1968. évi 28. törvényerejű rendelet
1968. évi 28. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között Ankarában, 1966. évi június hó 28. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, 1968. évi május hó 20. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között Ankarában, 1966. évi június hó 28. napján aláírt légügyi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„ LÉGÜGYI EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Török Köztársaság Kormánya között
és a Török Köztársaság Kormánya között
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya, a továbbiakban Szerződő Felek,
attól az óhajtól vezérelve, hogy az illetékességük alá tartozó területek között és azokon túl légijáratok létesítése céljából Egyezményt kössenek,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A jelen Egyezmény szempontjából, ha csak a szövegösszefüggés mást nem kíván meg:
a) a „terület” kifejezés jelenti mindkét Szerződő Fél szuverenitása alá tartozó földterületet, az odatartozó parti vizeket és ezek feletti légteret;
b) a „légügyi hatóság” kifejezés jelenti a Magyar Népköztársaság esetében a közlekedés- és postaügyi minisztert és bármely olyan személyt vagy szervet, amelyet az említett miniszter által gyakorolt teendők ellátásával megbíznak, és a Török Köztársaság esetében a Közlekedésügyi Minisztériumot és bármely olyan személyt vagy szervet, amelyet az említett Minisztérium által gyakorolt teendők ellátásával megbíznak;
c) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” kifejezés jelenti azt a légiközlekedési vállalatot, amelyet a jelen Egyezmény 3. cikkének megfelelően kijelöltek és felhatalmaztak;
d) a „légijárat” kifejezés az utasok, posta vagy áru közforgalmú fuvarozását ellátó légijármű menetrendszerű járatát jelenti;
e) a „nemzetközi légijárat” kifejezés olyan légijáratot jelent, amely több mint egy állam területe feletti légtérben halad át;
f) a „légiközlekedési vállalat” kifejezés bármely olyan légifuvarozó vállalatot jelent, amely nemzetközi légijáratot kínál fel vagy üzemeltet;
g) a „nem-kereskedelmi célú leszállás” kifejezés azt a leszállást jelenti, amelynek célja más, mint utasok, áru vagy posta felvétele vagy letétele;
h) a „megállapodásszerű légijáratok” kifejezés jelenti ennek az Egyezménynek I. Függelékében meghatározott útvonalakon menetrendszerű nemzetközi légijáratokat;
i) a „meghatározott útvonalak” kifejezés jelenti ennek az Egyezménynek I. Függelékében, a megállapodásszerű légijáratok üzemeltetése céljából megállapított útvonalakat.
2. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezményben meghatározott jogokat megállapodásszerű légijáratoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetése céljából. Mindegyik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat vagy vállalatok a megállapodásszerű légijáratok meghatározott útvonalakon való üzemeltetése alatt a következő jogokat élvezik:
a) leszállás nélkül átrepülhetnek a másik Szerződő Fél területe felett;
b) nem kereskedelmi célú leszállásokat végezhetnek az említett területen; és
c) e területen leszállásokat hajthatnak végre utasok, áru és posta nemzetközi forgalomban történő letétele és felvétele céljából, a jelen Egyezmény I. Függelékében jelzett útvonal meghatározott helyein.
2. Ezen cikk (1) bekezdésében semmi sem tekinthető úgy, hogy az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak jogot biztosít arra, hogy azok a másik Szerződő Fél területéről utasokat, árut vagy postát vegyenek fel, díj vagy ellenszolgáltatás fejében, e másik Szerződő Fél területének egy másik helyére történő fuvarozás céljából.
3. cikk
1. Mindegyik Szerződő Félnek joga van a megállapodásszerű légijáratoknak a meghatározott útvonalakon történő üzemeltetése céljából, a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésben egy vagy több légiközlekedési vállalatot kijelölni.
2. Az ilyen kijelölés átvételekor, a másik Szerződő Fél, ezen cikk (3) bekezdésének rendelkezéseitől függően, indokolatlan késedelem nélkül megadja a kijelölt vállalat vagy vállalatok részére a megfelelő üzemeltetési engedélyt.
3. Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt megadja, megkívánhatja a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatától annak kielégítő igazolását:
a) hogy képes eleget tenni a jogszabályokban és előírásokban meghatározott feltételeknek, melyeket az ilyen hatóságok a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére rendszeresen és ésszerűen alkalmaznak;
b) hogy a légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó része, valamint tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő másik Szerződő Félnek vagy állampolgárainak kezében van.
4. Ha a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a légiközlekedési vállalatot vagy vállalatokat kijelölték és felhatalmazták, akkor ezek bármikor megkezdhetik a megállapodásszerű járatok üzemeltetését az útvonalak egészén vagy egy részén, feltéve, hogy a jelen Egyezmény 10. cikkének rendelkezéseivel összhangban a díjszabás megállapítása ezen járat vonatkozásában érvényessé vált.
4. cikk
1. Mindegyik Szerződő Félnek jogában áll az üzemeltetési engedélyt visszavonni, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogok gyakorlásától a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatát felfüggeszteni, vagy olyan feltételeket szabni, melyeket ezen jogok gyakorlása szempontjából szükségesnek ítélt:
a) abban az esetben, ha nem szerzett bizonyosságot afelől, hogy az illető légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a kijelölő Szerződő Félé, vagy ezen Szerződő Fél állampolgáraié, vagy
b) abban az esetben, ha ez a vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait vagy előírásait nem tartja be, vagy
c) ha a vállalat egyéb módon nem az Egyezményben előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.
2. Hacsak az azonnali visszavonás, az ezen cikk (1) bekezdésében említett feltételek felfüggesztése vagy betartása nem válik szükségessé a további törvény- és szabálysértések megakadályozása érdekében; ilyen jog gyakorlására csak tanácskozás után kerülhet sor, amelyeket az értesítés keltétől számított 45 nap letelte előtt a másik Szerződő Fél légügyi hatóságával kell folytatni.
5. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél a nemzetközi légijáratokon üzemeltetett légijárműveknek a saját területére való belépésére és onnan való távozására, valamint a légijárműveknek a Szerződő Fél területén való üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályait és előírásait a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat vagy vállalatok légijárműveire alkalmazni kell.
2. Mindegyik Szerződő Félnek a légijármű fedélzetén fuvarozott utasok, személyzet és áru területükre való bocsátására és onnan való távozására vonatkozó jogszabályait és előírásait - így a belépésre, kezelésre, bevándorlásra, útlevélre, vámra és vesztegzárra vonatkozó rendelkezéseit az ezen Szerződő Fél területére való belépéskor, onnan való kilépéskor és területén való tartózkodás alatt a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat vagy vállalatok légijárművein fuvarozott utasok, személyzet és áru tekintetében - be kell tartani.
6. cikk
1. A Szerződő Felek által kijelölt légiközlekedési vállalatnak vagy vállalatoknak a nemzetközi légijáratokon üzemeltetett légijárművei, valamint rendes felszerelései, üzem- és kenőanyagai, és fedélzeti készletei (beleértve az élelmiszert, italokat és dohányt) az ilyen légijármű fedélzetén mentesek minden vám, szemledíj, és egyéb adók vagy illetékek alól a másik Szerződő Fél területére érkezve, feltéve, hogy az ilyen felszerelések és készletek újra kivitelükig a légijármű fedélzetén maradnak vagy felhasználtatnak a repülés ezen terület feletti szakaszában.
2. Ugyanilyen vámok és adók alól mentesek lesznek, a szolgáltatások fejében járó díjak kivételével a következők:
a) bármelyik Szerződő Fél területén a légijármű fedélzetére felvett készletek az említett Szerződő Fél hatósága által megszabott korlátokon belül, és a másik Szerződő Fél nemzetközi légijáratán üzemeltetett légijárművek fedélzetén való használatára szánt készletei;
b) bármelyik Szerződő Fél területére bevitt pótalkatrészek, amelyek a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata vagy vállalatai által a nemzetközi légijáratokon üzemeltetett légijárművek karbantartására vagy javítására szolgálnak;
c) üzem- és kenőanyagok, melyek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának vagy vállalatainak a nemzetközi légijáratain üzemeltetett légijárművei ellátására szolgálnak, még akkor is, amennyiben ezeket a készleteket a repülés azon Szerződő Félnek a területére eső szakaszán használják, ahol ezeket a fedélzetre felvették.
3. Azokat az anyagokat, melyekre a fenti (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban történt hivatkozás, vámellenőrzésnek és vámvizsgálatnak lehet alávetni.
7. cikk
Mindegyik Szerződő Fél légijárművei fedélzetén tartott rendes felszerelései, valamint anyagai és készletei a másik Szerződő Fél területén csak ezen terület vámhatóságainak hozzájárulásával rakhatók ki. Ilyen esetben kivitelük idejéig az említett hatóságok ellenőrzése alá helyezhetők, vagy ezekről más módon a vámszabályoknak megfelelően intézkednek.
8. cikk
A mind a két Szerződő Fél területén keresztül tranzitban levő utasok csupán igen egyszerűsített ellenőrzés alá esnek. A közvetlen tranzitban levő poggyász és áru vámok és egyéb hasonló adók alól mentesek.
9. cikk
1. Mind a két Szerződő Fél vállalatának vagy vállalatainak megállapodásszerű járataik üzemeltetése céljából a területeik közé eső meghatározott útvonalakon méltányos és egyenlő lehetőségeket kell nyújtani.
2. A megállapodásszerű járatok üzemeltetése szempontjából mindegyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának vagy vállalatainak tekintettel kell lennie a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának, vállalatainak az érdekeire, nehogy indokolatlanul akadályozzák másik Félnek azokat a járatait, amelyeket az ugyanazon útvonal egészén vagy egy részén üzemeltet.
3. A Szerződő Felek kijelölt vállalata vagy vállalatai által nyújtott megállapodásszerű járatoknak szoros kapcsolatban kell állniok a meghatározott útvonalakon jelentkező közforgalmi igényekkel, és elsőrendű céljuk ésszerű terhelési tényező mellett, megfelelő szállítási kapacitást biztosítani utas, áru és posta fuvarozásával kapcsolatban a folyamatos és ésszerűen előrelátható szükségletek érdekében, amelyek annak a Szerződő Félnek területéről erednek vagy oda irányulnak, amely Szerződő Fél a légiközlekedési vállalatot vagy vállalatokat kijelölte.
4. Mindegyik Szerződő Fél kijelölt vállalata vagy vállalatai azt a jogukat, hogy a másik Szerződő Fél területén levő helyek és a meghatározott útvonalakon harmadik országokban fekvő helyek között járatokat üzemeltethetnek, olyan általános elvekkel összhangban gyakorolhatják, hogy a szállítási kapacitás megfeleljen:
a) a vállalatot kijelölő Szerződő Fél területéről kiinduló és arra irányuló forgalmi igényeknek;
b) azon területek forgalmi igényeinek, amelyeken áthalad a légiútvonal, tekintetbe véve ezeket a területeket magukba foglaló államok légiközlekedési vállalatai által létesített egyéb légijáratokat és
c) az átmenő járatok üzemeltetésével járó szükségleteknek.
5. A (4) bekezdés értelmében nyújtandó jogokat véglegesen a Szerződő Felek illetékes légügyi hatóságainak kell meghatározni.
6. A felkínált kapacitásra és az üzemeltetett járatok sűrűségére vonatkozólag a Szerződő Felek légügyi hatóságai kezdetben megállapodnak a járatok beindítása előtt. A járatok ilyen előzetesen megállapított kapacitását és sűrűségét időről időre az említett hatóságok közül bármelyik felülvizsgálhatja.
10. cikk
1. Az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának vagy vállalatainak a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan kiinduló fuvarozása során alkalmazott díjtételeit ésszerű szinten kell megállapítani, kellő figyelmet fordítva minden lényeges tényezőre, beleértve az üzemeltetési költséget, a tiszta hasznot, a járatok jellegzetességeit mint a gyorsaságot és a kényelmet és a más légiközlekedési vállalatok díjtételeit.
2. Ezen cikk fenti (1) bekezdésében hivatkozott díjtételekben lehetőleg mind a két Szerződő Fél érdekelt, kijelölt vállalatának vagy vállalatainak kell megállapodniuk, konzultálva az útvonalak egészét vagy egy részét üzemeltető más légiközlekedési vállalatokkal; az ilyen megállapodásnak, amennyire csak lehetséges, a polgári légiközlekedés nemzetközi gyakorlatával összhangban kell létrejönnie.
3. Az ilyen módon egyeztetett díjtételeket a Szerződő Felek légügyi hatóságaihoz a tervezett életbeléptetés előtt legalább harminc (30) nappal jóváhagyás céljából elő kell terjeszteni, különleges esetekben ezt a határidőt az említett hatóságok megállapodásától függően csökkenteni lehet.
4. Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok e díjtételek valamelyikében nem tudnának megegyezni, vagy ha más okból egy díjtételt nem tudnak meghatározni, ezen cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vagy ha ennek a cikknek (3) bekezdésében említett időszak első 15 napja alatt az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett értesítésében közli azt, hogy az ezen cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően elfogadott valamely díjtétel részére nem kielégítő, a Szerződő Felek légügyi hatóságainak meg kell kísérelniök a díjtétel megállapítását kölcsönös megállapodással.
5. Ha a légügyi hatóságok nem tudnak megállapodni ezen cikk (3) bekezdése alapján eléjük vitt díjtétel jóváhagyása és a (4) bekezdésben foglaltak alapján valamely díjtétel meghatározása tekintetében, a nézeteltérést a jelen Egyezmény 16. cikke rendelkezéseivel összhangban kell rendezni.
6. Ezen cikk (3) bekezdésének rendelkezéseitől függően egy díjtétel sem léphet életbe, amíg azt mind a két Szerződő Fél légügyi hatósága nem hagyja jóvá.
7. Ennek a cikknek a rendelkezései szerint megállapított díjtételek addig maradnak hatályban, amíg új díjtételeket nem vezetnek be ezen cikk rendelkezéseinek megfelelően.
11. cikk
A jelen Egyezmény végrehajtásából származó minden fizetést a Szerződő Felek közötti érvényben levő Fizetési Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.
12. cikk
Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának vagy vállalatainak viszonosság alapján jogot kell adni a másik Szerződő Fél területén műszaki és kereskedelmi képviseletek tartására a megállapodásszerű járatok teljesítőképessége érdekében. Ezeknek a képviseleteknek a tagjai azonban csak az egyik vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.
13. cikk
1. A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak annak érdekében, hogy biztosítsák a jelen Egyezményben előírt rendelkezések megvalósítását és kielégítő betartását.
2. Mindegyik Szerződő Fél légügyi hatósága a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának kérésére rendelkezésre bocsátja olyan időszakos vagy egyéb statisztikai kimutatásait, amelyeket a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata vagy vállalatai megállapodásszerű járataira vonatkozóan a kapacitás felülvizsgálata érdekében ésszerűen meg lehet kívánni. Az ilyen kimutatásoknak tartalmazniuk kell az ezen vállalatok által a megállapodásszerű járatokon lebonyolított forgalom nagyságának meghatározásához megkívánt összes felvilágosítást és az ilyen forgalom kiindulási és rendeltetési helyeit.
14. cikk
1. Ha az egyik Szerződő Fél kívánatosnak tartja a jelen Egyezmény és a hozzátartozó Függelékek bármely rendelkezésének a módosítását, tanácskozásokat kérhet a másik Szerződő Féltől. Az ilyen tanácskozásokat - amelyek a légügyi hatóságok között történnek megbeszélések formájában vagy levelezésben - a kérés benyújtásának időpontjától számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni. Minden elfogadott módosítás diplomáciai jegyzékváltásban történő megerősítés útján lép hatályba.
2. Az 1. Függelék módosításai a Szerződő Felek illetékes légügyi hatóságai között létrejött közvetlen megállapodással léptethetők hatályba.
15. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy saját rendelkezéseinek megfelelően könnyítéseket és segítéget ad a Másik Szerződő Fél légijárművének, ha az előbbi Szerződő Fél területén balesetet szenved, vagy kényszerleszállást hajt végre, és úgy, mintha a légijármű a saját tulajdonát képezné.
2. Az a Szerződő Fél, amelynek területén az esemény történt, köteles azonnal értesíteni a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát és saját hatóságainak ellenőrzésétől függően amennyire a saját jogszabályai és előírásai lehetővé teszik, köteles megengedni, hogy a légijárművet üzemeltető kijelölt vállalat képviselői és/vagy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának képviselői, ha ezt a körülmények indokolják, segítséget nyújtsanak.
3. Az a Szerződő Fél, amelynek a területén a baleset történt, köteles az esemény körülményeinek és okainak felderítésére minden szükséges intézkedést megtenni és kérésre a másik Szerződő Fél képviselőinek, beleértve a légijármű gyártójának szakértőit, engedélyt adni arra, hogy a kivizsgáláson megfigyelőként jelen lehessenek.
4. Az a Szerződő Fél, amely a technikai kivizsgálást végzi, ennek eredményéről köteles a másik Szerződő Felet tájékoztatni és megküldeni a baleset kivizsgálásáról készült zárójelentést. A technikai kivizsgálást végző Szerződő Fél kérésre átadja a saját jogszabályai és törvényei adta keretek között a repülőeseményre vonatkozó bizonyítékokat és adatokat a másik Szerződő Félnek.
16. cikk
1. A kijelölt vállalatnak vagy vállalatoknak a megállapodásszerűen üzemeltetett légijárművei kötelesek megfelelő felség- és lajstromjeleket viselni és a légijárművek fedélzetén a következő okmányokkal kell rendelkezni:
a) lajstromozási bizonyítvány;
b) légialkalmassági bizonyítvány;
c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati engedélyek és igazolványok;
d) fedélzeti napló vagy más azt helyettesítő okmány;
e) a légijármű rádióállomásainak üzemeltetési engedélyei;
f) az utasok névjegyzéke;
g) ha a légijármű árut szállít, egy árulista részletes bevallással az árukról és végső rendeltetésükről;
h) ha a légijármű a belföldi vagy nemzetközi szabályok értelmében korlátozásnak alávetett árut fuvaroz, a szükséges engedélyek.
2. Az egyik Szerződő Fél a fenti okmányokon kívül megkívánhatja azt, hogy megállapodásszerű járatokat üzemeltető másik Szerződő Fél légijárműveinek fedélzetén tartson olyan légijármű okmányokat, amelyek az ő törvényei és jogszabályai alapján szükségesek, amennyiben erről a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát megfelelően értesítette.
17. cikk
1. Ezen Egyezmény vagy Függelékei értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő minden vitás kérdést a két Szerződő Fél légügyi hatósága között közvetlen tárgyalások útján rendeznek.
2. Ha az említett hatóságoknak nem sikerülne hatvan (60) napon belül azután, hogy az egyik a másikat értesítette, megállapodásra jutniok, a vitát diplomáciai úton kell rendezni.
18. cikk
1. Mind a két Szerződő Fél saját területén biztosítani köteles a repülőterek, a rádiós, a meteorológiai és az egyéb repülésirányító berendezések és szolgáltatások igénybevételét a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata vagy vállalatai részére.
2. A Szerződő Felek területén levő repülőtereknek, azok berendezéseinek és a műszaki felszereléseknek használatáért fizetendő díjakat és más adókat az e területen illetékességgel bíró Szerződő Fél állami hatóságai által hivatalosan megállapított díjszabásoknak megfelelően kell kiegyenlíteni.
19. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél érvényesnek ismeri el a másik Szerződő Fél által a megállapodásszerű járatok üzemeltetéséhez kiállított és érvényesített légialkalmassági igazolványokat, illetőségi és szakszolgálati bizonyítványokat.
2. Mindegyik Szerződő Fél azonban fenntartja magának azt a jogot, hogy ne ismerje el érvényesnek a másik Szerződő Fél által saját állampolgárainak vagy előzőleg az ő állampolgárainak tekintett személyek részére kiállított igazolványokat és engedélyeket.
20. cikk
A jelen Egyezményt és Függelékeit módosítani kell minden olyan többoldalú egyezménynek megfelelően, amely mind a két Szerződő Félre vonatkozólag kötelező erejűvé válik.
21. cikk
A jelen Egyezmény és a hozzátartozó I., II. és III. Függelékek 5 évig érvényesek, és évenkénti időszakokra automatikusan megújulnak, hacsak a Szerződő Feleknek egyike diplomáciai úton nem értesíti felmondási szándékáról a másik Szerződő Felet legalább hat (6) hónappal az érvényesség lejárta előtt.
22. cikk
A jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál nyilvántartásba kell vétetni.
23. cikk
A jelen Egyezmény és az annak szerves részét alkotó I., II. és III. Függelékek, a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lépnek hatályba.
Ennek hiteléül az alulírottak, akiket erre kormányuk kellően felhatalmazott, a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Ankarában, 1966. június 28-án két példányban angol nyelven.”
(Aláírások.)
3. §4 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1968. évi május hó 20. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1968. október 6.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § a 2006: CIX. törvény 160. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás