• Tartalom

1968. évi 18. törvényerejű rendelet

1968. évi 18. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság1 és a Ciprusi Köztársaság között a légi szállítás tárgyában Nicosiában, 1964. évi június 2. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről2

2007.01.01.

(A megerősítésről szóló jegyzékváltás 1966. évi május hó 24. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a légiszállítás tárgyában Nicosiában, 1964. évi június hó 2. napján aláírt és 1966. évi május hó 24. napján hatályba lépett Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:


„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között
a légiszállítás tárgyában

A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság - a továbbiak során ezen Egyezményben „Szerződő Felek” - attól az óhajtól vezérelve, hogy megállapodásra jussanak a területeik közötti és a területeiken túli légiszállítás tárgyában, elősegítsék e téren a nemzetközi együttműködést, erősítsék a baráti kapcsolatokat, és abból a célból, hogy az idegenforgalmat előmozdítsák, az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

1. A jelen Egyezmény és hozzácsatolt Függelék szempontjából az alábbi kifejezések jelentése a következő, hacsak a szöveg másként nem rendelkezik:
a) „Légügyi Főhatóságok”
- A Magyar Népköztársaság esetében jelenleg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Légügyi Főigazgatóságának vezetője, illetve bármely, a Magyar Népköztársaság Kormánya által az említett vezető bármely jelenlegi teendőjének vagy hasonló teendőknek ellátására felhatalmazott személy vagy szerv.
- A Ciprusi Köztársaság esetében a Közlekedés- és Munkaügyi Minisztérium Polgári Légügyi Hivatala, illetve bármely, az említett Hivatal által jelenleg ellátott teendők végrehajtására felhatalmazott személy vagy szerv.
b) „Terület”
A Szerződő Felek szuverenitása alá tartozó földterület, a hozzátartozó parti vizek és légtér.
c) „Nemzetközi Légiszállítás”
Utasok, poggyász, posta közérdekű fuvarozása céljából repülőgéppel lebonyolított mindennemű légiszállítás, mely több, mint egy ország területe feletti légtéren halad át.
d) „Kijelölt légiközlekedési vállalat”
Az a légiközlekedési vállalat, mely a Szerződő Felek bármelyikének a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítése szerint üzemelteti a közösen meghatározott légijáratokat és gyakorolja a másik Szerződő Fél által a jelen Egyezménynek megfelelően biztosított jogokat.
e) „Meghatározott légiútvonalak”
A jelen Egyezmény Függelékében meghatározott légiútvonalak.
2. Jelen Egyezmény Függeléke az Egyezmény részének tekintendő és az Egyezményre vonatkozó minden utalás egyúttal a Függelékre is vonatkozik, kivéve: ha az Egyezmény szövege kifejezetten másként rendelkezik.

2. cikk

1. Mindkét Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezményben meghatározott jogokat a jelen Egyezmény Függelékében feltüntetett útvonalakon menetrendszerű nemzetközi légijáratok üzemeltetésére.
Ezeknek a járatoknak és útvonalaknak az elnevezése a továbbiakban „megállapodásszerű járatok”, illetve „meghatározott útvonalak”.
A Szerződő Felek által kijelölt légiközlekedési vállalat megállapodásszerű járatának meghatározott útvonalon való üzemeltetése során az alábbi jogokat élvezi:
a) leszállás nélkül átrepülhet a másik Szerződő Fél területe felett;
b) nem kereskedelmi célból leszállhat az említett területen;
c) a jelen Egyezmény Függelékében az illető útvonalon kijelölt, az említett területhez tartozó pontokon leszállhat abból a célból, hogy a nemzetközi forgalomban utasokat, árut és postát vegyen fel és adjon le.
2. A jelen cikk 1. bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalata jogot nyer a másik Szerződő Fél területén olyan fizetés vagy díj ellenében fuvarozott utasok, áru vagy posta felvételére, akiknek, illetve amelyeknek rendeltetési helye az említett másik Szerződő Fél területének egy másik pontja.

3. cikk

1. Mindkét Szerződő Félnek jogában áll, hogy a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli nyilatkozattal a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetésére egy-egy légiközlekedési vállalatot kijelöljön.
2. Az említett kijelölés vétele után a másik Szerződő Fél köteles - a jelen cikk (3) és (4) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával - késedelem nélkül megadni a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt.
3. Az egyik Szerződő Fél légügyi főhatóságai igényelhetik a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalattól, igazolja azt, hogy képes eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az említett főhatóságok a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján általában és ésszerű keretek között támasztanak.
4. Mindkét Szerződő Félnek joga van a jelen cikk 2. bekezdésében említett üzemeltetési engedély megadását visszautasítani, vagy a 2. cikkben meghatározott jogoknak a kijelölt légiközlekedési vállalat részéről történő gyakorlását általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötni, ha az érintett Szerződő Fél nem látja biztosítottnak, hogy az említett légiközlekedési vállalat tulajdonának jelentős része és tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy állampolgárai érdekkörében van.
5. Ha légiközlekedési vállalatot a fentiek szerint kijelöltek és engedélyeztek, bármely időpontban megkezdheti a megállapodásszerű járatok üzemeltetését, feltéve, hogy a jelen Egyezmény 12. cikkével összhangban megállapított díjszabás az illető járat tekintetében érvényben van.

4. cikk

1. Mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának megfelelő és egyenlő lehetőséget kell adni arra, hogy a jelen Egyezmény 2. cikkével összhangban meghatározott útvonalon üzemeltetést folytasson.
2. A jelen Egyezmény 2. cikkével összhangban meghatározott útvonalakon a nemzetközi légijáratok üzemeltetésében az egyik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat köteles tekintetbe venni a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat érdekeit oly módon, hogy az utóbbi légiközlekedési vállalat által az azonos útvonalakon vagy azok egy részén üzemben tartott légijáratokat ne befolyásolja hátrányosan.
3. A jelen Egyezmény 2. cikkével összhangban meghatározott útvonalakon fenntartott nemzetközi légijáratok elsődleges célja, hogy a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél területére és területéről fennálló előrelátható utas-, áru- és postaforgalmi keresletnek megfelelő férőhely-kínálatot teremtsenek. Mindkét kijelölt légiközlekedési vállalatnak azt a jogát, amelynek alapján a jelen Egyezmény 2. cikkével összhangban a meghatározott útvonalon a másik Szerződő Fél területén fekvő pontok és harmadik ország területén fekvő pontok között forgalmat bonyolíthat le, a nemzetközi légiközlekedés rendezett fejlődése érdekében, oly módon kell gyakorolni, hogy a férőhely-kínálat összhangban legyen:
a) a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél területére és területéről fennálló forgalmi kereslettel;
b) a légijáratok által érintett területek forgalmi keresletével, figyelemmel a helyi és területi járatokra;
c) a közvetlen járatok gazdaságos üzemeltetésének követelményeivel.

5. cikk

1. A Szerződő Felek által kijelölt légiközlekedési vállalatok kötelesek legkésőbb harminc nappal azelőtt, hogy a jelen Egyezmény 2. cikkével összhangban meghatározott útvonalakon a járatok üzemeltetését megkezdenék, jóváhagyás végett a másik Szerződő Fél légügyi hatóságaival közölni a használni kívánt légijárműtípusokat és a menetrendeket. Hasonlóképpen kell eljárniuk későbbi változások esetében is.
2. A Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek a másik Szerződő Fél légügyi hatóságaival ez utóbbiak kérésére közölni a kijelölt légiközlekedési vállalatok minden olyan időszakos statisztikai adatát, amelyre ésszerű keretek között szükség lehet a Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által a jelen Egyezmény 2. cikkével összhangban meghatározott útvonalakon nyújtott férőhelykínálat ellenőrzése céljából. Ezeknek az adatoknak teljes felvilágosítással kell szolgálniuk a forgalom nagyságáról és a forgalom kiindulási és rendeltetési helyéről.

6. cikk

Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata nem menetrendszerű járatait a Szerződő Felek érvényben levő belföldi szabályainak megfelelő külön engedély alapján üzemeltetheti. Az ilyen nem menetrendszerű repülések iránti kérelmeket az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága közvetlenül a másik Szerződő Fél légügyi hatóságától kéri.

7. cikk

1. Mindkét Szerződő Félnek joga van az üzemeltetési engedélyt visszavonni, vagy a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatnak a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogai gyakorlását felfüggeszteni, vagy e jogok gyakorlását általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötni, ha:
a) nem látja biztosítottnak, hogy az említett légiközlekedési vállalat tulajdonának jelentős része és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél vagy állampolgárai érdekkörében van;
b) az említett légiközlekedési vállalat nem tartja be a jogot adó Szerződő Fél jogszabályait vagy egyéb előírásait; vagy
c) a légiközlekedési vállalat más módon nem a jelen Egyezményben előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.
2. Hacsak a jogszabályok vagy egyéb előírások további megsértésének megelőzésére nincs szükség az azonnali visszavonásra, felfüggesztésre, vagy a jelen cikk 1. bekezdésében említett feltételek azonnali meghatározására, a szóban forgó jog csak a másik Szerződő Féllel való tanácskozás után gyakorolható.

8. cikk

1. Mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által nemzetközi járatban üzemeltetett légijárművek, valamint ezek szokásos felszerelése, és a légijárművek fedélzetén levő tüzelő- és kenőanyag, valamint fedélzeti készletek, beleértve az élelmiszereket, italokat és dohányneműeket is, teljes vám-, adó- és illetékmentességet élveznek a másik Szerződő Fél területére való érkezésükkor, feltéve, hogy az említett felszerelések és készletek mindaddig a légijármű fedélzetén maradnak, míg újra ki nem viszik azokat a szóban forgó területről.
2. Ugyancsak mentesek az említett adók és illetékek alól, az elvégzett szolgáltatásokért fizetendő díjak kivételével:
a) a bármely Szerződő Fél területén a fedélzetre felvett légijárműkészletek az érintett Szerződő Fél hatóságai által meghatározott mennyiségig, a másik Szerződő Félnek meghatározott útvonalon üzemeltetett légijárműje fedélzetén történő használatra;
b) a bármely Szerződő Fél területére abból a célból bevitt tartalék alkatrészek, hogy azok a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által meghatározott útvonalon üzemeltetett légijármű karbantartására vagy javítására szolgáljanak;
c) a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által meghatározott útvonalon üzemeltetett légijármű ellátására szolgáló tüzelő- és üzemanyag még abban az esetben is, ha azt a repülésnek olyan részén használják fel, amely annak a Szerződő Államnak a területe felett helyezkedik el, ahol a szóban forgó anyagokat a fedélzetre felvették.
A fenti a), b) és c) pontokban említett anyagokkal kapcsolatban megkövetelhető a vámellenőrzés vagy vámfelügyelet.

9. cikk

A szokásos fedélzeti felszerelést, valamint a bármely Szerződő Fél légijárművei fedélzetén levő anyagokat és készleteket a másik Szerződő Fél területén csak az utóbbi Fél vámhatóságainak engedélyével lehet kirakni. Ilyen esetben ezek az említett hatóság ellenőrzése alá vonhatók mindaddig, amíg elszállításra nem kerülnek, vagy - a vámszabályoknak megfelelően - másként nem intézkednek felőlük.

10. cikk

1. Mindkét Szerződő Fél törvényei, valamint egyéb jogszabályai és rendelkezései az egymás által kijelölt légiközlekedési vállalatok repülőgépeire is alkalmazandók, különösen az alábbiak tekintetében:
a) a nemzetközi légiszállításban alkalmazott repülőgépeknek a Szerződő Fél területére való be- vagy onnan való kirepülése, üzemeltetése, illetve repülőgépeknek e terület felett való átrepülése,
b) a Szerződő Felek területére való belépéskor, vagy annak elhagyásakor követendő kiviteli, behozatali, útlevél-, vám-, elkülönítési és devizagazdálkodási rendelkezéseknek a mindkét Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatok repülőgépein szállított utasokra, személyzetre, poggyászra, és árura való alkalmazása.
2. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak aziránt, hogy a repülőgépek érkezésekor és indulásakor megteszik mindazokat az egészségügyi és megelőző intézkedéseket, amelyeket a fertőző betegségek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi szabályok kötelezően előírnak.

11. cikk

A bármely Szerződő Fél területén keresztül utazó utasokat csak nagymértékben egyszerűsített ellenőrzésnek szabad alávetni. A közvetlen tranzitban fuvarozott poggyász és áru mentes a vámdíj és hasonló illetékek alól.

12. cikk

1. Az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalata által a másik Szerződő Fél területére vagy területéről történő fuvarozásért számított díjakat méltányos szinten kell megállapítani, és ennek során kellő figyelmet kell szentelni valamennyi lényeges tényezőnek, mint üzemeltetési költségeknek, méltányos nyereségnek és más légiközlekedési vállalatok díjtételeinek.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében említett díjakat ha lehetséges a két Szerződő Fél érdekelt kijelölt légiközlekedési vállalata megállapodása révén és az útvonal egészén vagy részén üzemeltető más légiközlekedési vállalatokkal egyetértésben kell rögzíteni.
3. A fentiek szerint megállapított tarifákat jóváhagyás végett a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni legkésőbb a tervezett hatálybalépésük előtt 30 (harminc) nappal; különleges esetekben a fenti határidőt csökkenteni lehet, feltéve, hogy az említett hatóságok ehhez beleegyezésüket adják.
4. Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok bármelyik említett díjtételben nem tudnak megegyezni, vagy ha valamilyen más oknál fogva a díjtételt nem lehet a jelen cikk 2. bekezdésének megfelelően rögzíteni, illetve ha a jelen cikk 3. bekezdésében említett 30 napos határidő első 15 napjában az egyik Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet arról, hogy nem ért egyet a jelen cikk 2. bekezdésének megfelelően rögzített díjtétellel, a Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek megkísérelni, hogy a díjtételt közöttük létrehozott megállapodás révén határozzák meg.
5. Ha a légügyi hatóságok nem tudnak megállapodni a jelen cikk 3. bekezdése értelmében eléjük terjesztett díjtétel jóváhagyásában, vagy díjtételnek a 4. bekezdés szerinti meghatározásában, a vitát a jelen Egyezmény 22. cikkének rendelkezései alapján kell rendezni.
6. A jelen cikk 3. bekezdésének rendelkezéseitől függően, díjtétel mindaddig nem léphet hatályba, míg mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságai jóvá nem hagyták azt.
7. A jelen cikk rendelkezéseivel összhangban megállapított díjak mindaddig hatályban maradnak, míg a jelen cikk rendelkezéseivel összhangban új díjakat nem rögzítettek.

13. cikk

A Szerződő Felek repülőtereinek, műszaki berendezéseinek és egyéb felszereléseinek használatáért járó adók, illetékek és egyéb díjak a területileg illetékes hatóságok által megállapított díjtételek szerint fizetendők.

14. cikk

A jelen Egyezményből eredő fizetési kötelezettségek rendezését a Szerződő Felek között érvényben levő pénzügyi egyezmények keretei között kell végrehajtani. Ilyen pénzügyi egyezmény hiányában a jelen Egyezményből eredő kölcsönös hiteleket és követeléseket konvertibilis pénznemben kell elszámolni.

15. cikk

A Szerződő Felek biztosítják az egymás által kijelölt légiközlekedési vállalat számára minden olyan, rendelkezésre álló berendezés használatát, amely a polgári légijáratok biztonságát és rendszerességét szolgálja, különösen a rádió-, világítási és a meteorológiai szolgáltatásokat.

16. cikk

1. A Szerződő Felek által a megállapodásszerű járatokon üzemeltetett repülőgépek kötelesek megfelelő felség- és lajstromjelet viselni és az alábbi okmányokat magukkal vinni:
a) lajstromozási bizonyítvány,
b) légialkalmassági bizonyítvány,
c) megfelelő szakszolgálati engedély a személyzet valamennyi tagja számára,
d) a repülőgép rádióállomásának üzemeltetési engedélye,
e) repülőgép útinapló, vagy annak megfelelő egyéb okmány,
f) utasjegyzék,
g) áru és postajegyzék,
h) amennyiben különleges rakományt szállít, az ehhez szükséges engedélyek.
2. Az a) és b) pontokban felsorolt bizonyítványok a Szerződő Felek belföldi jogszabályai alapján egy okmányba is foglalhatók.

17. cikk

1. A repülőgépek alkalmassági bizonyítványát, a személyzet tagjainak szakszolgálati engedélyét és az egyik Szerződő Fél által e tárgyban kiállított vagy érvényesített minden egyéb okmányt a másik Szerződő Fél is érvényesnek ismeri el.
2. Mindkét Szerződő Fél fenntartja magának azonban azt a jogot, hogy területének átrepülésénél ne fogadja el saját állampolgárai részére a másik Szerződő Fél által kiállított szakszolgálati és egyéb engedélyeket.

18. cikk

A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak jogában áll, hogy a másik Szerződő Fél területén képviselőket tartsanak, akik azonban csak a két Szerződő Fél egyikének állampolgárai lehetnek.

19. cikk

1. Mindkét Szerződő Fél vállalja, hogy egymás bajbajutott repülőgépeinek saját területén a lehetőségeknek megfelelő legnagyobb segítséget nyújtja és engedélyt ad, hogy a másik Szerződő Fél hatóságainak és/vagy az általa kijelölt légiközlekedési vállalatának képviselői a helyszínre utazhassanak, s ott a fogadó Szerződő Fél hatóságainak ellenőrzése mellett a körülményeknek megfelelő szükséges segítséget nyújthassák.
2. Kényszerleszállás esetén, vagy balesetnél a Szerződő Felek haladéktalanul megadnak egymás bajbajutott repülőgépei, azok személyzete és utasai számára minden szükséges segítséget, továbbá megóvják és saját szállítási eszközeikkel mielőbb továbbszállítják rendeltetési helyére a repülőgépek fedélzetén levő postát, poggyászt vagy árut. Az ezzel kapcsolatban felmerült költséget az a légiforgalmi társaság viseli, amelynek érdekében a szóban forgó szolgáltatásokat nyújtották.
3. Ha a repülőgép vagy annak berendezése a kényszerleszállás vagy a baleset során komoly kárt szenvedett, személyek haltak meg, vagy sebesülés történt, továbbá, ha a földön komoly anyagi kár keletkezett,- a területileg illetékes légügyi főhatóság haladéktalanul megindítja a vizsgálatot, egyidejűleg értesítést küld a másik Szerződő Fél légügyi főhatóságának és egyben felkéri azt megfigyelők kijelölésére, hogy utóbbiak a vizsgálaton jelen legyenek. A vizsgálatot lefolytató légügyi főhatóság köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet és a zárójelentést egy-egy példányban a lehető legrövidebb időn belül a másik Szerződő Fél légügyi főhatóságának rendelkezésére bocsátani.

20. cikk

A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak egymással abból a célból, hogy biztosítsák a jelen Egyezmény és az ahhoz csatolt Függelék rendelkezéseinek megvalósítását és kielégítő betartását.

21. cikk

1. Ha bármelyik Szerződő Fél kívánatosnak tartja, hogy a jelen Egyezmény valamely rendelkezését módosítsák, kérheti, hogy a másik Szerződő Fél tanácskozást folytasson vele. Az ilyen tanácskozást - amelyet a légügyi főigazgatóságok közötti tárgyalás vagy levelezés útján is meg lehet tartani - a kérés keltétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell kezdeni. Az így megállapított módosítások a diplomáciai jegyzékváltásban történt megerősítésükkel lépnek hatályba.
2. A jelen Egyezmény Függelékének módosítása a Szerződő Felek légügyi főhatóságai közötti közvetlen megállapodás révén is lehetséges; a módosítás a diplomáciai jegyzékváltásban történt megerősítésével lép hatályba.

22. cikk

1. Bármely Szerződő Fél légügyi főhatósága a jelen Egyezmény és/vagy annak Függeléke tekintetében felmerülő minden kérdésben közvetlen tárgyalást kezdeményezhet a másik Fél légügyi hatóságával.
2. Ha a Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita merül fel, a Szerződő Felek ezt is elsősorban a légügyi főhatóságaik közötti közvetlen tárgyalások útján igyekeznek rendezni. Amennyiben ez nem vezet megegyezésre, a vita diplomáciai úton rendezendő.

23. cikk

Bármelyik Szerződő Fél tetszőleges időpontban értesítheti a másik Szerződő Felet arról az elhatározásáról, hogy a jelen Egyezményt felbontja. Ebben az esetben az Egyezmény hatálya 12 (tizenkét) hónappal azután szűnik meg, hogy az értesítést a másik Szerződő Fél kézhez vette, hacsak a felmondó értesítést közös megállapodással az említett határidő lejárta előtt vissza nem vonják.

24. cikk

Jelen Egyezmény aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazható és hatályba lép azon a napon, amikor mindkét Szerződő Fél megerősítette, hogy a Szerződő Felek által előírt követelményeknek eleget tett.
Ennek hiteléül a Kormányaik által kellőképpen meghatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült két példányban Ciprusban, Nicosiában, 1964. június 2. napján, angol nyelven.”

(Aláírások.)

3. §4 Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

1

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

2

A kihirdetés napja: 1968. június 27.

3

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

4

A 3. § a 2006: CIX. törvény 160. § (1) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére