1964. évi 14. törvényerejű rendelet
1964. évi 14. törvényerejű rendelet
a Budapesten, 1964. május 27-én aláírt, a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Duna Bizottság között „a Duna Bizottság székhelyéről a Magyar Népköztársaságban” tárgyban kötött Egyezmény kihirdetéséről2
1991.01.01.
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Budapesten, 1964. május 27-én aláírt, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Duna Bizottság között - a Duna Bizottság székhelyéről a Magyar Népköztársaságban - kötött Egyezményt ezzel a törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Duna
Bizottság között, a Duna Bizottság székhelyéről
a Magyar Népköztársaságban
Bizottság között, a Duna Bizottság székhelyéről
a Magyar Népköztársaságban
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Duna Bizottság
figyelembe véve a dunai hajózás rendjének tárgyában Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18. napján aláírt Egyezményt, valamint a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló, Budapesten 1963. május 15-én aláírt Egyezményt,
szabályozni kívánva a Duna Bizottságnak a Magyar Népköztársaságban való elhelyezésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket,
elhatározták, hogy megkötik a jelen Egyezményt és megállapodtak az alábbiakban:
1. cikk
A Duna Bizottság helyiségei
A Magyar Népköztársaság Kormánya (az alábbiakban: a Kormány) a szükséges helyiségeket az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően és a Magyar Népköztársaság területén levő diplomáciai képviseletekkel azonos feltételek mellett bocsátja a Duna Bizottság (az alábbiakban: Bizottság) rendelkezésére, az illetékes szervek útján.
2. cikk
A Bizottság helyiségeinek sérthetetlensége
és védelme
és védelme
1. A Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről kötött Egyezménynek megfelelően a Bizottság helyiségei sérthetetlenek.
2. A Magyar Népköztársaság központi és helyi hatóságainak képviselői, valamint egyéb személyek, szolgálati kötelezettségeik teljesítése közben a Bizottság Elnökének, Titkárának vagy távollétükben a Bizottság Titkársága és szakszervei Igazgatójának beleegyezése nélkül nem léphetnek a Bizottság helyiségeibe.
3. A Kormány megvédi a Bizottság helyiségeit bármily támadással vagy kártétellel szemben és megakadályozza a Bizottság nyugalmának megzavarását, illetve méltóságának megsértését.
3. cikk
Közszolgáltatások
1. Az illetékes magyar szervek a Magyar Népköztársaságban érvényes szabályok és díjszabás szerint és a diplomáciai képviseletekkel egyenlő feltételek mellett biztosítják a Bizottság megfelelő működéséhez szükséges közszolgáltatásokat, a postai szolgáltatásokat, villanyáramot stb.
2. A Bizottság a Magyar Népköztársaság területén a postai, távirati és távbeszélő közlések elsőbbsége és díja tekintetében a diplomáciai képviseletekkel egyenlő kedvezményben részesül.
4. cikk
Pénzügyi rendelkezések
1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamoktól járó tagdíjaknak, valamint egyéb bevételeinek átutalása a Magyar Nemzeti Bank közvetítésével történjék. A Bizottság rendelkezik pénzügyi eszközeivel, abban a pénznemben és abban a keretben, amelyben azok hozzá befolytak.
2. A Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló Egyezménynek megfelelően a Bizottság a Magyar Népköztársaság területén minden állami, valamint helyi egyenes adó és illeték alól mentes. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kommunális és hasonló más szolgáltatásokért járó díj megfizetésére. A Bizottság hivatalos használatra szolgáló tárgyai mentesek a Magyar Népköztársaságban fennálló minden vámilleték és minden behozatali és kiviteli korlátozás alól.
5. cikk
Beutazás és tartózkodás
1. A Magyar Népköztársaság illetékes szervei minden lehetséges intézkedést megtesznek a Bizottság hivatalos ügyeivel kapcsolatban a Magyar Népköztársaságba érkező, vagy a Magyar Népköztársaságból távozó személyek utazásának megkönnyítése érdekében.
2. A Bizottság Titkárságának és szakszerveinek Igazgatója közli a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumával a Bizottság munkatársainak és azok családtagjainak nevét, születési évük, állampolgárságuk, hivatali beosztásuk és lakcímük egyidejű megjelölésével. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma e személyek részére igazolványt ad ki, amely a Magyar Népköztársaság összes hatóságaival való érintkezésükben személyazonosságuk igazolására szolgál.
6. cikk
Vegyes rendelkezések
1. A Magyar Népköztársaság Kormánya elismeri a Bizottságnak azt a jogát, hogy a Magyar Népköztársaság területén a működéséhez szükséges célokra nyomdai terméket adjon ki. A Bizottság figyelembe veszi a Magyar Népköztársaságban a nyomdai kiadványokra vonatkozó törvényes rendelkezéseket.
2. A Bizottság az általa más országokból behozott tárgyakat a Magyar Népköztársaságban az illetékes magyar szervek engedélye nélkül nem értékesítheti.
3. Minden olyan vitás kérdést, amely a jelen Egyezmény alkalmazása és értelmezése során felmerülhet, a Kormány és a Bizottság tárgyalások útján rendez.
4. A jelen Egyezmény aláírásának napján lép hatályba.
5. A jelen Egyezmény mindaddig hatályban marad, míg a Bizottság székhelye Budapesten van, és csak a Kormány és a Bizottság közös megegyezésével módosítható.
A jelen Egyezmény két eredeti példányban, magyar, orosz és francia nyelven készült. Mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Kelt Budapesten, az 1964. évi május hó 27. napján.„
(Aláírások.)
3. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1964. május 27. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1964. július 5.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás