1965. évi 7. törvényerejű rendelet
1965. évi 7. törvényerejű rendelet
a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezmény kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 csatlakozási okiratának letétele 1964. október 20-án megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„EGYEZMÉNY
a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
Ezt az Egyezményt aláíró államok
attól az óhajtól vezettetve, hogy egységesen szabályozzák a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismerését és végrehajtását,
elhatározták, hogy ebből a célból Egyezményt kötnek, és az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
Az Egyezmény célja a szerződő államokban olyan határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának biztosítása, amelyeket nemzetközi vagy belföldi jellegű kérelem folytán törvényes és nem törvényes származású vagy örökbefogadott, nem házas, 21 éven aluli gyermek tartási igénye tekintetében hoztak.
Ha a határozat a tartási kötelezettségen kívül más kérdésekről is rendelkezik, az Egyezmény hatálya csak a tartási kötelezettségre korlátozódik.
Az Egyezményt az oldalági rokonok közötti tartási ügyekben hozott határozatokra nem lehet alkalmazni.
2. cikk
Valamely szerződő államban tartási ügyben hozott határozatot a többi szerződő állam érdemi vizsgálat nélkül elismeri és végrehajtja, ha:
1. a határozatot hozó hatóság az Egyezmény szerint a határozathozatalra illetékes volt;
2. az alperest a határozatot hozó hatóság államának joga szerint szabályszerűen megidézték, vagy az alperes szabályszerűen képviselve volt;
mindazonáltal mulasztási ítélet esetén az elismerést és végrehajtást meg lehet tagadni, ha az eset körülményei alapján a végrehajtást elrendelő hatóság megítélése szerint a mulasztó fél hibáján kívül nem szerzett tudomást az eljárásról, vagy nem tudott abban védekezni;
3. a határozat jogerős abban az államban, ahol azt hozták;
mindazonáltal az előzetesen végrehajtható határozatokat és ideiglenes intézkedéseket - még akkor is, ha jogorvoslattal megtámadhatók - a végrehajtást elrendelő hatóság végrehajthatónak nyilvánítja, ha hasonló határozatot lehet hozni és azt végre lehet hajtani ennek a hatóságnak az államában;
4. a határozat nincsen ellentétben ugyanazon igény tekintetében, ugyanazon felek között abban az államban hozott határozattal, ahol a határozatnak érvényt kívánnak szerezni:
az elismerést és végrehajtást meg lehet tagadni, ha a határozat kihirdetése előtt perfüggőség állt fenn abban az államban, ahol a határozatnak érvényt kívánnak szerezni;
5. a határozat nyilvánvalóan nem összeegyeztethetetlen annak az államnak a közrendjével, ahol a határozatnak érvényt kívánnak szerezni.
3. cikk
Az Egyezmény értelmében tartási ügyekben határozatok hozatalára az alábbi hatóságok illetékesek:
1. annak az államnak a hatósága, amelynek területén az eljárás megindításakor tartásra köteles személynek szokásos tartózkodási helye volt;
2. annak az államnak a hatósága, amelynek területén a tartásra jogosultnak az eljárás megindításakor szokásos tartózkodási helye volt;
3. az a hatóság, amely illetékességének a tartásra köteles személy kifejezetten, vagy az által vetette magát alá, hogy érdemben nyilatkozott, anélkül, hogy az illetékességet kifogásolta volna.
4. cikk
Annak a félnek, aki valamely határozatot érvényesít vagy annak végrehajtását kéri, az alábbiakat kell előterjesztenie:
1. a határozat kiadmányát, amely megfelel a hitelességhez szükséges feltételeknek;
2. azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a határozat végrehajtható:
3. mulasztási ítélet esetén az eljárást megindító idézővégzés másolatát és azt az okiratot, amely tanúsítja, hogy az idézővégzést szabályszerűen kézbesítették.
5. cikk
A végrehajtást elrendelő hatóság vizsgálatát a 2. cikkben felsorolt feltételekre és a 4. cikkben felsorolt okiratokra korlátozza.
6. cikk
A végrehajtási eljárásra - amennyiben az Egyezmény eltérően nem rendelkezik - a végrehajtást elrendelő hatóság államának joga irányadó.
Valamennyi végrehajthatónak nyilvánított határozatnak ugyanolyan ereje és hatálya van, mint azon állam illetékes hatósága által hozott határozatnak, ahol a végrehajtást kérik.
7. cikk
Ha a végrehajtani kért határozat szerint a tartást időszakos fizetésekkel kell teljesíteni, a végrehajtást a már esedékessé vált, valamint a jövőben esedékesség váló tartásdíjfizetés tekintetében el kell rendelni.
8. cikk
Az Egyezményben említett határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó, az előző cikkekben megállapított feltételek irányadók a 3. cikkben említett hatóságok által hozott olyan határozatokra is, amelyek a tartási kötelezettséget módosítják.
9. cikk
Ha a felet abban az államban, amelyben a határozatot hozták, költségmentesség kedvezményében részesítették, a fél ebben a kedvezményben a határozat végrehajtásával kapcsolatos eljárás során is részesül.
Az Egyezményben említett eljárások során perköltség-biztosítékot nem kell adni.
Az Egyezmény hatálya alá eső eljárások során a benyújtott iratoknak sem hitelesítése, sem felülhitelesítése nem szükséges.
10. cikk
A szerződő államok kötelezik magukat arra, hogy a tartásra jogosult gyermek részére megállapított összegek átutalását megkönnyítik.
11. cikk
Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem akadályozza a tartásra jogosultat abban, hogy egyéb olyan rendelkezésre hivatkozzék, amely akár a végrehajtást elrendelő hatóság államának joga, akár a szerződő államok között hatályban levő más egyezmény alapján a tartási ügyekben hozott határozatok végrehajtására alkalmazható.
12. cikk
Az Egyezmény nem vonatkozik a hatálybalépése előtt hozott határozatokra.
13. cikk
Valamennyi szerződő állam közli Németalföld Kormányával a tartási ügyekben határozat hozatalára, valamint a külföldi határozatok végrehajtására illetékes hatóságokat.
Németalföld Kormánya ezeket a közléseket tudomására hozza a többi szerződő államnak.
14. cikk
Az Egyezmény a szerződő államok anyaországára minden külön intézkedés nélkül alkalmazást nyer.
Ha valamely szerződő állam az Egyezmény hatályát minden más területre vagy olyan területekre kívánja kiterjeszteni, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, ez irányú szándékát Németalföld Külügyminisztériumánál letétbe helyezendő írásbeli értesítésben kell kifejezésre juttatnia. Németalföld Külügyminisztériuma erről diplomáciai úton hiteles másolatot küld minden szerződő államnak.
Ez a nyilatkozat az anyaországon kívüli területekre nézve csak a nyilatkozatot tevő állam és az azt elfogadó államok viszonylatában lesz hatályos. Az elfogadó nyilatkozatot letétbe kell helyezni Németalföld Külügyminisztériumánál, amely erről diplomáciai úton hiteles másolatot küld minden szerződő államnak.
15. cikk
Az Egyezmény aláírásra nyitva áll a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia nyolcadik ülésszakán képviselt államok számára.
Az Egyezményt meg kell erősíteni, és a megerősítő okiratokat Németalföld Külügyminisztériumánál letétbe kell helyezni.
Minden megerősítő okirat letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről egy hiteles másolatot diplomáciai úton valamennyi aláíró államnak meg kell küldeni.
16. cikk
Az Egyezmény a negyedik megerősítő okiratnak a 15. cikk szerint történő letétbe helyezésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
A később megerősítő aláíró államok tekintetében az Egyezmény a megerősítő okirat letételétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
Az Egyezmény 14. cikke 2. bekezdésének esetén az Egyezmény az elfogadó nyilatkozat letétbe helyezésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
17. cikk
A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia nyolcadik ülésszakán nem képviselt minden állam csatlakozhat az Egyezményhez. A csatlakozni kívánó állam csatlakozási szándékát írásban jutatja kifejezésre; ezt az iratot Németalföld Külügyminisztériumánál kell letétbe helyezni. Németalföld Külügyminisztériuma erről diplomáciai úton hiteles másolatot küld valamennyi szerződő államnak.
A csatlakozó állam és azon állam között, amely kijelentette, hogy a csatlakozást elfogadja, az Egyezmény a csatlakozási okirat letétbe helyezésétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
A csatlakozás csak a csatlakozó és a csatlakozást elfogadó állam között lép hatályba. A csatlakozást elfogadó nyilatkozatot Németalföld Külügyminisztériumánál letétbe kell helyezni. Németalföld Külügyminisztériuma erről diplomáciai úton hiteles másolatot küld valamennyi szerződő államnak.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a csatlakozásnak csak az Egyezménynek a 16. cikk szerinti hatálybalépése után lehet helye.
18. cikk
Bármely szerződő állam az Egyezmény aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy az ahhoz történő csatlakozáskor fenntartással élhet más szerződő állam hatósága által a tartásra jogosult tartózkodási helyére alapított illetékességi ok folytán hozott határozat elismerése és végrehajtása tekintetében.
Az a szerződő állam, amely ilyen fenntartással élt, nem tarthat igényt az Egyezmény alkalmazására olyan határozatok végrehajtása tekintetében, amelyet ennek az államnak hatósága azon illetékességi ok alapján hozott, hogy a tartásra jogosult a területén tartózkodik.
19. cikk
Az Egyezmény a 16. cikk első bekezdésében megjelölt időponttól számított öt évig marad hatályban. Az érvényességi időtartam ettől az időponttól számítódik mind a később megerősítő, mind az utóbb csatlakozó államok tekintetében is.
Az Egyezmény érvényessége hallgatólagosan öt évenként öt évre meghosszabbodik, ha azt fel nem mondják.
A felmondásról a lejárat előtt hat hónappal Németalföld Külügyminisztériumát értesíteni kell, amely erről a többi szerződő államot értesíti.
A felmondást a 14. cikk 2. bekezdésének megfelelő közlésben megjelölt területekre vagy bizonyos területekre lehet korlátozni.
A felmondás csak a felmondó államra nézve hatályos, a többi szerződő államra nézve az Egyezmény hatályban marad.
Ennek hiteléül a kellően meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták.
Készült Hágában, az 1958. évi április 15. napján, egy példányban, amelyet Németalföld Kormányának irattárában helyeznek letétbe; erről a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia nyolcadik ülésszakán képviselt államok és a később csatlakozó államok diplomáciai úton hiteles másolatot kapnak.”
(Aláírások.)
3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1964. december 19. napjától kell alkalmazni.
(2)4 Az egyezmény végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.5
1
A kihirdetés napja: 1965. április 9.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 159. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
5
Végrehajtására lásd a 8/1965. (VII.4.) IM rendeletet.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás