BK BH 1975/12
BK BH 1975/121
1975.01.01.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetben vezető munkakört betöltő tag, továbbá a vezetőség, valamint az ellenőrző bizottság tagja, ha e minőségében a tsz-nek gondatlan bűncselekménnyel kárt okoz, háromhavi átlagos munka szerinti részesedésének az erejéig tartozik kártérítési felelősséggel [1973. évi I. törvény (Be.) 55. §; 1967. évi III. törvény 80. § (3) bek.].
A járásbíróság 1972. december 29-én kelt ítéletével bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet 1 rb. folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés, 1 rb. folytatólagosan elkövetett sikkasztás, 1 rb. jelentős kárt okozó hűtlen kezelés és 1 rb. csalás bűntettében és ezért 5 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte.
A II. r. terheltet pedig bűnösnek mondta ki a társadalmi vagyonban különösen nagy kárt okozó hanyag kezelés vétségében és ezért 1 évi szabadságvesztésre, valamint 5000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
A bíróság a sértett kárigényének elbírálását mellőzte és igényével egyéb törvényes útra utasította.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1973. augusztus 24-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét e terheltek vonatkozásában annyiban változatta meg, hogy az I. r. terheltet 1 rb. különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének a vádja alól felmentette, míg a terhére fennmaradó cselekményeket 1 rb. különösen nagy kárt okozó sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettének minősítette és ezért a terheltet 3 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.
Kötelezte a terhelteket arra, hogy a b.-i tsz jogutóda részére 15 nap alatt egyetemlegesen 50 000 Ft-ot, míg az I. r. terheltet arra, hogy külön 149 949 Ft-ot, valamint a fenti összegek után 1972. március 1. napjától járó törvényes kamatokat, végül az állam részére az Illetékkiszabási Hivatal útján, a megjelölt csekkszámlára egyetemlegesen 3000 Ft-ot, az I. r. terhelt pedig külön 9000 Ft-ot illeték címén fizessenek meg.
A polgári jogi igény megállapításának alapjául szolgáló tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt 1964-től 1972. januárig a b.-i tsz főkönyvelője, a II. r. terhelt pedig 1972. tavaszáig a tsz elnöke volt.
A helyi körzeti orvos 1968 augusztusában családi ház építését rendelte meg a tsz-nél. Az építkezés költségeire 1969. év folyamán 41 000 Ft-ot fizetett ki elismervény ellenében az I. r. terheltnek, aki ezt az összeget a saját céljaira fordította.
K. Lajos b.-i lakos részére a tsz 1969. évben házépítési munkát vállalt. Az építendő házhoz szükséges építési anyag vásárlására az I. r. terhelt 9000 Ft-ot vett fel, azt azonban nem fizette be a tsz pénztárába, hanem a saját céljaira fordította.
1970. és 1971. évre reprezentációs kiadásokra a tsz részére évenként 24 000 Ft állt rendelkezésre. Az I. r. terhelt azonban a rendelkezést megszegve, a tsz vagyonából az ilyen célokra további 149 949 Ft-ot költött el. A II. r. terhelt felügyeleti kötelességének az elmulasztása tette lehetővé, hogy az I. r. terhelt a tsz-nek kárt okozott.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás szerint törvénysértő a másodfokú bíróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a II. r. terheltet – az I. r. terhelttel egyetemlegesen – 50 000 Ft kár megfizetésére és 3000 forint illeték megfizetésére kötelezte.
Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ítélet e rendelkezését helyezze hatályon kívül és a sértettet igényével egyéb törvényes útra utasítsa.
A II. r. terhelt kártérítésre való kötelezése szempontjából ugyanis az 1967. évi III. tv. 80. §-ának (3) bekezdése az irányadó és a terhelt 3 havi átlagos munka szerinti részesedésének az erejéig tartozik kártérítési felelősséggel, mivel a kárt a termelőszövetkezet terhére gondatlan bűncselekménnyel okozta.
A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásban foglaltakkal egyetértett.
Figyelemmel azonban arra, hogy az eljárt bíróság nem tisztázta azt, hogy a II. r. terheltnek mi volt az átlagos munka szerinti részesedése, kötelezettségének a mértékét sem lehetett megállapítani.
Tekintettel viszont arra a körülményre, hogy a követelés, illetve tartozás adhéziós jellege megszűnt, a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint az I. és II. r. terhelteket arra kötelezte, hogy a sértett tsz-nek 50 000 Ft tőkét és annak kamatait, az államnak pedig 3000 Ft illetéket egyetemlegesen fizessenek meg, hatályon kívül helyezte és a sértettet ezzel a kárigényével egyéb törvényes útra utasította [1973. évi I. törvény (Be.) 290. § (3) bek.].
(Legf. Bír. B. törv. III. 381/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 1. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás