BK BH 1975/1
BK BH 1975/11
1975.01.01.
A bűncselekmény jellege és az elkövetés körülményeinek gondos vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy a szabadságvesztésre ítélt terhelt méltatlan-e a közügyekben való részvételre. Ezért törvénysértő a fiatalkorú leánytestvérével közösülő és e miatt vérfertőzés bűntettéért szabadságvesztésre ítélt terheltnél a közügyektől eltiltás mellőzése [1961. évi V. törvény (Btk.) 49. §, 282. § (3) bek.].
A katonai bíróság a honvéd terheltet, folytatólagosan elkövetett vérfertőzés bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint a honvéd terhelt 1972 tavaszán – a katonai szolgálatra 1972 júniusában történt bevonulását megelőzően – közösült az ügyben II. r. terheltként felelősségre vont fk. Mária utónevű testvérével. A terhelt 1972 októberében lakóhelyén szabadságát töltötte, amikor az említett testvérével – közös megállapodás alapján – ismét közösült. 1973. január végén vagy február elején, hasonló módon közösültek. A fk. leány a nemi kapcsolatból eredően terhes lett és 1973. szeptember 21-én fiúgyermeket szült. Amikor erről a honvéd terhelt tudomást szerzett, öngyilkosságot kísérelt meg. A nemi kapcsolat eredményeként született gyermek egészséges, állami gondozás alatt áll.
A terheltnek és a védőjének enyhítésért bejelentett fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság 1974. május 24-én hozott ítéletével bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az ekként jogerőre emelkedett ítéletek ellen a honvéd terhére a közügyektől eltiltás mellékbüntetésként kiszabása végett emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 49. §-ában foglaltak értelmében közügyektől eltiltást azzal szemben kell alkalmazni, akit szabadságvesztésre ítéltek és az eset összes körülményeire tekintettel méltatlanná vált a közügyekben való részvételre. A törvény e mellékbüntetés alkalmazásához tehát két feltételt szab: egyrészt az elkövető szabadságvesztésre ítélésének tényét, másrészt a közügyek gyakorlására való méltatlansághoz köti a kiszabásának lehetőségét. Ez utóbbi feltétel meglétére a törvényből folyóan az eset összes körülményeiből kell következtetni. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában rámutatott, hogy a szabadságvesztés mértéke nem lehet elsődleges, mert viszonylag rövidebb tartamú szabadságvesztés mellett is lehetséges a mellékbüntetés alkalmazása, ha a feltételei egyébként megállapíthatók. Meghatározó szerepe a bűncselekmény jellege és az elkövetés körülményeinek van. A bűncselekmény jellege és az elkövetés körülményeinek gondos vizsgálata alapján van mód ama következtetés levonására, hogy a terhelt méltó-e a közügyekben való részvételre. A közügyekben való közreműködés ugyanis a közösségi ember társadalmi megítélésének egyik alapja, következésképpen az ilyen tevékenységtől való eltiltás annak bírói ítéletben foglalt kifejezése, hogy a terhelt bizonyos ideig méltatlan a közügyekben való közreműködésre.
Az Elnökségi Tanács a jelen esetben – egyetértve a törvényességi óvásban írtakkal – megállapította, hogy az elkövetett bűncselekmény jellege, valamint az elkövetés körülményei miatt a terhelt a közügyek gyakorlására egy ideig méltatlan. A terhelt a szocialista erkölcsi és jogi normákat egyaránt durván sértő bűncselekményt követett el. Leánytestvérével három esetben közösült, és a kapcsolatukból gyermek is született. A terhelt a nemi közösülést ismétlődően folytatta, tehát a cselekménye folytatólagosnak is minősül. Így a bűncselekménynek büntetést maga után vonó következményein túl, kifejezésre kell juttatnia a társadalom tagjainak rosszallását abban is, hogy a terhelt egy ideig az állampolgári jogait nem gyakorolhatja.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa ennek megfelelően megállapította, hogy a katonai bíróság törvényességi óvással megtámadott ítélete, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzése miatt törvénysértő. Hasonlóan törvénysértő a Legfelsőbb Bíróság ítélete is, minthogy súlyosításra irányuló fellebbezés hiányában a közügyektől eltiltás kiszabására a fellebbezési eljárásban nem volt törvényes lehetősége. A törvénysértés kiküszöbölésére a terheltet a bűncselekmény súlyához és a bűnösségi körülményekhez mérten mellékbüntetésül, a Btk. 49. és 50. §-a alapján 2 évre a közügyektől eltiltotta.
(Legf. Bír. Eln. Tan. K. törv. 281/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 1. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás