvőképesség
(1) A természetes személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.
(2) A jogi személy jogképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amely szerint megalakult.
Eltűntnek és holtnak nyilvánítás
(1) Valamely személy eltűntnek nyilvánítására vagy holtnak nyilvánítására, illetőleg a halál tényének megállapítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életbenlétére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatósága másik Szerződő Fél állampolgárát eltűntnek, illetőleg holtnak nyilváníthatja, valamint halálának tényét megállapíthatja, ha
a) a kérelmet olyan személy terjeszti elő, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingó vagy ingatlan vagyonára örökjogi igényt kíván érvényesíteni,
b) a kérelmet az eltűnt házastársa terjeszti elő, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor az előbbi Szerződő Fél területén lakik.
(1) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek hatósága előtt a házasságot megkötötték.
A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra a hazai joga irányadó.
A házastársak személyes és vagyoni viszonyai
(1) Ha a házastársak állampolgársága azonos, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az eljárás megindításakor a házastársak az állampolgárai. Amennyiben a házastársak az eljárás megindításakor a másik Szerződő Fél területén laknak, akkor ennek a Szerződő Félnek a bírósága is eljárhat.
(2) Ha az eljárás megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén közös lakóhelyük van vagy legutoljára volt.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a házastársaknak egyik Szerződő Fél területén sincs és nem is volt közös lakóhelye, mindkét Szerződő Fél bíróságának van joghatósága. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.
A házasság létezésének,
illetőleg nem létezésének megállapítása, valamint a házasság felbontása
és érvénytelenné nyilvánítása
(1) A házasság létezésének, illetőleg nem létezésének megállapítására, felbontására és érvénytelenné nyilvánítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a kereset benyújtásakor a házastársak állampolgárai. Ha a házastársak a másik Szerződő Fél területén laknak, ennek a Szerződő Félnek a bíróságai is eljárhatnak.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárai a házasságot a másik Szerződő Fél hatósága előtt kötötték, a házasságot akkor lehet érvénytelenné nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka mind annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek hatósága előtt a házasságot kötötték, mind a házastársak hazai joga szerint fennáll.
(3)8 Ha a házasság létezésének, illetőleg nem létezésének megállapítására, felbontására vagy érvénytelenné nyilvánítására irányuló kereset előterjesztésekor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, akkor annak a Szerződő Fél bíróságának van joghatósága és annak a jogát kell alkalmazni, melyek területén a házastársaknak közös lakóhelye van, vagy legutoljára volt.
(4)9 Ha a (3) bekezdésben említett esetben a házastársaknak egyik Szerződő Fél területén sincs és nem is volt közös lakóhelye, mindkét Szerződő Fél bíróságának van joghatósága. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.
A szülők és gyermekek közötti jogviszony
A szülők és gyermekek közötti jogviszonyra - ideértve a származás megállapítását, valamint a származás vélelmének megdöntését - annak a Szerződő Félnek jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára. Ha a gyermek a másik Szerződő Fél területén lakik és számára ennek joga kedvezőbb, ezt kell alkalmazni.
A 34. cikkben említett jogviszonyokra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, melynek állampolgára a gyermek, vagy annak, amelynek területén a gyermek lakóhelye van.
A szülőtartási igényekre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a tartásra jogosult lakóhelye van.
(1) A gyermek örökbefogadására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az örökbefogadó - az örökbefogadás idején - állampolgára.
(2) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél, az örökbefogadó pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadáshoz - amennyiben erre a gyermek hazai joga szerint szükség van - be kell szerezni a gyermek hozzájárulását, továbbá a törvényes képviselőjének, valamint a gyermek hazája illetékes gyámhatóságának a hozzájárulását is.
(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, az örökbefogadásnak meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél jogszabályainak.
(4) Az örökbefogadásra irányuló eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökbefogadó - az örökbefogadás idején - állampolgára. A jelen cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben annak a hatóságnak van joghatósága, amelynek a területén a házastársak közös lakóhelye van, vagy legutoljára volt. (5) Az előző bekezdések rendelkezéseit az örökbefogadás megszüntetésére is megfelelően alkalmazni kell.
(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben a jelen Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és annak a Szerződő Félnek hatóságai járnak el, amelynek a gyámság vagy gondnokság alá helyezendő személy állampolgára.
(2) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy a gondnokot kirendelte.
(3) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.
(4) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának gyámjául vagy gondnokául a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámi, illetőleg gondnoki tisztet el kell látnia és kirendelése legjobban megfelel a gyámolt, illetőleg gondnokolt érdekének.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára érdekében, akinek a lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos intézkedések szükségesek, ennek a Szerződő Félnek a hatósága erről a szóban levő személy hazai hatóságát haladéktalanul értesíti.
(2) Halasztást nem tűrő esetekben a másik Szerződő Fél hatósága megfelelő ideiglenes intézkedéseket tehet, ezekről azonban a szóban levő személy hazai hatóságát haladéktalanul értesítenie kell. Az ideiglenes intézkedések addig maradnak hatályban, amíg a hazai hatóság eltérő határozatot nem hoz.
(1) A hazai hatóság felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy olyan személy érdekében, akinek a lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, a gyámságot vagy gondnokságot gyakorolja, illetőleg bizonyos intézkedéseket tegyen. A megkeresett hatóság a tett intézkedésekről a megkereső hatóságot a jelen Szerződés 3. cikkében meghatározott módon értesíti.
(2) A gyámsági vagy gondnoksági jogkör átruházása folytán eljáró hatóság saját államának jogát alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára. Ez a hatóság személyállapotot érintő határozatok hozatalára nem jogosult, megadhatja azonban a gyámolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.
A gondnokság alá helyezésre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és e tekintetben annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek a gondnokság alá helyezendő személy állampolgára.
Ha az egyik Szerződő Fél hatósága azt állapítja meg, hogy a gondnokság alá helyezés feltételei a másik Szerződő Fél olyan állampolgárára vonatkozóan állnak fenn, akinek lakó- vagy tartózkodási helye a kérdéses hatóság területén van, erről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát értesíti. Ha az értesített hatóság közli, hogy a további intézkedések megtételét e személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes hatóságnak engedi át, vagy három hónapon belül nem nyilatkozik, a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes hatóság a gondnokság alá helyezésre irányuló eljárást a saját államának joga szerint lefolytathatja, feltéve, hogy a gondnokság alá helyezés oka annak a Szerződő Félnek a joga szerint is fennáll, amelynek ez a személy állampolgára. A gondnokság alá helyezésről szóló határozatot meg kell küldeni a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.
Halasztást nem tűrő esetekben a gondnokság alá helyezendő személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes hatóság a személynek vagy vagyonának védelmére ideiglenes intézkedéseket tehet akkor is, ha ez a személy a másik Szerződő Fél állampolgára. A vonatkozó határozat másolatát meg kell küldeni annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága részére, amelynek ez a személy állampolgára. Ha ennek a Szerződő Félnek hatósága másként határoz, ezeket az intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni.
A 40. és 41. cikkek rendelkezéseit gondnokság alá helyezés megszüntetésére megfelelően alkalmazni kell.
A jogcselekmények alakiságai
(1) A jogcselekmények alakiságaira azt a jogot kell alkalmazni, amely magára a jogcselekményre irányadó, elegendő azonban a jogcselekmény helyén hatályos jog alkalmazása is.
(2) Az ingatlanokra vonatkozó jogcselekmények alakiságaira az ingatlan fekvésének helye szerinti állam joga irányadó.
Ingatlanok tekintetében alkalmazandó jog
és joghatóság
(1) Az ingatlanokra vonatkozó ügyekben, ideértve a bérleti és haszonbérleti ügyeket is, annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a területén az ingatlan fekszik. A korlátozott dologi jogok tekintetében is annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságai járnak el, amelynek területén az említett jogokkal megterhelt vagy megterhelendő ingatlan fekszik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat házassági vagyonjogi és öröklési ügyekben nem kell alkalmazni.
Szerződéses kötelezettségek
(1) A Szerződő Felek állampolgárai a szerződéses kötelezettségeikből származó jogviszonyokra irányadó jogot maguk választják meg.
(2) Ha ilyen jogválasztás nem történt, a szerződéses kötelezettségekre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a szerződést megkötötték.
(3) A Szerződő Felek állampolgárai szerződéses kötelezettségeikből eredő jogvitáikat - választásuk szerint - bármely Szerződő Fél bírósága elé vihetik. Ilyen választás hiányában azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melynek területén az alperes lakóhelye van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, melynek területén a felperes lakóhellyel rendelkezik, amennyiben a per tárgya, vagy az alperes vagyona is ezen a területen van.
Jogellenes cselekményekből eredő kötelezettségek
(1) A szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a károkozó cselekmény történt. Ha azonban a feleknek a másik Szerződő Fél területén van a lakóhelyük, akkor ennek a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni.
(2) A szerződésen kívül okozott kárból eredő jogvitákra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a károkozó cselekmény történt, vagy amelynek területén az alperes lakóhelye van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, melynek területén a felperes lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az alperes vagyona is ezen a területen van.
Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javakban való törvényes vagy végrendeleti öröklés, valamint a végrendeletek alkotása és visszavonása tekintetében a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek.
(1) Öröklési ügyekben annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél joga a területén levő hagyatéki javak tekintetében saját állampolgárainak öröklési jogát korlátozza, ezek a korlátozások a másik Szerződő Fél állampolgáraira is kiterjednek.
Ha a Szerződő Felek joga szerint a hagyaték az államra száll, az ingó hagyaték azt a Szerződő Felet illeti, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt a Szerződő Felet, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(1) A végintézkedés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtételekor állampolgára volt. Elegendő azonban, ha megtartják annak a helynek a jogszabályait, ahol a végintézkedést tették. Ugyanez vonatkozik a végintézkedés visszavonására is.
(2) A végintézkedés megtételére vagy visszavonására való képesség tekintetében annak a Szerződő Félnek joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt. Ugyanez a jog irányadó a végintézkedések fajaira is.
(3) Az akarathiánynak a végintézkedésre gyakorolt joghatását annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtétele idején állampolgára volt.
Joghatóság hagyatéki ügyekben
(1) Hagyatéki ügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek az örökhagyó a halálakor állampolgára volt. Az örökös kívánságára azonban - valamennyi ismert örökös beleegyezésével - annak a Szerződő Félnek a hatóságai is lefolytathatják az örökösödési eljárást, amelynek területén a hagyatékhoz tartozó valamennyi ingóság van. (2) Ingatlanhagyaték tekintetében azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.
Értesítés a halálesetekről
(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára meghal, a helyi hatóság a halálesetről haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét és közli mindazt, ami az örökösökre, hagyományosokra és azok lakó- vagy tartózkodási helyére, a hagyaték állagára és értékére, valamint a végintézkedésre vonatkozóan előtte ismeretes.
(2) Ha a hagyaték az egyik Szerződő Fél területén nyílik meg és kiderül, hogy az örökös vagy hagyományos a másik Szerződő Fél állampolgára, erről a helyi hatóság a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul értesíti.
A diplomáciai vagy konzuli képviselet jogköre
A diplomáciai vagy konzuli képviselet a másik Szerződő Fél területén saját állampolgárait a hagyatéki eljárásban, valamint az örökléssel kapcsolatos perekben ennek a Szerződő Félnek a hatóságai előtt külön meghatalmazás nélkül képviselheti, feltéve, hogy ezek az eljárásban nem vesznek részt és meghatalmazottat nem neveztek meg.
A végintézkedést tartalmazó okirat kihirdetése
(felbontása)
(1) A végintézkedést tartalmazó okiratot annak a Szerződő Félnek hatósága hirdeti ki (bontja fel), amelynek birtokában az okirat van. Az okirat másolatát, valamint a kihirdetésről készült jegyzőkönyv másolatát - kérelemre eredeti okiratot is - meg kell küldeni az örökhagyó illetékes hazai hatóságának.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásáról készült jegyzőkönyv tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(1) Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, köteles a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges intézkedéseket saját joga szerint megtenni. Ugyanez a kötelezettség terheli a Szerződő Felek illetékes hatóságait abban az esetben is, ha területükön olyan hagyaték nyílt meg, amelyben a másik Szerződő Fél állampolgára örökösként vagy hagyományosként érdekelt.
(2) A diplomáciai vagy konzuli képviseletet az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell; a képviselet az intézkedések foganatosításánál kiküldöttje vagy meghatalmazottja útján közreműködhetik. (3) Az örökhagyó hazai hatóságának megkeresésére az (1) bekezdés értelmében tett intézkedéseket meg kell szüntetni.
A hagyaték kiszolgáltatása
(1) Ha az ingó hagyatékot, vagy az ingó vagy ingatlan hagyatéki vagyontárgyak eladásából befolyt pénzösszeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után olyan örökösöknek vagy hagyományosoknak kell kiadni, akik a másik Szerződő Fél állampolgárai, a hagyatéki vagyontárgyakat vagy a befolyt pénzösszeget az örökösöknek vagy hagyományosoknak - amennyiben pedig ezek nem vettek részt az eljárásban vagy meghatalmazottat nem neveztek meg - a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének ki kell szolgáltatni.
(2) A hagyatéki vagyontárgyakat és a befolyt pénzösszeget az örökösöknek vagy hagyományosoknak akkor lehet kiszolgáltatni, ha
a) az örökhagyó hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban megállapított határidőn belül jelentettek be, amelynek területén a hagyatéki vagyon található; erre azonban nincs szükség, ha a hitelezők az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül nem bizonyították a szóban levő követeléseik jogosságát vagy nem igazolták, hogy igényük elbírálása az erre illetékes hatóság előtt folyamatban van;
b) az öröklési adót és illetéket kifizették vagy biztosították;
c) az illetékes hatóság - amennyiben erre szükség van - a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez, illetőleg a pénzösszeg átutalásához szükséges engedélyt megadta.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén halt meg és a halála után maradt ingó hagyaték értéke az utóbbi Szerződő Fél hatóságának értékelése szerint
a Magyar Népköztársaságban a 10 000 forintot,
a Lengyel Népköztársaságban a 10 000 zlotyt
nem haladja meg és a másik Szerződő Fél területén nem laknak öröklésre jogosult személyek, illetőleg ott képviselőjük nincsen, a hagyatéki ingóságokat hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül az örökhagyó hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének ki kell szolgáltatni. Mielőtt a hagyatéki ingóságokat az örökösök vagy hagyományosok részére kiadnák, a külképviseleti hatóság a hitelezők olyan követeléseit, amelyeket az örökhagyó halála után egy hónapon belül jelentettek be, kielégíti vagy biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegeket a Szerződő Felek jegyzékváltás útján megváltoztathatják. (3) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára átmenetileg tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a nála levő tárgyakat hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek ki kell szolgáltatni.
A határozatok elismerése és végrehajtása
Nem vagyonjogi ügyekben hozott határozatok
elismerése
(1) Az egyik Szerződő Fél hatósága által nem vagyonjogi ügyben hozott jogerős határozat a másik Szerződő Fél területén külön elismerési eljárás nélkül érvényes, ha a határozat jogerőre emelkedésekor legalább a felek egyike annak az államnak a polgára, amelynek a hatósága a határozatot hozta és a másik Szerződő Fél valamelyik hatósága nem hozott korábban ugyanebben az ügyben jogerős határozatot vagy a jelen Szerződés értelmében e Szerződő Fél hatóságának nincsen kizárólagos joghatósága.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a jelen Szerződés hatálybalépése előtt hozott határozatokra is alkalmazni kell.
Vagyonjogi ügyekben hozott határozatok
elismerése
Az egyik Szerződő Fél területén polgári és családjogi ügyekben vagyonjogi igények tekintetében a jelen Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős határozatokat a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni.
(1) Az 58. cikkben említett jogerős határozatokkal egy tekintet alá esnek a bírói egyezségek.
(2) A büntetőbíróságok határozatának a magánfél polgári jogi igényére vonatkozó részét az 58. cikk értelmében elismert határozatnak kell tekinteni.
A határozatok végrehajtása
(1) A hitelező kérelmére annak a Szerződő Félnek a bírósága, amelynek területén a végrehajtási eljárást meg kell indítani, a másik Szerződő Fél bírósága által hozott határozat végrehajtása iránt intézkedik (a határozatot végrehajthatósági záradékkal látja el), amennyiben a határozat végrehajtható és a végrehajtás (végrehajthatósági záradék megadása) megtagadásának a 63. cikkben megállapított okai nem forognak fenn.
(2) A kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál vagy a másik Szerződő Félnek a kérelem elintézésére illetékes bíróságánál kell benyújtani. Az első fokon eljárt bíróság a benyújtott kérelmet a 3. cikkben meghatározott módon a másik Szerződő Félnek az elintézésre illetékes bíróságához továbbítja.
(1) A végrehajtási eljárás megindítására (a végrehajthatósági záradékkal való ellátásra és a további végrehajtási eljárásra), valamint a végrehajtás elleni védekezés jogi eszközeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni. Ugyancsak ennek a Szerződő Félnek a joga állapítja meg a bíróság hatáskörét és illetékességét. Az adós a végrehajtási eljárás megindításáról (a végrehajthatósági záradék megadásáról) határozó bíróság előtt a védekezésnek azokat a jogi eszközeit is igénybe veheti, amelyek annak a Szerződő Félnek a joga szerint érvényesíthetők, amelynek a területén a határozatot hozták.
(2) Ha annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek bírósága a határozatot hozta, perújítás vagy rendkívüli perorvoslat következtében a végrehajtást felfüggesztették, a végrehajtást (a végrehajthatósági záradék megadását) a határozatot végrehajtó Szerződő Fél területén is fel kell függeszteni.
(3) Mielőtt a bíróság a végrehajtási eljárás megindítása (a végrehajthatósági záradék megadása) iránti kérelem felől határozna, a feleket nyilatkozattételre és hiánypótlásra hívhatja fel, továbbá meg is hallgathatja őket. Ezenkívül a bíróság felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, amely a határozatot hozta.
A végrehajtási eljárás megindítására (a végrehajthatósági záradék megadására) irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) az ítélet rendelkező részének kiadmányát a jogerőre emelkedés igazolásával együtt,
b) azoknak az okiratoknak hitelesített másolatát, amelyekből kitűnik, hogy az eljárásban részt nem vett adósnak az idézést vagy az eljárás megindításáról szóló egyéb értesítést kellő időben és kellő módon kézbesítették,
c) a kérelem és az a) és b) pontokban említett okiratok hiteles fordítását.
A bíróság a végrehajtási eljárás megindítását (a végrehajthatósági záradék megadását) megtagadja, ha
a) a végrehajtani kért határozat jogerejét nem igazolták,
b) az adós nem vett részt az eljárásban és nincs igazolva, hogy részére vagy meghatalmazottjának legalább egy alkalommal a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelő módon és kellő időben kézbesítették az idézést, illetőleg perképességének hiánya esetén nem volt képviselve,
c) a megkeresett Szerződő Fél bírósága ugyanazon Felek között, ugyanazon a jogalapon, ugyanazon igény tárgyában már jogerős határozatot hozott. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha azok a körülmények, amelyek alapján a korábbi határozat a szolgáltatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen megváltoztak.
A végrehajtási költségek megállapítására és behajtására annak a Szerződő Félnek a jogszabályai irányadók, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
Ha az egyik Szerződő Fél területén levő ingóságokat a másik Szerződő Fél állampolgárai részére kell kiadni, az ingóságok kivitelére az előbbi Szerződő Fél jogszabályai irányadók.
Ha mindkét Szerződő Félnek van joghatósága, és ugyanabban az ügyben mindkét Szerződő Fél hatósága előtt azonos felek között indul meg az eljárás, az a hatóság, amely előtt később indult meg, megállapítja illetékességének hiányát.
A büntetőeljárás felajánlása
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a másik Szerződő Fél felajánlására saját joguk szerint büntető eljárást indítanak azon állampolgáraik ellen, akik azzal gyanúsíthatók, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.
(2) Ha a bűncselekmény sértettje az egyik Szerződő Fél jogának megfelelően a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz a törvényben meghatározott határidőben büntetőjogi felelősségrevonásra tesz indítványt, az indítvány a másik Szerződő Fél területén is érvényes.
(3) Ha az átvett eljárás alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatban a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, és megfelelő kártérítési igényt terjesztett elő, ezt a sértett kérelmére a büntetőeljárás során figyelembe kell venni.
(1) A büntetőeljárás felajánlására vonatkozó megkeresésnek tartalmaznia kell a gyanúsított családi és utónevét, az azonosításához szükséges egyéb adatokat - beleértve az állampolgárságát is -, továbbá a tényállás leírását és a cselekmény jogi minősítését. Ezen kívül a megkereséshez csatolni kell:
b) az ügyiratokat, vagy azok hiteles másolatát;
c) az elkövetés helyén irányadó jog szerint a cselekményre alkalmazandó jogszabályok szövegét;
d) a büntetőeljárás megindítására és a kártérítésre vonatkozó indítványokat.
(2) Amennyiben a büntetőeljárás felajánlásának időpontjában a gyanúsított őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban van, intézkedni kell a megkeresett Szerződő Fél területére történő átszállítása iránt.
(3) A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet értesíteni az eljárást befejező határozatról. A megkereső Szerződő Fél kívánságára e határozat kiadmányát is meg kell küldeni.
Érintkezés kiadatási és a büntetőeljárás felajánlására irányuló ügyekben
A kiadatási és a büntetőeljárás felajánlására irányuló ügyekben a Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai, illetve Legfőbb Ügyészségei közvetlenül érintkeznek egymással.
Letartóztatottak ideiglenes átszállítása
(1) Ha a tanúként vagy szakértőként idézett személy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban van és ellene még nem emeltek vádat, ennek a Szerződő Félnek a legfőbb ügyésze elrendelheti a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítását. Vádemelés után az átszállításról a megkeresett Szerződő Fél igazságügyminisztere dönt. Az átszállított személyt továbbra is letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után haladéktalanul vissza kell szállítani.
(2) Ha a megkereső Szerződő Fél hatósága olyan személyt kíván tanúként vagy szakértőként kihallgatni, aki harmadik állam területén letartóztatásban van, a megkeresett Szerződő Fél területén való át- és visszaszállítást ennek a Szerződő Félnek az igazságügy-minisztere engedélyezi. A Szerződés 7. cikkében említett védelem az átszállított tanút és szakértőt is megilleti.
(1) A megkeresett Szerződő Fél birtokában levő azokat a tárgyakat, amelyek a bűncselekmény elkövetőjéhez a kiadatás alapjául szolgáló bűntett következtében kerültek, vagy amelyeket az elkövető ilyen tárgyak ellenértékeként szerzett meg, valamint minden más olyan tárgyat, amely az ügyben bizonyítékul használható fel, a megkereső Szerződő Félnek - kérelemre - akkor is ki kell adni, ha az elkövető meghalt vagy más büntethetőséget kizáró ok fennállása következtében nem adható ki.
(2) A megkeresett Szerződő Fél az átadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra más büntetőeljárásban szükség van.
(3) Harmadik személynek az átadni kért tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a tárgyakat a büntetőeljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett a megkeresett Szerződő Félnek díjmentesen vissza kell adni.
(4) A 20. cikkben foglaltak nem alkalmazhatók azokra az esetekre, amikor a Szerződő Felek bűncselekményből származó tárgyakat adnak ki egymásnak.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az egyik Szerződő Fél bíróságai által a másik Szerződő Fél állampolgárainak bűnösségét megállapító jogerős ítéletekről. Ezt a rendelkezést az említett ítéleteket érintő későbbi határozatokra is alkalmazni kell.
(2) A tájékoztatás úgy történik, hogy a Szerződő Felek központi bűnügyi nyilvántartó hatóságai a nyilvántartásokról készült kivonatokat negyedévenként megküldik egymásnak.
Tájékoztatás a bűnügyi nyilvántartásról
Az egyik Szerződő Fél bíróságainak és ügyészségeinek megkeresésére a másik Szerződő Fél központi bűnügyi nyilvántartó hatósága a nyilvántartás adatairól díjmentes tájékoztatást ad.
(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni, a Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba; a megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Varsóban kell kicserélni.
(2) A jelen Szerződés hatálybalépésének napjától számított öt évig marad hatályban. Ha a Szerződést az említett időtartam lejárta előtt legalább hat hónappal az egyik Szerződő Fél sem mondja fel, a Szerződés hatálya mindenkor további öt-öt évre meghosszabbodik.
A jelen Szerződés hatálybalépésével Budapesten, az 1936. évi április hó 24. napján Magyarország és Lengyelország között kötött kiadatási és bírósági bűnügyi jogsegélyegyezmény hatályát veszti.
A jelen Szerződés Budapesten az 1959. évi március hó 6. napján készült két példányban, mindkettő magyar és lengyel nyelven; mindkét példány egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.”
3. § (1)22 A jelen törvényerejű rendelet az 1960. évi február hó 27. napján lép hatályba.
(2)23 A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik.24