BK BH 1975/14
BK BH 1975/141
1975.01.01.
Az új Be. (1973. évi I. törvény) hatálybaléptét követően megismételt eljárást – a feltételek fennállása esetében – a vétségi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni [1973. évi I. törvény (Be.) 197. §, 89. §, 90. § (2) bek.].
Az iszákos életmóddal összefüggésben elkövetett tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt indult bűnügyben a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság az eljárásnak egy ízben történt felfüggesztését követően a tárgyalást 1973. december 13-án az 1973. évi I. törvény (Be.) hatálybalépését megelőző időpontban tűzte ki, tehát a korábbi eljárási szabályok szerint kellett eljárnia. Ezt követően 1974. január 3-án, március 6-án, április 8-án, május 13-án tartott tárgyalást a bíróság.
Ezen az utóbbi két határnapon azonban a bíróság nem tartott érdemi tárgyalást, nem vett fel bizonyítást, mert az előbbi határnapon a tanú, az utóbbin a vádlott nem jelent meg és a bíróság csak az elnapolásról szóló végzést hirdette ki. Ebből az is következik, hogy azt a kéthónapos tárgyalási időközt, amelyen belül az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet 197. §-ának (2) bekezdése értelmében ismétlés nélkül lehetett volna a tárgyalást folytatni, nem ezek napjától, hanem az utolsó érdemi tárgyalás napjától, 1974. március 6-tól kell számítani.
Ezek után 1974. május 24-én tűzött ki a bíróság újabb határnapot, és 1974. június 3-án a vétségi eljárási szabályokra áttérve tartott az ügyben tárgyalást és hozott ítéletet.
A főügyész álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést valósított meg, mégpedig egyrészt azért, mert áttért a vétségi eljárás szabályainak alkalmazására, másrészt azért, mert a tárgyalást nem ismételte meg.
Mind a hatályát vesztett, mind a hatályos Be. 197. §-ának rendelkezése értelmében abban az esetben, ha az elnapolt tárgyalás és az újból kitűzött tárgyalás napjai között három (a régi törvény szerint két) hónapnál hosszabb idő telt el, vagy enélkül is, ha a tanács összetételében változás következik be, a tárgyalást meg kell ismételni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyalást – amint azt a hatályos Be. 197. §-ának (1) bekezdése szabatosan elő is írja – “elölről kell kezdeni”, vagyis azt az általános szabályoknak megfelelően úgy kell lefolytatni, mintha a bíróság az ügyben korábban egyáltalán nem is tartott volna tárgyalást.
Minthogy a jelen esetben az 1974. június 3. napját megelőzően tartott tárgyalások a fentebb kifejtettek értelmében úgy tekintendők, mintha azokat meg sem tartották volna, és mert az e napon tartott tárgyalást 1974. május 24-én tűzték ki, a Be. hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokról szóló 4/1973. (IX. 13.) IM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében nem volt akadálya annak, hogy a mindenképpen elölről kezdendő tárgyalást az elsőfokú bíróság az új eljárásjogi rendelkezések és közöttük a vétségi eljárás szabályai szerint folytassa le.
A hatályos Be. 250. §-ának II/b pontja alapján észlelendő eljárási szabályt sértett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor a tárgyalást nem kezdte elölről, holott még a vétségi eljárás szabályainak megfelelően eljárt egyesbíró személye sem volt azonos a korábban eljárt bírósági tanács elnökével.
A tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanis – ügyész nem lévén jelen – a bíróság a Be. 226. §-ában foglaltak ellenére nem ismertette a vád tárgyává tett cselekmény lényegét, nem vette fel a vádlott személyi adatait, nem nyilatkoztatta, hogy a vádat megérti-e, bűnösségét elismeri-e és őt nem is hallgatta ki, ugyanígy a tanút sem, hanem csupán “ismertette” a 7. sorsz. jegyzőkönyvet. Ilyen esetben a tárgyalás elölről kezdésének elmulasztását és a tárgyalás általános szabályainak meg nem tartását úgy kell tekinteni, hogy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson [Be. 250. § II/b pont második fordulata].
Irányításul megjegyzi a megyei bíróság, hogy a tárgyalás megismétlésének, elölről kezdésének erre az esetére a hatályos Be. a korábbi jogszabállyal azonos rendelkezéseket tartalmaz, tehát akkor, ha az elnapolt és az újból kitűzött tárgyalás napja között három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a tanács személyi összetételében, az egyesbíró személyében változás állott be, a tárgyalást újból meg kell nyitni, azt, hogy megtartásának akadálya nincs, újból meg kell állapítani, a vádlottat, a sértettet, a tanúkat és a szükséghez képest a szakértőt újból ki kell hallgatni.
A hatályos Be. csupán a jegyzőkönyv megszerkesztése tekintetében enged a Be. 160. §-ának (4) bekezdése értelmében annyi könnyítést, hogy nem kell rögzíteni a vallomásnak (a tanúvallomásnak) vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely az ügyben korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett erre a jegyzőkönyvre kell utalni.
Az e törvényhelyhez fűzött indokolás szerint egyébként ez a rendelkezés alkalmazható, ha a tárgyalást a Be. 228. §-ának (1) bekezdése alapján elölről kell kezdeni és a megismételt eljárásban [IX. Fejezet III. Cím] is.
Minthogy a tárgyalás megismétlésére, illetve elölről kezdésére vonatkozó jogszabályok változatlanok, továbbra is töretlenül érvényesülnie kell az ítélkezési gyakorlatban kifejezésre jutott annak az értelmezési szabálynak, hogy a tárgyalás elölről kezdésére vonatkozó rendelkezés megszegése feltétlen hatályon kívül helyezési ok.
Ebben az esetben is ez az eljárási szabálysértés vezetett az elsőfokú bírói ítélet hatályon kívül helyezéséhez.
(Pécsi Megyei Bíróság 1. Bf. 589/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 1. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás