GK BH 1975/139
GK BH 1975/1391
1975.03.01.
Az alvállalkozói számla kifizetése nem tehető függővé a megrendelő (építtető) előzetes számlaellenőrzésétől [11/1967. (V. 13.) Kormány rendelet 14. § (1) bek.; 6/1968. (I. 30.) PM rendelet 5. §; GKT 66/1973. sz.].
A felperes mint alvállalkozó egy gyógyszertári központ villamosenergia ellátásával kapcsolatos munkákat végzett. Az erre vonatkozó 565 458 Ft összegű végszámlát az I. r. alperes fővállalkozó késedelmesen fizette ki, ezért a felperes ellene – fizetési meghagyás útján – 12 113 Ft kamatkövetelést érvényesített.
Az I. r. alperes az ellentmondásában azzal védekezett, hogy a felperes a számlához nem csatolta a felmérési naplót és a számlát nem is fogadtatta el (kollaudáltatta) az építtetővel, s az annak összegét neki nem fizette ki. Ennek folytán az I. r. alperes csak hosszadalmas eljárás után tudta az építtetővel a számlát kollaudáltatni, tehát védekezése szerint a késedelmet a felperes jogszabályellenes tevékenysége okozta.
Az I. r. alperes egyidejűleg keresetet indított az építtető ellen a tőle követelt 12 113 Ft kamat iránt, s ezt a keresetet az elsőfokú bíróság a jelen ügyhöz egyesítette. (Ezért az építtető a perben II. r. alperesként szerepel.)
Az elsőfokú bíróság az ítéletében az I. r. alperes fővállalkozót a kereseti követelés megfizetésére kötelezte, a II. r. alperessel szemben indított keresetet pedig elutasította. Az indokolás szerint az építőipari jogszabályok értelmében az alvállalkozói számlát nem az építtetőnek, hanem a fővállalkozónak kell átvizsgálnia, kollaudálnia. Nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy a fővállalkozónak az alvállalkozói számla kollaudálásával mindaddig várnia kell, amíg az építtető nyilatkozik. Nem volt alapos a felmérési napló hiányával kapcsolatos védekezés sem, mert az I. r. alperes a felmérési napló nélkül végül is 530 000 forintot, majd 35 458 forintot átutalt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a késedelmet az I. r. alperes magatartása idézte elő, és így a kamatfizetési kötelezettség őt terheli.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett további bizonyítási eljárás elrendelését kérte. Előadta, hogy a felperes számláját kollaudálás, illetőleg ellenőrzés miatt haladéktalanul megküldötte az építtetőnek, és ezt követően az építtetővel együtt megállapította, hogy a felperes egyrészt a munka átadását, másrészt a munkavégzés mennyiségére vonatkozó igazolást az építőipari kivitelezési rendelkezésektől eltérően foganatosította. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ítélethozatalnál nem vette figyelembe a II. r. alperes által tett észrevételeket.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes az I. r. alperessel állt jogviszonyban, így az utóbbinak kellett volna először a számlát ellenőriznie. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy nincs olyan jogszabály, amely szerint az alvállalkozói számlát előzetesen az építtetőnek kell felülvizsgálnia. A beruházási és állóeszköz-fenntartási teljesítmények elszámolásáról szóló 6/1968. (I. 30.) PM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint az alvállalkozónak a generálkivitelezővel ugyanúgy kell elszámolnia, mint a generálkivitelezőnek a megrendelővel. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy a fővállalkozó az alvállalkozó számlájának kollaudálását a megrendelő számlaellenőrzéséig függőben tarthatja. A GKT 66. sz. állásfoglalásból is kitűnik, hogy az alvállalkozó a fővállalkozó részére önállóan teljesít. Az említett állásfoglalás kifejezi azt az általánosan érvényesülő elvet is, amely szerint minden vállalat tevékenységéért, jognyilatkozataiért önálló felelősséggel tartozik [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (1) bek.], az alvállalkozói szerződés sorsa ezért sem függ a generálkivitelezési szerződéstől. Ez még azzal is kiegészíthető, hogy olyan jogszabály sincs, amely előírná, hogy a felmérési naplót a számlához kell csatolni.
Az alperes ellentmondásából megállapítható, hogy a felperesnek a számlázott 465 458 forintot azt követően haladéktalanul átutalta, amint ezt az összeget az építtetőtől megkapta. Ez magában véve is azt mutatja, hogy az I. r. alperes a számlát azért nem fizette ki előbb, mert az építtetőtől a számla összegét csak ekkor kapta meg. Az állandó bírósági gyakorlat szerint sem illeti meg az I. r. alperest az a jog, hogy az alvállalkozói számla kifizetését attól tegye függővé, hogy azt az építtető elfogadja-e, illetőleg kifizeti-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy az I. r. alperes fizetési késedelemben volt, és így helyesen döntött az elsőfokú bíróság akkor, amikor az I. r. alperest a megfelelő késedelmi kamat megfizetésére kötelezte és a II. r. alperessel szemben a keresetét elutasította. Ennek folytán a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet helyben kellett hagyni.
(Legf. Bír. Gf. V. 30 724/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 3. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás