• Tartalom

1967. évi 22. törvényerejű rendelet

1967. évi 22. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről Bécsben, 1959. július 1-én létrejött Egyezmény kihirdetéséről1

2007.01.01.

(A Magyar Népköztársaság2 elfogadási okiratának letétele a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójánál 1967. július 14-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről Bécsben, 1959. július 1-én létrejött Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:


„ EGYEZMÉNY
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
kiváltságairól és mentességeiről

Az Egyezményt az Ügynökség Kormányzótanácsa 1959. július 1-én hagyta jóvá.

Tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alkotmánya XV. cikkének C) pontja előírja, hogy az ebben a cikkben említett jogképesség, kiváltságok és mentességek kérdését egyrészt az Ügynökség, amelyet evégből a Kormányzótanács megbízásából eljáró főigazgató képvisel, másrészt az Ügynökség tagjai között kötendő külön egyezménnyel vagy egyezményekkel kell szabályozni;
Tekintettel arra, hogy az Ügynökség és az Egyesült Nemzetek Szervezete kapcsolatának szabályozásáról az Alkotmány XVI. cikkének megfelelően egyezményt fogadtak el; és
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése, az Egyesült Nemzetek és a vele kapcsolatban álló különböző intézmények részére biztosított kiváltságok és mentességek lehetséges egységesítését óhajtva, az Egyezményt a szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeiről jóváhagyta és ahhoz az Egyesült Nemzetek Szervezetének több tagja csatlakozott;
A Kormányzótanács
1. anélkül, hogy ezzel a Tanácsban képviselt kormányokat kötelezné, jóváhagyta az alábbi szöveget, amely általában a szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeiről szóló Egyezmény rendelkezéseit követi; és
2. felhívja az Ügynökség tagjait, hogy az alábbi Egyezményt vizsgálják meg és - amennyiben célszerűnek tartják - fogadják el.

I. cikk

Meghatározások

1. bekezdés. Ebben az Egyezményben:
(i) „az Ügynökség” kifejezés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget jelenti;
(ii) a III. cikk szempontjából a „javak és tulajdon” szavak egyaránt vonatkoznak azokra a javakra és arra a vagyonra, amelyeket az Ügynökség szervezeti funkcióinak előmozdítása érdekében kezel;
(iii) az V. és VIII. cikk szempontjából a „tagok képviselői” kifejezés alatt a küldöttségek összes kormányzótanácsi tagjai, képviselői, helyettes képviselői, helyettes tanácsadói, műszaki szakértői és titkárai értendők;
(iv) a 12., 13., 14. és 27. bekezdésben „az Ügynökség által összehívott ülések” kifejezés:
(1) az Ügynökség Általános Konferenciájának és Kormányzótanácsának üléseit;
(2) az általa összehívott bármely nemzetközi értekezlet, szimpózium, szeminárium vagy munkacsoport üléseit; és
(3) bármely ilyen szerv minden bizottságának üléseit jelenti;
(v) a VI. és IX. cikk szempontjából „az Ügynökség tisztviselői” kifejezés alatt az Ügynökség főigazgatója és személyzetének minden tagja értendő, a helyileg toborzott és órabérben dolgozó alkalmazottak kivételével.

II. cikk

Jogi személyiség

2. bekezdés. Az Ügynökség jogi személy. Jogképessége kiterjed a) szerződések kötésére, b) ingatlan és ingó javak megszerzésére és elidegenítésére és c) bírói eljárás kezdeményezésére.

III. cikk

Javak, vagyon és tulajdon

3. bekezdés. Az Ügynökséget, annak bárhol található és bárkinek birtokában levő javait és tulajdonát a joghatóság alól mentesség illeti, kivéve ha arról valamely meghatározott esetben kifejezetten lemondott. A mentességről való lemondás azonban nem terjed ki a végrehajtás alóli mentességre.
4. bekezdés. Az Ügynökség helyiségei sérthetetlenek. Az Ügynökség bárhol található és bárkinek birtokában levő javai és tulajdona mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás, illetve a végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy törvényhozási kényszer bármely más formája alól.
5. bekezdés. Az Ügynökség levéltárai és általában a birtokában, illetőleg kezelésében levő okiratok őrzési helyükre való tekintet nélkül sérthetetlenek.
6. bekezdés. Az Ügynökség minden pénzügyi ellenőrzésre, szabályozásra vagy fizetés halasztásra való tekintet nélkül:
a) vagyonnal, arannyal és bármiféle devizával rendelkezhet és bármely pénznemben lehet folyószámlája;
b) vagyonát, aranyát, illetve devizáját egyik országból másik országba vagy bármely ország területén szabadon átutalhatja és a birtokában levő devizákat bármely más pénznemre átválthatja.
7. bekezdés. Az Ügynökség a fenti 6. bekezdésben biztosított jogainak gyakorlásában az Egyezményben részes államok kormányainak előterjesztéseit olyan mértékben veszi tekintetbe, amelyben megítélése szerint ilyen előterjesztéseknek saját érdekei sérelme nélkül helyt adhat.
8. bekezdés. Az Ügynökség, valamint tulajdona, jövedelme és egyéb javai:
a) mentesek minden egyenes adó alól; mindazonáltal az Ügynökség önként értetődően nem kéri olyan adók alóli mentesítését, amelyek nem haladják meg a közüzemi szolgáltatások egyszerű ellenértékét;
b) mentesek minden vám és minden behozatali vagy kiviteli tilalom és korlátozás alól az Ügynökség által hivatalos használatra behozott vagy kivitt tárgyak tekintetében; mindazonáltal a mentesség felhasználásával behozott cikkeiket azon ország területére, ahová behozták, önként értetődően nem szabad eladni, hacsak nem az ezen ország kormánya által megállapított feltételek mellett;
c) mentesek minden vám és minden behozatali vagy kiviteli tilalom és korlátozás alól az Ügynökség kiadványai tekintetében.
9. bekezdés. Bár az Ügynökség elvileg nem igényli az ingó vagy ingatlan javak árába beszámított fogyasztási illeték vagy forgalmi adó alól való mentesítést, mégis, ha hivatalos használatára jelentősebb bevásárlásokat eszközöl, amelyeknek ára ilyen természetű adókat és illetékeket foglal magában, az Egyezményben részes államok, amikor csak lehetséges, megfelelő igazgatási intézkedéseket tesznek ezen adók és illetékek összegének elengedésére vagy visszatérítésére.

IV. cikk

Közlési könnyítések

10. bekezdés. Az Ügynökséget hivatalos közlései tekintetében az Egyezményben részes minden állam területén - amennyiben ez összeegyeztethető az olyan nemzetközi egyezményekkel, szabályozásokkal és megállapodásokkal, amelyeknek az illető állam,is részese - legalább olyan kedvező elbánás illeti meg, amilyen elbánást a szóban forgó állam kormánya a posta és távközlések elsőbbsége, díja és illetéke, valamint a sajtó és a rádió tájékoztatására szánt közlések díja tekintetében bármely más kormánynak, illetve diplomáciai képviseletnek nyújt.
11. bekezdés. Az Ügynökség hivatalos levelezése és más hivatalos közlései tekintetében cenzúrát alkalmazni nem lehet.
Az Ügynökségnek joga van rejtjel alkalmazására, valamint saját levelezésének és egyéb hivatalos közléseinek a diplomáciai futárokkal és csomagokkal azonos kiváltságokat és mentességeket élvező futárok és lepecsételt csomagok útján való továbbítására és vételére.
E bekezdés rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy azok az Egyezményben részes állam és az Ügynökség közötti megállapodáson alapuló megfelelő biztonsági óvintézkedések foganatosítását kizárják.

V. cikk

A tagok képviselői

12. bekezdés. A tagoknak az ügynökség által összehívott ülésekre küldött képviselői e tisztségük gyakorlásának, valamint az ülés színhelyére való utazásuknak és onnan történő visszautazásuknak ideje alatt a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesek a letartóztatás vagy fogvatartás, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól, továbbá hivatalos minőségükben végzett (mind szóbeli, mind írásbeli) ténykedésük tekintetében mentesek mindennemű joghatóság alól;
b) valamennyi iratuk és okiratuk sérthetetlen;
c) joguk van rejtjel használatára és okiratoknak, illetve levelezésnek futár útján vagy lepecsételt csomagokban való vételére;
d) saját személyük és házastársuk azokban az országokban, amelyeket tisztségük gyakorlása közben felkeresnek, vagy amelyeken átutaznak, mentes mindennemű bevándorlást korlátozó szabály, a külföldiek bejelentésére vonatkozó minden előírás, valamint minden honvédelmi szolgálati kötelezettség alól;
e) a fizetési eszközökre és azok beváltására vonatkozó korlátozások tekintetében ugyanazok a kedvezmények illetik meg őket, mint idegen kormányoknak ideiglenes hivatalos kiküldetésben levő képviselőit;
f) személyes poggyászuk tekintetében ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai.
13. bekezdés. Avégből, hogy az Ügynökség által összehívott üléseken a tagok képviselőinek tisztségük betöltésében teljes szólásszabadságot és teljes függetlenséget biztosítsanak, az e minőségükből folyó szóbeli vagy írásbeli fellépésük, illetve eljárásuk tekintetében a joghatóság alóli mentesség ezeket a személyeket azután is megilleti, miután megbízatásuk véget ért.
14. bekezdés. Abban az esetben, ha valamely adó esedékessége az adóalany tartózkodási idejétől függ, azt az időtartamot, amely alatt a tagoknak az Ügynökség által összehívott ülésekre küldött képviselői a tisztségük gyakorlása végett tartózkodnak valamely állam területén, a tartózkodási időbe nem lehet beszámítani.
15. bekezdés. A tagok képviselőit a kiváltságok és mentességek nem személyes előnyükre, hanem az Ügynökséggel kapcsolatos tisztségük független betöltésének biztosítása érdekében illetik meg. Ebből következően a tagnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy képviselőjének mentességéről minden olyan esetben lemondjon, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és amikor arról a mentesség céljának sérelme nélkül le lehet mondani.
16. bekezdés. A 12., 13. és 11. bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni olyan állam hatóságaival szemben, amelynek a képviselő állampolgára, vagy amelynek képviselője, illetőleg képviselője volt.

VI. cikk

Tisztviselők

17. bekezdés. Az Ügynökség meghatározott időközönként közli az Egyezményben részes államok kormányaival azoknak a tisztviselőknek a nevét, akikre e cikk és a IX. cikk rendelkezései vonatkoznak.
18. bekezdés. a) Az Ügynökség tisztviselői:
(i) hivatalos minőségükben végzett (mind szóbeli, mind írásbeli) ténykedésük tekintetében mentesek a joghatóság alól;
(ii) az Ügynökségtől kapott minden illetményük és járandóságuk tekintetében adómentességet élveznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének tisztviselőivel azonos feltételek mellett;
(iii) házastársukkal és eltartott családtagjaikkal együtt mentesek a bevándorlást korlátozó szabályok és a külföldiek bejelentésére vonatkozó előírások alól;
(iv) a fizetési eszközök beváltása tekintetében ugyanazokat a kiváltságokat élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai;
(v) nemzetközi válság idején házastársukkal és eltartott családtagjaikkal együtt hazatérésük tekintetében ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai;
(vi) hivataluknak az illető országban első ízben történő átvétele alkalmával berendezési tárgyaikat és értékeiket vámmentesen hozhatják be.
B) Az Ügynökség tisztviselőit az alatt az idő alatt, amikor az Ügynökség Alkotmányának XII. cikke értelmében felügyelőként vagy a XI. cikk értelmében valamely vállalkozás ellenőreként járnak el, továbbá a megbízatás teljesítési helyére hivatalos minőségükben való utazásuk és onnan történő visszautazásuk ideje alatt - amennyiben megbízatásuk eredményes teljesítése érdekében szükséges - mindazok a további kiváltságok és mentességek megilletik, amelyeket az Egyezmény VII. cikke tartalmaz.
19. bekezdés. Az Ügynökség tisztviselői mentesek minden honvédelmi szolgálati kötelezettség alól, feltéve, hogy ez a mentesség annak az államnak a vonatkozásában, amelynek állampolgárai, az Ügynökség azon tisztviselőire korlátozódik, akiknek a neve az Ügynökség főigazgatója által összeállított és az illető állam jóváhagyott jegyzékben tisztségükből kifolyólag szerepel.
Az Ügynökség egyéb tisztviselőinek honvédelmi szolgálatra történő behívása esetén az Állam az Ügynökség kérésére olyan mértékű szolgálati halasztást engedélyez, amely szükséges ahhoz, hogy az érdemi munka folytatásának megszakítását elkerüljék.
20. bekezdés. A 18. és 19. bekezdésben meghatározott kiváltságok és mentességek mellett az Ügynökség főigazgatóját, valamint a távolléte alatt nevében eljáró bármely tisztviselőt saját személye, házastársa és kiskorú gyermekei tekintetében ugyanazok a kiváltságok, mentességek, mentesítések és kedvezmények illetik meg, amelyeket a nemzetközi jog értelmében a diplomáciai követek saját személyük, házastársuk és kiskorú gyermekeik tekintetében élveznek. Ugyanezek a kiváltságok, mentességek, mentesítések és kedvezmények illetik meg az Ügynökség főigazgató - helyettesét vagy vele egyenrangú tisztviselőjét is.
21. bekezdés. A tisztviselőket a kiváltságok és mentességek kizárólag az Ügynökség érdekében és nem saját személyes előnyükre illetik meg. Az Ügynökségnek joga és kötelessége lemondani valamely tisztviselő mentességéről minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és amikor arról az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.
22. bekezdés. Az Ügynökség a tagállamok illetékes hatóságaival mindenkor együttműködik az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése, a rendőrhatósági intézkedések megtartásának biztosítása, valamint az ebben a cikkben felsorolt kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaélések elkerülése érdekében.

VII. cikk

Az ügynökség megbízásából eljáró szakértők

23. bekezdés. A VI. cikk hatálya alá tartozó tisztviselőket ide nem értve, azokat a szakértőket, akik az Ügynökség bizottságaiban működnek vagy az Ügynökség részére megbízásokat teljesítenek (beleértve az Ügynökség Alkotmányának XII. cikke értelmében végzett felügyelői, vagy a XI. cikk értelmében vállalkozások ellenőrzésére adott megbízásokat is), - amennyiben megbízatásuk eredményes teljesítése érdekében szükséges -,bizottsági feladatukkal vagy megbízatásukkal összefüggő utazásuk ideje alatt is megilletik a következő kiváltságok és mentességek:
a) mentesek a letartóztatás vagy fogvatartás, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól;
b) hivatalos minőségükben végzett (mind szóbeli, mind írásbeli) ténykedésük tekintetében mentesek mindennemű joghatóság alól; e mentesség azután is megilleti őket, miután bizottsági feladatuk, illetve megbízatásuk véget ért;
c) valamennyi iratuk és okiratuk sérthetetlen;
d) az Ügynökséggel való érintkezésük érdekében joguk van rejtjel használatára és iratoknak vagy levelezések futár útján vagy lepecsételt csomagokban való vételére;
e) a fizetési eszközökre és azok beváltására vonatkozó korlátozások, tekintetében ugyanazok a kedvezmények illetik meg őket, mint idegen kormányoknak ideiglenes hivatalos kiküldetésben levő képviselőit;
f) személyes, poggyászuk tekintetében ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai.
24. bekezdés. A 23. bekezdés c) és d) pontjai nem értelmezhetők úgy, hogy azok az Egyezményben részes állam és az Ügynökség közötti megállapodáson alapuló megfelelő biztonsági óvintézkedések foganatosítását kizárják.
25. bekezdés. Az Ügynökség szakértőit a kiváltságok és mentességek az Ügynökség érdekében és nem saját személyes előnyükre illetik meg. Az Ügynökségnek joga és kötelessége lemondani valamely szakértő mentességéről minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és amikor arról az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.

VIII. cikk

Kiváltságokkal való visszaélés

26. bekezdés. Ha az Egyezményben részes állam úgy véli, hogy az Egyezményben biztosított valamely kiváltsággal vagy mentességgel való visszaélés esete forog fenn, akkor a szóban forgó állam és az Ügynökség között tanácskozást folytatnak, hogy megállapítsák, történt-e visszaélés, és - ha igen - hogy a visszaélés megismétlődésének megakadályozását megkíséreljék. Ha az ilyen irányú tanácskozások nem vezetnek az állam és az Ügynökség számára kielégítő eredményre, akkor a kiváltsággal vagy mentességgel való visszaélés megállapításának kérdését a 34. bekezdésben szabályozott módon kell rendezni. Ha visszaélés megtörténtét állapítják meg; a visszaélés által érintett, az Egyezményben részes államnak az Ügynökség értesítése után jogában áll az Ügynökségtől a visszaélés tárgyát képező kiváltság vagy mentesség nyújtását megvonni. Mindazonáltal a kiváltság vagy mentesség megvonása nem akadályozhatja az Ügynökség alapvető tevékenységét, illetve nem gátolhatja az Ügynökséget alapvető feladatainak ellátásában.
27. bekezdés. A tagoknak az Ügynökség által összehívott ülésekre küldött képviselőit e tisztségük gyakorlásának, valamint az ülés színhelyére való utazásuknak és onnan történő visszautazásuknak ideje alatt, továbbá az 1. bekezdés (v) pontja alá eső tisztviselőket hivatalos minőségükben kifejtett ténykedésük miatt a helyi hatóságok nem kényszeríthetik annak az országnak az elhagyására, amelynek területén tisztségüket gyakorolják. Abban az esetben azonban, ha ilyen személy az illető országban hivatalos megbízatásának körén kívül eső tevékenysége során követ el visszaélést a tartózkodással kapcsolatos kiváltságok tekintetében, akkor az illető ország kormánya távozásra kényszerítheti az alábbiak fenntartásával:
a) A tagok képviselői, vagy a 20. bekezdés alapján mentességet élvező személyek csak az illető országba akkreditált diplomáciai követekre érvényes diplomáciai eljárásnak megfelelően kényszeríthetők az ország elhagyására;
b) Olyan tisztviselő esetében, akire a 20. bekezdés nem vonatkozik, kiutasítási határozatot csak a szóban forgó ország külügyminiszterének jóváhagyásával lehet hozni, amire csak az Ügynökség főigazgatójával való tanácskozás után kerülhet sor; továbbá, ha a tisztviselő ellen kiutasítási eljárás indult, az Ügynökség főigazgatója jogosult az eljárásban részt venni annak a személynek a képviseletében, aki ellen az eljárás folyik.

IX. cikk

Utazási igazolvány

28. bekezdés. Az Ügynökség tisztviselői jogosultak az Egyesült Nemzetek utazási igazolványainak használatára, éspedig az Ügynökség főigazgatója és az Egyesült Nemzetek Főtitkára között létrejött ügyrendi szabályozások alapján. Az Ügynökség főigazgatója az Egyezményben részes államokat az ilyen ügyrendi szabályozásokról értesíti.
29. bekezdés. Az Egyezményben részes államok az Ügynökség tisztviselői részére kiállított ENSZ utazási igazolványokat érvényes útiokmányként elismerik és elfogadják.
30. bekezdés. Az említett utazási igazolványok tulajdonosainak esetleg szükséges beutazási engedély iránti kérelmét, ha ahhoz igazolást mellékelnek arról, hogy az Ügynökség megbízásából utaznak, a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálják. Az utazási igazolványok tulajdonosainak gyors utazását ezenkívül is megkönnyítik.
31. bekezdés. A 30. bekezdésben említettekhez hasonló kedvezményeket nyújtanak a szakértőknek és más olyan személyeknek, akik - bár nem rendelkeznek az Egyesült Nemzetek utazási igazolványával - igazolják, hogy az Ügynökség megbízásából utaznak.
32. bekezdés. Az Ügynökség főigazgatója, főigazgató-helyettesei és más olyan tisztviselői, akik legalább az Ügynökség osztályvezetőivel egyenlő rangban vannak, ha az Egyesült Nemzetek utazási igazolványával és az Ügynökség megbízásából utaznak, ugyanazokat az utazási kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai.

X. cikk

Jogviták rendezése

33. bekezdés. Az Ügynökség megfelelő eljárásmódot állapít meg:
a) a szerződések tekintetében vagy egyéb magánjogi ügyekben felmerülő jogviták rendezésére, amelyekben az Ügynökség félként van érdekelve;
b) azoknak a jogvitáknak a rendezésére, amelyekben az Ügynökség olyan tisztviselője vagy szakértője érdekelt, aki hivatali állásánál fogva mentességet élvez, ha a mentességről a 21. vagy a 35. bekezdés alapján nem mondtak le.
34. bekezdés. Az Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden jogvitát a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni a Bíróság Alapszabályzatának megfelelően, feltéve, hogy a felek az adott esetben más eljárásmódban nem egyeznek meg. Ha az Ügynökség és valamely tagállam között keletkezik jogvita és a felek más eljárásmódban nem egyeznek meg, akkor az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 96. cikke és a Bíróság Alapszabályzatának 65. cikke, valamint az Egyesült Nemzetek és az Ügynökség között létrejött egyezmény vonatkozó rendelkezései alapján tanácsadó véleményt kell kérni minden felmerült jogi kérdésben. A Bíróság véleményét a felek ügydöntőnek fogadják el.

XI. cikk

Értelmezés

35. bekezdés. Az Egyezmény rendelkezéseit az Ügynökségnek az Alkotmányában rábízott feladatkörével összhangban kell értelmezni.
36. bekezdés. Az Egyezmény rendelkezései semmilyen formában nem korlátozhatják vagy sérthetik azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyeket az Ügynökség részére valamely állam annál fogva biztosított vagy ezután biztosít, hogy az Ügynökség székhelye vagy regionális hivatala, illetve - az Ügynökség vállalkozásával vagy tevékenységével, így valamely ügynökségi vállalkozás biztosításával vagy más intézkedéssel kapcsolatban - tisztviselői, szakértői, eszközei, berendezései vagy felszerelései az illető állam területén vannak. Az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármely részes állam és az Ügynökség között kiegészítő megállapodás kötését az Egyezmény rendelkezéseinek kiigazításáról vagy az abban biztosított kiváltságok és mentességek kiterjesztéséről vagy korlátozásáról.
37. bekezdés. Ezen Egyezmény hatálya nem szünteti meg és nem csorbítja az Ügynökség Alkotmányának rendelkezéseit, sem azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel az Ügynökség egyébként rendelkezik, amelyeket megszerez, illetve amelyek reá hárulnak.

XII. cikk

Záró rendelkezések

38. bekezdés. Ezt az Egyezményt elfogadás végett az Ügynökség valamennyi tagjával közölni kell. Az elfogadás az elfogadási okiratnak a főigazgatónál való letétbe helyezésével történik, és az Egyezmény minden tagra nézve az illető tag elfogadási okirata letétbe helyezésének napján lép hatályba. Abban az esetben, ha bármely állam nevében elfogadási okiratot helyeznek letétbe, az illető állam az Egyezmény rendelkezéseit saját jogszabályai szerint lépteti hatályba. A főigazgató az Egyezmény hiteles másolatát minden olyan állam kormányának megküldi, amely az Ügynökségnek tagja vagy ezután lesz tagja, és az Ügynökség minden tagját minden elfogadási okirat letétbe helyezéséről és a 39. bekezdés alapján tett felmondási bejelentésről tájékoztatja.
Ezen Egyezménnyel kapcsolatban bármely tag fenntartásokkal élhet. Fenntartásokat csak az illető tag elfogadási okiratának letétbe helyezésekor lehet tenni, és azokról a főigazgató az Ügynökség valamennyi tagját haladéktalanul tájékoztatja.
39. bekezdés. Ezen Egyezmény az Ügynökség és az elfogadási okiratok letétbe helyező tag között mindaddig érvényben marad, amíg az illető tag az Ügynökség tagja, illetve amíg a Kormányzótanács egy módosított egyezményt nem hagy jóvá és az illető tag annak részesévé nem vált, azzal a fenntartással, hogy amennyiben valamely tag felmondását a főigazgatónál bejelenti, az Egyezmény erre a tagra nézve az ilyen bejelentésnek a főigazgató által történt kézhezvételét követő egy év elteltével veszti hatályát.
40. bekezdés. Az Egyezményben részes államok egyharmadának kérésére az Ügynökség Kormányzótanácsa megvizsgálja, hogy szükség van-e az Egyezmény módosítására. A Tanács által jóváhagyott módosítások a 38. bekezdésben szabályozott eljárásnak megfelelően elfogadással lépnek hatályba.”

3. §4 E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1967. évi július hó 14. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az ügykör szerint érdekelt miniszterekkel egyetértésben a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

1

A kihirdetés napja: 1967. szeptember 7.

2

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

3

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

4

A 3. § a 2006: CIX. törvény 159. § (6) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére