BK BH 1975/162
BK BH 1975/1621
1975.04.01.
A társadalombiztosítási bejelentési kötelesség elmulasztása szabálysértésének elhatárolása a csalástól [1961. évi V. törvény (Btk.) 293. §; 17/1968. (IV. 14.) Kormány rendelet].
A tényállásban foglaltakból kitűnően a vádlott egyrészt nem jelentette be, hogy Gyula nevű fiát letartóztatták, és azt sem, hogy János nevű gyermeke állami gondozásba, majd letartóztatásba került; Gyula nevű gyermeke után 1972. április, május és június hónapokban, János nevű gyermeke után pedig június hónapban továbbra is átvette a családi pótlékot, s ezzel 1410 Ft kár keletkezett. (Ezt az összeget a vádlott munkahelyén folyamatosan – a keresetéből – levonják, és az SZTK-hoz továbbítják). 1972. június 26. napján a vádlott ismét kiállított eltartási igazolást a családi pótlék folyósításához, és még ez alkalommal is úgy jelölte meg, mintha valamennyi gyermekét állandóan saját háztartásában tartaná el, de ezzel kapcsolatban már családi pótlék kifizetésére nem került sor.
A családi pótlékkal kapcsolatos okmányok, igazolások és nyilatkozatok benyújtására vonatkozó vegyes rendelkezéseket a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága “Ügyviteli utasítás a családi pótlék megállapítását és folyósítását ellátó munkáltatók részére” 180. pontja tartalmazza részletesen, míg a családi pótlékra jogosult személy bejelentési kötelezettségei kitűnnek az ügyviteli utasítás 190. pontjának b) alpontjából. Ezekből megállapíthatóan a családi pótlékban részesülő személy köteles a családi pótlékra jogosultságot és a családi pótlék folyósítását érintő változásokat 8 napon belül bejelenteni [2/1966. (VI. 1.) sz. SZOT szabályzat 58. § (1) bek.]. A változást követő 8 napon belül a családi pótlékban részesülő bejelenteni köteles, ha: ... valamelyik gyermek a háztartásából (eltartásából) elkerült ... A 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 81. §-ának (2) bekezdése szerint pedig, aki az előírt időben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján a gyermeke után családi pótlékra való jogosultsága megszűnik, a társadalombiztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztásának szabálysértését valósítja meg.
A kifejtettekre tekintettel a vádlottnak a tényállás szerinti, összesen 1410 Ft kárt okozó mulasztásos magatartása helyesen a társadalombiztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértésének a megvalósítására alkalmas.
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat még rá:
Eredetileg idevonatkozóan a 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet 34. §-ának (1) bekezdése a következőket tartalmazta:
Ha a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el ... az, aki a családi pótlék elnyerése céljából
a) a valóságnak meg nem felelő bejelentést tesz,
b) a valóságnak meg nem felelő igazolást terjeszt elő,
c) a megszabott határidőben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján valamely gyermeke után a családi pótlékra jogosultság megszűnt.
A 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 81. §-ának (2) bekezdése csak az imént idézett jogszabály c) pontját tartotta fenn, azzal az eltéréssel, hogy mellőzte a bűntettre való feltételes utalást és a célzat felvételét.
A 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szabálysértést a családi pótlékra jogosult dolgozó követheti el, a 41/1967. (X. 22.) Korm. rendelettel módosított 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet hatályát vesztett 34. §-a (1) bekezdéséből pedig a rendelet csupán a c) pontnak megfelelő tényállást tartotta fenn, mert az a) és b) pontban leírt cselekmény társadalmi tulajdon elleni csalás bűntettét, illetve ennek a bűntettnek a kísérletét valósítja meg.
Mindezekből kétségtelen, hogy a passzív magatartást (bejelentés elmulasztása) a jogszabályalkotó nem bűncselekményként, hanem szabálysértésként értékeli. Erre utal egyébként a nyomozati iratokhoz csatolt “Eltartási igazolás családi pótlék folyósításához” című nyomtatvány utolsó bekezdése is: “Felhívjuk a figyelmet, hogy az ellen, aki a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú igazolást ad be, a bekövetkezett változást 8 napon belül nem jelenti, az okozott kár megtérítésén kívül a Társadalombiztosítási Igazgatóság szabálysértési, illetőleg büntetőfeljelentést tesz”.
Végül hivatkozik a másodfokú bíróság a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Jogügyi Osztályának feljelentésére, amelyben csak a június 26-i valótlan tartalmú nyilatkozat miatt tett feljelentést (bár iratellenesen úgy tüntette fel, hogy a vádlott ezzel jutott hozzá az őt meg nem illető családi pótlékhoz), ám a bejelentés elmulasztását nem panaszolta.
A vádlottnak a tényállásban foglalt ama cselekménye pedig, hogy 1972. június 26. napján eltartási igazolást állított ki a családi pótlék folyósításához és ebben úgy tüntette fel, mintha valamennyi gyermekét állandóan saját háztartásában tartaná el, bár ez igazolás alapján családi pótlék kifizetésére már nem került sor, – az 1961. évi V. törvény (Btk.) 293. §-ában meghatározott és a 296. § (2) bekezdésének d/1 és g) pontjában foglaltakra tekintettel a 296. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint minősülő többszörösen visszaeső által, magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntettének a Btk. 9. §-a szerinti kísérlete megvalósítására alkalmas.
(Fővárosi Bíróság Bf. XXIII. 3085/1973. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás