BK BH 1975/111
BK BH 1975/1111
1975.03.01.
Az Országos Egészségügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben megfigyelés alatt álló terhelt beszámítási képességéről is az orvos szakértők jogosultak véleményt adni [1973. évi I. törvény (Be.) 68. §, 74. §].
A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében.
A védelmi fellebbezések az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását azért is támadták, mivel a vádlott beszámítási képességére vonatkozó megállapítás megalapozatlan. A védő az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: intézet) szervezeti, működési és ügyviteli szabályzata tárgyában kiadott 105/1966. (IK. 9.) IM utasítás 2/c. pontjára alapítva azt fejtette ki, hogy a vádlott elmeállapotának a megfigyelése esetén az elmeállapot véleményezésére az intézet kizárólagosan jogosult. Hivatkozott a védő arra is, hogy az igazságügyi elmeorvos szakértő és az intézet szakorvosainak véleménye között szöges ellentét van, melyet az elsőfokú bíróság felülvélemény beszerzése útján nem oldott fel.
A védelem álláspontja téves. Az elsőfokú bíróságnak a vádlott elmeállapotára vonatkozó ténymegállapítása megalapozott.
A nyomozási szakban az igazságügyi elmeorvos szakértői vizsgálat során felvetődött annak gyanúja, hogy a vádlottnál a gyengeelméjűség talaján kialakult paranoid pszichózis áll fenn, ezért elmeállapotának megfigyelése vált szükségessé. Az intézet orvosai a megfigyelés során szerzett tapasztalatokra alapítva véleményükben kizárták a paranoid pszichózis fennállását, maguk is észlelték azonban a gyengeelméjűséget. Az igazságügyi elmeorvos szakértő azonban további megfigyelést tartott indokoltnak, majd az újabb elmemegfigyelés során rögzített adatok alapján végül megállapította, hogy a vádlott nem elmebeteg, azonban a debilitás fokán gyengeelméjű, mely kapcsolatos igen primitív személyiségével, és mindez a cselekmény elkövetése idején a cselekmény társadalomra veszélyességének felismerésében közepes fokban korlátozta.
A fentiekből is kitűnően az intézet kezelő orvosainak véleménye és az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény között ellentét nincs.
A védelmi álláspont az elmeállapot megfigyelése és a szakvélemény céljának téves értelmezésén alapul.
A Be. 74. §-ában szabályozott elmeállapot-megfigyelésre akkor kerül sor, ha az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye szerint ez – a vizsgálat célját szolgáló adatok beszerzése vagy tüzetesebb megállapítása végett – szükségesnek mutatkozik. Az intézet elmemegfigyelést végző orvosai tehát a védelem által felhívott igazságügyi minisztériumi utasításban foglalt véleményt elsősorban a szakvéleményt elkészítő igazságügyi elmeorvos szakértők részére nyilvánítják. Az elmeállapot megfigyelését végző orvosok feladatának e jellegétől lényegesen eltér az igazságügyi elmeorvos szakértők feladata. Utóbbiak arra nézve nyilvánítanak szakvéleményt, hogy a terhelt a bűncselekménye elkövetése idején szenvedett-e elmebetegségben, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, amely kizárta a cselekmény társadalomra veszélyességének felismerését, illetőleg az akaratának megfelelő magatartást, vagy mindebben korlátozta-e, s ha igen, milyen mértékben.
A törvénynek megfelelően járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott beszámíthatóságának kérdésében az igazságügyi elmeorvos szakértők véleménye alapján foglalt állást.
(Legf. Bír. Bf. I. 977/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 3. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás