Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1966. évi 5. törvényerejű rendelet

1966. évi 5. törvényerejű rendelet

az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-én megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről1

2014.06.06.

(A Magyar Népköztársaság csatlakozó okiratainak letétele a Brüsszeli Vámegyüttműködési Tanács Főtitkáránál 1965. november 22-én, illetve a Belga Külügyminisztériumban 1965. november 23-án megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az

I. „Áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án az A. T. A. (admission temporaire - temporary admission; ideiglenes előjegyzés) igazolványról” és a

II. „Kereskedelmi minták E. C. S. (Echantillons commerciaux - commercial samples; kereskedelmi minták) igazoló füzeteire vonatkozó” Brüsszelben 1956. március 1-jén kötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított

vámegyezményeket, valamint az E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó vámegyezmény aláírási jegyzőkönyvét e törvényerejű rendelettel kihirdeti. (Az Egyezmények függelékeit - amelyek az Egyezmények végrehajtásához szükséges nyomtatványmintákat foglalják magukban - e törvényerejű rendeletét végrehajtó rendelkezések tartalmazzák.)

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmények hivatalos magyar fordítása a következő:


I.

VÁMEGYEZMÉNY

az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához
szükséges A. T. A. igazolványról

(A. T. A. Egyezmény)

Bevezetés

A jelen Egyezményt aláíró Államok,
a Vámügyi Együttműködési Tanács és az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) SZERZŐDŐ FELEI-nek irányításával és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közreműködésével ültek össze,
figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem képviselőinek és más érdekelt köröknek kifejezett kívánságait, melyek elősegíteni kívánják az áruk vámelőjegyzési eljárásban való behozatalának megkönnyítését,
abban a meggyőződésben, hogy az áruk vámelőjegyzési eljárásban való behozatalára vonatkozó közös eljárási szabályok megalkotása lényeges előnyökkel jár a nemzetközi kereskedelmi és kulturális tevékenység számára és amely magasabb fokú összhangot és egységet fog eredményezni a SZERZŐDŐ FELEK vámrendszereiben,
az alábbiakban egyeztek meg:

I.Fejezet

Meghatározások

1. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazása során az alanti fogalmak jelentése a következő:
(a) „a behozatali vám”: a behozatalkor vagy a behozatallal kapcsolatban beszedett vám, valamint minden egyéb illeték és adó, amely a behozott árut terheli;
Nem behozatali vám az olyan járandóság, amely a szolgáltatások hozzávetőleges költségeire korlátozódik, és nem képezi a belföldi termékek közvetett védelmét;
(b) „vámelőjegyzés”: a behozatali vám alól mentes, meghatározott időre szóló behozatal, amely megfelel a jelen Egyezmény 3. cikkében említett Egyezményekben, valamint a behozatali ország jogszabályaiban lefektetett feltételeknek;
(c) „tranzit”: az árunak az illetékes Szerződő Fél területén levő valamelyik vámhivatalától, az ugyanezen területen levő másik vámhivatalához történő továbbítás, amely megfelel az illető Szerződő Fél törvényeiben és jogszabályaiban lefektetett feltételeknek;
(d) „A. T. A. igazolvány”: a jelen Egyezmény Függelékében ismertetett okmány;
(e) „Kibocsátó Testület”: az a szerv, amelyet valamely Szerződő Fél vámhatóságai felhatalmaznak arra, hogy az illető Szerződő Fél területén jótálljon a jelen Egyezmény 6. cikke szerinti felszámítható összegekért;
(f) „Jótálló Testület”: kifejezés jelenti azt a területet, amelyet valamely Szerződő Fél vámhatósága felhatalmaz arra, hogy az illető Szerződő Fél területén jótálljon a jelen Egyezmény 6. cikkében feltüntetett összegekért;
(g) „Tanács”: az a szervezet, amelyet a Brüsszelben 1950. december 15-én, a Vámügyi Együttműködési Tanács létesítését elrendelő Egyezmény hozott létre;
(h) a „személy” kifejezés mind természetes; mind pedig jogi személyt jelent, hacsak az Egyezmény szövege másként nem rendelkezik.

2. cikk

A jelen Egyezmény 1. cikkének (e) bekezdésében feltüntetett Kibocsátó Testületnek a vámügyi hatóság által történő elfogadása többek között attól a feltételtől tehető függővé, hogy az A. T. A. igazolvány ára megfeleljen a nyújtott szolgáltatások ráfordítási költségeinek.

Az A. T. A. igazolvány hatálya

3. cikk

1. A Szerződő Felek elfogadják saját nemzeti vámügyi okmányai helyett, valamint a jelen Egyezmény 6. cikkében feltüntetett összegek biztosításaként az A. T. A. igazolványokat, amelyek területükön érvényesek, és amelyeket a jelen Egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően adtak ki és használtak fel a vámelőjegyzésben behozott árukra, éspedig:
(a) az 1961. június 8-án Brüsszelben megkötött „Munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozó Vámegyezmény”,
(b) az 1961. június 8-án Brüsszelben megkötött „Kiállításon, vásáron, kongresszuson vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre vonatkozó Vámegyezmény”
alkalmazásával, amennyiben, mint Szerződő Fél ezekben az Egyezményekben részt vesz.
2. A Szerződő Felek ugyanolyan feltételek mellett kiadott és felhasznált A. T. A. igazolványt is elfogadhatnak olyan árura nézve, amelyet más nemzetközi vámelőjegyzési Egyezmények alapján, vagy olyan vámelőjegyzési eljárásban hoznak be, amelyet saját törvényei vagy előírásai szabályoznák.
3. A Szerződő Felek elfogadhatnak ugyanolyan feltételek mellett kiadott és felhasznált A. T. A. igazolványt tranzit célokra is.
4. Feldolgozásra, vagy javításra szánt árut A. T. A. igazolvány alapján behozni nem lehet.

Az A. T. A. igazolvány kibocsátása és felhasználása

4. cikk

1. A kibocsátó testületek nem adhatnak ki A. T. A. igazolványt a kiállítás napjától számított egy évnél hosszabb érvényességgel. A testületek az A. T. A. igazolvány fedőlapján feltüntetik azokat az országokat, amelyekben az igazolvány érvényes, valamint a megfelelő jótálló testületeket is.
2. Ha az A. T. A. igazolvány kiadása megtörtént, az igazolvány fedőlapjának belső oldalán, vagy bármely hozzá fűzött kiegészítő lapon (általános jegyzék) a felsorolt áruk jegyzékéhez újabb tételt hozzáírni nem szabad.

5. cikk

Az A. T. A. igazolvány alapján behozott áru kivitelére megállapított határidő semmilyen esetben sem lépheti túl az igazolvány érvényességi idejét.

Jótállás

6. cikk

1. Valamely kibocsátó testület által kiadott A. T. A. igazolvány alapján az illető országba behozott áruk tekintetében, mindegyik jótálló testület jótáll azért, hogy a székhelye szerinti ország vámhatóságainak megfizeti a behozatali vámokat és minden egyéb összeget, mely akkor követelhető, ha nem teljesítik a vámelőjegyzési vagy tranziteljárás feltételeit. A jótálló testület egyetemleges felelősséggel tartozik azokkal a személyekkel együtt, akik az ilyen összegek megfizetésére kötelezhetők.
2.2 A jótálló testület nem kötelezhető a behozatali vám tíz százalékkal megnövelt összegét meghaladó összeg kifizetésére.
3. Ha a behozatali ország vámhatóságai fenntartás nélkül mentesítették az A. T. A. igazolványt, meghatározott árukkal kapcsolatban, akkor már nem követelhetik a jótálló testülettől e tekintetben a jelen cikk 1. bekezdésében említett összegek kifizetését. Azonban követelést lehet támasztani a jótálló testület ellen, ha utólag kiderül, hogy az igazolvány mentesítését szabályellenesen vagy csalárdul szerezték meg, vagy ha megszegték a vámelőjegyzési eljárásra, illetve a tranzitra vonatkozó feltételeket.
4. A vámhatóságok semmi esetre sem követelhetik a jótálló testülettől a jelen cikk 1. bekezdésében említett összegek kifizetését, ha az igazolvány lejárati időpontjától számított egy éven belül a jótálló testület ellen igénnyel nem léptek fel.

Az A. T. A.igazolvánnyal kapcsolatos eljárás
szabályozása

7. cikk

1. A jótálló testületeknek hat hónapos határidő áll rendelkezésre, hogy a jelen Egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően az áru kivitelére, vagy az A. T. A. igazolvány egyéb megfelelő mentesítésére vonatkozó bizonyítékokat előterjeszthessék.
A hat hónapos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a vámhatóság a fenti 6. cikk 1. bekezdésében említett összegek kifizetésére követelést támaszt.
2. Ha a jótálló testületek a fenti határidőn belül a bizonyítékot nem szolgáltatják, kötelesek haladéktalanul letétbe helyezni vagy ideiglenesen befizetni a meghatározott összegeket. A letétbe helyezés vagy befizetés véglegessé válik a letétbe helyezés vagy befizetés időpontjától számított három hónap elteltével. Ez alatt az időszak alatt a jótálló testület még előterjesztheti az előbbi bekezdésben említett bizonyítékokat, a letétbe helyezett vagy befizetett összegek visszatérítése céljából.
3. Az olyan országokban, amelyekben a jogszabályok nem teszik lehetővé a behozatali vámok letétbe helyezését vagy ideiglenes befizetését, az előbbi bekezdés alapján teljesített fizetések véglegesnek tekintendők, de a befizetett összegeket vissza kell fizetni, ha a jelen cikk 1. bekezdésében említett bizonyítékokat a fizetés napjától számított három hónapon belül benyújtják.

8. cikk

1. Az A. T. A. igazolvány alapján behozott áruk kivitelére vonatkozó bizonyítékot az a kiviteli tanúsítvány képezi, amelyet a szóban forgó igazolványban az árut vámelőjegyzésben kezelő ország vámhatóságai állítanak ki.
2. Ha az áruk kivitelét nem tanúsították a jelen cikk 1. bekezdésének megfelelően, a behozatali ország vámhatóságai az áruk kivitelének bizonyítékául az igazolvány érvényességi idejének lejárta után is az alábbiakat fogadhatják el:
(a) a másik Szerződő Fél vámhatóságai által az A. T. A. igazolványba a behozatalkor vagy az újrabehozatalkor bejegyzett adatokat, vagy ugyanazon hatóságok által kiállított tanúsítványt, amelyet a területükre történt behozatalkor vagy újrabehozatalkor az igazolványból kiemelt lapban szereplő adatok alapján állítottak ki, feltéve, hogy az adatok olyan behozatalra, vagy újrabehozatalra vonatkoznak, amelyről megállapítható, hogy az igazolni szándékolt kivitel után történt;
(b) bármely más bizonyítékot arra nézve, hogy az áruk a behozatali ország területén kívül vannak.
3. Abban az esetben, ha valamely Szerződő Fél vámhatóságai a területükre A. T. A. igazolvány alapján behozott meghatározott árukra nézve felmentést adnak a kivitel követelményei alól, a jótálló testület csak akkor mentesül a kötelezettség alól, ha a vámelőjegyzést végző ország vámhatóságai magában az igazolványban bizonyítják, hogy a szóban forgó áruk helyzetét rendezték.

9. cikk

A jelen Egyezmény 8. cikkének 2. bekezdésében felsorolt esetekben a vámhatóságoknak joguk van eljárási díjat felszámítani.

Vegyes rendelkezések

10. cikk

A jelen Egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően felhasznált A. T. A. igazolványra vonatkozó láttamozásért a vámhivatalokban vagy vámkirendeltségeken a rendes hivatali órák alatt teljesített szolgálatokért díjazás nem számítható fel.

11. cikk

Ha az A. T. A. igazolvány megsemmisül, elvész vagy azt ellopják, míg az áru - amire vonatkozik - a Szerződő Felek egyikének területén van, az illető Szerződő Fél vámhatóságai kötelesek a kibocsátó testület kívánságára e hatóságok által előírt feltételek alatt elfogadni egy másolatot, melynek érvényessége ugyanakkor jár le, mint az igazolvány, amelyet pótol.

12. cikk

1. Ha vámelőjegyzett árut hatósági lefoglalás miatt - kivéve a magánszemély kérelmére történt lefoglalás esetét - nem lehet kivinni, a kivitelre irányuló kötelezettséget a lefoglalás tartamára fel kell függeszteni.
2. A vámhatóságok a lehetőségek határain belül kötelesek értesíteni az általuk vagy kérelmükre eszközölt lefoglalásokról a jótálló testületeket olyan áruk esetében, amelyeket a testület által szavatolt A. T. A. igazolvány alapján hoztak be és kötelesek közölni azt is, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak tenni.

13. cikk

Mindenféle behozatali vám, behozatali tilalom vagy korlátozás alól mentesíteni kell az A. T. A. igazolványokat, az A. T. A. igazolványok részeit, amelyeket a behozatali országban szándékoznak kibocsátani és amelyeket a kibocsátó testületnek megfelelő valamelyik külföldi testület, nemzetközi szerv vagy valamelyik Szerződő Fél vámhatósága küld meg. Hasonló kedvezményeket kell biztosítani kivitel esetén is.

14. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából azoknak a Szerződő Feleknek a területei, amelyek vámuniót vagy gazdasági közösséget alkotnak, egyetlen területnek tekinthetők.

15. cikk

Csalás, szabálysértés vagy visszaélés esetén a Szerződő Feleknek jogukban áll, tekintet nélkül a jelen Egyezmény rendelkezéseire, eljárást indítani az A. T. A. igazolványokat használó személyek ellen a behozatali vám és egyéb esedékes összegek megtérítése érdekében, valamint az olyan büntetések kiszabása érdekében, amelyek ezekre a személyekre vonatkoztathatók.
Ezekben az esetekben a testületek kötelesek a vámhatóságokat támogatni.

16. cikk

A jelen Egyezményhez fűzött Függelék az Egyezmény szerves részének tekintendő.

17. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései a minimális kedvezményeket állapítják meg és nem képezik akadályát olyan nagyobb kedvezmények alkalmazásának, amelyeket egyes Szerződő Felek biztosítanak vagy biztosíthatnak egyoldalú rendelkezésekkel, illetőleg kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján.

Záró rendelkezések

18. cikk

1. A Szerződő Felek szükség esetén összejönnek abból a célból, hogy a jelen Egyezmény alkalmazásának feltételeit megvizsgálják, a jelen Egyezmény értelmezésének és alkalmazásának egységét biztosító intézkedésekről döntsenek.
2. Ezeket az üléseket bármely Szerződő Fél kérelmére a Tanács Főtitkára hívja össze. A Szerződő Felek ellenkező döntésének hiányában, az üléseket a Tanács székhelyén tartják.
3. A Szerződő Felek saját maguk állapítják meg az ülések eljárási szabályait. A Szerződő Felek határozataikat a tanácskozáson jelenlevő és a szavazásban résztvevő Szerződő Felek kétharmad szótöbbségével hozzák.
4. A Szerződő Felek érvényes határozatot csak akkor hozhatnak valamilyen kérdésben, ha a Szerződő Feleknek több mint a fele jelen van.

19. cikk

1. A jelen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát az illető Szerződő Feleknek amennyire lehetséges, közvetlen tárgyalással kell elintézni.
2. Minden olyan vitát, amelyet nem intéznek el közvetlen tárgyalások útján, a vitában álló Szerződő Felek a jelen Egyezmény 18. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően összeülő Szerződő Felek elé terjesztik, akik a vitát megfontolás tárgyává teszik, és az elintézésre javaslatot tesznek.
3. A vitában álló Szerződő Felek előre megegyezhetnek abban, hogy a Szerződő Felek javaslatait magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

20. cikk

1. A Tanács bármely Tagállama és az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy szakintézményeinek bármely Tagállama a jelen Egyezményben Szerződő Fél lehet, ha:
(a) azt ratifikálás fenntartása nélkül aláírja;
(b) ratifikálási okmányt helyez letétbe a ratifikálás fenntartásával történt aláírás után, vagy
(c) ahhoz csatlakozik.
2. A jelen Egyezmény aláírása céljából 1962. július 31-ig nyitva áll a jelen cikk 1. bekezdésében említett Államok részére Brüsszelben, a Tanács székházában. Azt követően csatlakozásra áll nyitva.
3. A jelen cikk 1. (b) bekezdésében meghatározott esetben a jelen Egyezményt az aláíró Államoknak alkotmányos eljárásaik szerint kell ratifikálni.
4. Bármely Állam, amely nem tagja a jelen cikk 1. bekezdésében említett Szervezeteknek, és amely Államot a Tanács Főtitkára a Szerződő Felek kérelmére erre felhív, a jelen Egyezményben Szerződő Fél lehet úgy, hogy ahhoz hatálybalépte után csatlakozik.
5. A ratifikálási vagy csatlakozási okmányokat a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

21. cikk

1. A jelen Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a jelen Egyezmény 20. cikkének 1. bekezdésében említett Államok közül öt azt ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
2. Minden olyan Állam tekintetében, amely ratifikálás fenntartása nélkül aláírja, ratifikálja a jelen Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, miután az öt Állam ratifikálás fenntartása nélkül aláírta vagy ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte, a jelen Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy a szóban forgó Állam azt ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy ratifikálást, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte.

22. cikk

1. A jelen Egyezmény meghatározatlan időre szól. Azonban bármely Szerződő Fél azt bármikor felmondhatja a jelen Egyezmény 21. cikke alapján történt hatálybalépése után.
2. A felmondást írásban kell közölni, és az erre vonatkozó okmányt a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A felmondás hat hónappal azután lép hatályba, hogy a Tanács Főtitkára a felmondási okmányt kézhez vette.
4. Ha valamely Szerződő Fél a jelen Egyezményt a jelen cikk 1. bekezdése alapján felmondja, vagy az Egyezmény 23. cikkének 1. (b) bekezdése, vagy 25. cikkének 2. bekezdése alapján jár el, minden olyan A. T. A. igazolvány, amelyet a felmondás vagy közlés hatálybalépte előtt adtak ki, érvényben marad és a jótálló testület jótállási kötelezettsége továbbra is fennáll.

23. cikk

1. A jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor, illetőleg azt követően, minden olyan Állam, amely elhatározza, hogy a jelen Egyezmény 3. cikkének 2. és 3. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően A. T. A. igazolványokat fogad el, ezt közli a Tanács Főtitkárával és meghatározza azokat az eseteket, amelyekben kötelezi magát az A. T. A. igazolványok elfogadására, valamint azt az időpontot, amelytől kezdve az ilyen elfogadás hatályba lép.
2. A Tanács Főtitkárához más hasonló közlés intézhető:
(a) valamely korábbi közlés hatályának kiterjesztésére;
(b) a jelen Egyezmény 22. cikkének 4. bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével valamely korábbi közlés érvénytelenítésére vagy hatályának korlátozására.

24. cikk

1. A 18. cikkben foglalt feltételek mellett összeülő Szerződő Felek a jelen Egyezmény módosítását ajánlhatják.
2. Az ily módon ajánlott módosítás szövegét a Tanács Főtitkára valamennyi Szerződő Féllel, valamint valamennyi többi aláíró vagy csatlakozó Állammal, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Szerződő Feleivel, valamint az UNESCO-val közli.
3. Az ajánlott módosítás ily módon történt közlésének időpontjától számított hat hónapon belül bármely Szerződő Fél értesítheti a Tanács Főtitkárát arról, hogy
(a) ellenvetése van az ajánlott módosítással szemben,
(b) habár szándékában áll elfogadni az ajánlott módosítást, de országában az elfogadáshoz szükséges feltételek még nem valósultak meg.
4. Ha valamely Szerződő Fél, amely a jelen cikk 3. (b) bekezdésében foglalt közlést megküldte, amíg a Főtitkárt az ajánlott módosítás elfogadásáról nem értesítik, a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat hónapos időszak lejártától számított kilenc hónapon belül észrevételt terjeszthet elő az ajánlott módosítással kapcsolatban.
5. Ha az ajánlott módosítással kapcsolatban észrevételt tettek, a jelen cikk 3. és 4. bekezdésében foglalt feltételek mellett, a módosítást el nem fogadottnak és hatálytalannak kell tekinteni.
6. Ha az ajánlott módosítással kapcsolatban a jelen cikk 3. és 4. bekezdésében foglalt feltételek mellett ellenvetést nem tettek, akkor a módosítást az alábbi meghatározott időpontoktól kezdődő hatállyal kell elfogadottnak tekinteni:
(a) ha egyik Szerződő Fél sem küldött a jelen cikk 3. (b) bekezdésének megfelelően közlést a 3. bekezdésben említett hat hónapos időszak lejáratkor;
(b) ha egy vagy több Szerződő Fél a jelen cikk 3. (b) bekezdésének megfelelően közlést küldött az alábbi két időpont közül a korábbiban;
(i) vagy abban az időpontban, amelyben az ilyen közlést küldő valamennyi Szerződő Fél értesítette a Tanács Főtitkárát arról, hogy az ajánlott módosítást elfogadta; ez az időpont a jelen cikk 3. bekezdésében foglalt hat hónapos időszak lejárati napjára módosul, ha valamennyi elfogadást az említett határidőt megelőzően közöltek;
(ii) vagy a jelen cikk 4. bekezdésében említett kilenc hónapos időszak lejártának időpontjában.
7. Minden elfogadottnak tekinthető módosítás hat hónappal az után az időpont után lép hatályba, amelyen az elfogadás megtörténtnek tekinthető.
8. A Tanács Főtitkára lehetőség szerint mielőbb közli valamennyi Szerződő Féllel az ajánlott módosítással kapcsolatos, a jelen cikk 3. (a) bekezdésének megfelelően tett ellenvetéseket, valamint a jelen cikk 3. (b) bekezdésének megfelelően kézhez vett közléseket. Ezt követően valamennyi Szerződő Féllel közli, hogy az ilyen közlést küldő Szerződő Fél, illetőleg Felek ellenvetést tesznek-e az ajánlott módosítással kapcsolatban, vagy pedig azt elfogadják.
9. Minden olyan állam, amely ratifikálja jelen Egyezményt, vagy csatlakozik ahhoz, úgy tekintendő, hogy elfogadja a jelen Egyezmény minden olyan módosítását, amely abban az időpontban hatályban volt, amikor a szóban forgó Állami ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezte.

25. cikk

1. Bármely Állam, amikor a ratifikálás fenntartása nélkül aláírja a jelen Egyezményt, vagy amikor ratifikálási, illetőleg csatlakozási okmányát letétbe helyezi, továbbá bármely ezt követő időpontban kijelentheti a Tanács Főtitkárához intézett közlésben, hogy a jelen Egyezmény kiterjed mindazokra a területekre vagy területrészekre, amelyeknek nemzetközi kapcsolatait a szóban forgó Állam látja el. Az ilyen közlés a Tanács Főtitkára által történt kézhezvétel után három hónappal lép hatályba, azzal a kikötéssel azonban, hogy az Egyezmény nem alkalmazható a közlésbén megnevezett területeken, mielőtt az illető Államra nézve életbe nem lépett.
2. Bármely Állam, amely a jelen cikk 1. bekezdése értelmében közlést tett arról, hogy a jelen Egyezmény olyan területre terjed ki, amelynek nemzetközi kapcsolatait ellátja, a Tanács Főtitkárát értesítheti, a jelen Egyezmény 22. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, hogy a szóban forgó területre az Egyezmény többé nem érvényes.

26. cikk

1. Bármely Állam a jelen Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor kijelentheti, illetve értesítheti a Tanács Főtitkárát, miután Szerződő Fél lett a jelen Egyezményben, hogy a jelen Egyezményben szabályozott A. T. A. igazolványokat nem fogadja el postai forgalomban. Az ilyen közlés a Főtitkár által történt kézhezvétel után a kilencvenedik napon tekinthető hatályosnak.
2. Bármely Szerződő Fél, amely a jelen cikk 1. bekezdésében biztosított fenntartással élt, bármikor visszavonhatja ezt a fenntartást úgy, hogy erről a Tanács Főtitkárának közlést küld.
3. A jelen Egyezménnyel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nincs megengedve.

27. cikk

A Tanács Főtitkára közli valamennyi szerződő Féllel, a többi aláíró és csatlakozó Állammal, az Egyesült Nemzetek Főtitkárával, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) SZERZŐDŐ FELEIVEL és az UNESCO-val:
(a) a jelen Egyezmény 20. cikke értelmében történt aláírásokat, ratifikálásokat és csatlakozásokat;
(b) a jelen Egyezménynek a 21. cikk alapján történt hatálybalépésének időpontját;
(c) a 22. cikk alapján közölt felmondásokat;
(d) a 23. cikk értelmében kapott közléseket;
(e) a 24. cikk értelmében elfogadottnak tekinthető módosításokat, valamint hatálybalépésük időpontját;
(f) a 25. cikk értelmében kapott közléseket;
(g) a 26. cikk értelmében kapott nyilatkozatokat és közléseket, valamint azt az időpontot, amelyen a fenntartások vagy azok visszavonása hatályba lépett.

28. cikk

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikke értelmében a jelen Egyezményt a Tanács Főtitkárának kérelmére az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba kell venni.
Minek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.
Kelt Brüsszelben, ezerkilencszázhatvanegy december hatodikán, francia és angol nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles, egy eredeti példányban, amelyet a Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki hitelesített másolatokat juttat el a jelen Egyezmény 20. cikke első bekezdésében feltüntetett valamennyi Államnak.

II.

A kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó
1956. március 1-jén Brüsszelben megkötött és 1960. június 15-én
a Vámügyi Együttműködési Tanács ajánlására módosított

VÁMEGYEZMÉNY3

3. §4 E törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmények 1966. február 22., illetve 23. napján lépnek hatályba, végrehajtásukról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik.5

1

A kihirdetés napja: 1966. február 23. A törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezte a 2017: CLXIX. törvény 7. §-a 2017. november 25. napjával.

2

A Vámegyezmény I. rész IV. fejezete 6. cikkének 2. bekezdése a 2004: CI. tövény 298. §-ával megállapított szöveg.

3

Lásd az 1/1979. (I. 10.) KkM rendeletet, valamint a Magyar Közlöny 1996. évi 22. számában közzétett PM közleményt.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére