1965. évi 2. törvényerejű rendelet
a Genfben, 1931. március 19-én megkötött csekkjogi egyezmények kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratainak letétele az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1964. évi október hó 28. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Genfben, az 1931. évi március hó 19. napján megkötött alábbi egyezményeket e törvényerejű rendelettel kihirdeti:
I. Egyezmény az egységes csekktörvény tárgyában, az Egyezmény I. és II. melléklete és jegyzőkönyve,
II. Egyezmény a csekkre vonatkozó törvények ütközésének rendezése tárgyában és az Egyezmény jegyzőkönyve, végül
III. Egyezmény a csekkek bélyegilletéke tárgyában és az Egyezmény jegyzőkönyve.
2. § Az 1. §-ban felsorolt egyezmények, valamint mellékleteik és jegyzőkönyveik hivatalos fordítását a törvényerejű rendelet 1-3. számú függeléke tartalmazza.
3. § Az egységes csekktörvény tárgyában megkötött I. Egyezményhez a Magyar Népköztársaság azzal a fenntartással csatlakozott, hogy az egységes csekktörvény a szocialista gazdálkodó szervek között a belföldi forgalomban használt különleges csekkfajtákra nem alkalmazható.
4. § Az 1. §-ban felsorolt egyezmények alkalmazása nem érinti a devizajogszabályok érvényét.
5. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2)4 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel közzétegye az 1. §-ban említett egyezmények alapján érvényes magyar csekkjogi szabályok szövegét, megállapítsa ezek hatálybalépésének napját, s szabályozza az egyezmények értelmében a belföldi jogalkotásra tartozó kérdéseket.5
1. számú függelék az 1965. évi 2. számú törvényerejű rendelethez
Az egységes csekktörvény tárgyában
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az ennek az egyezménynek I. mellékletében foglalt egységes csekktörvényt - akár valamelyik eredeti szövegben, akár hazai nyelvükön - területükön hatályba léptetik. Ez a kötelezettség fenntartásokkal korlátozható; ilyen esetben a fenntartásokat mindegyik Magas Szerződő Fél megerősítésével vagy csatlakozásával egyidőben közli. A fenntartások csak az egyezmény II. mellékletében felsoroltak közül választhatók. Az említett II. melléklet 9., 22., 27. és 30. cikkében foglalt fenntartások azonban a megerősítés vagy a csatlakozás után is bejelenthetők a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett értesítésben; a főtitkár ezek szövegét haladéktalanul közli a Nemzetek Szövetségének azokkal a tagjaival és azokkal a nem tag államokkal, amelyek ezt az egyezményt megerősítették vagy hozzá csatlakoztak. Az ilyen fenntartások a kilencvenedik napon lépnek hatályba attól számítva, amikor a főtitkár az említett értesítést megkapta. Sürgős esetben mindegyik Magas Szerződő Fél a megerősítés vagy csatlakozás után is élhet az említett II. melléklet 17. és 28. cikkében foglalt fenntartásokkal. Ebben az esetben ezt haladéktalanul és közvetlenül közölnie kell az összes többi Szerződő Féllel és a Nemzetek Szövetségének főtitkárával. Az ezekre a fenntartásokra vonatkozó értesítés két nap múlva válik hatályossá attól számítva, amikor a Magas Szerződő Felek az említett értesítést megkapták.
Az egységes csekktörvényt egyik Magas Szerződő Fél területén sem lehet alkalmazni a jelen egyezmény hatálybalépésének időpontjában már kiállított csekkre.
Ez az egyezmény, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, a mai napon kelt.
A Nemzetek Szövetségének minden tagja és mindegyik nem tag állam az egyezményt az 1931. évi július hó 15. napjáig utólag is aláírhatja.
Ez az egyezmény megerősítésre szorul.
A megerősítő okiratokat az 1933. évi szeptember hó 1. napja előtt a Nemzetek Szövetségének főtitkáránál kell letétbe helyezni; a főtitkár az átvételről haladéktalanul értesíti a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
Az 1931. évi július hó 15. napja után a Nemzetek Szövetségének minden tagja és mindegyik nem tag állam is csatlakozhat az egyezményhez.
Ez a csatlakozás a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett értesítés útján történik, az értesítést a Titkárság levéltárában kell letétbe helyezni.
A főtitkár a letétbe helyezésről haladéktalanul értesíti a Nemzetek Szövetségének mindazokat a tagjait és mindazokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
Ez az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a Nemzetek Szövetségének tagjai közül vagy a nem tag államok közül heten megerősítették vagy csatlakoztak hozzá; közöttük a Nemzetek Szövetsége három olyan tagjának kell lennie, amelyek állandóan képviselve vannak a Tanácsban.
A hatálybalépés időpontja az attól számított kilencvenedik nap, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára az e cikk első bekezdésének megfelelő hetedik megerősítést vagy csatlakozást megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára a IV. vagy az V. cikkben említett értesítésében külön megállapítja, hogy az e cikk első bekezdésében megkívánt megerősítések vagy csatlakozások beérkeztek-e.
Az egyezménynek a VI. cikkben szabályozott hatálybalépése után bejelentett megerősítés vagy csatlakozás az attól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor azt a Nemzetek Szövetségének főtitkára megkapta.
A sürgősség esetét kivéve ezt az egyezményt nem lehet felmondani attól a naptól számított két évi határidő eltelte előtt, amikor az a Nemzetek Szövetségének felmondó tagja vagy a felmondó nem tag állam tekintetében hatályba lépett; a felmondás hatálya az attól számított kilencvenedik napon kezdődik, amikor a főtitkár a hozzá intézett értesítést megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára a felmondásokat haladéktalanul közli a többi Magas Szerződő Féllel.
Sürgős esetben a felmondó Magas Szerződő Fél felmondását haladéktalanul és közvetlenül közli a többi Magas Szerződő Féllel; a felmondás hatálya attól számított két nap múlva kezdődik, amikor az említett Magas Szerződő Felek ezt az értesítést megkapták. Az a Magas Szerződő Fél, amelyik ilyen módon mond fel, elhatározásáról köteles a Nemzetek Szövetségének főtitkárát is értesíteni.
A felmondás csak arra a Magas Szerződő Félre hatályos, amelynek nevében bejelentették.
A Nemzetek Szövetségének azok a tagjai és azok a nem tag államok, amelyekre ez az egyezmény hatályos, az egyezmény hatálybalépését követő negyedik év elteltével kérelmet intézhetnek a Nemzetek Szövetségének főtitkárához az egyezmény egyes vagy összes rendelkezésének felülvizsgálása végett.
Ha az ilyen kérelmet a közlésétől számított egyéves határidőn belül azok közül a tagok vagy nem tag államok közül, amelyek között az egyezmény abban az időpontban hatályos, legalább hatan támogatják, a Nemzetek Szövetségének Tanácsa dönt afelől, hogy ebből a célból helye van-e értekezlet összehívásának.
A Magas Szerződő Felek aláírásuk, megerősítésük vagy csatlakozásuk alkalmával kijelenthetik, hogy ennek az egyezménynek elfogadásával semmiféle kötelezettséget nem vállalnak gyarmataikat, védnökségi területeiket, a fennhatóságuk alá helyezett vagy megbízás folytán általuk igazgatott területeket, vagy azok valamelyikét illetően; ebben az esetben ez az egyezmény nem alkalmazható azokon a területeken, amelyekre az ilyen nyilatkozat vonatkozik.
A Magas Szerződő Felek ezt követően bármikor értesíthetik a Nemzetek Szövetségének főtitkárát, hogy ezt az egyezményt alkalmazni kívánják az előbbi bekezdésben említett nyilatkozatban megjelölt összes vagy egyes területeikre. Ebben az esetben az egyezmény az értesítésben megjelölt területekre az attól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt az értesítést megkapta.
A Magas Szerződő Felek - a VIII. cikknek megfelelően - ezt az egyezményt gyarmataikra, védnökségi területeikre, a fennhatóságuk alá helyezett vagy megbízás folytán általuk igazgatott területeikre, vagy azok valamelyikére is felmondhatják.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt az egyezményt hatálybalépésekor belajstromozza.
Aminek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak ezt az egyezményt aláírták.
Kelt Genfben, az ezerkilencszázharmincegy évi március hó tizenkilencedik napján, egyetlen példányban; ezt a példányt a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, s arról hitelesített másolatot kell küldeni a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és minden olyan nem tag államnak, amely az értekezleten képviseltette magát.
Az egységes csekktörvény tárgyában kötött
egyezményhez
A csekk kiállítása és alakja
1. a csekk elnevezést az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;
2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást;
3. a fizetésre kötelezett nevét (címzett);
4. a fizetési hely megjelölését;
5. a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölését;
6. a kibocsátó aláírását.
Az az okirat, amelyből az előbbi cikkben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem csekk, kivéve a következő bekezdésekben foglalt eseteket:
Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell fizetési helynek tekinteni. Ha a címzett neve mellett több hely van megjelölve, a csekk az elsőnek megjelölt helyen fizetendő.
Ha ezek a megjelölések hiányoznak és egyéb utalás sincs, a csekk ott fizetendő, ahol a címzett fő telepe van.
Ha a csekken a kiállítás helye nincs megjelölve, a csekket úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.
A csekk címzettje olyan bank, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn; a kibocsátás alapja olyan kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás, amely szerint a kibocsátó jogosult a követeléssel csekk útján rendelkezni. Ha azonban a csekk ezeknek az előírásoknak nem felel meg, ez az okiratnak, mint csekknek, érvényességét nem érinti.
Csekk tekintetében elfogadásnak nincs helye. A csekken szereplő elfogadó nyilatkozat nem írottnak tekintendő.
megnevezett személyre, kifejezett „rendeletére” záradékkal vagy anélkül, vagy
megnevezett személyre, „nem rendeletre” vagy azzal azonos értelmű záradékkal, vagy
A megnevezett személyre szóló csekket, ha rajta „vagy a bemutatónak” vagy ezzel azonos értelmű kifejezés szerepel, bemutatóra szóló csekknek kell tekinteni.
Az olyan csekk, amelyen a kedvezményezett nincs megjelölve, bemutatóra szóló csekknek tekintendő.
A csekk szólhat a kibocsátó saját rendeletére.
A csekk harmadik személy számlájára is kibocsátható.
Nem szólhat a csekk magára a kibocsátóra, kivéve ha a csekket a kibocsátó egyik telepe bocsátja ki a másik telepének címére.
A csekkben szereplő kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni.
A csekk szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen, feltéve, hogy ez a harmadik személy bank.
Ha a csekken a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.
Az olyan csekk, amelyen az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.
Ha a csekken olyan személy aláírása szerepel, aki csekk-kötelezettséget nem vállalhat, vagy ha azon hamis aláírás, nem létező személy aláírása vagy olyan aláírás van, amely - bármely más okból - nem kötelezi az aláírót vagy azt a személyt, akinek nevében a csekket aláírták, ez a többi aláíró kötelezettségét nem érinti.
Ha valaki csekket ír alá olyan személy képviselőjének, akinek képviseletére nem jogosult, a csekk alapján maga válik kötelezetté; ha fizet, ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek az állítólagos képviseltet illették volna. Ugyanez áll az olyan képviselőre, aki a képviseleti jog határait túllépte.
A kibocsátó felelős a fizetésért. Minden olyan kikötést, amellyel a kibocsátó ezt a felelősséget kizárja, nem írottnak kell tekinteni.
Ha a csekk a kibocsátáskor hiányos volt és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, a csekkbirtokossal szemben a megállapodás megszegésére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a csekkbirtokos a csekket rosszhiszeműen szerezte, vagy a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.
A megnevezett személyre szóló csekk, akár rajta van a kifejezett „rendeletére” záradék, akár nincs, csekkátruházás (forgatmány) útján átruházható.
A megnevezett személyre szóló olyan csekk, amelyen a „nem rendeletre” vagy más azonos értelmű szavak szerepelnek, csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át.
A csekk átruházható a kibocsátóra is vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a csekket tovább átruházhatják.
A csekkátruházás csak feltétlen lehet. A csekkátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni.
A részleges csekkátruházás semmis.
A címzett részéről történő csekkátruházás ugyancsak semmis.
A bemutatóra szóló csekkátruházás üres csekkátruházásként érvényes.
A címzettre szóló csekkátruházás csupán mint nyugta érvényes, kivéve azt az esetet, amikor a címzettnek több telepe van és az átruházás nem annak a telepnek a javára történt, amelyre a csekk szól.
A csekkátruházási nyilatkozatot a csekkre, vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.
A csekkátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet s az állhat az átruházó puszta aláírásából is (üres átruházás). Az utóbbi esetben a csekkátruházás csak akkor érvényes, ha a csekk hátlapján, vagy toldaton szerepel.
A csekkátruházás átruházza a csekkből eredő valamennyi jogot.
űres csekkátruházás esetén a csekkbirtokos:
1. az üres csekkátruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;
2. a csekket újra átruházhatja akár üres csekkátruházással, akár más személy nevére;
3. a csekket harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az üres csekkátruházást kitöltené és a csekket csekkátruházó nyilatkozattal látná el.
A csekkátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a csekk kifizetéséért.
A csekkátruházó megtilthatja a további csekkátruházást; ebben az esetben nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a csekket utóbb ruházták át.
Az átruházható csekk birtokosát jogos csekkbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a csekkátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó csekkátruházás üres. A törölt csekkátruházásokat ebből a szempontból nem írottaknak kell tekinteni. Ha az üres csekkátruházásra másik csekkátruházás következik, az utóbbi csekkátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a csekket üres csekkátruházás útján szerezte meg.
A bemutatóra szóló csekken szereplő csekkátruházó nyilatkozata alapján az átruházó a megtérítési igényre vonatkozó rendelkezések szerint kötelezetté válik; de ezzel az okirat nem alakul át rendeletre szóló csekké.
Ha a csekk valakinek birtokából bármi módon elvész, az új csekkbirtokos azt csak akkor köteles kiadni - legyen az bemutatóra szóló csekk vagy olyan átruházható csekk, amelyhez jogát a birtokos a 19. cikk szerint igazolja -, ha rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.
Csekken alapuló keresettel megtámadott személy a csekkbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi csekkbirtokossal fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a csekkbirtokos a csekk megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.
Ha a csekkátruházás e szavakat tartalmazza: „beszedésre érvényes”, „behajtás végett”, „meghatalmazásul”, vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzést, a csekkbirtokos a csekkből eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de a csekket csak ilyen meghatalmazási csekkátruházással ruházhatja át.
A kötelezett ebben az esetben a csekkbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető.
A meghatalmazási csekkátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.
Az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele után, úgyszintén a bemutatásra megszabott határidő eltelte után történő csekkátruházásnak csak az a hatálya, mint a közönséges engedménynek.
A nem keltezett csekkátruházást - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy az az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele előtt, illetve az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte előtt keletkezett.
A csekk összegének kifizetését - egészben vagy részben - csekk-kezességgel lehet biztosítani.
Ezt a biztosítékot - a címzett kivételével - harmadik személy vagy a csekk egyik aláírója is nyújthatja.
A csekk-kezességet a csekkre vagy a toldatra kell írni.
A csekk-kezességet kifejezik ezek a szavak: „kezességet vállalok” vagy más azonos értelmű kifejezés; a nyilatkozatot a kezesnek alá kell írnia.
A csekk előlapjára írt puszta aláírást kezességnek kell tekinteni, kivéve a kibocsátó aláírását.
A csekk-kezességi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalták. Ennek hiányában a kezességet úgy kell tekinteni, hogy azt a kibocsátóért vállalták.
A csekk-kezes kötelezettsége ugyanolyan mint azé, akiért a kezességet vállalta.
Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha a kötelezettség, amelyért kezességet vállalt, semmis, kivéve ha ez a semmiség alaki hibából ered.
Ha a csekk-kezes a csekket kifizeti, a csekkből eredő jogokat megszerzi azzal szemben, akiért a kezességet vállalta, valamint azokkal szemben, akik az utóbbi iránt a csekk alapján kötelezettek.
A csekk megtekintéskor fizetendő. Minden ellenkező értelmű kikötés nem írottnak tekintendő.
Ha a csekket a rajta feltüntetett kiállítási nap előtt mutatják be fizetés végett, azt a bemutatás napján kell kifizetni.
A csekket fizetés végett nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották.
Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint hogy a kibocsátás és a fizetés helye ugyanazon a földrészen, vagy különböző földrészeken van-e.
E cikk alkalmazása szempontjából ugyanazon a földrészen kibocsátott és fizetendő csekknek kell tekinteni azt a csekket, amelyet európai országban bocsátottak ki és bármelyik Földközi-tengerparti országban fizetendő, vagy fordítva.
A fent említett határidők attól a naptól számítanak, amely a csekken mint kiállítási nap szerepel.
Ha a csekk olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani.
A csekknek valamely leszámolóhelyen történő bemutatása fizetés végett történő bemutatásnak számít.
A csekk visszavonásának hatálya csak a bemutatási határidő elteltével kezdődik.
Ha a csekket nem vonták vissza, a címzett a határidő lejárta után is teljesíthet fizetést.
Sem a kiállító halála, sem a csekk kibocsátása után bekövetkező cselekvőképtelensége nem érinti a csekk hatályát.
A címzett fizetés ellenében a csekkbirtokos által nyugtázott csekk kiadását követelheti.
A csekkbirtokos a részfizetést nem utasíthatja vissza.
Részfizetés esetében a címzett követelheti, hogy a részfizetést a csekkre feljegyezzék és számára nyugtát adjanak.
Ha a címzett átruházható csekket fizet ki, köteles vizsgálni a csekkátruházások sorrendjének szabályszerűségét, az átruházók aláírásának valódiságát azonban nem.
Ha a csekk a fizetés helyén nem használatos pénznemről szól, összegét az ország pénznemében lehet fizetni, a fizetés napjának megfelelő érték szerint. Ha a bemutatáskor nem történt fizetés, a csekkbirtokos követelheti, hogy a csekkösszeget az ország pénzében - választása szerint - akár a bemutatás napjának, akár a fizetés napjának megfelelő árfolyamon fizessék.
A fizetés helyén fennálló szokás határozza meg az idegen pénznem értékét. A kibocsátó azonban kikötheti, hogy a fizetendő összeget a csekken meghatározott árfolyam szerint számítsák.
Az előbbi szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kibocsátó kikötötte, hogy a fizetésnek meghatározott pénznemben kell történnie (effektivitási záradék).
Ha a csekk olyan pénznemre szól, amelynek a kiállítás és a fizetés országában ugyanaz a neve, de más az értéke, a vélelem az, hogy a fizetési hely pénznemét értették.
Áthúzással megjelölt csekk és elszámolási csekk
A kibocsátó vagy a csekkbirtokos a csekket áthúzással megjelölheti; ennek hatályát a következő cikk határozza meg.
A megjelölés a csekk előlapjára helyezett két párhuzamos vonással történik. A megjelölés lehet általános vagy különleges hatályú.
A megjelölés általános hatályú, ha csak két vonásból áll, vagy ha a vonások között a „bank” vagy azonos értelmű kifejezés szerepel; a megjelölés hatálya különleges, ha a vonások közé meghatározott bank nevét írják.
Az általános hatályú megjelölést át lehet alakítani különlegessé, de a különleges hatályú megjelölést általánossá nem.
A megjelölésnek vagy a bank nevének törlését meg nem történtnek kell tekinteni.
Az általános hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak banknak, vagy saját ügyfelének fizetheti ki.
A külöleges hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak a meghatározott banknak, vagy ha az utóbbi maga a címzett, valamely ügyfelének fizetheti ki. A meghatározott bank azonban a csekk beszedésével másik bankot is megbízhat.
Bank áthúzással megjelölt csekket vagy valamelyik ügyfelétől, vagy másik banktól szerezhet. Ilyen csekket bank csak a nevezettek számlájára szedhet be.
Az olyan csekket, amelyen több különleges hatályú megjelölés szerepel, a címzett csak akkor fizetheti ki, ha a csekken legfeljebb két megjelölés van, s közülük az egyik leszámoló hely által történő beszedés céljára szolgál.
Ha a címzett vagy a bank a fenti rendelkezéseket megszegi, a csekkösszeg erejéig felel az okozott kárért.
A kibocsátó vagy a csekkbirtokos megtilthatja a csekknek készpénzben történő kifizetését úgy, hogy a csekk előlapjára átlós irányban ráírja ezeket a szavakat: „elszámolásra” vagy azonos értelmű kifejezést.
Ilyen esetben a címzett a csekket csak könyvelés útján számolhatja el (jóváírás, átutalás, kiegyenlítés). A könyvelés útján történt elszámolás fizetésnek számít.
Az „elszámolásra” kifejezés törlése meg nem történtnek tekintendő.
Ha a címzett a fenti rendelkezéseket megszegi, a csekkösszeg erejéig felel az okozott kárért.
Megtérítési igény fizetés hiányában
A csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a csekkátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen, ha a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki és a fizetés megtagadását az alábbi módon igazolja:
1. közokirattal (óvás), vagy
2. a címzett által a csekkre írt és keltezett nyilatkozattal, amely megjelöli a bemutatás napját, vagy
3. leszámoló hely keltezett nyilatkozatával, amely közli, hogy a csekket kellő időben bemutatták, de nem fizették ki.
Az óvást, vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni, illetve kiállítani.
Ha a csekket a határidő utolsó napján mutattják be, az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a legközelebbi munkanapon is fel lehet venni, illetve ki lehet állítani.
A csekkbirtokos a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót az óvás napját vagy az azonos értelmű nyilatkozat kiállításának napját - „költség nélkül” kikötés esetében pedig a bemutatás napját - követő négy munkanapon belül értesíteni köteles. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést - az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével - az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek.
Ha az előző bekezdés értelmében valamelyik csekk-kötelezettnek értesítést adnak, azt ugyanolyan határidőben kezesével is közölni kell.
Ha valamelyik átruházó címét nem jelölte meg, vagy olvashatatlanul írta, elegendő, ha az őt megelőző átruházót értesítik.
Az értesítés bármilyen alakban teljesíthető, akár a csekk puszta visszaküldése útján is.
Az értesítésre kötelezettnek kell bizonyítania, hogy az értesítést a megszabott határidőben teljesítette. A határidő megtartottnak számít, ha az értesítést tartalmazó levelet az említett határidőn belül postára adják.
Aki az értesítést a fent megjelölt határidőben nem teljesíti, nem veszti el jogait; de a mulasztásával okozott kárért - legfeljebb a csekk összegéig - felelős.
A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a csekkre írt és aláírt ilyen kikötéssel: „költség nélkül”, „óvás nélkül” vagy más, azonos értelmű nyilatkozattal felmentheti a csekk-birtokost az alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett óvást vétessen fel vagy azonos hatályú nyilatkozatot állíttasson ki.
Ez a kikötés nem menti fel a csekkbirtokost sem az alól, hogy a csekket a megszabott határidőben bemutassa, sem az alól, hogy a kötelező értesítéseket teljesítse. A határidő elmulasztásának bizonyítása azt terheli, aki arra a csekkbirtokossal szemben hivatkozik.
Ha a kikötés a kibocsátótól ered, az a csekknek minden aláírójára kihat; ha pedig valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, csak ezzel szemben érvényes. Ha a csekkbirtokos a kibocsátótól eredő kikötés ellenére óvást vétet fel vagy azzal azonos hatályú nyilatkozatot állítat ki, köteles viselni ennek költségét. Ha a kikötés valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, az óvás vagy azonos hatályú nyilatkozat költsége a csekk bármelyik aláírójától behajtható.
A csekk-kötelezettek a csekkbirtokos iránt egyetemlegesen felelősek.
A csekbirtokos jogosult a csekk-kötelezettekkel szemben akár egyenként, akár együttesen fellépni, anélkül hogy figyelembe kellene vennie kötelezettségvállalásuk sorrendjét.
Ugyanez a jog illeti meg a csekk bármelyik aláíróját, ha a csekket visszaváltotta.
Az egyik csekk-kötelezett ellen indított kereset nem akadályozza az eljárást a többi csekk-kötelezettel szemben, még akkor sem, ha az utóbbiak az elsősorban perelt után következnek.
A csekkbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényét érvényesíti, követelheti:
1. a csekk ki nem fizetett összegét;
2. a bemutatástól számított hat százalékos kamatot;
3. az óvás, az azonos értelmű nyilatkozat és az értesítések költségét, valamint az egyéb költségeket.
Aki a csekket visszaváltotta, a vele szemben kötelezettektől követelheti:
1. a teljes kifizetett összeget;
2. ennek a kifizetés napjától számított hat százalékos kamatát;
3. a felmerült költségeit.
Az a kötelezett, aki ellen megtérítési igényt érvényesítettek, vagy érvényesíthetnek, a visszaváltás ellenében követelheti, hogy neki a csekket, az óvást vagy azonos értelmű nyilatkozatot és a nyugtázott számlát kiadják.
Az az átruházó, aki a csekket visszaváltotta, saját csekkátruházását és az őt követő átruházásokat törölheti.
Ha a csekk bemutatása, az óvás felvétele vagy az azonos értelmű nyilatkozat megtétele a megszabott határidőben elháríthatatlan akadályba ütközik (valamely állam törvényes rendelkezése vagy az erőhatalom más esete), a határidő meghosszabbodik.
A csekkbirtokos köteles az őt megelőző átruházót az erőhatalom esetéről haladéktalanul értesíteni és ezt az értesítést kelettel és aláírással ellátva a csekkre vagy a csekk toldatára feljegyezni; egyebekben itt is alkalmazni kell a 42. cikk rendelkezéseit.
Az erőhatalom megszűntével a csekkbirtokos köteles a csekket fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha annak helye van, illetve az azonos értelmű nyilatkozatot felvétetni.
Ha az erőhatalom attól az időponttól számított tizenöt napon túl tart, amelyben a csekkbirtokos - akár a bemutatási határidő eltelte előtt is - az előző átruházót értesítette az erőhatalomról, a megtérítési igény bemutatás, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat nélkül érvényesíthető.
Nem tekinthetők erőhatalomnak azok a tények, amelyek csak a csekkbirtokos személyét, vagy azt a személyt érik, akit a csekk bemutatásával, az óvás, illetve az azonos értelmű nyilatkozat felvételével megbízott.
Több példányban kiállított csekk
A bemutatóra szóló csekk kivételével több azonos példányban állítható ki minden olyan csekk, amely más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották - vagy amely a kibocsátási ország tengerentúli területén fizetendő vagy fordítva -, vagy amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki és ott is fizetendő, vagy végül, amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki és ugyanannak az országnak másik tengerentúli területén fizetendő. Ha a csekk több példányban készült, ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell; enélkül mindegyik példányt önálló csekknek kell tekinteni.
A csekkpéldányok egyikére teljesített fizetés a csekk-kötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti.
Az átruházó, aki a csekkpéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyek aláírásukat viselik.
Ha a csekk szövegét megváltoztatták, a változtatás után aláírók a megváltoztatott szöveg, az előtte aláírók pedig az eredeti szöveg tartalma szerint felelősek.
A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.
A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.
Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.
Ebben a törvényben „bank”-on olyan személyek és intézmények is értendők, amelyeket a törvény a bankokkal egy tekintet alá von.
Csekk bemutatása vagy óvása csak munkanapon történhet.
Ha a csekkel kapcsolatos bármilyen cselekményre, különösen a bemutatásra, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat felvételére a törvény által megszabott határidő utolsó napja törvényes munkaszüneti nap, a határidő a következő első munkanapra kitolódik. A közbeeső munkaszüneti napokat a határidőbe be kell számítani.
A törvényes határidőhöz nem számít hozzá az a nap, amelyen a határidő kezdődik.
Sem törvényes, sem bírói kíméleti időnek nincsen helye.
Az egységes csekktörvény tárgyában kötött egyezményhez
1. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél akként rendelkezhet, hogy az egységes csekktörvény 1. cikkének 1. pontjában foglalt az a szabály, amely a csekken a „csekk” elnevezésnek kötelező feltüntetésére vonatkozik, valamint ugyanazon cikk 5. pontjában foglalt az a szabály, amely a csekk kibocsátási helyének feltüntetését kötelezővé teszi, a területén kibocsátott csekkekre csak az egyezmény hatálybalépése után hat hónap múlva nyerjen alkalmazást.
2. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél a területén vállalt csekk-kötelezettség tekintetében meghatározhatja azt, hogy milyen módon lehet az aláírást helyettesíteni, feltéve, hogy a csekkre írt közhitelű tanúsítvány bizonyítja annak az akaratát, akinek az aláírását teljesítenie kellett volna.
3. cikk
Az egységes csekktörvény 2. cikkének harmadik bekezdésétől eltérően mindegyik Magas Szerződő Fél akként rendelkezhet, hogy az olyan csekk, amely nem tünteti fel a fizetési helyet, a kibocsátás helyén fizetendő.
4. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy a területén kiállított és ott fizetendő csekkek tekintetében akként rendelkezzék, hogy érvényes csekk az az okirat lehet, amelyet bank, vagy olyan személy, illetve intézmény címére bocsátanak ki, amelyet a törvény a bankokkal egy tekintet alá von.
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot is, hogy az egységes csekktörvény 3. cikkét hazai jogába olyan alakban és szövegben iktassa be, amelyet az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a legmegfelelőbbnek tart.
5. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél maga határozhatja meg azt az időpontot, amelyben a kibocsátó javára a címzettnél a fedezetnek rendelkezésre kell állnia.
6. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél egyrészt megengedheti, hogy a címzett igazolási, megerősítési, láttamozási vagy más azonos értelmű nyilatkozatot írjon a csekkre, ha az nem tekinthető elfogadásnak, másrészt szabályozhatja e nyilatkozatok jogi hatályát.
7. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy a területén fizetendő és „át nem ruházható” záradékkal ellátott csekkekre - eltérően az egységes csekktörvény 5. és 14. cikkétől - akként rendelkezzék, hogy az csak annak a csekkbirtokosnak fizethető ki, aki a csekket ilyen záradékkal szerezte meg.
8. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának a jogot annak szabályozására, hogy - eltekintve az egységes csekktörvény 6. cikkében említett esetektől - szólhat-e a csekk magára a kibocsátóra.
9. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy - eltérően az egységes csekktörvény 6. cikkétől - megtiltsa a kibocsátóhoz címzett, bemutatóra szóló csekkek kibocsátását, függetlenül attól, hogy általában megengedi-e ilyen csekkek kibocsátását. (Melléklet 8. cikk), vagy ezt csak több telep esetén engedi meg (egységes csekktörvény 6. cikke).
10. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy - eltérően az egységes csekktörvény 8. cikkétől - megengedje, hogy a csekk harmadik személy lakhelyén legyen fizethető akkor is, ha az nem bank.
11. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy az egységes csekktörvény 13. cikkét ne iktassa be hazai jogába.
12. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy az egységes csekktörvény 21. cikkét a bemutatóra szóló csekkekre ne alkalmazza.
13. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél megengedheti, hogy területén - eltérően az egységes csekktörvény 26. cikkétől - csekk-kezességet az okirat kiállítási helyét feltüntető külön okiratban is lehessen vállalni.
14. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy az egységes csekktörvény 29. cikkének első bekezdésében megszabott határidőt meghosszabbítsa és a bemutatási határidőt a főhatalma vagy joghatósága alá tartozó területek tekintetében meghatározza.
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy - eltérően az egységes csekktörvény 29. cikkének második bekezdésétől - meghosszabbítsa az említett bekezdésben megszabott határidőt olyan csekkek tekintetében, amelyek más földrészen fizetendők, mint ahol azokat kibocsátották, valamint az olyan csekkek tekintetében, amelyeket Európán kívüli országban bocsátottak ki és egy másik Európán kívüli országban fizetendők.
Két vagy több Magas Szerződő Fél megegyezhet abban, hogy az olyan csekkekre vonatkozóan, amelyeket az egyik Magas Szerződő Fél területén bocsátottak ki és a másikén fizetendők, az egységes csekktörvény 29. cikkének második bekezdésében megszabott határidőket módosítások.
15. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Félnek joga van meghatározni, hogy az egységes csekktörvény 31. cikkének alkalmazása szempontjából hazai joga szerint mely intézmények tekintendők leszámolóhelynek.
16. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy - az egységes csekktörvény 32. cikkétől eltérően - a területén fizetendő csekkekre vonatkozóan:
a) megengedje a csekk visszavonását a bemutatási határidő lejárta előtt, vagy
b) megtiltsa a csekk visszavonását a bemutatási határidő lejárta után.
Ezenfelül mindegyik Magas Szerződő Fél meghatározhatja a csekk elvesztése vagy ellopása esetén teendő intézkedéseket és azok jogi következményeit.
17. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél, ha szükségesnek tartja, pénzének árfolyamát érintő rendkívüli körülmények miatt a területén fizetendő csekkek tekintetében kizárhatja az egységes csekktörvény 36. cikkében foglalt rendelkezésnek a hatályát, amely a valósággal idegen pénznemben való fizetésre vonatkozik. Ugyanez a szabály alkalmazható az idegen pénznemben hazai területen kibocsátott csekkekre is.
18. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy hazai jogában - az egységes csekktörvény 37., 38. és 39. cikkétől eltérően - kizárólag áthúzással megjelölt, vagy kizárólag elszámolási csekkeket ismerjen el. Ilyen esetben azonban a külföldön kibocsátott és a Magas Szerződő Felek területén fizetendő áthúzással megjelölt csekkeket, illetve elszámolási csekkeket megfelelő módon - elszámolási csekk módján, illetve áthúzással megjelölt csekk módján - kell kezelni.
Mindegyik Magas Szerződő Félnek joga van meghatározni hazai jogában azt a szóhasználatot, amely szerint a csekk elszámolási csekknek minősül.
19. cikk
Arra a kérdésre, hogy a csekkbirtokos különleges igényt támaszthat-e a fedezetre, és hogy mik az ilyen igény következményei, az egységes csekktörvény nem terjed ki.
Ugyanez vonatkozik minden egyéb olyan kérdésre, amely a csekk kibocsátásának alapjául szolgáló jogviszonyokat érinti.
20. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy a megtérítési igény gyakorlását a kibocsátóval szemben ne tegye függővé attól, hogy a csekk bemutatása, az óvás, illetve az azonos értelmű nyilatkozat felvétele kellő időben történjék, valamint hogy az ilyen megtérítési igény hatályát szabályozza.
21. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy a területén fizetendő csekkek tekintetében elrendelje, hogy az egységes csekktörvény 40. és 41. cikkében a megtérítési igény fenntartásának feltételeként megszabott fizetésmegtagadási nyilatkozat minden esetben óvás formájában történjék, mindennemű egyéb azonos értelmű nyilatkozat kizárásával.
Mindegyik Magas Szerződő Fél elrendelheti azt is, hogy az egységes csekktörvény 40. cikkének 2. és 3. pontjában szabályozott nyilatkozatokat az óvásra megszabott határidőben közhitelű lajstromba kell bevezetni.
22. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntarthatja vagy bevezetheti - az egységes csekktörvény 42. cikkétől eltérően - a hivatalos személy által történő értesítés rendszerét; e szerint az óvás felvételekor a közjegyző vagy a hazai jog szerint az óvás felvételére illetékes más hivatalos személy köteles írásbeli értesítést adni a csekk alapján kötelezett személyeknek, akiknek címét a csekk feltünteti, vagy akiknek címét az óvást felvevő hivatalos személy ismeri, vagy pedig akiknek címét az óvást felvétető személy megadja. Az ilyen értesítés költségeit hozzá kell számítani az óvás költségeihez.
23. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél elrendelheti, hogy az olyan csekkek tekintetében, amelyeket területén bocsátanak ki és ott is fizetendők, az egységes csekktörvény 45. cikkének 2. pontjában és 46. cikkének 2. pontjában meghatározott kamatláb helyett a Magas Szerződő Fél területén érvényes törvényes kamatlábat alkalmazzák.
24. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy hazai jogába - az egységes csekktörvény 45. cikkétől eltérően - olyan rendelkezést vegyen fel, amely szerint a csekkbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényt érvényesít, jutalékot követelhet; ennek összegét a hazai jog állapítja meg.
Ugyanez az ígény illeti meg - az egységes csekktörvény 46. cikkétől eltérően - azt a személyt is, aki a csekk kifizetése után a kifizetett összeget a vele szemben kötelezett személyektől követeli.
25. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél elrendelheti, hogy a megtérítési igény megszűnése vagy elévülése esetén területén kereset indítható azzal a kibocsátóval szemben, aki nem adott fedezetet vagy az olyan kibocsátóval vagy átruházóval szemben, aki jogalap nélkül gazdagodott.
26. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél törvényhozására tartozik azoknak az okoknak a meghatározása, amelyek az elévülés félbeszakítását vagy nyugvását idézhetik elő az olyan csekken alapuló kereset tekintetében, amely a Magas Szerződő Fél bírósága elé tartozik.
A többi Magas Szerződő Fél megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek mellett ezeket az okokat elismeri. Ugyanez vonatkozik azoknak a cselekményeknek a hatályára, amelyek alapján az egységes csekktörvény 52. cikkének második bekezdésében megállapított elévülési időt számítani kell.
27. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél akként rendelkezhet, hogy a csekknek fizetés végett történő bemutatását és a csekkre vonatkozó minden egyéb cselekményt illetően bizonyos munkanapok a törvényes munkaszüneti napokkal egy tekintet alá essenek.
28. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél általános jellegű kivételes rendelkezéseket tehet a fizetési haladék és a megtérítési igény fenntartásához szükséges cselekmények határideje tekintetében.
29. cikk
Az egységes csekktörvény alkalmazása szempontjából mindegyik Magas Szerződő Fél maga illetékes annak meghatározására, hogy milyen intézmények tekintendők banknak, és hogy tevékenységük folytán milyen személyek vagy intézmények esnek a bankokkal egy tekintet alá.
30. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy az egységes csekktörvény alkalmazását egészben vagy részben kizárja a postai csekkekre, valamint a jegybankok, közpénztárak és nyilvános hitelintézetek különleges csekkjeire vonatkozóan, amennyiben ezek az okiratok külön rendelkezések hatálya alá tartoznak.
31. cikk
Mindegyik Magas Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy az e melléklet 1-13. cikke, 14. cikkének első és második bekezdése, valamint 15., 16., 18-25., 27., 29. és 30. cikke alapján a többi Magas Szerződő Fél által hozott rendelkezéseket elismeri.
Az egységes csekktörvény tárgyában kötött
egyezmény jegyzőkönyve
A csekkre vonatkozó egységes csekktörvény tárgyában a mai napon kelt egyezmény aláírásakor az alulírottak kellő meghatalmazás alapján, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A.
A Nemzetek Szövetségének azok a tagjai és azok a nem tag államok, amelyeknek nem lenne módjukban, hogy az említett egyezményt megerősítő okirataikat az 1933. évi szeptember hó 1. napja előtt letétbe helyezzék, kötelezik magukat arra, hogy ezt az időpontot követő tizenöt napon belül a Nemzetek Szövetségének főtitkárát értesítik, hogy a megerősítés tekintetében milyen helyzetben vannak.
B.
Ha az egyezmény hatálybalépésének a VI. cikk első bekezdésében megszabott feltételei az 1933. évi november hó 1. napjáig nem teljesülnek, a Nemzetek Szövetségének főtitkára tanácskozásra hívja össze a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek az egyezményt aláírták vagy ahhoz csatlakoztak.
E tanácskozás tárgya a helyzet megvizsgálása és az orvoslására esetleg alkalmas tennivalók megfontolása.
C.
A Magas Szerződő Felek azokat a jogszabályokat, amelyeket területeiken az egyezmény végrehajtása tárgyában alkotnak, hatálybalépésük után haladéktalanul közlik egymással.
Aminek hiteléül a meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet aláírták.
Kelt Genfben, ezerkilencszázharmincegy évi március hó tizenkilencedik napján, egyetlen példányban, amelyet a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, s arról hiteles másolatot kell küldeni a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és minden olyan nem tag államnak, amely az értekezleten képviseltette magát.”
(Aláírások.)
2. számú függelék az 1965. évi 2. számú törvényerejű rendelethez
A csekkre vonatkozó törvények ütközésének
rendezése tárgyában
A Magas Szerződő Felek egymással szemben kötelezettséget vállalnak, hogy a csekkre vonatkozó törvények alább felsorolt ütközéseinek megoldása végett a következő cikkekben foglalt szabályokat alkalmazzák.
Valamely személynek azt a képességét, hogy csekk útján kötelezettséget vállalhasson, hazájának törvénye határozza meg. Ha ez a hazai törvény úgy rendelkezik, hogy más ország törvénye az irányadó, ezt az utóbbi törvényt kell alkalmazni.
Az a személy, aki az előbbi bekezdésben megjelölt törvény szerint csekk-kötelezettség vállalására nem képes, mégis érvényesen kötelezetté válik, ha a csekket olyan ország területén írta alá, amelynek törvénye szerint őt ez a képesség megilleti.
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának a jogot, hogy ne ismerje el a saját állampolgára által csekk útján vállalt kötelezettség érvényét, ha az a többi Magas Szerződő Fél területén csak e cikk előbbi bekezdésének alkalmazásával volna érvényesnek tekinthető.
A fizetési ország törvénye határozza meg azokat a személyeket, akik csekk címzettjei lehetnek.
Ha a csekk a címzett személyében rejlő ok miatt e törvény szerint érvénytelen, ez nem érinti azoknak a kötelezettségeknek érvényességét, amelyek olyan országban teljesített aláírásokon alapulnak, ahol a törvény ilyen érvénytelenségi okot nem ismer.
A csekkre vonatkozó nyilatkozatok alakjára annak az országnak a törvénye irányadó, amelynek területén e nyilatkozatokat aláírták. Ebből a szempontból azonban elegendő annak az alakiságnak a megtartása is, amelyet a fizetési hely törvénye ír elő.
Ha a csekkre írt nyilatkozat az előbbi bekezdés értelmében nem érvényes ugyan, de megfelel a törvényeknek abban az országban, ahol a csekkre utóbb írtak valamilyen nyilatkozatot, a későbbi nyilatkozat érvényességét nem érinti az, hogy a megelőző nyilatkozat alakja szabálytalan.
Mindegyik Magas Szerződő Fél akként rendelkezhet, hogy saját állampolgárának csekken külföldön aláírt nyilatkozata az ország területén érvényes legyen az ország másik állampolgárával szemben, feltéve, hogy az megfelel a hazai törvényben megszabott alaknak.
A csekken alapuló kötelezettségek terjedelmét annak az országnak a törvénye határozza meg, amelynek területén a nyilatkozatokat aláírták.
A megtérítési kereset megindításának határidejét valamennyi aláíróra az okirat kiállítási helyének törvénye határozza meg.
A fizetési ország törvénye határozza meg, hogy:
1. a csekk szükségképpen megtekintésre fizetendő-e, vagy kibocsátható-e megtekintés után meghatározott időre is; mi a hatálya a valóságosnál későbbre szóló keltezésnek;
2. mi a bemutatás határideje;
3. helye van-e a csekk elfogadásának, igazolásának, megerősítésének, vagy láttamozásának és mi az ilyen záradékok hatálya;
4. a csekkbirtokos követelhet-e, illetőleg köteles-e elfogadni részfizetést;
5. a csekk áthúzással megjelölhető-e, illetve ellátható-e „csak elszámolásra” szavakkal vagy valamely azonos értelmű kifejezéssel; mi az áthúzásnak, a „csak elszámolásra” szavaknak vagy valamely azonos értelmű kifejezésnek a hatálya;
6. a birtokosnak van-e különleges joga fedezethez; miben áll ez a jog;
7. a kibocsátó visszavonhatja-e a csekket vagy kifogást emelhet-e a csekk kifizetése ellen;
8. a csekk elvesztése vagy ellopása esetén milyen intézkedéseket kell tenni;
9. szükséges-e a megtérítési igény fenntartásához óvás vagy azonos értelmű nyilatkozat az átruházókkal, a kibocsátóval és a többi csekk-kötelezettel szemben.
Az óvás alakját és felvételének határidejét, valamint a csekkre alapozott jogok gyakorlásához vagy fenntartásához szükséges egyéb cselekmények alakját annak az országnak a törvénye szabályozza, amelynek területén az óvást fel kell vétetni vagy a cselekményt végre kell hajtani.
Mindegyik Magas Szerződő Fél fenntartja magának a jogot, hogy az ebben az egyezményben foglalt nemzetközi magánjogi elveket ne alkalmazza:
1. a Magas Szerződő Felek területén kívül vállalt kötelezettségre;
2. olyan törvény tekintetében, amely az említett elvek szerint alkalmazható lenne, de nem hatályos törvény egyik Magas Szerződő Fél területén sem.
Ennek az egyezménynek a rendelkezéseit egyik Magas Szerződő Fél területén sem lehet alkalmazni az egyezmény hatálybalépésének időpontjában már kibocsátott csekkre.
Ez az egyezmény, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, a mai napon kelt.
A Nemzetek Szövetségének minden tagja és minden nem tag állam az egyezményt 1931. július 15-ig utólag is aláírhatja.
Ez az egyezmény megerősítésére szorul.
A megerősítő okiratokat 1933. évi szeptember hó 1. napja előtt a Nemzetek Szövetsége főtitkáránál kell letétbe helyezni; a főtitkár az átvételről haladéktalanul értesíti a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
Az 1931. évi július hó 15. napjától kezdve a Nemzetek Szövetségének minden tagja és minden nem tag állam csatlakozhat az egyezményhez.
Ez a csatlakozás a Nemzetek Szövetsége főtitkárához intézett értesítéssel történik; az értesítést a Titkárság levéltárában kell letétbe helyezni.
A főtitkár a letétbehelyezésről haladéktalanul értesíti a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták, vagy hozzá csatlakoztak.
Ez az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a Nemzetek Szövetségének tagjai közül vagy a nem tag államok közül heten megerősítették, csatlakoznak hozzá; közöttük a Nemzetek Szövetsége három olyan tagjának kell lennie, amelyek állandóan képviselve vannak a Tanácsban.
A hatálybalépés időpontja az attól számított kilencvenedik nap, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára az e cikk első bekezdésének megfelelő hetedik megerősítést vagy csatlakozást megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára a 12. és 13. cikkben említett értesítésében külön megállapítja, hogy az e cikk bekezdésében megkívánt megerősítések vagy csatlakozások beérkeztek-e.
Az egyezménynek a 14. cikkben szabályozott hatálybalépése után bejelentett megerősítés vagy csatlakozás az attól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor azt a Nemzetek Szövetségének főtitkára megkapta.
Ezt az egyezményt nem lehet felmondani attól a naptól számított kétévi határidő eltelte előtt, amikor az a Nemzetek Szövetségének felmondó tagja vagy a felmondó nem tag állam tekintetében hatálybalépett; a felmondás hatálya az attól számított kilencvenedik napon kezdődik, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára a hozzá intézett értesítést megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára a felmondásokat haladéktalanul közli a Nemzetek Szövetségének azokkal a tagjaival és azokkal a nem tag államokkal, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
A felmondás a Nemzetek Szövetségének csak arra a tagjára vagy arra a nem tag államra hatályos, amelynek nevében bejelentették.
A Nemzetek Szövetségének mindegyik olyan tagja és minden nem tag állam, amely ennek az egyezménynek hatálya alá tartozik, az egyezmény hatálybalépését követő negyedik év elteltével kérelmet intézhet a Nemzetek Szövetségének főtitkárához az egyezmény egyes vagy összes rendelkezésének felülvizsgálása végett.
Ha az ilyen kérelmet a közléstől számított egy éves határidőn belül azok közül a tagok vagy nem tag államok közül, amelyek között az egyezmény abban az időpontban hatályos, legalább hatan támogatják, a Nemzetek Szövetségének Tanácsa dönt afelől, hogy ebből a célból helye van-e értekezlet összehívásának.
A Magas Szerződő Felek aláírásuk, megerősítésük vagy csatlakozásuk alkalmával kijelenthetik, hogy ennek az egyezménynek elfogadásával semmiféle kötelezettséget nem vállalnak gyarmataikat, védnökségi területeiket, a fennhatóságuk alá helyezett vagy megbízás folytán általuk igazgatott területeket, vagy azok valamelyikét illetően; ebben az esetben ez az egyezmény nem alkalmazható azokon a területeken, amelyekre az ilyen nyilatkozat vonatkozik.
A Magas Szerződő Felek ezt követően bármikor értesíthetik a Nemzetek Szövetségének főtitkárát, hogy ezt az egyezményt alkalmazni kívánják az előbbi bekezdésben említett nyilatkozatban megjelölt összes vagy egyes területeikre. Ebben az esetben az egyezmény az értesítésben megjelölt területekre az attól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt az értesítést megkapta.
A Magas Szerződő Felek bármikor kijelenthetik azt a szándékukat, hogy az egyezmény alkalmazását gyarmataikon, védnökségi területeiken, a fennhatóságuk alá helyezett vagy megbízás folytán általuk igazgatott területeken vagy azok valamelyikén megszüntetik; ebben az esetben az egyezmény alkalmazhatósága a nyilatkozatban említett területekre az attól számított egy év elteltével szűnik meg, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára a nyilatkozatot megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt az egyezményt hatálybalépésekor belajstromozza.
Aminek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak ezt az egyezményt aláírták.
Kelt Genfben, az ezerkilencszázharmincegy évi március hó tizenkilencedik napján, egyetlen példányban; ezt a példányt a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, s arról hiteles másolatot kell küldeni a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és minden olyan nem tag államnak, amely az értekezleten képviseltette magát.”
A csekkre vonatkozó törvények ütközésének
rendezése tárgyában kötött egyezmény
jegyzőkönyve
A csekkre vonatkozó törvények egyes ütközéseinek rendezése tárgyában a mai napon kelt egyezmény aláírásakor az alulírottak, kellő meghatalmazás alapján, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A Nemzetek Szövetségének azok a tagjai és azok a nem tag államok, amelyeknek nem lenne módjukban, hogy az említett egyezményt megerősítő okiratokat az 1933. évi szeptember hó 1. napja előtt letétbe helyezzék, kötelezik magukat arra, hogy ezt az időpontot követő tizenöt napon belül értesítik a Nemzetek Szövetségének főtitkárát arról, hogy a megerősítés tekintetében milyen helyzetben vannak.
Ha az egyezmény hatálybalépésének a 15. cikk első bekezdésében megszabott feltételei az 1933. évi november hó 1. napjáig nem teljesülnek, a Nemzetek Szövetségének főtitkára tanácskozásra hívja össze a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
E tanácskozás tárgya a helyzet megvizsgálása és az orvoslására esetleg alkalmas tennivalóknak megfontolása.
A Magas Szerződő Felek azokat a jogszabályokat, amelyeket területeiken az egyezmény végrehajtása tárgyában alkotnak, hatálybalépésük után haladéktalanul közlik egymással.
Aminek hiteléül a meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet aláírták.
Kelt Genfben, az ezerkilencszázharmincegy évi március hó tizenkilencedik napján, egyetlen példányban; ezt a példányt a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, s arról hiteles másolatot kell küldeni a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és minden olyan nem tag államnak, amely az értekezleten képviseltette magát.”
3. számú függelék az 1965. évi 2. számú törvényerejű rendelethez
A csekkek bélyegilletéke tárgyában
A Magas Szerződő Felek arra az esetre, ha törvényük egyébként nem így rendelkeznék, törvényeiknek olyan irányú megváltoztatására kötelezik magukat a főhatalmuk vagy joghatóságuk alá helyezett összes területeken, amelyekre ez az egyezmény alkalmazható, hogy a csekken alapuló kötelezettségek érvényessége vagy az ebből eredő jogok gyakorlása a bélyegilletékre vonatkozó rendelkezések megtartásától független legyen.
A Magas Szerződő Felek azonban e jogok gyakorlását a megszabott bélyegilleték, illetve bírság lerovásáig felfüggeszthetik. Hasonlóképp azt is elrendelhetik, hogy a jogszabályok szerint a csekket megillető azonnali végrehajthatóság és annak hatálya attól a feltételtől függjön, hogy a bélyegilletéket az okirat kiállításakor a jogszabályoknak megfelelően nyomban szabályszerűen lerótták.
Ez az egyezmény, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, a mai napon kelt.
A Nemzetek Szövetségének minden tagja és minden nem tag állam az egyezményt az 1931. évi július hó 15. napjáig utólag is aláírhatja.
Ez az egyezmény megerősítésre szorul.
A megerősítő okiratokat az 1933. évi szeptember hó 1. napja előtt a Nemzetek Szövetségének főtitkáránál kell letétbe helyezni; a főtitkár az átvételről haladéktalanul értesíti a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
Az 1931. évi július hó 15. napja után a Nemzetek Szövetségének minden tagja és mindegyik nem tag állam is csatlakozhat az egyezményhez.
Ez a csatlakozás a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett értesítés útján történik, az értesítést a Titkárság levéltárában kell letétbe helyezni.
A főtitkár a letétbehelyezésről haladéktalanul értesíti a Nemzetek Szövetségének mindazokat a tagjait és mindazokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
Ez az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a Nemzetek Szövetségének tagjai közül vagy a nem tag államok közül heten megerősítették vagy csatlakoztak hozzá; közöttük a Nemzetek Szövetsége három olyan tagjának kell lennie, amelyek állandóan képviselve vannak a Tanácsban.
A hatálybalépés időpontja az attól számított kilencvenedik nap, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára az e cikk első bekezdésének megfelelő hetedik megerősítést vagy csatlakozást megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára a 3. vagy a 4. cikkben említett értesítésében külön megállapítja, hogy az e cikk első bekezdésében megkívánt megerősítések vagy csatlakozások beérkeztek-e.
Az egyezmények az 5. cikkben szabályozott hatálybalépése után bejelentett megerősítés vagy csatlakozás az attól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor azt a Nemzetek Szövetségének főtitkára megkapta.
Ezt az egyezményt nem lehet felmondani attól a naptól számított kétévi határidő eltelte előtt, amikor az a Nemzetek Szövetségének felmondó tagja vagy a felmondó nem tag állam tekintetében hatályba lépett; a felmondás hatálya az attól számított kilencvenedik napon kezdődik, amikor a főtitkár a hozzá intézett értesítést megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára a felmondásokat haladéktalanul közli a Nemzetek Szövetségének azokkal a tagjaival és azokkal a nem tag államokkal, amelyek az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
A felmondás a Nemzetek Szövetségének csak arra a tagjára vagy arra a nem tag államra hatályos, amelynek nevében bejelentették.
A Nemzetek Szövetségének azok a tagjai és azok a nem tag államok, amelyekre ez az egyezmény hatályos, az egyezmény hatálybalépését követő negyedik év elteltével kérelmet intézhetnek a Nemzetek Szövetségének főtitkárához az egyezmény egyes vagy összes rendelkezésének felülvizsgálása végett.
Ha az ilyen kérelmet a közlésétől számított egyéves határidőn belül azok közül a tagok vagy nem tag államok közül, amelyek között az egyezmény abban az időpontban hatályos, legalább hatan támogatják, a Nemzetek Szövetségének Tanácsa dönt afelől, hogy ebből a célból helye van-e értekezlet összehívásának.
A Magas Szerződő Felek aláírásuk, megerősítésük vagy csatlakozásuk alkalmával kijelenthetik, hogy ennek az egyezménynek elfogadásával semmiféle kötelezettséget nem vállalnak gyarmataikat, védnökségi területeiket, a fennhatóságuk alá helyezett, vagy megbízás folytán általuk igazgatott területeket, vagy azok valamelyikét illetően; ebben az esetben ez az egyezmény nem alkalmazható azokon a területeken, amelyekre az ilyen nyilatkozat vonatkozik.
A Magas Szerződő Felek ezt követően bármikor értesíthetik a Nemzetek Szövetségének főtitkárát, hogy ezt az egyezményt alkalmazni kívánják az előbbi bekezdésben említett nyilatkozatban megjelölt összes vagy egyes területeikre. Ebben az esetben az egyezmény az értesítésben megjelölt területekre az attól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt az értesítést megkapta.
A Magas Szerződő Felek bármikor kijelenthetik azt a szándékukat, hogy az egyezmény alkalmazását gyarmataikon, védnökségi területeiken, a fennhatóságuk alá helyezett vagy megbízás folytán általuk igazgatott területeken vagy azok valamelyikén megszüntetik; ebben az esetben az egyezmény alkalmazhatósága a nyilatkozatban megjelölt területekre attól számított egy év elteltével szűnik meg, amikor a Nemzetek Szövetségének főtitkára a nyilatkozatot megkapta.
A Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt az egyezményt hatálybalépésekor belajstromozza.
Aminek hiteléül a fent nevezett meghatalmazottak ezt az egyezményt aláírták.
Kelt Genfben, az ezerkilencszázharmincegy évi március hó tizenkilencedik napján, egyetlen példányban; ezt a példányt a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, s arról hiteles másolatot kell küldeni a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és minden olyan nem tag államnak, amely az értekezleten képviseltette magát.”
„A csekkek bélyegilletéke tárgyában kötött
egyezmény jegyzőkönyve
A csekkek bélyegilletéke tárgyában a mai napon kelt egyezmény aláírásakor az alulírottak, kellő meghatalmazás alapján, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A Nemzetek Szövetségének azok a tagjai és azok a nem tag államok, amelyeknek nem lenne módjukban, hogy az említett egyezményt megerősítő okiratokat az 1933. évi szeptember hó 1. napja előtt letétbe helyezzék, kötelezik magukat arra, hogy ezt az időpontot követő tizenöt napon belül értesítik a Nemzetek Szövetségének főtitkárát arról, hogy a megerősítés tekintetében milyen helyzetben vannak.
Ha az egyezmény hatálybalépésének az 5. cikk első bekezdésében megszabott feltételei az 1933. évi november hó 1. napjáig nem teljesülnek, a Nemzetek Szövetségének főtitkára tanácskozásra hívja össze a Nemzetek Szövetségének azokat a tagjait és azokat a nem tag államokat, amelyek ezt az egyezményt aláírták vagy hozzá csatlakoztak.
E tanácskozás tárgya a helyzet megvizsgálása és az orvoslására esetleg alkalmas tennivalók megfontolása.
A Magas Szerződő Felek azokat a jogszabályokat, amelyeket területeiken az egyezmény végrehajtása tárgyában alkotnak, hatálybalépésük után haladéktalanul közlik egymással.
Aminek hiteléül a meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet aláírták.
Kelt Genfben, az ezerkilencszázharmincegy évi március hó tizenkilencedik napján, egyetlen példányban; ezt a példányt a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, s arról hiteles másolatot kell küldeni a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és minden olyan nem tag államnak, amely az értekezleten képviseltette magát.”
