MK BH 1975/150
MK BH 1975/1501
1975.03.01.
I. A vállalat a munkaviszonyt visszamenő hatállyal nem szüntetheti meg [1967. évi II. törvény (Mt.) 30. § (1) bek.].
II. Csökkent munkaképességű dolgozó esetében a vállalat rehabilitációs bizottsága tesz javaslatot a vállalat igazgatójának azokról a munkakörökről, amelyek a csökkent munkaképességű dolgozó egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelnek [1/1967. (XI. 22.) MüM–EüM–PM rendelet 5. § (1) bek., 10. §].
A felperes 1970. január 2-ától segédmunkásként állott az alperes vállalattal munkaviszonyban. A vállalat igazgatója 1973. október 2-án 1973. szeptember 11-i hatállyal az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes munkaviszonyát felmondta. A felmondás indokaként arra hivatkozott, hogy a felperes táppénzes ideje 1973. augusztus 27-én letelt, orvosainak véleménye szerint pedig munkát nem végezhet.
A felperes a felmondás ellen panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a panaszt elutasította. A határozat indokai szerint a felperes a felajánlott takarítói munkakört nem fogadta el, ezért a felmondás jogszabályt nem sért.
A felperes ezt követően keresettel fordult a bírósághoz. A keresetlevelében arra hivatkozott, hogy csökkent munkaképességű dolgozó, s ezért az alperes jogszabály tilalma folytán nem szüntethette volna meg felmondással a munkaviszonyát. Hivatkozott arra is, hogy rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, mert csak négy év harmincnégy nap beszámítható szolgálati idővel rendelkezik, így a felmondás folytán méltánytalan helyzetbe jutott.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokaiban utalt arra, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM–EüM–PM együttes rendelet 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja tiltja ugyan az 50%-ot elérő vagy meghaladó mértékben csökkent munkaképességű dolgozó munkaviszonyának felmondását, s a felperes munkaképesség-csökkenése 67%-os, a rendelet 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja azonban ilyen esetben is megengedi a felmondást, ha a dolgozó a munka elvégzésére alkalmatlan, vagy ha a vállalat a részére új munkahelyet biztosít, és azt a dolgozó nem fogadja el. A bíróság álláspontja szerint a felmondás nem volt jogszabálysértő, mert táppénzes idejének letelte után a kezelőorvosa nem nyilvánította munkaképessé a felperest, a felajánlott takarítói munkakört pedig, amely az egészségi állapotának megfelelt volna, nem fogadta el.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a per adatai szerint olyan dolgozó, akinek a munkaképesség-csökkenése 67%-os, és rokkantsági nyugdíjat azért nem állapítottak meg a részére, mert a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg.
A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló, a 24/1972. (XII. 31.) MüM–EüM–PM és a 10/1973. (XI. 21.) MüM–EüM–PM együttes rendeletekkel módosított 1/1967. (XI. 22.) MüM–EüM–PM együttes rendelet 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát annak a dolgozónak, aki egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség-csökkenése miatt teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra még nem jogosult, ha munkaképesség-csökkenésének mértéke az 50%-ot eléri, vagy meghaladja. Az együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén az előzőek szerinti felmondási tilalmat nem kell alkalmazni.
A felperes munkaképesség-csökkenése egészségi állapotának romlása miatt az 50%-ot meghaladja. Ennélfogva az együttes rendelet 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt felmondási tilalom reá is vonatkozik. Ilyen körülmények között az alperes csak az együttes rendelet 10. §-a (2) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyikének fennállása esetén szüntethette volna meg felmondással a felperes munkaviszonyát, így – többek között – akkor, ha a vállalat a részére az egészségi állapotának megfelelő új munkahelyet biztosít és azt nem fogadja el [1/1967. (XI. 22.) MüM–EüM–PM együttes rendelet 10. § (2) bek., b) pont].
Az előzőekben említett együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a rehabilitációs intézkedés megtételére a vállalatnál szervezett Csökkent Munkaképességűekkel Foglalkozó Vállalati Bizottság (Rehabilitációs Bizottság) tesz javaslatot a vállalat igazgatójának. A Rehabilitációs Bizottságnak kell tehát állást foglalnia abban a kérdésben, hogy melyik az a munkakör a vállalatnál, amely a csökkent munkaképességű dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének megfelel.
A perben nincs adat arra, hogy a rehabilitációs bizottság – amelynek egyik tagja az üzemi orvos – foglalkozott volna a felperes ügyével, a munkaügyi bíróság e körben a tényállást nem tisztázta. Márpedig a bizottság véleménye az irányadó abban a kérdésben, hogy a felajánlott munkakör – a csökkent munkaképességű dolgozó egészségi állapotára figyelemmel – megfelelő-e.
Mindezekre figyelemmel szükséges a bizonyítás kiegészítése arra vonatkozóan, hogy a vállalati rehabilitációs bizottság foglalkozott-e a felperes vállalaton belüli áthelyezésének kérdésével és milyen munkakört talált a felperes számára – az egészségi állapotára is tekintettel – megfelelőnek. E bizonyítás lefolytatása azért is szükséges, mert a felperest a kezelőorvosa a táppénzes állományának letelte után továbbra is keresőképtelennek nyilvánította és így – az e kérdésben állásfoglalásra jogosult szerv véleményének ismerete nélkül – a felperes nem tudhatta, hogy a felajánlott munkakör megfelel-e az egészségi állapotának. Ez utóbbi esetben pedig az a körülmény, hogy a felajánlott takarítónői munkakört nem fogadta el, nem tekinthető olyannak, amely a felmondásra alapot ad.
A felmondás egyébként már amiatt szabálytalan volt, hogy az alperes 1973. október 2-án szeptember 11-ére visszamenő hatállyal mondott fel a felperesnek. Visszamenőleges hatállyal a munkaviszonyt nem lehet megszüntetni, még az azonnali hatályú felmondás is jogszabályi tilalomba ütközik [Mt. 30. § (1) bek.].
(Legf. Bír. M. törv. I. 10 189/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 3. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás