PK BH 1975/118
PK BH 1975/1181
1975.03.01.
Állami ingatlan kezelésével megbízott szerv önállóan tulajdonjogot nem szerezhet, elbirtoklás esetén a tulajdonjogot a Magyar Állam szerzi meg [9/1969. (II. 9.) Kormány rendelet 2. § (2) bek.].
Az alperes 1969. augusztus 11-én 15 évi használatra ideiglenes hétvégi ház építése céljából 40 ⬜-öl területet vett bérbe a beavatkozótól, amely a telekkönyv szerint az I-II. r. felperesek és a perben nem álló B. Zs. 1/3-1/3 arányú tulajdona. Az alperes a beavatkozó által kijelölt területre 1970-ben összerakható elemekből hétvégi házat épített és 65 ⬜-öl területet bekerített.
A felperesek “mint tulajdonosok” keresetükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy a birtokháborítással hagyjon fel, az építményt 30 napon belül bontsa le, s az elfoglalt területet bocsássa az ő birtokukba.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a beavatkozó engedélyével, annak területére építkezett.
A beavatkozó a kereset elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a felperesek ingatlanát elbirtokolta.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és kötelezte az alperest, hogy a perbeli ingatlanról a hétvégi házat 30 nap alatt távolítsa el, és az ingatlant ugyanez alatt a határidő alatt bocsássa a felperesek birtokába. Az elsőfokú bíróság – szakértő meghallgatása után – megállapította, hogy az alperes a hétvégi házat a felperesek ingatlanára építette és az ingatlanból 65 ⬜-ölet tart birtokában. A bizonyítási eljárás adatai alapján azonban nem találta megállapíthatónak azt, hogy a beavatkozó a vitás területet elbirtokolta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperesek ingatlanán a beavatkozó már 1959-ben fákat vágott ki, 1964-65 évben bozótirtást végzett, így arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a beavatkozó a perbeli vitás ingatlan tulajdonjogát megszerezte.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes a beavatkozót perbehívta. A Pp. 60. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat. A (2) bekezdés szerint a perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el.
A Pp. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére a beavatkozás szabályait [Pp. 56. §-ának (1)-(3) bekezdése] kell megfelelően alkalmazni. A bíróságnak tehát a csatlakozás megengedése tárgyában határozatot kellett volna hoznia. Az elsőfokú bíróságnak az az eljárása, hogy a csatlakozás megengedése tárgyában alakszerű határozatot nem hozott, eljárási szabálysértés.
A peres eljárás során a beavatkozó azt állította, hogy a perbeli vitás terület tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte, a felperesek azonban ezt tagadták. Erre irányuló kereseti, illetve viszontkereseti kérelem hiányában a másodfokú bíróság nem állapíthatta volna meg azt, hogy a beavatkozó elbirtoklás útján a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte. A Pp. 60. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés ugyanis kizárja a perben beavatkozóként részt vevő és a peres felek közötti vita érdemi elbírálásának lehetőségét.
Az elbirtoklás ténye csak a felperesek és a beavatkozónak félként való perbenállása esetén dönthető el. Ezért ha a beavatkozó az állam képviseletére jogosult pénzügyminiszter felhatalmazásának igazolása (Ptk. 27. §) mellett elbirtoklás útján az állam tulajdonszerzését kívánná megállapíttatni, a felperesek ellen erre irányuló pert kell indítania.
A nyilvános ülésen egyébként a beavatkozó képviselője úgy nyilatkozott, hogy a pert megindítja. Ez esetben pedig indokoltnak mutatkozik e per tárgyalásának a Pp. 152. §-a (2) bekezdésében írt rendelkezés alapján történő felfüggesztése. Ha ugyanis az volna megállapítható, hogy a vitás terület tulajdonjogát a felperesek időközben elvesztették, úgy tulajdonjogi igényre alapított birtokháborítás megszüntetése iránti perrel sem léphetnek fel eredményesen az alperessel szemben [Ptk. 192. §-ának (3) bekezdése].
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a beavatkozó a 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel csak kezeléssel megbízott szerv, így önállóan nem szerezhet tulajdont, hanem a beavatkozó által folyamatba tenni kívánt perben a ténybeli és jogi feltételek igazolása esetén is csak a Magyar Állam tulajdonszerzése volna megállapítható.
Az előadottakból kitűnik, hogy az eljárt bíróságok a tényállást megfelelően nem derítették fel, és nem tisztázták a perbeli terület birtoklásával kapcsolatos vitás jogkérdést. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkétfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. P. törv. V. 20 155/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 3. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás