16/1972. (IV. 29.) MT rendelet

1. §³ Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter⁴ az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, árvíz stb.) szükségessé teszi; ennek keretében közvetlenül megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közegészségügyi-járványügyi veszély elhárítása érdekében szükségesek.

2. §⁵

3. §⁶

4. § A munkafolyamatokkal és a munkakörülményekkel kapcsolatos közegészségügyi követelményeket úgy kell érvényesíteni, hogy egészséges munkakörülmények jöjjenek létre, a foglalkozási ártalmakat és betegségeket megelőzzék, az egészségre káros munkakörülmények megszűnjenek, a mérgező anyagok esetleges ártalmait elhárítsák, és kiküszöböljék az új technológiai folyamatokkal járó esetleges veszélyeket.

5. §⁷

6. § (1) A külföldről behozott élelmiszerekkel szemben ugyanazokat az egészségügyi követelményeket kell érvényesíteni, mint a hazai élelmiszereknél.⁸

(2) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg azokat az élelmezéssel kapcsolatos munkaköröket, amelyekben csak olyan személy dolgozhat, illetőleg alkalmazható, aki rendelkezik az előírt egészségügyi ismeretekkel. Az egészségügyi ismeretek anyagát az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter határozza meg.

7. § (1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter határozza meg az egyes területeken rendszeresen előforduló megbetegedések (tájbetegségek) megszüntetésének eszközeit és módszereit, irányítja és összehangolja az érdekelt szervek erre irányuló tevékenységét.

(2) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter irányítja és ellenőrzi az elemi csapással összefüggő egészségártalmak megelőzését, illetőleg megszüntetését.

8. § A védőoltást új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal, továbbá az ezzel kapcsolatos szűrővizsgálatot csak az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter engedélyével szabad végezni.

9. § A fertőző betegek és a fertőző betegségre gyanús személyek közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközön történő szállításának szabályait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben a közlekedési és vízügyi miniszter⁹ állapítja meg.

10. § (1) A járványveszélyt vagy a járvány fennállását, valamint a szükséges intézkedéseket az ország vagy több megye területére az országos tisztifőorvos¹⁰, egy megye területére vagy annak egy részére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat¹¹ illetékes megyei (fővárosi) szerve állapítja meg. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter határozza meg, hogy a szükséges intézkedéseket mely szerv teszi meg.¹²

(2) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg azokat a munkaköröket (foglalkozási ágakat), amelyekben csak olyan személy dolgozhat, illetőleg alkalmazható, aki részt vett a kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton, az orvosi vizsgálat szerint jogszabályban meghatározott fertőző betegségben nem szenved, járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alatt nem áll.¹³

11. § (1) Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szabályozza a közegészségügyi-járványügyi érdekből elrendelt rovar- és rágcsálóirtás költségeinek viselését.

(2) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg azoknak a szereknek (rovar- és rágcsálóirtó szereknek, fertőtlenítőszereknek stb.) és eszközöknek (gépeknek, készülékeknek) előállítására, minőségére és forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeket, és engedélyezi forgalomba hozatalukat, amelyek a fertőző betegségek elleni védekezésre, valamint a járvány bekövetkezésének, illetőleg terjedésének megakadályozására szolgálnak.

12. § (1)¹⁴

(2)¹⁵ Az állam által járadék útján történő kártalanítás esetében a bíróság ítéletének (egyezséget jóváhagyó határozatának) jogerőre emelkedése napját követő hónap 1. napjától esedékes járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

13. §¹⁶

13/A–13/D. §¹⁷

14. §¹⁸

15. §¹⁹

16. § Az elsősegélynyújtásról a munkahely, illetőleg az intézmény fenntartója köteles gondoskodni az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek – az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával²⁰ egyetértésben – jogszabályban megállapított rendelkezései szerint.²¹

17. § (1) A harmadik életévüket be nem töltött egészséges gyermekek időszakos elhelyezésére, szakszerű gondozására és nevelésére bölcsődék,

– az állami gondozásba vett, illetőleg átmeneti elhelyezésre szoruló három éven aluli gyermekek részére, valamint a veszélyeztetett koraszülött csecsemők utógondozására csecsemőotthonok,

– a gyógypedagógiai vagy egyéb oktatásra és nevelésre alkalmatlan testi és értelmi fogyatékosok elhelyezésére, ápolására egészségügyi gyermekotthonok

működnek.

(2)²²

18. § (1) A betegségi biztosításban részesülő gümőkóros beteg gyógykezelése alatt gyógyulásának elősegítése érdekében – anyagi és családi viszonyaitól függően – az állam terhére anyagi támogatásban részesíthető. Az anyagi támogatás feltételeit és mértékét a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel²³ és a Szakszervezetek Országos Tanácsával²⁴ – a gümőkóros termelőszövetkezeti tag esetében az említett szervek mellett a földművelésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos

Tanácsával²⁵ is – egyetértésben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg.

(2) A fertőző gümőkóros vagy arra gyanús anya egy éven aluli gyermekét, elsősorban újszülött gyermekét – a gümőkórral szembeni védettség kialakulásáig – állami csecsemőotthonban lehet elhelyezni, ha a gyermek elkülönítéséről más megnyugtató módon nem lehet gondoskodni. A gyermek csecsemőotthoni elhelyezésének költségei az államot terhelik.

(3) Ha a gyermeket azért vették állami gondozásba, mert környezetében élő gümőkóros beteg részéről fertőzés veszélye fenyegeti, a gondozásért térítést (gondozási díjat) nem kell fizetni. E rendelkezés végrehajtásáról az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben az

oktatási miniszter²⁶ gondoskodik.²⁷

19. § (1) Az elmebetegek gyógykezelésére és gondozására vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél²⁸ az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszter gondoskodik.

(2) Az elmebetegek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a bíróságokra irányadó részletes eljárási szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.²⁹

20. § (1)³⁰ Az alkoholisták, a kábítószer-élvezők és a gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, valamint az egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélők felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a bíróságokra irányadó részletes szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.³¹

(2)³²

21. § A vérellátás országos megszervezése, irányítása és fejlesztése a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter feladata.

22. §³³

23. §³⁴

24–26. §³⁵

27. §³⁶

28. §³⁷

29. § Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg, hogy a halál beálltát milyen módon kell megállapítani, ha holttestből élő személy testébe gyógykezelés érdekében átültetés céljából szervet vagy szövetet vesznek ki.³⁸

30. § (1)³⁹ Az orvos-, fogorvos-, és a gyógyszerészképzésre, valamint az egészségügyi főiskolai hallgatók képzésére, továbbá az orvostudományi egyetemekre, az Orvostovábbképző Egyetemre és az oktatásba bevont egészségügyi intézmények oktató tevékenységre a felsőfokú oktatást és intézményeit szabályozó általános rendelkezések,⁴⁰ valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendelkezései az irányadók.

(2)⁴¹ Az egyéb egészségügyi szakképzés irányát, a képesítés megszerzésének feltételeit, az egyes egészségügyi munkakörök betöltéséhez szükséges képesítést az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg.

(3)⁴² Az orvosok, a fogorvosok és a gyógyszerészek továbbképzése az Orvostovábbképző Egyetem tanszékein, az orvostudományi egyetemek intézeteiben és klinikáin, továbbá az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kijelölt egészségügyi intézményekben történik. Az egyéb egészségügyi képesítésű dolgozók továbbképzése azokban az intézetekben, intézményekben történik, amelyeket az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter erre a célra szervezett, illetőleg kijelölt.⁴³

(4)⁴⁴ Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy — a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben — meghatározza az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek szakosító és általános továbbképzésére vonatkozó szabályokat.

31. § (1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter az orvosok és gyógyszerészek nyilvántartásával kapcsolatban az orvosokat és a gyógyszerészeket, valamint a munkáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti.

(2) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter indokolt esetben engedélyezheti, hogy külföldi állampolgárt – oklevele honosítása nélkül – egészségügyi intézetben, meghatározott ideig, orvosi (gyógyszerészi) oklevélhez kötött munkakörben foglalkoztassanak (alkalmazzanak), illetőleg, hogy a külföldi állampolgár orvosi (gyógyszerészi) tevékenységet végezzen.⁴⁵

32. §⁴⁶

33. § Az orvosi magángyakorlat engedélyezésének feltételeit az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg.⁴⁷

34. § (1)⁴⁸ Az Egészségügyi Minisztérium által fenntartott egészségügyi intézmények jogszabályban megállapított rendelkezéseknek megfelelően részt vesznek a helyi önkormányzatokk egészségügyi feladatainak ellátásában.

(2) A helyi önkormányzatok⁴⁹ által fenntartott egészségügyi intézmények jogszabályban megállapított rendelkezések szerint részt vesznek egyes országos jellegű egészségügyi feladatok ellátásában, egyes feladatokat pedig az országos szempontok figyelembevételével több államigazgatási területre (megyére, járásra,⁵⁰ városra) kiterjedően látnak el.

(3)⁵¹

35. § (1)⁵² Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter — ha rendkívüli körülmény (járvány, árvíz stb.) vagy más fontos közérdek szükségessé teszi — a közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi szervnél (intézetnél stb.) dolgozót közvetlenül, az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szervnél (intézménynél stb.) dolgozót a polgármester útján más helységbe kirendelheti.

(2)⁵³ Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közvetlenül intézkedhet a főváros, illetőleg a megye területén, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, árvíz, tartós orvoshiány stb.) vagy más fontos közérdek szükségessé teszi.

(3) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter felelős az Egészségügyi Minisztérium és a helyi önkormányzatok⁵⁴ által fenntartott egészségügyi szervek (intézetek, intézmények, szolgálatok, vállalatok stb.) felkészítéséért rendkívüli körülmények (járvány, árvíz stb.) esetére és azok működéséért ilyen esetben.

36. §⁵⁵

37. § (1) A törvény végrehajtására vonatkozó szabályokat – jogszabályban megállapított kivétellel – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter állapítja meg.⁵⁶ Ennek keretében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:

(2)⁵⁹ Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a lakosság egészségének érdekében:

38. § (1) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), illetőleg a Szakszervezetek Országos Tanácsa⁶¹ a törvény végrehajtásával kapcsolatos, hatáskörébe tartozó rendelkezéseket az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben, illetőleg együttesen állapítja meg.⁶²

(2)⁶³

39. §⁶⁴ (1) Az egészségügyi szervek kapcsolatát a helyi önkormányzatokkal az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(2)⁶⁵

40–45. §⁶⁶

46. §⁶⁷ Ez a rendelet az 1972. évi július hó 1. napján lép hatályba.

47. §⁶⁸ Nyilvántartást kell vezetni:

48. §⁶⁹